A nemzetpolitikai struktúra felépítéséről és a honosítás pontos számairól tájékoztatott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Wetzel Tamás miniszteri biztos csütörtökön, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón, ahol Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is beszélt az eddig elért eredményekről.
Semjén Zsolt négy pontban foglalta össze, hogy mely - előzetesen kitűzött - célt sikerült megvalósítani az elmúlt évben. Az egyik legfontosabb - emelte ki - a honosítás kérdése volt. Emlékeztetett, hogy nemzetközi szakértők maximum 300 ezer ember honosítását tartották reálisnak a jelenlegi parlamenti ciklus ideje alatt. A kormány vállalása - hangsúlyozta - a félmilliós szám volt, melynek jelenlegi üteme meghaladja a várakozásokat, hiszen eddig kétszázezren adták be állampolgársági kérelmüket, melyből több mint százezren már le is tették az állampolgársági esküt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a magyar közigazgatás felülmúlta önmagát, tekintve, hogy a törvényben meghatározott három hónapos határidőt - ha egyéb tényező, vagy hiánypótlás nem merült fel - minden esetben tudták tartani az érintettek. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy minden honosítást megelőz egy közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorelhárítási ellenőrzés is. A másik kiemelt cél a határon túli magyar gyermekek oktatás-nevelési támogatása: mind a kétszázötvenezer magyar iskolába és óvodába járó gyermek megkapta ezt a pénzt, mely - a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem egy alapítványhoz, hanem közvetlenül a szülőhöz érkezik – mondta Semjén Zsolt. Másik újdonság - folytatta -, hogy egy az OTP-vel kötött szerződésnek köszönhetően már bankkártyára érkezik a pénz, melynek semmilyen további költsége nincs. A gyermekek nyilvántartása - tette hozzá - pedagógus szervezetek segítségével történt, annak érdekében, hogy a megfelelő helyekre és emberekhez jusson el a pénz. A harmadik terület, ahol jelentős eredményeket mutathatunk fel a konszenzus tekintetében, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újbóli összehívása, az állásfoglalások elfogadása és a nemzetstratégiai könyv elfogadása volt - fogalmazott Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az előző kormány idején nem hívták össze az értekezletet. Ezzel szemben - emelte ki - jelenleg a MÁÉRT magában foglalja az összes magyarországi pártot és az összes jelentős, határon túli, magyar pártot és szervezetet. A politikus beszélt arról is, hogy a MÁÉRT legnagyobb eredménye, hogy tevékenysége nyomán elkészült a magyar nemzetpolitikai stratégia, melyet a tagok egyöntetűen elfogadtak. Mint mondta: ilyen nemzetpolitikai konszenzusra még nem volt példa. Kitért arra, hogy a határon túli magyarság számára jogvédő keretet hoztak létre, mely 50 millió forintot tartalmaz. Régi adósságnak nevezte a miniszterelnök-helyettes a negyedik helyen említett, mára megvalósult Magyar Diaszpóra Tanács létrejöttét, mely az összes magyarok által létrehozott, nyugati szervezet összefogását jelenti. Kiemelte, hogy a tanács életre hívására ezért volt szükség, mert a nyugati magyarság problémái alapvetően különbözhetnek a Kárpát-medencei magyarok gondjaitól. Semjén Zsolt a négy fő célkitűzés mellett beszámolt egy nem várt sikerről is. Elmondta, hogy a Szerbiában elfogadott kárpótlási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt - a magyar kormány nyomására - immár a magyarság számára megfelelő szövegezéssel fogadták el. Ezzel - folytatta - a magyarság kollektív jogvesztése megszűnt, és újra lehetőség van a délvidéki magyarok kárpótlására.
