Megválasztotta Áder Jánost Magyarország köztársasági elnökévé az Országgyűlés szerdán. A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
Magyarország népe sikerre született – jelentette ki parlamenti beszédében Áder János. Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, „néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk”. József Attilát idézve úgy fogalmazott, „a múltat be kell vallani”. „Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból” – hangsúlyozta. Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: „hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával?” Áder János szavai szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, „de a mi hazánk Magyarország”.
Az új alaptörvényt méltatva úgy vélekedett: a dokumentum szilárd és legitim fundamentuma a közös értékeknek, az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományokra épül. „Új alaptörvényünk Európa legfiatalabb alkotmányaként azonban új korszakhatárt is jelez a magyar állam ezeresztendős alkotmányos fejlődésében” – jelezte, hozzátéve: az új alaptörvény minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a 21. század alapkérdéseire és kihívásaira.
Áder János azt ígérte, a magyar érdekek és a magyar értékek, a gazdasági, tudományos, kulturális érdekek és értékek szószólója lesz.
„A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat” – mondta, majd azzal folytatta: elégedett lenne, ha öt év múlva azt mondhatná, hogy sikerült közös nevezőre jutni legalább néhány aprónak tűnő, mégis alapvetően fontos kérdésben, így például a teljesítmény megbecsülésében, amellyel véleménye szerint régóta adósai vagyunk önmagunknak. „Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi, magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak” – fogalmazott az új köztársasági elnök, aki szerint a mindennapok teljesítményét kell megtenni „közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé”.
Áder Jánosnak államfővé választása után hatvan napja van arra, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget, és lemondjon európai parlamenti (EP) mandátumáról, mivel a törvényes előírások szerint európai parlamenti képviselő nem lehet köztársasági elnök.
Ádert a Fidesz-KNDP jelölte köztársasági elnöknek április végén, ő volt az egyetlen jelölt a tisztségre.
Magyarországon azért kellett új államfőt választani, mivel Schmitt Pál előző köztársasági elnök április elején lemondott a doktori disszertációjával kapcsolatban kirobbant plágiumbotrány miatt.
Áder János 1959 május 9-én született, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 1983-ban. 1989 áprilisától a Fidesz tagja, ugyanabban az évben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997 és 1998 között az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke. 2002-től 2006-ig a Fidesz országgyűlési frakciójának, 2002 és 2003 között a Fidesz ügyvezető alelnökeként a párt vezetője. 2009-től európai parlamenti képviselő.
Magyarország népe sikerre született – jelentette ki parlamenti beszédében Áder János. Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, „néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk”. József Attilát idézve úgy fogalmazott, „a múltat be kell vallani”. „Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból” – hangsúlyozta. Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: „hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával?” Áder János szavai szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, „de a mi hazánk Magyarország”.
Az új alaptörvényt méltatva úgy vélekedett: a dokumentum szilárd és legitim fundamentuma a közös értékeknek, az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományokra épül. „Új alaptörvényünk Európa legfiatalabb alkotmányaként azonban új korszakhatárt is jelez a magyar állam ezeresztendős alkotmányos fejlődésében” – jelezte, hozzátéve: az új alaptörvény minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a 21. század alapkérdéseire és kihívásaira.
Áder János azt ígérte, a magyar érdekek és a magyar értékek, a gazdasági, tudományos, kulturális érdekek és értékek szószólója lesz.
„A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat” – mondta, majd azzal folytatta: elégedett lenne, ha öt év múlva azt mondhatná, hogy sikerült közös nevezőre jutni legalább néhány aprónak tűnő, mégis alapvetően fontos kérdésben, így például a teljesítmény megbecsülésében, amellyel véleménye szerint régóta adósai vagyunk önmagunknak. „Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi, magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak” – fogalmazott az új köztársasági elnök, aki szerint a mindennapok teljesítményét kell megtenni „közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé”.
Áder Jánosnak államfővé választása után hatvan napja van arra, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget, és lemondjon európai parlamenti (EP) mandátumáról, mivel a törvényes előírások szerint európai parlamenti képviselő nem lehet köztársasági elnök.
Ádert a Fidesz-KNDP jelölte köztársasági elnöknek április végén, ő volt az egyetlen jelölt a tisztségre.
Magyarországon azért kellett új államfőt választani, mivel Schmitt Pál előző köztársasági elnök április elején lemondott a doktori disszertációjával kapcsolatban kirobbant plágiumbotrány miatt.
Áder János 1959 május 9-én született, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 1983-ban. 1989 áprilisától a Fidesz tagja, ugyanabban az évben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997 és 1998 között az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke. 2002-től 2006-ig a Fidesz országgyűlési frakciójának, 2002 és 2003 között a Fidesz ügyvezető alelnökeként a párt vezetője. 2009-től európai parlamenti képviselő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése