A magyarságot érő jogsérelmekről tárgyalt Tőkés László és Lomnici Zoltán

A magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa felkérte Tőkés Lászlót, hogy az európai fórumokon vesse fel a határon túli magyarságot érő sorozatos jogsértéseket.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke nagyváradi irodájában fogadta pénteken Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét és Szunai Miklóst, az Emberi Méltóság Tanácsának főtitkárát.

A közös sajtótájékoztatójukon Lomnici Zoltán elmondta: az Emberi Méltóság Tanácsa az elmúlt időszakban egyfajta tényfeltáró körúton vett részt a Kárpát-medence magyarlakta területein, ennek tapasztalata alapján állíthatja, hogy kilenc évtizeddel a trianoni békediktátum után, a határon túli magyarság olyan emberi jogaiért kell ismét síkra szállni, amelyek akkor evidensnek tűntek és a gyakorlatban megvalósultak.

Felvidéken és Erdélyben a magyar anyanyelv használatának jogát politikai erőn vonják kétségbe, és sokakat hátrány ér a magyar nyelv használatáért, a kétnyelvű feliratok több, Magyarországgal szomszédos országban folyamatosan vita tárgyát képezik – sorolta az elnök. Hozzátette: a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása évtizedek óta problémát jelent és a tisztán magyarlakta területeken is csak komoly harcok árán lehet elérni, hogy magyar történelmi alakokról nevezzenek el utcákat.

Az év első harmadában csaknem húsz magyar emlékhelyet, illetve szobrot gyaláztak vagy rongáltak meg – emelte ki Lomnici.

Konkrétumokra is kitért a magyar Legfelsőbb Bíróság volt elnöke: Felvidéken meggyalázták, majd megrongálták Esterházy János szobrát, Kárpátalján megrongálták, majd meggyalázták a vereckei honfoglalási emlékművet, Ungváron letörték a Petőfi-szoborról a kardot, Erdélyben idén 15 magyar szobrot, emlékművet és emlékhelyet rongáltak meg, köztük az aradi Szabadság-szoborcsoportot, Wass Albert síremlékét és Nagyváradon nyolc emlékművet, köztük Szacsvay Imre szobrát. Délvidéken a magyarirtás több emlékhelyét gyalázták meg és letakarták, sőt, egy párt le akarja bontatni Damjanich János szobrát Adán – mondta.

Lomnici arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogsértéseket több országban politikusok követték el és mindenütt jelentős médiafelületet kapnak a szélsőséges magyarellenes pártok, például Felvidéken magyarellenes óriásplakátok jelentek meg országszerte.

Tőkést kérték fel a jogsértések európai ismertetésére

Lomnici Zoltán bejelentette: az Emberi Méltóság Tanácsa, miután tárgyalt a felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyarság vezetőivel, felkéri Tőkés László püspököt, az EP alelnökét, akit a magyarság nemzetközileg elismert, hiteles képviselőjének tartanak, hogy az európai fórumokon vesse fel a sorozatos jogsértéseket, különös tekintettel arra, hogy az uniós és más szervek Magyarország esetében részletesen és lankadatlanul vizsgálják az emberi, kisebbségi jogok betartását.

Tőkés László erdélyi képviselő elfogadta a felkérést, mivel – mint mondta – az Európai Parlamentben mint a Jogi Bizottság tagja munkája során – többek között – eddig is az emberi jogok és az emberi méltóság védelmében tevékenykedett.

Az EP alelnöke rámutatott: „az emberi méltóság keresztény szempontból a teremtett ember Istenarcúságára vezethető vissza, másfelől pedig – szemben az álliberális felfogással – az egyéni jogok nem függetleníthetőek annak a közösségnek az állapotától, amelynek az adott személy a tagja”. Éppen ezért – tette hozzá – jogosan vetődik fel a nemzeti méltóság kérdése: példának okáért Szlovákiában az egész magyar közösséget, tágabb értelemben pedig a magyar nemzetet megsértik méltóságában azáltal, hogy elvitatják jogukat az anyanyelvük használatától. Hangsúlyozta, az Unióban annál is inkább fontos a kérdés napirenden tartása, mivel miközben Magyarországot folyamatos célkeresztben tartják az emberi méltóság és az emberi jogok vélelmezett megsértése tárgykörében, aközben egész Európa hallgat a Benes-dekrétumok 21. századi továbbélése kapcsán. A kettős mércét nem fogadhatjuk el, jelentette ki az EP-képviselő.

Tőkés László hozzátette: Romániában egészen elképesztő módon politikai szintű sérelmek érik a magyarságot: míg Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Traian Băsescu román államfő összeesküvését képzeli az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalapítása mögé, amely Románia érdekei és az RMDSZ ellen irányulna, addig a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szövetségese, Bogdan Diaconu, a szekusok pártja, a Konzervatív Párt (PC) elnöke egyenesen betiltaná az etnikai pártokat. Huszonegy évvel a rendszerváltozás után ott tartunk, hogy a román politikum a demokratikus értékeket vitatná el a magyar közösségtől – mutatott rá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

Szélsőséges kiadványt terjesztenek a romániai vonatokon

Lomnici Zoltán ehhez kapcsolódva jelezte: nemrégiben a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben konkrétan Tőkés László meggyilkolására uszított bizonyos Florin Bucovianul. A Ştefan cel Mare román uralkodó nevét viselő sajtótermékben a szerző többek között ilyeneket ír: „Nem szégyelli magát ez a szerencsétlen »bozgor«? Hogy képes meggyalázni azt az országot, ahol született, ahol örvendhetett mindazoknak a jogoknak, amelyek minden román állampolgárt megillettek ebben az országban? Ha valami nem tetszik, miért nem mész Magyarországra? Hát nem lesz már valaki ebben az országban, aki golyót ereszt ennek a hazaárulónak a fejébe?”

Tőkés László az eset kapcsán azt nehezményezte, hogy a Román Vasúttársaság –mint állami vállalat – járatain ilyesfajta uszító anyagokat minden további nélkül, senki által nem zavartatva lehet terjeszteni. Újságírói kérdésésre jelezte, hogy fontolóra veszik a jogi lépések megtételét.

Szunai Miklós főtitkár a sajtótájékoztató zárásaként bejelentette: az Emberi Méltóság Tanácsa őszire Dunaszerdahelyen szeretne szervezni egy nemzetközi koncertet az emberi méltóságért, amelyen elsősorban Kelet- és Közép-Európa művészei lépnének fel, hiszen a kultúra a legjobb eszköz a nemzetek közötti békesség megteremtéséhez. A helyszín választása nem véletlen, válaszolta újságírói kérdésre Szunai, Tőkés László hozzátette: a nemzetközi művészeti esemény a „jóval győzd meg a gonoszt” jegyében szerveződik

Kettős állampolgárok, oszolj!

Ha a Szlovákiában jobbára csak a politikai thrillerekből ismert amerikai NSA-t (National Security Agency) a Szlovák Információs Szolgálattal, vagy a Nemzetbiztonsági Hivatallal említenénk egy lapon, az amerikai nagykövetség sajtószemlét készítő attaséja valószínűleg heveny röhögőgörcsöt is kapna reggeli kávéja mellé.

A számos különbség közül az egyik, hogy a Keith B. Alexander vezette amerikai nemzetbiztonsági csúcsszervnek egyedi elbírálás után kettős állampolgárok is a tagjai lehetnek, míg a Karol Mitrík-félének nem.

Az évtizedes terrorfenyegetettségben élő Egyesült Államokban elfér egy-egy kettős állampolgár a hírszerzési struktúrákban, a kis Szlovákia viszont attól retteg, hogy egy magyar állampolgárságú katonatiszt vagy ügynök, ha netán egy szlovák csodafegyverről szerezne tudomást, a fogai közt tartott rohamkéssel azonnal Budapestig úszna a jeges Dunán, hogy ott jelentse azt. A kormány tegnap támogatta a kereszténydemokraták javaslatát, melynek értelmében a rendőrség, a Szlovák Információs Szolgálat, a büntetés-végrehajtás, a vasúti rendőrség, a hadsereg, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a vámőrség és az ügyészség kötelékében nem tevékenykedhetnek kettős állampolgárok. A törvénymódosító javaslatról februári ülésén tárgyal a parlament. S persze, mire az akta a parlament és a kormányhivatal közti 1,7 kilométeres távolságot megteszi, sok minden történhet, ugyanis a módosítást kiötlő KDH és a Híd további kétoldalú tárgyalásokat fog folytatni a témában. A kereszténydemokraták látszólag hajlanak az enyhítésre, legalábbis Pavol Hrušovský a napokban ebben a szellemben nyilatkozott, de annyira azért nem voltak rugalmasak, hogy a kormányülés programjáról a KDH-s kormánytagok annak visszavonását kezdeményezzék, szokásuk szerint arra építve, hátha valahogy „átcsúszik”, ott is, a parlamentben is...

Most komolyan, egy a nagymihályi gépesített lövészeknél szolgáló kettős állampolgárságú törzsőrmester, egy ipolysági finánc, netán egy komáromi rendőrzászlós, esetleg a Nemzetbiztonsági Hivatalban elektronikus aláírásokat készítő alkalmazott ugyan mit tudna ártani e hazának? A probléma a törvényalkotók sunyi alapfeltevése – és ebben a szemforgató kereszténydemokraták kezet foghatnak az izgága Igor Matovičcsal –, hogy a kisebbségi magyarok, ha magyar identitásukat egy olyan hangsúlyozottan szimbolikus elemmel is növelik, mint az állampolgárság felvétele – lojalitásról szóló felmérések ide vagy oda –, nem lehetnek jó szlovák állampolgárok, legalábbis annyira nem, hogy az ország törvényeit, rendjét, biztonságát védjék. Mintha a koronás igazolvány munkaszerződést jelentene az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz. Holott az ilyen szervezetek, akit akarnak, azt állampolgárság nélkül is megtalálják, a kisebbségi magyar pedig nem válik automatikusan hazaárulóvá, ha – még egyszer hangsúlyozzuk – szimbolikusan visszaveszi azt, amiről nagy- vagy dédszüleinek kényszerűen kellett lemondani. De a nemzeti ködön át ez mint ha nem (így) látszana...

Eltávolították Szvatopluk pajzsáról a Hlinka-gárda jelképét

Eltávolították a nácibarát Hlinka-gárda jelképét Szvatopluk nagymorva fejedelemnek a pozsonyi várban júniusban felállított szobráról. Az alkotó saját költségén távolította el a vitatott szimbólumot. A szobron nem ez lesz az egyetlen változtatás – tájékoztatott az Aktuálne.sk hírportál.

A náci időkre emlékeztető szimbólumról egyébként a szobor felavatása előtt is tudott Ivan Gapšarovič államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paška házelnök. Eltávolítását most Richard Sulík (SaS) házelnök indítványozta. A pozsonyi vár a szlovák parlament kezelésében van, ezért az azzal összefüggő kérdésekben a parlament elnöke illetékes dönteni. Helyettesíteni kettős kereszt fogja, de annak az egyik szára rövidebb lesz. A pajzs közepén található kör most egyszerűen sima, mindenféle ábra nélkül.

A házelnök a szakértői bizottság ajánlásával ellentétben úgy határozott, hogy a nem túl esztétikus (Štefan Holčík szavaival: ocsmány) szobor a helyén maradhat, de bizonyos részeit át kell dolgozni. El kell tűnnie a vitatott kettős keresztnek és az alapzaton található nevetségesen történelmietlen feliratnak is, amely szerint Szvatopluk az “ószlovákok királya”. A feliratokat Szvatopluk nevének és uralkodása idejének felírásával kell helyettesíteni, az alkotónak, Ján Kulichnak mindezt a saját költségén kell elvégeznie.

.

Kulich sánta lova – Szvatopluk ocsmány karikatúrája a pozsonyi várban

Štefan Holčík történész alábbi írása a Sme című szlovák napilap kommentár oldalán jelent meg, a cikket a tortenelemportal.hu fordította le.

Szvatopluk morva fejedelem lovasszobrának – amely már több mint egy hónapja áll a pozsonyi vár teréziánus udvarán – megalkotója (Ján Kulich) arra a kérdésre, hogy mi inspirálta a szobor pajzsán látható szimbólum kiválasztása közben, arrogánsan ezt válaszolta: „Nem a kisujjamból szoptam ki.” Nos, tényleg nem. Ő csak „kölcsönvette” vagy „átvette” ezt a motívumot egy régebbi műből.

1939-ben a Matica slovenská (Szlovák anyácska) adta ki Frantisek Hrušovský Szlovákia történelme című munkáját. A kiadvány rengeteg képet és illusztrációt tartalmazott, és a kornak megfelelő magas szakmai színvonalon készült. A viszonylag objektív és tárgyilagos szöveg később nagyon népszerűvé vált. A képanyagot a szöveghez Jozef Cincík választotta ki, az akkori politikai elit egyik legjelentősebb ideológusa. Képpel akarta ábrázolni azt a jelenetet, amikor Pribina (Priwina) az első nyitrai templomot alapítja, és azt, amikor Szvatopluk herceg küzdött Dévény alatt.

Cseh szálak
Turócszentmártonban élt egy cseh festőművész, Jaroslav Vodrážka, aki 1923 óta rajzot tanított az ottani gimnáziumban. Híresek voltak a történelem ihlette művei a “csehszlovák nép” életéből. Valószínűleg Cincík kérte őt fel arra, hogy az utasításai szerint rajzolja meg a fent említett két jelenetet, amelyekből a Dévényi csatát 1939-ben alkotta meg. A korszellemnek megfelelően Vodrážka a vitézek fejére fémsisakokat rajzolt, amelyek hasonlítanak Szent Vencel sisakjára. Mit sem számít az, hogy Szent Vencel pár évszázaddal Pribina és Szvatopluk után élt, vagy hogy „Szent Vencel sisakja” sem abból a korból származik, amikor Szent Vencel élt. A sisak annyira tetszett nekik, hogy felkerült az akkori szlovák állam bélyegeire is.

Az illusztráción a mellékalakok öltözékét a romantika sugallta, és a középkorból kölcsönözték őket (valószínűleg színházi kellékek alapján készültek), a földön XIX. századi kellékek láthatóak. A térdelő, istenfélő szlovák a kép előterében, ahol Pribina „az első keresztény templomot” alapítja, egy kör alakú pajzsot tart a néző felé, amely a 30-as évekbeli gárdista egyenruha gombjának felnagyított változata. A Hlinka-gárda jelképével. A fejük felett egy zászló lobog, a közepén Szlovákia állítólagos címere. Viszont a kettőskereszt hármashalommal Magyarország címerében csak a XVII. században jelent meg! Nem is szólva arról, hogy abban az időben, amikor Pribina élt, a heraldika még Nyugat-Európában sem létezett, de nem létezett Cirill és Metód, illetve Szvatopluk idejében sem.

A kettőskeresztet viszont – amelyet bizonyos romantika ihlette történészek szerint Cirill és Metód hozták a mai Szlovákia területére – a IX. században, az ún. Nagymorávia idejében senki sem használta. Erről tanúskodik az a tény is, hogy az ebből a korból származó több millió régészeti leletben egyszer sem fordult elő. Cirillt és Metódot a kettőskereszttel először cseh festők ábrázolták a XIX. században (Mikoláš Aleš, Josef Božetěch Klemens).

Vodrážka az előtérben lévő szlovák harcos kör alakú pajzsát a Hlinka-gárda jelképével „díszítette”. Ugyanaz a pajzs, ugyanazzal a jelképpel látható azon a képen is, amely a Dévény alatti harcot ábrázolja az élen lévő kopjás harcos kezében. A jelenet valószínűleg az alakulóban lévő Hlinka-gárda idealisztikus vitézségét és harciasságát akarta ábrázolni. (Annak ellenére, hogy Vodrážka megrendelésre támogatta az akkori szlovák társadalom ideológiáját, még 1939-ben el kellett hagynia Szlovákiát.)

Attól félt, hogy elfut a ló?
Hrušovský könyve Vodrážka illusztrációival nálunk olyannyira el volt terjedve, hogy érthető, ha a képekből Kulich elvtárs is merített. Nem kellett „eredeti műveket” alkotnia, mint valamikor a szocializmus idején, a Szvatopluk-szobor megrendelői elsősorban az „ősszlovákok királyának” egyfajta idealisztikus, romantikus ábrázolását várták tőle. A szobrász valószínűleg attól félt, hogy a (szomjas) gipszló elfut az alapzatról, vagy szorította őt az ünnepélyes átadás határideje, mert nem hagyta, hogy a segédei befejezzék. A bronzöntvény némely elnagyolt részletei legalábbis erről tanúskodnak.

A szlovák nemzet szégyene, hogy nem volt képes más emlékművet állítani parlamentje elé, mint a „Pozsony üdvözli a szovjet felszabadítókat” címűt, amelynek eredetileg a Duna-hidat kellett díszítenie. Még nagyobb szégyen, hogy egy szakmai elemzések és a műemlékvédelmi hivatalok döntései alapján felújított barokk várudvaron egy negatív történelmi személyiség emlékműve álljon, méghozzá karikatúra formájában. Nemcsak anakronisztikus, hanem megsérti a nemzetközi műemlékápolásról szóló egyezményeket is. Még egyszer leszögezzük, hogy Ján Kulich professzor elvtárs is értse: az ötlet Jozef Cincíktől származik, az eredeti rajzokat Jaroslav Vodrážka alkotta.

Štefan Holčík

Náci jelkép Szvatopluk pozsonyi lovasszobrán

A nácibarát Hlinka-gárda jelképe látható Szavtopluk nagymorva fejedelem lovasszobrán, amelyet június elején nagy csinnadrattával avatott fel Robert Fico a pozsonyi vár udvarán. Az Aktualne.sk hírportál megkereste a belügyminisztérium címertani bizottságának titkárát, Ladislav Vrtelt, aki elmondta, a csaknem 8 méteres Szvatopluk-szobor kezében olyan pajzsot tart, amelyen egy egyenlő szárú kettős kereszt látható, ez pedig teljesen megegyezik a Hlinka-gárda jelképével. Ezt 1938 óta használták, és szándékosan Hitler pártjának jelképe (horogkereszt egy körben) mintájára készült. Vrtel szerint a magyar Nyilaskeresztes Párt jelvénye is hasonlóképpen jött létre.

A szakértő a portállal közölte, erre Ivan Gapšarovič államfőt, Robert Fico kormányfőt és Pavol Paška házelnököt is figyelmeztette még a szoboravatás előtt. A három közjogi méltóság kezdeményezte ugyanis a szobor felállítását a pozsonyi vár udvarán, részt vettek a nagyszabású szoboravatón is júniusban, melynek fő üzenete az volt, hogy Szvatopluk nagymorva fejedelem a szlovákok, ószlovákok (!) királya volt (!!).

Vrtel ugyanakkor megjegyezte, nem kérdőjelezi meg a kettős kereszt elhelyezésének történelmi jogosságát a szobron (!), viszont a kettős kereszt ábrázolását hibásnak tartja. Történelmi szempontból egy olyan kettős keresztet kellett volna elhelyezni, ahol a felső szárak rövidebbek és a kereszt halmokon áll. Hozzátette, bízik benne, hogy a szobor alkotója nem szándékosan használta a Hlinka-gárda jelvényét, csupán “sajnálatos módon” figyelmen kívül hagyta a történelmi tényeket.


Az alkotást Ján Kulich szobrászművész készítette, aki a kommunista rendszerben a párt „udvari művésze“ volt, például a duklai emlékművet, vagy a Milicista szorbrát alkotta meg Pozsonyban. A szoboravatón húsz művész szeretett volna tiltakozni személye ellen, vörös zászlókkal, kommunista jelképekkel vonultak a pozsonyi várhoz, ám nem engedték be őket az ünnepségre.

Szvatopluk pozsonyi szobrát azért is bírálták, mert történészek szerint semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy a nagymorva fejedelemnek bármi köze lett volna a pozsonyi régióhoz, de legfőképp a szlovákokhoz nem volt köze. A szobor költségei összesen 270 ezer euróra rúgtak, a felállítására szervezett gyűjtésből csupán 122 ezer euró folyt be. Az összeg nagy részét a Smer-SD politikusai dobták össze.

Besegít Ficoék meséinek terjesztésébe a Duna TV

A parlamenti választások előtt 5 nappal a pozsonyi vár udvarán leleplezték Szvatopluk, a szlovákok első királyának lovas szobrát — ezzel a mondattal kezdte a Duna Televízió híradója június 7-én este azt a tudósítást, amely a szomszédos ország nemzeti-szocialista kormányfője által kezdeményezett szoborállítás avató ünnepségéről készült.

A felkonferálás szövege szerint „a pozsonyi szoboravatás [...] kisajátítja, az ószlovákok első királyának titulálja Szvatoplukot.” Arra egyáltalán nem utalt a híradó, hogy a jelenlegi szlovákoknak semmi közük sincs a egykori morva uralkodóhoz, valamint annak pünkösdi királyságához, abban az időben a szlovák nemzet még nem létezett. Bevágja viszont Robert Fico miniszterelnök azon hazug mondatát, amely szerint a szobor „bizonyítja, hogy 15 évszázada folyamatosan itt él a népünk. A szlovákok életerejéről tanúskodik, hogy hosszú évszázadokon keresztül megmaradtak, saját állam védelme nélkül is.”

A szoborállítás bírálata kapcsán a Duna TV csak azokat a tiltakozókat szólaltatta meg, akik mindössze amiatt méltatlankodtak, hogy a „szakma teljes kizárásával döntöttek a szoborról”, illetve „a szobrász a szocializmus korának egyik legismertebb és legtöbbet foglalkoztatott művésze, Ján Kulich” volt.

Robert Fico történelmi ismeretei egyébként folyamatosan „tökéletesednek”, mert míg régebben Matúš Čák Trenčianskyt (gyengébbek kedvéért: Csák Mátét) tartotta első királyuknak, a mostani ünnepségen hangsúlyozta: Szvatopluk az államalkotói hagyomány alappillére, és sokkal hamarabb élt, mint Szent István és Szent Vencel, a magyarok, illetve csehek patrónusai.

Trianon-emlékművet állít az SNS

Trianon-emlékművet állít fel Révkomáromban, a szlovák―magyar határon a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmával. ,,Megmutatjuk a magyaroknak, hogy hol az államhatár" ― jelentette ki Ján Slota, a párt elnöke tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén.

Leszögezte: az SNS akciójával demonstrálni akarja, hogy Révkomárom szlovák város. Ugyanakkor a helyi ,,magyar önkormányzatnak, amely nem a szlovák állam érdekeit védi", meg akarja mutatni, hogy ,,nem ők fogják megmondani, milyen emlékművek állhatnak a városban". Slota bejelentette, hogy a párt Szlovákia különböző vidékeit is meg kívánja jelölni ,,Trianon-emléktáblákkal". Részleteket a tervekről nem mondott, s nem válaszolt arra sem, hogy rendelkeznek-e az emlékművek, táblák elhelyezéséhez szükséges engedélyekkel.

A szlovák kormány teljes mértékben támogatja a Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezését ― közölte Robert Fico. Elmondta: ez válasz lesz a magyar Országgyűlés azon döntésére, amellyel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni szerződés aláírásának napját. A szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy személyesen vesz részt a rendezvényen, arra szerinte csütörtökön vagy pénteken kerül sor.

Az SNS országos vezetése évek óta vitában áll a révkomáromi önkormányzattal, amely nem akarja engedélyezni, hogy Cirill és Metód szláv hittérítő szobrát a köztéren helyezzék el. A szobor most a Matica Slovenská szlovák kulturális szervezet helyi székházának bejárata feletti balkonon áll, s a szervezet helyi vezetése elégedett a helyzettel, nem kíván rajta változtatni.

Az SNS elnöke és Anna Belousovová, a párt első alelnöke ugyanakkor élesen bírálta Magyarországot, amiért az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni szerződés aláírásának napját. Azt állították, hogy Magyarország Trianon revíziójára készül, aminek írásos bizonyítéka ez a döntés és az állampolgársági törvény. ,,Magyarország ezzel hivatalosan meghirdette a revizionizmus és a sovinizmus politikáját" ― állította Belousovová. Hozzátette: Magyarország Európa puskaporos hordója, amely bármikor felrobbanhat.

Rég irom hogy a szlovák naciomálistáknak elment a maradék eszük, és a veszetségük már patologikusá vált.Nem tudják hogy a betegségük ( a vesztség) az halálos ....!!!! és ezzel is nekünk hajtsák a vizet a malmunkra. !!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A kettős állampolgárság európai norma

Szlovákia volt budapesti nagykövete szerint a kettős állampolgárság normális európai jogszabály, amitől nem kell félni. Az egykori diplomata úgy véli, hogy Orbán Viktor nem nacionalista, s személyében Robert Fico szlovák kormányfő rendkívüli ellenfelet kapott.

A kettős állampolgárság mindennapi gyakorlat, sokan rendelkeznek vele — jelentette ki Stefan Markus, Szlovákia volt budapesti nagykövete a Pravda független pozsonyi lapban megjelent interjúban. Felmerülhetnek azonban olyan aggályok, hogy a kettős állampolgárság nem jelent-e valamiféle felkészülést a területi autonómiára. Arra válaszolva, kell-e ettől félni, kifejtette: Az Európai Unió­ban nem. Ez csak retorika. A kettős állampolgárság nagyon európai és szokásos jogi norma.

Orbánnal kapcsolatban — arra a felvetésre reagálva, hogy nacionalista-e — Markus leszögezte: Nem gondolom, hogy nacionalista lenne. Orbán Viktor jó magyar, mindennel, ami ehhez a kifejezéshez hozzátartozik. Hozzátette: Ez azt jelenti, hogy Fico úr rendkívüli ellenfelet kapott. Ez nem Bajnai Gordon, s nem is Gyurcsány Ferenc.

A volt diplomata szerint a szlovák miniszterelnök hibázott, amikor már előre olyan szélsőségesnek minősítette Orbánt, aki veszélyeztetheti Szlovákia területi integritását. Miniszterelnökünk nem kezdett valami nagyon jól azzal, hogy előre problémákat jelzett, ha a Fidesz kerül hatalomra. Ez a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselőjének a szóhasználata, amelyet a kormányfő átvett. Ma már találkozni szeretne Orbánnal, s ez reménykeltő. Ezzel kellett volna kezdenie — fejtette ki Markus.

A volt nagykövet úgy vélte, Ficónak változtatnia kell retorikáján, mert a szomszéddal nem lehet állandó konfliktusban élni, hanem együtt kell működni vele. Szlovákiának szüksége van a jó szomszédságra, nekünk egyszerűen együtt kell működnünk a magyarokkal — jegyezte meg. Nem zárta ki, hogy Fico alapvetően azért használja a magyarellenes retorikát, mert koalíciós partnere, az SNS nyomása alatt áll.

Markusnak meggyőződése, hogy Orbán politikája nem fog veszélyt jelenteni Szlová­kia számára. Szerinte ez azonban attól is függ, hogyan viszonyul a szlovák politika az országban élő magyar kisebbséghez.

Mi, a drótos tótok…

Múlt héten a szlovákok a nyelvtörvény után ismét nagyszerű törvényt hoztak. A hazafiassági törvényt. Ha minden ország minden fia hazafi lenne, az az egész világnak jó lenne. Nem kellene óriási költséggel hatalmas hadseregeket fenntartani, mert ha fenyegetés érné az illető országot, vagy netán megtámadnák ellenséges erők, akkor mindenki hanyatt-homlok rohanna meghalni a hazáért.

És nemcsak a hazafiak, hanem a honleányok is. Ezért jó ez az új szlovák törvény. Egy hiányossága, sajnos, van. Éspedig az, hogy nem tartalmaz szankciókat arra az esetre, ha valaki nem hazafi vagy honleány. Ezért majd közel sem lesz olyan hatékony, mint a nyelvtörvény, amely viszont rögtön bünteti azt, aki nem megfelelő helyen, nem megfelelő időben nem szlovákul szólal meg. Azon a nyelvtörvényen is lehetett volna még javítani! Például meg lehetett volna oldani, hogy egy magyar színházi előadást direkt szlovákul adjanak elő a magyar színészek. Viszont lehet, hogy az Európai Unió nyomására majd még szigorítanak a törvényen. Vagy kitalálnak egy még újabb törvényt. Sajnos, ez az újabb törvény is lehetne sokkal jobb. Mert nem lehet elég korán kezdeni az ifjúság hazafiságra nevelését! Már csecsemőkorban is késő. Ismeretes, hogy a magzatok az anyjuk hasában is érzékelnek különféle ingereket. Be lehetne vezetni azt, hogy a terhes mamák minden reggel hallgattassák a szlovák himnuszt a leendő kisbabákkal. Aztán ha megszületik a gyerek, akkor az újszülöttnek pelenkázáskor anyjuk hazafias szlovák dalokat dúdoljon, ne bölcső- vagy altatódalokat. Ha bilire kerül a gyerek, akkor az erőlködést megháláló zenélő bili siker esetén a szlovák himnuszt énekelje. A szlovák himnusz dallama különben a ,,Még azt mondják, nem adnak a galambomnak…" kezdetű magyar népdaléval azonos. És úgy mellékesen van egy hasonló szlovák népdal is. Így ha a magyaroknak nem tetszik a ,,Tátra fölött villám / vad mennydörgés csattan…" kezdetű himnusz, akkor hallgassák csak a dallamát. Mese helyett a nagyszülők olvassanak fel részleteket a szlovák alkotmányból. Az úgy kezdődik, hogy: ,,Mi, a szlovák nemzet…" Magyarra fordítva: Mi, a drótos tótok… Az emberek nagyon érzékenyek a nemzeti színekre. Sajnos, a szlovákok későn ébredtek. Mert micsoda nagyszerű ötleteket szerezhettek volna a mi Funarunktól. Tőle tanulva, ők is lefesthetnék nemzeti színekre a szemeteskukákat vagy a parkokban a padok léceit. Törvényt lehetne hozni arra is, hogy mindenki szlovák nemzeti színekbe öltözzék. Minden épületre ki kellene függesztetni a szlovák nemzeti zászlót. A házakra, disznóólakra, kutyapajtákra és istállókra is. És ne felejtsék el a magyarok, hogy senki többet nem tett az első világháború után a magyarok önazonosságának, népi kultúrájuk megőrzése érdekében, mint a szlovákok, a Beneš-dekrétumok segítségével! Ők néhány százezer magyart marhavagonokba ültettek, és áttoloncoltak a határon Magyarországra. No, ezek gyerekeinek volt lehetőségük magyar iskolába járni, magyarul tanulni. Megőrizhették magyarságukat.

Phenjan a Duna mentén

Phenjan a Duna mentén címmel közölt kommentárt a Die Presse osztrák napilap a szlovák parlamentben elfogadott hazafiassági törvényről, a sztálinista Észak-Koreára utalva. Vajon ezután a politikusok törvényben elrendelt szeretete következik majd? — tette fel a kérdést. Szomorú Közép-Európa az, ahol ezek a régi, ostoba nacionalista játszmák még mindig ilyen aktuálisak — írta a lap.

******
Fölösleges jogszabály

Nem tetszik a szlovákiai iskoláknak a hazafiassági törvény. Számos iskolaigazgató feleslegesnek minősítette, az intézmények fenntartóinak, az önkormányzatoknak pedig a kiadások ellen vannak kifogásaik, míg a diákok tiltakozást szerveznek a törvény rendelkezései ellen. Besztercebánya tizennégy általános iskolai igazgatója fel akarja szólítani Ivan Gasparovic államfőt, hogy ne írja alá a jogszabályt.

Vitatott szlovák jogszabályok

A hazafiasságot erősíteni hivatott szlovákiai törvény, nem az első olyan jogszabály, amely főleg magyar részről bírálatokat váltott ki. Az utóbbi másfél évtizedben a következő szlovákiai törvények borzolták a kedélyeket:

Az állami jelképekről szóló törvény módosítása

Az 1996 szeptemberében elfogadott jogszabály kiszélesítette azon intézmények sorát, amelyeknek szlovák állami címerrel és zászlóval kell megjelölniük székhelyüket. Ugyanakkor a módosított törvény büntetés terhe alatt tiltja az idegen országok zászlajának kitűzését, azok himnuszának eljátszását. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az eseményen jelen van az adott ország hivatalos küldöttsége. Budapest és a szlovákiai magyarok is élesen bírálták a módosított jogszabályt.

A büntető törvénykönyv módosítása

A parlament 1997 februárjában a köztársasági elnök vétóját követően a büntető törvénykönyv módosításának mindkét változatát elutasította. A köztársaság védelméről szóló törvény néven elhíresült jogszabály súlyos büntetéseket helyezett kilátásba olyan rendezvények kapcsán, amelyek a hatóságok szerint az alkotmányos jogrend megsértésére, felforgatására irányulnának, illetve a Szlovákiáról és a szlovákokról szóló valótlan, hamis hírek terjesztéséért külföldön. A törvénymódosítást a Szlovák Nemzeti Párt dolgozta ki és terjesztette elő azzal, hogy védelmet nyújtana a félmilliós szlovákiai magyarság állítólagos irredentizmusa ellen.

Andrej Hlinka érdemeit méltató törvény

A két világháború közti szlovák politikus és katolikus pap, Andrej Hlinka érdemeit méltató törvényt 2007 őszén fogadta el a pozsonyi parlament. A volt Csehszlovákián belüli szlovák autonómia egyik leghatározottabb képviselőjét számos történész azért bírálja, mert szerintük rokonszenvezett kora nem demokratikus rendszereivel — főként a náci Németországgal —, s a tekintélyuralmi állam híve volt. Az éles vitában végül is a törvényjavaslatból kikerült az a cikkely, amely bűncselekménnyé akarta minősíteni Hlinka bírálatát.

Az államnyelvtörvény módosítása

A tavaly szeptember elsején életbe lépett jogszabályt élesen bírálták a szlovákiai magyarság képviselői, s komoly feszültséghez vezetett Budapest és Pozsony viszonyában is. A probléma máig sincs lezárva, s megoldásában a két országnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa is segítséget nyújt. A szlovákiai magyarok különösen azt sérelmezik, hogy az államnyelvtörvény megsértéséért súlyos pénzbüntetések szabhatóak ki.

Hazafiasságot erősítő törvény

A jogszabály április elsejétől kötelezővé teszi a nemzeti himnusz eljátszását az iskolákban, az önkormányzatokban, a parlamentben és a kormányban. A közszolgálati médiának éjfél körül el kell játszania a himnuszt, s az állami alkalmazottaknak hűségesküt kell tenniük. A magyarok attól tartanak, hogy a jogszabály kapcsán zaklathatják majd a dél-szlovákiai magyar iskolákat, illetve a magyar többségű önkormányzatokat.

NO COMENT....!!!!! Amikor a szlovák politikusnak nincs ami csináljon..... piszkálja a körmeit és hülye törvényekröl szavaz......!!!!!!

Nemzet-nemzetiség

A Kárpát-medencében és ennek külső térségében 1990 után létrejött független nemzeti államok szaporodó számával egyenes arányban aprózódott szét a magyarság.


Illyés Gyula és követői még ötágú sípról szólva haragították magukra a magyartartó államokat — más országok belügyeibe való beavatkozás stb. —, Beke Györgynek nem sokkal halála előtt azt kellett megállapítania, hogy csupán rajtunk, magyarokon maradt meg csuklónkra, agyunkra, gondolkodásunkra égetve a kisebbségi bilincs.

„Majdnem mindegyik szomszédos vagy közeli nép így vagy úgy élt az önrendelkezés jogával. Szlovákok, horvátok, szlovének, macedónok, bosnyákok, ukránok, litvánok, észtek, lettek, grúzok, örmények sorsuk urává lettek, miként erre vágyik minden életképes nép. Csak a magyar kisebbségek maradtak mind egy szálig nyelvi, tudati bénaságukban. Sőt, a független államok megszaporodásával tovább szaporodott a magyar kisebbségek száma. Hány országban vagyunk immár szétszórva az öreg Duna mentében. Kilenc magyar kisebbség! Soha nem voltunk így megtörve a történelemben."

„A török világban is csak háromba szakadtunk, nem kilencbe. Erdély, Vajdaság, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Szlovákia, Csehország (ott is jelen van a magyar kisebbség, az 1946 körül oda deportáltak utódai, még folyóiratot is kiadnak Prágában), végül Kárpátalja. Ez nyolc. De ha erre a szörnyű magyar szórványvilágra gondolok, akkor az anyaországot is hozzájuk kell számítanom, kilencediknek. Itt is kisebbségben vagyunk, történelmi mérce szerint, ha képtelennek bizonyulunk érdemben segíteni a peremvidék magyarjain vagy az olyan nagy nemzeti közösségeken, mint az erdélyi magyarság. Valójában meg sem tárgyalta a nemzet önmagával, hogy miként segíthet igazán a végeken. Úgy mondják ezt, hogy máig sincs nemzeti stratégiánk."

Mi, magyarok az anyaországban is kisebbségben vagyunk... Miközben a saját nacionalizmusába belevadult Ukrajnában az oktatás átszervezésének függvényeként nem nyomtatnak magyar nyelvű tankönyveket, mert fokozatosan az állam nyelvére akarják átállítani a kisebbségek iskolai oktatását. Az ukrán nacionalisták nem a 150 000-es magyar kisebbség és a többi kisebbség ország szuverenitását megrontó törekvésétől félnek, hanem az oroszoktól. Ukrajna lakossága 51 százalékának orosz az anyanyelve. Az ukrán nyelvnek a fél ország oroszaira erőltetése veszélyes játék a tűzzel. Az orosz anyanyelvűek a maguk érdekeit szem előtt tartva szembeszállnak a rendelkezéssel. Azért küzdenek, hogy az orosz is államnyelv legyen. Amennyiben ez a küzdelem eredményre vezet, a magyarok és románok — körülbelül száz-száz anyanyelvű iskolai intézményük működik — a két nyelv között választva tanulhatnának. A beolvasztásuk felől nézve ez egykutya. Ukrajnában 1800 orosz tannyelvű iskola működik. A lengyel kisebbséget nem sújtja annyira a rendelkezés, mert 71 százalékuk az ukránt tartja első nyelvének, és mindössze négy lengyel iskola van. (Ez azt jelenti, hogy a lengyelek beolvasztása ukrán szemmel nézve „sikeres" volt.) A nyolcmilliós orosz lakosság — Putyin szerint 17 milliós — Oroszország gazdasági és politikai nyomásával a háta mögött eredményesebben ellenáll az ukrán elnemzetlenítésnek.

Magyar iskolák Kárpátalján, a történelmi Magyarország területén működnek, Ukrajnának abban a földrajzi övezetében, amelyet a második világháború után az itt élők megkérdezése nélkül vágtak a Szovjetunióhoz. Trianon után az összetákolt Csehszlovákia boldogította az ottani magyarságot, 1939—1945 között Kárpátalja visszatért Magyarországhoz, majd a Szovjetunió kaparintotta meg, Ukrajna erről a birodalomról szakította le és bonyolította le a magyarok tízezreinek elhurcolását.

A mostani magyar kormánnyal ellentétben Románia szívére és vállára is veszi a határokon kívüli román kisebbségek gondjait. Băsescu legutóbb újabb könnyebbítéseket jelentett be a román állampolgárság megszerzésére vagy visszaszerzésére vonatkozóan. Öt hónapon belül az akaratukon kívüli okokból elveszített állampolgárság a harmadik generációig visszaszerezhető.

Felvidéken — szándékosan használom a szót — Duray Miklós, az MKP alelnöke azt javasolja, hogy az 1880-ig magyar állampolgársággal rendelkező felmenők esetében adják meg, kérésre, a magyar állampolgárságot.

Természetes, hogy ebben az esetben sem özönlenék el a csonka országot a határon kívüli, nemzeti identitásukat tekintve a maradék országbeliekénél felvértezettebb magyarok.

Az állampolgárság megszerzésének lehetősége nemzeti önbizalmukat erősítené, és könnyebben ellenállnának a beolvadás kísértésének. A kettős állampolgárság intézményének kiterjesztése az érem egyik oldala. A másik az erős nemzeti alapon álló kormányzat lenne, amely a maga eszközeivel ellensúlyozni tudná a saját országukat és ennek fővárosát gyalázó kozmopoliták nemzeti sorsot rontó ügyködését, amelyre éppen napjainkban volt egy hátborzongató példa.

És erősíteni kellene az Európai Unión belül is az őshonos kisebbségek védelméért folytatott küzdelmet, amire legutóbb Gáll Kinga fideszes EP-képviselő tett javaslatot.

Ukrajna, az orosz nyomást kivédendő, az EU és a NATO irányába tájékozódik. Mire ez esedékessé válik, talán lesz olyan magyar kormány, amely a románokkal szövetkezve EU-tagként a maga „nyet"-jogát érvényesíti.