Elutasította a román parlament a Székelyföld autonómia-tervezetét

A szenátus plénuma kedden elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. A felsőház plénuma 54 nem, öt igen szavazattal, két tartózkodás mellett utasította el a tervezetet, amely a román államon belül különleges jogállású autonóm régióvá szervezte volna Hargita és Kovászna megyét, illetve Maros megye egy részét. A jogszabályt Becsek-Garda Dezső és Sógor Csaba RMDSZ-képviselők nyújtották be 2005 júniusában, a képviselőház néhány hónappal később leszavazta a törvényhozási kezdeményezést.


A javaslatot korábban elutasításra javasolták a szenátus illetékes szakbizottságai arra hivatkozva, hogy a törvénytervezet nyilvánvalóan ellentétes a román alkotmány rendelkezéseivel, amelyek szerint Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam, illetve a nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amelyet szabadon választott reprezentatív szervei és népszavazások révén gyakorol.

A felsőház jogi, illetve közigazgatási bizottsága által készített jelentés azt is hangsúlyozza, hogy saját nevében egyetlen csoport és egyetlen személy sem gyakorolhatja a szuverenitást, ennek ellenére az autonómia-tervezet értelmében a létrehozandó autonóm régiónak sajátos közigazgatási-területi berendezkedése lenne (Székelyföld, székek), sajátos politikai és közigazgatási intézmények irányítanák (önkormányzati tanács, széki tanács, széki bizottság stb.). Mindez túllép az alaptörvény által szentesített államberendezkedés keretein, amely szerint a román állam elismert közigazgatási-területi egységi a községek, a városok és a megyék.

A szakbizottsági jelentés szerint az alkotmány által is elismert helyi autonómia ürügyén a tervezet kezdeményezői egy olyan terület létrehozását akarták, amely elszakad az egységes és oszthatatlan román nemzetállamtól, saját intézmények, kereskedelmi társaságok, kereskedelmi kamarák, rendőrség, szociális védelmi rendszer és belső közigazgatási szerkezet létrejöttével.

A szenátorok szerint a jogszabály-tervezetnek a magyar nemzeti jelképek szabad használatával kapcsolatos cikkelye is ellentétes az alkotmánnyal, amelynek 12, cikkelye Románia zászlajáról, Románia nemzeti ünnepéről, himnuszáról, a román állam címeréről és pecsétjéűről, illetve ezek használatáról szól.

Alkotmányellenes az a javaslat is, hogy a magyar nyelvnek ugyanaz a jogállása, mint a románnak – áll a jelentésben.

A törvénytervezetről elsőként a képviselőház szavazott, amely 2005 októberében elutasította a javaslatot.
Ezt megelőzően, 2004 márciusában Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly RMDSZ-képviselők a parlament elé terjesztették a Székelyföld Autonómiájának Statútum-tervezetét, amelyet a képviselőház egy hónappal később, a szenátus pedig június 29-én megvitatás nélkül elutasított.

RMDSZ-frakcióvezető: nem volt értelme a felszólalásoknak

 A sarkalatos törvénytervezet megkapta az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, ketten tartózkodtak, 54-en pedig ellene voksoltak – nyilatkozta az MTI-nek Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.


A politikus hozzátette: a Székelyföld autonómiájáról nem volt érdemi vita a román szenátusban, hanem – a kormány és a szakbizottságok elutasító álláspontjának ismertetése után – a szavazásra bocsátott tervezetet ügydöntő házként a szenátus plénuma elutasította.

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ szenátorai felszólaltak-e a tervezet vitájánál, a frakcióvezető azt mondta: nem volt értelme. Fekete-Szabó hozzáette, hogy 2005-ben sem az RMDSZ-frakció terjesztette be a tervezetet, hanem az Sógor és Garda egyéni törvénykezdeményezése volt.

„Mielőtt az ember ilyet egyáltalán megfogalmazna és benyújtana, ahhoz kell egy politikai akarat: itt sarkalatos törvényről van szó, ezt az RMDSZ egymaga nem tudja átvinni, ehhez koalíció, partneri viszony kell a többséggel, és persze olyan tervezetet kell benyújtani, ami elfogadható. Látjuk, a kisebbségi törvény is vajúdik, csak kilúgozott formában lenne hajlandó a többség elfogadni, annak pedig nincs értelme. Ugyanez érvényes az ilyen autonómiatörvényekre is” – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.

