Doktori cím nélkül marad Schmitt Pál

Visszavonja Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa – jelentette be a testület csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. A szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött a doktori cím visszavonása mellett. Tulassay Tivadar közlése szerint az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak. Ezt megelőzően az egyetem doktori tanácsa úgy döntött: indokolt a magyar államfő kisdoktori címének visszavonása.

A dél-koreai Szöulból hazafelé tartó köztársasági elnök csütörtök este a frankfurti repülőtéren nem kívánt nyilatkozni az MTI-nek a doktori cím visszavonásával kapcsolatban. A hivatalos külföldi látogatásáról Magyarországra tartó Schmitt Pál a Budapestre közlekedő menetrend szerinti repülőjáratra történő átszállás közben nem kívánt nyilatkozni – hangzott el az m1 televízió esti híradójában. Az MTI szerint a köztársasági elnök a frankfurti repülőtér kiemelt személyek várójában értesült az egyetem szenátusának döntéséről. A hírműsorban elhangzott, hogy az államfő előbb szeretné megismerni a döntés hivatalos indoklását, s azt követően áll a nyilvánosság elé, akár már pénteken.

A magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam – nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a baon.hu hírportálnak a Semmelweisz Egyetem doktori tanácsának csütörtöki döntését követően, de még a szenátus döntését megelőzően. Az interjúban a kormányfő arra a kérdésre válaszolva hangsúlyozta ezt, amely azt tudakolta: szerinte le kellene-e mondania posztjáról Schmitt Pálnak. A miniszterelnök a köztársasági elnök személyének sérthetetlenségéről szólva azt is megemlítette: annak tudatában mondja, amit mond, hogy ő már a negyedik köztársasági elnökkel dolgozik együtt.

A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa csütörtökön közölte: indokoltnak tartja és indítványozza az egyetem szenátusának Schmitt Pál magyar államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonását.

Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden a honlapján hozta nyilvánosságra. A tényfeltáró bizottság jelentése szerint a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának, az egyetem azonban szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.

Schmitt Pál ezt megelőzően, szerdán Szöulban azt mondta, nem mond le a köztársasági elnöki tisztségről. Mint közölte, számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése „egyfajta elégtétel”.

A plágiumbotrány azt követően robbant ki, hogy a hvg.hu 2012. január 11-i cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című, 1992-ben elbírált, 215 oldalas doktori disszertációjának nagy része, a lap számításai szerint mintegy 180 oldal, szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájával.

Schmitt Pál köztársasági elnök január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában szólalt meg először az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján „bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat – köztük első helyen Georgiev munkáját – tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket.

Az index.hu január 19-én azt írta: információik szerint Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik 1991-ben megjelent tanulmányának részleteivel. A hvg.hu arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le, és illesztett be 1992-es értekezésébe.

Január 25-én bejelentették, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós létrehozta 23-án a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációját tanulmányozó tényfeltáró bizottságot, amelyben „külsős és belső tagok” is helyet kaptak. A zavartalan és pártatlan működése érdekében csak a vizsgálat nyilvánossá tételekor közlik a tagok névsorát. A mindenre kiterjedő jelentésben az egyetem kérdéseire, elvárásaira válaszolnak, de minden további következtetést az egyetemnek kell majd levonnia.

2012. március 27-én a vizsgálóbizottság a Semmelweis Egyetem (SE) honlapján nyilvánosságra hozta 1157 oldalas jelentésének rövid összefoglalóját, amelynek fontosabb megállapításai a következők: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.

A Fidesz még a három oldalas összefoglaló nyilvánosságra hozatalának napján közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, az ellenzéki pártok, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció pedig az államfő lemondását követelte.

Erőss Zsolték szerdán indulnak az Annapurnára

Az Annapurna (8091 méter) meghódítására készül a Magyarok a világ nyolcezresein-sorozat újabb expedíciója: Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Mécs László és Horváth Tibor szerdán indul Budapestről.

A három még meg nem mászott nyolcezer méternél magasabb hegy – az Annapurna,
a K2(8611 méter) és a Kancsendzönga (8586 méter) – közül esett a választás az Annapurnára – mondta el Kollár Lajos a sajtó képviselőinek rendezett tájékoztatón szerdán Budapesten. A csapatot elkíséri Földes András újságíró is – tette hozzá.

Mécs László arra hívta fel a figyelmet, hogy az Annapurna veszélyes hegy hírében állt, ugyanis a statisztikák szerint a csúcsra jutókhoz viszonyítva 38 százalék a halálos balesetek száma. A problémákat a gyakori, intenzív havazásokból adódó lavinák és a jégomlás okozza, ezért nagy megfontoltsággal és körültekintéssel kell mozogni a hegyen. „Komoly feladat lesz, és nagyon össze kell szednünk magunkat, elővigyázatosnak és fegyelmezettnek kell lennünk” – hangsúlyozta Mécs László.

A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciós sorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó.

Egy 2007-es kimutatás szerint a Föld legmagasabb hegyei között az Annapurna a legveszélyesebb, itt az alpinisták 40,8 százaléka veszti életét, a legkevésbé veszélyes pedig a Cso-Oju, ahol a kockázat 1,8 százalék.

Az Annapurna csúcsára 148 hegymászó jutott fel, s közülük 58, vagyis 40,8 nem tért vissza, közülük 37 életét lavina oltotta ki.

Erőss Zsolt és Gál László tavaly májusban feljutott a 8516 méter magas Lhocéra, ezzel 11-re növelték a magyarok által megmászott nyolcezres hegyek számát.
Az erdélyi származású Erőss teljesítménye azért különleges, mivel a 2010-ben, a Magas-Tátrában elszenvedett hegymászóbalesete után amputálni kellett térdtől lefelé a jobb lábát, a Lhocéra pedig művégtaggal mászott.

A fekete márciusra emlékeztek a Terror Házában

Erdélyi magyar és román meghívottak részvételével emlékeztek az 1990 márciusi, marosvásárhelyi eseményekre a budapesti Terror Háza múzeumban.

A magyarországi XX. Század Intézet és a Román Kulturális Intézet által Fekete Március – Marosvásárhely, 1990-2012 – Akkor és ma címmel szervezett, a budapesti Terror Háza Múzeumban tartott keddi kerekasztal-beszélgetésen Schmidt Mária történész azt mondta, ma is fontos beszélni arról, hogy 22 éve mi történt Marosvásárhelyen, mert csak így lehet elérni, hogy ne távolodjanak el egymásról a magyarok és a románok, hanem közösen dolgozzanak a jövőn.

A hatalomnak tudomásul kell vennie, hogy nincs joga játszani közösségek életével, kockára tenni a közösségek közötti viszonyt politikai céljai érdekében – hangsúlyozta.

Ki kell derülnie annak, hogy a hatalom miként manipulálta a magyarok és a románok közötti viszonyt – hangoztatta. Véleménye szerint arra is választ kell találni, hol volt a román rendőrség, amelynek feladata az lett volna, hogy megvédje a város polgárait. Tisztázni kell, hogy kitől és milyen parancsot kaptak – tette hozzá.

Mint felidézte, 2006 szeptemberében és októberében a magyar rendőrség „nem állt a helyzet magaslatán”, a közvéleményt felháborítva „civileket bántalmazott”, és ezen „még mindig nem tudtuk túltenni magunkat”. A súlyosabb áldozatokat követelő fekete március eseményein nyilvánvalóan sokkal nehezebb túllépni – mutatott rá.

A rendezvényen felolvasták Tőkés László európai parlamenti képviselő levelét, amelyben kifejtette: elmaradt az őszinte szembenézés a múlttal, a közelmúlttal, hiszen az öt halálos áldozatot és csaknem 400 sebesültet követelő fekete március kitervelőit máig nem vonták felelősségre, a valódi tetteseket „futni hagyták”. Hozzátette: a történtek bizonyítják, hogy nem lehet szabad jogállamot teremteni egyik pillanatról a másikra.

Soha nem lehet hagyni, hogy a mindenkori hatalom pillanatnyi érdekeinek megfelelően bűnbakká tegyenek egy közösséget, hiszen a jogállam eszméje sérül, ha egy közösség jogai csorbulnak - mutatott rá.

Király Károly közgazdász, politikus arról beszélt, Erdély mindig is soknemzetiségű térség volt, évszázadokon át „a megértés földjének” számított. Amíg a hatalom, a politika közbe nem avatkozott, nem zavarta nagyobb összetűzés az együttélést – emlékeztetett. Hozzáfűzte: a magyarok akkor sem folyamodtak erőszakhoz, amikor Erdélyt Romániához csatolták.

A fekete március eseményeiben szerinte a román televízió is nagy szerepet játszott, mert híradásaiban azt közölte, hogy a magyarok „gyilkolják a románokat”.

Smaranda Enache emberi jogi aktivista azt hangsúlyozta, optimistán azt remélte, hogy a magyar-román „megbékélés útján vannak”, mielőtt hírt kaptak a marosvásárhelyi összecsapásokról, és arról, hogy az összetűzésekben Sütő András író is megsebesült. Mint mondta, románként ő is felelősnek érezte magát a történtekért.

Radu Carp nemzetközi jogász azt emelte ki, hogy bár már 22 év telt el a fekete március óta, még mindig „titkok lengik körül” a történteket, hiszen nem világos, hogy miután évszázadokig konfliktusok nélkül élt egymás mellett a két közösség, a magyarok és a románok egymás mellett, miért törtek ki a zavargások.

Brînduşa Armanca, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója köszöntőjében azt mondta, jó, hogy Marosvásárhelyen, sem Románia más részein „nincsenek falak a közösségek között”, és az a cél, hogy ez így is maradjon.

MTI

Meglehet Márton Áron csodája – a püspökhöz imádkozott és meggyógyult a brassói fiú

Minden jel arra mutat, hogy bekövetkezett a csoda Márton Áron püspök közbenjárására: egy brassói fiatalember ugyanis – orvosi szempontból megmagyarázhatatlan módon – a halál küszöbéről tért vissza, ezzel pedig jelentős akadály látszik elgördülni a boldoggá avatási folyamat elől – számol be a Keresztalja erdélyi katolikus hetilap.

A ma 26 éves Bara Zsoltot 2010-ben hererákkal diagnosztizálták, azóta a kemoterápiás kezelésen kívül több műtéten is átesett, az egyik operáció során vékonybelének kétharmadát ki kellett metszeni. Ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy a fehérvérsejtek is a minimális szint alá csökkentek, és a szervezet ezáltal gyakorlatilag a teljes immunitását elvesztette, nem csoda, hogy az orvosok a nullával egyenlő esélyt adtak a felépülésre.

A műtét után az egyik asszisztens hívta fel a kórházból Nagy-György Attila brassói plébánost, arra kérve őt, sürgősen szolgáltassa ki Zsoltnak a betegek szentségét, mert „nem valószínű, hogy megéri a másnapot”. A család viszont, elsősorban Brummer Klára, Bara Zsolt édesanyja mindvégig reménykedett a csodában. Őt Nagy-György Attila biztatta, hogy forduljon bizalommal Márton Áron püspökhöz.

Az édesanya kérésére Zsoltért imádkozott a nőegylet is, ugyanakkor a püspök közbenjárását kérte a plébános és Csiszér Albert-András pápai prelátus is, akivel Bara Zsolt gyermekkora óta bizalmas viszonyt ápolt. Zsolt maga is imádkozott a gyógyulásért az egykori erdélyi főpásztorhoz, miután a kórházban a betegek kenete feladása után kapott egy Márton Áront ábrázoló szentképet Nagy-György Attilától. „Nem tudom, hogy mitől gyógyultam meg, de a kórházi ágyon is azt éreztem, hogy valaki mintha tartana a kezében” – emlékezett vissza a fiatalember.

A műtétet követő napokban a fiú állapota olyan látványos javulásnak indult, amelyet orvosi szempontból nem lehetett megmagyarázni. Két hét múlva teljesen egészségesnek érezte magát, és a kórházat is elhagyhatta. Azóta háromhavonta jár ellenőrzésre, legutóbb éppen idén januárban volt, és az orvosok mindent rendben találtak nála. A fiú visszatérhetett munkahelyére, az egyik brassói kávézóba, ahol üzletvezetőként dolgozik, és kedvenc hobbijára, a zenére is időt tud szakítani.

Még várni kell, kiegészítések is kellenek

A tökéletesnek látszó gyógyulás ellenére Bara Zsolt orvosa szerint öt évre van szükség ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan megállapíthassák a gyógyulás tényét, az öt évből eddig közel másfél év telt el. Az első orvosi vizsgálat eredményei, amelyek a gyógyíthatatlan betegség tényét rögzítik, már Gyulafehérváron vannak az érseki hivatalban, Nagy-György Attila plébános és Csiszér Albert-András prelátus leveleivel együtt.

A Keresztalja ugyanakkor arra is rámutat, hogy bár a köztudatban úgy él, hogy Márton Áron boldoggá avatásával kapcsolatosan már csak a csodát várják a Gyulafehérvári Főegyházmegye hívei, pillanatnyilag még a dokumentáció formai része sem tekinthető teljesnek. A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja átvizsgálta a Márton Áron boldoggá avatásával kapcsolatos terjedelmes iratcsomót, de több pontban kiegészítést kért. Annyit tudni lehet, hogy a szükséges kiegészítés jelentős része csupán apróbb magyarázatban áll, viszont néhány pontja nagyobb munkát igényel.

Kovács Gergely az új posztulátor

Nehezítette a helyzetet, hogy időközben elhunyt Szőke János szalézi szerzetes is, aki az ügy posztulátora (a szenttéavatási procedúra előkészítésével megbízott személy) volt. Jakubinyi György érsek a kézdivásárhelyi származású Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetőjét bízta meg a posztulátori feladatok ellátásával, melyet néhány napja hagyott jóvá a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja. Kovács Gergely jelenleg a kongregáció által kínált intenzív posztulátorképzésen vesz részt, és a közeljövőben lesz lehetősége arra, hogy a Márton Áron perével kapcsolatos, szigorúan titkos dokumentációt áttanulmányozza.

