Csíksomlyói búcsú 2012

A római katolikus székelyek és a csángók évszázadok óta elzarándokolnak pünkösdkor Csíksomlyóra. A zarándoklat mára túlnőtte múltját, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek ide magyarok, így napjainkra a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság ünnepévé vált.

Csíksomlyó Csíkszereda központjától mintegy három kilométerre észak-keleti irányban található. A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa az újjáépítendő templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A pünkösdi körmenetet 1567 óta tartják, azóta, hogy a katolikus vallású székelyek megverték az unitárius János Zsigmond erdélyi fejedelem hittérítés szándékával közeledő csapatait. A pünkösd szombatjára eső győzelmet a nép a templomban levő Mária-kegyszobor csodatevő erejének tulajdonította. Azóta egyre gyarapodó számban jönnek ide a zarándokok. A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor tartják a nagymisét annak a hágónak a térségében, amely a templom fölötti, Jézus-hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő Nagysomlyó hegye között van. Sokan már pénteken megérkeznek és virrasztva várják a szombatra felkelő napot, a közeli falvakból viszont reggel indul a körmenet. A búcsújárás célja a Boldogságos Szűz Mária tisztelete és az önként vállalt vezeklés, az imádságban és közös szentmiseáldozatban való részvételben pedig megtisztul a lélek.

*********
Ferences templom és kolostor Csíksomlyó

A csíksomlyói templom az egész magyarság számára nagy jelentőségű zarándokhely és kultúrtörténeti emlékhely.

Az első, 1442 után épült gótikus templom a XIX. század elejére már túl kicsinek bizonyult. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek. A következők: Szent Ferenc oltár, Szent Antal oltár, Szent Erzsébet oltár, Szent Anna oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János oltár, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára. Külön értéket képvisel a temploban a stallum a szentélyben és a szószék az templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben. A kórus legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában. A színes ablakok 1905-1911-ből valók, a csehországi Grottauban gyártották és helyezték el a templom ablaküregeiben. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben, Runggaldier József szobrász alkotásai, magasságuk 2,60 méter.A templom leghíresebb látnivalója, a zarándokok imáinak célpontja, a Mária kegy-szobor hársfából készült, 227 cm magas, ezzel a világon ismert fa kegyszobrok legnagyobbika. Válláról palást csüng le, fejét hármas korona díszíti, jobb kezében királyi jogart, baljában a koronás Kisjézust tartja. 1515 és 1520 között készülhetett reneszánsz stílusban. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

*******

KÜLÖNVONATOKKAL A PÜNKÖSDI BÚCSÚRA, CSÍKSOMLYÓRA - 2012

Hosszú idő után, négyéve indult újra hosszú útjára a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors. A Kárpáteurópa utazási iroda és az Indóház vasúti magazin 2008-ban egyedülálló vállalkozásba kezdett. Különvonatot indított a csíksomlyói búcsúra tartó zarándokok számára, a második bécsi döntést követően Budapestet Erdély távoli részével összekötő vonat nyomán, Székely gyors néven. A járat 1944-ben, Észak-Erdély elvesztését követően megszűnt és csak nemrég indult újra útnak. Nem véletlenül mondták a szerelvényt nemzeti lobogókkal váró székelyek az anyaországiaknak:

"Késtetek..., késtetek 64 évet."

A csíksomlyói búcsú a román diktátor Ceaucescu bukása után az erdélyi és anyaországi magyarok százezreinek ökunemikus istentiszteletévé, szent találkozójává vált. Ide vitt először három esztendeje nyolc kocsiban négyszáz zarándokot a kultikus Nohab dízel mozdony. A zarándokokat Erdő Péter bíboros prímás érsek áldása kísérte a csíksomlyói búcsúra.

Az ezeréves határra, a Gyimesekbe is eljutó vonat sikere miatt, a zarándokok tavaly májusban már tizenkét vasúti kocsival indultak útra. Csak azért nem többen, mert ennél hosszabb szerelvény nem fért el a kisebb székelyföldi vasútállomásokon, illetve ennél több kocsit segítséggel sem tudott elhúzni a szent koronás címerrel díszített magyar mozdony.

A Kárpáteurópa utazási iroda idén már 2 különvonatot indított és jövőre is két zarándok vonat fog indulni. Az egyik a már jól ismert Székely Gyors, a másik Csíksomlyó Expressz néven fog közlekedni 1600 utassal.
A Székely Gyorsot a csodálatosan felújított veterán Nohab, a Csíksomlyó Expresszt a Magyarország legkorszerűbb és legerősebb 10.000 lóerős villanymozdonya, a látványosan átfestett Taurus fogja húzni.

A zarándokok, mint korábban, most is falusi turizmus keretein belül, székely családoknál alszanak Alcsíkban, Tusnádfürdő, Újtusnád, Csíkszentsmon, Csíkszentimire, Csíkszentkirály színmagyar falvaiban. Az utasokat a szálláshelyekről a különvonat hozza, viszi a programok helyszínére, és természetesen idén is eljutnak az ezeréves határra, ahol eszükbe juthat a híres Széchenyi idézet:

" MAGYARNAK LENNI NEHÉZ, DE NEM LEHETETLEN. "