Tizennegyedik alkalommal tartott évértékelő beszédet Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a budapesti Millenárison. A kormányfő ismét a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére mondta el hagyományos beszédét, a rendezvényt Balog Zoltán, az egyesület elnöke, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár nyitotta meg. Orbán Viktor országértékelő beszédét a kormánykoalíció pártjai üdvözölték, az ellenzékiek pedig nagyon leszólták.
A januári Békemenet résztvevőinek mondott köszönettel kezdte Orbán Viktor beszédét. A miniszterelnök közölte: köszönetet mond azoknak, akik a Magyarországra zúduló méltánytalan pergőtűz közepette is kiálltak az ország mellett.
A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a kormányfő szerint egy évvel ezelőtt is tudták, a 2011-es év izgalmas lesz, de azt kevesen gondolták, mi minden vár ránk. Tisztán látszott az uniós elnökség kezdete előtt is, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz, az események azonban minden előrejelzést felülmúltak – fogalmazott. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról, vagy széteséséről szóló találgatások – folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: a mai napig reális veszély, hogy a gazdasági folyamatok Európában a visszaesés, zsugorodás, a recesszió irányába fordulnak.
Orbán Viktor szerint a zátonyra futott olasz tengerjáró hajó kapitányához hasonlóan viselkedtek azok, akik nyolc év alatt zátonyra futtatták Magyarországot: elsőként hagyták el a fedélzetet, és nem érdekelte őket, mi lesz az emberekkel. Elmondta, a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet majd néhány hónap alatt jóvá tenni. A miniszterelnök szerint a szocialista kormányok "mindent eltüntettek, ami sűrűbb a levegőnél", és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt, mihez nyúlni. Ha most akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor "mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak", és azon kellene vitatkozni, hány új kórház és gyár épüljön. A szocialisták azonban visszanyomták az országot egy adósságketrecbe, ezt pedig nehéz lesz megbocsátani – tette hozzá.
Orbán Viktor úgy értékelte, a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény – fogalmazott. Kijelentette: jöjjön bárhonnan, mindenkivel együttműködik, aki segít, vagy legalább nem gátolja, hogy elérjék a célt, az erős Magyarországot, de a legkeményebben harcolni fog minden olyan politikával és törekvéssel szemben, ami vissza akarja hozni azt a rendszert és azokat a módszereket, amelyek legyengítették és válságba sodorták az országot.
Kiemelte: erős, független és szabad országot akarnak, amely biztonságos életet nyújt. Az államadósság csökkentése nélkül Magyarország ma ott tartana, ahol Görögország: elveszítette volna függetlenségét – mondta. Az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban függetlenségét.
Orbán Viktor szerint azok kifogásolják az új alaptörvényt, akik otthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot. Kifejtette: a január elsejétől hatályos új alkotmány előírja az adósság csökkentését és a költségvetési egyensúly megőrzését, meggátolva, hogy felelőtlen kormányzatok újabb nemzedékek jövőjét dobják zálogba. "Ne legyünk naivak, valójában ez a bajuk az alaptörvénnyel" azoknak, akik az ország eladósításában voltak érdekeltek – fogalmazott, megjegyezve, "az adósság jó üzlet, ha az ember a bot megfelelő végén van".
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, nincs, amiben elszántabb lenne, mint hogy felelősen gazdálkodjanak az ország pénzével. Ezzel kapcsolatban közölte: az ország az európai uniós tagsága óta először tudta 3 százalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság már "automatikusan csökken". Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében – jelentette ki.
A miniszterelnök szerint a magyaroknak saját meggyőződésüket kell követniük, és nem szabad megijedniük a váratlan nehézségektől. Itt az ideje, hogy végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébe vágjunk, ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával. Rámutatott: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet.
