Három országban állíthatnak szobrot Rákóczinak

A II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem vezette kuruc szabadságharc békekötésének 299. évfordulójára emlékeztek szombaton, a Szatmár megyei Kismajtény határában. A 21. alkalommal megrendezett ünnepségen Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke, a megemlékezés moderátora üdvözlő beszédében kiemelte, korábban még sohasem volt annyi résztvevője az ünnepségnek, mint idén.


„Külön öröm számomra, hogy az egykori Rákóczi-birtok határon inneni és túli részeiről érkeztek vendégek, így nyíregyháziak, tyukodiak, ópályiak, csengeriek, valamint a Szatmár megye több településén élők közösen emlékeznek a majtényi síkon történt eseményekre” — fogalmazott a főszervező.

A szombati megemlékezést hagyományosan a kismajtényi vasútállomás melletti emlékműnél rendezték, ott, ahol csaknem 300 éve gróf Károlyi Sándor vezetésével a kuruc csapatok megadták magukat a császári hadak területi képviselőjének. A békéről április 26-án Szatmárban állapodtak meg, a tényleges kapituláció azonban csak 30-án történt meg a Kraszna bal partján elhelyezkedő Majtény melletti mezőn. Károlyi Sándor kuruc fővezér megszemlélte mintegy 12 ezer emberét, majd felolvasták nekik a békefeltételeket. A megállapodás szerint a szabadságharcban részt vevők amnesztiát kaptak, és a nemesség, illetve a kiváltságokat kapott jobbágyok megőrizhették jogaikat. A Habsburgok vállalták a vallásszabadság és a magyar történeti alkotmány tiszteletben tartását is.

Árulás vagy kompromisszum ?

Az aktus érdekessége volt, hogy a hűségesküre kötelezett katonák az akkor már elhunyt I. Józsefnek fogadtak engedelmességet. II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem soha nem fogadta el a szatmári békét, Károlyit pedig árulónak bélyegezte a kuruc emigráció. Mai ismereteink alapján elmondhatjuk, hogy 1711-ben a küzdelem eredményes folytatására a világpolitikai helyzet és a belső nehézségek miatt sem volt reális lehetőség. A labanc hadakat vezető Pálffy Jánosnak több alkalommal is lehetősége lett volna végzetes csapást mérni a kurucokra, ám ezeket, feltehetően szándékosan elmulasztotta, ezzel lehetőséget teremtve egy méltányosabb feltételekkel megkötött békére.

Az oszlop, amely a kuruc zászlótörésnek állít emléket, 1875 telén került a fegyverletétel egykori helyszínére, és a valamikori majtényi vasúti híd oszlopkőiből készült. Az emlékmű felállítására még 1848-ban gróf Károlyi Lajos adott utasítást. Az emlékmű előtt Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja elmondta, a nagyságos fejedelem a rendeket egyesítő erő jelképe, olyan vezér, aki a jobbágytömegeket és a különböző nemesi csoportosulásokat egy közös ügy zászlaja alá tudta gyűjteni, és jól szervezett seregével 8 éven át képes volt kitartani a nagyszámú túlerővel szemben. Günthner Tibor, Szatmár megye RMDSZ-es szenátora beszédében rávilágított, máig vitatott kérdés a majtényi fegyverletétel.

„Egyesek szerint szégyenteljes hazaárulás, mások úgy vélik, előrelátó politikai lépés, megint mások az értelmetlen vérfürdő megfékezéseként könyvelik el, amikor is a hazatérő katonák Te Deumot zengtek a majtényi síkon” — részletezte. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, a rendezvény fő előadója hozzászólásában megemlítette, a kuruc szabadságharc a térségbeli népek példás összefogása volt. „Magyarok, románok, tótok, ruszinok, szatmáriak, szabolcsiak és zempléniek együtt küzdöttek egy közös ügyért, és tették le végül a zászlót” — idézte fel az 1711. április 27-i eseményeket a magyarországi vendég.

A majtényi ünnepségek két évtizedes hagyományaihoz híven idén is Nagy Csaba nyíregyházi művész tárogatójátéka idézte fel a kor hangulatát, Komlódi István nagykárolyi történész pedig az esemény történelmi hátterét ismertette. Emellett helyi és magyarországi műkedvelő csoportok mutattak be műsort, a tyukodi Rezeda kórus citerán adott elő kurucnótákat, a domahidi tánccsoport magyar táncokat járt. A 2011-ben rendezendő majtényi megemlékezést a Kárpát-medencei magyarság közös ügyeként kívánják megszervezni, ezért a hagyományos ünnepségek mellett tudományos ülésszakot is szerveznek.

„Azt szeretnénk elérni, hogy köztéri Rákóczi-szobor kerüljön Szatmárnémetibe, Nyíregyházára és Beregszászra. A mai gazdasági viszonyok mellett úgy vélem, az lenne a legkifizetődőbb, ha ugyanaz a mester ugyanabból az anyagból három egyforma szobrot készítene, és ezeket állítanánk fel” — vetítette elő a jubileumi ünnepség részleteit Muzsnay.

A magyar ügy és a Fidesz

Megvan a kétharmados Fidesz-többség az országgyűlésben – a jobbközép párt gyakorlatilag ellenfelek nélkül láthat hozzá a kormányzáshoz. Orbán Viktoréknak nem lesz könnyű dolguk sem a belpolitikában, sem a külpolitikában. A gazdasági válság meghatározza majd belső mozgásterüket, a szomszédokkal való nézetkülönbségek rendezése pedig meghatározó célkitűzése kell legyen az új magyar külügyminiszternek.

A kétharmados többség kapcsán vannak a határon túli magyarokat is érintő kérdések, amelyek újra napirendre kerülhetnek, mit például a kettős állampolgárság kérdése.

Annak idején a „decemberötödike” a kisebbségben élő magyar közösségek körében sokaknak okozott traumát. A kettős állampolgárság problémáját elvileg most a magyar parlamentből meg lehetne oldani. Kérdés azonban (kiindulva az ominózus referendum részvételi adataiból és az arányokból), hogy a magyar társadalom miként viszonyul majd a dologhoz. Az biztos, hogy a fonalat nem onnan kell felvenni, ahol akkor megszakadt, hanem teljesen új érvelési alapokra kell helyezni azt az esetleges kampányt, amit ennek érdekében az ügy támogatói lefolytatnak.

Ha a kettős állampolgárság kérdését az anyaországon belül könnyebb lesz eldönteni, annál bonyolultabbnak bizonyulhat külpolitikai téren. Míg Románia esetében a reakció a külügyminisztérium részéről lehet akár teljesen pozitív is, addig például a szlovákok várhatóan a lehető legellenségesebben fognak viszonyulni.

Ami az erdélyi magyarokat illeti, a budapesti kormány nemcsak a kettős állampolgárság ügyét kell napirendre tűzze, hanem valamilyen szinten legalább kísérletet kell tennie a „magyar ügy” rendezésére. Vagyis az egész egy nagyobb koncepció részét kell képezze. A mostani romániai hatalom részéről mutatkozik bizonyos hajlandóság arra, hogy a magyarok követeléseit rendezzék (erről a mostanában több időt a PD-L vezérkari személyiségeivel eltöltő RMDSZ-es politikusok is beszélnek, habár egyelőre csak magánbeszélgetéseken). Az RMDSZ kormányon van, így aktívan tudja befolyásolni az esetleges megoldás-kísérletek alakulását, a Fidesz a PD-L-vel együtt van a Néppártban, ami szintén közeledési alapot jelenthet. A lényeg az, hogy nem harciasan, hanem higgadtan kell felvetni az előbb a magyar közösség legitim képviselőivel alaposan megvitatott és kidolgozott stratégiát. A helyzet kedvez a „nagy lépések politikájának is”, ha ez nem a nagyszájúak rángatózása lesz, hanem a nyugodt és a megfelelő fogalmakat használó stratégák lépnek.

Az erdélyi kérdés rendezésében a legnagyobb akadályt nem a hazai szolgálatos nemzetvédők jelentik majd (habár a Ponta vezette szociáldemokraták megpróbálnak majd minden lehetséges kimenetelt árulásként bemutatni), hanem a szlovákok attitűdje. Ha a szlovákok a kettős állampolgárság ügyéhez radikálisan és elutasítóan viszonyulnak, és ha ezt az álláspontot a magyar külpolitika nem tudja kezelni, akkor a romániai ellenérvek is erőt nyernek a „nemzetközi példából”, és a szokásos kisantant-szolidaritás léphet életbe. Ha a szlovák állásponttól függetlenül lesz képes a két ország, és mi erdélyi magyarok „rendezni végre közös dolgainkat”, akkor az mindenképpen történelmi fordulópontot jelent a térségben és magyar sorsban egyaránt.

Erre éppen ezzel a kétharmados többséggel nyílt lehetőség. Ám a kétharmados többség a kezdet: a higgadt, pragmatikus, és a külhoni magyarokkal együtt kidolgozott külpolitika válthatja valóságra azt, ami most csak vágy.

