Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2013. február 17., vasárnap

A román történelem hiányzó ezer éve



 

A hazugságokkal vagy féligazságokkal manipuláló román történetírás nem újdonság számunkra, egy jeles román történész, Lucian Boia azonban igencsak kikezdte műveiben az évszázados történelemhamisító praktikákat. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Lupescu Radu szerint a lényegi változásra várni kell még.

Lucian Boia bukaresti történészprofesszornak a román történetírás mítoszairól szóló legújabb könyvét olvasva az erdélyi magyar középiskolások helyébe képzelem magam, akik tudathasadásos helyzetben próbálnak tájékozódni Románia történelméről. Az olyan magyar családokból induló gyerekek, akik odahaza szüleiktől hallottak már egyet s mást Erdély történelméről, elképedve szembesülhetnek a Románia történelmét oktató iskolai történelemkönyvek és az otthoni útravaló között tátongó óriási szakadékkal. Ilyenkor az erdélyi magyar történelemtanár felelőssége, hogy mind a hivatalos román, mind a magyar történetírás dolgairól érdemben tájékoztassa diákjait. Dr. Lupescu Radu magyar történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi és Európai Tanulmányok Tanszékének vezetője szerint történelemtanáraink többsége mindkét álláspontot igyekszik érdemben bemutatni.


Mítoszok országa

 A rendszerváltás után jó ideig elképzelhetetlen volt, hogy elismert román történész olyan könyvet írjon, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az eddigi román történetírást. Elsőként Lucian Boia, a Bukaresti Egyetem Történelem Fakultásának professzora törte meg a csendet az 1997-ben megjelent Történelem és mitológia a román közgondolkodásban művével. Az azóta öt kiadást megért könyvet hasonló hangnemű és jól dokumentált kötetek követték, idén pedig Románia miért más? (De ce este România altfel?) című elmélkedéskötete jutott el az olvasóhoz. A szerzőnek sikerült alaposan felkavarni a román történetírás állóvizét. Könyvei a történelemhamisítás béklyójában vergődő román olvasó számára újabb és újabb kérdéseket, tisztázatlan korszakokat tárgyalnak egyszerű, közérthető, tudománynépszerűsítő stílusban.


Kissé kényszeredetten, de a román sajtó is felfedezte Boiát: legutóbb az Adevărul közölt vele interjút arról, hogy lát-e valamilyen kapcsolatot a hazugságokra, féligazságokra épülő román történelemszemlélet és közélet, valamint a között, hogy Románia immár az Európai Unió tagjaként is minden szempontból az utolsó helyen szerepel. Boia szerint a „román területeknek” a mindenkori Európától való, a 14. századtól napjainkig tartó mérhetetlen elmaradása, leszakadása nem tekinthető véletlennek. A szerző elismeri, hogy a mitológián alapuló román történetírás olyan mélyen beágyazódott a román közgondolkodásba, hogy súlyosan befolyásolja az egész nép tisztánlátását, józan ítélőképességét. Ezzel hozható összefüggésbe a kommunizmus bukása után újult erővel feltörő kisebbségellenesség, a másság elutasítása, ami állandó kerékkötője az ország fejlődésének.

Legutóbbi könyvében Boia tág teret szentel Erdély elrománosításának. Egyetlen olyan erdélyi város sem volt Nagy-Románia létrejötte után, amelyben a román lakosság meghaladta volna az összlakosság 50 százalékát, fogalmaz a szerző, aki szerint a modern kori Románia megteremtésében nagy szerepet játszó „idegen elemek” eltávolítása, elüldözése a mítoszokra alapozó román közgondolkodás kényszerítő eszközévé vált.

Elfogadhatatlan kontinuitáselmélet


A Boia-jelenség szemlátomást tömegigénynek próbál megfelelni. Lupescu Radu szerint a történelem iránt érdeklődő román lakosság körében egyre több kérdés vetődik fel a kommunizmusban megfogalmazott, eleve vitatható történelmi eseményekkel, „tudományos” állásponttal kapcsolatban.

A magyar történészek által teljes egészében megkérdőjelezett, összességében a legvitatottabb román történelemszemlélet a dák–római (dákoromán) kontinuitás elmélete, amely ma is változatlanul szerepel az iskolai történelemkönyvekben. Lupescu szerint a kontinuitás kérdését különféleképpen értelmezi a román történészszakma. A kommunizmus előtt a történészek egy része tényként fogadta el, hogy a Dunától délre is létezett neolatin népesség. Tisztában voltak azzal, hogy a korai középkorban a románság jelenléte legalább annyira jól dokumentált a Dunától délre, mint amennyire hiányos a Dunától északra. A kommunista történetírásban a hangsúlyt Erdélyre, illetve Románia területére összpontosították, és régészeti érvekkel próbálták alátámasztani. A történész szerint azonban a kerámiatöredékek nem beszélnek, nem tudjuk megállapítani belőlük, hogy a leletek szláv vagy valamilyen neolatin lakossághoz köthetők.

„A régészet csak akkor segít, ha ebbe az uniformizált történelmi kultúrába becsöppen egy idegen közösség, mint a honfoglaló magyarok. Nekik sajátos kultúrájuk, sajátos temetőik, régészeti leleteik vannak. Ebben a környezetben a magyarokat nagyon könnyen lehet azonosítani” – fogalmaz Lupescu. Szerinte a kontinuitás elméletével az a legnagyobb baj, hogy a rómaiak visszavonulása után, a 3-4. századtól a 14. századig – az első román vajdaság megjelenéséig – ezer év alatt a feltételezett neolatin nép sem államszervezetileg, sem építészetileg nem produkált értékelhető emléket. Ezt az űrt próbálják megmagyarázni olyan tévhitekkel, miszerint a románok felhúzódtak a hegyekbe.

„A román történelemírás erősen alávetett a modern Románia születésének. Értelmezésük szerint vannak bizonyos stációk, amelyek nyomán szinte fátumszerűen létre kellett jönnie Nagy-Romániának. Ezek jól megfigyelhetők az Erdély történetét értelmező leírásokban, amelyek Gelu Vlad Menumoruttal kezdődnek, de történészeiket nem érdekli, hogy mi történt utána. Ugranak négyszáz évet, a következő állomásuk a román származásúként elkönyvelt Hunyadi János, utána Mihai Viteazul kora következik. A közöttük levő több száz évről a román történetírás nagyvonalúan megfeledkezik” – összegzi a legkirívóbb eseteket Lupescu. A keményvonalas román történészek általában azt hangsúlyozzák, hogy Erdély különálló terület volt, nem tartozott a Magyar Királysághoz, s hogy a királyság nagyon nehezen tudta megőrizni. Mindez egyféle hivatalos felvezető a „dicső végkifejlethez”, amely szerint elkerülhetetlen volt Erdély egyesülése Romániával.


Minden marad a régiben?

A kolozsvári történész szerint hiba lenne Lucian Boia könyveit a román történetírás gyökeres megújításának jeleként értelmezni. Úgy véli, a hivatalos román történetírást továbbra is a keményvonalas tábor képviseli, a kulcsfontosságú pozíciókat ők töltik be, az „alternatív” szemlélettel próbálkozó román történészek egyelőre a szakma perifériáján foglalnak helyet. Jó jel azonban, hogy az új történésznemzedékekben is felbukkannak tehetséges „másként gondolkodók”, akik Boiához hasonlóan mítoszromboló igénnyel közelítenek a történelmi tényekhez. A kolozsvári szakember Adrian Rusut említi, aki a közelmúltban jelentetett meg átfogó munkát az erdélyi középkori várépítészetről az eddigi román történelemszemlélettől merőben eltérő új megvilágításban. Rusu nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a középkori Erdélyben semmiféle román államiság nem létezett. A román történészek által a földvárakat „román erődítményekként” beállító tévhitről Rusu azt írja: azok egyértelműen a magyar vármegyerendszer kiépítésének a tárgyi emlékei.

„Rebellis” erdélyi történelem

Tény, hogy az erdélyi magyar és román történészek ma már külön malomban őrölnek. Sok erdélyi magyar régész, történész, művészettörténész tevékenykedik egyetemeken, közintézményekben, őskortól a jelenkorig a teljes spektrummal foglalkozva. Lupescu szerint az erdélyi történészek a román és a magyarországi szakemberközösségnek egyaránt méltó tárgyalópartnerei. A rendszerváltás óta sorozatban jelennek meg a hiányzó erdélyi magyar forrásmunkák. Egyetlen nagy probléma, hogy az erdélyi múltat feltáró forrásmunkák csak magyar nyelven látnak napvilágot, így nem hozzáférhetők a román nyelvű szakma számára. A Sapientia tanára azonban ezt átmeneti állapotnak tartja, a magyar forrásmunkák megjelenését követően rövidesen eljön az az időszak is, amikor az erdélyi múlt hangsúlyosan szerepel majd angol nyelvű szakirodalomként, és román nyelven is hozzáférhető lesz.

Az ördögi körből az erdélyi magyar történészek közreműködésével lehetne továbblépni, ha a szakma komolyan veszi a román és a magyar történetírás közötti híd szerepét. Lucian Boia sikernek örvendő könyvei előkészíthetik a terepet a nyitásra. Más út nincs, mert – ahogy Boia fogalmaz – hazugságokra épített társadalmaknak nincs jövője.



Makkay József, Erdélyi Napló



2013. február 6., szerda

Zászlóháború dúl a Székelyföldön






Azzal, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A politikus ezt azon a tegnapi, budapesti ünnepségen mondta, amelyen Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. Németh Zsolt felidézte Mircea Duşa védelmi miniszter hétvégi szavait, amelyek szerint a székely zászló támadás a román állami jelképek ellen.

A politikus hozzátette: a magyar kormány határozottan elvárja a román kormányzattól, hogy szüntesse be ezt a fajta agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.


Németh Zsolt államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállást is jelenti. „Az elmúlt hónapok romániai lépései ellentétesek az elmúlt években kibontakozott magyar–román együttműködéssel, a stratégiai partnerség értékrendjével, gyakorlatával, ahogyan az EU normáival is” – mondta.

„Támadás a közösségi jogok ellen”

A székely zászló elleni támadást az államtitkár a közösség jogai, autonómiája és a léte elleni támadásnak nevezte. A fideszes politikus ugyanakkor biztatónak mondta, hogy elmozdították tisztségéből Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektust, aki a magyar feliratok és a székely szimbólumok elleni intézkedéseivel keltett feltűnést a székely megyében. Az eseményen Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP), Budafok-Tétény polgármestere úgy értékelte, hogy kisebbségi kérdésekben kettős mércét alkalmaz az Európai Unió. Németh Zoltán, a XXII. kerület fideszes országgyűlési képviselője szerint „ki kell követelni” a határon túli magyaroknak azokat a jogokat, amelyek az EU számára is fontosak. A Tisztességes Választásért Alapítvány egyébként tegnap közölte: ötven székely zászlót ajánlott fel az önkormányzatoknak. Eddig a főváros VII. kerülete, valamint Gyöngyöspata és Siófok tűzte ki a zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére. A tegnapi ünnepségen további magyarországi önkormányzatok, köztük Pesterzsébet és Diósd képviselői vették át a Székelyföld zászlaját.

Európai üggyé válhat a zászlóvita

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a Krónikának elmondta, azt tervezik, hogy más országok kormányait is tájékoztatják, hogy a Székelyföldön a román hatóságok tiltják a székely szimbólumok törvényes használatát. „Jóleső érzés, hogy a magyar kormány és hivatalos képviselője kiáll a székely szimbólumok mellett, hogy a hangunk nemcsak itthon hallatszik, nemcsak a román kormányig jut el” – mondta a háromszéki politikus. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, az alsóház külügyi bizottságának az elnöke lapunknak azt nyilatkozta, minden alkalmat meg kell ragadni, hogy együtt álljunk ki jogaink érvényesítéséért. „Magyarország alkotmányos kötelessége, hogy szót emeljen, ha a határon túli magyarok jogai csorbulnak, ha legitim igényeiket megtagadják. Évek óta zajlik a hercehurca, bár a magyar közösségnek jogos követelése, hogy szimbólumait használhassa, az RMDSZ folyamatosan küzd, végzi a feladatát, ám minden támogatás jól jön” – szögezte le Borbély. Az RMDSZ-es politikus szerint az lenne a leghatékonyabb, ha Magyarország Külügyminisztériuma, Németh Zsolt államtitkár a két ország közötti hivatalos együttműködés keretében – például a vegyes bizottságokban – a romániai felelős tisztségviselőknek is elmondaná, hogy a magyar kormány nem ért egyet azzal, ha megtiltják a sajátos nemzeti szimbólumok használatát, vagy ha a magyar kisebbség jogai sérülnek. „Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy közösen kiálljunk a jogainkért” – mondta Borbély László.

Magyar fiatalokat zaklat a rendőrség Sepsiszentgyörgyön

Magyar fiatalokat gyanúsít a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság a román zászló megrongálásával. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, két fiatal kereste meg, akik elpanaszolták, hogy beidézték a rendőrségre, több órán át vallatták őket, bár tanúkkal tudták igazolni, hol voltak, amikor a prefektúra előtti óriászászlót felhasították. Kérdésükre a rendőrök azt mondták, azért gyanúsítják őket, mert a Facebook-oldalukon székely jelképek vannak. Bedő Zoltán szerint felülről irányított gyűlöletkeltés zajlik a székelység, a magyarság ellen, ide sorolható az Antena 3 műsora is, amelyben szándékosan félrevezették a nézőket, hazudtak arról, hogy a háromszéki önkormányzatnak nincs román nyelvű honlapja. Amint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet által tiltakozásképpen felállított székely óriáspannót a prefektus a kisegyesülés évfordulóján román trikolórral takarta el, amit később ismeretlen tettesek két helyen kihasítottak. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese egyébként elmondta, nyolc térfigyelő kamera felvételét nézték meg a román zászlórongálás ügyében nyomozó háromszéki rendőrök, de a felvételeken nem látszik jól az elkövető arca, és a ruháit sem tudják azonosítani. A felvételekről annyit tudtak kideríteni, hogy a tettes, egy férfi egyedül volt, és január 26-án éjjel 1.30 és 2 óra között hasította fel a román trikolórt. Stoenescu elmondta, a nemzeti szimbólumok megsértéseként kezelik az ügyet, a nyomozást az ügyészség vezeti, az elkövetőre 3 hónaptól hat évig terjedő börtönbüntetést róhatnak ki. Minél hamarabb ki szeretnék deríteni, ki a tettes, mert a rendőrségen is nagy a nyomás – mondta a parancsnokhelyettes.

Bepanaszolták az Antena 3-at

Az Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség az Antena 3 televízió felelősségre vonását követeli, mert a Mihai Gâdea vezette műsorban szándékosan félretájékoztatták a nézőket. A sajtófigyelő ügynökség az Országos Audiovizuális Tanácshoz fordult, kérve, hogy kötelezze helyesbítésre a televíziót és bírságolja meg a szerkesztőket. Az Antena 3 Ştirea zilei műsorában azt állították, hogy a Kovászna Megyei Tanácsnak nincs román nyelvű hivatalos honlapja, ennek bizonyítására egy Photoshop programmal meghamisított képernyőmentést mutattak be, áll az Active Watch közleményében. A sajtófigyelő ügynökség rámutat, hogy a műsorban később az önkormányzat honlapjának egy másik képernyőmentése is megjelent, ez már tartalmazta a nyelvváltó gombot, tehát hogy a honlap román változata is elérhető, de Mihai Gâdea műsorvezető a különbséget nem jelezte, ezzel megsértette az audiovizuális törvény az információk pontos, ellenőrzött, részrehajlás nélküli és jóhiszemű közlésére vonatkozó előírásait. Az élő adásba telefonon keresztül bekapcsolódó Tamás Sándor tegnap a Krónikának elmondta, már akkor jelezte, hogy a valóságot meghamisítják, szándékosan manipulálnak. Amint arról beszámoltunk, a Kovászna Megyei Tanács is feljelentést tett az audiovizuális tanácsnál gyűlöletbeszéd és a valóság meghamisítása miatt.

*******************

                          Ponta a zászlóügyről: Románia nem tűri el, hogy kioktassák




                  

Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit - hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök szerdán arra reagálva, hogy Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló „zászlóháború” ellen emelt szót kedden, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen. Bogdan Aurescu, a román külügyminisztérium államtitkára azt nyilatkozta: a magyar politikus azon felhívása, amelyben a székely zászló kitűzésére buzdította a magyarországi önkormányzatokat, gyakorlatilag egyet jelent az etnikai alapú területi autonómia támogatásával, melyet Románia alkotmánya nem ismer el.

Ponta a szerdai kormányülés elején, a sajtó jelenlétében hozta szóba a témát. „Arra kérem, külügyminiszter úr, hogy mielőtt Brüsszelbe indul, adjon határozott választ, hogy nem tűrünk - tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket szemtelenségeknek nevezném -, de nem tűrünk semmilyen leckét senkitől arról, hogyan alkalmazzuk a törvényeket Romániában” - mondta Victor Ponta.
A kormányfő hozzátette, úgy véli, Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén.

„Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül persze, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki. Nem akarom, hogy provokációk csapdájába essünk, de annak a látszatát is szeretném elkerülni, hogy külföldről adnak nekünk leckéket. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” - mondta a szerdai kormányülésen a miniszterelnök.

Németh Zsolt kijelentéseire a bukaresti külügyminisztérium is közleményben reagált. A dokumentum szerint elfogadhatatlan a magyar külügyi államtitkár nyilatkozata, amely ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével.

A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint magyar kollégája lényegében az etnikai területi autonómia mellett foglalt állást, amit nem tesz lehetővé a román alkotmány. A román külügyminisztérium ugyanakkor bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.

Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”.

Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.