Történelemformáló a Lisszaboni Szerződés

Történelemformáló jelentőségűnek és az általuk képviselt közösségek sorsa szempontjából is meghatározónak tartják a Lisszaboni Szerződést a romániai és a szlovákiai magyar kisebbségi közösségek európai parlamenti képviselői, illetve a határon túli magyarság más vezető politikusai.


Ez derül ki egyebek között abból a nyilatkozatból, amelyet az EP-képviselők, valamint a szlovéniai, szerbiai és ukrajnai magyarság több vezető politikusa azt követően adott ki, hogy a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdek­képviseleti Irodája kezdeményezésére tegnap Brüsszelben áttekintették az uniós reformszerződés életbelépésével kialakult új helyzetet, különös tekintettel annak kisebbségpolitikai vonatkozásaira. A nyilatkozat szerint ,,a magyar nemzeti kisebbségek képviselői ezáltal megerősítve érzik azon álláspontjukat, hogy a kisebbségi helyzetű nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erőforrást jelentenek”. Közös megítélésük szerint ,,a Lisszaboni Szerződésnek a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó része hosszú távon megvetheti az őshonos nemzeti kisebbségeket érintő, hatékony uniós jogvédelmi rendszer alapjait”.
Tőkés László úgy vélte, törekedni kell arra, hogy létrejöhessen egy átfogó európai kisebbségvédelmi rendszer. A Lisszaboni Szerződés lehetőséget teremt számunkra, hogy együttesen nézzük az EU-n belüli és az EU-n kívüli magyar közösségeket az egységes Kárpát-medencei nemzetpolitikai felfogás és a magyar—magyar integráció szellemében — fogalmazott.
Winkler Gyula kiemelte: bíznak abban, hogy a szerződéssel bővülnek azok a lehetőségek, amelyek segítségével az Európai Unió tagállamaiban élő kisebbségeket összefoghatják.
A szlovákiai magyar Bauer Edit elmondta: először fogalmaz meg az Európai Unió a kisebbségi közösségek felé olyan üzenetet, hogy az ő nyelvük, az ő kultúrájuk is európai érték, és jogaik is külön figyelmet érdemelnek. A szerződés a továbbiakban lehetőséget teremt arra is, hogy meghaladják azt a helyzetet, amelyben a csatlakozó országok számára létezik kritériumrendszer a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, a tagországok számára viszont nem — emelte ki.
Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke úgy vélte, a szerződés a vajdasági magyaroknak is különösen fontos, mert növekszik a kisebbségpolitikai mozgásterük. Hangoztatta, hogy az új helyzetben a helyi belpolitikában is jobb eséllyel tudnak elérni a kisebbségeknek kedvező jogszabályokat.

A szlovák nyelvtörvényre figyel az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt — hangsúlyozta Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa kedd éjjel Strasbourgban az Európai Parlamentnek (EP) a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában.


Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglalkozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően.

A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként — ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, és kedden 23 órától 24 óráig biztosítottak rá időkeretet. A bizottság képviseletében Orban hangsúlyozta, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra nincs közösségi, uniós jogszabály, hanem maguk a tagállamok döntenek az ilyen kérdésekben. Kiemelte azonban azt is, hogy az emberi jogok érvényesülésének szerves részét képezik a kisebbséghez tartozó személyek jogai. Külön utalt az Európa Tanács nyelvi chartájára mint a témakörben irányadó előírásra.

Gál Kinga a vitában kijelentette: ,,Felháborítónak tartjuk, hogy a Lisszaboni Szerződés hajnalán valaki saját szülőföldjén, saját kisebbségi anyanyelvén nem élheti meg a demokrácia által biztosított jogokat." Szerinte az uniónak meg kell szólalnia a szlovák és minden ilyen törvény ügyében, amely veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot. Bauer Edit felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák nyelvtörvény egyebek közt orvos-beteg viszonylatban is korlátozza az anyanyelvhasználat jogát.

Hannes Swoboda osztrák szociáldemokrata EP-képviselő a vitában úgy vélekedett, hogy a szlovák államnyelvtörvény ,,nem optimális, de nem sérti az alapjogokat". Szerinte meg kell oldani az értelmezési hiányosságokat, és azt kérte, hogy a felek legyenek mértékletesek, ne szítsák tovább azokat a konfliktusokat, amelyek nem a polgárok, hanem egyes politikai erők közt feszülnek. Gál Kinga — majd később Surján László KDNP-s EP-képviselő — erre reagálva leszögezte: a szlovák nyelvtörvény ügyében nem két állam és nem is két nép áll egymással szemben, hanem a kisebbség küzd jogaiért.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője kifejtette, hogy a szlovák nyelvtörvény leminősíti a kisebbségi nyelvet, beavatkozik a magánszférába, félelmet gerjeszt, és ellentétes Szlovákia vállalásaival. ,,Szlovákia elindult a nyelvi asszimiláció irányába" — fogalmazott. Szót emelt a kettős mérce alkalmazása ellen: szerinte ha az EU ezt tolerálja, akkor nem lesz erkölcsi alapja ahhoz sem, hogy más országok, így például Kína emberjogi politikáját bírálja.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a szlovák nyelvtörvénnyel — a kisebbség nyelvi identitásőrzésének lehetetlenné tételével — kapcsolatban nyelvi és kulturális népirtásról beszélt, de megjegyezte, hogy ez Romániában, Görögországban és Franciaországban is megfigyelhető. Tőkés László szerint a posztkommunista, soviniszta szlovák kormány új falakat emel. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy ne helyezkedjen a be nem avatkozás talajára.