Engedély nélkül vonul fel az Új Jobboldal Csíkszeredában

Nem kért engedélyt a csíkszeredai városházától az Új Jobboldal a román nemzeti ünnepre Csíkszeredába tervezett rendezvényére – közölte Antal Attila alpolgármester. A szélsőséges román szervezet ismét a Székelyföldön készül megünnepelni december 1-jét.

Idén december 1-én Csíkszeredába készül az Új Jobboldal. A szélsőséges román szervezet hivatalos honlapján arra szólítja fel a „büszke románokat, hogy ha elegük van a szeparatista magyarok alkotmányellenes megnyilvánulásaiból, ha nem közömbös számukra a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok sorsa, azoké akik idegenekké váltak a saját hazájukban, a román nemzeti ünnepen menjenek Csíkszeredába”. Aki ír a szervezet címére, megkapja a szállításra vonatkozó információkat.

A román szélsőségesek emlékeztetnek, hogy két évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön, tavaly pedig Marosvásárhelyen ünnepeltek.

Ugyanakkor egy magánszemély kért és kapott engedélyt a csíkszeredai önkormányzattól, hogy december 1-én a Hősök temetőjében a Kolozsváron 1918. december 1-én megalakult Székely Hadosztályra emlékezzenek. A felhívás szerint „a betolakodó román hadsereg ellen egyedüli, szervezett formában ellenállást kifejtő hadosztály hősies cselekedeteire” emlékeznek, a megemlékezés dátuma és időpontja nem válasz az Új Jobboldal nevű szélsőséges román szervezetnek a sajtóban december 1-re Csíkszeredába beígért provokációjára.

Antal Attila csíkszeredai alpolgármester a Krónikának kifejtette, tudomása szerint az Új Jobboldal nem kért engedélyt a városházától felvonulásra vagy rendezvényre. A Székely Hadosztályra való megemlékezést a helyszín és az időpont szabályozása mellett engedélyezték. Kérdésünkre, hogy a két szervezet találkozhat-e, az alpolgármester kifejtette, ha keresik a balhét, minden lehetséges.

Az alpolgármester hangsúlyozta, a rendőrség feladata a közrend biztosítása. Az Új Jobboldal az elmúlt években sem kért engedélyt az önkormányzatoktól, egyszerűen csatlakoztak a román nemzeti ünnepre szervezett rendezvényhez.

Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, két évvel ezelőtt talán nem kellett volna eltűrni, hogy a román szélsőségesek felvonuljanak a városban.

„Ha akkor szerveztünk volna egy tízezer fős tüntetést, talán elment volna a kedvük, hogy a következő években Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is felvonuljanak” – mondta a polgármester.

Antal Árpád szerint az Új Jobboldal provokál, erre pedig a magyar-román együttélés szempontjából semmi szükség. A polgármester egyben bírálta azokat az intézményeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül támogatják az Új Jobboldal rendezvényeit.

„Ezek a szélsőségesek leginkább a helyi románoknak ártanak, hiszen életükben egyszer jönnek Székelyföldre, de aki itt marad, annak szembe kell néznie az általuk szított rossz hangulattal” – fogalmazott.

Magyarellenes fellépés a Székelyföldön

Akciócsoportot hoz létre a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, hogy megakadályozzák a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását és az ország régióinak újrafelosztását. Ioan Sălăjan érsek, a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség vezetője elnökölte azt a gyűlést, amelyen a magyarok „románellenes” tetteit elemezték, köztük Csibi Barna március 15-i „Iancu-akasztását”, és elhatározták a csoport létrehozását. Az akciót azonban sem a székelyföldi román, sem pedig a magyar politikusok szerint nem kell komolyan venni. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke elmondta, az akciócsoportba bevonnak civileket és politikusokat, s minden erejükkel megpróbálják meggyőzni a Demokrata-Liberális Párt honatyáit, hogy ne a politikai érdeket, hanem a román nemzeti érdeket tartsák szem előtt, amikor ezekről a törvényekről szavaznak. „A jelenlegi kormánykoalíció mulandó, de Románia örök, ezért meg kell akadályozni, hogy az ország szívében etnikai enklávó jöjjön létre” – szögezte le a fórum alelnöke. Lăcătuşu szerint a nemzeti kisebbségek jogállást szabályozó törvényre nincs semmi szükség, valójában a Hargita és Kovászna megyei románok szorulnak védelemre, hiszen például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen évek óta nincs képviselőjük a helyi tanácsban. Az új oktatási törvénnyel szemben is komoly fenntartásaik vannak, s mint mondják, nem szabad engedniük, hogy ahhoz hasonlóan a PDL–RMDSZ-koalíció más, „a román népre veszélyes törvényeket” megszavazzon.

