Orbán Viktor Tusványoson: „jól döntsenek” Románia polgárai a népszavazáson

„Jó döntés” meghozatalára biztatta Románia polgárait szombaton, Tusnádfürdőn Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendezett politikai fórumon tartott előadást a több mint ezer fős hallgatóság előtt. A Magyarország és Közép-Európa megújul című fórumon előadást tartott Tőkés László EP-képviselő is, aki szerint a román politikusok közül Băsescu került legközelebb a magyarokhoz. A felfüggesztett államfő az idén nem látogatott el a Tusványosra, mivel a vasárnapi népszavazást megelőző kampánycsendben nem vállalhat nyilvános szereplést.

A tusványosi fórumon, amelynek moderátora Németh Zsolt, a budapesti külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt, Orbán Viktor hangsúlyozta, nem avatkozhat bele abba, hogy a bukaresti „bicskázás” után ki marad talpon, és „kit hoznak ki a bálteremből”, de aggodalommal tölti el, amit lát.

Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést” – jelentette ki a miniszterelnök. Ezzel a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen kiadott péntek esti állásfoglalására utalt, amelyben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel.

Orbán Viktor és Tőkés László is fehér ingben érkezett a tusványosi fórumra: a jelenlévő újságírók közül sokan ezt is a népszavazással kapcsolatos jelzésként értelmezték. Romániában ugyanis az államfő leváltását ellenzők tábora jelképévé tette a fehér színt, és a népszavazási kampány idején fehér ingben jelentek meg a Băsescu államfőt támogató politikai rendezvényeken.

Orbán: nincs világválság

Orbán Viktor egy a gazdasági válság okairól és kezelési lehetőségeiről szóló átfogó előadás során hozta szóba Románia és Magyarország sajátos helyzetét.

Szerinte Közép-Európa sikeresebb volt a válságkezelésben, mint a Nyugat, de Magyarországnak és Romániának most erőfeszítéseket kell tennie, hogy bekerülhessen a Szlovákia, Csehország, Lengyelország alkotta sikerzónába. Orbán Viktor aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt, amelyek szerinte kockára teszik az utóbbi tíz év felzárkózását és a költségvetés rendbetételében elért eredményeket, amelyekért a lakosság hatalmas áldozatot hozott.
Elemzésében a miniszterelnök rámutatott: nincs szó világválságról, csak Amerikában és Európában van baj.

„Ma az európai egység egy olyan nemzetközi programmá vált, amellyel kapcsolatban kritikát megfogalmazni, akárcsak érzékeny kérdéseket feltenni, a kánonon kívüli hangfekvésben beszélni, nem csak illetlenség, hanem retorzióért, sőt kiátkozásért kiáltó tett” – mondta Orbán Viktor. Ezzel szemben a miniszterelnök szerint egyedi megoldásokra van szükség egyedi problémák kezelésében, és az európai nemzetek ellenében az Európai Uniót nem lehet sikerre vinni. Rámutatott, a nemzeti érzés reneszánszát éli Európában és bebizonyosodott, hogy az európai nemzetek nem akarnak összeolvadni egymással.

„A terv az gyümölcskosárra hasonlít inkább, nem pedig egy gyümölcsturmixra, amit brüsszeli bürokraták hoznak létre. Ebből az is következik, hogy a mai európai válságra nincs központi megoldás, a nemzeteknek saját erősfeszítéseik révén, külön-külön kell megoldaniuk a saját problémáikat” – magyarázta a miniszterelnök.

Úgy vélekedett: ez a válság kedvező átrendeződés lehetőségét hordozza Közép-Európa országai számára.

„Ki kell mondanunk, hogy az európai válság lényegében Brüsszel válsága. Brüsszel az elsődleges akadálya annak, hogy nem találjuk a megoldásokat a nemzetgazdasági bajok kezelésére. Brüsszelben azzal töltenek értékes heteket, hogy a csirkeketrecek méretét módosítsák, előírják, hogy a disznóknak játékot kell betenni az ólakba, és a libák lelki állapota fontos európai politikai kérdés, miközben százezrek veszítik el munkahelyüket, omlik össze a pénzünk és érezzük, hogy egyre nehezebb megélni” – mondta a miniszterelnök.

Közép-Európa országainak lépéselőnyét Orbán Viktor annak tulajdonította, hogy nem újabb hitelek felvételével próbálták a válságot kezelni.

„Ez alól csak Magyarország a kivétel, amely a 2008-as válság után radikálisan megnövelte államadósságát és most azért harcolunk, hogy az adóssághegy ne szakadjon ránk, hanem kimászhassunk alóla” – mondta Orbán.Az eladósodásért Orbán Viktor a baloldalt okolta. „Ha jönnek a szocialisták, előbb-utóbb összedöntik az országot, és akkor előbb vagy utóbb a jobboldalhoz kell fordulnunk, hogy az hozza rendbe. Aztán ha ráununk a jobboldalra, vagy a jobboldal mindenféle hibákat vét, akkor persze visszamegyünk a baloldalhoz, aki majd megint jól összedönti az országot, és utána megint visszahívjuk a jobboldalt, hogy tegye már rendbe” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a válságkezelésre nincs egységes sikerrecept, és ez szerinte nem baj. „Ez összességében egy intellektuális szabadságot, egy lehetőséget is jelent. Ha bízunk magunkban, megértjük a folyamatokat, amelyekben élünk, képesek vagyunk kidolgozni a megoldásokat, és képesek vagyunk megszervezni magunkat ennek érdekében, akkor az az előnyünk, ami ma a válságkezelésben a nyugatiakkal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad, és óriási lépést tettünk a siker irányába” – jelentette ki Orbán.

Orbán: a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták

Orbán Viktor szerint a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták.
A miniszterelnök a hagyományokhoz híven a hallgatóságból érkező, írásban feltett kérdésekre is. Az új román kormánnyal való együttműködésre vonatkozó kérdésre válaszolva kitért a hazafias és az internacionalista kormányokkal való együttműködés tapasztalataira.

Kijelentette, hogy Traian Băsescu államfőt jó román hazafinak ismerte meg. „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek” – jelentette ki. Hozzátette, izgalommal várja, hogy az őszi parlamenti választások után internacionalista vagy hazafias kormány alakul Bukarestben.

Orbán: „jó szerencsét” az erdélyi magyar összefogáshoz

Orbán Viktor elmondta, azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél – mint például az autonómia – szövetséget hozott létre közöttük. „Stratégiai szövetségben vagyunk, és kívánok sikert számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) szavaztak. Úgy tegye a miniszterelnök a dolgát, hogy a magyar eszmék irányában való elmozdulást és az itteni magyar egységet is szolgálja” – összegezte a feladatot.

Az erdélyi magyar összefogásra vonatkozó kérdésre azt hangsúlyozta, hogy az összefogáshoz erő kell. Kétségbeesettségből, szétesettségből, töredékpártokból nem jön létre erő. Azért tartotta nehéznek az Erdélyi Magyar Néppárt dolgát, mert egy erős RMDSZ-szel szemben próbál néhány ügyet győzelemre vinni. A Fidesz 1994-es dilemmáját is felidézte. Elmondta, amikor „darabokra zúzták az első magyar polgári kormányt”, a Magyar Szocialista Párt valamennyi korábbi ellenzéki pártot, így a Fideszt is meghívta a kormányba. „Ha akkor igent mondtunk volna, erkölcsileg elbukunk, és esélyünk sincs, hogy az országrontó szocialista kormányokat leváltsuk” – állapította meg. Az elmondottak alapján kívánt „jó szerencsét” az erdélyi pártoknak, hogy eldöntsék: összefognak-e vagy nem.

A hallgatóság és a miniszterelnök párbeszédét moderáló Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára összegző szavaiban az autós navigációs eszközök szótárából vett hasonlattal élve elmondta: újratervezésre van szükség, mert új helyzetbe került Európa, Közép-Európa és a határon túli magyarság. Úgy vélte, a Tusványos keretében Tőkés László és Orbán Viktor pár navigáló műholdat azonosított. Az államtitkár Bibó István gondolatát idézve megállapította: a fejődéshez a szabadság és a közösség ügye egy ügy kell, hogy legyen.

Tőkés: a román politikusok közül Băsescu jött legközelebb a magyarokhoz

A román politikusok közül Traian Băsescu felfüggesztett államfő került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz – vélekedett előadásában Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).

Tőkés EP-képviselő a nyári olimpiára építő sportpárhuzamot vonva utalt a vasárnapi népszavazásra, amelyen a felfüggesztett államfő leváltásáról kell dönteniük a romániai választóknak. „Le akarják küldeni a pályáról Traian Băsescut. Hát jobb csapatkapitány a xenofób Crin Antonescu? Adják meg önök a választ” – mondta Tőkés.

Az EMNT elnöke a sportból vett hasonlattal írta le a romániai magyar összefogás esélyeit is. Kijelentette, a csapatszellem a politikában is fontos. Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek az Orbán Viktor által 2010-ben meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében kell összefogniuk. „A pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra” – jelentette ki a volt püspök, majd az őszi parlamenti választásokra utalva hozzátette: „politikai megmérettetésre és erdélyi magyar válogatottra van szükség”.

Tőkés László nyomatékosította, „bundázókkal” nem tud egy csapatban játszani, „olyanokkal, akik Bukarestben vajazzák le a mérkőzést, és nem az erdélyi magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet képviselik az erdélyi magyarság előtt” – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, „a doppingbotrányok”, a „szabálytalanul benevezett játékosok” vezettek a politika beszennyeződéséhez. „Tisztulásra van szükség az erdélyi magyar politikában” – nyomatékosította Tőkés László. Azt is megállapította, az emberek azért fordultak el a politikától, mert a politika fordult el tőlük.

Az EMNT elnöke gazdasági kérdéseket is érintett előadásában. Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert idézve jelentette ki, az a cél, hogy a határon túli magyar vállalkozások is bekapcsolódjanak a magyar gazdaság vérkeringésébe. Azt is megemlítette azonban, hogy elszigetelten nem lehetséges a gazdasági talpra állás; ebben a kérdésben a román és a magyar érdekek egybeesnek.

Tőkés László megemlítette, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés autonómiát ígért a magyarságnak, Bukarest azonban gyarmatként tekintett a megszerzett területekre. Utalt arra, hogy a nyugat-európai területi autonómiák gazdasági fellendülést hoztak azokon a területeken, amelyeken bevezették azokat. „Dél-Tirolban nincs munkanélküliség, Katalónia pedig Spanyolország legfejlettebb tartománya” – példázta a volt püspök. „Kérjük, keressék meg annak az eszközeit, módszereit, hogy miként tudnának támogatást nyújtani az autonómiához” – szólt a mellette ülő Orbán Viktorhoz.

********
Orbán-Tőkés: az erdélyi magyarság maradjon távol a népszavazástól!

Orbán Viktor és Tőkés László ismételten kiállt Traian Băsescu államelnök mellett, a vasárnapi népszavazástól való távolmaradásra szólította fel az erdélyi magyarságot – közölte Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint Orbán Viktor péntek este Tusnádfürdőn egyeztetett határon túli magyar szervezetek vezetőivel a kormányzás eddig eltelt időszakának nemzetpolitikai eredményeiről és a következő két év tennivalóiról.

A tanácskozáson részt vett a magyar kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt külügyi államtitkár, valamint Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnőke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László, a KMKSz alelnöke – áll a közleményben.

A közlemény kiemeli: Orbán Viktor külön megbeszélést is folytatott a Fidesz stratégiai partnerével, az EMNP vezetőségével. Megerősítették stratégiai szövetségüket a jövőre nézve. Áttekintették az erdélyi magyarság szempontjából legfontosabb problémákat, és megoldást sürgettek mind a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium mind a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyében.

MTI

LONDONI OLIMPIA 2012

HIT,BECSÜLET,HAZASZERETET-Több tízezren voltak kíváncsiak a Székely Vágtára

Lovak és székelyek népesítették be a maksai Óriáspince-tetőt, ahol a hétvégén megszervezték a budapesti Nemzeti Vágta egyetlen határon túli előfutamát, a második Székely Vágtát. A Vágta fődíját női lovas nyerte, Keresztély Beáta és Herceg nevű lova végzett az élen. Második lett Fazakas János és Pali lova, harmadikként futott be Ugron Attila és Villám lova.

A döntő futam három győztese képviseli majd a Székelyföldet a budapesti megmérettetésen. A kétnapos rendezvényre több tízezren voltak kíváncsiak, a rengeteg lovas program mellett sor került a székely székek bemutatójára, több térség jellegzetességeit felvonultató kiállítást nyitottak meg, ugyanakkor kiállították a húszéves Incitató alkotótábor idei alkotásait. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a megnyitón elmondta: „Jó hallani a lovak patájának dobogását, érezni a levegőben a versenyzők izgalmát.

Ezt az érzést és ezt a hangulatot nem veheti el senki sem tőlünk. Még azok sem, akiket zavar, hogy mi ilyen rendezvényeket szervezünk.” Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke hangsúlyozta, a Székely Vágta célkitűzéseit, üzenetét tekintve nem csupán lovasverseny, hanem hagyományőrző történelmi bemutató, Székelyföld önmagába vetett hitének, erejének, összetartozásának jelképe.

Lovasok, nem lóhasználók

Horváth László miniszterelnöki megbízott, a Nemzeti Lovasstratégia koordinátora Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üdvözletét tolmácsolta, majd kifejtette, a környező nemzetekkel ellentétben a magyarok nem csupán lóhasználók, hanem lovasok, a magyar kormány ezért indította a Kincsem nemzeti lovasprogramot, amely kiemelten foglalkozik a lovak, lovassportok hagyományának ápolásával. A Székely Vágta első napján derült ki, hogy a 38 nevező település közül végül 36 állhatott vasárnap rajthoz, Ozsdola lova az állatorvosi vizsgálatok során nem felelt meg az előírásoknak, Angyalos pedig még a sorsolás előtt visszalépett a versenyből. A szabályzat szerint tíz előfutamot szerveztek, hat előfutamban négy lovas, négy előfutamban három lovas állt rajthoz. A négyes indulóknál az első kettő, a hármas indulóknál a futamgyőztes jutott tovább a középfutamokba.

Előadások lóháton

A rendezvényen több előadást is bemutattak, az egyik fő attrakció a János Vitéz daljáték lovas előadása volt. Pintér Tibor rendező, a Sziget Színház igazgatója, a komáromi Lovas Színház művészeti vezetője elmondta: nem jelentett gondot Kacsóh Pongrác 1904-ben írt János Vitézét lovas környezetbe helyezni, hiszen minden magyar operett, a Mágnás Miskától a Cirkuszhercegnőig valami módon kapcsolódik a természethez és a lóhoz, az a csoda, hogy kőszínházban egyáltalán játsszák ezeket. Idén a kőröspataki Kálnoky-lovarda lovasai bemutatták a Szent György-legendát, a Bordás Attila rendezte produkció tavaly a vihar miatt maradt el.

A gidófalvi Szilaj Hagyományőrző Egyesület és a háromszéki barantacsapatok a Zalán futása című előadással színesítették a vágta programját. A futamokat vasárnap összesen három órában, élőben közvetítette a Duna Televízió, minden indulóról 45 másodperces kisfilmet állítottak össze, bemutatva a lovast, a paripáját, és néhány jellegzetes képet arról a településről, amely a lovast a vágtába benevezte.

Jankó Anita, a Duna Televízió élő közvetítésének felelős szerkesztője elmondta, az ötlet elnyerte a Nemzeti Vágta szervezőinek tetszését is, és valószínűleg alkalmazni fogják a szeptemberi döntőben is. A lovas rendezvény lapzárta után díjkiosztóval, a NemEz együttes koncertjével, valamint a Háromszék Táncegyüttes Táncpromenád című produkciójával ért véget.

Viviane Reding európai bizottsági alelnökhöz fordult Tőkés László

A sepsiszentgyörgyi Román Nemzeti Bank volt székhelyének jogtalan eltulajdonítása, illetve a Székely Mikó Kollégium „visszaállamosítási” kísérlete nyomán kialakult helyzetre való fokozott odafigyelést és vizsgálatot kérve fordult Viviane Reding európai bizottsági alelnökhöz, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztoshoz Tőkés László EP-képviselő.

Tőkés László szerint a Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban megalapozatlan módon érvényesítette a Năstase-kormány azon 2005-ös, eleve jogtalan határozatát, mellyel a bankszékház épületét a Román Ortodox Egyháznak juttatta. Năstase akkori, ügyvivői kormányának ugyanis eleve nem állt jogában tulajdonjogi kérdésekben dönteni, mégis az ortodoxoknak ajándékozta az épületet.

Az EP-képviselő elhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a romániai kommunista rezsim több mint kétezer ingatlant kobozott el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól, és a rendszerváltozás óta a nemzetközi közösség többször is világosan figyelmeztette a román államot, hogy kötelessége ezen – emberi alapjogokat sértő – helyzetet orvosolni. „Két hatályos törvény, különböző kormányrendeletek, és ezek számtalan végrehajtási határideje ellenére az erdélyi magyar történelmi egyházak mind ez ideig jogos tulajdonaiknak mindösszesen felét vehették birtokukba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanoknak csupán az egyharmada került” - írta Tőkés. Hozzátette: a román államhatalom ezzel éles ellentétben – alkotmányellenes módon – favorizálja az ortodox egyházat. A román görögkeleti egyház aránytalanul nagy támogatást kap a közpénzekből, és egyre-másra hatalmas értékű ingatlanokat juttatnak számukra a közvagyonból. Úgy véli: ilyetén körülmények között joggal beszélhetünk romániai kisebbségellenes diszkriminációról, az erdélyi magyar nemzeti és egyházi közösségek méltóságának csorbításáról.

A képviselő szerint ugyanakkor tovább súlyosbítja a kialakult helyzetet, hogy a romániai egyházi javak visszaszolgáltatására felállított Különleges Restitúciós Bizottság három tagját nemrégiben három év szabadságvesztésre ítélte a buzăui bíróság, miután a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot visszajuttatták jogos tulajdonosának, a református egyháznak. Komoly aggodalomra ad okot továbbá, hogy a bizottság két magyar nemzetiségű tagját – Markó Attila volt kisebbségügyi államtitkárt és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosát – letöltendő, a román nemzetiségű Clim Silviut, az Igazságügyi Minisztérium volt tanácsadóját pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Tőkés László rámutatott arra, hogy Romániában tragikomikus módon éppen a jogosságot visszaállító bizottság tagjait vádolták meg „korrupcióval” és „hivatali visszaéléssel”, és aggodalmának adott hangot, hogy az ítélet veszélyes jogi precedenst teremthet további, már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonok „újra-államosítására” nézve. „A román hatóságok ezen újabb „jogi játszmája” megerősíti a „korrupt Románia’ nemzetközi imázsát, a botrányos ítélet pedig óhatatlanul a nemzetközi közösség szégyenpadjára ülteti Romániát” – áll a levélben.

„A román hatóságok szégyenletes eljárása teljességgel ellentmond az EU Alapvető Jogok Chartája szellemének, és kifejezetten sérti annak vallási szabadságra vonatkozó 10. cikkelyét, valamint a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkelyét.” – áll a megkeresésben, melyben Tőkés arra kéri a főbiztost, hogy kövesse nyomon a két ügyet, és gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyar nemzeti közösséghez és a kisebbségi egyházakhoz tartozó európai uniós polgárok jogait.

1200 székely leány és asszony Csíksomlyón

Ha jelenünk van, lesz jövőnk is!

Csodának nevezte Borboly Csaba a szombaton, a csíkszeredai Szabadság téren az Ezer Székely Leány Napja rendezvény megnyitójára összesereglett székely ruhások látványát.

– Nem sok látvány vetekszik ezzel a csodával – szögezte le a Hargita megyei önkormányzat vezetője, mely intézmény Kovászna Megye Tanácsával együtt idén is társszervezője volt az eseménynek, amelyet Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány rendezett.
– Itt vagyunk: szépek, erősek, fiatalok, gyökereikhez ragaszkodó székely–magyar emberek. A viseletbe öltözött fiatalok látványa hirdeti ezt. S mások is látják, hallják, tapasztalják, hogy itt vagyunk, büszkék vagyunk saját értékeinkre, mindarra, ami minket meghatároz. Mások is látják, hallják, tapasztalják, hogy sok a fiatal, olyan fiatalok, akik ragaszkodnak őseik kultúrájához. Létük azt sugallja, hogy jelenünk van, s ha jelenünk van, jövőnk is lesz – mondta Borboly Csaba.
Kovászna Megye Tanácsa részéről Nagy József alelnök köszöntötte az egybegyűlteket, és meghívta őket a következő hét végi Székely Vágtára, Maksára, amely szintén a székely hagyományokat felelevenítő rendezvény.

Erdélyi „nagyüzem” Orbánnál

Az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, valamint az RMDSZ vezetőségét fogadta tegnap külön-külön budapesti hivatalában Orbán Viktor kormányfő.

Az EMNP vezetőivel folytatott megbeszélésen a felek áttekintették a romániai helyzetet ,és megállapították, közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése és a jogállamiság stabilitása Romániában. A tárgyaláson jelen volt Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke, Toró T. Tibor, a párt elnöke és Demeter Szilárd, aki a júniusi helyhatósági választáson az alakulat kampányfőnöke volt. A magyar kabinetet a kormányfő mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár képviselte.

Orbán Viktor ezt követően találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel és Biró Rozáliával, az SZKT elnökével. A tárgyalásról beszámoló Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közleményében azt írta: Orbán Viktor és Kelemen Hunor alapvető fontosságúnak tartja, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen. A felek továbbá egyeztettek „a romániai magyar iskolarendszert fenyegető, aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről” is.

Közleményében az RMDSZ-elnöke konstruktívnak nevezte a megbeszélést, amelyen áttekintették azokat a politikai kihívásokat, amelyekkel az erdélyi magyarságnak ebben az évben szembe kell néznie, de szó esett a határ menti együttműködési lehetőségekről is. „Konstruktív megbeszélést folytattunk, amelynek végén megállapodtunk, hogy konzultáció előzi meg a nemzetpolitikai szempontból fontos ügyeket, és közösen lépünk fel minden olyan esetben, amikor ez indokolt, például a Mikó-ügyben vagy a MOGYE esetében” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki tavalyi megválasztásakor a Fidesz és az RMDSZ viszonyának rendezését tűzte ki célul.

Eközben Kövér László házelnök a Magyar Hírlapnak adott interjúban úgy nyilatkozott, nem ért egyet Németh Zsolt államtitkárral, aki nemrég közölte: a magyar kormány kész a korábban okozott sérelmek meghaladására, s együttműködésre törekszik az RMDSZ-szel. Az Országgyűlés fideszes elnöke elmondta: „nem úgy tudja”, hogy ez lenne a magyar kormány hivatalos álláspontja. „A magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy bármiféle – úgymond – sérelmeket számon tartson vagy meghaladjon. A kormány a nemzetpolitikai céljaink megvalósításához szövetségeseket keres, és ezekkel érzelmek nélkül együttműködik. Más kérdés, hogy mint a Baltikumtól a Balkánig terjedő posztszovjet térség leghosszabb időt kormányon töltött pártjának, azaz az RMDSZ-nek a román politikai elithez sikeresen integrálódott „főtisztjei” felelősek az erdélyi magyarság drámai fogyásáért, gazdasági és társadalmi elsúlytalanodásáért és politikai jogainak folyamatos kétségbe vonásáért, megnyirbálásáért, az autonómia célkitűzésének elsikkasztásáért” – fogalmazott Kövér. A politikus szerint az RMDSZ vezetése „régóta az MSZP-vel ápolja a legszorosabb kapcsolatot, és mindkét párt ugyanolyan bolsevik gyökerekből táplálkozik, az erkölcseik, mentalitásuk és érdekeik is közösek”.

Tőkés László : visszalopakodik a vörös diktatúra

Egyetlen választott politikusnak sincs joga ahhoz, hogy a választópolgárok szabadságát és jogegyenlőségét elviekben biztosító demokratikus állami intézményeket semmibe vegye – írja Tőkés László EP-képviselő nyilatkozatában.

NYILATKOZAT

Romániában a posztkommunista visszarendeződés új szakaszába lépett. A kormány bukását követően hatalomra került romániai balliberális erők „nyitányként” magyarellenes intézkedések sorozatát indították útjukra. Ennek egyenes folytatásaképpen a román igazságszolgáltatás magántulajdon elleni merényletet követett el akkor, amikor a református egyháznak visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében letöltendő börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság magyar nemzetiségű tagjait.

Mindezt tetézi a Bukarestben most folyó – a román sajtó által „parlamenti bányászjárásnak” nevezett – balliberális erődemonstráció. A külföldi sajtó az Adolf Hitler diktátorságát megalapozó „Felhatalmazási Törvényt” emlegeti, a román napilapok véleményvezérei pedig egyöntetűen a jogállamiságot és a demokráciát temetik.

Egyetlen választott politikusnak sincs joga ahhoz, hogy a választópolgárok szabadságát és jogegyenlőségét elviekben biztosító demokratikus állami intézményeket – parlament, alkotmánybíróság, ombudsmani hivatal és közszolgálati média – semmibe vegye. Victor Pontának és elvtársainak sincs joguk ahhoz, hogy pár nap alatt lerombolják mindazt, amiért 1989 decemberében romániai polgárok százai ontották vérüket és áldozták életüket. A XXI. századi egyesülő Európában ez a fajta totális, a jogállamot és az Alkotmányt lábbal tipró hatalomátvétel megengedhetetlen és elfogadhatatlan.

Vádolom a romániai baloldalt, és liberálisnak álcázott elvtársaikat azzal, hogy újra az egypártrendszer kényszerzubbonyának fogságába akarják hajtani társadalmunkat.

Vádolom a magyarországi baloldalt és annak európai képviselőit, hogy – kettős mérce alkalmazásával – tevőleges módon elősegítik a romániai posztkommunista visszarendeződést azáltal, hogy az Európai Parlamentben gátat vetettek a román helyzet plenáris vitájának.

Vádolom az RMDSZ-t, hogy parlamenti „tartózkodásukkal” hallgatólagosan támogatják a lopakodó vörös diktatúra visszatértét. Ilyenképpen annak a szocialista hatalomnak tartanak bakot, amelyik törölni akarja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karát létrehozó – általuk szövegezett – kormányhatározatot, és amelyik a kulturális autonómiát elviekben biztosító kisebbségi törvényből kilúgozni szándékozik annak az erdélyi magyarság számára létfontosságú részeit.

Amikor „tolvaj kiált tolvajt” – diktatúrát a diktátor –, csak cinkos lehet, aki hozzá szegődik. Temesvár szelleme arra kötelez bennünket, hogy ennek a restaurációs kísérletnek ellent álljunk. A romániai magyar közösséget senkinek nincs joga ebbe a visszahúzó hatalmi harcba belerántani.

Az Európai Néppárt legutóbbi frakcióülésén Cristian Preda EP-képviselő „egyfajta hatalmi puccs” romániai veszélyére hívta fel a figyelmet. A Néppárt tagjai sorába tartozó RMDSZ-nek pillanatnyi pártérdekei és a demokratikus európai értékek között kell választania, amikor eldönti, hogy a Ponta-barát MSZP-delegációval vagy pedig a törvényesség és a jogállamiság mellett kiálló néppárti frakcióval tart.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető azzal a felhívással fordult a román miniszterelnökhöz, hogy: „tartsa tiszteletben a román népet és demokratikus intézményeit. ” Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke viszont arra szólította fel a román kormányt, hogy: „haladék nélkül szüntesse be azokat az elfogadhatatlan praktikáit, melyeket nem szabad megtűrni egy EU-tagországban. ”

Alapvető román – és magyar – nemzeti érdekeink ez esetben teljes mértékben egybeesnek az európai demokratikus érdekekkel és értékrenddel. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt töretlenül kiáll a kelet-közép-európai és a romániai demokratikus rendszerváltozás folytatása mellet.

Strasbourg, 2012. július 4.

Tőkés László

EP-képviselő

Pártvitává alakult a romániai helyzet európai parlamenti kezelése

Pártcsoportok közti vitává alakult az Európai Parlamentben a romániai helyzet napirendre tűzésének kérdése. A magyar delegációk közül a néppárti (Fidesz-KDNP) a Magyarországról szóló plenáris vitával párhuzamot vonva kettős mércével vádolta az „európai baloldalt”, míg az MSZP erre azzal reagált, hogy a Fidesz „haszonszerzésre használja fel” a romániai magyarság helyzetét.

A strasbourgi plenáris EP-ülésen már a hétfő esti nyitásnál vita alakult ki a fő pártcsoportok között, és ennek nyomán az EP elutasította a néppártnak azt a javaslatát, hogy a helyzetet vegyék napirendre. Több román képviselő aggodalmát fejezte ki az országukban tapasztalt fejlemények miatt az egyperces (napirend előtti) felszólalások során is.

A plenáris ülés témáiról kedden tartott sajtótájékoztatón – kérdésre válaszolva – a szocialista frakció vezetője, Hannes Swoboda kijelentette: nem érzékelt olyan jelzést, hogy uniós normák vagy szabályok sérültek volna Romániában. Belpolitikai kérdésekbe a képviselőcsoport nem kíván beavatkozni – szögezte le.

A kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő néppártiak nevében Marian-Jean Marinescu – a román belső vitákat részletesen ismertetve – azt hangoztatta, hogy Romániában a demokrácia szempontjából „nagyon veszélyes a helyzet”. Helytelenítette, hogy a szocialista és a liberális frakció nem szavazta meg a plenáris vitára vonatkozó javaslatot, és jelezte, hogy a témát napirenden kívánják tartani.

Tabajdi Csaba közleményben reagált a magyar néppárti delegáció előző nap ismertetett álláspontjára, amely felháborítónak nevezte, hogy „az MSZP képviselői támogatták a baloldali EP-frakciókat abban, hogy ne kerüljön napirendre a romániai helyzet”.

„Aktívan támogattam, hogy az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi intergroupja június 14-i ülésén megvitassa az új román kormány magyar közösséget érintő intézkedéseit – áll a magyar szocialista delegáció vezetőjének reagálásában. – Egyetlen fideszes EP-képviselő sem élt a fórumon a felszólalás lehetőségével. A tizennégy tagú magyar néppárti delegációból egyedül Schöpflin György tisztelte meg az erdélyi magyarságot jelenlétével. Ha annyira fontos számukra az erdélyi magyarság sorsa, miért nem használták ki ezt az európai parlamenti fórumot?”

Tabajdi Csaba arra is emlékeztetett, hogy „az intergroup ülése felhívta a román kormányt arra, hogy folytasson állandó, intézményesített párbeszédet a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségével”. „Eltérően a Fidesz nemzetpolitikájától, mi nem haszonszerzésre használjuk fel azt, hanem érdemi lépésekkel kívánjuk támogatni az erdélyi magyarság legitim politikai képviselőit a magyar közösséget érintő problémák megoldásában „ – tette hozzá.

Leszögezte: „Amennyiben a jövőben is alapot látok a romániai magyarság problémáinak strasbourgi megvitatására, ahhoz a jövőben is partner leszek. De azt nem a Fidesz diktátuma, politikai haszonszerzése, hanem az RMDSZ kérése alapján fogom megtenni. Ne játssza el a Fidesz, hogy erdélyibb az erdélyieknél!”

Hétfői közleményében a magyar néppárti delegáció úgy értékelte: „A baloldali kettős mérce újabb egyértelmű bizonyítéka, hogy miközben Magyarország ellen hónapokon át alaptalan rágalomkampányt folytattak, most még csak beszélni sem hajlandóak a romániai kisebbségek példátlan jogfosztásáról, a szocialista kormányfő plágiumügyéről és számos, a romániai alkotmányos rendszert alapjaiban felforgató aggályos lépésről”. Úgy vélték, az MSZP magatartása „már csak azért is elfogadhatatlan, mert Göncz Kinga és Tabajdi Csaba korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot elítélő baloldali határozatot”.