*********
Sógor Csaba az autonómia-tervezet elutasításáról: nem szabad feladnunk

Nem szabad feladni, a tervezetet újra meg újra be kell nyújtani a parlamentben – kommentálta a Krónika érdeklődésére Sógor Csaba európai parlamenti képviselő azt, hogy a parlament kedden elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet.



Sógor Csaba EP-képviselő, egykori parlamenti képviselő – aki 2005-ben Becsek-Garda Dezsővel együtt benyújtotta a törvénytervezetet – a Krónika kérdésére rámutatott: az elutasított törvényhozási javaslat sorsa is azt bizonyítja, hogy a romániai demokrácia malmai továbbra is lassan őrölnek. „Nem szabad itt feladni, ezt a tervezetet újra és újra be kell hozni a román törvényhozás köztudatába, mivel egyáltalán nem alkotmányellenes és egy tömbben élő kisebbség jogos igényéről tesz tanúbizonyságot” – kommentálta az RMDSZ-es politikus.


Sógor Csaba továbbá rámutatott: egy ilyen törvénytervezetet sehol a világon nem fogadtak el első körben. Párhuzamot vont az olaszországi ladin és a székely autonómia-problematika között, és példaértékűnek nevezte a ladin közösség egységes hozzáállását, amellyel a többségi olaszokat is megnyerte ügyüknek. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a ladinok az olasz alkotmány és törvények adta lehetőséggel élve, több éves munkával, tizenegyedik alkalommal sikerre vitték referendumukat.

„Ma már az olaszországi Dél-Tirol autonóm tartományban élő olaszok is örülnek a régió önrendelkezésének, mivel sokkal jobban élnek, mint az ország más régióiban élő nemzettársaik. Bízom benne, hogy türelemmel és kitartással, és megfelelő szintű lobbival sikerül elérnünk a célunkat” – mondta az EP-képviselő. Sógor nevetségesnek nevezte, hogy a jogszabály-tervezetnek a magyar nemzeti jelképek szabad használatával kapcsolatos cikkelyét is alkotmányellenesnek minősítették.

Albert Álmos: az RMDSZ-nek meg kell erősödnie

 Albert Álmos RMDSZ-szenátor a Krónikának azt nyilatkozta, a szavazati arány híven tükrözi az erőviszonyokat a jelenlegi román törvényhozásban (a felsőház plénuma 54 nem, öt igen szavazattal, két tartózkodás mellett utasította el a tervezetet).

„A cél most az, hogy az RMDSZ megerősödve kerüljön be a parlamentbe decemberben, és kerüljön olyan helyzetbe, hogy például a régióátszervezési elképzeléseinkről egyáltalán tárgyalni tudjunk a román politikummal. Enélkül egy ilyen kezdeményezést soha nem lehetne átvinni a plénumon” – mutatott rá.

Visszaszolgáltatták a gyalui kastélyt

Visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának a gyalui kastélyt a Kolozs megyei hatóságok. Barcsay Tamás, a kastély örököse szerint a visszaszolgáltatás útjából már júliusban elhárultak az akadályok, amikor a Kolozs megyei tanács a megye közvagyonából a megye magánvagyonába utalta át a kastélyt, és a hozzá tartozó parkot. Az örökös tájékoztatása szerint a megyei tanács vezetői szeptember ötödikén írták alá a visszaszolgáltatási iratokat, ő azonban csak az elmúlt napokban tudott Kolozsvárra jönni, hogy birtokba vegye tulajdonát. Elmondta, jelenleg az ingatlan telekkönyvezése zajlik, az átadási-átvételi jegyzőkönyvet azután írják alá, hogy a telekkönyv is rögzíti a tulajdonosváltást.


Barcsay Tamás az MTI-nek elmondta, azt szeretné, ha az épület közösségi célokat szolgálna. Legfontosabbnak azonban az állagmegőrzési munkálatok elkezdését tekintette. Hozzátette, az épület viszonylag jó állapotban maradt meg, de az elmúlt tíz évben, míg használatlanul állt, több helyen is beázott, tetőszerkezete romlásnak indult.
Mint mondta: keresi a megoldásokat a kastély helyreállításához szükséges pénzösszeg előteremtésére. Hozzátette, arra számít, hogy előbb csak néhány termet, aztán apránként egyre nagyobb részt sikerül felújítani.

A négy sarokbástyás, négyzet alakú hatvan termes kastély államosítás előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás Kanadában élő történész, a torontói Ryerson Tudományegyetem örökös tanára hét évig várt arra, hogy birtokba vehesse örökségét.

A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez. 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha ő kiűzi a törököket az országból. A terv meghiúsult, s Magyarország három részre szakadt.

A kastély kezdetben hadászati célokat is szolgált, a 19. században azonban lebontották a legfelső védelmi szintet, betemették az épületet körülvevő várárkokat. Az államosítás előtti utolsó tulajdonosa Barcsay Tamásné született Bánffy Katinka, a birtokot visszaigénylő Kanadában élő történész, Barcsay Tamás nagyanyja volt. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt.

Hargita- A Székelyek szent hegye.

A Hargitán




Bolyongok a Hargita gerincén.

Köröttem az élet megint szép.

Nevet rám a zöld hegykoszorú,

...Alszik bennem ami szomorú.



Állok, mint az Isten fenyője,

Nem gondolok múltra, jövőre.

Elcsituló kisgyerek szívemmel

Békességet kötök a jelennel.



Fejem fölött sasmadár kerengél.

Te madár, ha értem lejönnél!

Megtanítnál szárnyat bontani!

Most kellene ament mondani.



Sík Sándor

1941

Gál Kinga: A legmagasabb diplomáciai szinten a Tóásó-ügy

Kiemelt figyelemmel kíséri az Európai Unió Európai Külügyi Szolgálata (EKSZ) Tóásó Előd ügyét, és a legmagasabb szintű találkozók során is felvetetik a problémát - közölte Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő, ismertetve azt a választ, amelyet magyar és ír képviselők levelére adott a napokban az EKSZ.

 A fideszes politikus tájékoztatása szerint Catherine Ashton külügyi főképviselő hivatala hangsúlyozta a gyors, pártatlan és mindenre kiterjedő nyomozás, valamint a szabályszerű eljárás elveinek és a tisztességes eljárás lefolytatásának szükségességét, valamint ígéretet tett arra, hogy fel fogja vetni a kérdést a bolíviai külügyminiszter októberben esedékes brüsszeli látogatása során is.
Magyar és ír képviselők azért írtak levelet az EKSZ-nek, hogy megtudják, mit tud tenni Catherine Ashton annak érdekében, hogy biztosítsa a Bolíviában fogva tartott, magyar-román állampolgárságú Tóásó Előd méltányos bánásmódhoz való jogának tiszteletben tartását, illetve hogy a Rózsa-Flores Eduardóval és Magyarosi Árpáddal együtt 2009-ben a bolíviai Santa Cruzban kommandósok által agyonlőtt ír Michael Martin Dwyer halálának körülményeire teljes körű és független vizsgálat derítsen fényt.
 Gál Kinga üdvözölte az EKSZ válaszát, s megvitatta azt Adrián Oliva Alcazár bolíviai ellenzéki képviselővel pénteki brüsszeli találkozójuk során.
 „Sikerült mélységében átbeszélni a Tóásó-ügyben eddig megtett, illetve a továbbiakban tervezett lépéseket. Átadott egy dokumentumfilmet, amely bizonyítja a bolíviai kormány érintettségét a Tóásó-ügyben, valamint ígéretet tett arra, hogy a latin-amerikai Parlamenti Szövetség az Amerikai Demokráciáért szervezet elnökeként mindent meg fog tenni Tóásó Előd ügyének előmozdítása érdekében” - mondta el a találkozót követően Gál Kinga.
 Bolíviai elit kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruváros Las Américas nevű szállodájában lőtték le a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságúRózsa Flores Eduardót, a Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Letartóztatták a horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot és a magyar-román állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy „terrorista csoportot” számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. Az akció két túlélőjét azóta is fogva tartják, holott a hatályos bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, és le kellett volna zárni ügyüket.

Európai szintű polgári kezdeményezés az egységes kisebbségvédelemért

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) is támogatja azt, hogy európai szintű polgári kezdeményezéssel indítsák el az Európai Unióban a minden tagországra kötelező kisebbségvédelmi szabályozás megalkotását - közölte Borbély Lászlónak, az RMDSZ politikai alelnökének irodája szombati hírlevelében.

Borbély László a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnökeként, házigazdája volt Marosvásárhelyen a Nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek az EU-ban címmel pénteken és szombaton rendezett szemináriumnak. A tanácskozáson mások mellett Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója, Frunda György RMDSZ-es szenátor, Markó Attila a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, valamint a romániai német, horvát, örmény, zsidó és roma kisebbségek képviselői vettek részt.

A szeminárium szónokai egyetértettek abban, hogy az Európai Unióban ki kell dolgozni egy egységes, minden tagállamra érvényes kisebbségvédelmi szabályozást. A jogalkotási folyamat elindítására az úgynevezett európai szintű polgári kezdeményezést látják legalkalmasabbnak. Ha ugyanis hét tagország legalább egymillió polgára aláírásával támogat egy kezdeményezést, akkor az uniónak foglalkoznia kell vele.

„A kezdeményezés az RMDSZ februárban megtartott Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogalmazódott meg, és ehhez sikerült megnyernünk a FUEN támogatását, így együtt dolgozunk a kezdeményezés beindításán, amely jövő év elején lesz esedékes” - mondta Borbély László.

Az RMDSZ politikusa a FUEN támogatását kérte a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának megakadályozásában is. Borbély szerint rendkívül súlyos fejlemény, hogy a román Legfelső Bírói Tanács (CSM) "egy egész közösség" ellen indított vizsgálatot, amiért az Igazság napján az erdélyi magyarság tüntetni merészelt egy igazságtalan bírásági öntés ellen.

Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója elmondta, azért van szükség a nemzeti kisebbségek jogainak a szabályozására, mert amíg a most csatlakozó országoktól bizonyos elvek tiszteletben tartását megkövetelik, addig a régi tagországokban nem ellenőrzik betartásukat, így egyes közösségek helyzete egyre rosszabb lesz, és a kisebbségek védelme nem biztosított az Európai Unióban.

A FUEN Európa legnagyobb nemzeti kisebbségi ernyőszervezete. Az 1949-ben Versailles-ban megalakult FUEN az őshonos nemzeti kisebbségek több mint 90 szervezetét tömöríti 32 országból.

Az európai szintű aláírásgyűjtés megszervezését több erdélyi magyar szerezet is támogatja, ám egymással nem konzultálnak.

Harmincezren az Igazság Napján Sepsiszentgyörgyön

Kiáltvány elfogadásával ért véget szombaton délután Sepsiszentgyörgyön az Igazság Napja elnevezésű megmozdulás. A kiáltványt a demonstráció mintegy 30 ezer résztvevője háromszoros igen felkiáltással fogadta el, a jogállamiság elvének érvényesítését, a teljes visszaszolgáltatást, a visszaállamosítási kísérletek megszüntetését és az igazságtalan bírósági döntés orvoslását követelve. A kiáltványt a kétórás tiltakozó megmozdulás záró mozzanataként olvasta fel Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese. A kiáltványt elfogadók a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási kísérlete ellen, Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim, az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjainak elítélése ellen tiltakoznak.

A kiáltvány felkéri a román hatóságokat, akadályozzák meg Székely Mikó Kollégium törvénytelen visszaállamosítását, a diplomáciai közösséghez, a nemzetközi intézményekhez, az emberjogi szervezetekhez fordulva kérik, kísérjék figyelemmel a romániai visszaszolgáltatási folyamatot, és felhívják a figyelmet, hogy a Mikó visszaállamosítása veszélyes precedenst teremthet, leállhat a restitúció, több ezer egyházi és közösségi ingatlan nem kerülhet vissza jogos tulajdonosához, és a visszaszolgáltatott ingatlanok is veszélybe kerülhetnek.

Erdélyből, Partiumból és Magyarországról érkeztek a tüntetők

Szombaton délelőtt már folyamatosan érkeztek a tüntetők, a szervezők ásványvizet, Mikó-jelvényeket osztogattak, a város különböző pontjain gyűjtötték a tiltakozó aláírásokat. A tömeg tiltakozó táblák százait emelte magasba, ezeken magyar, román és angol nyelven írta, hogy Igazságot!, Igazságot a Mikónak! A székely és magyar zászlók mellett a települések neve is megjelent a táblákon, jelezve honnan érkeztek a tüntetők, így látni lehetett, hogy Erdély és Partium szinte minden magyarok lakta településéről, de Magyarországról is voltak az Igazság Napján.

A Székely Mikó Kollégium épületén hatalmas transzparensekre a református egyház tulajdonjogát igazoló dokumentumokból származó idézetek kerültek: 1928-ból a román tanügyminisztérium működési engedélye, amelyben az egyház szerepel tulajdonosként, valamint az 1948-as államosítási törvény, amely szerint a kollégium épületét a református egyháztól vették el. Az iskola épületével szemben felépített színpadon a mikós véndiákok és a másfél évszázados iskola jelenlegi tanulóinak képviselői ültek.

A tiltakozó nagygyűlés résztvevőit Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese köszöntötte, majd felszólalt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György, a gyulafehérvári Római katolikus Főegyházmegye érseke, Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Fehér Attila, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület főtanácsosa, majd Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Antal Árpád: nyílt támadás a buzău-i ítélet

„A mi létünket tagadják, a mi közösségünk tagjait fenyegetik börtönnel, a mi a javainkat akarják jogtalanul elvenni. Ma nekünk kell kiállni és kiáltani, hogy létezünk, tagjainkat megvédjük és javainkat nem adjuk” – fogalmazott köszöntő beszédében Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, a magyarság az elmúlt kilencven évben azt mondta, lojális tagja a román államnak, de elvárja, hogy kultúráját, nyelvét és identitását tiszteletben tartsák, hiszen az elmúlt száz évben szülőföldünkön maradt, a határok jöttek-mentek.

„Mi dolgozó, adózó anyagi és kultúr-értékeket termelő polgárai vagyunk Romániának, inkább vagyunk lojálisak, mint rebellisek, inkább építők, mint rombolók, inkább nyílt barátok, mint titkos ellenségek, de csak azzal a feltétellel, ha megadatik a minimum, amely kultúránk, ősi szokásaink, nemzeti öntudatunk, szociális érzéseink, gazdasági fejlődésünk szempontjából nélkülözhetetlen.” – mondta Antal Árpád, aki szerint a buzău-i per a magyar közösség elleni nyílt támadás.

„Itt nem két embert, hanem az egész erdélyi magyar közösséget ítélték három év börtönre. De legyen világos mindenki számára, hogy másfél millió magyart nem lehet börtönbe hurcolni!” – mondta az elöljáró.

Csűry: Románia szégyenfoltja a visszaszolgáltatás mértéke

Pap Géza református püspök emlékeztetett: 1948-ban egyetlen nap alatt lebonyolították az államosítást, az egyház teljes ingó és ingatlan vagyonát átírták az állam nevére, viszont az egyházaknak éveket kell pereskedniük jogos tulajdonukért, sőt a visszaszolgáltatási folyamat le is állt.

„Hidegzuhanyként ért az elsőfokú bírósági döntés, amely azt hozta a tudomásunkra, hogy mi loptuk el a Székely Mikó Kollégiumot a román államtól” – mondta a püspök, aki szerint ez a döntés az egyházaknak azt üzeni, jogi keretet kell teremteni a visszaszolgáltatásra, az EU-nak azt üzeni, Románia nem jogállam, nem tiszteli a tulajdonjogot, a polgároknak meg azt, hogy lehet lopni, mert politikai akarattal, jogi csűrés-csavarással el lehet odázni a jóvátételt.

„Tartsák tiszteletben az egyházi és a magántulajdonhoz való jogot, szűnjön meg az igazságszolgáltatás politikai és a titkosszolgálatok általi befolyásolása” – szögezte le Pap Géza.

Huszonkét évvel ezelőtt Tőkés László kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete, amelynek célja volt a közös harc az elkobozott javakért, a felekezeti iskolákért, ám az elvárásaiknak csak egy hányada valósult meg – mondta beszédében Jakubinyi György érsek.

Az állam és az egyházak viszonya Romániában rendezetlen, és az is marad, amíg nem történik meg a teljes visszaszolgáltatás, a felekezeti iskolák és az egyházak közösségi szolgálatainak állami támogatása, mondta Bálint-Benczédi Ferenc. Az unitárius püspök hangsúlyozta: „minden magyarellenes megnyilvánulás ellen ki kell állnunk, ne küldjenek el bennünket mindig ebből az országból, amikor jussunkat akarjuk megvédeni”.

Csűry István református püspök kifejtette, „mielőtt megvádolnának, hogy nyomást gyakorolunk a gyenge lábakon billegő igazságszolgáltatásra, mondjuk ki, hogy a bukaresti irányítás alatt álló igazságszolgáltatás gyakorolt nyomást az erdélyi magyarságra”. A romániai visszaszolgáltatás mértéke Románia és Európai Unió szégyenfoltja, az EU szemet hunyt a csatlakozáskor tett ígéretek elmaradása miatt, mondta Csűry István.

Tőkés: Nem lehet lankadni

„Jelenlétünk eleven cáfolata Ponta miniszterelnök kijelentésének, hogy Székelyföld nem létezik” – mondta Tőkés László hozzátéve, őseink jogán szólalunk fel, amikor nem hagyjuk veszendőbe, amit őseink ránk hagytak. Az európai parlamenti képviselő elmondta, fenyegető telefonos üzenetet kapott, megpróbálták elijeszteni a sepsiszentgyörgyi tüntetésen való részvételtől, a megfélemlítés még működik. Románia teljesítse az EU-s csatlakozáskor vállalt ígéreteit a teljes visszaszolgáltatást, vessen véget a politikai és a gazdasági korrupciónak és biztosítsa az igazságügy teljes függetlenségét, mondta Tőkés László, aki azzal zárta a beszédét, hogy ne érjen véget ez a tüntetés, hiszen semmire sem megyünk, ha ellankadunk, ha kell, legyünk ott Marosvásárhelyen, Zilahon, Nagyváradon vagy Kolozsváron.

Kelemen: el a kezekkel a magyarságtól

„El a kezekkel az egyházi tulajdontól, a közösségünk vagyonától” – mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint ma a református egyházat éri támadás, holnap bárki sorra kerülhet, ma két embert zárnak be ártatlanul, holnap kétszázat.

A nemzeti minimum a megmaradásunk kulcsa a tulajdonjog megőrzése, mondta Kelemen Hunor, aki szerint a lopakodó visszarendeződés versenyre kelhet a diktatúrával. Nemcsak a múltunktól, a jövőnktől is meg akarnak fosztani a történelem-rablók, nemcsak egy épület visszaállamosítására készülnek, szellemi vagyonunkat is veszélyeztetik.

A szövetség elnöke szerint a tét nagy, hiszen Marosvásárhely polgármestere is szemet vetett a református és a katolikus egyházak tulajdonában levő iskolákra, a nagyváradi polgármester pedig el akarja venni a katolikus egyháztól a pénzügyi palotát. Huszonhárom év alatt 800 ezer hektár közbirtokossági erdőt adtak vissza, de még nem kerültek vissza a csíki magánjavak, az egyházak 1028 ingatlant kaptak vissza, de több száz épület sorsa még bizonytalan, és a visszaállamosítás kísértete járja be Erdélyt, mondta Kelemen Hunor hozzátéve, hogy a szombati tiltakozás üzenete eljut Bukarestbe, Budapestre, Brüsszelbe, Berlinbe és Washingtonba is.

A bekiabálások hatására színpadra szólították Sánta Imre bikfalvi református lelkészt, aki megköszönte mindazoknak, akik 57 napig álltak vele együtt a Mikó előtt, és elmondta, hogy a rendőrség bekísért néhány fiatalt, mert fegyvernek minősítette a zászlórúdjaikat. A színpadra hívták Markó Attilát és Marosán Tamást is, majd a tüntetés a kiáltvány elfogadásával, himnuszénekléssel ért véget.