Román “történészek” szerint a rovásírást is tőlük vettük át

Az oly nagy becsben tartott rovásírást a székelyek dák írásból koppintották, állítja a Libertatea napilap mai száma. A lap a Brassó és Kovászna megye határában lévő Székelyföld pannót határjelzőként írja le, amely elválasztja Hargita és Kovászna megyét Románia többi részétől, és annak rovásírásos feliratát veszi górcső alá.

A cikk írója azt állítja, „a magyarok úgy tartják, hogy ezeket a betűket a székelyek találták ki a középkorban, de csak szórványosan használták, és igen kevesen maradtak azok, akik ismerik is a rovásírásnak nevezett ábécét”.

Vasile Maierean és Dan Dulciu titkosírás szakértők leújabb munkája, A román titkosírás története is tartalmaz egy fejezetet a székely rovásírásról, amelyről azt írják, nem is székely, hanem egy nagyon ősi írásmódból származik, amelyet Románia területén találtak fel. Ezt azután átvették a dákok, utánuk pedig a románok, akik a középkorig ezt használták, és tőlük vették át a székelyek, írja a lap a könyvre hivatkozva.

A könyv szerint a 42 jeles székely ábécé 12 jele megegyezik a hétezer évesnek tartott alsótatárlakai leleten talált írással. A lap azt állítja, ehhez a székelyeknek nem lehet közük, mert írásuk csak 800 éves, és a Kárpát-kanyarban telepedtek le. Azt viszont nem említi, hogy a honfoglalás időszakában székelyek voltak Nyugat-Magyarországon is, és évszázadokig éltek a Fehér megyei Aranyosszéken, ugyanannak a megyének a területén, ahol megtalálták a több mint hétezer éves írásmintát.

Hétezer éves ABC

1961-ben a Fehér megyei tatárlakán három, piktografikus jelekkel diszített agyagtáblácskát találtak. A kutatók között máig komoly vita folyik a korongok életkorát illetően. Mivel az eredetileg kiégetetlen táblákat nem sokkal feltárásuk után kiégették, az azóta kidolgozott kormeghatározó csúcstehcnológiai módszerek esetükben nem alkalmazhatóak. A kutatók nagy része mintegy hétezer évesre becsüli a lelet korát.

Ebben az esetben a tatárlaki korongok az eddig ismert legkorábbi írásos emléket jelentik. A lelet érdekessége, hogy a táblácskákon az ősi székely rovásírás 12 betűje is felismerhető.

NO COMENT- MEGÁL A JÓZAN ÉSZ ...!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Trianon komplexus Romániában

Mikor szívbajt kapnak a román pártok képviselői egy-egy hangsúlyosabb romániai magyar követeléskor — ami általában Tőkés László nevéhez fűződik —, két dolog derül ki: a magyar politikai közképviseletek önmagukba fordulva, maguk elé beszélve politizálnak, hangjuk csak legritkább esetekben jut el Bukarestig.

Másrészt: a román közélet máig Trianon-komplexussal küszködik, nem tudja feldolgozni országa nagyra kerekedését, s minden magyar autonómiakövetelésre hisztériába torkollóan reagál. Mert amit Tőkés László tusványosi bejelentését követően a bukaresti tévék, rádiók, újságok és a bennük mutatkozó politikusok elműveltek, az túllép minden racionális határon. A megszólalókon látszik, közel állnak a szívszélhűdéshez, s nem győzik túllicitálni egymást, mit kell tenni a pastorul Tekessel !!!!!!!! .., és híveivel, akik nem átallják kijelenteni: a székelyföldi magyar közösségnek az utcára vonulva kellene követelnie a területi autonómiát. Amiben — ha utánagondolunk — semmi eretnekség nincs, minden közösségnek megadatott a gyülekezési, szabad véleménynyilvánítási jog, ez sem alkotmányba, sem törvénybe nem ütközik, sem a fennálló államrend elleni összeesküvés ismérvét nem meríti ki. Annyit jelent csupán, hogy sok ezer, esetleg több tíz-, százezer ember kiáll egy tágasabb főtérre vagy mezőre, és azt mondja: több jogot, több szabadságot, valós önrendelkezést akarunk, mert csak úgy maradhatunk meg. Tőkés László nem fegyverbe szólította a magyarságot, még csak civil engedetlenségre sem bátorított senkit, csak felvetette, eredményt akkor érhet el egy kisebbség, autonómiával csak akkor rendelkezhet egy milliónál nagyobb nemzetrész, ha képes céljait pontosan megfogalmazni, s önmagát, követeléseit láthatóvá, tapinthatóvá tenni. De pont erre nem képes Székelyföld magyar lakossága. Az elmúlt húsz esztendő alatt csak halvány próbálkozásokat tett az autonómia elnyeréséért, főképp a kilencvenes években, mikor még a diktatúra emléke eleven volt. De igazi tömegmegmozdulást sem a néha-néha ellenzékben lévő RMDSZ, sem az MPP, sem a Székely Nemzeti Tanács nem tudott szervezni. Az a bizonyos népszavazás is csak félsiker, féleredmény volt.

Minden bizonnyal a meglehetősen nagy megélhetési gondokkal küszködő erdélyi magyarság zöme úgy gondolja, a lassú és kis lépések politikája egyfajta önrendelkezést is hoz majd a közösségnek, s jobb beérni annyival. Különben erre biztatja a magyar közösséget az RMDSZ is, elég számára a decentralizáció ígérete, az önkormányzatok talmi megerősödése, a kormányzásból fakadó inkább kisebb, mint nagyobb előny.

Tőkés azt mondta el, amit tennünk kellene, kiállni százezer szám, akárcsak Katalóniában, és valós személyi, kulturális és területi autonómiát követelni. Egyszer, tízszer, ezerszer. Más út a megmaradásra nincs.

*******

De azért, hogy ne legyen posványos, minden évben vannak ott új dolgok is! Csak éppen azokról a román média nemigen tesz említést.

Csak az autonómiával kapcsolatos ügyeket lobogtatják fennhangon. Ez úgy kezdődik, hogy Tőkés László kikiáltja jó hangosan az éterbe az autonómiát, ami a szolgálatos hazafiakból heves allergiás tüneteket vált ki. A tünetek úgy nyilvánulnak meg, hogy az aggódó politikusok hanyatt-homlok menekülnek a kereskedelmi televíziókhoz, ahol habzó szájjal és vérben forgó szemekkel kezdik el védeni Románia területi egységét. Számon kérik az elnöktől és a kormánytól, hogy miért nem üzennek hadat az autonómia és Tőkés László ellen. Ezek után a romániai magyarok elkezdik magyarázni, hogy szó sincs Románia szétdarabolásáról. Ezt viszont a román hazafiak nem hiszik el. Közben elkezdenek nekünk alkotmánytanból órákat adni. A tavaly Băsescu elnök tanítgatta a székelyeket az alkotmány első cikkelyére, hogy: Románia egységes nemzetállam. Az idén ezt a feladatot Boc miniszterelnökre bízta, aki szintén előrántotta az alkotmányt, és felmutatta, mint egy véres kardot: az alkotmány nem teszi lehetővé az autonómiát! Tőkés László ezek után mondta, hogy ha kell, akkor az utcára is ki kell vonulni az autonómiáért. Miniszterelnök-helyettesünk, Markó Béla meg azt, hogy ő tud egy sokkal jobb helyet a harcra, s ez a kormány, amiben ők már benne vannak: nyakig. Közben Băsescu elmondta, hogy olyan autonómia lesz a magyaroknak, akár a románoknak. Bár az idén nem említette, de mi már tudjuk: Szé­kelyudvarhelyen is olyan, mint Caracalban. A baj csak az, hogy ha ezek után a caracali románok azt mondják, nekik egyáltalán nem kell autonómia.

Ebből az következik, hogy nekünk is olyan lesz.

Közben a magyar miniszterelnökünk, Orbán Viktor többször is találkozott a mi elnökünkkel Băsescu Traiannal. Megköszönték egymásnak és a magyaroknak azt, hogy mindkettőjüket hatalomra juttatták. Ezen kívül Orbán Viktor megköszönhette azt is, hogy Băsescu elnök megtanította, miként kell állampolgárságot adni más állampolgároknak: úgy ahogyan ő a moldáviaiaknak, vagyis nem papolunk róla, hanem megadjuk.
Egyébről is cserélhettek eszmét, olyasmiről, amit nekünk nem kötöttek az orrunkra. Feltételezhető, hogy Orbán azt próbálta eltanulni Băsescutól, miként lehet egy személyben államelnök és a kormányt is ő vezeti Bocon és árkon-bokron keresztül.
Băsescu meg azt puhatolhatta Orbántól, miként sikerült neki két futballmeccsnézés közben elküldeni szivarért a Nemzetközi Valutaalapot (IMF).

Végezetül megszervezték a következő, két kormány közötti közös ülést, ahol majd ismét egy jót beszélgetnek. A két államférfi biztosan, kölcsönösen biztosította egymást kölcsönös támogatásáról. Leszögezték kölcsönösen, hogy kölcsönt nem szabad felvenni az IMF-től.
Búcsúzóul a magyarországi delegáció kiforgatta zsebeit, és megmutatta a román népnek, hogy egy darabkát sem visz el Erdély szent földjéből.

PNL: Băsescu vonja vissza az érdemrendet Tőkéstől

Traian Băsescu államfő vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól, aki „alkotmányellenes tettek elkövetésére az utcára hívja” az embereket, a Demokrata Liberális Párt (PDL) pedig vonja meg a támogatást az Európai Parlament alelnökétől – ismertette hétfőn a Nemzeti Liberális Párt (PNL) álláspontját Mihai Voicu szóvivő. Theodor Stolojan PDL-alelnök szerint ez nem ilyen egyszerű.

„Románia elnöke 2009 decemberében a Románia Csillaga Érdemrenddel tüntette ki Tőkés László urat. Álláspontunk szerint ezt a kitüntetést vissza kell vonni” – mondta hétfőn Mihai Voicu. A PNL szóvivője szerint Tőkés „olyan utcai megmozdulásokra buzdítja az embereket, amelyek célja alkotmányellenes tettek elkövetése”. A liberálisok hiányolják az államfő és a miniszterelnök reakcióját a nyilatkozatokra.

Voicu szerint az Európai Parlamentben a PDL-nek meg kellene vonnia a támogatást Tőkés EP-alelnöksége iránt.

Tőkés László az EP alelnöke, ez a fórum pedig nem úgy működik, hogy „ma adsz, holnap visszaveszed” – reagált Theodor Stolojan PDL-alelnök egy azzel kapcsolatos újságírói kérdésre, hogy lehetséges-e megvonni a politikai támogatást Tőkéstől az EP-ben.

„Mit értenek önök politikai támogatáson? Őt (Tőkést – szerk. megj. ) választották az EP alelnökévé, és jelenleg is az. Az EP-ben nem lehet azzal játszani, mint máshol, hogy ma adsz, holnap visszaveszed” – fogalmazott Stolojan.

Tőkés Lászlót, az EP-alelnökét gyakorlatilag az összes román párt részéről támadások érték az utóbbi napokban. Tőkés azzal váltotta ki a román pártok haragját, hogy a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen azt mondta: ha egy olyan kis térség, mint Koszovó kiharcolhatta függetlenségét, akkor a Székelyföld miért nem valósíthatja meg az autonómiáját, amelynek eléréséért akár az utcára is vonulhatnak a székelyek.

Tőkést egyébként az 1989. decemberi forradalomban játszott szerepéért tüntette ki Traian Băsescu államfő a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével 2009 decemberében, a forradalom 20. évfordulóján.

Árpád-házi Szent Kinga ünnepe

Július 24-én Árpád-házi Szent Kingát, Lengyelország egyik védőszentjét ünnepelte a Katolikus Egyház. Kinga (Kunigunda) Esztergomban született 1224. március 5-én IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként. Testvére volt Árpád-házi Szent Margitnak és Boldog Jolánnak.

IV. Béla királyunk leánya tizenöt évesen lett lengyel királyné V. Boleszláv hitveseként. A királyi pár örökös tisztasági fogadalmat fogadott Kinga hatására és kifejezett kérésére. Szent Kinga nagy mértékben hozzájárult az ország gyarapításához, hozományát a tatárok elleni védelemre szánta. Az 1241-42-es tatárjárás után a királyné több adománnyal is hozzájárult az újjáépítéshez. 1249-ben hazalátogatott, s az egyik máramarosi sóbányát kérte ajándékba a lengyelek számára. Atyja ezt a kérését teljesítette, s a legenda szerint Kinga a birtokbavétel jeléül az aknába dobta a jegygyűrűjét, amelyet két évvel később találtak meg a lengyelországi Wieliczkában, amikor megnyitották az ottani aknát.

Kinga sok templomot, kolostort építtetett, valamint gondoskodott felszerelésükről is, ezek közül talán a legjelentősebb az Ószandecban alapított ferences kolostor, amely Közép-Európa kulturális központjává nőtte ki magát. Férje halála után klarissza apáca lett, vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonult az ószandeci kolostorba, ahol perjelnővé választották. Élete hátralevő részét az imaélet elmélyítése, illetve a folyamatos alamizsnálkodás és betegápolás kísérte végig. 1292. július 24-én halt meg.

VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, 1999. június 16-án II. János Pál pápa iktatta a szentek sorába. Árpád-házi Szent Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot, és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, jóllehet Kingát kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte.

Közép-európai viszonyok és az autonómia

Jó a román—magyar viszony, most őszinte, mert érdekből táplálkozik — mondta szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki Traian Băsescu államelnök és Tőkés László EP-alelnök társaságában tartotta meg a XXI. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadását. Băsescu szerint a feszültségmentes, kiegyensúlyozott kapcsolat a térség fejlődésének záloga, Tőkés László az autonómiák megvalósításában látja a jövőt. Bár az Európa Parlament alelnöke kezdte a beszédek sorát, Orbán és Băsescu udvariasan megkerülte a kényesnek ítélt témát, globális és Közép-Európát érintő kérdéseket feszegettek, a román államelnök pedig az egész naprendszerre kitágította mondandóját.

A már megszokott helyszínen, perzselő napsütésben, több ezer érdeklődő jelenlé­tében zajlott szombat délelőtt a Közép-Európa — Európa közepe? című előadás-sorozat. Elsőként Orbán Viktor érkezett a helyszínre, majd befutott a román államelnök is. Amíg Tőkés Lászlóra várakoztak, alkalom nyílt egy kis baráti csevejre a színpad hátsó felében. „Ezek mind a hárman magyarul beszélgetnek?" — kérdezett is rá egy bácsi csodálkozva. Rövid időn belül megérkezett Tőkés László is, aki immár az Európai Parlament alelnökeként bővítette a rangos meghívottak sorát, az előadássorozat moderátora pedig az előző évekhez hasonlóan Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára volt.

Tőkés László a Magyarországon, majd Románián végigsöprő árvizek felidézésével kezdte előadását, ezek pusztításához hasonlította a kommunizmus évtizedeinek rombolásait, akárcsak árvíz után a településeket. Újra kell építeni az országokat, meg kell találni a felemelkedés, a társadalmi gyógyulás útját — mondta. Európa peremén vagyunk, a mentális vasfüggöny lebontására van szükség, hogy visszakerüljünk Európa közepére — hangsúlyozta Tőkés. Gratulált Orbán Viktornak kétharmados választási győzelméhez és Traian Băsescunak a kommunizmus elítéléséhez. Az egy nappal korábbi botrányra utalva elmondta: „A román nacionalisták abban tévednek, hogy azt hiszik, mi mindig el akarjuk venni Erdélyt." Pedig eszünk ágában sincsen, nyílt kártyákkal játszunk, nem függetlenséget, autonómiát akarunk. Felsorolta azokat a közös ügyeket, amelyek összekötik Romániát és Magyarországot: a határon túli nemzetrészek ügyét, a Duna-stratégiát, az EU bővítésének kérdését, a környezetvédelmet említette, kifejtette, a kommunizmus megbukott ugyan, de a nacionalizmus nem, tenniük kell a nacionálkommunizmus felszámolásáért. Kifejtette: az autonómiák rendszerének mindenütt biztató eredményeket sikerült felmutatnia, és felidézte, hogy 2005-ben Koszovó függetlenségi harca kapcsán maga Traian Băsescu jegyezte meg: a koszovói rendezés útja az autonómia megadása és nem a területi elszakadás. Az államelnök által összehívott alkotmánymódosító bizottság Románia állami berendezkedésére több modelljavaslatot fogalmazott meg: a föderális állami berendezkedést, egy aszimmetrikus regionalizmuson, illetve a megyerendszer továbbfejlesztésén alapuló berendezkedést — ismertette Tőkés László. Szerinte ezek az elképzelések a magyarság számára is kedvezőek: „Az eurotranszszilvanizmus jegyében Erdélynek egy olyanfajta önállóságát tudjuk elképzelni, mint mondjuk Moldova vagy Havasalföld önállósága egy aszimmetrikus regionalizmus szellemében, de el tudjuk képzelni a közigazgatási önállóságát mondjuk a Bánságnak és Dobrudzseának, különféle romániai területeknek, és ebben a keretben jöhetne létre Székelyföld területi autonómiája is. Románia szuverenitásának ezerszázalékos tiszteletben tartása mellett szeretnénk, ha mi, magyarok nagyobb beleszólást nyernénk saját ügyeinkbe. Ez egy demokratikus önrendelkezési jog Európa minden népe számára. Erre tart igényt a magyarság is."


Erős Közép-Európát építeni — közösen

Orbán Viktor beszéde elején a román elnökhöz fűződő „szívélyes, politikában barátinak mondható" kapcsolatról beszélt, és arról, hogy „ráadásul a román—magyar viszony is sokkal pozitívabb a szokásosnál ebben a pillanatban, és ez a jó viszony őszinte, mert érdekekből táplálkozik". Elmondta, a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt. A kölcsönösen elfogadott értékek szellemében újra kell építeni a közép-európai térség jövőjét, de át kell gondolni a bankok szerepét is. „Nem akarok a pénzügyi világ Che Guevarája lenni" — mondta, s kifejtette, tudja, hogy szükség van erős pénzügyi rendszerre, de nem a nincstelen szegényektől kell elvenni a pénzt, hanem onnan, ahol van.
A közép-európai államok szoros együttműködését közös érdekekre kell alapozniuk, s ezek között említette az energiabiztonság kérdését, a közlekedésfejlesztést, a pénzügyi finanszírozást. Orbán szerint az új elrendeződésnek úgy kell megtörténnie, hogy Közép-Európa ne váljék ennek áldozatává. „Nem lehetünk kiszolgáltatottak, nem lehetünk játéktér, és nem lehetünk ütközőzóna" — fejtette ki, és felvetette egy saját közép-európai bankrendszer kiépítésének lehetőségét, de azt is, hogy Európának megmaradása, fejlődése érdekében ki kell egyeznie a szintén keresztyén gyökerű Oroszországgal, ki kell építeni egy sajátos együttműködési rendszert.
Mindezekben a kérdésekben kiemelten fontos a román—magyar együttműködés — fejtette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök beszélt hazája igen nehéz helyzetéről. A magyarhoz hasonló civilizációkat két érték táplálja: „az emberi energia, a meggyőződés, hogy érdemes alkotni, értéket létrehozni, s ebben a hitükben a magyarok az elmúlt évtizedben megrendültek, a másik az állandóság tudata". Magyarországot a tudás földjévé kell tenni, és el kell érni, hogy ismét higgyen saját sikereiben, embereiben — hangsúlyozta Orbán Viktor.

Békét, egyensúlyt teremteni

Traian Băsescu államelnök már beszéde elején leszögezte: valószínű, vitát gerjeszt majd ez a találkozó, de azt is, bízik benne, hogy a különböző nézetek ellenére sikerül megtalálni a közös pontokat. Felszólalása során aztán főleg azokra a kérdésekre tért ki, amelyek kapcsán egyetértést tapasztalt. Kozmikus távolságokkal kezdte, a naprendszerről, a föld kerekségéről szólt, amelyen mindenki úgy érezheti, ő van a világ közepén, majd visszatért a szűkebb régióra, s ennek kapcsán elmondta: „nem egyik vagy másik régió fontos, hanem egy-egy térség belső egyensúlya, a régiók közötti egyensúly". Kitért arra, hogy a közép-európai térség most konszolidálódik, s ennek alappillére a magyar—román viszony. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget kizárólag földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét — szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor" — mondta az államfő.
Véleménye szerint a térség központjának Brüsszelnek kell lennie, Romániának és Magyarországnak egyaránt érdeke, hogy megerősödjék az Európai Unió. Az államfő Orbán szavaihoz igazodva fejtette ki, új, valódi kapitalizmust kell építeni a spekulatív kapitalizmus helyett. Az autonómiáról csak kérdésre válaszolva szólt, megismételte oly sokszor, sok helyen hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége.

Az előadások utánra ígért Băsescu—Orbán megbeszélés ez alkalommal szűkre korlátozódott, rövid félórás négyszemközti beszélgetésre kerítettek sort, a sajtót lerázva, a Csukás vendéglőben. Hiába várta mindenki a nagyarányú egyeztetést, ezúttal elmaradt. Két óra előtt Traian Băsescu Csíkszereda felé távozott, Orbán Viktor és a magyar delegáció pedig Tőkés Lászlóval és az EMNT képviselőivel költötte el ebédjét.

**
Magyarországi támogatás is kell a székelyföldi turizmusnak

A székelyföldi turizmus és a székely termék ügyében is jelentős segítséget nyújthat a magyar kormány és az anyaországi társadalom is – hangzott el a Szubszidiaritás és önkormányzatiság a Székelyföldön című beszélgetésen a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. A beszélgetésen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök; Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester, illetve Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Borboly Csaba előadásában azt javasolta, hogy a Szülőföld Alap támogatási rendszerének átalakításakor hozzanak létre közösen egy Helyi Termékfejlesztési és Térségmarketing Alapot, amelyből ezeket a tevékenységeket támogatni lehet. Borboly Csaba szerint ezek a témakörök a Székelyföld számára alkalmas fejlődési modellt jelentenek.
A Székelyföld azt is jelenti: együtt – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kifejtve, hogy az elmúlt két évben a két megye elkezdte a szoros együttműködést, amelyben a helyi önkormányzatok is részt vesznek. Erre konkrét példa, hogy a bukaresti Romexpón Hargita, Kovászna és Maros megye közösen, a Székelyföld-standdal jelent meg, akárcsak a budapesti Hungexpón. ,,Ennek van visszhangja, az ebben álló erőt használni lehet további építkezésre az autonómia irányában. Több európai példa mutatja, hogy az autonóm területek jobban működnek, amióta saját maguk dönthetnek az őket érintő ügyekben” – mondta Tamás Sándor, fontos célnak nevezve a székelyföldi brand erősítését.

A román pártok elítélik Tőkés kijelentését a Nemzetközi Bíróság döntésével kapcsolatban

A román pártok elítélően nyilatkoztak pénteken Tőkés László európai parlamenti képviselő egy nappal korábban tett kijelentéséről, miszerint ha Koszovónak sikerült függetlenedni, akkor a Székelyföld autonómiája is megvalósítható.

Tőkés László a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban csütörtökön kijelentette: ha Koszovó kiharcolhatta függetlenségét, akkor a Székelyföld autonómiája is lehetséges. Ha szükséges, az utcára kell vonulni, és katalán mintára tüntetni kell – mondta Tőkés. Az EP-képviselő ezt annak kapcsán mondta, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék csütörtökön úgy döntött, hogy Koszovó nem sértette a nemzetközi jogot azzal, hogy 2008 februárjában egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét.

Emil Boc miniszterelnök röviden reagált Tőkés kijelentésére. „Romániának van egy alkotmánya, amit nem vitatni, hanem tiszteletben tartani kell” – fogalmazott pénteken újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő.

Cristian Preda, aki a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) színeiben nyert EP-mandátumot, elfogadhatatlannak nevezte Tőkés kijelentését. „Semmiféle hasonlóság nem létezik Koszovó és a Székelyföld között. Nem indokolt a székelyek utcai tüntetésre buzdítása. A hágai döntés semmiképp nem legitimálja sem a székelyek, sem valamely más romániai etnikai csoport követeléseit. Súlyos tévedés, ha valaki ilyesféle párhuzamot erőltet” – fogalmazott Cristian Preda.

A PDL nem a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt támogatta, hogy Tőkés az EP alelnöke legyen, hanem az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, valamint abbeli ígéretéért, hogy dolgozni fog a román-magyar megbékélésért. „Egy ilyen nyilatkozattal azonban nem hinném, hogy a megbékélést szolgálja” – mondta Preda.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) hivatalos állásfoglalást követel Tőkés kijelentései kapcsán az államfőtől, a miniszterelnöktől, valamint a külügyminisztertől – jelentette ki pénteken Titus Corlăţean PSD-alelnök. A szociáldemokraták „elfogadhatatlannak és elítélendőnek” tartják a kijelentéseket, különösen a magyarok utcára vonulásával kapcsolatosat.

Corlăţean az alkotmányra hivatkozva leszögezte: sem az autonómiát, sem a függetlenséget nem lehet demokratikus eszközökkel megvalósítani, mivel Románia egységes és oszthatatlan, szuverén nemzetállam.

Adrian Severin szociáldemokrata EP-képviselő pénteken azt mondta: egyetért Tőkés Lászlóval abban, hogy a hágai bíróság döntése precedensteremtő, csakhogy – mint mondta: „köztem és Tőkés úr között az a különbség, hogy ő szerencsés, én pedig szerencsétlen precedensnek tartom ezt”.

A liberálisok (PNL) „törvénytelennek és alkotmányellenesnek” tartják Tőkés kijelentését – közölte Mihai Voicu PNL-szóvivő. Hozzáfűzte: a PDL-nek amellett, hogy elítéli Tőkés nyilatkozatát, meg kell vonnia a támogatást az Európai Néppártban Tőkés EP-alelnöksége iránt. Voicu „politikai hibának” nevezte, hogy a PDL támogatta, hogy Tőkés László az EP alelnöke legyen.

Megszólalt az ügyben Petre Roman egykori külügyminiszter is, aki szerint a hágai Nemzetközi Bíróság döntése semmiféle precedenst nem teremt, Tőkés kilenetése pedig „durva, felelőtlen és figyelemre méltatlan”.

Náci jelkép Szvatopluk pozsonyi lovasszobrán

A nácibarát Hlinka-gárda jelképe látható Szavtopluk nagymorva fejedelem lovasszobrán, amelyet június elején nagy csinnadrattával avatott fel Robert Fico a pozsonyi vár udvarán. Az Aktualne.sk hírportál megkereste a belügyminisztérium címertani bizottságának titkárát, Ladislav Vrtelt, aki elmondta, a csaknem 8 méteres Szvatopluk-szobor kezében olyan pajzsot tart, amelyen egy egyenlő szárú kettős kereszt látható, ez pedig teljesen megegyezik a Hlinka-gárda jelképével. Ezt 1938 óta használták, és szándékosan Hitler pártjának jelképe (horogkereszt egy körben) mintájára készült. Vrtel szerint a magyar Nyilaskeresztes Párt jelvénye is hasonlóképpen jött létre.

A szakértő a portállal közölte, erre Ivan Gapšarovič államfőt, Robert Fico kormányfőt és Pavol Paška házelnököt is figyelmeztette még a szoboravatás előtt. A három közjogi méltóság kezdeményezte ugyanis a szobor felállítását a pozsonyi vár udvarán, részt vettek a nagyszabású szoboravatón is júniusban, melynek fő üzenete az volt, hogy Szvatopluk nagymorva fejedelem a szlovákok, ószlovákok (!) királya volt (!!).

Vrtel ugyanakkor megjegyezte, nem kérdőjelezi meg a kettős kereszt elhelyezésének történelmi jogosságát a szobron (!), viszont a kettős kereszt ábrázolását hibásnak tartja. Történelmi szempontból egy olyan kettős keresztet kellett volna elhelyezni, ahol a felső szárak rövidebbek és a kereszt halmokon áll. Hozzátette, bízik benne, hogy a szobor alkotója nem szándékosan használta a Hlinka-gárda jelvényét, csupán “sajnálatos módon” figyelmen kívül hagyta a történelmi tényeket.


Az alkotást Ján Kulich szobrászművész készítette, aki a kommunista rendszerben a párt „udvari művésze“ volt, például a duklai emlékművet, vagy a Milicista szorbrát alkotta meg Pozsonyban. A szoboravatón húsz művész szeretett volna tiltakozni személye ellen, vörös zászlókkal, kommunista jelképekkel vonultak a pozsonyi várhoz, ám nem engedték be őket az ünnepségre.

Szvatopluk pozsonyi szobrát azért is bírálták, mert történészek szerint semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy a nagymorva fejedelemnek bármi köze lett volna a pozsonyi régióhoz, de legfőképp a szlovákokhoz nem volt köze. A szobor költségei összesen 270 ezer euróra rúgtak, a felállítására szervezett gyűjtésből csupán 122 ezer euró folyt be. Az összeg nagy részét a Smer-SD politikusai dobták össze.

Mindenki többet várt az EMEF-től

Mindenkinek megvan a maga hibája abban, hogy a magyar összefogás ügye nem haladt előre. Az RMDSZ nagy párt, nagy hibákkal…” – mondta Tőkés László tegnap a 21. Tusványosi Szabadegyetemen. A magyar összefogás mérlegével kapcsolatosan Markó Béla eredményekről számolt be, Tőkés László viszont éppen azokat hiányolta. Kelemen Hunor az összefogás feleinek jó szándékáról beszélt, Toró T. Tibornak pedig elfogyott a türelme. Mindezt Bakk Miklós politológus moderálta.

Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF) létrehozó két szervezet, az RMDSZ, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezető politikusai a fórum eddigi tevékenységének eredményeit mérlegelték a Merre tart a Magyar Összefogás címet viselő vitán. Az élcelődésektől sem mentes pódiumbeszélgetést népes hallgatóság előtt tartották. A meghívottak egyetértettek abban, hogy összefogás hiányában a romániai magyarság nem tudná biztosítani politikai képviseletét. Abban sem volt vita, hogy a fennálló kisebb-nagyobb nézetkülönbségek ellenére az RMDSZ-nek és az EMNT-nek folytatnia kell az együttműködést. Tőkés László és Toró T. Tibor is hangsúlyozta beszédében, hogy lényegesen több eredményre számítottak akkor, amikor létrehozták az EMEF-et. Az RMDSZ elnöke is elismerte, hogy a fórumon belül születtek sikerek, de bizonyos dolgokban nem sikerült előrelépni.
Az EMEF-et azért hozták létre, hogy segítse az erdélyi magyarság hatékony politikai érdekképviseletét és érdekvédelmét. Paritásos alapon jött létre. Feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben. Ezek között szerepel a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a romániai és a külföldi fórumokon, a választási együttműködés részleteinek kidolgozása, akárcsak a romániai és a magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése.
Markó Béla a szlovákiai választásokkal példálózva hívta fel a figyelmet a romániai magyarság politikai képviseletének szükségességére. Úgy fogalmazott, hogy egy adott magyar közösség egy adott pillanatban az eredményesség esélyére szavazott, mert négy éven át sikertelennek bizonyult az etnikai alapú párt politizálása, így egy magyar–szlovák formációt juttatott be a szlovák parlamentbe. „A szlovákiai választások tanulsága számunkra az, hogy nekünk etnikai képviseletként kell eredményeket felmutatni” – hangsúlyozta.
Tőkés László több ízben is bírálta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását elsősorban a megszorító intézkedéscsomag miatt, amit – mint fogalmazott – „egy hozzá nem értő kormány hozott meg”. Nehezményezte azt is, hogy a szövetség nem konzultált az EMNT-vel a kormányra lépés kérdésében.
Kelemen Hunor az EMEF egyik alapelvére hívta fel a figyelmet, miszerint egyik szervezet sem vonhatja kétségbe partnere jó szándékát az összefogás működtetésében.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a maga során arról számolt be, hogy a látható eredményekhez képest rengeteg munkát és energiát emésztett fel az EMEF működtetése. Hallgatói kérdésre válaszolva Toró utalt az RMDSZ és az EMNT közti szervezeti jellegű különbségekre is, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ jelen van a politikai (választási) porondon. „Lehet, hogy mi is kilépünk erre a porondra, ezt még nem döntöttük el” – mondta az EMNT ügyvezető alelnöke

Nagy-Románia épül?

Aggódik a nemzetközi sajtó – Hátsó ajtós EU-bővítés

Európai államok attól tartanak, hogy a Moldovai Köztársaságból eredő exodusnak lesznek tanúi azt követően, hogy Traian Băsescu bejelentette: minden hónapban tízezer ottani lakos kaphatja meg a román állampolgárságot. Az angol sajtó éles hangon cikkezett arról, hogy százezrével jutnak EU-állampolgársághoz és útlevélhez nem uniós kelet-európai országok nemzetiségi közösségeinek tagjai, akiknek az EU-tag anyaországok adnak állampolgárságot.

Az olasz elemzők szerint a román állampolgárság kiterjesztése mögött valójában Nagy-Románia kiépítésének terve húzódik meg.
A moldovai állampolgárok Európába való beözönlésének témáját először a német sajtó vetette fel. A múlt héten a Der Spiegel figyelmeztetett, hogy egyre több moldovai állampolgár kap erópai uniós állampolgárságot azáltal, hogy román állampolgárrá válik. „Így az EU tudta nélkül terjeszkedik keletre, anélkül, hogy erről referendumot rendeztek volna, vagy akár Brüsszel, Párizs vagy Berlin rábólintott volna” – írta az említett lap.

A brit sajtó is bírál

„Eddig 120 ezer moldovai kapott EU-útlevelet, és további 800 ezren adtak be kérvényt” – írta Románia gyakorlatával kapcsolatban a The Sunday Times. A lap cikkírója szerint Brüsszelben „riadalmat kelt”, hogy Románia állampolgárságot ad a nem EU-tag Moldovában élő román nemzetiségűeknek. Moldovában az átlagos havi bér 130 fontnak felel meg, és már most is több mint egymillió moldovai dolgozik külföldön, jórészt illegálisan az EU-ban. A The Sunday Times cikke szerint a „korrupt” moldovai kormánynak még a középületek téli fűtésére sincs pénze, és az ország fejenkénti hazai összterméke (GDP) Szudánéval azonos. Egy név nélkül idézett magas rangú brüsszeli diplomata úgy fogalmazott, hogy „a hátsó bejáraton keresztül” zajlik az EU-bővítés, mivel „egyes tagállamok” állampolgársági politikája miatt „hatalmas mértékben” növekszik az új EU-állampolgárok száma. Ez a szám „hamarosan egy kisebb ország lakosságáéval ér fel”. Magyarország épp most hajtott végre törvénymódosítást, lehetővé téve a Kelet-Európában élő magyaroknak a magyar állampolgárság felvételét, Bulgária pedig több mint 60 ezer útlevelet állított ki macedóniaiaknak.

„Vérbeli kötelesség”

Nem tiltakozott egyetlen államfő sem ezekért az intézkedésekért – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő, aki nemrég megígérte a 3,6 millió moldovai állampolgárnak, hogy nemsokára szabadon utazhatnak az EU-ban. „Ne aggódjon senki azokért, akik megkapják az állampolgárságot, azok nagyrészt Romániában maradnak. Az EU-ban összesen egymillió illegálisan dolgozó moldovai van, talán ezeket kellene a törvényesség betartásához segíteni. Nekünk vérbeli kötelességeink vannak” – fogalmazott az államfő.
Közben még a moldovai hivatalosságok is beszerzik a román útlevelet: az 53 parlamenti képviselő közül kilencen már rendelkeznek román útlevéllel, és tizenegyen már igényelték ezt.

**
Az olaszok ellenzik a moldovaiaknak adott „ajándék-útlevelet”

A volt Szovjetunió egyik „salakállamában” élők ajándékba kapnak román útleveleket – írta a minap az IL Giornale olasz napilap. Ezek az állampolgárok pedig invázióra készülnek, fogalmazott a lap cikkírója, aki kemény szavakkal illeti az országból kivándorlókat. Ezek a lopottautó-kereskedelemmel és az emberkereskedelemmel szereztek maguknak világhírnevet, és elárasztották Európát prostituáltakkal. Felgyorsított ütemben a Nagy-Románia kiépítésének álnok tervein dolgoznak az EU keleti határain – írja a lap. Egy olyan terv születik, amelynek eredményeképpen újabb delikvenshullám fogja elárasztani Olaszországot, írják. Az, hogy konzulátusok nyílnak és a „közös jövőről” beszélnek a román politikusok, kiegészítve azzal, hogy már egymilliónál többen igényelték a román állampolgárságot Moldovát Románia szatellitjévé teszik. Ami nem más mint a nacionalisták dédelgetett álma Nagy-Románia megvalósításáról – vonja le a következtetést az olasz lap.

Az ENSZ elé kerül Székelyföld kérdése

Az ENSZ Emberjogi Főbizottsága elé kerül az erdélyi magyarok kérdése. A bizottság augusztus 10-re tűzte ki megvitatásra azt a dokumentumot, amit a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács juttatott el hozzájuk. A beadvány Székelyföld területi autonómiájának megadását és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti.

Tizenöt oldalas dokumen­tumban fordultak erdélyi magyar civil szervezetek az ENSZ Emberjogi Főbizottságához, kérve, hogy tűzze napirendre és tekintse át Románia nemzetiségi politikáját. A petíciót Hantz Péter előkészítő tárgyalásai nyomán a Pro Regio Siculorum, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyújtotta be.
Az interneten angol nyelven olvasható dokumentum bevezetőjében az erdélyi magyarság és a Székelyföld helyzetét mutatják be. Felsorolják a magyar közösség autonómiáért vívott harcának állomásait. Ugyanakkor a dokumentum szerkesztői arra is felhívják a figyelmet, hogy az autonómia hiányának következményeként az állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, a természeti kincsek fölött, és ennek eredményeként sokszor illetéktelenül is román nemzetiségű személyek teszik rá ezekre a kezüket. Ennek következtében a közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül az identitás megőrzése, valamint fejlődése. A szerzők érvelése szerint a költségvetési források is sokkal kisebb arányban vannak kiosztva a magyar településeknek, ezt csak az RMDSZ kormányszerepe képes ellensúlyozni.
A hatalom, annak ellenére, hogy Románia aláírta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, megpróbálja mesterségesen megbontani az etnikai arányokat. A beadvány példaként hozza fel a tavalyi intézkedéseket, amikor a magyarlakta vidékeken magyar intézményvezetőket váltottak le teljesen önkényesen, és románokkal helyettesítették.
Megoldásként a beadványozók azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon területi autonómiát, és így alakuljon át önálló fejlesztési régióvá. Ez az intézkedés a világ számos országában biztosította a nemzeti kisebbségeknek a biztos fejlődés és identitásuk megőrzésének lehetőségét – áll a szövegben.
A petíció szerzői ugyanakkor azt is kérik, hogy az erdélyi magyarságnak legyen önálló oktatási rendszere, mivel csak ez biztosíthatja a természetes identitás megőrzését és fejlődését.

Az autonómiát és az önazonosságot is felkarolná Magyarország EU-elnöksége idején

A nyelvi és kulturális sokszínűség az európai örökség lényege; az igazi kérdés az, hogy Magyarország EU-elnöksége alatt be tudja-e vinni ezt az érzékeny témát „az integráció vérkeringésébe” – mondta Martonyi János magyar külügyminiszter Bonyhádon csütörtökön.

A Fidesz külügyi kabinetjének kétnapos bonyhádi tanácskozása keretében tartott sajtótájékoztatón a külügyminiszter elmondta, hogy a helyi közösségek identitását, nyelvi, kulturális önazonosságát, törekvését, autonómiáját el kellene ismerni, de ez hosszú, nehéz folyamat. Az elismerést tovább nehezíti a nyugati országok bevándorlási problémája.

Magyarország feladata lesz, hogy kimutassuk: ez más dolog, mert vannak őshonos kisebbségek és vannak bevándorlók, akik szintén nagyon sokszínűek – tette hozzá. „Az elnökség egy lehetőség arra, hogy többek között ezt a különbséget megvilágítsuk” – jelentette ki. Hozzáfűzte: nagyon fontos dolog Európa számára, hogy a közösségek megőrizzék önazonosságukat, egyenrangúak legyenek, és azt is be kell látni, hogy ez a sokszínűség hatalmas előny.

Tőkés László: nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a külföldre települt volt besúgók

Nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek azok a romániai volt besúgók, akik külföldre, többi között Magyarországra települtek át – jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés vizsgálatot, átvilágítást és elszámoltatást sürget továbbá az érmindszenti Ady-központ, egy budapesti ingatlanegyüttes, valamint a gencsi ügyként elhíresült botrány kapcsán.

Húsz évvel a kommunista diktatúra bukása után mind Romániában, mind Magyarországon erősödik a szembenézés a múlttal, valamint az igény, hogy sikerüljön szabadulni a kommunizmus örökségétől – hangsúlyozta Tőkés László. Hozzátette: erre vall, hogy a román parlament elfogadta az átvilágítási (lusztrációs) törvényt, ezzel párhuzamosan pedig elindult az új „magyar nemzeti kormány” által meghirdetett gazdasági-pénzügyi elszámoltatás folyamata.

Az EP-alelnök szerint a magyarországi és a határon túli „átvilágítás és elszámoltatás találkozik egymással”. Közösen kell felvenni a harcot mindenfajta – akár romániai, akár magyarországi – korrupcióval, valamint „közös örökségünkkel: a posztkommunizmussal” – jelentette ki. Ezért – mint mondta – egyes „jelenségértékű” ügyekben sürgetni szándékozik az átvilágítást és az elszámoltatást.

Tőkés elmondta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben évekkel ezelőtt elkezdődött titkosszolgálati átvilágítás folytatásaképpen ez alkalommal azokra a – volt – kollaboránsokra hívja fel a figyelmet, akik időközben Magyarországra vagy külföldre telepedtek át.

Az EP alelnöke Bartha Tibor esetét emelte ki, Bartha – mint mondta – Stelian fedőnéven „az erdélyi egyházi személyek és a magyar szellemi élet képviselőinek megfigyelésére szakosodott”. Úgy fogalmazott, közeli barátja és sógora „mindennapi életveszélyt jelentett” a családjának. A sajtótájékoztatón bemutatott iratok szerint Bartha Tibor jelenleg a budapesti Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet idegsebészeti osztályán dolgozik. Ugyanide tartozik Tőkés szerint Szatmári Tibor és felesége, „Mucuska” esete, „akik magyarországi szolgálatra szegődött RMDSZ-funkcionáriusokként estek a kémkedés alapos gyanújába.”

Az egyházi és a pártállami átvilágítást egyszerre kell elvégezni, mert jelentős összefonódások vannak a két intézmény között – jelentette ki Tőkés László.

Az anyagi elszámoltatás szükségességéről szólva az érmindszenti Ady-központot említette, amely a Széchenyi-terv keretében épült volna fel a költő szülőfalujában, de „a Medgyessy-kormány eredeti rendeltetésétől eltérítette, és a bihari-nagyváradi gazdasági és pártklientúrájának játszotta át” – emelte ki az EP alelnöke.

Tőkés László elmondta: a királyhágómelléki református egyházkerület pályázaton nyert 320 millió forintnyi összegének eltérítésével a Medgyessy-kormány egy, az eredeti rendeltetésétől idegen épület felhúzását támogatta. A Nagyváradra átirányított beruházás részleges elkészülte óta „az Ady Endre nevével legitimálni próbált objektum falai között” egyetlen, a költő nevéhez fűződő kulturális rendezvényt sem tartottak – hangsúlyozta a politikus. Hozzáfűzte: a központot elsősorban a Bihar megyei RMDSZ használja.

A Tőkés László sajtóirodája által kiadott közlemény szerint kivizsgálás és elszámoltatás tárgyát kell képeznie annak a budapesti ingatlanügynek is, mely eredetileg szintén az – első – Orbán-kormányhoz kapcsolódik, s amely szintén az annak nyomába lépő Medgyessy–Gyurcsány-kormányzat idején siklott korrupció-, sőt kémgyanús pályára. „Arról, az erdélyi történelmi magyar egyházaknak kiutalt, nagy értékű épületegyüttesről (Budapest, Eötvös u. 13–15.) van szó, melyet – eltérítve eredeti rendeltetésétől – a későbbiekben az RMDSZ rendelkezésére bocsátott a kormányzat, s melyben – furcsa módon – az elhíresült Szatmári-házaspár tanyázott feltételezett kémtevékenysége lelepleződése idején” – olvasható a közleményben.

Tőkés szerint a gencsi ügy néven közismertté vált botránysorozat körébe tartozó, azon gencsi és érmindszenti termőföld-pályázatok esete szorul tisztázásra és vár megoldásra, melyekhez a nevezett települések közössége az Új Kézfogás Közalapítvány révén jutott. „A viszonylag nagy összegű pályázati pénzek hűtlen kezelés folytán soha nem jutottak el a kedvezményezettekhez – a korrupciógyanús ügyek kivizsgálását pedig mind az illetékes magyarországi, mind a román hatóságok bűnpártoló módon elmulasztják” – áll a közleményben.

A korrupciógyanús esettel már foglalkozik az Országgyűlés kulturális bizottsága – közölte az EP-alelnök, hozzátéve, ugyanerre kérte hivatalos megkeresésében Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert és Szőcs Géza kulturális államtitkárt.

Szent István ünnepére átadhatják a Mátyás-szobrot

A restaurálási munkálatokat kivitelező Concefa Kft. alkalmazottjai jelenleg a régi talapzat bontásának utolsó fázisába érkeztek.

Érdekesség, hogy több, mint száz évvel ezelőtt a talapzat belsejét csak kőből és földből alkották meg, amely idővel a műemlékegyüttes hatalmas súlya alatt betonkeménnyé vált, és most csak légkalapáccsal lehet szétbontani. Sőt, a talapzat középső részét, a „magot” eredeti állapotában integrálják a kialakítandó építménybe.

A leendő új talapzat alapja egy földbe süllyesztett betongyűrűt kap, ami a szerkezet stabilitását biztosítja. Ugyanakkor javában zajlik a már előkészített, beépítésre váró külső kőkockáknak sűrített levegővel és homokkal történő takarítása. Ily módon Mátyás király és lova új, de mégis patinás kőtéglákból álló talapzaton lesz látható. A Szabadság című erdélyi napilap információi szerint az átadási határidőt augusztus 20-ára módosították.

A szobor felújítását párját ritkító botránysorozat övezte. A szoborcsoport előzetes restaurálási terveit elkészítő Part of Art Alapítvány és Utilitas Kft. hónapokon át húzódó vitába keveredett a gyakorlati munkálatok elvégzésének jogát 2009. nyarán elnyerő nagyszebeni Concefa Kft-val. A koncepció kidolgozói úgy vélték, a Concefa-nak nincsenek értékelhető elképzelései arra vonatkozóan, hol helyezzék el a műalkotást a felújítás alatt, illetve kétségbe vonták a cég technológiai és szakmai felkészültségét is. A szakemberek csak ősszel tudtak megállapodni a restaurálás pontos munkamenetében.

Legalább ekkora hullámokat vertek a felújítás anyagi fedezete körüli kérdőjelek. A magyar kormány 2009. júliusában vállalta, hogy állja a költségek felét. Az ennek megfelelő összeget azonnal át is utalták, ám a pénzből a munkálatokat végző cégek és mesteremberek nem sokat láttak. A kolozsvári önkormányzat és a román központi kormányszervek egymásra mutogattak. Végül kiderült: Bukarest már 2008. októberében a város rendelkezésére bocsátotta a restaurálás költségeinek rá eső részét – ám, mivel abban az évben már nem tudták felhasználni, 2009. elején szépen vissza is hívták a kérdéses összeget.

E finanszírozási gondok miatt idén májusban egy időre le is álltak a munkálatok. Az érintett felek végül rászánták magukat az egyeztetésre, így a felújítás júniustól akadálytalanul folyhat tovább, Szent Istán ünnepére végre régi fényében ragyoghat Fadrusz János remekműve.

Nagy Imre és Munkácsy békés találkozása

Harmadik éve tart és lassan a végére ér a Nagy Imre-életműkiállítás magyarországi vándoroltatása. Tizenhatodik stációként Békéscsabára érkezett a mintegy hatvan reprezentatív alkotás. Az, hogy a zsögödi festőóriás a Munkácsy Mihály Múzeumban a Körösök népének is bemutatkozhat, a békéscsabai és csíkszeredai múzeumok sikeres együttműködésének a gyümölcse.

Nagy készülettel várták és fogadták a székelyföldi festő életművének érkezését a Békés megyei Munkácsy Mihály Múzeumban. Ezt bizonyította a múzeum épületének oromzatát takaró méretes plakát, a zsögödi Nagy Imre festészetéből ízelítőt adó sok-sok sajtóanyag, de az is, hogy a kiállítás megnyitóját megelőzően a Munkácsy-képeket őrző teremben köszöntötték egymást a vándortárlat szervezői és új házigazdái. „A történet ettől mondhatni kerekké válik, hisz mi Munkácsy Mihálytól kaptuk az ihletet, pontosabban az ő alkotásait vándoroltató szakemberektől vettük a bátorságot, hogy valami hasonlót merjünk tenni. És lám, már a tizenhatodik alkalommal nyitjuk meg a Nagy Imre-tárlatot” – mondta a szerdai kiállításmegnyitót megelőző sajtótájékoztatón Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Követendő példának, modellnek nevezte a Békés Megyei Múzeum tevékenységét Gyarmati Zsolt, a csíkszeredai múzeum igazgatója. Mint mondta, túl azon, hogy a Csíki Székely Múzeumnak identitáserősítő szerepe van, és tárlatok vándoroltatásával házhoz kívánja vinni a kultúrát, a lakosság megszólaltatása és tízezrek becsalogatása is cél, a Békés megyei múzeum példájára. Dr. Szatmári Imre Békés megyei múzeumigazgató ez utóbbi megjegyzést mindjárt kiegészítette: a Munkácsy-kiállítás és a Tatárjárás csíkszeredai tárlatlátogatóinak számát összegző statisztikák alapján, a csíki múzeum már felülmúlta e tekintetben a békés megyeit. Ugyanakkor hangsúlyozta, a csíkszeredai múzeum Nagy Imre-hagyatékának reprezentatív darabjaiból válogatott tárlat magyarországi vándoroltatását is első perctől figyelemmel követte. „Mi, a Körösök népe befogadjuk ezt a tárlatot” – hangsúlyozta az ünnepélyes megnyitón Balogh József, a Békés megyei önkormányzat térségi tanácsosa is.

A zsögödi művész életútjáról, a plein-air festészetről, a Csíki-medence sajátos fényviszonyairól, melyet Nagy Imre előszeretettel jelenített meg festményein telített színvilágával, Szabó András főmuzeológus, a Nagy Imre-hagyaték kurátora szólt. „Képein a fényversengés következtében jött létre a szín színtermelése. Szándékosan kerülte a silány színviszonyt.(...) Élte, látta és élőnek láttatta környezetét, a mindig bőfényben fürdő csíki valóságot: tájat, embert, állatot. Művészileg kiemelkedővé a modern magyar művészet halhatatlan fejezetének tekintett Nagybánya-értékek Csíkba való örökítése és sajátos honosítása tette” – fogalmazott A mi Nagy Imrénk című kiadványban is a festőművész életművét ismertetve. A tárlatmegnyitón pedig utalt a Banner Zoltán művészettörténész és művészeti írótól kölcsönzött székelyföldi festőiskola megnevezés valóságtartalmára.

„Mint a vízbe pottyantott kő, maga köré gyűrűztette, vonzotta az embereket” – mondta a kurátor, majd hozzátette: ha intézményes formában nem is jött létre a székelyföldi festőiskola, de bizonyosan neki, Nagy Imrének is köszönhető, hogy ma Csíkszeredában igencsak népes a képzőművészek
száma.

A Munkácsy Mihály Múzeum kiállítótermének téglafelületet imitáló, markánsan rusztikus hangulata különösen hangsúlyozza a Nagy Imre-képek témáját, mondandóját. E sajátos békési harmóniát a szerdai megnyitón Kányádi-versekkel tették még teljesebbé a házigazdák, a továbbiakban pedig székely tematikus rendezvényeket, székely hétvégéket szerveznek, abban bízva, hogy azzal egybekötve még többen megcsodálják a zsögödi festőóriás munkáit.

A Nagy Imre-vándortárlatnak szeptember 12-ig lesz otthona a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a következő helyszín – a tervek szerint – Székesfehérvár lesz.

Felujitják Csikszeredában a Mikó-várat

Folyamatban vannak a Csíki Székely Múzeumnak otthont adó Mikó-vár restaurálásának előkészületei, az önkormányzat nemrégiben az erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt is elfogadta. Mint Ráduly Róbert Kálmán polgármester fogalmazott, az épületegyüttest a pincétől a tetőtérig felújítják, a munkálatokhoz remélhetőleg még az ősszel hozzálátnak.

Igencsak időszerűnek bizonyul a Csíkszereda legreprezentatívabb épületének számító Mikó-vár restaurálása a vasárnap esti incidens tükrében is. A Régizene Fesztivál keretében tartott Barozda-koncert alatt ugyanis egy meglazult cserép csúszott le a bejárati résznél a tetőről, és egy ott álló hölgy fejére esett.

„Mi hozzálátunk a munkálatokhoz, meglesz a közbeszerzés, és ha elég gyorsan mozgunk, mint például a Márton Áron Gimnázium esetében, már idén ősszel tetőt tudnánk cserélni a Mikó-váron. A szakminisztérium költségvetésében idénre 1,8 millió lej szerepel a Mikó-vár felújítására” — nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán. A tervezett munkálatok során a belső fűtés- és villamossági rendszer, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat javítására is sor kerül.

Kalandos négy évszázad

A hányatott sorsú épület az elmúlt közel 370 évben sokféle funkciót töltött be. A vár építését 1623 tavaszán kezdték el, tíz évvel azután, hogy tulajdonosa, Hidvégi Mikó Ferenc (1585–1635) Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya lett. Mikó Ferenc a 17. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, az említett funkciója mellett Bethlen Gábor fejedelem bizalmas tanácsosa, diplomata és krónikaíró volt.

A mintegy 75×70 m alapterületű, négyszögletes kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas éveiben fejezték be. A palota csak alig három évtizedig szolgálhatta a főúri családot — 1661 októberében Ali temesvári pasa Csíkba betörvén felégette az épületet is.

A vár újjáépítésére 1714-1716 között került sor gróf Steinwille Stephan császári tábornok vezetése alatt, aki a kapu felett elhelyezett felirattal is megörökítette e nemes tettét. Az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet terveztek, melynek maradványai ma is láthatók a déli oldalon. Az osztrákok a kastély délnyugati oldalához egy szögletes kis lőporraktárat építettek és a déli bástyát kápolnává alakították át. Az így megerősített vár a Habsburg Birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet.

A székelység határőr szervezetbe kényszerítésétől, 1764-től 1849-ig az első székely gyalogezred táborkarának székhelyéül szolgált. A szabadságharc bukása után előbb az osztrák, majd a császári-királyi, végül a román hadsereg használta az impozáns épületet. 1970-ben, nagyméretű restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.

Jogos a Székelyföld megnevezés !!!!!!!!!

Markó Béla felháborítónak nevezte a Székelyföld megnevezés, valamint a Kovászna megyei Illyefalva címerének a Hivatalos Közlönyben történő megjelenése kapcsán kialakult indulatokat.

Mint mondta, ostobaságukat és rosszhiszeműségüket bizonyítják azok, akik megkérdőjelezik a Székelyföld megnevezés, illetve egy címer létjogosultságát, hiszen eddig több kormányhatározat is született, amely olyan történelmi régiókra tesz említést, mint például Hátszeg.

Határozottan visszautasítom azt, hogy míg egyeseknek joguk van használni ezeket a regionális megnevezéseket, másoknak, ez esetben a székelyeknek vagy a magyaroknak, ne lehessen erre joguk” – mondta az RMDSZ elnöke

Konc, ami összeköt

Az elmúlt két évtized során többször kerekedett botrány abból, hogy magyarországi adóforintok miként érnek célba a határon túli magyarság támogatása érdekében.

Volt ebből botrány az első Orbán-kormány, a Medgyessy-kormány és nemkülönben a Gyurcsány-kormány idején is. Nem beszélve arról, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek körében, de legalábbis a romániai magyarság hangadói között hányszor robbant ki – sokszor a nyilvánosság előtt is – civakodás a magyar adóforintok vélt vagy valós igazságtalan elosztása miatt.

A második Orbán-kabinet igyekszik megelőzni a problémát, látszólag annak az alapelvnek az alkalmazásával, hogy (talán) nagyobb támogatás mellett nagyobb a kontroll.

Várható volt, hogy gyökeres változások lesznek a Magyarországról érkező támogatások rendszerében, azt is borítékolni lehetett, hogy Orbánék nem adják áldásukat arra a rendszerre, amelyet a korábbi két mandátum során a szocialista-liberális koalíció alakított ki, hiszen az új Fidesz-kormány teljesen más nemzetpolitikában gondolkodik – egyáltalán nemzetpolitikában gondolkodik –, aminek része a támogatási politika is. Persze a kétharmados Fidesz-kabinet is azzal kezdi az átalakítást, hogy szidja egy kört az előző kormány művét, ami által legitimálja a rendszer teljes átalakítását. Ehhez képest kissé meglepő, hogy a Gyurcsány-kormány idején, Kóka János pénzügyminiszter vezérletével megalapított Szülőföld Alap nevében és rendeltetésében – valamennyi határon túli támogatás egy rendszerbe való foglalása – megmarad.

Egyszóval mindez előre látható volt. Azok a romániai magyar politikusok, akik valamilyen kapcsolatban álltak a magyar adóforintok romániai elbírálásával, vagy azok, akiket éppen eddig kihagytak belőle, felöltötték templomba járó gúnyájukat, felseperték a ház elejét és nagy szívvel fogadták az új kabinet illetékes illetőit, ahogy egykoron Hofi fogalmazott. Az akkori találgatások úgy hangoztak, hogy várhatóan az RMDSZ-nek gyengülni fog az elosztásban betöltött szerepe, a Tőkés László- vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak pedig lényegesen megnő. A Magyar Polgári Pártot már akkor komolytalan, a felállásba beleszólni képtelen alakulatnak tartották az elemzők. Nekik lett igazuk, az MPP Semjén Zsolt romániai látogatása után ismét megsértődött. A probléma csak az, hogy arra a Semjén Zsoltra sértődött meg, aki épp az Orbán-kormány nemzetpolitikájáért felel. Az MPP komolyan vehető szerepéről tehát ennyit, kiváltképp most, amikor Semjén a tettek mezejére lépett, és tegnap nyilatkozott néhány igencsak fontosat a határon túli támogatási rendszerről. Először is azt, hogy az eddigi rendszer átláthatatlan, tehát átláthatóbbá kell tenni, másikat kell kreálni, ami annyit jelent, hogy… elkezdődött. Nem célozgatott, nem fogalmazott burkoltan, hanem meglehetősen szókimondóan tért ki arra, hogy az elmúlt időszakban a határon túli pénzügyek zűrösek voltak, aminek egyik oka az, hogy mindenféle párhuzamos finanszírozás zajlott, s ennek következtében nem lehet átlátni, milyen szervezet, milyen célra, milyen forrásokat kapott.

A nyilatkozatból óhatatlanul is felsejlik az az akkurátusság, mellyel az új magyar kormány az utolsó fillér elköltését is nyomon kívánja követni. Átláthatóság ide vagy oda, ma már az is alapelvnek minősül, és kormányváltások idején kényszeresen eszébe jut az embernek, miszerint úgy jön létre egy rendszer új klientúrája, hogy az előző klientúráját előbb szét kell verni. De várjuk ki a végét.

Az RMDSZ nem fogad el újabb megszorításokat

Az elmúlt két évtized során többször kerekedett botrány abból, hogy magyarországi adóforintok miként érnek célba a határon túli magyarság támogatása érdekében.

Volt ebből botrány az első Orbán-kormány, a Medgyessy-kormány és nemkülönben a Gyurcsány-kormány idején is. Nem beszélve arról, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek körében, de legalábbis a romániai magyarság hangadói között hányszor robbant ki – sokszor a nyilvánosság előtt is – civakodás a magyar adóforintok vélt vagy valós igazságtalan elosztása miatt.

A második Orbán-kabinet igyekszik megelőzni a problémát, látszólag annak az alapelvnek az alkalmazásával, hogy (talán) nagyobb támogatás mellett nagyobb a kontroll.

Várható volt, hogy gyökeres változások lesznek a Magyarországról érkező támogatások rendszerében, azt is borítékolni lehetett, hogy Orbánék nem adják áldásukat arra a rendszerre, amelyet a korábbi két mandátum során a szocialista-liberális koalíció alakított ki, hiszen az új Fidesz-kormány teljesen más nemzetpolitikában gondolkodik – egyáltalán nemzetpolitikában gondolkodik –, aminek része a támogatási politika is. Persze a kétharmados Fidesz-kabinet is azzal kezdi az átalakítást, hogy szidja egy kört az előző kormány művét, ami által legitimálja a rendszer teljes átalakítását. Ehhez képest kissé meglepő, hogy a Gyurcsány-kormány idején, Kóka János pénzügyminiszter vezérletével megalapított Szülőföld Alap nevében és rendeltetésében – valamennyi határon túli támogatás egy rendszerbe való foglalása – megmarad.

Egyszóval mindez előre látható volt. Azok a romániai magyar politikusok, akik valamilyen kapcsolatban álltak a magyar adóforintok romániai elbírálásával, vagy azok, akiket éppen eddig kihagytak belőle, felöltötték templomba járó gúnyájukat, felseperték a ház elejét és nagy szívvel fogadták az új kabinet illetékes illetőit, ahogy egykoron Hofi fogalmazott. Az akkori találgatások úgy hangoztak, hogy várhatóan az RMDSZ-nek gyengülni fog az elosztásban betöltött szerepe, a Tőkés László- vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak pedig lényegesen megnő. A Magyar Polgári Pártot már akkor komolytalan, a felállásba beleszólni képtelen alakulatnak tartották az elemzők. Nekik lett igazuk, az MPP Semjén Zsolt romániai látogatása után ismét megsértődött. A probléma csak az, hogy arra a Semjén Zsoltra sértődött meg, aki épp az Orbán-kormány nemzetpolitikájáért felel. Az MPP komolyan vehető szerepéről tehát ennyit, kiváltképp most, amikor Semjén a tettek mezejére lépett, és tegnap nyilatkozott néhány igencsak fontosat a határon túli támogatási rendszerről. Először is azt, hogy az eddigi rendszer átláthatatlan, tehát átláthatóbbá kell tenni, másikat kell kreálni, ami annyit jelent, hogy… elkezdődött. Nem célozgatott, nem fogalmazott burkoltan, hanem meglehetősen szókimondóan tért ki arra, hogy az elmúlt időszakban a határon túli pénzügyek zűrösek voltak, aminek egyik oka az, hogy mindenféle párhuzamos finanszírozás zajlott, s ennek következtében nem lehet átlátni, milyen szervezet, milyen célra, milyen forrásokat kapott.

A nyilatkozatból óhatatlanul is felsejlik az az akkurátusság, mellyel az új magyar kormány az utolsó fillér elköltését is nyomon kívánja követni. Átláthatóság ide vagy oda, ma már az is alapelvnek minősül, és kormányváltások idején kényszeresen eszébe jut az embernek, miszerint úgy jön létre egy rendszer új klientúrája, hogy az előző klientúráját előbb szét kell verni. De várjuk ki a végét.

Hajó sincs, csak kormány legyen

Iránytű nélküli kormányossal, zavarodott kapitánnyal, züllött legénységgel hánykolódó hajó — talán ez a kép tükrözi leginkább az ország jelenlegi helyzetét.

És nem csak azért, mert hetek óta árvizek tombolnak számos régióban, hanem azért is, mert a jelenlegi hatalom képtelen eldönteni, merre forduljon a bárka ahhoz, hogy a megszorító intézkedések után legalább a reményt felvillantsa a bércsökkentések, megvonások, áremelések — esetenként áradások — sújtotta lakosság számára.

Immár hetek óta csak beszélnek, egyeztetnek a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagról, amely az eddig kiszivárgott hírek szerint amúgy meglehetősen vérszegény, bár akadnak benne figyelemre méltó kezdeményezések, mint a körbetartozások kiiktatását célzó megoldás vagy kedvezményes áfa biztosítása a lakásfelújításokra, ugyanakkor azonban a számos kisvállalkozást ellehetetlenítő minimáladó törlését másfél évvel annak katasztrofális következményei után is csak „fontolgatják". Elfogadásáig, alkalmazásáig azonban még sok időnek kell eltelnie, miközben a fizetések lefaragását, az árak növekedését már most megszenvedi a lakosság és a vállalkozói szféra egyaránt. S hogy teljes legyen a zűrzavar, a feldúlt kapitány parancsára máris a nyugdíjak esetleges megadózásának hatásait elemzik, az alig két héttel korábban megemelt általános forgalmi adót pedig csökkenteni próbálják, mintha csak most jutott volna eszükbe: a drágulások miatt egyre kevesebbet vásárolnak majd az emberek, és ez további csőddel, munkanélküliséggel, adócsalással jár.

Most éppen a pénzügyminiszterre került sor, hogy legújabb gazdaságpolitikai nézeteit megossza a nagyközönséggel, szerinte az egykulcsos rendszer immár nem megfelelő az ország számára, ezért többlépcsős adózásra kellene visszatérni, amely, természetesen, a nyugdíjasokat is érintené. Fel is hördültek erre az ellenzéki liberálisok, de még a demokraták is, hogyan merészeli Vlădescu az egységes adókulcs szentélyét lerombolni, sietve leszögezték — emlékezetükből előásva Traian Băsescu azon korábbi kijelentését, miszerint amíg ő az államfő, progresszív adózásról szó sem lehet —: kitartanak a jelenlegi változat mellett.

Ahány miniszter, politikus, annyifelé evez, s miközben a céltalanul bolyongó hajót a zátonyra futás veszélye fenyegeti, a hatalmon levők görcsösen kapaszkodnak a kormánykerékbe. Nekik az sem számít, ha már hajó sincs, csak kormány legyen...

Frundát minden oldalról támadják

Magyar és román részről egyaránt támadások célpontjává vált Frunda György, az RMDSZ szenátora az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos állásfoglalása miatt.

A szenátus Frunda György RMDSZ-es szenátor több javaslatát is elfogadta, amikor a parlamentben vita folyt a magas rangú tisztségviselők vagyonának, tisztség- és érdekbeli összeférhetetlenségének vizsgálatára hivatott feddhetetlenségi ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényről. A jogszabály végső változata az államfő és több romániai civil szervezet szerint megnyirbálja a korrupció visszaszorítására hivatott intézmény hatáskörét.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke tegnap kiadott közleményében szigorú szavakkal illette az RMDSZ-t és személy szerint Frundát e szenátusi döntés miatt. „Szégyennel tölt el minden magyart az RMDSZ-nek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos elvtelen magatartása” – olvasható a dokumentumban.

Traian Băsescu államfő egyenesen azzal vádolta a magyar honatyát, hogy magatartásával sérti Románia érdekeit. Szerinte Frunda azért képviselt ilyen álláspontot, mert – mint Băsescu fogalmazott – „vélhetően neki és klientúrájának is rejtegetnivalója van”.

Beszállt a magyar szenátor „csepülésébe” Tom Gallagher brit történész is, aki a România liberă című napilap állandó publicistájaként tegnapi írásában úgy vélekedett: Budapestnek sem szabad hallgatnia ebben az ügyben. A szakíró magának az RMDSZ-nek a politikáját is ostorozza, szerinte ugyanis a szövetség saját helyi „kiskirályainak” a hálójába került. Ezek csupán eszköznek tekintik e szövetséget saját érdekcsoportjaik vagyonának növeléséhez. A cikk írója szerint Frunda magatartása is ezt a törekvésüket segíti, ezért – mint írja – Budapestnek fel kell emelnie szavát ez ellen, ha be akarja bizonyítani, hogy valóban minden romániai magyarnak – és nem csak egyes érdekcsoportoknak vagy az RMDSZ-nek – a védelmezője kíván lenni.

Frunda György mindenesetre felháborodottan utasította el Băsescu vádjait. Kiemelte, hogy a törvényt nem ő fogadta el, hanem 115 szenátor szavazta azt meg, és csak két tartózkodást regisztráltak. „Ez a legfelsőbb romániai törvényhozás döntése” – tette hozzá. A szenátor például alkotmányellenesnek tartotta volna, ha a honatyák – engedve Băsescu kívánalmainak – elfogadják az ítélőtáblák mellett működő, különleges hatáskörrel rendelkező bizottságok létrehozását. „Nincs semmilyen személyes érdekem, és nincs a hátam mögött semmilyen érdekcsoport. Mögöttem és előttem a lelkiismeretem, s ha sikerült meggyőznöm 115 szenátort, azt jelenti, mégis igazam van” – húzta alá az RMDSZ-es szenátor.

Frunda György a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégi üléséhez írt levelében élesen bírálta a szövetség kormányzati politikáját, nevezetesen azt, hogy az RMDSZ túlzottan engedékeny volt a román koalíciós partner, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) iránt, vagyis vállalta a lakosságot sújtó megszorító intézkedéseket. A Krónika tegnapi száma szerint Frunda ezzel csupán előre menekül azt követően, hogy Băsescu első számú közellenséggé nyilvánította őt az ANI-törvény „megtorpedózása” miatt, így „a legjobb védekezés a támadás” alapon a szövetség által a PD-L és Băsescu iránt tanúsított túlzott lojalitás bírálatával próbálja a maga oldalára állítani a választókat.

Tőkés László a verespataki beruházás ellen

Érthetetlenek a kormány azon intézkedései, amelyekkel — figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament döntését — kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást — közölte Tőkés László tegnap. Az Európai Parlament alelnöke erről szóló nyilatkozatát Nagyváradon sajtóértekezleten ismertette.

Emlékeztetett: május 5-én az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben azt kérte az Európai Bizottságtól, kezdeményezzen egy olyan jogszabályt, amely betiltja a ciántechnológia használatát a bányászatban. Ezek alapján Tőkés László érthetetlennek tartja a kormány intézkedéseit, amelyekkel — figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament, tehát az unió polgárainak választott testülete döntését — kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást. Emlékeztetett továbbá, hogy a tavalyi államelnök-választás után Markó Béla RMDSZ-elnök — mielőtt kinevezték volna miniszterelnök-helyettessé — úgy nyilatkozott: a szövetség továbbra is ellenzi a verespataki bánya megnyitását. Tőkés utalt arra, hogy az engedélyek kibocsátásáért felelős miniszterek közül ketten éppen RMDSZ-esek (Borbély László a környezetvédelmi, Kelemen Hunor pedig a kulturális és örökségvédelmi tárcát vezeti). ,,Határozottan követelem, hogy nyilatkozzanak: Markó Béla elnök úr tavaly decemberi nyilatkozata magánvélemény volt, vagy módosult az RMDSZ verespataki bányatervvel kapcsolatos álláspontja?" — áll Tőkés László nyilatkozatában.

Elhunyt Kállai Ferenc színművész

Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja – tudatta honlapján a Magyar Színház hétfőn.

Kállai Ferencet életének 85. évében vasárnap érte a halál. A művész temetéséről később történik intézkedés – olvasható a www.magyarszinhaz.hu honlapon.

Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította.

A művész Krampner Ferenc néven Gyomán született 1925. október 4-én. Kereskedelmi szakközépiskolába járt, de mivel a számok világa nem állt igazán közel hozzá, érettségi után mindjárt a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. A feltűnően jóképű fiatalember a vizsgabizottság előtt Ady Góg és Magóg fia vagyok én című versét akarta elmondani, de csak a negyedik sorig jutott el. Azonnal felvették, és Kiss Ferenc, az egyik felvételiztető színész helyben át is keresztelte mondván: legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök.

Az akadémián 1944 szeptemberében kezdte meg tanulmányait, amelyek aztán novemberben véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. 1945 januárjának végén Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz és még ugyanezen a napon Bárdos Artúr - dupla gázsit ígérve - a Belvárosi Színházhoz. Ősszel úgy döntött, hogy visszamegy a főiskolára és befejezi a tanulmányait, de megint csak néhány hónapot sikerült bejárnia. Ezután többet nem próbálkozott.

Alig múlt huszonegy éves, amikor 1946. november 8-án a Belvárosi Színház hatalmas sikerrel bemutatta a Rómeó és Júliát. A férfi címszereplő nevét a kritika is, a közönség is megjegyezte, és két és múlva Kállai Ferenc a Nemzeti Színház tagja lett. A nemzet első színházának társulatához tartozott ötven éven keresztül, megszakítás nélkül, 1989 óta pedig örökös tag. 2000 óta a Magyar Színház művésze volt.

Kállai Ferenc alakításait gyakran színezte humor és finom irónia. Kellemes orgánumát mindig az ábrázolt figura megvalósításának szolgálatában használta.

Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon gutaütésközeli állapotba került a Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez: aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961), mérnököt a Megszállottakban (1961), a határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is.

Kállai Ferenc 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő és tagja volt a parlament kulturális bizottságának. 1998-ban Budapest díszpolgárává választották.

Kállai Ferenc számos kitüntetést kapott: Jászai Mari-díjat (1956,1958), érdemes művészi (1966) és kiváló művészi címet (1970), Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). A művész 2002 augusztusában a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban pedig Prima Primissima díjas lett.

Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit

Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.

A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.

Nincs más kiút

A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.

Szorosan együttműködnének a Fidesszel

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”

Gazdaságélénkítő program

Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.

Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.

Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek.

Fapuskától óvó román rendőrség

Történelmi hadijáték közel kétszáz korhű egyenruhában és fegyverzettel felszerelt hagyományőrző előadásában – egyedülálló rendezvényt álmodtak meg Gyergyóremetén a falunapok alkalmából. A csata lezajlott, azonban nem a tervek szerint: a rendőrség nem engedélyezte, hogy a hagyományőrzők használják teljesen ártalmatlan, fából készült fegyvereiket.


Az 1849. február 9-én lezajlott piski csatára emlékeztek vasárnap Gyergyóremetén. Nagyszabású hadijátékra került sor a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Egyesület, székelyföldi hagyományőrzők, valamint a Román Katonai Hagyományőrzők Szövetség közreműködésével. A közel kétszáz szereplő részletesen előadta azt a küzdelmet, amikor Bem József tábornok legnagyobb győzelmét aratta az osztrák császári csapatok felett. Az egykori csata a Sztrígy folyón lévő híd megtartásáért, illetve elfoglalásáért zajlott, a székely alakulatok bátran rohanták le az osztrák csapatokat, és visszavonulásra késztették a császáriakat. Remetén, a Maros-parton felállított híd körül zajlott a küzdelem, gyalogosok, tüzérek, lovas huszárok csaptak össze. A csatajelenet alatt Csikány Tamás hadtörténész mesélte a korabeli eseményeket, hogy a küzdelem mozzanatai érthetőek legyenek. A hagyományőrzők korabeli egyenruhákat viseltek, fegyverük is volt, de csak fából készült utánzat. A tervek szerint az eredeti lőfegyverek alapján készült másolatokat használtak volna, ezt azonban nem engedélyezte a rendőrség. A hagyományőrzőktől megtudtuk, a rekonstrukciók egyáltalán nem veszélyesek, emberi élet kioltására nem alkalmasak, hiszen kis mennyiségű lőpor robban fel bennük, így hang és füst keletkezik, golyót azonban nem lőnek ki. Elmondásuk szerint egyébként Európa más országaiban engedélyezett a puskák használata, rendszerint alkalmazzák különböző bemutatók, hagyományőrző rendezvények esetén. A hasonló elven működő ágyúkat szintén nem hozhatták el Remetére. Laczkó-Albert Elemér polgármester elmondta, már négy hónapja kértek engedélyt, hogy a fontos kellékeket ide szállíthassák a magyarországi hagyományőrzők.

„Hónapokig jártuk a rendőrséget, hitegettek, csalogattak, a legnagyobb baj, hogy nem mondták meg, mit kell tenni, hanem hallgattak és aztán az utolsó percben bejelentették, hogy nem lehet” – részletezte a község vezetője. Azt is elmondta, a művelődési minisztérium segítségét is kérték, még az utolsó percben is reménykedtek, de hiába, a válasz nemleges volt. A megyei rendőrség szóvivője lapunk kérdésére úgy nyilatkozott, nincs törvényes keret Romániában az ilyen eszközök használatára.

A hadijátékra így is kíváncsi volt a falu népe, a füst és hanghatás végül néhány durranásra korlátozódott, amit kis mennyiségű lőpor robbantása idézett elő. A rendőrség figyelmét viszont ez sem kerülte el: a rendezvény után behívatták a szervezőket, és ellenőrizték a hagyományőrzők felszerelését, attól tartva, hogy megszegték a tiltást. Miután megbizonyosodtak a kellékek teljes mértékű ártalmatlanságáról, a szervezők elhagyhatták a rendőrséget.

Markó: nincs konfliktus az RMDSZ és az államfő között – Băsescu Frundát támadta

Nincs konfliktus az RMDSZ és Traian Băsescu államfő között, a szövetség pedig nem lép ki a kormányból – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülése előtt nyilatkozta ezt újságíróknak, miután Băsescu a közszolgálati televízióban csütörtök este azt mondta: a kormánykoalíció egyik pártja kilátásba helyezte kilépését, ha a nyugdíjak csökkennek. Az államfő azzal vádolta Frunda Györgyöt, hogy Románia érdekei ellen cselekedett az ANI-törvény kapcsán, de az RMDSZ-t lojális partnernek nevezte. Markó ezt nem kommentálta, Frunda elutasította a vádakat.

Markó Béla azt nyilatkozta pénteken Marosvásárhelyen, hogy nem javasolja az RMDSZ kilépését a kormánykoalícióból, noha a jelenlegi helyzet sokkal súlyosabb a várakozásoknál. „Nem javasolnék ilyesmit. Igaz, többször is azt mondtam, hogy egy ilyen időszakban jobb lenne ellenzékben lenni. Félévvel ezelőtt, amikor kormányzati szerepet vállaltunk, nem tudtuk, hogy ennyire fájdalmas megszorításokat kell majd alkalmaznunk, de ha vállaltuk a kormányzást, akkor vállalnunk kell a nehézségeket is, és ha esélyünk van a teljes közigazgatás megreformálására, a decentralizációt is beleeértve, akkor meg kell ragadnunk ezt az esélyt” – fogalmazott újságírók előtt az RMDSZ elnöke.

Semmiféle konfliktus nincs az RMDSZ és Traian Băsescu elnök között – szögezte le Markó, aki szerint nem csupán a kormánykoalíción belül, hanem a teljes politikai palettán szolidaritásra van most szükség.

Markó azt követően mondta mindezt, hogy Traian Băsescu államfő a román televízió egyik csütörtök esti műsorában azt nyilatkozta: a kormánykoalíció egyik pártja azzal fenyegetőzött, hogy kilép, ha a nyugdíjak összege csökken. Az elnök úgy vélte, ha ez az ára az ország megmentésének, akkor a fenyegetőző pártnak mennie kell. Băsescu nem említette, melyik pártról van szó.

Frundát támadta Băsescu

A tévéinterjúban az államelnök azzal vádolta Frunda György szenátort, hogy Románia érdekei ellen cselekedett az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény szenátusi szakbizottsági vitája során. A szenátus úgy fogadta el az ANI-törvényt, hogy a jogi és emberi jogi szakbizottság együttes ülésen, Frunda György vezetésével elutasította az államfő javaslatainak jelentős részét, miután Băsescu visszaküldte a parlamentbe a jogszabályt az alkotmánybíróság kifogásemelés után.

„Frunda György úr álláspontja Románia érdekei ellen irányul, nem amiatt, hogy magyar, hanem mivel vélhetően rejtegetnivalója van neki is, és klientúrájának is” – fogalmazott csütörtök este Băsescu, aki arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság különös figyelemmel kíséri az ANI működését, és a jelenlegi törvény elfogadásának kedvezőtlen következményei lesznek.

„Románia jelentősen veszített hiteléből, annál is inkább, hogy a kihirdetett törvény – és ki kell hirdetnem a jogszabályt – lenullázza az ANI eddigi tevékenységét is” – fogalmazott Băsescu.

Frunda: igazam van, ha meggyőztem 115 szenátort

Frunda György „határozottan és megdöbbenéssel” utasította el az államfő vádjait. „Méltatlan gesztus ez egy államelnök részéről” – nyilatkozta pénteken a Mediafax hírügynökségnek az RMDSZ-szenátor.

Hangsúlyozta: nem egyedül fogadta el az ANI-törvényt, hanem 115 szenátor szavazott rá igennel, és csak ketten tartózkodtak. „Ez Románia szenátusának döntése” – szögezte le. Hozzátette: a felsőház emberi jogi bizottságának elnökeként mindig az alkotmány és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletben tartása volt a célja, és a továbbiakban is az.

„Az elnök úr megtéveszti a közvéleményt mondván, hogy én javasoltam az ANI-törvény gyengítését, mivel a bevezetésre javasolt vagyonvizsgáló bizottságok egyrészt alkotmányellenesek, másrészt a kormány sem kérte ezek létrehozását, sőt, soha nem is léteztek, az ANI-nak soha nem voltak ilyen struktúrái” – fejtette ki Frunda György.