Történelmi kétharmadot szerzett a Fidesz

Nem csupán a hatodik szabad választás zajlott le Magyarországon, hanem forradalom történt. Ezt Orbán Viktor mondta vasárnap este a választásokon több mint kétharmados többséget megszerző Fidesz-KDNP kampányközpontjában, az összegyűlt szimpatizánsokhoz intézett beszédében.

A szavazatok több mint 97 százalékos feldolgozottsága mellett a 2010-es Országgyűlési Választások második fordulóját követően világossá vált, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség megszerezte a mandátumok több mint kétharmadát. A vasárnap lezajló választásokat az érdektelenség és távolmaradás jellemezte, urnazárásig a voksolásra jogosult állampolgárok 41,89 százaléka adta le szavazatát. A második fordulóban 57 egyéni mandátum sorsa dőlt el, amelyek túlnyomó többségét, 54-et a Fidesz- KDNP jelöltjei szereztek meg. A szocialisták két egyéni választókerületben tudtak győzni a második fordulóban, noha az MSZP-s Szanyi Tibor mandátuma csak a külföldi szavazatok feldolgozása után lesz biztos. Egy független képviselő is egyéni mandátumot szerzett Edelényben, az ő javára a Jobbik képviselője lépett vissza.

Nagy változás már nem várható az országgyűlési mandátumok megoszlásában, a Fidesz-KDNP 263, a Magyar Szocialista Párt 59, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 47 és a Lehet Más a Politika 16 mandátumot szerzett.

A választásra jogosult személyek többsége élt szavazati jogával Románia három városában. Így Bukarestben a második fordulóban urnák elé várt 10 emberből nyolcan adták le voksukat. Kolozsváron a listára felvett 29 személyből 15-en mentek el szavazni. Csíkszeredában 35 ember volt jogosult a második fordulóban voksolni, közülük 28-an ezt meg is tették. Rendkívüli esemény egyik helyen sem történt.

Győztesek és vesztesek Orbán Viktor szerint a magyarok bebizonyították, hogy van értelme hinni a demokráciában. „Demokratikus keretek között olyan nagy horderejű változást tudtunk véghezvinni, amelyet korábban csak forradalommal tudtak” – hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve: Magyarországon beteljesedett egy történelmi tanulság, húsz év tanulsága, a rendszerváltás tanulsága, amely úgy hangzik, rendszert váltani nem lehet, rendszert csak megbuktatni, megdönteni lehet.

„Megdönteni és újat alapítani helyette, és ma ez történt” – fogalmazott Orbán Viktor. Kijelentette, a magyarok megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét és helyette újat alapítottak; ez pedig a nemzeti együttműködés rendszere.

A szocialisták levonták a választás tanulságait. Lendvai Ildikó bejelentette, hogy lemond az MSZP elnöki posztjáról és a pártelnökség is felajánlja lemondását a kongresszusnak. Hozzátette: az elnökség május végére, június elejére hívja össze a párt kongresszusát, és – mint mondta – eddig fogja betölteni pártelnöki tisztségét. A kongresszus majd új elnököt választ, értékel, meghatározza az ellenzéki politizálás stratégiáját, és meghatározza a teljes, alulról felfelé történő tisztújítást is – jelentette ki.

A Jobbik célja és küldetése „Magyarország megmentése” – nyilatkozta Vona Gábor pártelnök. A Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados eredményéről azt mondta: a Jobbik nagy veszélynek tartja, ha egy párt a saját érdekei szerint alakíthatja át az ország közjogi berendezkedését. A Jobbik elnöke közölte: a párt a négy legsürgetőbb feladatnak az adócsökkentést, a kilakoltatások megakadályozását, a közbiztonság erősítését és az elszámoltatást tartja.

A Székely Hadosztályra emlékeztek

Április 22-én, csütörtökön 18 órakor Budapesten, az EMI-klubban került sor a Nagy Magyarország történelmi magazin új számának bemutatójára, amely a méltatlanul elfeledett Székely Hadosztály történetét dolgozza fel. A magyar szakirodalomban ez az első átfogó ismertetés a Magyar Királyság utolsó honvédőiről.

Ezt követően Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa, a Nagy Magyarország aktuális számának egyik szerzője tartott előadást ugyancsak a Székely Hadosztályról. Mint ismeretes, Magyarország 1918 őszén sorsfordító események előtt állt: a háborús vereség következtében felbátorodott ellenséges erők bevonultak területeire, megkezdték az ország megszállását és az impériumváltást. Mivel a frissen hatalomra került kormányerők inkább pozíciójuk megszilárdításával, mintsem a határok védelmével voltak elfoglalva, Erdély, Székelyföld csak magára számíthatott a Kárpátokon átkelő román hadsereggel szemben. Lelkes székely önkéntesekből Kratochvil Károly ezredes vezetésével megalakult a Székely Hadosztály, és négy hónapon keresztül sikerrel állt ellen a román túlerőnek.

A KÉREM SZÉPEN ÉS A ROMÁN ÉRZÉKENYSÉG

Nagy a sértődöttség román körökben, a francia állami televízió egyik humoros műsorában Román köszönés címmel olyan jelenetet mutatott be, amikor egy fiatal roma férfi szemmel láthatóan kéregetve azt mondja franciául: kérem szépem, uram. Ez a kérem szépen a román köszönés. A párizsi nagykövetség már tiltakozott, rasszistának, idegengyűlölőnek nevezte a jelenetet. A francia tévé még nem reagált a román megkeresésre.

Alkotmánymódosítás a kormánypalotából

Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnapi ülésén a kormány — jelentette be Emil Boc miniszterelnök. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi, 471 tagú kétházas törvényhozói testület helyett. Erről a módosításáról azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés: az RMDSZ továbbra is a kétkamarás rendszert szorgalmazza, s a kezdeményezés az ellenzéki pártok felháborodását is kiváltotta. A bejelentés azért is számít meglepetésnek, mert a törvényhozó testület alig egy nappal korábban döntött azon parlamenti bizottság létrehozásáról, amelynek feladata éppen a módosítások kidolgozása.

A népszavazás kötelez?

Emil Boc miniszterelnök elmondta: a kormány alkotmányos jogával élve kezdeményezte az alkotmánymódosítás kidolgozását, a tervezetet továbbítják az államfőnek, aki a parlament elé terjeszti megvitatásra. Mint mondta, a jogszabály kidolgozása a kabinet és az államelnök, valamint a kormánykoalíciós egyeztetések eredménye. Hangsúlyozta: a kezdeményezést a tavaly novemberi népszavazások eredménye indokolja, amikor a referendumon részt vevők túlnyomó többsége az egykamarás parlament és a honatyák számának legtöbb háromszázra való csökkentése mellett foglalt állást.

Nagyobb elnöki hatalom

A miniszterelnök ismertette a kabinet által elfogadott tervezet főbb előírásait. Eszerint a szenátus felszámolása után egykamarás parlament működne képviselőház (camera reprezentanţilor) néven. A testület kétszeri vita után fogadna el minden törvényt, ezek között legalább harminc napnak kellene eltelnie. Módosítja a jogszabály az államfő tisztségéből való felfüggesztésének procedúráját. Ezt a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja a felfüggesztést. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb idő után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Az államfő hatalmának erősödésére utal az az előírás is, miszerint a miniszterelnök csak az államfővel való előzetes konzultáció után javasolhat vagy válthat le minisztereket. Az elnök mandátuma idején teljes mentelmet élvez — áll a tervezetben, míg a jelenlegi alaptörvény csak a politikai nyilatkozatokért járó mentelmi jogot biztosítja.

Megkérdezik a kisebbségeket

Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik a parlamentbe jutást lehetővé tevő minimális küszöb megemeléséről.
Az alkotmánymódosítás ügyében azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés. Az RMDSZ tegnapi közleménye szerint Markó Béla a kormányülésen elmondta, hogy a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. A miniszterelnök-helyettes egyetértett azzal, hogy a kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe. A tervezetbe az RMDSZ javaslatára bekerült egy módosítás a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan is. Eszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak".

Tiltakozik az ellenzék

Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság, amelynek feladata az alaptörvény módosításainak kidolgozása. A szociáldemokraták táborából a legvehemensebben Adrian Năstase, az alakulat országos választmányának elnöke reagált a miniszterelnök bejelentésére, sértőnek, megalázónak és megengedhetetlennek minősítve a kormány eljárását. Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint a kabinet semmibe veszi a parlamentet.
A kormányoldal a parlamentben jelenleg a törvényhozók 55 százalékának támogatását élvezi. Az alaptörvény módosítá­sához azonban kétharmados többség szükséges, így az ellenzék nélkül nem lehet elfogadni az alkotmánymódosító tervezetet.

