Autókat kutatnak át a hatóságok a Székelyföldön Nyírő hamvait keresve

Nyírő József hamvait keresve több autót is megállítottak a román hatóságok Székelyföldön csütörtökön – közölte Lukács Csaba, az erdélyi író újratemetéséért felelős kommunikációs vezető. Lukács szerint Korond közelében megállították a Nyírő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottjának Fráter Olivérnek az autóját, és fél órán keresztül vizsgálták civil ruhás rendőrök, akik konkrétan rá is kérdeztek, hogy ő szállítja-e Nyírő József hamvait az újratemetésre. Hozzá hasonlóan Marosvásárhely előtt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének gépjárművét is átvizsgálták.

Az Országgyűlés hivatala főszervezőként az előkészítés során különös figyelmet fordít a román és a magyar törvények maradéktalan betartására – nyilatkozta Lukács Csaba.

A székelyudvarhelyi szervezők nevében Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke csütörtökön bejelentette: adottak Nyírő József újratemetésének kegyeleti feltételei és a pünkösd vasárnapra tervezett szertartásra sor fog kerülni.

„Olyan megoldás született, amely nem sérti sem román, sem a magyar jogrendet” – közölte Szász csütörtökön délben tartott sajtótájékoztatóján, de elhárította azokat a kérdéseket, amelyek azt firtatták, milyen módon szállítják Székelyudvarhelyre az emigrációban elhunyt erdélyi író földi maradványait. Mint kifejtette, a román féllel az Országgyűlés Hivatala tartja a kapcsolatot.

Mint ismeretes, a hét elején a román vasúti társaság közölte a szervezőkkel, hogy nem csatolhatják a csíksomlyói búcsúra érkező Boldogasszony-zarándokvonathoz azt a kegyeleti kocsit, amelyen az író hamvait akarták szállítani.

„Nyírő József földi maradványainak kegyeleti gondnokságát a magyar Országgyűlés Hivatala végzi, ennek megfelelően minden technikai kérdésre ők tudnak választ adni, amire legkésőbb vasárnap délelőtt sort is fognak keríteni. De az újratemetés kegyeleti feltételei adottak, és Kövér László házelnök védnökségével és jelenlétében vasárnap sor kerül az újratemetésre” – közölte Szász Jenő, hozzátéve, hogy a gyászszertartást a Duna Televízió élőben közvetíti.

A székelyudvarhelyi szervezőbizottság vezetője azt mondta: vasárnap 10 óra 30 perckor lesz a Papkertnél a kapunyitás, ahol 12 órakor kezdődik a szertartás.

„A fontos az, hogy minden fajta kétséget eloszlassunk, és mindenki, aki azzal számolt, hogy el szeretne jönni Székelyudvarhelyre, az legyen itt, mert Nyírő József újratemetésére sor kerül” – mondta Szász Jenő.

Kövér László: Szét kell választani Nyírő József politikai és írói munkásságát

Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Kövér László, az Országgyűlés elnöke célszerűnek tartotta Nyírő József politikai és írói munkásságának a szétválasztását.
Kövér László örvendetesnek és a normalitás jelének tartotta, hogy a román állam is tekintettel volt erre, hiszen – mint megemlítette – több iskola is viseli az író nevét. „Az én könyvespolcomon is ott vannak magyar fordításban Mircea Eliade román filozófus munkái. Én sem dobtam a szemétbe azokat, csak azért, mert a szerző valamikor a Vasgárda tagja volt” – jelentette ki Kövér László, utalván a két világháború közötti Románia antiszemita, náci mozgalmára.

Kövér László hangsúlyozta, a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnökeként érkezett Erdélybe, és akárcsak négy évvel ezelőtt, most is segíteni kívánja a hozzá hasonló értékrendet képviselő erdélyi magyar pártot a választási kampányban. Az európai normalitás jelének tartotta, hogy az azonos értékrendet valló politikusok támogassák egymást a választási kampányban.

Kövér azt is megjegyezte, két másik oka is van az erdélyi látogatásának. Pünkösd szombatján részt vesz a csíksomlyói búcsún, pünkösd vasárnapján pedig Székelyudvarhelyen Nyírő József hamvainak az újratemetésén. Hangsúlyozta, amikor a pünkösdi programot előkészítették, még nem lehetett tudni, hogy ebben az időszakban zajlik a romániai önkormányzati választások kampánya. Akkor az önkormányzati és a parlamenti választásokat is őszre tervezték. „Az lenne a helyes, ha nem is keveredne össze a politikai kampány és a kegyeleti esemény. Én ezt kívánom elősegíteni” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

Smaranda Enache: választási célzattal „kisajátították” Nyírő újratemetését

Nyírő József újratemetése egy privát, családi esemény, kampánycélzattal történő „kisajátítása” pedig nem öregbíti az író emlékét, annál is inkább, hogy olyan személyről van szó, akinek közéleti tevékenysége a náci korszak Magyarországának szélsőjobb értékeihez kötődik – jelentette ki csütörtöki közleményében Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, független marosvásárhelyi polgármesterjelölt. Ez a kisajátítás nemkívánatos diplomáciai feszültséget teremtett Románia és Magyarország között – tette hozzá.

„Antiszemita magatartása” miatt nem ért egyet Nyírő újratemetésével Bukarest

A bukaresti külügyminisztérium azért nem ért egyet Nyírő József újratemetésével, mivel az író tevékenysége „antiszemita magatartást” jelez.

A külügyminisztérium már közölte a magyar féllel a román vezetés álláspontját, vagyis azt, hogy nem ért egyet Nyírő József romániai újratemetésével. A román fél rámutatott, hogy Nyírő József 1941 és 1945 közötti politikai tevékenysége szélsőjobboldali, antiszemita magatartásra, és egy fasiszta rendszerrel való együttműködésre utal” – áll a külügyminisztérium válaszában, amelyet az Agerpres hírügynökség megkeresésére küldött.

A külügyi közlemény szerint „a két világháború között Nyírő József újságíróként dolgozott több erdélyi kiadványnál és novellákat is közölt. 1941 után, miután Magyarország elcsatolta Észak-Erdélyt, a budapesti parlamentbe hívták erdélyi képviselőként, és a magyar fővárosba költözött. Két szélsőjobb lap – a Magyar Erő és a Magyar Ünnep – főszerkesztője volt. Az 1944 október 15-i államcsíny után folytatta tevékenységét a magyar parlamentben (a soproni parlamentben), amely antiszemita törvényeket fogadott el. Ebben a minőségében Nyírő József támogatta Szálasi Ferenc fasiszta kormányát. 1940-ben megkapta a Horthy Miklós által létrehozott Corvin Korona kitüntetést”.

****************
CFR-döntés: nem hozhatja a zarándokvonat Nyírő József hamvait

A román vasúti igazgatóság bukaresti központja arról tájékoztatta Nyírő József újratemetésének szervezőit: nem kapták meg a miniszteri engedélyt arra, hogy az író hamvait a Boldogasszony-zarándokvonat szállíthassa Székelyudvarhelyre – közölték a szervezők keddi sajtótájékoztatójukon. Fráter Olivér, a temetés szervezője bejelentette: az újratemetés azon rendezvényei, amelyek a román államvasutak részvételéhez kötöttek, például a gyergyószentmiklósi, máriaradnai, csíkszeredai ceremóniák, elmaradnak. Elmondta: változatlanul várják a román kormányzattól „szokásos diplomáciai csatornákon történő közlést”, hogy a földi maradványokat miként lehet beutaztatni Romániába.

Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője kijelentette: a temetés többi programja változatlan. Ugyanakkor elindultak a román államvasutakkal az egyeztetések is, csütörtök délutánra ígért legközelebbre tájékoztatást a szállítás ügyében.

Hangsúlyozta: a zarándokvonat személyszállító vonatként ennek ellenére elindul a csíksomlyói búcsúra, csupán a kegyeleti kocsit nem viheti magával.

Elmondta: szerda reggel 10 órától a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben ravatalozzák fel Nyírő József (1889-1953) földi maradványait, ahol bárki leróhatja a kegyeletét. Délután három órakor a Magyar Írószövetségben konferenciát rendeznek az író munkásságáról.

„Úgy gondoljuk, hogy Nyírő Józsefnek is kijár az a tisztelet, amit egy korszakalkotó, jelentős író megérdemel” – fogalmazott a kommunikációs vezető, majd hangsúlyozta, hogy külön kellene értékelni Nyírő politikai és irodalmi tevékenységét. „Nem értjük azt a magyar és román sajtópolémiát, amely az elmúlt napokban az ő politikai tevékenysége kapcsán felmerült” – vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy várható-e a temetés megzavarása, megakadályozása, nemmel felelt. Mint fogalmazott, minden engedélyt beszereztek, minden intézkedést meghoztak annak érdekében, hogy a ceremónia zavartalan legyen.

„Magánterületen történik a temetés minden állomása. Ezek nem engedélykötelesek” – mutatott rá Lukács, hozzátéve, bíznak abban, hogy a román hatóságok nem fogják akadályozni a temetés megtartását. Kijelentette: továbbra is várják a tájékoztatást a román kormányzattól arról, mit értenek azon, hogy „nem támogatják” a temetés megtartását.

Lukács Csaba kitért arra is, hogy másfél éve folynak az egyeztetések a román hatóságokkal. „A román fél egyetlen egyszer sem jelezte aggályait” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a legutóbbi román kormányváltást követően az ellenzék került hatalomra, így „180 fokban” megváltozott a román fél álláspontja.

Nyílt levél Nyirő Józsefhez

"Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten..." – mondta Ön egykor, sok évtizede. Ha megengedi Kegyelmed, én kiegészíteném eme igazságát: Nem csak székellyé, de igaz magyarrá is csak Isten tehet.

Ezzel szemben persze sokan vallják magukat magyarnak manapság is, ám ez a „magyarnak vallás” sokaknál erőst hibádzik. Mert a politika belepiszkít a legnemesebb emberi érzésekbe, a hitbe, a magyarságtudatba, és mindenbe, ami érték, és ami az emberi faj, a magyarság, székelység, a kereszténység féltett kincse. Ilyen kincsnek számít kegyelmed is mindazoknak, akik magyarok. Mert „magyar az, akinek fáj Trianon” – mondta Illyés Gyula. Aki átérzi a magyarok, a székelyek fájdalmát, amelyet az elnyomás, az idegen hatalom, a megszálló harácsolók szánnak osztályrészül mindazoknak, akik hűek maradtak a szülőföldhöz…
Szülőföld… vajon hányan érzik ma e szó csodálatos terhét, súlyát és felelősségét, édességét és megnyugtató voltát? Nem sokan Nyirőuram, - nem sokan. Mert e fogalomba, annak gyönyörűségébe is belepiszkított a politika, az ilyen-olyan eszme és pártelkötelezettség. S még valami: az a kommunista diktatúra, amelyet Kegyelmed nem ért meg itt, de hallhatott róla 1953-ig. A népet elbutította a proli ideológia, a gyűlölködés, az értékek szisztematikus rombolása, az elnemzetietlenítés sötét korszaka. Ezért hőbörög Kegyelmed porhüvelyének szülőföldjén való eltemetése ellen a sok, magát magyarnak – mi több! – magyartanárnak nevező oktalan egyed. Én szerencsés vagyok e kérdést illetően, mert sokat emlegetett magyartanárom, Kegyelmed kollégája, Benedek Elek unokája abban a kommunista esztelenségben is volt olyan bátor, és nyolcadik osztályban beszélt Uz Bencéről, s az ő „keresztapjáról”… és olvastuk a Szépmíves kiadásában azokat a részleteket is Kegyelmed könyvéből az órán, amely részleteket magam is elolvastattam fiaimmal.
Nos, most itt állunk s pezseg a köz, mert van, aki Kegyelmedtől sajnálja a szülőföld édes súlyát, mások foggal-körömmel harcolnak azért, hogy Udvarhely temetője legyen Kegyelmed végső otthona. Mert e kérdésbe is belepiszkított a politika. Szégyenteljes tiltakozások, lángoló szózatok pro és kontra. És látom magam előtt, hogy kegyelmed ott ül a Mennyei kávéház teraszán, s együtt mosolyog ezeken a földi ostobákon Wass Alberttel, Benedek Elekkel, Tamási Áronnal és sokakkal, akiktől távol állna e vita és e politikai elmebaj. Kegyelmedék ott fenn talán csudálkoznak is mindezen, mert az Önök korában bizony nem voltak efféle félbolond, nemzetellenes és aljas viták. Ha voltak, voltak olyanok is, akik leállították az eszementeket…
Politika. Igen, ez az, amely miatt és által háborúzik ma magyar a magyarral. Politika, amelynek áldozata sok értékes ember, ami miatt Kegyelmed csodálatos írásait sem olvashatta és ismerhette meg több generáció. Mondják, Ön nyilas érzelmű volt. Kit érdekel… Ön írt. Ön egy olyan korban lett kényszerből politikus, amely kor bármelyik oldalát nézzük is, ártott, mert az emberség és az emberiesség háttérbe szorult. Háború volt, s egy megcsonkított, sárba taposott ország érdekeiért az ördöggel is érdemes volt szövetkezni. Ön megtette… De csak így magunk között kérdem Kegyelmedet Nyirőuram: - mennyivel jobbak azok a gazemberek, akik az ország értékeit önszántukból és jobbára saját boldogulásuk érdekében eladták, a „nagy szövetéség” parlamentjében Magyarország ellen acsarkodnak, s „moslékzabálónak” titulálják a nemzetet… és használati utasítást írnak „hogy bánj a magyaroddal”… címmel. Milyen magyarok és milyen írók, milyen eszmét szolgáló senkik azok, akik ma Kegyelmed végső nyugalma ellen hadakozva ártanak a magyarságnak, hazudozásaikkal köpködik a nemzetet, az országot, s Erdélyt? Bolondéria ez az egész Nagyuram! Az Ön nyilassága és ennek a söpredéknek a hazaárulása között olyan a különbség, hogy azt meghatározni sem lehet. Ég és Föld…
Ha ott van épp a mennyei kávéházban Márton Áron, Boros Fortunát vagy Teleki Pál Gróf, akiről máig hazudják, hogy öngyilkos lett, beszéljék meg Kegyelmetek milyenné lett Magyarország, s milyenné lett Székely udvarhely polgármestere. S ha tudnak odafentről, hát segítsenek nekünk, mert Kegyelmeddel együtt lassan-lassan az egész nemzetet kitiltják a Kárpátok gyűrűjéből, s lesznek olyan „magyarok”, akik ennek örvendezni fognak, mert hát a magyar „fasiszta, antiszemita, nacionalista és gyűlölködő” és még a sírhantja is zavarja a szabadosság és a beteges hajlamok elvbarátait. Tény persze, hogy a nem kommunista és liberális söpredéken kívül van egy másik söpredékünk is e csonkává vált hazában… s ez a söpredék is az Ön nevével harcol amolyan igazi gyűlölködő és nyilas hangvételben, zsidózva, de éppen olyan keresztényellenesen, mint az előbbi kettő. Ők azok, akik Önt, Horthy Miklóst, Zadravecz Istvánt vagy Márton püspököt is lejáratják, hiszen írásaikban és beszédeikben a saját pallérozatlan és primitív stílusban emlegetik Kegyelmeteket, s nyitott kapukat döngetve, mint a részeg prolik ordítozzák, skandálják azokat a jelszavakat, amelyek már a maguk idejében is szalonképtelenek voltak. Ezek nem látják, nem akarják látni, hogy ők a haza és a nemzet legnagyobb ellenségei, mert nincs diplomáciai felkészültségük, s erre igényük sincsen. Nekik a gyűlölet és az erre épített politikai előmenetel számít. Ők a legjobb partnerei a kommunista és liberális hazaárulóknak.
A normális ember viszont nem pártoskodik, nem ideologizál, mert a normális magyar, keresztény embernek egyetlen ideológiája van: a Máriának felajánlott ország és az abban élők békessége, egymás iránti szeretete. A normális keresztény-magyar ember nem keresi a múltban gyökerező és régen semmivé vált ellentéteket, nem acsarkodik, hanem az érték múltbéli mezsgyéjén igyekszik új és új értéket teremteni a nemzet és a haza javára.
Művész, író, költő ne legyen politikus! Mert a politika - mint ma Kegyelmeddel kapcsolatban is -, ok lehet a hazugok, a hazaárulók és a megszálló ideiglenes főhatalom kezében. (Mindaddig ideiglenes, amíg van, akinek fáj Trianon!)
Megszálló főhatalom… igen, Nyirő Nagyuram… még mindig ott vannak, s egyre jobban hígítják a még megmaradt székelységet, s felvásárolják a gyenge, magyarnak alkalmatlan árnyékszékelyeket is, akik aztán, mint a féreg rágják a múltat, a jelent és a jövőt. Ma Bukarest is hisztériázik, mert az Ön hamvainak szülőföldbe helyezése számukra politikai rendezvény. Ezt sugallták oda a magyarországi árulók, s Udvarhely gyalázatos szellemiségű és nemzetét rugdosó, kollaboráns polgármestere. Kegyelmed nyilas volt és antiszemita – hazudják immár ott is, miközben Isten tudja hány műhelyükben faragják állami megrendelésre Julius Maniu új szobrait. Ők tudják… mi nem foglalkozunk velük, mert lelkünkben nem vesszük tudomásul az 1920-as döntést. Erdélybe hazajárunk mai is, és hazajárnak majd unokáink is. Azonban jó érzés, hogy félnek Kegyelmedtől. Egy halott géniusztól, akinek szelleme éppen úgy él Erdélyben és az egész Kárpát-medencei magyar hazában, mint amennyire bizonyos, hogy Ön odafentről mosolyog ezeken a balga és erkölcsileg minősíthetetlen emberi korcsokon. Kegyelmed mosolyog… mert mindent leírt, minden megmondott előre. Ön tudja, hogy csak egy kávét kell kérnie ama csillogó mennyei kávéházban, s mire Tamásival való vitája közben kiissza, addigra Magyarország és a magyar nemzet ismét bokrétává lesz Isten kalapján. Mert amit 1945. óta kapunk a Fennvalótól, az bíz’a jogos büntetés… de a büntetés egyszer lejár. S azt, hogy lejár már érzik az Ön ellen balgán acsarkodók, érzi az ideiglenes bukaresti főhatalom, s megérzi a kollaboráns, tanulatlan hűbéres is, az udvarhelyi polgármester… aki legelőször érzi majd meg, mi jár a nemzetárulónak.
Most egy időre búcsúzom kegyelmedtől, s kérem, hogy toborozzon odafönn, s adjon jelet Kegyelmed, ha megvan az égi sereg, amely nekünk idele’ erőt és tisztánlátást küld. S ha Kegyelmed rávenné a fentieket, hogy imádkozzanak is e megmaradt, és ezer oldalról szorongatott, megalázott nemzetért… hát bíz’ az sem ártana…

Stoffán György főszerkesztő helyettes – Európai Idő - Sepsiszentgyörgy

Folytatódnak Nyírő József újratemetésének előkészületei

Folytatódnak Székelyudvarhelyen Nyírő József erdélyi magyar író pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetésének előkészületei, a szervezők továbbra is a román álláspont tisztázását várják – jelentették be pénteken a szervezők.

Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke Fráter Olivérrel, a magyar Országgyűlés Hivatalának képviselőjével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: jelenleg az újratemetés utolsó szervezési részleteinek tisztázása zajlik. A román csendőrség és rendőrség képviselőivel is egyeztettek, ez Szász szerint a „több mint együttműködés szellemében zajlott”.

Az alapítvány elnöke úgy véli, hogy a szervezési részletekkel jól állnak, és bízik benne, hogy az újratemetés megtörténhet az eredeti terveknek megfelelően, hiszen ez „fontos ünnepe az összmagyarságnak”.

Fráter Olivér megismételte, hogy az Országgyűlés Hivatala sürgeti a román felet: tegye egyértelművé, mit jelent egyet nem értése az újratemetéssel kapcsolatban. A hivatal tudni szeretné, hogy az egyet nem értés tűrést vagy tiltást jelent. Hozzátette: a magyar hatóságok azt várják a román féltől, közölje egyértelműen: megtiltják-e Nyírő földi maradványainak Romániába való behozatalát, vagy nem.

Rámutatott: amennyiben az egyet nem értés Nyírő József újratemetésének tiltását jelenti, akkor olyan megoldást találnak, amely nem csorbítja sem a román jogrendet, sem Nyírő József tisztelőinek lelki várakozásait.

Fráter Olivér bírálta Bunta Leventét, Székelyudvarhely polgármesterét, aki szerinte „nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a magyar álláspontot erősítse” a Nyírő-ügyben. A RMDSZ-es polgármester Fráter szerint „alattomos, sértő” állításokat fogalmazott meg, ezek után a román hatóságok azt feltételezték, hogy az újratemetés egy jobboldali ceremónia lesz, ami alaptalan feltételezés.

Fráter alaptalannak nevezte az RMDSZ-hez közel álló magyar médiaorgánumok, továbbá a román sajtó azon vádját is, miszerint az író háborús bűnös lett volna.

A magyar Külügyminisztérium szerdán tudatta, hogy a román külügyi tárca bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata és Nyírő József tervezett újratemetése ügyében.

Végre hazatérhet a székely írófejedelem

Hazahoznák Madridból Nyirő József székely író hamvait, aki végrendeletében meghagyta, hogy iskolavárosában, Székelyudvarhelyen vagy Erdély fővárosában, Kolozsvárott helyezzék végső nyugalomra. A terv kezdeményezője Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, aki kifejtette: írásban fordultak kérelmükkel a madridi hatóságokhoz, és az ügyben Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, illetve Szőcs Géza magyarországi kulturális államtitkár segítségét és támogatását kérte.

Bunta Levente telefonon tájékoztatott a kezdeményezésről, amelyet támogatok, hiszen Nyirő József a magyarság jelentős írója, akinek végakaratát tiszteletben kell tartani” – nyilatkozta a Krónikának csütörtökön Markó Béla. Hozzátette, friss kezdeményezésről van szó, így nem tudja, milyen lépéseket tettek eddig az ügyben, de úgy vélte, nem lesz könnyű véghez vinni a tervet, hiszen számtalan engedélyre és sok utánajárásra lesz szükség. Nyirő József katolikus szerzetesként hunyt el egy madridi kolostorban 1953-ban.

Bunta Leventét a Krónika lapzártáig nem érte el, a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában azonban elmondta: a székelység egyik nagy írójának végakaratát szeretnék teljesíteni, anélkül, hogy botrányt kavarnának.

Az Egyháztól az Egyházig

Az 1889-ben Székelyzsomboron született író katolikus papnak tanult, 1915-től a Kolozs megyei Kide község plébánsa lett, a trianoni békediktátum után azonban kilépett az egyházi rendből és megnősült, ezért a katolikus egyház kiközösítette. Csaknem 10 évig dolgozott újságíróként a kolozsvári Keleti Újságnak, egy évig a Pásztortűz című irodalmi és művelődési folyóirat főszerkesztője is volt. Már első novelláskötete, az 1924-ben megjelent Jézusfaragó ember népszerű íróvá tette.

1941-ben Budapestre költözött, majd a magyar parlament Erdélyből behívott képviselője volt. (A háború miatt a visszatért területeken nem tartottak választásokat.) 1944. októbere után tagja maradt az úgynevezett “nyilas parlamentnek”, ám a hungarista rendszerben semmilyen vezető pozíciót nem vállalt. A háború után a magyar belügyi szervek, mint “háborús bűnöst” szerették volna felelőssége vonni, ám az amerikai hatóságok megalapozatlannak ítélték a vádakat, és nem adták ki őt.

Németország és az Egyesült Államok után 1950-ben Madridba költözött, ahol az egyház visszafogadta, újfent katolikus pap, majd szerzetes lett. Az emigrációban részt vállalt a külföldre kényszerült keresztény-nemzeti gondolkodású katonai és értelmiségi elitet tömörítő Magyar Szabadság Mozgalom szervezésében. Szívén vielte az idegenbe szakadt magyarság kulturális életét is. Vezette a Magyar Kulturális szövetséget, a Magyar Újságírók Külföldi Egyesületét, és az Erdélyi Szövetséget is. 1952-ben pedig megalapította a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadót. Nyugaton sem tagadta meg radikális antikommunizmusát. 1949. karácsonyán így vallott erről:

“A szociáldemokrata szociáldemokratább volt marxnál, a kommunista, kommunistább leninnél. Magyarországért nem! De a nemzetköziségért (internacionalizmusért) börtön tudott szenvedni és fanatikusan meg is halni érte. (,,,) “Europeer és humánum” otthoni megfogalmazásban és átélésben többet ártottak Magyarország ügyének, mind sok csapás…”


Állásfoglalása miatt a diktatúra idején tiltólistára került mind Magyarországon, mind pedig Romániában. Utolsó éveiben meghasonlott, önsanyargató életet élt, 1953-ban hunyt el egy madridi kolostorban.