Kettős mérce zászlóügyben-Érvénytelenítette a bíróság a Kovászna megye lobogóját

A brassói táblabíróság érvénytelenítette a Kovászna megyei önkormányzat által öt évvel ezelőtt elfogadott, a megye zászlójára vonatkozó határozatot, helyet adva a prefektúra fellebbezésének.

Codrin Munteanu korábbi prefektus egy évvel ezelőtt, a beiktatása után 22 közigazgatási pert kezdeményezett a magyar szimbólumok és a kulturális intézmények megnevezései ellen, többek között Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy zászlója miatt is. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint a bírósági döntés két részre osztja Romániát: román és székely megyékre: míg román megyékben lehetőség van a jogok gyakorlására, a székely megyékben erre nincs lehetőség.


Kettős mérce zászlóügyben

Példaként említette, a brassói táblabíróság egy épületben van a prefektúrával és a Brassó Megye Tanácsával, a bejárat előtt Románia zászlója mellett ki van függesztve Brassó megye zászlója is. A háromszéki politikus kivetítőn mutatta be, hogy több romániai megyének és településnek van saját lobogója, például Fehér, Arad, Ialomiţa, Máramaros vagy Temes megyéknek, a városok közül Arad, Brassó, Bákó, Nagyvárad, Roman, Slobozia is használ saját zászlót. "Még a Galac megyei Bălăbăneşti községnek is lehet saját zászlója, csak Kovászna és Hargita megyéknek nem szabad" – jegyezte meg Tamás Sándor. Rámutatott továbbá, a kormányrendelet szabályozza a közigazgatási egységek keretstatútumát: a 2002-es jogszabály szerint a közigazgatási egységek megalkothatják saját jelképeiket. Ehhez képest a prefektúra azért perelt, mert meglátása szerint nincs törvény a helyi zászlók elfogadásáról. Az elöljáró hangsúlyozta, a megyezászlót nem távolítják el a megyeháza homlokzatáról, diplomáciai és politikai úton folytatják a küzdelmet.

Nemzetközi fórumokhoz fordulnak

A döntés előrevetíti Sepsiszentgyörgy város zászlójának a sorsát is – jegyezte meg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, hozzátéve, hogy a június 25-én sorra kerülő tárgyalásig a perbe civil szervezeteket is bevonnak. A törvény szerint az önkormányzatok kénytelenek elfogadni a táblabíróság végleges döntését, a civilek azonban kedvezőtlen döntés esetén a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé vihetik az ügyet.

Antal úgy véli a megyezászlóval kapcsolatos döntést lehet optimistán is értelmezni, hogy kiderült végre, a Székelyföld különleges státust élvez, ahol másként alkalmazzák az ország törvényeit. "A pesszimista megközelítés az, hogy újabb magyarellenes döntés született. De mi nem vagyunk sem optimisták, sem pesszimisták, katonanemzet fiai vagyunk, és megyünk előre" – fogalmazott a politikus.

Antal Árpád hangsúlyozta, meg kell mutatni a világnak, hogy Romániában diszkriminálják az erdélyi magyarokat, a törvényeket úgy alkalmazzák, hogy jogaikat csorbítsák. Elmondta továbbá, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki irodája összeállított egy 15 oldalas előzetes jelentést a nyelvi és a kisebbségi jogokról. "Megnyugtatom azokat, akik ettől a kiadványtól idegesek lettek, és akik félnek az igazságtól, hogy ez a jelentés nem az Európa Tanács számára készült. A strasbourgi szervezet elé egy százszor részletesebb és tartalmasabb jelentéssel járulunk, bizonyítva, hogy Románia semmibe veszi a kisebbségek jogait" – mondta Antal Árpád. Amint arról beszámoltunk, az elmúlt év októberében a Maros megyei táblabíróság jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat egyik 2009-ben hozott határozatát, amellyel a megye jelképévé tették a székely zászlót.

Dr. Eva Maria Barki -- TRIANON SEMMIS !

                                         

                                         MAGYARORSZÁG---MENYORSZÁG

 
A mai jogi értelmezés szerint a trianoni diktátum semmis, mert nem egyenrangú tárgyalások, hanem a vesztes államok által kényszerhelyzetben történt aláírás eredményeként jött létre. Vegyük végre a kezünkbe a sorsunkat, ne mindig mástól várjuk a segítséget!

Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász: Trianon semmis!

Kedves Magyar Barátaim, Székelyföldön, Erdélyben, Magyarországon, a határokon túl és szerte a világon ! Trianon mindnyájunk számára egy fel nem dolgozott trauma.

Azok számára is, akik nem akarnak, vagy nem tudnak errol beszélni. Az igazságtalanság mindenkinek fáj. És nincs senki, aki az igazságtalanságot ne ismerné el Nyugaton és Keleten egyaránt, mindenhol - Románián kívül.

Az első világháború utáni békerend jogi értelmezés alapján semmis, mert nem egyenrangú tárgyalások, hanem a vesztes államok által kényszerhelyzetben történt aláírás eredményeként jött létre. Mindenütt jogtalanul, ahol az alapvető emberi jogok ellen, az önrendelkezési jog semmibe vételével húztak új határokat.

Azóta változott a helyzet. Az önrendelkezési jog teljes elismerést kapott nemcsak a tudományban, de az írásos nemzetközi normákban is. A Polgári Jogok Nemzetközi Egyezség okmánya, amely 1966-ban született, és 1976-ban lépett hatályba, és amelyet majdnem minden ENSZ-tagállam aláírt, köztük Románia is, kötelezi a kormányokat az 1. cikkelyének betartására, amely szerint:

I. cikkely:

"Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."

1989. november 4-én (pontosan 33 évvel a nagy magyar szabadság- és függetlenségi harc leverése után!) Európában ütött az önrendelkezési órája. Ezen a napon egymillió ember ment az utcára Lipcsében, azt skandálva: 'Mi vagyunk a nép!' Ezt a klasszikussá vált önrendelkezési követelést az egész világ diplomáciai erofeszítései sem tudták megakadályozni.

Azóta az önrendelkezési hullám egész Európán végigsöpört. A német újraegyesítés után kivívták maguknak az önrendelkezést az észtek, lettek, litvánok, szlovének, szlovákok, horvátok, macedónok, koszovói albánok, számtalan új határ jött létre. A Közel-Keleten ugyan még nem kezdodött el a határmódosítási folyamat, de bekövetkezte várható a jövoben.

Összeomlott, és továbbra is szétesoben van az elso világháború utáni kényszer-békerend. Kivéve a magyar területen. Egyes-egyedül a magyarság huséges a kegyetlen diktátumhoz. Másutt már ünnepelték és ünnepelnék a szabadságot. Mi csak gyászolunk és ápoljuk a sebeinket.

Az üzenetem a mai napon

Ne nézzünk visszafelé, ne emlékezzünk Trianonra, végre nézzünk elore! Vegyük kezünkbe a sorsunkat, ne várjunk segítséget külföldrol, ami sohasem fog megérkezni, ne várjunk megoldást az Európai Uniótól, mert nincs politikai akarat ebben a szövetségben, tehetségtelen és képtelen közbelépni. Ne hallgassunk a politikusokra, akik nem hajlandóak az érdekeinket képviselni. Cselekednünk kell. Hallgatással és tétlenséggel problémákat nem lehet megoldani.

Nekünk is jár az önrendelkezési jog. Mi is 'szabadon meghatározhatjuk a politikai rendszerünket és szabadon biztosíthatjuk a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlodésünket' Mert ránk is vonatkozik: 'Mi vagyunk a nép'. Nincs magyar kisebbség a Kárpát-medencében. A magyarság államalkotó nép, több mint ezeréves közös történelemmel, közös hagyománnyal, közös jogrendszerrel, közös kultúrával.

A Kárpát-medencében Mi vagyunk a nép!

Ezt fel kell mutatni, hogy mindenki lássa és mindenki hallja. Tüntetéssekkel, nyilatkozatokkal és aláírásokkal. Hogy soha többé ne kelljen gyászolni, hanem a jövőben mi is ünnepelhessünk. Mert: Mi vagyunk a nép.

Isten áldja a magyar népet!

Dr. Eva Maria Barki

magyartudat.hu - magyarmegmaradasert.hu

TRIANON 1920-2013

                          

  

                                    „Trianon 93 éve tartó gyilkos folyamat "


Az erdélyi magyarok nem akarnak az erdélyi szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, akiket „kemény valutáért árusítottak ki." – mondta Tőkés László, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke Budapest XXII. kerületében tartott nemzeti összetartozás napi ünnepségen. Az emléknap június 4-én, a Trianoni szerződés évfordulóján van.


A XXII. kerületben nemzeti összetartozás napi megemlékezést tartottak, melyen beszédet mondott Németh Zsolt külügyi államtitkár és Tőkés László, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke.

Németh Zsolt rámutatott: minden magyar érdeke, hogy kihozzuk a határok feletti összetartozásból amit lehet, erre hívja fel a figyelmet évről-évre a nemzeti összetartozás napja. Hozzátette: az év minden napján, és nemcsak ünnepi keretek között , hanem „szürke hétköznapi aprómunkával" kell megtenni mindent ezért az eredménymaximalizálásért.

A külügyi államtitkár hangsúlyozta: mindent meg kell tenni itthon, az anyaországban a hazai élet szervezésével az államigazgatásban, az önkormányzatokban, a gazdaságban és a szellemi életben azért, hogy a határon túliak „magától értetődő kapcsolódási pontokat" találjanak. Meg kell tenni mindent, hogy a határon túli magyar szervezetekkel, – így az Erdélyi Magyar Néppárttal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal is -, olyan együttműködési programokat alakítsanak ki, amelyek minden szakterületen felszabadítják az összetartozásban rejlő energiákat, és értéket teremtenek. Ezáltal pedig megőrzik és átörökítik az új nemzedékeknek az összetartozást – mondta.

Németh Zsolt úgy folytatta: meg kell tenni mindent ezekért a célokért a szomszédos országokkal és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésben is, olyan projektek indításával amelyek szorosabbá teszik a kapcsolatokat a magyarországi és a szomszédos országok társadalma, nemzetei és gazdaságai között. A külügyi államtitkár szerint minél szabadabb és stimuláltabb környezetben élnek otthon a határon túli magyarok, annál többet tudnak kihozni képességeikből. Ezért kérnek ők autonómiát és ezért támogatjuk mi az autonómia törekvéseiket – fejtette ki.

Hozzátette: Nyugat-Európa számos országában beigazolódott, hogy a kisebbségek területi és kulturális autonómia formái segítik az önmegvalósítást, az energiák felszabadulását, és ez így van a Kárpát-medencében is. „Több autonómia, több teljesítmény. Több teljesítmény gyorsabb felemelkedés. Gyorsabb felemelkedés jobb Közép-Európa" – foglalta össze a külügyi államtitkár a nemzeti összetartozás programját.

Tőkés László, EP-képviselő az ünnepségen azt mondta: Trianon nem egyedi, egyszeri esemény, hanem 93 éve tartó gyilkos folyamat, és „állandó poszttrianoni traumában élünk". Ezért nagyon fontos az anyaország támogatása a külhoni magyarság számára – hangsúlyozta az erdélyi politikus.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint ez az ünnep egy történelmi eseményen, Trianonon, és egy kristálytiszta eszményen alapul, ami nem más, mint az összetartozás. Ez az, ami magyarok százezreit gyűjti össze ezekben a napokban, „gyásznap helyett, az egymásra találás napját éljük át".

Tőkés László magasba emelve a székely lobogót azt mondta az egybegyűltek előtt: ezt a zászlót senki nem veheti ki a kezünkből, majd idézve Szabó Dezső szavait úgy fogalmazott: megmaradásunk, anyagi és lelki megújhodásunk feltétele, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Kijelentette: nem akarnak az erdélyi szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, akiket „kemény valutáért árusítottak ki."

Az ünnepségen állampolgársági eskütételt is tartottak. Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta: „mi anyaországiak meg sem értjük mit jelent, hogy sokan ismét felvehetik fiatalságuk, őseik állampolgárságát".

Kitért arra, hogy nyilván nem mindannyian hoztak könnyű döntést a kérelem beadásakor, hiszen több országban nem csak nem nézik jó szemmel, de egyenesen büntetik is ezt a lépést. Azt kívánta, élvezzék ezt az új helyzetet, találják meg számításukat magyar állampolgárként akár szülőföldjükön, akár Magyarországon, vagy bárhol a világban. Ugyanakkor azt is kérte, hogy soha ne felejtsék el a gyökereiket, amelyek több mint 1000 éve megtartották a magyarságot.

„Önökön is múlik, hogy újabb 1000, vagy több ezer év elteltével elhangzik-e magyar szó a Földön, ismerik-e zenénket, táncainkat, kultúránkat" – fogalmazott a kormánypárti politikus.