Beszédét úgy zárta: Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
A Fidesz üdvözli, hogy a miniszterelnök egyértelműen kiállt Magyarország nemzeti érdekei, az arányos adózás, a családok támogatása, a tisztességes munka megbecsülése és az elszámoltatás fontossága mellett. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a kormányfő országértékelő beszédére reagálva kiemelte: a miniszterelnök és kormánya mindenben számíthat a Fidesz támogatására.
A rászorulók védelmét hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Harrach Péter, aki úgy fogalmazott: a miniszterelnök felrajzolta a jövőképet, amely az egyén számára a normális emberi életet, a társadalom számára a nyugodt és rendezett világot biztosítja, ahol érvényesülhet az egyén kreativítása, éppúgy, mint a rászorulók védelme.
Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor beszéde nem évértékelő volt, hanem egy "hazugságbeszéd". Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint a beszédből kimaradt a valóság "és ami benne maradt, az nem minden volt, hanem a semmi, és azok a hazugságok, amelyek eddig is jellemezték az Orbán-kormány politikáját". Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor úgy beszélt, mintha az elmúlt másfél évben "nemhogy miniszterelnöke nem lett volna Magyarországnak, hanem mintha nem is élt volna ebben az országban".
Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor "keszonbetegségben" szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az abban elmondottaknak semmi köze a magyar valósághoz. Az MSZP elnök-frakcióvezetője nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit. Mint mondta, mára a középosztályt a lecsúszás veszélye fenyegeti, és napi megélhetési gondokkal is szembe kell néznie.
A Jobbik szerint bár felfokozott várakozások előzték meg Orbán Viktor miniszterelnök országértékelő beszédét, az csalódást okozott, mert abban kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el – mondta Gyöngyösi Márton. A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnök, felvázolta az ország helyzetét, de megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról már nem beszélt. Emellett a Jobbik hiányolta a kormányfő beszédéből a nemzetközi kitekintést is.
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint a miniszterelnök beszéde egy vesztes, megtört ember "felolvasása" volt, aki már saját magának sem hisz, és akinek már csak az az egyetlen politikai célja, hogy mindenáron hatalmon maradjon. Molnár Csaba kérdésre válaszolva elmondta, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is tart majd évértékelő beszédet a DK már megkezdett évértékelő sajtótájékoztató-sorozata után.
A januári Békemenet résztvevőinek mondott köszönettel kezdte Orbán Viktor beszédét. A miniszterelnök közölte: köszönetet mond azoknak, akik a Magyarországra zúduló méltánytalan pergőtűz közepette is kiálltak az ország mellett.
A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a kormányfő szerint egy évvel ezelőtt is tudták, a 2011-es év izgalmas lesz, de azt kevesen gondolták, mi minden vár ránk. Tisztán látszott az uniós elnökség kezdete előtt is, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz, az események azonban minden előrejelzést felülmúltak – fogalmazott. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról, vagy széteséséről szóló találgatások – folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: a mai napig reális veszély, hogy a gazdasági folyamatok Európában a visszaesés, zsugorodás, a recesszió irányába fordulnak.
Orbán Viktor szerint a zátonyra futott olasz tengerjáró hajó kapitányához hasonlóan viselkedtek azok, akik nyolc év alatt zátonyra futtatták Magyarországot: elsőként hagyták el a fedélzetet, és nem érdekelte őket, mi lesz az emberekkel. Elmondta, a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet majd néhány hónap alatt jóvá tenni. A miniszterelnök szerint a szocialista kormányok "mindent eltüntettek, ami sűrűbb a levegőnél", és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt, mihez nyúlni. Ha most akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor "mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak", és azon kellene vitatkozni, hány új kórház és gyár épüljön. A szocialisták azonban visszanyomták az országot egy adósságketrecbe, ezt pedig nehéz lesz megbocsátani – tette hozzá.