Lépések a boldoggá avatáshoz

Bár Erdély legendás hírű főpásztorát már életében szentnek tartották, Márton Áron boldoggá avatására csak a rendszerváltás utáni időszakban lehetett gondolni. A Gyulafehérvári Főegyházmegye honlapján az áll, hogy Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kérésére Boldog II. János Pál pápa 1992-ben engedélyezte a boldoggá avatási per elindítását, ettől kezdve Márton Áron püspöknek kijár az Isten Szolgája cím. A Gyulafehérvári Főegyházmegye által közzétett imát ettől kezdve egyre gyakrabban mondták el a hívek különböző alkalmakkor. Szintén a főegyházmegye honlapjáról származó információ, hogy 1996-ban átadták a Positiót (az eljáráshoz szükséges iratokat) a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának. Az eljárás azért is ilyen hosszadalmas, mert Márton Áron, bár sokat szenvedett a kommunizmus idején, nem vértanúként halt meg, 1980-ban így – Scheffler Jánossal és Bogdánffy Szilárddal ellentétben – hitvalló per során lehet a boldogok sorába iktatni.

1848 március 15 - Eredeti dokumentumok

Leégett Krasznahorka vára

Szombat délután leégett Krasznahorka vára, csakúgy mint a kápolna és a környező erdő. A kiállítási tárgyak egy része is megsemmisült. Sérültek nincsenek, de a tűz miatt rendkívüli állapotot hirdettek a településen.

Szombat kora délután kigyulladt a krasznahorkai vár, egyelőre ismeretlen okból, teljesen beomlott a tetőszerkezet, ráadásul a dombra épített erőd környezete is tűz martalékává vált. A falak azonban szerencsére megmenekültek. A szlovák tűzoltók megfeszített erővel dolgoznak a tűz eloltásán, azonban este hét után még mindig füstben állt az építmény.

Az önkormányzat vezetője szerint nem véletlenül rendeltek el rendkívüli állapotot, hiszen átmenetileg nem lehet tudni, vajon szabotázs, vagy műszaki hiba okozta-e a tüzet. A polgármester elmondta, a várat a 13. század második felében építették, és már egyszer leégett, de akkor helyrehozták. Kassáról, Dobsináról és Szepsiről és még jó néhány városból érkeztek tűzoltók, körülbelül 1500-2000-en dolgoztak a lángok megfékezésén, illetve az eloltott részek hűtésén. Miként a környező terület, úgy a vár belső kápolnája is porrá égett.

Még mindig mentőautók állnak a leégett történelmi jelentőségű építmény tövében,négy vagy öt tűzoltót vittek kórházba füstmérgezés miatt. A kár felbecsülhetetlen, Krasznahorka büszke várának pusztulását Zdenko Trebula, Kassa megye önkormányzatának elnöke az idei esztendő legnagyobb tragédiájának nevezte. Annyit azonban hozzátett: amint lehetséges, azonnal megkezdik a helyreállítást.

A látogatók közül senki sem sérült meg, ezt az állítást viszont a szlovák katasztrófavédelem tűzoltást irányíró vezetője nem tudta megerősíteni. A kassai kórházból szerzett információnk szerint a néhány tűzoltón kívül senkit nem vittek kórházba. Mint megtudtuk, éjszakára őket sem kellett benntartani, hazamehettek.

A szlovák állami tévé szerint a domb aljában játszó gyerekek gyújtották fel az avart, és ez terjedt át az épületre. Délután a szlovák hadsereg légiereje is bekacsolódott az oltásba, a levegőből locsolták a várat,mivel az épületben régi robbanóanyagok is lehettek.

A károk felmérése napokon belül elkezdődik, ami akár eurómilliókra is rúghat. Éjjel a szlovák hadsereg 20 hivatásos katonája is segédkezik a kárelhárításban. A történteket tragédiának nevezte Daniel Krajcer kulturális miniszter a település polgármesteri hivatala előtt tartott esti sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a vár be volt biztosítva és a leégett tetőt minél hamarabb felújítják, a helyreállításhoz igyekeznek majd uniós forrásokat is felhasználni.

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke tájékoztatta a magyar kormányt a Krasznahorka várát sújtó katasztrófáról. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról biztosította az MKP elnökét, hogy Magyarország kész segítséget nyújtani, és hozzájárulni a felbecsülhetetlen kulturális érték megmentéséhez.

*********
TÖRTÉNETE

Krasznahorka vára

Az Andrássy család középkori fészke

A festői szépségű gömöri tájat hosszú időn keresztül emlegették kis Európaként, illetve kis Magyarországként. Hegyei, völgyei és városkái történelmünk - Európa történelmének színhelyei voltak. A második világháború alatt és után kulturális örökségünkre kemény csapást mért a sors és az elkövetkező időszak. A gazdagon virágzó kultúra alapjaira épült "örök" szocialista rendszer sem tudta elnyelni, megsemmisíteni azt, amit az őseink hagytak ránk. Napjainkban néhány, teljes épségében fennmaradt várban gyönyörködhetünk csupán, ezek egyike éppen Krasznahorka vára. A vármúzeum gazdag gyűjteménye és építészettörténeti fejlődése szinte a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. Tartsanak velünk Önök is egy sétára, mely történelmünket, kulturális és művészeti örökségünket tárja elénk az Andrássy család középkori várának segítségével!

Krasznahorka a középkorban, a Bebekek uralma idején

A vidék története, amely fölött Krasznahorka vára évszázadokon keresztül uralkodott, egészen a kora középkorig nyúlik vissza. A Miskolci nemzetség, illetve annak utolsó férfi sarja, Bors gömöri ispán dicső korszaka a 13. század közepén véget ért. Egy, a vidékhez kapcsolódó legenda arról mesél, hogy errefelé menekült IV. Béla királyunk a tatárok elől. Ebben az Ákos nemzetségbeli Szár Detre és Fülöp testvérek voltak segítségére. A király hűségüket 1243-ban a gömöri várhoz tartozó nagy kiterjedésű területekkel jutalmazta. A nekik adományozott községek között Krasznahorka még nem szerepelt. Az Ákos nemzetség birtokai egészen a 13. század utolsó évtizedéig egységesek voltak, ezután kezdődött meg fokozatos eladásuk. Berzétét a Máriássyak szerezték meg (erről tanúskodik a ma is álló, Máriássy-címerrel díszített berzétei barokk kastély), később, 1318 körül pedig Krasznahorkát is eladták a Batizfalviaknak. Őket és a Máriássyakat tartjuk a vár első építőinek. Természetesen még nem a szó mai értelében vett várra gondolunk, mivel egyelőre a mészkődomb csúcsára épült erődített gótikus lakótoronyról (donjon) van szó. Idővel az Ákos nemzetség elnevezése "Bebek" formában honosodik meg. A Bebekek csakhamar rájöttek, hogy az általuk korábban eladott birtokoknak jóval magasabb az értéke, elsősorban a környékükön található ásványkincseknek köszönhetően. Évtizedeken keresztül húzódó viszályba kezdtek tehát a Máriássyakkal Krasznahorka visszaszerzése érdekében. A levéltári anyagok a várat ritkán említik, várként először egy 1333-ból származó iratban szerepel. A Bebekek végül 1352-ben szerezték vissza végelegesen a korábban hősiességükért nyert uradalmukat. Egyik legszebb mondánk nem a gazdag várúr Bebekről, hanem a szegény Bebek juhászról mesél, aki egy nagy drágakövet talált. A követ a királynak ajándékozta, akitől cserébe hét hegyet kért, amelyeken juhaklokat akart építeni. Ezek helyett azonban hét várat épített: Krasznahorkát, Csetneket, Berzétét, Tornát, Pelsőcöt, Szádvárt és Sólyomkőt. Közülük elhelyezésével, épségben fennmaradt állapotával és történelmével Krasznahorka tűnik ki a leginkább. A Bebekek, akik a várat többször átépítették és kibővítették (ők építtették a palotát is a régebbi gótikus toronyhoz), egészen a 16. század második feléig birtokolták Krasznahorkát. A legjelentősebb átépítésre a legendás, kegyetlenségéről híres Bebek Ferenc idején került sor. A korszerűsítésre és az új védelmi rendszer kiépítésére a török támadások veszélye miatt volt szükség. Az építkezés a 16. század 40-es éveiben vett nagy lendületet. A várat ekkor erősítették meg egy szabálytalan háromszög alaprajzú védőfallal és három hatalmas védőbástyával. Ing. Dobroslava Menclovának a 20. század 50-es éveiben végzett kutatása az egri vár megerősítésével és annak tervezőjével, az olasz Alessandro da Vedanoval való kapcsolatra utal. Egyelőre viszont nem sikerült bizonyítani, hogy ez a jelentős reneszánsz építész valóban dolgozott-e a Bebekek székhelyén.

Röviddel a nagyszabású átépítés utáni időszakhoz kötődnek a várúr, Bebek Ferenc és testvére, a gömöri ispán, Imre kegyetlenségéről és kétszínű politikájáról szóló legendák. Az irodalomban "rablólovagok"-ként említik őket, akik a templomtornyok harangjaiból ágyúkat öntöttek. Krasznahorka (illetve a Betléri Múzeum, amely gondoksága alatt a vár áll) büszkélkedhet Szlovákia területén a legnagyobb eredeti bronzágyú-gyűjteménnyel. A látogatók nemcsak az 1547-ből származó Bebek-féle agyúkat tekinthetik meg (két ilyen agyút a 19. században a betléri Andrássy-kastély parkjába szállítottak át, ahol a mai napig állnak), hanem a törököktől zsákmányolt ágyúkat és Miksa császár gyönyörű hatalmas ágyúját is a várkapu előtt. Az abban az időben a reformáció mozgalmával fenyegetett katolikus egyház az effajta garázdálkodást, tehát a harangok ágyúkká történő öntését megbotránkozva fogadta. Bebek azonban megtalálta a módját, hogyan állítsa az egyházat ismét a maga oldalára. 1540 körül (1539-ben vagy 1542-ben) a közeli Rozsnyón megjelent egy protestáns prédikátor, Fischer András, aki korábban Lőcsén, Morvaországban és Szomolnokon is prédikált. Bebek Ferenc elfogatta és megölette őt - ledobatta várának legmagasabb bástyájából.

Az ún. felső vagy óvár egyik helyisége őrzi Bebek Ferenc titkos pénzverdéjének emlékét. A hamis pénzérméket a murányi várkapitánnyal, Basó Mátyással együtt verették, akit ezért a hamisító tevékénységért ki is végeztek - állítólag maga Bebek gondoskodott gyors eltávolításáról.

Még 1556 szeptemberében a török seregek segítségével a császár ellen harcolt, majd egy hihetetlen fordulat következtében az evangélikusok vedelmezőjévé vált! Nem csoda hát, hogy hazaárulónak kiáltották ki, megfosztották minden rangjától és hivatalától, és 1558-ban valószínűleg meggyilkolták. A Bebek család további sorsát ezen események után már homály fedi. A források még Ferenc fiáról, Györgyről tesznek említést, aki apjával ellentétben az ellenreformáció buzgó pártfogója volt. Gömör ispáni tisztjét is betöltötte, apja rossz hírétől viszont valószínűleg sosem sikerült megszabadulnia. Utódok nélkül halt meg 1567-ben. Bebek Györggyel tehát kihalt ez a jelentős, azonban kevéssé ismert és fölkutatott nemzetség, amely nagy mértékben befolyásolta nem csak Gömör, de az egész Magyar Királyság középkori történelmét.

Az Andrássy család négy évszázados uralma

A vár a császári udvar fennhatósága alá került, amely a krasznahorkai uradalmat várkapitányok közreműködésével igazgatta. Nyolc év alatt hét várkapitány váltotta egymást. Az utolsók egyike volt I. Andrássy Péter, az első Andrássy Krasznahorkán és Gömörben. Vele kezdődik a vár, Gömör vármegye és Közép-Európa majdnem négy évszázados, a befolyásos Andrássy családdal szorosan összefüggő történelme.

A Bebek-féle erődítmény az Andrássyak alatt nem változott meg lényegesebben. Ez egyrészt a terület adottságainak köszönhető - a vár egy kúp alakú dombon áll, amely nem teszi lehetővé a további bővítéseket, és a megerősítés szempontjából sem volt már szükséges a vár korszerűsítése -, másrészt az akkori politikai helyzet sem követelte meg. Az új tulajdonosok eleinte a vár már meglévő épületeinek javításába fektettek pénzt, és csak később, a 17. században építtettek újakat. A várat az Andrássyak azonban még nem birtokolták, továbbra is az öröklődő várkapitányság státusza volt az övék. Már I. Péter igyekezett a várat személyes tulajdonába megszerezni, de az udvar bizalmatlanságát annak ellenére sem sikerült megtörnie, hogy Békessy Gáspár híve volt, aki a Habsburgok Báthory István elleni szövetségeseként ismert. A krasznahorkai uradalmat csak 1642-ben szerezte meg örökös tulajdonba II. Mátyás, I. Péter unokája, III. Ferdinánd királytól. II. Mátyás Monoky Annát vette feleségül, s ezáltal az Andrássyak nem csak a monoki, de a csetneki és dernői birtokokra is szert tettek.

A 17. században a várat további építményekkel, a késő reneszánsz nemesi székhelyek szellemében épült "palotákkal" bővítették. A stukkós díszítésű boltozattal rendelkező ún. alsó várról és a valószínűleg főképpen reprezentációs célokat szolgáló középső várról van szó. A régi Bebek-féle és az új reneszánsz palota által körülfogott területen kis bensőséges hangulatú várudvar alakult ki, ahol a középső váron a mai napig fennmaradtak a kovácsolt rácsos erkélyt tartó konzolok. A 17. századi építkezések a Gömör megyei ispán és királyi tanácsos I. Miklós alakjához kötődnek, akit I. Lipót császár a törökellenes harcokban szerzett érdemeiért 1676-ban bárói rangra emelt. Az ő ideje alatt a vár a megye székhelye lett, ezzel is magyarázható az új reprezentációs és lakórészek építése. Erre az időszakra a vármúzeum több kiállítási tárgya is utal: az egyik legszebb a kék-fehér mázas reneszánsz kályha, amely valószínűleg felsőmagyarországi mesterek munkája, továbbá néhány, a 16-17. századból származó bútordarab, a legterjedelmesebb csoportot pedig természetesen a különböző fegyverek és a várőrség felszerelése alkotják.

1883-ban az Andrássyak jeles látogatót láttak vendégül betléri rezidenciájukban, a neves romantikus írót, Jókai Mórt, aki új történelmi regényéhez gyűjtött anyagot. A mű, amely nem csak Krasznahorkát, hanem Lőcsét és a magyar történelem több fontos személyét is híressé tette, sok kiadást ért meg, és több nyelvre fordították le. A lőcsei fehér asszony című regény főszereplői a fehér asszony, Korponay Julianna mellett az Andrássy család tagjai, Krasznahorka pedig egyik helyszíne a szerelem és gyűlölet, az árulás és hűség történetének. A regény cselekménye a II. Rákóczi Ferenc-féle rendi felkelés idejében játszódik, amelybe I. Andrássy István és fivére, a "dervis generális"-ként csúfolt II. Miklós is bekapcsolódtak. Jókai regényében olyan legendát alkotott, amely máig él az ódon várfalak között, és sok "zarándokot" vonz az egykori krasznahorkai várúrnő, I. Andrássy Istvánné Serédy Zsófia üvegkoporsójához. Zsófia a 18. század elején hunyt el, s Krasznahorkaváralja község templomának kriptájába temették el. Teste szinte sértetlen állapotban maradt fenn, mivel az évtizedeken keresztül rácsöpögő meszes víz és a kriptában lévő huzat konzerválták azt. A vár kápolnájába a 19. század elején vitették föl az Andrássyak. Érdekessége, hogy jobb keze kissé meg van emelve - valószínűleg egy Biblia volt alatta, amely idővel szétmállott. Ez a prózai magyarázat megdönti a Jókai képzeletében született legendát, miszerint keze fölemelésével - fia szívének összeszorításával - akarta megakadályozni, hogy az apja meggyilkolására vetemedjen... Még prózaibban hat viszont a krasznahorkai múmia Serédy Zsófiával való azonosításának megkérdőjelezése. Jozef Novák professzor a 20. század 60-as éveiben a Honismereti Folyóiratban (Vlastivedný časopis) közölt cikkében mutat rá a halott nő és Dőry Terézia grófnő képmása közötti feltűnő hasonlóságra. Dőry Terézia III. Andrássy István felesége volt, és két generációval később élt, mint Serédy Zsófia. A jólelkű Zsófiáról és a csodálatos módon fennmaradt testéről szóló legenda tehát a képzelet szüleménye csupán? Alapjában véve egyáltalán nem fontos, ki fekszik a krasznahorkai várkápolna üvegkoporsójában, s mit sem von le Jókai művének jelentőségéből és romantikájából. Ráadásul állíthatjuk, nem ártunk a történetírásnak, ha szemet húnyunk a krasznahorkai múmiával kapcsolatos kétségek fölött, s tisztelettel állunk meg az Andrássy család életének és Magyarország történelmének e jelentős szakasza előtt.

Térjünk vissza azonban a 17. és 18. század fordulójának történelmi tényeihez, amikoris a két fivér, I. István és II. György között sor került a családi birtok elosztására. István Betlérbe költözött, ezáltal létrejött a család betléri (vagy idősebb) ága. György Krasznahorkán maradt, őt tartjuk az ún. monoki (hosszúréti vagy ifjabb) ág megalapítójának.

A 18. század 70-es éveiben zajlott a vár utolsó történelminek mondható átépítése. A Dobogónak nevezett hatalmas délkeleti bástyát kápolnává alakították át. Az átépítést az 1766-ban grófi címet nyert III. István rendelte el. E döntés meghozására befolyással lehetett testvére, Antal, akit 1780-ban rozsnyói püspökké szenteltek fel. A szép kápolna a barokk és a klasszicista művészet határán foglal helyet. Egyhajós tér, amely folyamatosan megy át a félköríves záródású szentélybe. A három lépcsőfokon elhelyezett oltárasztalt az Andrássy család címere és klasszicista füzérdíszek ékesítik. Az oltárfelépítményt szimmetrikus, ión díszítésű oszlopokból álló kompozíció alkotja, amelyet két önálló hódoló angyalszobor fog közre. Fölötte a nagyméretű barokk baldachin és annak lépcsőzetesen hullámzó függönye vonja magára a figyelmet, amelyet kétoldalt repülő angyalok tartanak. A baldachin és az angyalalakok valószínűleg a Raphaelo Donner-tanítvány Gode József munkái, aki abban az időben Rozsnyón is kapott több megrendelést. A baldachin közepén látható az Andrássyak védőszentjét, a krasznahorkai Fekete Madonnát ábrázoló oltárkép. A források szerint az ikon (ún. eleuza) 1739-ből származik, azt viszont nem tudjuk, honnan, és miért lett az Andrássy család patrónusa. A kápolna boltozatát barokk freskók fedik, amelyeket a 19. században erőteljesen átfestettek. A 19. században átalakították a kápolna nyugati részét, a karzatot, amely alatt három magas árkád és a kriptába vezető ajtó jött létre. Ebben az időben helyezték el a kápolna falaiba az első krasznahorkai Andrássyak, I. Péter és fia, János reneszánsz sírkőlapjait.

Az ősi erődítmény idővel már nem nyújtott tulajdonosainak megfelelő kényelmet, ezért III. István özvegye, Festetich Mária grófnő a 19. század elején úgy döntött, elhagyja a várat. Az Andrássyak birtokában több magyarországi és ausztriai kastély és kúria is volt. A Krasznahorkához közeli Várhosszúréten a 18-19. század fordulóján építtettek egy klasszicista kastélyt, valószínűleg abban laktak, miután elköltöztek a várból. 1817-ben a vár villámcsapás következtében leégett. Tulajdonosa fontosnak tartotta e családi szimbólum helyreállítását, de csak a legszükségesebb javításokat végeztette el rajta, az egyébként egészen a 20. század 60-as éveiig romokban heverő óvárat tetővel fedette be. Festetich Mária és III. Andrássy István fia, IV. György a magyarországi gazdasági és kulturális élet legjelentősebb személyiségei közé tartozott. Széchenyi István gróf kortársa és barátja volt, akivel hozzájárult a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum megalapításához és fejlesztéséhez. A 19. század első felében mindketten angliai tanulmányútra mentek, majd 1851-ben IV. György a londoni Kirstálypalotában rendezett világkiállításon bemutatta a Krasznahorkához közeli dernői vasgyárának termékeit. Röviddel azelőtt kapott a dernői vasgyár egy fontos megrendelést, mégpedig a híres budapesti Széchenyi-féle Lánchíd elemeinek öntését. A régió iparának virágzó korszakára a Lánchíd várudvaron kiállított egyik eleme utal.

Már IV. György is hajlott egy családi múzeum létrehozásának gondolata felé, amelynek Krasznahorka vára volt a legmegfelelőbb környezet. 1857-ből származó újságcikkekből értesülünk egy kisebb vármúzeum létezéséről, ami azt jelenti hogy Krasznahorka a Szlovákia területén található legrégebbi múzeumok közé tartozik (az árvai várban csak 1868-ban létesítettek múzeumot, és ugyanebben az évben jött létre a pozsonyi Városi Múzeum is). Hogy milyen módon tették a várat látogathatóvá, sajnos nem tudjuk, azt viszont igen, hogy történelmi termeinek és gyűjteményeinek első hivatalos megtekintésére 1867. augusztus 19-én került sor. Erre az eseményre egy, a harmadik kapu fölött elhelyezett, kőből készült emléktábla utal.

A 19. század végén és a 20. század elején IV. György gróf és Königsegg von Aulendorf Franciska grófnő fia, Dénes gróf fölújíttatta a várat. A fölújítás Czigler Győző budapesti műépítész tervei alapján zajlott, a munkálatokat pedig Eduard Schmucker müncheni építész vezette. Ekkor jött létre a középső vár földszintjén a neoromán ablakos tágas családi kripta. A fölújítás a mai agyúterasz alatti kis kápolnára is vonatkozott, amelyet IV. György építtetett édesanyjának 1828-ban, ezt bizonyítja a vastábla is, amelyen a következő felirat olvasható: CINERIBUS OPTIMAE MATRIS MDCCCXXVIII (A legjobb anyának 1828). Renoválták a harmadik kapualj fölötti helyiségeket is, ahol Andrássy Dénes gróf szeretett felesége, Hablawetz Franciska emlékére ereklyemúzeumot hozott létre. A nagylelkű Dénes és a jóságos Franciska életét titokzatos homály fedi, külföldön éltek és nem voltak gyermekeik. Andrássy Dénes volt a család hosszúréti ágának utolsó férfi leszármazottja.

Még Dénes életében jött létre a megegyezés Andrássy Géza, Sándor és Gyula között, hogy a várról, mint családi szimbólumról, közösen fognak gondoskodni. Európa egyik legjelentősebb nemesi családjának az 1944 augusztusában bekövetkezett események folytán azonban el kellett hagynia ezt a vidéket. 1945-ben a beneši dekrétumok értelmében a várat és az egész uradalmat államosították. 1948-ban a Nemzeti Kulturális Bizottság állami kulturális birtokká nyilvánította, 13 évvel később besorolták a nemzeti kulturális műemlékek közé, 1996-tól pedig a Betléri Múzeum részeként a Szlovák Nemzeti Múzeum gondnoksága alatt áll.

Mit láthatunk a várban?

Ahogy a bevezetőben már utaltunk rá, Krasznahorka azon néhány Szlovákia területén fennmaradt profán műemlékek egyike, amely nem esett áldozatul a háború alatti és utáni enyészetnek. A gyűjtemény alapját elsősorban a fegyverek képezik, amelyeket már a 19. században is kiállítottak. Különösen értékesek számunkra a 19-20. század fordulóján készült korabeli felvételek, amelyek az egykori kiállítást dokumentálják.

A várlátogatás az alsó várban kezdődik, ahol a leginkább figyelemreméltó az eredeti várkonyha az isteni szem képével, amely "az Isten szeme mindent lát" szellemében a lopások ellen volt hivatott védelmet nyújtani. A különlegességek közé tartoznak a kis zeneszalonban kiállított tárogatók, amelyek a pozsonyi születésű udvari hangszermester, Theodor Lotz művei. Az egész világon nyolc ilyen tárogató létezik, ezek közül három Krasznahorkán található.

Az alsó vár után a felső vár és az északnyugati bástya megtekintése következik, ahol Andrássy Dénesné Franciska grófnő halotti hintaját állították ki. Az 1904-ben készült szecessziós hintó a müncheni Karl Weinberger mester műve.

Utunk a régi Bebek-időkből származó épületekben és a gótikus toronyban folytatódik, ahol elsősorban a 16-17. századból származó fegyverek kaptak helyet. A gótikus palota termei a 16-17. századi török hódoltság éveit mutatják be. A palota kis helyiségében egy értékes 1450-ben készült faragott reneszánsz szék látható, amely Riminiből, Sigismondo Malatesta hagyatékából származik.

A gótikus palotaból az összekötő folyosón át az ún. Rákóczi-szárnyba, a középső várba érkezünk. Itt a 17-18. századból származó bútorok értékes gyűjteményét láthajuk. A gyűjteményből kitűnik a 18. század elejéről származó korabarokk szekrény, amely a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc Serédy Zsófiának adott nászajándéka. A viszonylag szerény hatású teret a családtagok portréi és további zsánerképek teszik színessé. Megtalálhatók itt Vajda Zsigmond, Boruth Andor, Stefan Dorfmeister, Carl von Sales, Francesco Nocile és további művészek alkotásai. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az 1500-ból származó táblakép, amely Szt. Oswald angolszász vértanú királyt, az időjárás patrónusát ábrázolja, alkotója Jacop Barbari olasz reneszánsz mester. Figyelmet érdemel a lőcsei klasszicista festő, Czauzik József olajfestménye is, mégpedig nem is művészi színvonala, hanem inkább a rajta megörökített téma miatt. "A hosszú élet titka" című festményen Rovin Jánost és feleségét, Sárát láthatjuk. A képen olvasható magyar nyelvű szövegből megtudjuk, hogy János 172 évig, Sára 164 évig élt, boldog házasságuk pedig 147 évig tartott.

A következő termek Franciska grófnő életét mutatják be. A Franciska-ereklyemúzeumot férje, Dénes hozta létre 1903-ban, felesége halála után. Itt gyűjtött össze minden olyan tárgyat, amelyeket felesége keze érintett, amelyeken a szeme pihent. Megtalálhatók itt a 18., 19. és 20 századból származó értékes használati tárgyak, a grófnő ruhái, divatcikkei és az ágya is, amelyben 1902. október 26-án Münchenben elhunyt.

A kis várudvaron keresztül a középső vár földszinti termeibe jutunk, amelyekben Dénes családi sírboltot alakíttatott ki. Itt temették el a család 16 tagját. Az utolsó temetésre 1991-ben került sor, ekkor helyezték örök nyugalomra a betléri ág tagját, Andrássy Ilona grófnőt (1917-1990), aki Budapesten élt. A sírboltban két, a Krisztus utáni 2. századból származó figyelemreméltó antik római szarkofág látható.Az egyik puttókkal és felirattal díszített, ebben nyugszik a 22 éves korában, 1910-ben elhunyt IV. Károly, a másik üres, díszítés és felirat nélküli. A 19. századból szintén szép szarkofágok és sírkőlapok maradtak fenn a kriptában. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az eredileg Andrássy Gyula gróf sírhelye számára készült hatalma márvány domborművet sem, amely Zala György szobrászművész alkotása. A gróf a magyar kormány miniszterelnökeként és Magyarország nádoraként koronázta magyar királlyá I. Ferenc József császárt és magyar királynévá feleségét, a Sissi néven is ismert Erzsébetet. Később az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere lett. Andrássy Gyulát végül tőketerebesi kastélyának parkjában temették el.

A várlátogatás a kápolnában ér véget, ahol Serédy Zsófia természetes úton mumifikálódott holtteste látható. A kápolna északi és déli falát két hatalmas, gazdagon díszített és színezett, az Andrássy és Pálffy család halotti címere ékesíti.

Hogy egységes képet kapjunk az Andrássy család történelméről és gazdag hagyatékáról, szinte elengedhetetlen, hogy meglátogassuk a Krasznahorkaváralján található mauzóleumot és képtárat, valamint a betléri Andrássy-kastélyt és nagy kiterjedésű angolparkját.

Állampolgárságuktól megfosztott felvidékieket láttak vendégül Nagyváradon

Biztosan a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok javára dönt majd a strasbourgi Emberjogi Bíróság, hiszen a szlovák állampolgársági törvény több ponton is sérti az emberi jogokat – mondta el tegnap Nagyváradon Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki ugyanakkor a szlovák állam józanságában is bízik a törvény viszszavonását illetően. Elmondta, a szlovák kormány levélben értesítette a 99 éves Ilonka nénit, akit tavaly megfosztottak szlovák állampolgárságától, mert felvette a magyart, hogy ismét részesülhet ingyenes társadalombiztosításban Szlovákiában.

A nyugalmazott tanítónő az elsők között volt, akitől egy szlovák törvény nyomán elvették állampolgárságát. Ügye azóta a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé került – rajta kívül több felvidéki magyar is a nemzetközi jogvédő fórumhoz fordul hamarosan. Lomnici Zoltán, illetve négy, szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar Tőkés László meghívására érkezett tegnap Nagyváradra a Felvidéki Szolidaritás Napja elnevezésű rendezvényre, amelyre a nagyvárad-olaszi református templomban került sor.

Bíznak a szlovák állam józanságában

Lomnici Zoltán az istentisztelet után megtartott sajtótájékoztatón elmondta: a strasbourgi Emberjogi Bíróságtól négy dolgot kérnek a panaszosok. Az első az önkényesen elvett állampolgárság, a másik az állandó lakcím, a harmadik pedig a szlovákiai szavazati jog visszaadása – a negyedik, a társadalombiztosításban való részesülés ismételt megadása már megoldódni látszik, legalábbis Tamás Ilonka néni esetében, amely akár precedensként is szolgálhat a további panaszokra nézve. Lomnici azt mondja, minden panaszos pénzbeli, egyénenként változó összegű kártérítést is követel a szlovák államtól az okozott kárért.

A jogvédő bízik benne, hogy a szlovák állam józanul közelít majd a kérésekhez, már csak azért is, mert a számos, magyar állampolgárságot felvevő felvidéki 7–15 ezer eurós kártérítéseinek megfizetése komoly terhet róhat az államkasszára, amennyiben mindannyiuk esetében a jogfosztottak javára dönt Strasbourg – ami valószínű, tekintve, hogy emberi jogaik hat ponton sérültek – magyarázta Lomnici Zoltán.

Vissza kell vonni a törvényt

Az emberjogi pereknél is magasabbra teszi a mércét Dolnik Erzsébet volt szlovákiai parlamenti képviselő, aki viszont azt vallja, hogy nemcsak az egyéni eseteket kell elbírálni, így a jogsértettek egy részén segíteni, hanem a szlovák állampolgársági törvény hatályosságát kell megszüntetni. A politikus azt reméli, hogy a közelgő választások után olyan politikai légkör alakulhat ki az országban, amely ezt akár lehetővé is teszi, annál is inkább, mert a törvény a szlovák alkotmánnyal is ellenkezik – mondta el a szintén jelen lévő, születéssel szerzett állampolgárságától megfosztott Gubík László felvidéki jogászhallgató.

Hozzátette: a magyar állampolgárságot is felvevő felvidéki magyarok legtöbbje érthető okokból be sem jelenti, hogy immár kettős állampolgársággal rendelkezik, hiszen jól tudja, mi lesz ennek a következménye. Fehér István felvidéki tanár azt mondja, társaival együtt biztosan elmennek majd szavazni a jövő heti parlamenti választáson, ám abban is biztos, hogy a hatóságok nem fogják engedni, hogy az urnákhoz járuljanak. A Felvidéken már mintegy kétszáz magyar vesztette el szlovák állampolgárságát amiatt, hogy felvette a magyart.

„Nyugodjatok meg, testvéreitek vannak!”

A várad-olaszi református templom vasárnap délelőtti istentiszteletén a felvidéki Léváról érkezett Kassai Gyula lelkipásztor hirdette az igét. A lelkész a babiloni fogsághoz hasonlította azokat a megpróbáltatásokat, amelyeket a magyar nemzetnek ki kell állnia, ám kijelentette: az ige bíztat, és már az is Isten szeretetét jelzi, hogy Nagyváradon együtt lehetnek a velük szolidaritást vállaló partiumi testvérekkel. Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntőjében a felvidéki vendégek példamutató helytállását hangsúlyozta, akik sorra fel is szólaltak a gyülekezet előtt néhány mondat erejéig. A magyar kormány biztatását hozta Nemes Csaba, az egyházügyi államtitkárság politikai főtanácsadója. „Nyugodjatok meg, testvéreitek vannak, számos millió” – fogalmazott. Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki református püspök az Istenben való hit fontosságára hívta fel a figyelmet.

Erdély tiszteletbeli polgárai

Az istentisztelet után Tőkés László európai parlamenti képviselő szólt a szolidaritásról, mielőtt jelképesen átadott volna egy-egy tiszteletbeli erdélyi polgári címet jelentő oklevelet a felvidéki vendégnek. Tőkés elmondta: többekkel együtt levelet írt a szlovák kormánynak, amelyben azt kéri, hogy Tamás Ilonka néni közelgő századik születésnapja alkalmából, mintegy ajándékképpen kaphassa vissza elvett szlovák állampolgárságát.

A volt püspök azt a szolidaritási nyilatkozatot is felolvasta a gyülekezetnek, amelyhez a következő időszakban bárki csatlakozhat, és amelyben felvidéki magyar nemzettársaikkal vállalnak közösséget az aláírók. „Szlovákia adófizető, törvénytisztelő magyar polgárait méltán megilleti a szabad identitásválasztás és a szabad anyanyelvhasználat joga – ezzel együtt pedig a szlovák nemzetiségű polgártársaikkal való teljes jogegyenlőség. Ezek olyan európai alapjogok, melyektől egyetlen nemzet tagját sem szabad megfosztani!” – áll a nyilatkozatban.

"Tárgyilagosságot és igazságosságot Magyarországnak!"

A CIVIL ÖSSZEFOGÁS FÓRUM NYÍLT LEVELE

"Tárgyilagosságot és igazságosságot Magyarországnak!"

Barroso Elnök Úrnak
Rehn pénzügyi Biztos Úrna
Hahn regionális politikáért felelős Biztos Úrnak

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Biztos Urak!

Mi, a Civil Összefogás Fórum vezetősége és tagjai, akik társszervezői voltunk a január 21.-ei budapesti Békemenetnek - ahol a hivatalos adatok szerint mintegy 400 ezren demonstráltak az Orbán-kormány mellett -, megdöbbenve és értetlenül állunk az Európai Bizottság február 15-ei döntése előtt, mely szerint kilátásba helyezték a Kohéziós Alapból Magyarországnak 2013-ban járó támogatás felének felfüggesztését. Ez nem kisebb összeg, mint 495 millió euró, mai árfolyamon számolva mintegy 142 millárd forint, a magyar GDP 0,5 százaléka.

Tisztelt Uraim!

Mi, a Civil Összefogás Fórum vezetői, messzemenőkig nem értünk egyet az Önök érvelésével, megállapításaikat megalapozatlannak tartjuk, és felkérjük Önöket a tények tiszteletben tartására, valamint az egyenlő elbánás uniós elvének betartására.

Először is, Önök is jól tudják, hogy az előző, baloldali-balliberális kormányok folyamatos deficit-túllépései után az Orbán-kormány, hosszú évek után először, 2011-ben és 2012-ben is 3 százalék alatt tudta és tudja tartani a költségvetési hiányt. Igazságosnak tartják-e, hogy éppen azt a kormányt büntessék meg, amelyik az éveken át tartó felelőtlen gazdaságpolitika után végre felelősen, az uniós elvárásoknak és követelményeknek megfelelően végezte a dolgát? Igazságosnak tartják ezt, Uraim?

Tudjuk, Önök arra hivatkoznak, hogy egyszeri és nem strukturális intézkedésekkel teremtette meg a 3 százalék alatti hiány lehetőségét az Orbán-kormány. De Önök úgy tesznek, mintha az Orbán-kormány nem jelezte volna Önöknek többször is – ha jól tudjuk levélben és szóban egyaránt -, hogy ezzel tisztában van, s elkötelezett a továbbiakban a strukturális reformok mellett, sőt, folyik az átmeneti bank- és szektorális adók kivezetése is. Ha ennek ellenére szankciókat helyeznek kilátásba, akkor élnünk kell a gyanúperrel, hogy Önök rosszhiszeműen járnak el, miközben nem teszik ezt egyetlen másik uniós állammal sem, Görögországot már meg sem említve, ahová zsákszámra öntik a támogatásokat.

De ami még furcsább: a kilátásba helyezett büntetés másik érve, hogy 2013-ban vélhetően Magyarország nem tudja tartani a 3 százalékos hiányt, ami Önök szerint 3,25 százalékra fog emelkedni. Ennek a jóslatnak a hatására az Orbán-kormány még időben, a döntés előtt kormányhatározatban döntött további megszorításokról – a tömegközlekedés támogatásának csökkentése, gyógyszerkassza csökkentése, beruházások elhalasztása -, melynek hatására a 2013-as tervezett hiány 2,8 százalék lesz. Ezekről a Magyar Közlönyben is megjelent kormányhatározatokról tudomásunk szerint még a szerdai nap előtt értesítették Önöket. Kérdésünk az: miért nem vették ezt figyelembe a döntéskor? Reméljük, ennek nem az az oka, hogy Önök már előre és eleve eldöntötték, hogy megbüntetik Magyarországot, függetlenül attól, hogy mit és miért tesz. Ha ez így lenne – de reméljük hogy nincs így -, akkor sajnos méltatlanoknak kellene Önöket tartanunk azokra a pozíciókra, amiket betöltenek. Ám ezt feltételezni sem merjük! Bár tény, hogy Magyarország, valamint Írország, Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország eladósodása az Önök „vigyázó szeme láttára” következett be. Éppen ezért felvethető, hogy a Bizottság e körbeni felelősségét a strassbourgi bíróság vizsgálja meg.

Mindezeken túl, a február 15-ei bizottsági döntés kapcsán fel kell hívnunk a figyelmüket arra, hogy ha március 12-én Magyarországtól valóban megvonná az Ecofin, azaz a pénzügyminiszterek tanácsa a kohéziós támogatás egy részét, az éppen a Bizottság által meghirdetett célokkal ellentétes gazdasági hatást váltani ki. Meg kell kérdeznünk: tisztában vannak azzal, Biztos Urak, hogy a kohéziós alapok megvonása elsősorban a magyar embereket sújtaná, akik már egyébként is óriási terheket cipelnek, megélhetési gondokkal küszködnek, s további megszorításokat aligha tudnának elviselni?

S hogyan őrizzék meg a magyar emberek a Nyugattal és az Unióval kapcsolatos, gyakran szinte romantikus és naiv tiszteletüket, ha a „vágyott” világból folyamatosan elutasítások, kritikák, támadások, majd fenyegetések és szankciók érik az országot?

Mi, a Civil Összefogás Fórumba tömörült több százezer polgár, továbbra is kiállunk az Orbán-kormány mellett, nem elfogultságból, nem azért, mert e kormány ne követett volna el hibákat az elmúlt szűk két évben. Hanem azért, mert hosszú évek korrupt és tehetségtelen kormányzása után ez a kormány valóban az állampolgárok érdekeit képviseli és úgy áll ki az ország érdekei mellett, ahogyan azt a többi uniós ország is teszi. Tudniuk kell Önöknek, hogy ha a következő időszakban is úgy érzi az általunk is képviselt állampolgárok többsége, hogy Magyarországnak nem megérdemelt döntéseket és bánásmódot kell elviselnie, akkor a civil erőben rejlő lehetőségekkel a hazai szint mellett akár európai uniós szinten is élni fogunk.

Végezetül: mi civilek nem értjük, hogy az Unió az összes erejét miért nem a pénzügyi és gazdasági válság leküzdésére fordítja, szembenézve azzal, hogy a nemzetközi pénzügyi körök, hitelminősítők és hedge foundok világa közvetlenül veszélyeztetik az eurót és az európai gazdaságot. Miért Magyarország a fontos, amikor immáron Európát kell megvédeni a soha nem látott globális pénzügyi és gazdasági, valamint hatalmi versenyben? Csak az energiáját fecsérli az Unió, amikor újra és újra Magyarországot bünteti vagy fenyegeti.

Ehelyett azt javasoljuk Önöknek, Elnök Úr és Biztos Urak, hogy együtt tegyünk meg mindent Európa, az Unió és az euró megvédéséért! Ebben Magyarország, az Orbán-kormány és a civilek is partnerek, ahogyan azt már a magyar EU-s elnökség alatt is bizonyította az ország.

Összegzésképp, amit követelünk, nagyon szerény és egyszerű követelés: tárgyilagosságot és igazságosságot Magyarországnak!

Tisztelettel, mint az európai, közösségi értékek iránt elkötelezett civilek, akik szívesen látjuk Önöket a „Patrióta Európa Mozgalom” tagjai között, amit Magyarországról indítottunk el.


Budapest, 2012. március 1.

A Civil Összefogás Fórum nevében