Több százezer zarándokot várnak a szombati csíksomlyói pünkösdi búcsúra, a magyarság legnagyobb egyházi és nemzeti ünnepére idén három különvonat is indult Magyarországról. A Székely gyors ötödször, míg a Csíksomlyó expressz harmadszor teszi meg a Budapest–Székelyföld-távot. Idén egy harmadik, a Boldogasszony-zarándokvonat is szállítja a magyarországi hívőket, a szerelvény – mely az eredeti tervek szerint Nyírő József hamvait hozta volna – csütörtökön, helyi idő szerint 6 órakor indult a budapesti Nyugati pályaudvarról, és Kürtösnél lépte át a román–magyar határt.
Mivel a román hatóságok megtiltották, hogy a vonat szállítsa a kegyeleti kocsit, a Máriaradnára, Gyergyószentmiklósra és Csíkszeredára tervezett rendezvények is elmaradnak.
A koronás címeres Nohab mozdony vontatta Székely gyors észak-erdélyi, Nagyvárad–Kolozsvár–Dés–Székelyföld-útvonalon közlekedik, és a madéfalvi állomásra érkezik, míg a Csíksomlyó expressz Kürtösnél lépi át a határt, és Gyulafehérvár, Segesvár és Brassó érintésével érkezik a Székelyföldre. Mindkét szerelvényt a MÁV-Start Zrt. állítja ki, mindkét mozdony az államvasút kötelékébe tartozik – az Aranycsapat Taurust a MÁV-Trakció Zrt. üzemelteti.
A Székely gyors menetrendje és útvonala idén is a hagyományos, a Csíksomlyó expressz azonban minden korábbinál hosszabb utat tesz meg: Szombathelyről indult, majd Budapestről folytatja útját Erdélybe, péntek este 22 órakor érkezve Madéfalvára. A Székely gyors 7.46-kor indult Budapestről, és biharkeresztesi kilépéssel ugyancsak 22 óra magasságában érkezik a célállomásra.
A zarándokvonatok a Székelyföldön személyvonatként közlekednek: a búcsú és a gyimesbükki ünnepség napján is elmennek a székelyföldi falvakban vendégeskedő utasaikért, hogy a nap végén ugyanoda viszsza is vigyék a zarándokokat.
„Máriával, Jézus anyjával”
Mivel a román hatóságok megtiltották, hogy a vonat szállítsa a kegyeleti kocsit, a Máriaradnára, Gyergyószentmiklósra és Csíkszeredára tervezett rendezvények is elmaradnak.
A koronás címeres Nohab mozdony vontatta Székely gyors észak-erdélyi, Nagyvárad–Kolozsvár–Dés–Székelyföld-útvonalon közlekedik, és a madéfalvi állomásra érkezik, míg a Csíksomlyó expressz Kürtösnél lépi át a határt, és Gyulafehérvár, Segesvár és Brassó érintésével érkezik a Székelyföldre. Mindkét szerelvényt a MÁV-Start Zrt. állítja ki, mindkét mozdony az államvasút kötelékébe tartozik – az Aranycsapat Taurust a MÁV-Trakció Zrt. üzemelteti.
A Székely gyors menetrendje és útvonala idén is a hagyományos, a Csíksomlyó expressz azonban minden korábbinál hosszabb utat tesz meg: Szombathelyről indult, majd Budapestről folytatja útját Erdélybe, péntek este 22 órakor érkezve Madéfalvára. A Székely gyors 7.46-kor indult Budapestről, és biharkeresztesi kilépéssel ugyancsak 22 óra magasságában érkezik a célállomásra.
A zarándokvonatok a Székelyföldön személyvonatként közlekednek: a búcsú és a gyimesbükki ünnepség napján is elmennek a székelyföldi falvakban vendégeskedő utasaikért, hogy a nap végén ugyanoda viszsza is vigyék a zarándokokat.
„Máriával, Jézus anyjával”
„Csíksomlyó a zarándoklat, az Istennel való találkozás és az imádság szent helye, ahol a keresztények mindig az élő Isten kezdeményező szeretetét ismerik fel” – így jelelemezte a magyarság legfontosabb zarándokhelyét Urbán Erik csíksomlyói ferences megbízott házfőnök, templomigazgató. Az idei, 445. csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „Máriával, Jézus anyjával”.
A zarándoklat liturgikus programja pénteken 19 órakor szentmisével kezdődik, mely után a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás lesz. Szombaton reggel 7 és 8, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék. A papi kordon fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről a szentmise helyszínére, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti Nyeregbe.
Az ünnepi búcsús szentmise fél 1-kor kezdődik a Hármashalom-oltárnál. A szentmise szónoka Tempfli Imre, a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe katolikus nemzetközi segélyszervezet osztályvezetője, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség plébánosa. Az ünnepi ceremónián részt vesz dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József segédpüspök és Orbán Szabolcs, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója.
A Hármashalom-oltárnál tartott ceremóniát követően a kegytemplomban délután 5 órakor csángó mise lesz, és este 7 órakor kezdődik a pünkösdelőesti szentmise, melyet reggelig tartó virrasztás követ. Vasárnap, pünkösd ünnepén a szentmiséket reggel 7-kor, 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor tartják. Hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor kezdődnek.
Búcsú a templomépítésért
A csíksomlyói búcsújáró hely története évszázadokra nyúlik viszsza. A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, cserében búcsú megtartását engedélyezte. A gótikus stílusban épült templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont székely, leányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb műkincse.
Az alkotással kapcsolatban, amely Máriát „Napba öltözött asszonyként” ábrázolja, karjában Jézussal, számtalan népi hagyomány, szokás maradt fenn. Az idei búcsúra a szobrot megtisztították a felületére lerakódott szennyeződésektől, majd védőbevonattal látták el. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága, a koronát is beleszámítva, két méter huszonhét centiméter. A hársfából készült, gipsszel és festékkel bevont szobrot többször festették újra, de a múlt században megtiltották a szobor bármilyen módosítását.
Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István pap vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett. Miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a győzelemért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.
A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ekkor kezdődött Csíksomlyó „virágkora”, a település a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává vált. A ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek itt. A mai nagy barokk templom építését a 19. század elején kezdték el, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
Gyalog teszik meg az utat
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise. Régi hagyomány szerint közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat. A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először a hagyomány szerint mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. Ezután a felvonulás az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz.
Miután a menet a kegytemplom mellett elhaladt, kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét. A menet közepe táján, a körmenetet vezető főpapok előtt helyezik el a labarumot, mely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelemi jelképe volt. A 30 kilogramm súlyú jelképet a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli magasba. Az ünnepi szentmisét a Duna Televízió és a Mária Rádió élőben közvetíti, előbbi immár két évtizede, és az idei jubileumra összefoglalóval és kísérő műsorokkal is készül a csatorna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése