ÖT POLGÁRMESTERT PERELTEK BE A SZÉKELY ZÁSZLÓ MIATT

                    

Öt polgármestert perelt be az elmúlt napokban Dumitru Martinescu, Kovászna megye prefektusa amiatt, hogy a felszólítása ellenére sem távolították el a polgármesteri hivatalokról a székely zászlót.

A kormánymegbízott a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hétfőn Barót, valamint Lemhény és Árkos községek polgármesteri hivatalát perelte be a székely zászló kitűzése miatt, májusban pedig a kézdivásárhelyi és a kökösi polgármesteri hivatalt hívta perbe ugyanezért. A prefektus szerint az általa korábban felszólított polgármesterek közül a csernátoni, a gelencei, az ozsdolai, a vargyasi és a kovásznai eltávolította a székely zászlót a hivatal homlokzatáról.



A prefektus március elején kilenc településnek adott egyhetes haladékot a zászló eltávolítására. Dumitru Marinescu azokra a jogszabályokra hivatkozott, amelyek előírják, hogy a polgármesteri hivatalokra az ország és az Európai Unió zászlaja mellett a területi egységek saját – hivatalosan elfogadott – jelképei tűzhetők ki. A román hatóságok korábbi érvelése szerint a Székelyföld nem képez területi egységet, a székely zászlót pedig Kovászna megyében nem fogadták el a megye hivatalos jelképének. A prefektus utalt arra, hogy nem szerepel a felszólítottak listáján Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala, és a Kovászna Megyei Tanács, mert ezeket az intézményeket már korábban beperelte a prefektusi hivatal.


A székelyzászló kitűzése miatt indított korábbi perek közül az uzoni ősszel folytatódik a Brassói Táblabíróságon. Jogerős ítéletben érvénytelenítette viszont a táblabíróság a Kovászna megye zászlójáról hozott önkormányzati határozatot. A június 20-án hozott ítéletben a táblabíróság érvénytelenítette a Kovászna megyei önkormányzat 2008-ban hozott határozatát, amelyben a kormány által korábban elfogadott címer zászlóváltozatát is a jelképek közé sorolta. A megyei jelkép az egykori Háromszék vármegye címerének a kis mértékben módosított változata. A prefektus fő kifogása az volt, hogy Romániában nem rendelkezik jogszabály megyei zászló elfogadásáról, a megyéknek tehát csak címerük lehet.

Székelyzászló-ügy: az RMDSZ a kihallgatások leállítását követeli

Nyilatkozatban kérte Kelemen Hunor a belügyminisztérium illetékeseit, hogy állítsák le a székely zászlót kitűző polgármesterek, iskolaigazgatók kihallgatását, és „foglalkozzanak azzal, ami a dolguk”. Nyilatkozatában az RMDSZ elnöke nyomatékosította, hogy a székely zászló kitűzése nem ütközik törvénybe, ezért elfogadhatatlan „a székelyföldi intézményvezetők meghurcolása, zaklatása”. Kelemen Hunor felhívta a figyelmet arra, hogy téves az az értelmezés, amely szerint tilos az, amiről a törvény nem rendelkezik.


„A székely zászló egy nemzeti közösség szimbóluma, és annak kitűzése nem ütközik törvénybe” – jelentette írja hétfői közleményében Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint a nemzeti kisebbségeknek, a helyi közösségeknek joguk van használni a saját szimbólumaikat, a saját jelképeiket. „Továbbra is bízom abban, hogy ezt a mesterségesen szított konfliktust nem fokozzák, és a közösségek a szimbólumaikat, jelképeiket használni tudják a továbbiakban is. A közösségi szimbólumok használata nem alkotmányellenes, és nem törvényellenes, nem sérti a többségi lakosok egyéni vagy közösségi érdekeit. Ilyen közösségi szimbólumokat szerte Európában láthatunk, amelyek nem tesznek mást, mint erősítik egy-egy helyi közösség identitását. A sokszínűség érték, amely gazdagítja a régiót, és végső soron az egész országot. Közösségi szimbólumainkat használni kívánjuk a továbbiakban is” - mondta.

Kelemen Hunor kijelentette, éppen ezért elfogadhatatlannak tartja a székelyföldi intézményvezetők meghurcolását, zaklatását egy olyan ügyben, amely nem törvényellenes, és határozottan kéri a belügyminisztérium illetékeseit, ennek megfelelően intézkedjenek, állítsák le az iskolaigazgatók, polgármesterek kihallgatását és foglalkozzanak azzal, ami a dolguk.

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy téves az olyan értelmezés, mely szerint, ha a törvény valamiről nem rendelkezik, akkor az tilos.

Erdélyben tombol a Székelyzászló-háború kosárlabdameccsen is

                                  

                              „Úgy ugrottak rám, mint egy terroristára”

Székely zászló miatt dobták ki a Sepsi Sic egyik szurkolóját  a női kosárlabda-Román Kupa Final Fourjának hétfői elődöntőjében a gyulafehérvári sportcsarnokból. Román és amerikai zászló loboghatott, a székely zászló viszont zavarta a szervezőket.


A húsvét ellenére számos szurkoló kísérte el a sepsiszentgyörgyi csapatot a négyes döntő küzdelmeire. A 83:63 arányú hazai győzelemmel zárult találkozó utolsó perceiben a szervezők a csendőrök segítségével kivezették Korodi Istvánt, aki székely zászlóval biztatta a sepsiszentgyörgyi lányokat. Korodi a sajtónak elmondta, már a terembe lépéskor figyelmeztették őket, hogy ne vegyék elő a székely zászlót, de benn – a gyulafehérvári játékosok országaira utaló – román, amerikai és izraeli lobogókat lengettek zászlórúdon, így az utolsó percekben elővette a székely zászlót, ami nem is volt rúdon, csak kézben tartotta. „Úgy ugrottak rám, mint egy terroristára” – mondta Korodi, aki szerint nem indokolták meg, hogy miért vezették ki, ám kinn barátságos hangnemben beszéltek vele.


Rusz István, a Sepsi SIC klub kosárlabda-szakosztályának a vezetője a sajtónak elmondta, zavaró volt az eljárás, a szervezők a sepsiszentgyörgyi csapatot és a szurkolókat ellenségként kezelték. Rusz István a szervezésre is panaszkodott: a 180 férőhelyes sportterembe még betettek 200 széket, a szentgyörgyi kosaraslányok csak úgy tudták megnézni a másik elődöntőt, hogy a gyulafehérváriak hazamentek, mivel azon nem játszott a csapatuk. Az épületben négy együttes számára mindössze két öltöző és két zuhanyzó volt, ezt két, a sportlétesítményen kívül elhelyezett konténerrel „pótolták”.

Az RMDSZ feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. ,,A Román Kosárlabda-szövetség Alapszabályának 2. cikkelye kimondja, hogy a szövetség elutasítja a bárminemű diszkriminációt – ezt a szervezők figyelmen kívül hagyták, valamint cselekedetükkel megsértették a szabad véleménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos jogát, ugyanakkor nyíltan cenzúrázták és diszkriminálták a székely csapat támogatóit azáltal, hogy a meccsen jelenlévő többi zászló közül a székely lobogót tiltották ki” – áll a Kovács Péter főtitkár által aláírt közleményben.

A másik elődöntőben egyébként a címvédő CSM Târgovişte 85:74-re verte az Aradi ICIM-et, az Arad–Sepsi kisdöntő és a Gyulafehérvár–Târgovişte finálé lapzárta után ért véget. A sepsiszentgyörgyi lányok a hétvégén éppen a Gyulafehérvárt fogadják a bajnoki rájátszás első mérkőzésén – értesülésünk szerint a házigazdák egy óriási székely zászlóval fogadják majd ellenfelüket.

ZAVARJA A KOLOZSVÁRI HATÓSÁGOKAT A PÁPAI ZÁSZLÓ

              

Ideje lenne véget vetni a Romániában eluralkodó zászlófóbiának !

Minden lobogóról a székely zászló jut a hatóságok eszébe, bizonyára emiatt vonták felelősségre a rendőrök a kolozsvári Szent Mihály-templom őrét néhány órával azután, hogy kifüggesztették a sárga-fehér vatikáni zászlót. Kovács Sándor római katolikus főesperes a városházi rendőrségre eljuttatott átiratban tiltakozott az eljárás ellen. A lobogót végül nem vetették le, és nem is bírságoltak, ennek ellenére a főesperes úgy véli: a rendőrök beavatkoztak az egyház belső életébe, és az alkotmányt is megsértették. A görög katolikus egyház szóvivője elmondta: a püspökség falán állandóan kint lobog a pápai zászló – Románia és az Európai Unió zászlaja mellett –, de mindeddig ez senkit sem zavart.

Máté András Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint a pápai zászló vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül mindenki számára üzenetértékű, kifüggesztése nem adhat okot semmiféle vizsgálódásra.

Zászlóháború dúl a Székelyföldön

Azzal, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A politikus ezt azon a tegnapi, budapesti ünnepségen mondta, amelyen Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. Németh Zsolt felidézte Mircea Duşa védelmi miniszter hétvégi szavait, amelyek szerint a székely zászló támadás a román állami jelképek ellen.

A politikus hozzátette: a magyar kormány határozottan elvárja a román kormányzattól, hogy szüntesse be ezt a fajta agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.


Németh Zsolt államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállást is jelenti. „Az elmúlt hónapok romániai lépései ellentétesek az elmúlt években kibontakozott magyar–román együttműködéssel, a stratégiai partnerség értékrendjével, gyakorlatával, ahogyan az EU normáival is” – mondta.

„Támadás a közösségi jogok ellen”

A székely zászló elleni támadást az államtitkár a közösség jogai, autonómiája és a léte elleni támadásnak nevezte. A fideszes politikus ugyanakkor biztatónak mondta, hogy elmozdították tisztségéből Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektust, aki a magyar feliratok és a székely szimbólumok elleni intézkedéseivel keltett feltűnést a székely megyében. Az eseményen Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP), Budafok-Tétény polgármestere úgy értékelte, hogy kisebbségi kérdésekben kettős mércét alkalmaz az Európai Unió. Németh Zoltán, a XXII. kerület fideszes országgyűlési képviselője szerint „ki kell követelni” a határon túli magyaroknak azokat a jogokat, amelyek az EU számára is fontosak. A Tisztességes Választásért Alapítvány egyébként tegnap közölte: ötven székely zászlót ajánlott fel az önkormányzatoknak. Eddig a főváros VII. kerülete, valamint Gyöngyöspata és Siófok tűzte ki a zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére. A tegnapi ünnepségen további magyarországi önkormányzatok, köztük Pesterzsébet és Diósd képviselői vették át a Székelyföld zászlaját.

Európai üggyé válhat a zászlóvita

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a Krónikának elmondta, azt tervezik, hogy más országok kormányait is tájékoztatják, hogy a Székelyföldön a román hatóságok tiltják a székely szimbólumok törvényes használatát. „Jóleső érzés, hogy a magyar kormány és hivatalos képviselője kiáll a székely szimbólumok mellett, hogy a hangunk nemcsak itthon hallatszik, nemcsak a román kormányig jut el” – mondta a háromszéki politikus. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, az alsóház külügyi bizottságának az elnöke lapunknak azt nyilatkozta, minden alkalmat meg kell ragadni, hogy együtt álljunk ki jogaink érvényesítéséért. „Magyarország alkotmányos kötelessége, hogy szót emeljen, ha a határon túli magyarok jogai csorbulnak, ha legitim igényeiket megtagadják. Évek óta zajlik a hercehurca, bár a magyar közösségnek jogos követelése, hogy szimbólumait használhassa, az RMDSZ folyamatosan küzd, végzi a feladatát, ám minden támogatás jól jön” – szögezte le Borbély. Az RMDSZ-es politikus szerint az lenne a leghatékonyabb, ha Magyarország Külügyminisztériuma, Németh Zsolt államtitkár a két ország közötti hivatalos együttműködés keretében – például a vegyes bizottságokban – a romániai felelős tisztségviselőknek is elmondaná, hogy a magyar kormány nem ért egyet azzal, ha megtiltják a sajátos nemzeti szimbólumok használatát, vagy ha a magyar kisebbség jogai sérülnek. „Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy közösen kiálljunk a jogainkért” – mondta Borbély László.

Magyar fiatalokat zaklat a rendőrség Sepsiszentgyörgyön

Magyar fiatalokat gyanúsít a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság a román zászló megrongálásával. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, két fiatal kereste meg, akik elpanaszolták, hogy beidézték a rendőrségre, több órán át vallatták őket, bár tanúkkal tudták igazolni, hol voltak, amikor a prefektúra előtti óriászászlót felhasították. Kérdésükre a rendőrök azt mondták, azért gyanúsítják őket, mert a Facebook-oldalukon székely jelképek vannak. Bedő Zoltán szerint felülről irányított gyűlöletkeltés zajlik a székelység, a magyarság ellen, ide sorolható az Antena 3 műsora is, amelyben szándékosan félrevezették a nézőket, hazudtak arról, hogy a háromszéki önkormányzatnak nincs román nyelvű honlapja. Amint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet által tiltakozásképpen felállított székely óriáspannót a prefektus a kisegyesülés évfordulóján román trikolórral takarta el, amit később ismeretlen tettesek két helyen kihasítottak. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese egyébként elmondta, nyolc térfigyelő kamera felvételét nézték meg a román zászlórongálás ügyében nyomozó háromszéki rendőrök, de a felvételeken nem látszik jól az elkövető arca, és a ruháit sem tudják azonosítani. A felvételekről annyit tudtak kideríteni, hogy a tettes, egy férfi egyedül volt, és január 26-án éjjel 1.30 és 2 óra között hasította fel a román trikolórt. Stoenescu elmondta, a nemzeti szimbólumok megsértéseként kezelik az ügyet, a nyomozást az ügyészség vezeti, az elkövetőre 3 hónaptól hat évig terjedő börtönbüntetést róhatnak ki. Minél hamarabb ki szeretnék deríteni, ki a tettes, mert a rendőrségen is nagy a nyomás – mondta a parancsnokhelyettes.

Bepanaszolták az Antena 3-at

Az Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség az Antena 3 televízió felelősségre vonását követeli, mert a Mihai Gâdea vezette műsorban szándékosan félretájékoztatták a nézőket. A sajtófigyelő ügynökség az Országos Audiovizuális Tanácshoz fordult, kérve, hogy kötelezze helyesbítésre a televíziót és bírságolja meg a szerkesztőket. Az Antena 3 Ştirea zilei műsorában azt állították, hogy a Kovászna Megyei Tanácsnak nincs román nyelvű hivatalos honlapja, ennek bizonyítására egy Photoshop programmal meghamisított képernyőmentést mutattak be, áll az Active Watch közleményében. A sajtófigyelő ügynökség rámutat, hogy a műsorban később az önkormányzat honlapjának egy másik képernyőmentése is megjelent, ez már tartalmazta a nyelvváltó gombot, tehát hogy a honlap román változata is elérhető, de Mihai Gâdea műsorvezető a különbséget nem jelezte, ezzel megsértette az audiovizuális törvény az információk pontos, ellenőrzött, részrehajlás nélküli és jóhiszemű közlésére vonatkozó előírásait. Az élő adásba telefonon keresztül bekapcsolódó Tamás Sándor tegnap a Krónikának elmondta, már akkor jelezte, hogy a valóságot meghamisítják, szándékosan manipulálnak. Amint arról beszámoltunk, a Kovászna Megyei Tanács is feljelentést tett az audiovizuális tanácsnál gyűlöletbeszéd és a valóság meghamisítása miatt.

*******************

                          Ponta a zászlóügyről: Románia nem tűri el, hogy kioktassák

                  

Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit - hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök szerdán arra reagálva, hogy Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló „zászlóháború” ellen emelt szót kedden, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen. Bogdan Aurescu, a román külügyminisztérium államtitkára azt nyilatkozta: a magyar politikus azon felhívása, amelyben a székely zászló kitűzésére buzdította a magyarországi önkormányzatokat, gyakorlatilag egyet jelent az etnikai alapú területi autonómia támogatásával, melyet Románia alkotmánya nem ismer el.

Ponta a szerdai kormányülés elején, a sajtó jelenlétében hozta szóba a témát. „Arra kérem, külügyminiszter úr, hogy mielőtt Brüsszelbe indul, adjon határozott választ, hogy nem tűrünk - tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket szemtelenségeknek nevezném -, de nem tűrünk semmilyen leckét senkitől arról, hogyan alkalmazzuk a törvényeket Romániában” - mondta Victor Ponta.
A kormányfő hozzátette, úgy véli, Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén.

„Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül persze, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki. Nem akarom, hogy provokációk csapdájába essünk, de annak a látszatát is szeretném elkerülni, hogy külföldről adnak nekünk leckéket. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” - mondta a szerdai kormányülésen a miniszterelnök.

Németh Zsolt kijelentéseire a bukaresti külügyminisztérium is közleményben reagált. A dokumentum szerint elfogadhatatlan a magyar külügyi államtitkár nyilatkozata, amely ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével.

A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint magyar kollégája lényegében az etnikai területi autonómia mellett foglalt állást, amit nem tesz lehetővé a román alkotmány. A román külügyminisztérium ugyanakkor bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.

Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”.

Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.