Hatékony rendszer az egyszerűsített honosításért
Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos a honosítási kérelmeket érintő pontos számokról szólva elmondta: hatalmas fejlesztések valósultak meg mind személyügyi, mind pedig informatikai szempontból. Tájékoztatása szerint honosítási kérelmet eddig 77 külképviseleten, 1325 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és a Kormányablakoknál nyújtottak be, de - folytatta - átvették a kérelmeket az anyakönyvvezetők és a Kormányhivatalok is. Természetesen - folytatta - történnek elutasítások is, amennyiben a kérelmező nem felel meg a törvényi feltételeknek, vagy közbiztonsági-nemzetbiztonsági kizáró ok áll fenn. Hozzátette, hogy az ügyintézési határidő 3 hónap, de ebbe nem tartozik bele a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés, a hiánypótlási határidő, illetve az eljárás felfüggesztésének időtartama. Ennek megfelelően körülbelül 4-5 hónap az ügyintézés időtartama, amely az esetek döntő részében tartható, határidőn túli kérelem a január 1-jei statisztikák szerint nincsen - közölte. Hangsúlyozta, hogy semmilyen adatot nem adnak ki harmadik félnek, illetve eloszlatta azokat a félelmeket is, miszerint tömeges átvándorlás indul meg az elfogadott kérelmek miatt. Leszögezte, hogy a szociális ellátórendszerre nem ró komolyabb terheket az egyszerűsített honosítás.
2011 a cselekvés éve volt
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: 2011 a cselekvés éve volt a nemzetpolitikában. Mint mondta, az első és legfontosabb feladat a támogatáspolitika megújítása volt. Létrejött a Bethlen Gábor Alap, valamint az oktatás-nevelési támogatásokat is rendbe tették - sorolta. Fontos volt a Határtalanul! Program elindítása is, mely arra kíván lehetőséget biztosítani, hogy a magyarországi iskolások - tanulmányaik során legalább egyszer - osztálykirándulás keretében eljussanak a határon túlra is - tájékoztatott a politikus. Szintén új kezdeményezés - ismertette - a Magyarság Háza, mely egy komplex kulturális, tudományos bemutatótér lesz. Kiállításokon, rendezvényeken, programokon keresztül szeretnék ezen a helyen bemutatni a magyarországi és határon túli magyarság értékeit, kultúráját, mindennapjait. Itt jött létre - folytatta - a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, mely a programok szervezéséhez szükséges hátteret fogja biztosítani. A megújuló kapcsolattartás, a Diaszpóra Tanács és a határon túli szervezetekkel való új kapcsolat jegyében elfogadták a nemzetpolitikai stratégia kereteit, mely dokumentum konszenzust élvez a résztvevők körében. Erre az alapdokumentumra fogják felépíteni a konkrét cselekvési terveket - jelentette ki Répás Zsuzsanna, hozzátéve: a támogatáspolitika végső feladataként elfogadták a nemzeti jelentőségű intézmények megújítását is.
Semjén Zsolt négy pontban foglalta össze, hogy mely - előzetesen kitűzött - célt sikerült megvalósítani az elmúlt évben. Az egyik legfontosabb - emelte ki - a honosítás kérdése volt. Emlékeztetett, hogy nemzetközi szakértők maximum 300 ezer ember honosítását tartották reálisnak a jelenlegi parlamenti ciklus ideje alatt. A kormány vállalása - hangsúlyozta - a félmilliós szám volt, melynek jelenlegi üteme meghaladja a várakozásokat, hiszen eddig kétszázezren adták be állampolgársági kérelmüket, melyből több mint százezren már le is tették az állampolgársági esküt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a magyar közigazgatás felülmúlta önmagát, tekintve, hogy a törvényben meghatározott három hónapos határidőt - ha egyéb tényező, vagy hiánypótlás nem merült fel - minden esetben tudták tartani az érintettek. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy minden honosítást megelőz egy közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorelhárítási ellenőrzés is. A másik kiemelt cél a határon túli magyar gyermekek oktatás-nevelési támogatása: mind a kétszázötvenezer magyar iskolába és óvodába járó gyermek megkapta ezt a pénzt, mely - a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem egy alapítványhoz, hanem közvetlenül a szülőhöz érkezik – mondta Semjén Zsolt. Másik újdonság - folytatta -, hogy egy az OTP-vel kötött szerződésnek köszönhetően már bankkártyára érkezik a pénz, melynek semmilyen további költsége nincs. A gyermekek nyilvántartása - tette hozzá - pedagógus szervezetek segítségével történt, annak érdekében, hogy a megfelelő helyekre és emberekhez jusson el a pénz. A harmadik terület, ahol jelentős eredményeket mutathatunk fel a konszenzus tekintetében, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újbóli összehívása, az állásfoglalások elfogadása és a nemzetstratégiai könyv elfogadása volt - fogalmazott Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az előző kormány idején nem hívták össze az értekezletet. Ezzel szemben - emelte ki - jelenleg a MÁÉRT magában foglalja az összes magyarországi pártot és az összes jelentős, határon túli, magyar pártot és szervezetet. A politikus beszélt arról is, hogy a MÁÉRT legnagyobb eredménye, hogy tevékenysége nyomán elkészült a magyar nemzetpolitikai stratégia, melyet a tagok egyöntetűen elfogadtak. Mint mondta: ilyen nemzetpolitikai konszenzusra még nem volt példa. Kitért arra, hogy a határon túli magyarság számára jogvédő keretet hoztak létre, mely 50 millió forintot tartalmaz. Régi adósságnak nevezte a miniszterelnök-helyettes a negyedik helyen említett, mára megvalósult Magyar Diaszpóra Tanács létrejöttét, mely az összes magyarok által létrehozott, nyugati szervezet összefogását jelenti. Kiemelte, hogy a tanács életre hívására ezért volt szükség, mert a nyugati magyarság problémái alapvetően különbözhetnek a Kárpát-medencei magyarok gondjaitól. Semjén Zsolt a négy fő célkitűzés mellett beszámolt egy nem várt sikerről is. Elmondta, hogy a Szerbiában elfogadott kárpótlási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt - a magyar kormány nyomására - immár a magyarság számára megfelelő szövegezéssel fogadták el. Ezzel - folytatta - a magyarság kollektív jogvesztése megszűnt, és újra lehetőség van a délvidéki magyarok kárpótlására.
Hatékony rendszer az egyszerűsített honosításért
Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos a honosítási kérelmeket érintő pontos számokról szólva elmondta: hatalmas fejlesztések valósultak meg mind személyügyi, mind pedig informatikai szempontból. Tájékoztatása szerint honosítási kérelmet eddig 77 külképviseleten, 1325 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és a Kormányablakoknál nyújtottak be, de - folytatta - átvették a kérelmeket az anyakönyvvezetők és a Kormányhivatalok is. Természetesen - folytatta - történnek elutasítások is, amennyiben a kérelmező nem felel meg a törvényi feltételeknek, vagy közbiztonsági-nemzetbiztonsági kizáró ok áll fenn. Hozzátette, hogy az ügyintézési határidő 3 hónap, de ebbe nem tartozik bele a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés, a hiánypótlási határidő, illetve az eljárás felfüggesztésének időtartama. Ennek megfelelően körülbelül 4-5 hónap az ügyintézés időtartama, amely az esetek döntő részében tartható, határidőn túli kérelem a január 1-jei statisztikák szerint nincsen - közölte. Hangsúlyozta, hogy semmilyen adatot nem adnak ki harmadik félnek, illetve eloszlatta azokat a félelmeket is, miszerint tömeges átvándorlás indul meg az elfogadott kérelmek miatt. Leszögezte, hogy a szociális ellátórendszerre nem ró komolyabb terheket az egyszerűsített honosítás.
2011 a cselekvés éve volt
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: 2011 a cselekvés éve volt a nemzetpolitikában. Mint mondta, az első és legfontosabb feladat a támogatáspolitika megújítása volt. Létrejött a Bethlen Gábor Alap, valamint az oktatás-nevelési támogatásokat is rendbe tették - sorolta. Fontos volt a Határtalanul! Program elindítása is, mely arra kíván lehetőséget biztosítani, hogy a magyarországi iskolások - tanulmányaik során legalább egyszer - osztálykirándulás keretében eljussanak a határon túlra is - tájékoztatott a politikus. Szintén új kezdeményezés - ismertette - a Magyarság Háza, mely egy komplex kulturális, tudományos bemutatótér lesz. Kiállításokon, rendezvényeken, programokon keresztül szeretnék ezen a helyen bemutatni a magyarországi és határon túli magyarság értékeit, kultúráját, mindennapjait. Itt jött létre - folytatta - a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, mely a programok szervezéséhez szükséges hátteret fogja biztosítani. A megújuló kapcsolattartás, a Diaszpóra Tanács és a határon túli szervezetekkel való új kapcsolat jegyében elfogadták a nemzetpolitikai stratégia kereteit, mely dokumentum konszenzust élvez a résztvevők körében. Erre az alapdokumentumra fogják felépíteni a konkrét cselekvési terveket - jelentette ki Répás Zsuzsanna, hozzátéve: a támogatáspolitika végső feladataként elfogadták a nemzeti jelentőségű intézmények megújítását is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése