Döbbenetes méretű az ortodox térhódítás Erdélyben

Döbbenetes méreteket öltött a „hagymakupolás honfoglalás” a rendszerváltás óta eltelt több mint huszonkét év során, szinte valamennyi erdélyi és partiumi városban gombamód nőttek ki a városközpontokban, illetve a tömháznegyedekben az ortodox templomok. Olyan város is akad, ahol több mint kéttucatnyi bizánci templom építéséhez is hozzáláttak. Jellemző egyébként, hogy szinte mindenhol akadnak olyanok, amelyeket közel egy évtizede építenek, de máig nem készültek el. A Krónika által vizsgált erdélyi és partiumi városok körében a rekordot egyértelműen Nagyvárad tartja, ahol nem kevesebb mint 27 ortodox templom építéséhez láttak hozzá az elmúlt több mint két évtized során.

Ezek jelentős része pedig még mindig befejezetlenül áll. Éppen emiatt 2008 óta, tehát a jelenleg végéhez közeledő helyhatósági mandátum során már nem is adtak ki építési engedélyt ortodox templomra – tudtuk meg Biró Rozália alpolgármestertől. Az elöljáró elmagyarázta: a városvezetőség és egyben Ilie Bolojan polgármester meglátása az, hogy amíg a városban számtalan befejezetlen katedrális áll, illetve az önkormányzati telkekre egyéb célok érdekében van szükség, nem kell újabb templomokat emelni. Jelentős építkezés folyik egyebek közt a váradi vár előtt, amelyet évtizedekkel ezelőtt kezdtek el, és még mindig nem fejeztek be teljesen, illetve Váradszőllősön, ahol szintén hatalmas katedrálist emel az ortodox püspökség.

Egyébként a 2008 előtt engedélyezett építkezések sok esetben ütköztek az érintett környék lakóinak ellenállásába, akik nemzetiségtől és felekezeti hovatartozástól függetlenül tiltakoztak az ellen, hogy a tömbházaktól néhány méternyire, a talpalatnyi zöldövezet helyén templom épüljön, már csak a zaj miatt is. Biró Rozália felidézte: a Rogériusz lakónegyedben három esetben is aláírásgyűjtéssel próbálták megakadályozni az építkezést a környéken lakók, ám mindhiába.

A jelenlegi városvezetés nézeteit egyébként nem mindenki osztja: a helyi közgyűlés ellenzéki frakciói, a demokrata-liberálisok, illetve a szociáldemokraták gyakran az ortodox egyház javára próbálták fordítani a döntéseket a jelenlegi mandátum alatt is. Emlékezetes egy 2008-as eset, amikor a két ellenzéki párt összefogásának köszönhetően sikerült megakadályozni négy ANL-tömbház építését a városban, amely több száz fiatal családnak biztosított volna otthont.

Az állami lakásügynökség már kifejezte hajlandóságát a tömbházak megépítésére, a telekre azonban templomépítés céljából az ortodox egyház is igényt tartott, és egyetlen szavazat hiánya miatt az ő javukra dőlt el a kérdés. Az egykori harckocsilőtér helyén azonban már illegálisan kezdett templomépítésbe egy ortodox szerzetesrend, ezt az épületet hamarosan le is bontja az önkormányzat, a telek ugyanis az övé, és a tervek szerint itt kap majd helyet Várad kettes számú ipari parkja.

Maros megye:sok az illegalitás

1989 után Maros megyében is gombamód szaporodtak az ortodox templomok. A legtöbb Marosvásárhelyen épült: az új, többségében betelepített románok lakta Tudor negyedben három, a 80-as évek derekán hasonló körülmények között létrehozott Egyesülés negyedben egy, a megyei kórház környékén, a megyesfalvi negyedben, a Kövesdombon, a Bodoni-erdőben szintén egy-egy.

A legtöbb templom esetében a görögkeleti egyház nem tartotta szükségesnek az építkezési engedély kikérését, a mindenkori városvezetés pedig – nemzetiségtől és vallási hovatartozástól függetlenül – szemet hunyt a törvénytelenségek fölött. Amint arról annak idején beszámoltunk, a város hagymásbodoni kijáratánál a közeli erdőből kitermelt fából készülő templom építéséről például az önkormányzati képviselők nagy része a Krónikából értesült. Illegális kezdeményezése révén a magát Calinicnak nevező, remeteéletet folytató szerzetes az ortodox egyházzal is szembekerült, ennek ellenére a városatyák rábólintottak az építkezési engedély utólagos megadására.

Amikor hat évvel ezelőtt a Pro Europa Liga szóvá tette a törvénytelenséget, a negyven év körüli, magát pópának tartó személy durván rátámadt a szervezet elnökére, Smaranda Enachéra. „Amikor az ortodox papi ruhát viselő személy rám támadt, és elkezdett szitkozódni, láttam, hogy beteg emberrel van dolgom. Az illető magánkívül, mondhatni delíriumos állapotban volt, s összevissza beszélt. Kitámadott, hogy reformátusként hogy merek román nevet viselni, és miért nem hagyom békén az ortodox egyházat.

Azzal fenyegetett, hogy a Jóisten kardja lecsap majd rám, mert a sátán embere vagyok, akárcsak az általam vezetett szervezet meg az egész Európa, mely az évszázadok során mindig a románság ellen harcolt” – mesélte lapunknak hat évvel ezelőtt Smaranda Enache. Akkoriban Gheorghe Şincan görögkeleti főesperes „egy magát papnak kiadó zavart elméjű embernek” nevezte Calinicot, aki szerinte nem képviseli az ortodox egyházat. Ennek ellenére a görögkeleti hívek előszeretettel látogatják az erdő szélén fekvő létesítményt.

A legutóbbi és leghangosabb vitát az ortodox expanzió Nyárádszeredában váltotta ki. A színmagyar városban, ahol a kevesebb mint száz görögkeleti két kisebb templommal is rendelkezik, az ortodoxok a főtéri parkba egy harmadikat is szeretnének építeni. Az egyház és a zöldövezet megőrzéséhez ragaszkodó önkormányzat háborúja jelenleg a bíróságon zajlik.

Szatmár sem kivétel

Szatmárnémetiben eközben a rendszerváltás óta hat ortodox templom építése kezdődött meg, melyek közül néhány már el is készült, és használat alatt van – tudtuk meg Nits Jánostól, a városi tanács urbanisztikai bizottságának elnökétől. Az új templomok között van egy olyan is, melyet több mint 15 éve építenek, azonban még mindig nem sikerült a munkálatok végére járni. A rendszerváltás előtt is volt már 4-5 ortodox templom a városban, így jelenleg a keleti rítusú kegyhelyek száma meghaladja a 10-et.

Expanzió Szentgyörgyön is

A késedelem máshol is jellemző. Sepsiszentgyörgyön már hetedik éve épül az új ortodox katedrális. Ez a harmadik ortodox templom lesz a tervek szerint a legnagyobb, az alapterülete 2200 négyzetméteres. A hívek adományaiból próbálják tető alá hozni, ahhoz azonban, hogy befejezzék, több millió lejre lenne még szükségük. A kilencvenes évek végén egyébként az ortodox egyház a város központjában kért területet templomépítésre, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azonban 2000-ben a csendőrkaszárnya melletti területet adta oda ingyenes használatba erre a célra. Az építkezést 2005-ben kezdték el, amikor már a közgyűlés azt fontolgatta, hogy ha nem lépnek, visszaveszi a területet.

A kommunizmusban felépített belvárosi katedrális is máig fejtörést okoz egyébként. Azt ugyanis azzal a szándékkal húzták fel a Lábas Ház mögé, hogy utólag lebontják az 1821-ben a huszárezred parancsokságának otthont adó műemlék épületet. Ez a terv meghiúsult, a templom takarásban maradt. Antal Árpád polgármester a Krónika megkeresésére elmondta, az ortodox egyház számos pert indított, hogy megszerezze a Lábas Ház telket és a mellette levő területet.

Ennek azonban az elöljáró szerint nincs semmi értelme, hiszen ha megszerzik is a tulajdonjogot, a műemlék épületet nem bonthatják le. A katedrális másik oldalán levő tömbház területe is az ortodoxoké ugyanakkor, ezért a lakók nem tudják telekkönyveztetni a lakásaikat. Erről már született elvi egyezség, hiszen a templom udvarának egy része viszont az önkormányzat tulajdonában van. A telekcsere folyamata már hivatalosan be is indult.

„Én a békés megoldások híve vagyok, azt várom el az ortodox egyháztól, hogy lépjen ki ezekből a perekből, és próbáljunk megegyezni. Nem lehet, hogy délelőtt a tárgyalóteremben veszekszünk, délután pedig arról tárgyalunk, hogy a város támogassa az ortodox egyházat” – szögezte le Antal Árpád. Az önkormányzat ugyan minden évben folyósít fűtéstámogatást az egyházaknak, köztük az ortodoxnak is, ám a román képviselők felvetették, hogy több segítséget is nyújthatnának.

Ugyanakkor azt is nehezményezték, hogy az új városrendezési terv szerint felújítják a templomuk előtti tömbházat, beépítik annak tetőterét, így még kevésbé fog látszani a létesítmény. Az épülő templom alapkőletételénél Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke egyébként azt mondta, több mint egy évtized alatt legalább 120 templomot és imaházat építettek vagy újítottak fel teljesen a két székely megye területén.

Kolozsváron lecsengett a templomépítési láz

Mintegy tíz-tizenöt új ortodox templom épült a rendszerváltás óta Kolozsváron, számottevő részük – 70-80 százalékuk – a Nagy-Románia párti Gheorge Funar polgármestersége idején – mondta el érdeklődésünkre Molnos Lajos RMDSZ-es önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke. Így épült fel a Monostor lakónegyedi katedrális és a Deák Ferenc (Eroilor) utcai kis templom is, utóbbit egy lebontott cukrászda helyére építették. Az építkezést egyébként hosszas huzavona, pereskedés előzte meg a telek visszaigénylése miatt, azt azonban nem lehetett megakadályozni, hogy az utca több évszázadon keresztül kialakult arculatát ne bontsa meg a stílusában oda nem illeszkedő építmény.

„Mára lecsengett a nagy templomépítési láz a kincses városban. Funar távozása után legfeljebb 3-4 ortodox templom épült, legutóbb a Donát negyedben akartak új templomot építeni. Az építési engedélyt először nem hagyta jóvá az önkormányzat, de a következő tanácsülésen már kellő létszámban jelentek meg a román tanácsosok, hogy megszavazzák a javaslatot, az RMDSZ- frakció a beruházás ellen voksolt” – nyilatkozta lapunknak Molnos Lajos.

Kérdésünkre hozzáfűzte, különösebb botrány nem kísérte az építkezéseket, hiszen az önkormányzat általában gond nélkül hagyta jóvá a templomok építési engedélyét, illetve bocsátotta az ortodox egyház rendelkezésére a kért telkeket, így azután az önkormányzatnak már nem volt beleszólása a beruházásokba.

Gyors térhódítás

A civil szervezetek hosszú évek óta próbálják összeszámolni, hogy hány ortodox templom épült az elmúlt több mint két évtized során Romániában, azonban pontos statisztikája senkinek sincs. A vallásügyi államtitkárnak sincsenek részletes kimutatásai. A legutóbbi, az APADOR Svájc és a Lelkiismereti Szabadságért Szolidaritási Alapítvány által 2008-aban készített civil „összeírás” szerint 1990 óta mintegy 4 ezer templomot építettek Romániában, amelyek közül legalább 3 ezer ortodox.

Ez az akkori számítások szerint azt jelentette, hogy átlagosan évi 150-200 istenháza építéséhez láttak hozzá a görögkeletiek. Mint az elemzés készítői rámutattak, ezalatt a két évtized alatt évi átlagban 1056 iskola zárt be, miközben a kórházi ágyak száma is átlagosan évi 3835-tel csökkent. Az ország területén egyébként összesen több mint 18 ezer templom van, amelyek számottevő többsége ortodox.

Gyertyákkal a gigakatedrálisér

A Román Ortodox Egyház (BOR) mindent megtesz annak érdekében, hogy megépülhessen Bukarestben a Nemzet Megváltásának Katedrálisa, amelynek építéséhez 2010-ben kezdtek hozzá, s a tervek szerint 100 méter – több mint 30 emelet – magas lesz és ötezer férőhelyes. Legutóbb ennek érdekében azzal rukkoltak elő, hogy szigorúan megtiltották, hogy Románia területén a templomokba a hívők otthonról vigyenek magukkal gyertyát, csakis az egyház által árultat szabad használniuk, amelyet viszont hatszor drágábban adnak.

A templomok falára kiaggatott figyelmeztetés szerint egyenesen bűn nem az egyház megszentelt gyertyáit használni és még büntetést is kap, aki alattomban saját gyertyát csempész templomba, ráadásul nemcsak lelkileg kell bűnhődnie, hanem pénzbírsággal sújtva is. Az összeg meghaladhatja az 5 ezer lejt. A hívek azonban egyelőre nem kapkodnak a hatszoros árú gyertyákért, ahogy azt az egyház remélte, pedig az ortodox húsvét (április 15.) előestéjére időzítették az árusítás megkezdését.


Kronika

Sztálinista fiatalok?

Sosem gondoltam volna, hogy a suhancnak is nevezett mostani román kormányt összefüggésbe lehet hozni – ha közvetetten is – a sztálini szemléletmóddal. Mondom ezt a készülő restitúciós/kártérítési jogszabálytervezet közvitára bocsátásának napjaiban, amikor a magántulajdon tiprásáról szóló híranyag mellett a néhai népnyúzó román diktátorpár képe adja hírül a világnak: a mai román országvezetés is úgy gondolkozik, mint a sztálinista berendezkedésű kommunista államhatalom.

Vagyis: nem kell visszaadni az 1945. március 6-a után törvénytelen törvényekkel elkobzott vagyonokat jogos tulajdonosaiknak vagy törvényes örököseiknek, sőt az esetleges kártérítés is csak minimális legyen, a reális érték 15 százaléka.

Nem akarok bibliai idézeteket sorolni arcpirítás végett, talán ez az egy is megteszi: az Isten is megbocsátja nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. A szakmailag feltehetően jól képzett fiatalok – úgy tűnik – nem tudják egyebek közt például azt, hogy a 83/1949-es hírhedt törvényrendelet alapján 1949. március 2-án éjszaka 30–40 kilós csomaggal fél óra alatt kiverték otthonukból mindazokat a családokat, akiknek 1945-ben még meghagytak 50 hektár birtokot, kényszerlakhelyre, munkatáborokba vitték őket, és iszonyatos életkörülmények között voltak kénytelenek tengetni napjaikat 1964-ig. Még a diplomások is csak fizikai munkát végezhettek, a gyermekek nem járhattak gimnáziumba, egyetemre.

Az sem volt ritka, hogy koholt vádak alapján a Duna-csatornánál kötött ki egy-egy derék – osztályellenségnek kikiáltott – értelmiségi. Éhbérért építtették vele a sokoldalúan fejlett szocializmust, egyebek közt azt a vizes árkot is, amelyen a nép fiából lett diktátor végigszáguldozott néhányszor luxusjachtjával.

Hogy a mai fiatal – politikusi szerepet vállaló – demokratáknak fogalmuk legyen bizonyos dolgokról, leírom, általában mit raboltak el az elvtársak az említett családoktól. Jó állapotban lévő, szépen berendezett kastélyt vagy udvarházat (kúriát), gazdasági épületeket; szántót, erdőt, legelőt, szőlőst – 50 év termésével együtt, mezőgazdasági gépeket és felszereléseket; ménest, csordát, kondát, juhnyájat, aprójószágot; festményeket, könyveket, arany- és ezüsttárgyakat; készpénzt. Leltárt általában nem készítettek, ha netán igen, kiderült, hogy hamis.

Valamirevaló restitúciós vagy kártérítési törvény az utóbbi 22 évben nem született Romániában. Legalábbis a kommunizmus üldözöttei számára nem. Ezek a családok például nem igényelhették vissza az elkobzott arany ékszereiket, mint ahogy tehették ezt például a diktátor örökösei. De a lebontott ingatlanokra, viszsza nem mért földekre, erdőkre vagy a természetben vissza nem adható – közintézményként használt – épületekre megilletné őket egy tisztességes kártérítés az Európai Unió védőernyője alatt a magántulajdon tisztelete nevében.

Különben bebizonyosodik, hogy Romániában csak a ’89 utáni, gyanús körülmények közt szerzett magántulajdonnak van becsülete a mai politikai elit szemében, mely magatartás cáfolhatatlan bizonyítéka az átörökített szemlélet- és gondolkodásmódnak.

Komoróczy György
A szerző székelyudvarhelyi közíró, nyelvművelő

Megszavazta az EP Tőkés László felsőoktatási előterjesztését

Az Európai Parlament (EP) pénteki strasbourgi ülésén megszavazták Tőkés László EP-képviselő előterjesztését az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról.

Előzőleg a témához hozzászóló EP-képviselők nagy elismeréssel méltatták a dokumentumot. A napirendi kérdéshez kapcsolódó zárszavában Janusz Lewandowski költségvetési EU-biztos köszönetet mondott Tőkés Lászlónak azért az „együttműködő és konstruktív szellemért”, amelyet jelentése elkészítése során tanúsított. Költségvetési szempontból annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a felsőoktatástól még a legszigorúbb megszorító intézkedések során se vonjanak meg anyagi alapokat. A felsőoktatás modernizációja azért is elengedhetetlenül fontos, hogy „az egyetemek ne munkanélkülieket gyártsanak futószalagon” – mondta az EU-biztos.

A most a parlament által elfogadott előterjesztés azt kéri az Európai Bizottságtól, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményétől, hogy a 2014-2020-as költségvetésben kiemelt módon szerepeljen az egyetemek támogatása. A tagállamokhoz azzal a kéréssel fordul, hogy nemzeti össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák felsőoktatási célokra. A regionális hatóságoktól azt várja el az Európai Parlament, hogy mind az egyetemi vezetőkkel, mind pedig az üzleti és a civil szférával partneri viszonyt alakítsanak ki, és a határokon átnyúló regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket is használják ki.

Egyes kimutatások szerint az EU-ban működő, mintegy négyezer felsőoktatási intézmény közül mindössze kétszáz szerepel a világ ötszáz legjobb egyeteme között, és ezek közül is nagyon kevés kerül ki Kelet- és Közép-Európából. Tőkés jelentése akcióterv kidolgozását és az ehhez szükséges anyagi alapok biztosítását kéri az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy a kelet-közép-európai egyetemeket is a nyugat-európai szintre lehessen emelni.

A dokumentum az őshonos kisebbségek, illetve nemzeti közösségek felsőoktatásának – és az őket szolgáló intézményeknek – a támogatását kéri a tagállamoktól, különös tekintettel a veszélyeztetett kultúrákra. Hangsúlyozza, hogy ennek az anyagi hátterét, finanszírozását is biztosítani kell. A nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében a helyi és regionális nyelvek, sőt a jelnyelv oktatását is szorgalmazza.

A hátrányos helyzetű közösségek, ezenképpen a romák, a fogyatékkal élők és más marginalizált közösségek számára is biztosítani kell a felsőoktatáshoz való hozzáférést – tartalmazza a megszavazott szöveg. Emellett külön fejezetben tesz ajánlásokat a nők felsőoktatási esélyegyenlőségének a biztosítása érdekében.

A felsőoktatási intézmények a demokratikus alapértékek elsajátításának a színhelyei is egyben. Ennek értelmében a dokumentum arra is kitér, hogy az európai alapértékek és az integráció tanítása mellett külön figyelmet kell szentelni az európai totalitárius rendszerekről szóló oktatásnak.

„Remélem, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok oktatási politikáik tervezésében messzemenően figyelembe fogják venni a nagy többséggel megszavazott jelentést. Elégtétel és öröm számomra, hogy miután Erdélyben az elmúlt húsz esztendőben, rendkívüli erőfeszítések árán, részlegesen sikerült egy valamire való magyar nyelvű felsőfokú intézményrendszert létrehoznunk, ez alkalommal, a volt kommunista rezsim idejéből örökölt helyzeti hátrányainkat leküzdve, az európai egyetemi rendszer megújításához is sikerül hozzájárulnunk” – mondta Tőkés László a szavazást követően.

Eddig 157 ezren tették le a magyar állampolgársági esküt

A könnyített honosítási eljárással kapcsolatos újabb fejleményekről nyújtott tájékoztatást nagyváradi sajtótájékoztatóján Wetzel Tamás, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi tárca miniszteri biztosa, aki pénteken az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnökségével egyeztetett a Körös-parti városban.

Wetzel Tamás elmondta: eddig összesen 157 ezren tették már le az állampolgársági esküt, többségük – mintegy hetven százalék ‒ erdélyi, illetve partiumi. A miniszteri biztos zökkenőmentesnek nevezte a demokrácia központokkal való együttműködést, ami meglátása szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezt a számot elérjék. Tájékoztatása szerint a Bihar megyéhez közel eső Biharkeresztesen immár kétezerötszázan tettek állampolgársági esküt. Hozzátette: tovább egyszerűsödik az ügyintézés a formanyomtatványok és az anyakönyveztetés tekintetében is.

A sajtótájékoztatón Zatykó Gyula, a partiumi régióban megnyitott demokrácia központok felelőse elmondta: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőjével folytatott tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy mostantól kezdve az iratok kézbesítését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vállalja fel, állítása szerint ennek az a célja, hogy megkíméljék az érintetteket az utazás költségeitől és fáradalmaitól. Eddig az új magyar állampolgárok a lakhelyükhöz legközelebb eső konzulátuson, személyesen vehették át keresztlevelüket, illetve más anyakönyvi papírjaikat.

Akik értesítést kapnak a konzulátusról, hogy megérkeztek az okmányok felkereshetik a legközelebbi Demokrácia Központot. Itt egy megbízólevelet kell kitöltsenek, amellyel felhatalmazzák az EMNT illetékesét az iratok átvételével.

170 éve halt meg Kőrösi Csoma Sándor keletkutató

Százhetven éve, 1842. április 11-én halt meg Kőrösi Csoma Sándor keletkutató, a tibetológia megalapozója, a magyar őshaza elszánt keresője. „Dicsősége abban áll, hogy egy álomkép után indult el, de egy valóságos feladatot oldott meg” – mondta róla egy angol életrajzírója.

Elszegényedett nemesi szülők hatodik gyermekeként született az erdélyi Kőrösön (Csomakőrös, Kovászna) 1784 tavaszán, csak keresztelésének április 4-i dátumát ismerjük. A szegény fiú tizenöt évesen gyalog ment Nagyenyedre (300 km), ahol a Bethlen Kollégiumban szolgadiák lett. Már ekkor – kényszerből – azt az aszketikus életmódot folytatta, amelynek később oly nagy hasznát vette: a földön aludt, nem fogyasztott alkoholt, néha még a vizet is megvonta magától. Mire 1815-ben befejezte tanulmányait, már maga is évek óta tanított a kollégiumban. A magyar nyelv eredete körül akkoriban zajló polémia őt is magával ragadta, s megfogadta: fényt derít a vitatott kérdésekre. Felkészülésként a nagy feladatra az akkor már tizenhárom nyelven író és olvasó Csoma angol ösztöndíjjal a nagy hírű göttingai egyetemen tanult három évig, egy professzora itt hívta fel a figyelmét a török nyelvű ujgurok és a magyarok estleges rokonságára.

Ezután határozta el, hogy felkeresi Ázsiában a magyarok őshazáját. Azt tervezte, hogy Oroszországon át utazik, ezért megtanult néhány szláv nyelvet. A hosszú útnak 1819 novemberében vágott neki gyalog, s tervein módosítva a Balkánon át jutott el Konstantinápolyig. Az ott dúló pestisjárvány miatt hajóval Szíriába ment, innen arab viseletben, egy karavánhoz csatlakozva utazott tovább Moszulba, a Tigris folyón csónakkal Bagdadba, majd innen 1820 októberében Teheránba. A további út veszélyeit felmérve angol pártfogóinál hagyta iratait és végrendeletét.

Körösi Csoma 1821 márciusában immár Szkander bég néven utazott tovább a háborúk dúlta Belső-Ázsia felé. A Hindukus hegyláncon átkelve 1822-ben érkezett Kabulba, majd Kasmír felől eljutott a nyugat-tibeti Ladakh székhelyének számító Lehbe. Tovább akart menni, de meggyőzték, hogy ez már túl nagy veszélyekkel járna. Az idegenre felfigyelt a helyi angol vezetés, először kémnek vélték és elfogták, de aztán meggyőződtek ártatlanságáról. Miután Csoma úgy döntött, hogy megtanulja a tibeti nyelvet, az angol kormánymegbízott, William Moorcroft beajánlotta a helyi uralkodóhoz, aki ajánlólevelet adott neki a zanglai kolostor tudós lámájához.

A következő éveket Kőrösi Csoma Zanglában, a phuktali kolostorban és Kanamban töltötte. Ez idő alatt végigolvasta, kivonatolta és a nyugati világ számára magyarázatokkal látta el a tibeti nyelvű „buddhista Biblia” 325 kötetének 105 ezer lapját, összeállította mintegy 40 ezer szócikkből álló tibeti-angol szótárát, a tibeti nyelvtanról szóló művét, és régi tibeti kéziratokat is vásárolt, amelyeket hazaküldött az Akadémiának. Eredményeiért a londoni Királyi Ázsiai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai sorába fogadta.

Tibetet elhagyva 1831 májusában érkezett meg Kalkuttába, ahol a Bengáli Ázsiai Társaság székházában nekilátott művei nyomdai előkészítéséhez, ezek 1834-ben láttak napvilágot, belőlük ötven példányt Csoma hazaküldetett. A következő években Molla Eszkander Csoma a Mulk-i Rúm (Európából való Csoma Sándor írástudó) névre kiállított okmányokkal bejárta Észak-Bengáliát, majd ismét Kalkuttában folytatott tudományos munkát, illetve a Bengáli Ázsia Társaság könyvtárosaként tevékenykedett. 1842 tavaszán újra elindult Lhászába, azonban útközben maláriában megbetegedett – mások szerint aszkéta életmódja gyengítette le –, és április 11-én Dardzsilingben meghalt. Itt temették el a helybéli angol kolónia jelenlétében.

A buddhisták által „a nyugati világ bódhiszattvájaként” (szó szerint: Megvilágosodott Lény, aki a jövőben Buddhává válik) tisztelt Kőrösi Csoma munkássága felbecsülhetetlen értékű a keleti nyelvek és kultúrák megismerése során. Sírja fölé 1845-ben a brit Ázsiai Társaság emelt emlékoszlopot, majd az MTA is emléktáblát helyezett el. Alakja szerepel Jókai …És mégis mozog a Föld című regényében, szülőfaluja 1902 óta a Csomakörös nevet viseli. Halálának 125. évfordulója alkalmából a Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapított, amelyet négyévente ítélnek oda. Szemző Tibor Az élet vendége – Csoma legendárium címmel dokumentumfilmet készített pár éve a neves kelet- és őshazakutató tibetológus életéről.

Korlátozná a kettős állampolgárok jogait egy kormánypárti képviselő

Egy kormánypárti képviselő kezdeményezése megtiltaná, hogy közjogi méltóságok lehessenek vagy katonai tisztséget töltsenek be azok a román állampolgárok, akik egy másik ország állampolgárságával is rendelkeznek.

Adrian Gurzău, a román Demokrata Liberális Párt (PD-L) Kolozs megyei parlamenti képviselője olyan alkotmánymódosító indítványt nyújtott be a képviselőház jogi bizottságában, miszerint a kettős állampolgárok ne tölthessenek be közméltósági tisztségeket és katonai funkciókat.

A képviselő szerint ugyanis csak azok képviselhetik a román állampolgárok érdekeit a parlamentben, akik kizárólag a román államnak állampolgárai, szerinte ugyanis „nem lehet szolgálni egyszerre két államot és két népet”.

Máté András Levente, az RMDSZ parlamenti képviselője – aki tagja a jogi bizottságnak is – az MTI-nek szerdán elmondta: az alkotmánymódosítást jelenleg a román képviselőház jogi bizottsága tárgyalja, de az egyeztetéseken csak a román kormány két pártja, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a 23 tagú bizottságból csak négy képviselő vesz részt a bizottság ez irányú munkájában.

Az RMDSZ vezetői már többször leszögezték, hogy az idei őszi parlamenti választások előtt nincs lehetőség arra, hogy módosítsák az alkotmányt, hiszen a parlamentben nincs meg az ehhez szükséges kétharmados többség, ezért a magyar szervezet nem tekinti prioritásnak ezt a kérdést.

Máté szerint a bizottság előkészítő tevékenysége nem érvényes, ugyanis a jogi bizottságban is kétharmados többségre lenne szükség. Ugyanakkor Daniel Buda, a román kormány fő erejét alkotó PD-L képviselője - aki a jogi bizottság elnöke - kijelentette, hogy a grémium a jövő hét elejéig véglegesíti az alkotmány módosított változatát, amit majd a képviselőház elé terjesztenek, ezt követően a szenátusban folytatódik az alaptörvény módosításának vitája.

Az alkotmány módosítását főleg Traian Băsescu államfő szorgalmazza, aki a múlt héten felajánlotta az ellenzéki pártoknak: lemond elnöki mandátumának két évéről azért, hogy a parlamenti választásokkal egyszerre tarthassák meg az elnökválasztást is. Ezért cserében azt kérte, hogy az ellenzék vegyen részt az alkotmánymódosítás parlamenti vitáján, és fogadja el törvényhozók létszámának csökkentését, valamint a jelenlegi két házas parlament helyett az egykamarás törvényhozói testület bevezetését, amiről még 2009-ben népszavazást tartottak Băsescu kezdeményezésére. Az ellenzék elutasította az államfő ajánlatát.

A kettős állampolgárok jogainak korlátozása nem új ötlet a hazai politikában, egy évvel ezelőtt az szociáldemokraták fenyegetőztek: törvényben tiltják meg a kettős állampolgároknak, hogy köztisztségeket töltsenek be.

Harry brit királyi herceg Erdélyben, ősei földjén töltötte a Húsvéti Ünnepeket

A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére terepmotorozással töltötte ideje egy részét Székelyföldön Harry herceg, II. Erzsébet brit királynő unokája.
A romániai lapok beszámolói szerint a herceget egy fiatalokból álló öttagú társaság kísérte el Székelyföldre a húsvéti ünnepekre. A társaság egy fapados légitársaság menetrend szerinti járatával érkezett péntek délben a marosvásárhelyi repülőtérre, és hétfőn este repült vissza Angliába a román fővárosból. Látogatásuk első szakaszában Kálnoky Tibor gróf vendégei voltak a miklósvári Kálnoky-kastélyban, aztán Zalánpatakon folytatták a kikapcsolódást, ahol Károly herceg, II. Erzsébet brit királynő fia – Harry herceg apja – vásárolt meg és újíttatott fel több falusi házat.

Harry herceg székelyföldi tartózkodása alatt végig igyekezett távol tartani magát az újságíróktól. Ennek ellenére a romániai bulvársajtó fotósainak sikerült lencsevégre kapniuk, amint a húsvéti székelyföldi havazásban terepmotor nyergébe száll. A herceg a zord időjárási viszonyok ellenére a motoron járta be a Zalánpatak környékén fekvő dombokat. Mint Kálnoky Tibor a román televízióknak elmondta, motoros kalandozásával a herceg komoly fejtörést okozott a biztonságát szavatoló testőröknek.

A herceg két helyi elöljárót fogadott. Nagy István, Barót város polgármestere (melyhez közigazgatásilag Miklósvár tartozik), és Kasléder József, Málnás község polgármestere (melyhez közigazgatásilag Zalánpatak tartozik) szilvapálinkát vitt ajándékba a vendégnek. Nagy István az újságíróknak elmondta, hogy a hercegnek ajándékozott pálinkát maga főzte.

A beszámolók szerint a vendéglátók a helyi hagyományos húsvéti ételekkel kínálták a herceget, aki el volt ragadtatva az erdélyi ízektől. A vendéglátók beszámolói szerint azzal a meggyőződéssel távozott, hogy kedvezőbb időjárási viszonyok között érdemes lesz még visszatérnie Székelyföldre.

Harry herceg először járt Székelyföldön, de apja, Károly herceg visszatérő vendégnek számít Erdélyben. A Kovászna megyei Zalánpatakon és a Brassó megyei Szászfehéregyházán vásárolt egykori parasztházakat és birtokokat, ezeket a helyi hagyományoknak megfelelően újíttatta fel.

Károly herceg több interjúban is elmondta, hogy Erdély tájai lenyűgözik, és úgy vélekedett, meg kellene azokat őrizni minél természetesebb formájukban. 2011. májusi látogatásán a román közszolgálati televíziónak azt nyilatkozta, „Románia legjobb exportterméke Erdély”, szerinte Nagy-Britannia sem rendelkezik ilyen értékes kinccsel.

A brit királyi család erdélyi gyökerekkel is rendelkezik.

II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia.

A Rhédeyek az Aba nemzetségből származó egyik legrégebbi magyar nemesi család. Erdőszentgyörgyön volt e család nyári rezidenciája, és itt született 1812. szeptember 21-én Rhédey Klaudia.

Klaudia az arisztokrácia híres bécsi udvari bálján ismerkedett meg Württembergi Sándor Tech herceg huszárezredessel, és egymásba szerettek. 1835-ben köthettek házasságot. Három gyerekük született, két lány és egy fiú, Ferenc. Klaudia éppen negyedik gyerekével volt várandós, amikor 1841. szeptemberében Erdélyből férje után utazott Grazba, ahol az már tábornoki rangban hadtestparancsnok volt. Graz közelében a megbokrosodott lovak a hintót az árokba borították. Klaudia 1841. október 1-én Pettauban belehalt sérüléseibe. Holttestét, óhaja szerint, hazaszállították szeretett Erdélyébe, és az erdőszentgyörgyi templomban helyezték végső nyugalomra.

Klaudia fia, Tech Ferenc herceg feleségül veszi Mary Adelaide, angol hercegnőt, lányuk Tech Mary Victoria, angol és ír hercegnő feleségül megy V. György, Anglia és Írország királyához. Fiuk, VI. György, Anglia és Írország királya feleségül veszi Elisabeth Bowes-Lyon hercegnőt, lányuk II. Erzsébet, Anglia és Írország királynője.

Erdőszentgyörgy lakói ápolják a grófnő emlékét. A református gyülekezet az alatt a fekete márvány emléktábla alatt imádkozik, amelyet Klaudia unokája, Mary Victoria walesi hercegnő állíttatott nagyanyja emlékére. Mary hercegnőnek sokat beszélhetett édesapja tündérszép nagyanyjáról, a magyar grófnőről, mert a királyné még trónörökösnő korában márványtáblát állíttatott elhalt nagyanyjának emlékezetére az erdőszentgyörgyi református templomban.

A Schmitt-botrány igazi háttere

Immáron hetek óta egy mesterségesen fölfújt ügy csontján rágódik Magyarország, de inkább annak posztkomcsi-liberális töredéke. A köztársasági elnök húsz évvel ezelőtt megírt kisdoktori értekezését plágiummal vádoló ricsajozók nem veszik észre, hogy ezer fontosabb gondja van az országnak annál, hogy egy dolgozat megszületésének körülményein és módján rágódjanak. Ez a munka senkinek nem ártott, senkit nem rövidített meg Magyarországon, s szerzőjének sem hozott egyebet, mint egy címet, amilyenből annyi van az anyaországban, hogy Dunát lehetne rekeszteni vélük.

Ki tudja, melyik hogyan született, miféle nagy tudósi hozzájárulás van mögötte, mi hasznot hozott a magyar tudományosságnak, Magyarországnak?! Ezeket senki nem firtatja, s az LMP nevű ifjú liberális kártyaklub főnökeit csak az államfő „lopott” értekezése érdekli, ezért sátoroznak le a budai Sándor-palota előtt, s röhögtetik az országot. Kutyából nem lesz szalonna – tartja a régi mondás –, de igazi hazafi sem lesz a jöttmentekből, azoknak semmi nem fáj, ami a nemzetnek fájhat. Kevés a kivétel, de azok emlékét tiszteli is a nemzet.

Az MSZP maradéka röhincsél, Gyurcsány Demokratikus Koalíciója harsányan követeli Schmitt Pál lemondását-lemondatását, a Jobbik pedig – ugyebár ők is ellenzékiek, csak éppen a túloldalon! – ugyancsak lemondatná az államfőt, vélvén, hogy talán saját gesztenyéjét piríthatná meg, esetleg a maga soraiból állítva köztársasági elnököt. Például Zagyva Gyulát...

Nem akarom én megvédeni Schmitt Pált, meg tudja ő védeni magát, ha akarja, ami pedig a lemondását illeti, arról csupán ő maga dönthet, hiszen a magyar alkotmány az államelnök elmozdíthatóságáról egészen pontosan fogalmaz: csak akkor vonható felelősségre, ha hivatala gyakorlása közben törvénytelenséget követ el, visszaél hatalmával. Hát őnéki húsz esztendővel ezelőtt egyáltalán nem volt módjában visszaélni semmilyen hatalommal, s ha valaki számon kérhető és felelősségre vonható a kisdoktori értekezés elfogadásának ügyében, akkor az az egykori akadémiai bizottság, mely kiválónak minősítette a dolgozatot, s „summa cum laudae” besorolással ítélte meg a doktori címet.

Ez, persze, nem változtat a tényeken, és Schmitt Pál a becsület nevében visszaadta mandátumát. Ezért tiszteljük.

Magyari Lajos