Elhatárolódnak a románok

A Kovászna megyei román politikusok azonban nem tartják hitelesnek Ioan Lăcătuşut arra, hogy képviselje a Maros, Kovászna és Hargita megyében élő románok érdekeit. Dan Manolăchescu, a Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei elnöke elmondta, ha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma meghívná a rendezvényeire a kormánypártok képviselőit, akkor tudná, hogy a kisebbségi törvény és a régiók átszervezése nem szerepel a kormány napirendjén. (Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban megkötött paktum tételesen tartalmazza, hogy a folyó parlamenti ülésszak végéig a döntéshozók elfogadják a kisebbségi törvényt. – szerk. megj.) Manolăchescu ugyanakkor leszögezte, a kisebbségek jogállását szabályozó törvény sorsát vagy annak tartalmát nem Kovászna és Hargita megyében kell megvitatni, hiszen ebben a térségben nem lesz szükség annak alkalmazására. „Ez a törvény nem jelent semmilyen veszélyt az országra nézve, a szellemiségével nincs semmi baj, viszont még javítani kell rajta, mert ellentmondásokat is tartalmaz” – közölte Dan Manolăchescu. A demokrata-liberális politikus szerint a civil fórum megmozdulása valójában az ellenzék kormány elleni támadása, hiszen a fórum a pártkönyvek nélküli szociáldemokraták szószólója. Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei elnöke megkeresésünkre leszögezte, Ioan Lăcătuşu „kommunista múltú vad nacionalistaként ismert”, ezért nincs joga a román–magyar kérdésekben állást foglalnia a Kovászna és Hargita megyei románság nevében. „Nem a törvényektől kell félnünk, nem a törvények elfogadását kell megakadályoznunk, hanem mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek elsősorban a helyi közösségek érdekeit szolgálják” – szögezte le a liberális politikus.

A magyarok sem veszik komolyan

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ városi elnöke mintegy válaszként Ioan Lăcătuşu kijelentésére úgy fogalmazott, „az ő magyarellenes eszméi mulandók, a Székelyföld viszont örök”. „Az idő nekünk dolgozik” – szögezte le a háromszéki politikus. Hozzátette: a kisebbségek jogállását szabályozó törvény által szavatolt kulturális autonómiára nem a székelyföldi magyaroknak, hanem éppen a székelyföldi románoknak van szükségük. „Ha nincs kulturális autonómia, egy csúnya székelyföldi polgármester a román közösség megkérdezése nélkül nevezhet ki igazgatót például a Mihai Viteazul Főgimnázium vagy az Andrei Mureşanu Színház élére” – replikázott. Antal Árpád kifejtette, meggyőződése, hogy az egész országban senki nem veszi már komolyan Ioan Lăcătuşut, ezért nem kíván ennél mélyrehatóbban foglalkozni az általa felvetettekkel vagy a tervezett akciócsoporttal. Hasonlóképpen vélekedik Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Mint a mondta, nem hajlandó foglalkozni a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumával, viszont megismételte, amit az RMDSZ kongresszusán is megfogalmazott, hogy ha a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt és a régiók átszervezését júniusig nem rendezi a kormány, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a Boc–kabinetből. „Kelemen Hunor szövetségi elnöknek jelenleg ez a két legfontosabb feladata” – összegzett Ráduly Róbert.