Orbán Viktor úgy értékelte, a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény – fogalmazott. Kijelentette: jöjjön bárhonnan, mindenkivel együttműködik, aki segít, vagy legalább nem gátolja, hogy elérjék a célt, az erős Magyarországot, de a legkeményebben harcolni fog minden olyan politikával és törekvéssel szemben, ami vissza akarja hozni azt a rendszert és azokat a módszereket, amelyek legyengítették és válságba sodorták az országot.
Kiemelte: erős, független és szabad országot akarnak, amely biztonságos életet nyújt. Az államadósság csökkentése nélkül Magyarország ma ott tartana, ahol Görögország: elveszítette volna függetlenségét – mondta. Az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban függetlenségét.
Orbán Viktor szerint azok kifogásolják az új alaptörvényt, akik otthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot. Kifejtette: a január elsejétől hatályos új alkotmány előírja az adósság csökkentését és a költségvetési egyensúly megőrzését, meggátolva, hogy felelőtlen kormányzatok újabb nemzedékek jövőjét dobják zálogba. "Ne legyünk naivak, valójában ez a bajuk az alaptörvénnyel" azoknak, akik az ország eladósításában voltak érdekeltek – fogalmazott, megjegyezve, "az adósság jó üzlet, ha az ember a bot megfelelő végén van".
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, nincs, amiben elszántabb lenne, mint hogy felelősen gazdálkodjanak az ország pénzével. Ezzel kapcsolatban közölte: az ország az európai uniós tagsága óta először tudta 3 százalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság már "automatikusan csökken". Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében – jelentette ki.
A miniszterelnök szerint a magyaroknak saját meggyőződésüket kell követniük, és nem szabad megijedniük a váratlan nehézségektől. Itt az ideje, hogy végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébe vágjunk, ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával. Rámutatott: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet.
Beszédét úgy zárta: Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
A Fidesz üdvözli, hogy a miniszterelnök egyértelműen kiállt Magyarország nemzeti érdekei, az arányos adózás, a családok támogatása, a tisztességes munka megbecsülése és az elszámoltatás fontossága mellett. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a kormányfő országértékelő beszédére reagálva kiemelte: a miniszterelnök és kormánya mindenben számíthat a Fidesz támogatására.
A rászorulók védelmét hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Harrach Péter, aki úgy fogalmazott: a miniszterelnök felrajzolta a jövőképet, amely az egyén számára a normális emberi életet, a társadalom számára a nyugodt és rendezett világot biztosítja, ahol érvényesülhet az egyén kreativítása, éppúgy, mint a rászorulók védelme.
Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor beszéde nem évértékelő volt, hanem egy "hazugságbeszéd". Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint a beszédből kimaradt a valóság "és ami benne maradt, az nem minden volt, hanem a semmi, és azok a hazugságok, amelyek eddig is jellemezték az Orbán-kormány politikáját". Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor úgy beszélt, mintha az elmúlt másfél évben "nemhogy miniszterelnöke nem lett volna Magyarországnak, hanem mintha nem is élt volna ebben az országban".
Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor "keszonbetegségben" szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az abban elmondottaknak semmi köze a magyar valósághoz. Az MSZP elnök-frakcióvezetője nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit. Mint mondta, mára a középosztályt a lecsúszás veszélye fenyegeti, és napi megélhetési gondokkal is szembe kell néznie.
A Jobbik szerint bár felfokozott várakozások előzték meg Orbán Viktor miniszterelnök országértékelő beszédét, az csalódást okozott, mert abban kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el – mondta Gyöngyösi Márton. A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnök, felvázolta az ország helyzetét, de megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról már nem beszélt. Emellett a Jobbik hiányolta a kormányfő beszédéből a nemzetközi kitekintést is.
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint a miniszterelnök beszéde egy vesztes, megtört ember "felolvasása" volt, aki már saját magának sem hisz, és akinek már csak az az egyetlen politikai célja, hogy mindenáron hatalmon maradjon. Molnár Csaba kérdésre válaszolva elmondta, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is tart majd évértékelő beszédet a DK már megkezdett évértékelő sajtótájékoztató-sorozata után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése