Erdélyi magyarokat tüntetett ki Schmitt Pál

Öt erdélyi magyar is elismerést vehetett át Schmitt Pál köztársasági elnöktől az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen Budapesten.

A Sándor-palotában lezajlott rendezvény keretében a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Kolcsár Géza, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének (RVPFSZ) tagja, a gyergyószárhegyi Székely Nemzeti Tanács elnöke, Molnár Mihály, a RVPFSZ tagja, Rendes Lajos, a Maros Megyei Politikai Foglyok Szövetségének képviselője, valamint Zakariás Dezső István, a RVPFSZ Hargita megyei szervezetének képviselője. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek és emlékének ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Török József, a RVPFSZ vezető tanácsának tagja, a Kovászna Megyei Politikai Foglyok Szövetségének elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztkeresztjét vehette át a magyar államfőtől. Schmitt Pál kiemelte: a díjazottak között sokan vannak határon túli magyarok, bizonyítva, hogy „a nemzet, az érzés, az ünnep és az igazság is közös, tehát a jövő is együtt a miénk”.

I. Mihály román király elítélte a demagógiát és az önkényt a parlamentben

Több mint 60 év után először szólalt fel kedden I. Mihály román király a bukaresti parlamentben, az eseményen Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök kivételével a teljes államvezetés részt vett. A király érkezésekor és távozásakor is vastapsot kapott.

I.Mihály király a 90. születésnapja alkalmával mondott beszédet a bukaresti parlamentben. Meghívását az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) kezdeményezésére szeptemberben hagyta jóvá a törvényhozás. A király felszólalásának pikantériáját az adja, hogy a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) eleinte nem támogatta a liberálisok javaslatát, Traian Băsescu államfő pedig júniusban óriási botrányt keltett azzal, hogy egy televíziós műsorban árulónak nevezte a trónjáról 1947-ben a kommunisták nyomására lemondott I. Mihályt, amiért az szerinte a kommunisták kezére juttatta az országot.

A parlamentben kedden a médiának nyilatkozó politikusok egyébként – kormánypártok és ellenzéki alakulatok tagjai egyaránt – történelmi jelentőségűnek nevezték a király felszólalását a parlamentben.

Mintegy negyedórás beszéde elején a király megemlítette, hogy több mint hatvan év telt el azóta, hogy a nemzethez szólt a parlament szónoki emelvényéről, és hogy örömmel fogadta a meghívást.

„A múlt tisztelete nélkül nem lehet jövőnk” – szögezte le I. Mihály, aki szerint emlékezni kell mindazokra, akik meghaltak az ország függetlenségéért és szabadságáért a háborúkban és a kommunista diktatúra bukását előidéző 1989 decemberi eseményekben.

A királyi korona nem a múlt jelképe, hanem a függetlenség, a szuverenitás és az egység egyedülálló megtestesülése, a korona a történelmileg folytonos állam, a nemzet tükröződése – hangoztatta a király. A korona szilárdította meg Romániát lojalitás, bátorság, tisztelet, komolyság és szerénység révén – tette hozzá.

I. Mihály hangsúlyozta: a királyi család továbbra is az ország érdekeit támogatja, és arra buzdította a polgárokat, hogy továbbra is bízzanak a demokráciában és annak intézményeiben. „A demokratikus intézményeket nem csak a törvények kormányozzák, hanem az erkölcs és a kötelességtudat is. A hazaszeretet és a hozzáértés alapvető elemei a közéletnek” – fogalmazott. „Erkölcs, hit és emlékezet nélkül nincs jövő, a cinizmus, az önérdek és a gyávaság nem kormányozhatja az életünket” – tette hozzá.

„Húsz év után elérkezett az idő, hogy nyilvános viselkedésünk teljesen és véglegesen elszakadjon a múltbeli szokásoktól. A demagógiának, az önkénynek, a hatalomhoz való ragaszkodásnak nincs keresnivalója a romániai intézményekben 2011-ben, mivel ezek az 1989 előtti évekre emlékeztetnek” – fogalmazott a király.

Romániának szüksége van infrastruktúrára, autópályákra, kikötőkre, repülőterekre, kiemelt figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságnak, mivel az nem a múlt, hanem a jövő része, az iskola pedig a társadalom egyik alapköve – szögezte le I. Mihály,

„Soha nem szabad elfelejteni a jelenlegi határokon túl élő románokat és a tőlünk elvett területeket. Jogukban áll eldönteni, hogy az országunkban kívánnak élni vagy a különmaradást választják. A jelenlegi Európa olyan kontinens, amelyen a népek és a területek nem politikusi döntések függvényében változnak. Eskümet az összes románnak tettem, ez továbbra is érvényes. Ők mindannyian nemzetünk részei, és mindig is azok maradnak” – fogalmazott a király.

Beszéde után I. Mihály a képviselőház előcsarnokában felavatta I. Károly király mellszobrát, a királyi család adományát.

1956-2011

Őszi ködben térdelnek a fák

Eljött újra ötvenhat szent ünnepe,
... szivek nyílnak,fúj szabadság szele.
Ismételten születnek új magyar csodák,
Őszi ködben ámulva térdelnek a fák.

Ötven éve kéklő,fényes égen
Felkel a nap,süllyed vörös szégyen.
Napokig őrült boldogság ver tanyát,
Őszi ködben hunyorogva térdelnek a fák.

Oroszok jönnek zöld-színű tankokkal,
harcol az ifjúság,kiált száz torokkal,
ne bántsátok népünk új szabadságát.
Őszi ködben fázósan térdelnek a fák.

Csodálva ugyan de magára hagyva
belehal a magyar saját sikolyába.
Mindenütt áldást szórnak mireánk,
Őszi ködben borzongva térdelnek a fák.

Megtorlásba fulladnak a gyönyörű napok,
jönnek tárgyalások,ítéletek,nagyok,
résztvevőket halál,börtön,kínzások várják,
Őszi ködben zokogva térdelnek a fák.

Kilencvenben úgy tűnt nyakörvet vesztettünk,
a látszat csalhat,látja már nemzetünk,
Lelkünket újra hazug vörösök igázzák.
Őszi ködben összetörve térdelnek a fák.

Ha hullatná az ország gyalázat-bilincsét,
elnyerné a szabadság csodálatos kincsét.
Hallja meg az Isten a könyörgő imát s
Őszi ködben reménytelve felállnak majd a fák.

HARGITAI KLÁRA

Az erdélyi magyar pártok vezetői szerint jogos elvárás a választójog

Az erdélyi magyar politikai pártok vezetői örülnek a magyarországi választójogi törvénymódosításra vonatkozó fideszes javaslatnak, mely szerint a 2014-ben esedékes országgyűlési választáson a határon túli magyar állampolgárok is megkapják a magyarországi választójogot. A csütörtökön kiszivárgott koncepció értelmében a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a Fidesz javaslata természetes következménye az állampolgárság megadásának. A szövetségi elnök szerint fontos, hogy a törvény konkrét megoldást ajánljon arra, hogy a határon túli magyarok hogyan tudnak majd élni a szavazati jogukkal. Kelemen Hunor ugyanakkor aláhúzta, a magyarországi országos listára olyan, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok is rákerülhetnek, akik képviselni tudják a külhoni magyarságot.

„Jogosnak tartom, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is, azaz ne legyen kétféle magyar állampolgárság. Korábban több terv, elképzelés is felmerült, erről a változatról Orbán Viktor miniszterelnök már júliusban Tusnádfürdőn is tájékoztatott, nemrég pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is tárgyaltam a témáról, és várhatóan a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) soron következő plenáris ülésén, novemberben is napirendre kerül a téma” – mondta Kelemen Hunor. „Úgy vélem, a tervezet kidolgozásakor figyelembe kellett venni azt is, hogy mekkora a toleranciája a magyar társadalomnak. A koncepció jó megoldásokat javasol szerintem, melyeket a magyarországi adófizetők is el tudnak fogadni” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.

Szász: külhoni képviselőket a parlamentbe

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke óriási előrelépésnek nevezte a Fidesz kezdeményezését, és úgy értékeli, a kormánypárti frakció javaslata révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet. Hozzátette, egyelőre nem ismeri a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslat részleteit, de a konzultáció során javasolná, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi országos listára szavazhassanak. „Bár nyilván számos technikai akadállyal kell számolni, az volna a legmegfelelőbb, ha az erdélyi magyarok is delegálni tudnának a parlamentbe, főleg hogy a könnyített honosítás révén már jelenleg is több mint százötvenezer határon túli magyar kapott állampolgárságot. Úgy vélem, ez érdekesebbé, tartalmasabbá tenné az Országgyűlést. Ugyanakkor területi kötöttségről is lehetne beszélni: el tudok képzelni egy olyan választójogi törvényt is, mely szerint határon túli választókerületek jönnek létre, így például a székelyföldi, magyar állampolgársággal rendelkező, szavazati joggal bíró személyek egy vagy akár több képviselőt küldhetnének az Országházba” – nyilatkozta a polgári párt elnöke, aki szerint egy ilyen választójogi törvény gyakorlatilag támogatná az erdélyi aszimmetrikus regionalizációs törekvéseket.

Toró: hatalmas lépés a választójog kiterjesztése

Rendkívül fontos és a nemzetegyesítési folyamat hatalmas lépése lesz, ha a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében – értékelte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke. Hangsúlyozta, jogosnak tartja, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is. „Örömmel fogadtuk a hírt, és számítottunk rá. Úgy értékelem, a választójog kiterjesztése hatalmas lépés lenne az összmagyar nemzetintegrációs folyamatban, melynek szívből lehet örülni. Ugyanakkor érthetetlenek azok a kifogások, melyeket számos anyaországi és erdélyi magyar politikus fogalmazott meg a Fidesz-koncepció kapcsán. Én személy szerint semmiféle veszélyt nem látok a választójog kiterjesztésében” – nyilatkozta a legfiatalabb erdélyi magyar párt ideiglenes elnöke. Kérdésünkre, hogy jobbnak tartotta-e azt a korábban felmerült opciót, mely szerint a külföldön élő magyarok saját képviselőkre voksolhattak volna, Toró úgy válaszolt: érdemes gondolkodni majd egy olyan változaton is, mely szerint a külhoni magyarok egyéni választókerületekben voksolhatnak saját jelöltjeikre. „Nem tartanám rossz megoldásnak, ez is bekövetkezhet, de nagy győzelemnek nevezném azt is, ha a választójogi törvény a jelenlegi koncepció szerint módosul” – fogalmazott Toró T. Tibor.

**********
Az MSZP ellenzi a törvényjavaslatot

Az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új, választási rendszerről szóló javaslatát tegnap Budapesten, az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahol Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a választási rendszerről szóló koncepciót. A frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol. Vitányi István fideszes képviselő kiemelte: a javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését.

Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet „hatalmas mértékű” mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A jobbikos politikus 5 százalékos helyett 4 százalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választásokon legalább egyszázalékos eredményt értek el.

Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával. Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel „be tudja betonozni a hatalmát”, de ha a kormánykoalíció folytatja, „ámokfutásszerű kormányzást”, akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–
KDNP-t. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit.
Amint arról beszámoltunk, a magyarországi választójogi törvény módosítására azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010-ben úgy döntött, hogy 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról.

Martonyi János: fontos a kapcsolattartás a külföldön élő állampolgárokkal

Martonyi János magyar külügyminiszter szerint az országoknak kapcsolatot kell tartaniuk állampolgáraikkal, függetlenül attól, mekkora távolságra élnek az anyaországtól. Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete úgy véli: sok külföldön élő aktív kapcsolatra törekszik az anyaországgal, és a külföldiek szavazati joga ezt erősítheti meg.

A határon kívüli állampolgárok parlamenti képviseletéről és a külföldi szavazásról pénteken Budapesten tartott nemzetközi konferencián a tárcavezető kifejtette, új jelenség, hogy egyre többen élnek külföldön, a migráció és a mobilitás globális trend, de az országok nem akarják elveszíteni külföldön élő állampolgáraikat.

Martonyi János a Külügyminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Egyetem által szervezett eseményen a külföldön élők szavazati jogáról elmondta, ennek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, de az országok között megértést és párbeszédet igényel. A külföldön élők szavazati joga nem sérti annak az országnak a szuverenitását, ahol élnek - emelte ki.

A miniszter hangsúlyozta, a korábban külföldre - például az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába - távozott magyarok általában megtartották magyar állampolgárságukat. A magyar állampolgársági jog módosítása azért volt szükséges, mert a szomszédos országokban élő magyarokkal és leszármazottaikkal szemben diszkriminációt jelentett, hogy nekik viszont nem volt magyar állampolgárságuk, holott ők is külföldön élő magyarok - mutatott rá. Hozzátette: így egységes rendszer jött létre a magyar diaszpórában.

Martonyi János arról számolt be, hogy ezt a módosítást részletesen megmagyarázták a szomszédos országoknak, de „északi szomszédunkkal” - mondta Szlovákiára uralva - még mindig nézeteltérés van abban a tekintetben, hogy mit értenek „az állam és a polgár közötti valóságos kapcsolaton”.

A tárcavezető a magyar választójog tervezett módosításával kapcsolatban úgy fogalmazott, az egyik legnagyobb változást az jelenti, hogy kétfordulós helyett egyfordulós lesz a választás, ami megfelel a legtöbb ország gyakorlatának. Az egyéni és a listás választási rendszer közötti alapvető egyensúlyt megőrzik - mondta.

Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete hangsúlyozta, nem ritka, hogy egy külföldön élő aktív kapcsolatot akar ápolni az anyaországgal, ezt a kapcsolatot erősítheti a külföldön élők szavazati joga. A Velencei Bizottságnak - az Európa Tanács mellett működő, alkotmányozási kérdésekben tanácsadóként tevékenykedő szakértői testületnek - a témáról készített jelentését ismertetve kifejtette, az európai jogalkotásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a külföldön élők szavazati joga, amely azonban általában az országos választásokra korlátozódik, a helyi választásokon csak kevés országban voksolhatnak.

A bizottság több érvet is felhoz a külföldön élők szavazati jogának biztosítása mellett, így az állampolgárok közötti egyenlőségre is hivatkozik, amelyet nem korlátozhat „a személyek szabad mozgása” - mutatott rá. A diplomata kitért arra is: sokak szerint a külföldön élők szavazati joga ellen szól, hogy a politikusok nem képesek igazán elérni őket, és a külföldön élők nem ismerik úgy a belpolitikai helyzetet, mint a helyiek.

Joelle Garriaud-Maylam, a francia szenátus tagja elmondta, országa úttörő a külföldön élők szavazati jogának szabályozásában, hiszen a 2,5 millió külföldön élő franciának parlamenti képviselete is van. Ez eddig csak a szenátusban volt így, de a következő választáskor életbe lépő módosítás eredményeként 11 képviselőjük lesz a nemzetgyűlésben - közölte. Hozzáfűzte, emellett június óta egy államtitkár foglalkozik a külföldön élő franciák ügyeivel.

Már több mint 150 ezer honosítási kérelem érkezett

Már több mint 150 ezer honosítási kérelem érkezett, és eddig több mint 55 ezren tettek esküt - tájékoztatott a nemzetpolitikai államtitkárság. Közlésük szerint a legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt.

Az államtitkárság Wetzel Tamás, egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos adatai alapján arról tájékoztatott, hogy hetente közel 4 ezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az előzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak.

Egyszerűsített honosítási kérelmet eddig 72 külképviseleten, 1.264 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és március 15-től 29 kormányablaknál lehet beadni. A beadványok körülbelül 40-40 százalékát külképviseletekhez és az anyakönyvvezetőkhöz érkeztek, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. Péntekig 150.107 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett meg Budapestre.

A kérelmek 70 százalékát már elbírálták, és eddig már több mint 55 ezren tették le az ünnepélyes állampolgársági esküt. A legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt.

Az államtitkárság tájékoztatójában kitér arra is, hogy az utóbbi kilenc hónapban a nagyon komoly szervezésnek köszönhetően az eljárás zökkenőmentes, mind a kérelmek átvétele és elbírálása, mind az ünnepélyes állampolgársági eskütételek fennakadás nélkül mennek.

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé.

Romániában nem tiltják a bíráknak a magyar állampolgárság felvételét

A bírói munka végzésében nem jelent akadályt a kettős állampolgárság – jelentette ki a román Legfelső Bírói Tanács egy bírónő állásfoglalást kérő beadványára válaszolva.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kedden közölte: a törvényes előírások nem tiltják meg Codreanu Melinda sepsiszentgyörgyi bírónőnek, hogy román állampolgársága mellé a magyart is felvegye.

Codreanu Melinda korábban értesítette a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy elkezdi a procedúrát a magyar állampolgárság megszerzéséért, egyben kikérte a testület véleményét azzal kapcsolatban, hogy kettős állampolgárként betöltheti-e továbbra is a bírói tisztséget.

Romániában nem tiltják a bíróknak, hogy a román állampolgárságon kívül másikkal is rendelkezzenek – közölte a román Legfelső Bírói Tanács. Az igazságügyi testület humánerőforrás-szakbizottsága korábban tájékoztatta a plénumot: semmi akadálya annak, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező bíró továbbra is ellássa feladatkörét.

A testület azután nyilvánított véleményt, hogy a magyar állampolgárságért folyamodó sepsiszentgyörgyi bírónő kérdéssel fordult a testülethez. Romániában ugyan nem tilos kettős állampolgároknak állami posztot vagy tisztséget betölteniük, a bírónő azonban meg akart bizonyosodni arról, hogy utólag sem éri majd hátrány. A tanács kimondta, hogy a bírói munka végzésében nem jelent akadályt a kettős állampolgárság.

Előkerült a Sissi-szobor a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban

A Bánffy-palotában helyet kapó Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban bukkantak rá az eddig elveszettnek hitt Sissi-szoborra – számolt be csütörtöki számában a Szabadság. A Kolozs megyei napilap szerint Stróbl Alajos alkotására, a legendás hírű osztrák császárnő és magyar királyné bronz mellszobrára véletlenül talált rá Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régiójának elnöke.

Mint arról beszámoltunk, az EMNT kolozsvári szervezete azt tervezi, hogy visszaállítja Erzsébet királyné szobrát eredeti helyére, a Fellegvár hegyoldalába, illetve az ide vezető sétaút felújítását is kérte az önkormányzattól. A századforduló híres szobrászművészének alkotását Haller Károly néhai polgármester kezdeményezésére helyezték el a Fellegváron 1901-ben. A mellszobrot nagybölöni Bölöny Józsefné adományozta a városnak, a talapzatba az Erzsébet királynénk 1898 feliratot vésték. Mivel az eredeti szobor a kommunista diktatúra idején eltűnt, a kezdeményezők a miskolci Sissi-szobor alapján készíttettek volna másolatot. Gergely Balázs nemrég Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész társaságában Miskolcra utazott, hogy mintát vegyen az ott található büsztről. Stróbl műalkotásából ugyanis összesen négyet helyeztek el a Kárpát-medencében: Miskolcon, Eperjesen, Budapesten és Kolozsváron. Eddig úgy tudták, hogy csak az előbbi maradt meg, de közben Kolozsvárhoz hasonlóan Eperjesen is előkerült a műalkotás.

Az EMNT politikusa a Szabadságnak úgy nyilatkozott, az eredeti műalkotás előkerülése nem változtat a tervükön, a szobrot mindenképp megöntetik, és a sétaút elkészültéig a Donát úti Makovecz-templom udvarán helyezik el. A lap szerint a mellszobor 1955 óta volt a szépművészeti múzeumban, erre Székely Sebestyén György műkritikus, a Quadro Galéria igazgatója hívta fel a kezdeményezők figyelmét, aki éveken keresztül a múzeum munkatársa volt. Ennek nyomán Gergely Balázs felvette a kapcsolatot Călin Stegerean múzeumigazgatóval, akinek a segítségével a leltárkönyvből kiderítették, hogy az alkotás 1955. április 8-án a múzeum raktárába került. A nyilvántartásban rövid leírás található arról is, hogy a szobron golyónyomok láthatók. Az igazgató ígéretet tett arra, hogy még a közeljövőben kiszabadítják a királyné szobrát, felmérik annak állapotát, és láthatóvá teszik, mondta Gergely Balázs.

A politikus arról is beszámolt, hogy a büszt másolata kolozsvári vagy szovátai öntőműhelyben készülhet el, terveik szerint hamarosan elkezdődik az öntés. A minta levételének és az öntés költségeinek egy részét, mintegy 700 ezer forintot a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázatból biztosítanák, a még hiányzó összeget közadakozásból kívánják fedezni. Az EMNT régióelnöke szerint az eredeti műalkotás további sorsáról a szakembereknek kellene dönteniük. Hangsúlyozta, bár a Sissi-szobornak mindenképp vissza kellene kerülnie eredeti helyére, nem biztos, hogy az eredetit kellene ide kitenni, hiszen eldugott helyről lévén szó, fokozottan ki lenne téve a vandalizmus veszélyének. Gergely Balázs szerint ezért el kell dönteni, hogy az eredeti műalkotást helyezzék-e viszsza, vagy pedig a máshol, például Miskolcon is bevált eljárást alkalmazzák, ahol a szobor másolata van köztéren, az eredetit pedig múzeumban őrzik. A politikus azt is elmondta, hogy bár a szoborállításra vonatkozó levelükre még nem kaptak választ az önkormányzattól, Oana Buzatu szóvivő sajtónyilatkozatából ítélve a polgármesteri hivatal nyitottnak mutatkozik a tervre.