Nem politikai látogatásra jön a dalai láma

Közleményben reagált Tőkés László európai parlamenti képviselő a román külügyminisztériumnak a dalai láma székelyföldi látogatása kapcsán megfogalmazott álláspontjára, miszerint Románia nem hívta meg a tibeti vezetőt, és Bukarest egyetlen Kína létezését ismeri el, amelynek része Tibet is.
„A tibeti nép szabadságáért való következetes és állhatatos kiállása, valamint a demokráciáért folytatott erőszakmentes küzdelme révén a dalai láma személyisége és szolgálata példaértékűvé vált a világ szemében. Tibet száműzetésben élő vallási vezetője nem csupán saját népének jogaiért, hanem valamennyi elnyomott nép szabadságáért és emberi jogaiért síkraszáll" — fogalmaz. Tőkés szerint a dalai láma látogatása nem kérdőjelezi meg az „egy Kína" elvét, első romániai látogatása nem politikai, hanem ökumenikus, vallási természetű, Kőrösi Csoma Sándor szülőhazájának szól, akit saját szentjeként tisztel a buddhizmus. Emlékeztetett továbbá: hasonló helyzetben szinte valamennyi ország hasonlóan viszonyul a látogatáshoz, az amerikai elnök is nem hivatalos látogatás keretében fogadta a dalai lámát.

Erdélybe látogat szeptemberben a dalai láma

Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására szeptemberben két napos látogatást tesz Erdélyben a dalai láma. Ezt Tőkés jelentette be szombaton, a háromszéki Csomakőrösön lezajlott Kőrösi Csoma Sándor Napokon.


Tőkés László, aki a huszonegyedik alkalommal megrendezett Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében a csomakőrösi református templomban tartott istentiszteletet, bejelentette: nemrég megérkezett a hivatalos visszajelzés, miszerint a dalai láma elfogadta a meghívását, és az idén szeptemberben két napra Erdélybe is ellátogat.

Tőkés 2008. december 3-án találkozott a dalai lámával – polgári nevén: Tenzin Gyatsoval –, Tibet indiai száműzetésben élő vallási és politikai vezetőjével. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke EP-képviselőként többször is felszólalt az Európai Parlamentben Tibet ügyében, és csatlakozott a kínai hatóságok által üldözött tibetiek védelmére szerveződött frakcióközi munkacsoporthoz is. A Tibeti Intergroup Brüsszelben, az Európai Parlament székházában 2008. december 3-án szervezett fórumot a hivatalos látogatáson résztvevő dalai lámával. Tőkés élőszóban és írásban ekkor hívta meg Erdélybe, ahol Kőrösi Csoma Sándor, a tibeti tudományosság megalapítója, az első tibeti-angol szótár megalkotója született.

„A 2009-es év folyamán folytak az egyeztetések a dalai láma kabinetjével Őszentsége lehetséges programjáról, a levél formájában megküldött hivatalos visszajelzés értelmében szeptemberben a dalai láma Csomakőrösre, Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujába utazik, ahol megkoszorúzza az első európai bódhiszattva (buddhista szent) szobrát, majd Sepsiszentgyörgyön tart nyilvános előadást” – áll Tőkés László vasárnapi közleményében.

Katyń, 1940 — Szmolenszk, 2010

Néhány napja Lech Kaczyński, Lengyelország elnöke és népes kísérete repülőszerencsétlenségben halt meg a lengyelség számára ,,átokföldjének" nevezett Katyń felé utazva, a szmolenszki repülőtér közelében. A tragédia újra Katyńra irányítja a figyelmet. Hogy mi is történt hetven éve a katyńi és a környező erdőkben, világosan kiderül Leopold Jerzewski könyvének alábbi részletéből.

Ma már — noha a számok még mindig sajnálatosan bizonytalanok —, hogy miért, az is világos! Sztálin parancsára az NKVD tisztjei több mint tizenötezer lengyel tisztet és katonát gyilkoltak meg. Ahogyan a korszak legtájékozottabb magyar történésze, Kun Miklós írja a könyv utószavában: a gyilkosságsorozat ,,…a legnagyobb titokban történt. A titkolózásnak ezúttal is funkciója volt: a mészárlásnak félelmet és tiltakozást, bosszúvágyat és értetlenséget kellett kiváltania a lengyel nemzetben." A hírek persze terjedtek, voltak túlélők is, a szovjet vezetés azonban igyekezett a németek számlájára írni a gyilkosságokat, ezért is 1943-ban Hitler a korszakban szokatlan módon nemzetközi szakértők bevonásával exhumáltatta a tömegsírok egy részét. Egy magyar orvosprofesszor is tagja volt a bizottságnak, az ő vizsgálatai nyomán minden kétséget kizáróan kiderült, hogy az áldozatokat tarkón lőtték. A dokumentumok azonban az elkövetkezőkben kalandos úton elvesztek, az elérhető szemtanúk is eltűntek. Az NKVD ,,dolgozott". Nürnbergben különböző okok miatt nem tárgyalták a katyńi mészárlást (?), amikor mégis szóba került, a szovjet delegáció a nácikat vádolta meg a bűnténnyel, de már a hidegháború éveiben megszólaltak az Amerikába és Angliába menekülő szemtanúk, noha Katyń egészen a Szovjetunió széteséséig tabu volt Lengyelországban és a szovjet birodalomban, noha Hruscsov a huszadik kongresszus után felajánlotta Gomulkának, hogy hozzák nyilvánosságra és varrják Sztálin nyakába a bűntetteket, ez ellen a lengyel vezetés tiltakozott (?), Katyń pedig a lengyel tragédia jelképévé vált. S ez most — noha a lengyel—orosz megbékélés nyitánya lehetett volna Kaczyński, Medvegyev és Putyin közös főhajtása a mártírok élő emléke előtt —, a repülőszerencsétlenség után, amikor az elátkozott katyńi erdő ismét áldozatokat követelt, újra elhangzott a lengyel sajtóban. Nagy László gyönyörű szavaival: ,,vért akart az ábránd", a lengyel—orosz megbékélésre pedig még várni kell…

******
A kozelszki, a sztarobelszki és az osztaskovi tábor lengyel hadifoglyainak megsemmisítése 1939 decemberében kezdődött. Karácsony ünnepének előestéjén mindhárom táborból — felekezetre való tekintet nélkül — elszállítottak minden tábori lelkészt, összesen mintegy kétszáz embert. Ismeretlen helyen vagy helyeken meggyilkolták őket. Kozelszkben csupán Jan Leon Cylkowski lelkész menekült meg, ugyanis éppen zárkában volt. Ez majdnem négy hónappal meghosszabbította az életét. 1940. március 8-án Kozelszkből még tizennégy — ismeretlen kritérium alapján kiválasztott — tisztet vittek el. Közülük csak egy maradt életben. A többit kivégezték. (...)
A foglyokat ablak nélküli, úgynevezett Sztolipin-vagonokba zsúfolták, amelyeknek csak a mennyezetén volt egy kis szellőzőberendezés. A vonatok ismeretlen irányba indultak el. Kozelszkben a fogolyszállítmányok létszáma 50 és 344 fő között mozgott, Sztarobelszkben 18 és 240 fő között, Osztaskovban valószínűleg ugyanez volt a helyzet. Kozelszkből és Sztarobelszkből nem naponta indítottak szállítmányokat. (...) Osztaskovban, a legnagyobb létszámú táborban naponta egy, olykor azonban három menetoszlopot is összeállítottak. Rendszerint — mint ezt Kozelszkben megfigyelték — a szállítmány összeállítása előtt a tábor vezetői telefonon kapták meg Moszkvából azoknak a hadifoglyoknak a nevét, akiket még aznap el kell szállítani. A táborban maradt foglyok igyekeztek felírni elhurcolt társaik nevét vagy legalább létszámát. Később ennek alapján állították össze az eltűntek — jóllehet nem teljes — jegyzékét.
S minden valószínűség szerint itt értünk el a katyńi gaztett legsötétebb titkához. A különleges szovjet államérdekek szempontjából helyrehozhatatlan hibát követtek el: a hatóságok meghagyták néhány száz szemtanú életét, aki később igaz tanúvallomást tett. Ha mindannyiukat elpusztították volna, most csupán a Katyńban 1943-ban végzett exhumálás eredményeire támaszkodhatnánk. Adatokra, amelyek teljesen elegendőek a bűntény idejének meghatározásához, de semmit sem mondanak a bűntény végrehajtásának körülményeiről.

Sohasem fogjuk megtudni, hogy egyes hadifoglyokat miért nem lőttek agyon. Mind a mai napig senki sem elemezte annak a 449 embernek a jellemét, világnézetét, politikai meggyőződését, aki elkerülte a halált. Pedig ez az elemzés messzire vezető következtetéseket alapozhatna meg. (...)
Az összesen kilencven menetoszlopból hét menetoszlopot nem a kivégzés helyére irányítottak, hanem egy kisebb táborba, a Kaluga környékén levő Pavliscsev Borba. Innen az összes életben maradt foglyot rövidesen átszállították a Vologda környéki Grjazovecbe. Elkerülte a kivégzést az a két-két menetoszlop, amelyet Kozelszkből 1940. április 26-án és május 12-én, Sztarobelszkből április 25-én és május 12-én, valamint az a három, amelyet Osztaskovból április 29-én, május 13-án és 16-án indítottak útnak. Kozelszkből mindössze 150 + 95 = 245 foglyot válogattak ki; Sztarobelszkből 63 + 16 = 79 foglyot (emellett ezt a 63 főt az utolsó pillanatban válogatták ki április 25-én egy 200 fős csoportból); Osztaskovból pedig 60 + 45 + 19 = 124 főt. Ez összesen 448 ember. Ám 449 ember menekült meg. A 449. megmenekültnek a sorsa megkülönböztetett figyelmet érdemel.

Stanisłav Swianiewicz professzort április 29-én a tizennyolcadik menetoszloppal indították útnak Kozelszkből. A foglyokat több mint egy napig menetoszlopban tartották. (...) 1940. április 30-án a vonat megállt valami állomáson. Ez volt Nyezdovo. A vagonba fölszállt a ,,vörös arcú" NKVD-ezredes, és név szerint Swianiewicz professzort szólította. Azonnal átvitték egy másik vagonba, és bezárták egy üres kupéba. A professzor felkapaszkodott a felső fekvőpolcra, ahonnan egy kis résen keresztül mindent látott, ami odakinn történt.
Az állomást állig felfegyverzett NKVD-egységek vették körül. A vagonok ajtajához minden fél órában egy harminc személyt befogadó autóbusz érkezett, amelynek ablakai be voltak meszelve. Az autóbusz úgy állt a vagonajtóhoz, hogy a fogolytisztek közvetlenül beszállhattak. Miután a sorra kerülő harminc embert felvette, az autóbusz eltűnt a közeli erdőben. Így ,,rakták ki" az egész ,,szállítmányt".
Csak később derült ki, hogy Gnyezdovo állomás három kilométerre van a foglyok tömeges kivégzésének helyszínétől, vagyis a katyńi erdő azon részétől, amelyet a helybeliek Koszogorinak neveznek. Három kilométerre a pisztolylövések már nem hallatszanak el. Swianiewicz professzor azt mondja: eszébe sem jutott, hogy a tiszteket a közelben agyonlövik. ,,Nem is gyanítottam, hogy abban a pillanatban, azon a verőfényes tavaszi napon embereket végeznek ki" — írja. Délben egy fekete gépkocsi, a rabomobil a professzort a szmolenszki városi börtönbe vitte, ahonnan hamarosan átszállították Moszkvába — a Ljubjankába.

A professzornak az 1940. április 29-én útnak indított szerencsétlen tizennyolcadik menetoszlopban levő bajtársait — kivétel nélkül az összeset — megtalálták a katyńi tömegsírokban. Vajon miért egyes-egyedül ő maradt életben? Ő maga nem tud erre a kérdésre megnyugtató választ adni. Hiszen ha valami okból úgy döntöttek, hogy életben hagyják, akkor be kellett volna osztani a Pavlicsev Borba irányított egyik menetoszlopba. Talán valami tévedés történt. De az is lehet, hogy az utolsó pillanatban rádöbbentek: a halálraítéltek menetoszlopában van egy ember, akire a további nyomozás érdekében Moszkvának szüksége van. A professzor úgy gondolja: el akarták ítélni mint veszélyes kémet, mivel a szovjet gazdaság tanulmányozásával foglalkozott. Ezt a magyarázatot nem lehet kielégítőnek tekinteni. A Szovjetunió­ban hozott sok halálos ítélet minden irracionalitása mellett is nehéz feltételezni, hogy egy embert, akit a Szovjetunió ellen elkövetett különösen súlyos bűntettel vádolnak, csupán azért ne lőjenek agyon, mert a vádlottak padjára akarják ültetni. A talány megoldása, úgy tűnik, másutt keresendő: Swianiewicz professzor a totalitárius gazdaságnak, főleg a Harmadik Birodalom gazdaságának jeles szakértője volt, s ebben a minőségében a szovjet hírszerzés felhasználhatta volna. Ez lehet egy magyarázat.
Tény, hogy Swianiewicz professzornak — aki túlélte a szovjet börtönöket, és napjainkban Nyugaton él — felbecsülhetetlen érdemei vannak a katńyi tragédia felderítésében. Az egyetlen lengyel tiszt, aki a katyńi sortűz pillanatában három kilométer távolságra volt a bűntény helyétől, és saját szemével látta, hogyan vitték kivégezni az embereket. Még egyszer hangsúlyozni kell: Stanisław Swianiewicz — páratlan szemtanú. Ez különösen fontos, mivel a háború után (sőt, még az utóbbi években is) olyan fantasztikus hírek kezdtek terjengeni, hogy állítólag egy-két tisztnek, akiket nem ért halálos lövés Katyńban, éjszaka sikerült kivergődnie a még behantolatlan sírból, és ily módon menekültek meg. Ezeket a mendemondákat felhasználták az Angliában és az Egyesült Államokban megjelent szenzációhajhászó regényekben. Sőt, Lengyelországban is lehet találkozni olyan emberekkel, akik azt állítják, hogy a nem halálos lövést kapott katyńi áldozatok közé tartoznak. (...)
A 448 életben maradt embert 1941-ig, egészen a nagy honvédő háború kezdetéig Grjazovecben tartották. A táborban különböző csoportok és csoportosulások alakultak, sőt, Zygmunt Berling körül a tisztekből kisebb csoport formálódott, amely kész volt együttműködni a szovjet kormánnyal. 1940 októberében Moszkvába szállították őket, ahol Berijával és Merkulovval az élen elbeszélgettek velük az NKVD magas rangú tisztségviselői. A kapcsolatok a Szovjetunió és a fasiszta Németország között 1939 végétől romlani kezdtek. S a Kreml vezetői először döbbentek rá egy Hitlerrel folytatott háború eshetőségére. A lengyel tisztek csoportjának — amely kész volt együttműködni a Szovjetunióval — az volt a rendeltetése, hogy a nem túl nagy lengyel hadsereg magját alkossa, alapul szolgáljon a majdani kommunista erőknek, amelyek fő feladata: létrehozni Lengyelországban egy olyan rendszert, amely kiszolgálja Moszkva akaratát. A Berija és Merkulov, valamint a Berling között lefolyt beszélgetés három tanújára (Eustachy Gorczyński, Leon Bukojemski és Leon Tisznyński ezredesekre) hivatkozva Józef Czapski azt írja visszaemlékezéseiben: a Szovjetunióban megalakítandó lengyel hadsereg jövendő főparancsnoka követelte, hogy a felállítandó hadseregbe politikai nézeteitől függetlenül minden lengyel beléphessen. Emellett hozzátette: ,,E hadsereg számára kitűnő vezetőket találunk a kozelszki és a sztarobelszki táborban."

S ekkor Merkulov elszólta magát: ,,Nem, ők már nincsenek. Súlyos hibát követtünk el velük kapcsolatban."

Zygmunt Berling tábornokot már 1944 szeptemberében eltávolították az úgynevezett lengyel hadsereg parancsnoki tisztéből. Az ezt követő harminchat évet a tábornok visszaemlékezéseinek szentelte, nevezetesen annak, milyen szerepet játszott e hadsereg megalakításában. Részleteket is publikált ezekből a visszaemlékezésekből, de soha egyetlen szót sem szólt ama fegyvertársai sorsáról, akik a kozelszki, sztarobelszki és osztaskovi táborba kerültek. Életének utolsó szakaszában számot vetett azzal, hogy halálával eltűnik egy fontos fejezet a Szovjetunióban 1940-ben kivégzett lengyel tisztek megsemmisítésének történetéből. És ha a személyes tapasztalatai során szerzett, valamint a szovjet tisztekkel való érintkezése révén tudomására jutott tények közlése Lengyelországban nem volt lehetséges, akkor kutya kötelessége lett volna eljuttatni ezt az információt Nyugatra. Sajnos, Zygmund Berling semmi ilyesmit nem tett. Olyan lelkiismerettel halt meg, amelyet nemcsak a lengyel mundér becsületének elárulása terhelt (belépett egy idegen hadseregbe az emigrációban levő kormány egyetértése nélkül; elfogadta a tábornoki címet, amelyet nem a lengyel hatóságok adtak neki), de elsősorban az a bűn, hogy elhallgatta az igazságot azokról a körülményekről, amelyek között fegyvertársai bűnténynek estek áldozatul.

Leopold Jerzewski

Martonyi János: egyszerűsödni fog a kettős állampolgárság megadása

Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest – mondta Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek.

A jobbára gazdasági kérdésekről szóló, kései szerdai időpontban készült interjúban a fideszes politikus a kettős állampolgárság ügyéről is beszélt az MTI szerint. „Magyarok ezrei vagy tízezrei élnek világszerte, akiknek megvan magyar állampolgárságuk is a francia, brit, amerikai állampolgárság mellett” – mondta, megjegyezve: „E lehetőség egyelőre nem adatik meg a szomszédos országokban élő magyaroknak. Csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha ebben az országban telepszenek le, vagyis egy adott időszakra állandó lakóhelyük van ebben az országban.”

„Ha viszont megszüntetjük e járulékos feltételt, akkor természetesen a szomszédos országokban élő magyarok is ugyanabban az elbánásban részesülnének, mint a világ bármely más országában élők.”

„A szavazati jog más dolog – folytatta Martonyi János. – Mindig hangsúlyoztuk, hogy ez az egész kérdés nem a szavazati jogra összpontosul. (...) Igen, ez egy lehetőség, de ismét hangsúlyoznám, hogy az állampolgárság csak egyedi eljárással adható meg (...) és az állampolgárság megszerzése mindig egyéni alapon történik.”

„Van egy olyan félreértés, hogy ez az állampolgárság valamilyen „tömeges”, automatikus megadása lehetne. Nem így van. Nálunk van kettős állampolgárság (...) csak arról van szó, hogy ez egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával” – mondta az interjúban a leendő külügyminiszter, aki egyszersmind úgy vélekedett, hogy ez az egyszerűsítés nem okoz majd feszültségeket Magyarország szomszédaival.

Új Gripenek használt F-16-osok áráért

Használt amerikai F-16-os repülőgépekével megegyező áron kínál Bulgáriának eladásra vadonatúj Gripen vadászgépeket a svéd Saab – adta hírül a bolgár Novinite.com hírportál. A Saab ajánlata azt követően került nyilvánosságra, hogy a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) néhány héttel ezelőtt úgy döntött, használt amerikai vadászgépek megvásárlására tesz javaslatot a parlamentnek. Közben kiderült, hogy a svédek Romániának is hasonlóan kedvező ajánlatot tettek. A svéd fél találkozót kezdeményezett a parlament vezetésével és a védelmi bizottsággal a román döntés indoklásaként felhozott pénzügyi nehézségekről, amelyen tájékoztatni kívánja a honatyákat a svéd ajánlat részleteiről.

A Saab International bolgár leányvállalatának igazgatója, Daniel Boestad közölte, az ajánlat rendkívül előnyös, hiszen takarékos megoldást jelent, anélkül, hogy engedni kelljen a minőségből. Boestad szerint a Saab által gyártott Gripenek lényegesen jobb megoldást jelentenek, mint a használt amerikai F-16-osok vagy a jelenleg a bolgár légierő által használt orosz gyártmányú MiG-29-es vadászgépek. A svéd gépek melletti érvek közül az alacsonyabb karbantartási költségeket és a kis létszámú földi kiszolgáló személyzetet említette meg. Rámutatott, a használt gépek megvásárlása veszélyes és drága is. „Mivel a használt vadászgépek élettartama rövidebb, Bulgáriának hamarosan ismét ki kellene írnia egy vadászgép-beszerzési pályázatot” – szögezte le Boestad.

A döntést nehezíti, hogy a bolgár gazdaság nincs a legjobb helyzetben, ezért katonai kiadásokra sem jut elegendő pénz. Ezért egyes vélemények szerint másfajta katonai felszerelésekből kell újat vásárolni, és Romániával közösen használt amerikai gépeket kell venni. A szófiai kormány ugyanakkor még nem döntött, ám Szimeon Szimeonov tábornok, a hadsereg főparancsnoka korábban úgy nyilatkozott, az országnak inkább új vadászgépeket kellene vásárolnia.

Mint arról beszámoltam, a CSAT márciusi döntése miatt Románia számos bírálatot kapott. A Saab konszern felkérte a kormányt, hogy terjessze a parlament elé a vadászgépek vásárlására érkezett összes ajánlatot.

Mats Aberg, Svédország bukaresti nagykövete csütörtökön közölte: találkozót kezdeményezett a parlament vezetésével és a védelmi bizottsággal a román döntés indoklásaként felhozott pénzügyi nehézségekről, amelyen tájékoztatni kívánja a honatyákat a svéd ajánlat részleteiről. Leszögezte: a CSAT javaslata már csak azért is meglepő, mert a Saab az amerikaiakhoz hasonló ajánlatot tett. Richard Smith, a Saab romániai képviseletének vezetője közölte, a Saab szeretne további befektetéseket eszközölni a román repülőgépiparban, de ez annak függvénye, hogy Bukarest a Gripenek mellett dönt-e. A kiszivárgott információk szerint a Saab ajánlatában az amerikaival megegyező áron, 1,3 milliárd euróért ajánlott 24 vadonatúj, NATO-kompatibilis vadászgépet, emellett 30 pilóta és 60 szerelő svédországi kiképzését is finanszírozná. A vételárat ráadásul 15 éves futamidő alatt lehetne törleszteni, kétéves türelmi idővel. Az ajánlat százszázalékos ellentételezést is tartalmaz – azaz a svéd fél vállalja, hogy a vételárral azonos összegű befektetéseket hajt végre Romániában.

Richard Smith szerint hosszútávon 1,5 millió dolláros megtakarítást jelent a svéd gépeket vásárlása. A svéd gyártó képviselője szerint amennyiben légierő korszerűsítése folyamatában Románia be akarja tartani az uniós jogszabályokat, átlátható versenytárgyalásra van szükség. Kijelentette: tíz éves távlatban a Gripen gépek megvásárlása 1,5 millió dolláros megtakarítást jelentene. A több európai ország által közösen működtetett Eurofighter-konszern is rosszallását fejezte ki az átlátható, minden jelentkező számára nyitott közbeszerzési eljárás hiány miatta, amely álláspontja szerint az Európai Unió egyik alapvető követelése is.

A huszonnégy F-16-os vadászgép megvásárlásáról a védelmi minisztérium tárgyalt az Amerikai Egyesült Államokkal. Az amerikai vadászgépekért Romániának nem kell fizetnie, de mintegy 900 millió dollárba kerül a gépek felújítás és karbantartása, a repülőtéri infrastruktúra fejlesztése, valamint a pilóták kiképzése. A gépek fegyverzetének beszerzése további 100-200 millió dollárba kerül. A végösszeg így elérheti az 1,2 milliárd dollárt is.

Rossz utakon haladunk

A romániai közutak – az autópályák és gyorsforgalmi utak hiánya miatt – túlterheltek, rossz állapotban vannak, tehát nemcsak a forgalmat lassítják, de növelik a balesetveszélyt is – derül ki a napokban közzétett nemzetközi tanulmányból. Így nem csoda, ha egy gyergyói fuvarozó tapasztalata szerint a Dél-Németország – Nagyvárad, illetve a Nagyvárad – Bukarest távolság megtétele ugyanannyi időbe telik.

Egy nemrégiben készült nemzetközi tanulmány szerint Romániában az éves közúti gépkocsiforgalom 47,6 milliárd kilométert tesz ki, amiből alig 2,8 százalék történik autópályákon és gyorsforgalmi utakon. Ez nagyon kevés, de nem véletlenül, ugyanis Romániában az ilyen utak összhossza alig 400 km. Angliában évente 513 milliárd kilométert tesznek meg az ország járművei, s ebből 19,5 százalékot autópályákon és gyorsforgalmi utakon, Szlovéniában 17 milliárd kilométert, amiből 28,8 százalékot autópályákon és gyorsforgalmi utakon, Franciaországban pedig 552 milliárd kilométert, ebből 29,5 százalékot autópályákon és gyorsforgalmi utakon. Románia 2,8 százalékkal Kelet-Közép-Európában az utolsó helyet foglalja el.

Egy romániai autós gépkocsijával évi átlagban 10 ezer kilométert autózik, ami a magyarországival és a lengyelországival egyenlő. E tekintetben tehát jobb a helyzet, amit a szakelemzők azért is meglepőnek találnak, mert Romániában igen rosszak az útviszonyok. Viszonyításképp Szlovéniában, Németországban, Franciaországban és Angliában egy gépkocsi egy év alatt 15–16 ezer kilométert tesz meg. És még egy érdekes adat:

Romániában az egy gépjárműre számított üzemanyagköltség évente átlagban 1000 euró körül van.

Lépésben araszoló forgalom

Romániában gondot okoz, hogy a nagyobb városok túlnyomó többsége esetében nem épültek meg a körgyűrűk, a kerülőutak, így a nagyvárosokban a csúcsforgalmi időben az átlagsebesség 5 km/óra körül van. A városokon, illetve településeken kívüli közúti közlekedés esetében a gépkocsik átlagsebessége 70–80 km között mozog. A tehergépkocsik úgynevezett kereskedelmi átlagsebessége – amelybe beleértendő a forgalomirányító jelzőlámpáknál, esetenként a félsávos közlekedés miatt történő várakozás is – 35 kilométer óránként, miközben más európai országokban ugyanez 60–70 km/óra. Csata Levente gyergyói szállítmányozási vállalkozó szerint a hazai fuvarozók ma úttalan utakon kénytelenek közlekedni, ami nemcsak a költségekben, de a jelentősen kitolódó menetidőben is lemérhető. A szakember úgy véli, a romániai autópályák hiánya miatti teherfuvarozási helyzetet jól jellemzi, hogy Nagyváradtól egy észak-olaszországi vagy dél-németországi nagyvárosig kamionnal ugyanannyi időbe telik az út, mint Nagyváradtól Bukarestig.

Balesetveszély

A megfelelő infrastruktúra, és azon belül autópályák hiányára egyébként az idézett tanulmány is rámutat, kihangsúlyozva, hogy az úthálózat leromlott állapota és túlzsúfoltsága miatt más kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók Romániában: a balesetek bekövetkeztében megvan a maguk közvetett és közvetlen szerepe az úthálózat gyenge, leromlott minőségének. Így, míg Franciaországban 8, Németországban 7, Szlovéniában 16, Magyarországon pedig 31 halálos áldozat jut évente egymilliárd kilométerre, Romániában az áldozatok száma elérte az 58-at. A tanulmány készítőinek véleménye szerint az úthálózat rossz minőségén túl a baleseti statisztika alakulásában szerepet játszott az elavult gépkocsiállomány is, valamint a gépkocsivezetők gyakoribb szabálysértése. Úgy vélik, a torlódások miatt bekövetkezett időveszteséget sokszor a gépkocsivezetők a megengedettnél nagyobb sebességgel próbálják utólag „kompenzálni”, ami viszont maga után vonja a balesetveszély növekedését is.

Fenyegetőzik Traian Băsescu

Traian Băsescut minden zavarja, ami nem kizárólag az ő irányítása alatt áll. Előbb a parlament intézménye ellen hirdetett háborút, kifogásolva, hogy két háza van a törvényhozó testületnek, mikor egy is nyugodtan elvégezhetné azt a munkát, majd a honatyák sokaságában vélte felfedezni minden rossz forrását.

A választási kampányban a sajtótrösztöknek, a moguloknak esett neki, az új kormány megalakulása utáni viszonylagos csendet követően pedig hirtelen a pártokból lett elege, kettő is bőven elég lenne belőlük, vallja, ezért is támogatná a tízszázalékos parlamenti küszöböt vagy a többségi, a győztes mindent visz elven alapuló választási rendszert.
Az államfő kijelentése korántsem egyszerű elszólás: világos üzenet és figyelmeztetés egyrészt az ellenzéki Nemzeti Liberá­lis Pártnak, másrészt a koalíciós partner RMDSZ-nek. A többségi rendszer ugyanis a liberálisokat sodorná majdhogynem lehetetlen helyzetbe, hiszen az egyéni körzetekben rendszerint a két nagy párt, a demokraták és a szociáldemokraták tarolnak, a bejutási küszöb megemelése pedig a magyarságot hagyná képviselet nélkül. Băsescu állásfoglalása jelzés, hogy továbbra sem tett le a liberális alakulat bekebelezéséről, és figyelmeztetés az RMDSZ számára: ha a szövetség túl sokat követelne, nem csak a kormányból penderíthetik ki, de még a törvényhozó testületből is. Az időzítés sem véletlen: a parlamentnek a közeljövőben kell megvitatnia az oktatási jogszabályt — amelynek a kormány által elfogadott verziója tartalmaz ugyan a kisebbségek számára fontos eredményeket, de kérdés, mi marad ezekből a végleges változatban —, és napirenden a régióátszervezési, valamint a kisebbségek jogállását szabályozó törvény is.
Az államfő eddigi tevékenységét ismerve aligha lepődhetünk meg a fenyegetőző, zsaroló, mélységesen antidemokratikus hangnemen, azon, hogy partnereit pillanatok alatt kész feláldozni, és mindent maga akar uralni. A meglehetősen kényelmetlen szövetségessel szemben az RMDSZ-nek egyetlen esélye, hogy a feltétlen behódolás helyett következetesen kiáll elveiért, a magyarság célkitűzéseiért, ellenkező esetben nem csak koalíciós társaik fordíthatnak hátat neki, de az sem lesz, akihez visszatérjen a szövetség.

Erdély,és a magyar politika

A magyarhoni választások első fordulója után a győztes Fidesz nem ünnepelt, de a Vörösmarty téri éjszakai spontán összejövetel heve hozzánk, Erdélybe is átsütött. Az intenzív érdeklődés, amely még a romániai belpolitikai eseményekről is elterelte a figyelmet, nemcsak ezekre az órákra volt jellemző.

Az erdélyi magyarság többsége a Fidesz 2002-es kormányzatból való kibillentésének döbbenete után gyorsan felocsúdott, s akik rokoni, baráti, ismeretségi kapcsolataik révén ezer és ezer szállal kötődtek az anyaországhoz nyolc esztendőn át, a legreménytelenebb pillanatokban is hittek abban, hogy vége lesz egyszer a nagy szoci és ballib lakomának, és a nemzetpolitikában visszaköszön az Antall Jó­zsef-i és Orbán Viktor-i időkből az, ami jó.
Be kell ismernünk, hogy ezt a reményt nemcsak az táplálta, hogy a Fidesz ezekben a nehéz időkben is, ellenzéki lehetőségeinek függvényében, magára vállalta az elszakított nemzetrészek képviseletét, hanem az is erősítette hitünket, hogy fokozatosan a végletekig elpimaszodó cinikus magyar kormányok folyamatosan maguk ellen hergelték a határokon kívül élő nemzetrészek magyarjait.
A külmagyarok elidegenedése csak a hatalmat gyakorló és ezzel visszaélő pártokkal való viszonyban volt érzékelhető, a társadalom minden más rétegéhez tartozó közmagyarok erdélyi kapcsolatai eközben pozitív irányba mozdultak el. Tartalommal és érzelmekkel, élettel telítődtek a testvérintézményi, a testvértelepülési és a civil kapcsolatok. A 2005. december 5. miatti szégyen tömegjelenséggé vált. A mostani választásokon szégyenpadra ültetett pártkorifeusoknak észre kellett volna venniük, hogy a kisebbségből fakadó erősebb nemzettudatot milyen mértékben sérti az ostoba turulmadarazás és árpádsávozás, a minálunk az örökös magyar nemzeti értékek közé sorolt Wass Albert, gróf Teleki Pál kitiltása Budapestről.
Utólag elmondhatjuk, hogy a mostan szétoszlott vagy csúfosan megvert hadak politikai intrikáinak köszönhetően született Erdélyben száz és száz turulmadár, ezek a politikai idétlenségek is besegítettek abba, hogy a csíksomlyói, a perkői búcsú, az ezer székely lány ünnepe és általában az erdélyi vonzatú magyar turizmus megélénkülése ennek a nem anyaországhoz méltó ellenséges viselkedésnek köszönhető.
Ez a kiközösítés nemcsak a kormánypártiaknak szólt. Dávid Ibolyának sorozatos köpönyegforgatásai miatt a csíksomlyói búcsú helyett a tápiószentmártoni Attila-dombon kellett energiával feltöltődnie, ami most az akkumulátorából végleg kifogyott. Hiller István művelődési miniszternek az erdélyi fiatalok tüntetése miatt a sepsikilyéni templom freskóinak avatóünnepségére nem volt tanácsos eljönnie. Eörsi Mátyás Kolozsvárról távozott oly módon, mint a napóleoni háborúban a győri vitézek.
Mindeközben a Fidesz és a kereszténydemokraták emberei otthonosan mozogtak nálunk, Tusványos valóságos Fidesz-fórummá vált, a mindenhol szeretettel fogadott nemzeti érzelmű magyarok, mint olykor az emigrációba szorult cseh, lengyel kormányok, itt érezhették az övéik között magukat. És természetesen otthon, ahol mostanig milliókat állítottak maguk mögé, azok közül is, akik a tavaly még bíztak a szocialistákban.
Erdély a magyarság vállalásának barométere volt. A most bukott vagy szétporladt pártok nem érzékelték a higanyszál mozgását, és most a felkelő nap felé fordulva rázzák öklüket.

A kettős állampolgárság európai norma

Szlovákia volt budapesti nagykövete szerint a kettős állampolgárság normális európai jogszabály, amitől nem kell félni. Az egykori diplomata úgy véli, hogy Orbán Viktor nem nacionalista, s személyében Robert Fico szlovák kormányfő rendkívüli ellenfelet kapott.

A kettős állampolgárság mindennapi gyakorlat, sokan rendelkeznek vele — jelentette ki Stefan Markus, Szlovákia volt budapesti nagykövete a Pravda független pozsonyi lapban megjelent interjúban. Felmerülhetnek azonban olyan aggályok, hogy a kettős állampolgárság nem jelent-e valamiféle felkészülést a területi autonómiára. Arra válaszolva, kell-e ettől félni, kifejtette: Az Európai Unió­ban nem. Ez csak retorika. A kettős állampolgárság nagyon európai és szokásos jogi norma.

Orbánnal kapcsolatban — arra a felvetésre reagálva, hogy nacionalista-e — Markus leszögezte: Nem gondolom, hogy nacionalista lenne. Orbán Viktor jó magyar, mindennel, ami ehhez a kifejezéshez hozzátartozik. Hozzátette: Ez azt jelenti, hogy Fico úr rendkívüli ellenfelet kapott. Ez nem Bajnai Gordon, s nem is Gyurcsány Ferenc.

A volt diplomata szerint a szlovák miniszterelnök hibázott, amikor már előre olyan szélsőségesnek minősítette Orbánt, aki veszélyeztetheti Szlovákia területi integritását. Miniszterelnökünk nem kezdett valami nagyon jól azzal, hogy előre problémákat jelzett, ha a Fidesz kerül hatalomra. Ez a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselőjének a szóhasználata, amelyet a kormányfő átvett. Ma már találkozni szeretne Orbánnal, s ez reménykeltő. Ezzel kellett volna kezdenie — fejtette ki Markus.

A volt nagykövet úgy vélte, Ficónak változtatnia kell retorikáján, mert a szomszéddal nem lehet állandó konfliktusban élni, hanem együtt kell működni vele. Szlovákiának szüksége van a jó szomszédságra, nekünk egyszerűen együtt kell működnünk a magyarokkal — jegyezte meg. Nem zárta ki, hogy Fico alapvetően azért használja a magyarellenes retorikát, mert koalíciós partnere, az SNS nyomása alatt áll.

Markusnak meggyőződése, hogy Orbán politikája nem fog veszélyt jelenteni Szlová­kia számára. Szerinte ez azonban attól is függ, hogyan viszonyul a szlovák politika az országban élő magyar kisebbséghez.

Meglehet a Fidesz-kétharmad

Akár már az új kormány megalakulása előtt foglalkozhat a parlament a kettős állampolgárság ügyével – jelentette ki tegnap Orbán Viktor, a vasárnapi magyarországi országgyűlési választásokon győztes Fidesz elnöke és miniszterelnök-jelöltje egy nemzetközi sajtótájékoztatón.

Hozzátette, az új parlamenti frakció össze fog állítani egy törvényalkotási menetrendet, amelyre a szimbolikus kérdések felkerülnek, és ezen a kettős állampolgárság ügye is helyet kaphat. Erről a Fidesz frakcióvezetője dönthet majd.

Orbán Viktor szerint a parlamenti választás első fordulója az irányról szólt, arról, merre menjen Magyarország; a második forduló az egységről szól, arról, hogy az ország egységes lesz-e vagy széthúzást mutat. Leszögezte: pártja nem kér száz napot, azonnal munkába kíván állni.

Történelmi Fidesz-siker

A vasárnapi első forduló egyébként elsöprő Fidesz–KDNP-győzelmet hozott: már 206 biztos mandátummal rendelkezik, a kormányzóképes többséghez 194 kell. Az MSZP eddig 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumhoz jutott. Még 121 mandátum sorsa kérdéses, ha a Fidesznek a második fordulóban sikerül további 52 mandátumot szereznie, akkor meglesz az alkotmánymódosítást is lehetővé tevő kétharmados többsége.

A választás első fordulójában 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől. A Fidesz–KDNP-pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett. Az összesített –nem végleges – eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2 666 727 szavazó) a Fidesz–KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975 292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844 169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375 310) a negyedik parlamentbe jutó párt.

Az MDF (2,65 százalék, 134 157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45 246 voks) nem került be az Országgyűlésbe. A választás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes. „Ez a választás történelmi választás volt. Az eredmények azt mutatják, az emberek gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak – mondta Orbán Viktor az eredményhirdetés után. „Életem legnagyobb feladata előtt állok” – jelentette ki. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila telefonon gratulált Orbán Viktornak.

Azt kérte tőle: a nemzet érdekében használja fel felhatalmazását, ne pedig a megosztásra. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kijelentette: pártja elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen.

Az MSZP megóvja a választási eredményt, ahol alapos okot lát arra; emellett vizsgálatot követel az igazolással szavazók ügyében, továbbá felülvizsgálná a választási eljárási törvény vonatkozó módosítását. Az MSZP elnöke elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla. A pártelnök kiemelte, hogy amit elértek, az „nagyok sok”: a Jobbik „totális, soha nem látott ellenszélben” megduplázta szavazóinak számát, s ezt a jövőre nézve nagyon biztatónak tartják. Vona Gábor úgy fogalmazott: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak, szerették volna megelőzni az MSZP-t.

Mint hozzátette, az MSZP „koporsójába” az utolsó szöget ugyan még nem verték be, de még néhány hónap, és őket is „saját halottuknak” fogják tekinteni – tette hozzá. Schiffer András, a Lehet Más a Politika listavezetője kijelentette: a csoda bekövetkezett, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Úgy fogalmazott, amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni.

Dávid Ibolya lemondott

Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Azt mondta, „súlyos vereségnek” tartja a pártja által elért eredményt, amelyet az elmúlt időszak sorozatos támadásainak tulajdonított. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket.

Az urnazárás után kialakult fiaskó nyomán egyébként – mint arról beszámoltunk, egy jogszabály-módosítás következtében a lakhelyüktől távol szavazók minden településen csak egy szavazókörben voksolhattak, ezért a hétórás urnazáráskor még százak álltak sorban, az Országos Választási Bizottság ezért meghosszabbította a kampánycsendet, amit csak három óra elteltével oldott fel – az utolsó szavazó helyi idő szerint negyed kettőkor adta le szavazatát.

Nem lesznek visszalépések

A második fordulóban a jelek szerint kiélezett küzdelem zajlik majd, mivel egyik párt sem hajlandó visszaléptetni jelöltjeit. Lendvai Ildikó tegnap kijelentette: senkinek sem fogja javasolni, hogy a második fordulóra visszalépjen annak javára, „akinek a pártja komcsilistát állított”. Az LMP kapcsán ugyanakkor nem zárta ki a „gesztusokat”. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője is leszögezte: a párt második körbe jutott jelöltjei folytatják a küzdelmet.

Az LMP is jelezte: nem szállnak ki a versenyből. A Jobbikról egyébként Orbán Viktor tegnap úgy nyilatkozott: van olyan ország Európában, amely „ezzel a kis, magyar, 17 százalékos szélsőséges erővel szívesen cserélne”, hiszen van, ahol ennél magasabb számú szélsőséges erőkkel kell együtt élni.

Semmilyen radikális erő sem reménykedhet abban, hogy saját szándékait politikainak feltüntetve kihúzhatja magát a törvényesség szabályai alól. Minél jobb a kormány, minél kevesebb a korrupció, annál inkább erősödik a demokrácia, és csökken a szélsőségek ereje – szögezte le.

*****
Kiélezett verseny nyolc helyen? Az első fordulóban 119 egyéni választókerületben dőlt el a mandátum sorsa, így az április 25-ére kitűzött második fordulóban már csak 57 helyen – 36 vidéki és 21 fővárosi választókerületben – rendeznek szavazást. Nyolc helyen lehet szoros versenyre számítani.

Ezekben az első forduló után 10 százaléknál kisebb az első és a második helyen végzett jelölt közti különbség, három a fővárosban, öt vidéken. Az 57 választókerületből 56-ban a Fidesz–KDNP jelöltje áll az élen, egyedül Budapesten, a 20-as választókerületben előzi meg Tóth József (MSZP) Spaller Endrét (Fidesz).

E nyolc, viszonylag szorosabbnak nevezhető választókerület közül ebben az egyben áll második helyen a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje, ötben a szocialistáké, kettőben a Jobbiké. Az öt vidéki választókerület közül – ahol 10 százaléknál kisebb a különbség – az első és a második helyezett között háromban jobbikos, kettőben szocialista jelölt áll a második helyen. A Jobbik egyébként főleg az ország északkeleti részén volt sikeres, itt számos kerületben megelőzte az MSZP-t.

****
Markó: szoros együttműködést! A Fidesz egyértelmű, erős mandátumot kapott a választóktól, ezért a jövőben képes lesz egyedül kormányozni, így komoly reformintézkedéseket hozhat, mindez a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában is tisztább, világosabb helyzetet fog teremteni – fejtette ki tegnap Markó Béla. Ezt a Jobbik nem lesz képes befolyásolni – fűzte hozzá.

Az RMDSZ-nek az érdeke, hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki a jövendő magyar kormánnyal, nemcsak a magyar–magyar kapcsolatokat van lehetősége befolyásolni, hanem a román–magyar kapcsolatokra is komoly hatással lehet, hiszen tagja a román kormánykoalíciónak – mondta a politikus.

Markó megállapította: a romániai magyar közéletet semmiképpen sem lehet egyszínűnek tekinteni, e sokszínűséget a Magyarországhoz fűződő kapcsolatrendszerben is érvényesíteni kell. A politikában ugyanakkor továbbra is az RMDSZ a mérvadó – szögezte le. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar összefogásnak ezután is érvényesülnie kell, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ezután is működni fog.

Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt

Tíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban. A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját.

A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást.

Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent

Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian.

A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian.

Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu

Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban.

Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében.

A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését

A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő.

Geoană szerint Băsescu Orbánnal együttműködve gyengítené az RMDSZ pozícióját

Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke honlapján azt fejtegeti, hogy a magyarországi választások eredménye, a Fidesz fölényes győzelme az MPP megerősödését eredményezheti, ennek kapcsán pedig nem lenne meglepő, ha Traian Băsescu Orbán Viktorral összhangban a polgári alakulat pozícióját erősítené, az RMDSZ kárára. A „Miért tölt el aggodalommal a magyarországi választások eredménye” című írásában Geoană azt írja: elsősorban a Fidesz és a „romániai magyar radikálisok” közti kapcsolat felől kell nézni a választások eredményét, mivel „ismert, hogy Orbán Viktor bátorítja Tőkés Lászlót és Szász Jenő MPP-elnököt, akárcsak a szlovákiai, vajdasági vagy ukrajnai magyarok radikális képviselőit”.

„Ámde azok a manőverezések is ismertek, amelyek révén Traian Băsescu az MPP pozícióját próbálja erősíteni az RMDSZ kárára” – írja Geoană, aki szerint a magyarországi választások eredménye arra enged következtetni, hogy az MPP nem csak Băsescu, hanem az új budapesti hatalom támogatását is élvezi majd.

„Hozzá kell tenni, hogy Băsescut és Orbánt nem csupán a néppárti tagság köti össze, hanem az is, hogy eddig kölcsönösen támogatták egymást. Következésképpen nem lenne meglepő, ha Băsescu és Orbán összehangoltan lépne fel, az RMDSZ pedig elveszítené a romániai magyar közösség fő képviselőjének státuszát. Ennek első lépése persze az lenne, hogy az RMDSZ-t megfosztanák kormányzati szerepétől” – fejtegeti Mircea Geoană.

Katyń, 1940 — Szmolenszk, 2010

Két súlyos tragédia kapcsolja napjainkban egy cím alá az 1940-es és a 2010-es esztendőt. Természetesen anélkül, hogy a legkevésbé is kisebbíteni akarnánk a semmi mással össze nem hasonlítható, 1940 tavaszán a szovjet NKVD gyilkosai által végrehajtott, sokáig elhazudott-elhallgatott, de máig büntetlen népirtást (mindmáig az orosz hivatalosságok gyilkosságnak, de nem népirtásnak tekintik).

A tömeggyilkosság egyik nevezetessé vált helyszínén, a katyńi erdőben 2000. június 28-án megnyitott nekropolisz-emlékműnél Lech Kaczynski feleségével és több magas rangú lengyel politikussal, valamint az ott meggyilkolt lengyel tisztek rokonaival az orosz államvezetés meghívottjaiként akartak emlékezni a történtek 70. évfordulója alkalmából. A TU—154-es gép a sűrű ködben hibásan próbált leszállni, valamennyi utas a kigyulladt gépben meghalt. A megdöbbent lengyelek gyásza megrendítette a világot. Mindenütt gyászolják a szerencsétlenség áldozatait.

A katyńi tömeggyilkosságról ma már terjedelmes irodalomból szemelgethetünk, jóllehet amikor Oroszország Legfelsőbb Katonai Ügyészsége 2005. március 5-én lezártnak tekintette a katyńi ügyben a nyomozást, a 183 vaskos nyomozati kötetből csak 116-ot engedett át a nyilvánosságnak. A titkosított kötetek — feltételezik — máig köztiszteletben álló felelősök, köztük lengyelek titkait rejtik.
Legfontosabb forrásom a szekszárdi Babits Könyvkiadónál magyarul (első ízben) megjelent, valóságfeltáró munka: Katyń, 1940, amelyet az apját katyńi áldozatként gyászoló Leopold Jerzewski adott ki (valódi neve Jerzy Lojek) orosz emigránsként.
Érthető, ha a rengeteg eseményből és adatokból csak annyit közlök, ami elegendő a történtek rövid áttekintésére. Tehát az 1939. augusztus 23-án megkötött német—szovjet megnemtámadási és barátsági szerződés következményeképp szeptember 1-jén a Wermacht, majd 17-én a Vörös Hadsereg elfoglalta Lengyelország nyugati, illetve keleti területeit. Ezáltal a két rabló hatalomnak közös határa lett, mintegy felkészülendő az 1941-ben bekövetkezett szovjet—német háborúra. A harci cselekmények során a lengyelek alig tanúsítottak keleten ellenállást, mivel ,,hivatalosan" nem volt hadiállapot a két ország között. Ennek ellenére a szovjetek már szeptember folyamán 230 670 lengyel katonát vetettek fogságba. Három helyen alakítottak ki hadifogolytáborokat: Kozelszkben, Sztarobelszkben és Osztaskovban. A többnyire tartalékos tisztek (és tisztesek) a lengyel értelmiség színe-javát képezték. Lavrentij Berija szovjet belügyi népbiztos jegyzéket (794/B) küld Sztálinnak, amelyben a 14 736 (97 százalékban lengyel) táborlakót, valamint 18 632 börtönlakót (57 százalékuk lengyel) a Szovjetunió elkötelezett ellenségeinek nevezi, és 14 700 ,,hadifogoly" (még mindig nem volt háború a két állam között!?), valamint 11 000 börtönben lévő rab kivégzését javasolja. A javaslatot Sztálin a P/13/144 jelzésű határozattal jóváhagyja, és beleegyezése jeléül aláírja Vorosilov, Molotov, Mikoján, Kalinyin és Kaganovics. Az NKVD helyi vezetői és katonai egységei, börtönőrei hajtják végre az 1940. március 5-én kiadott határozatot.

Három helyen német import Walter pisztollyal lövik tarkón az áldozatokat, sokuk kezét kötelekkel kötötték hátra. A Szmolenszk melletti Katyńban 4410 személyt a kozielszki táborból vagonokban, majd onnan az erdőig bemeszelt ablakú autóbuszokban szállították a mintegy három km-re lévő NKVD-üdülő melletti erdőhöz, s a már kiásott árkokba lőtték a foglyokat, akik mindvégig azt hitték, hogy átadják őket a németeknek (ebben az esetben megmenekültek volna!). Mindez április 3. és május 12. között történt, ahogy a németek által elfoglalt területen több, nemzetközileg ismert szakértő előtt a talált tárgyakból bizonyítható volt. Ugyanekkor a Harkov körzeti sztarojelszki táborból 3739 hadifoglyot, a tvori körzethez tartozó (akkor Kalinyin) ostavkovszki táborból 6314 hadifoglyot végeztek ki. (Eközben közel 10 000 ukrán és fehérorosz lett az NKVD áldozata.)
Az 1943. június elejéig tartó feltárás során 4100 holttestet emeltek ki a katyńi tömegsírból, és 2800-at azonosítottak.
Mivel nemsokára a németek visszavonultak, további feltárásokra nem volt idő és lehetőség. A lengyel Vöröskereszt 4243 halottat említ, de feltételezik, hogy a kivégzettek teljes száma akár 11 000 is lehet.
A szovjet hírforrás, a TASZSZ 1990. április 14-én beismeri, hogy a katyńi tömeggyilkosság a szovjet vezetést, személy szerint az 1953-ban kivégzett Beriját terheli. Később, 1994—95-ben feltárják a többi tömegsírt is, 1992-ben pedig Jelcin akkori szovjet államfő átadja Lech Walesa lengyel elnöknek a katyńi mészárlás dokumentumait.

A fő háborús bűnösök nürnbergi perén a szovjet ügyész még megpróbálta — mint addig annyiszor — a németek nyakába varrni a katyńi tömegmészárlást, de sikertelenül. A bizonyítékok egyértelműen a szovjet gyilkosságot igazolták, többek közt Orsós professzor is, aki 1943-ban tagja volt a kivizsgáló bizottságnak.

Szükségesnek tartottam megemlékezni erről az immár kétszeres tragédiáról, mert mindkét, a háborúban és annak előkészítésében bűnös nagyhatalom, a hitleri német birodalom és a sztálini Szovjetunió egyaránt ölt meg ártatlan embereket, és egyik oldalon mindmáig büntetlenül.

Kétharmados siker határán a Fidesz

Történelmi sikert aratott a Fidesz a magyarországi parlamenti választások első fordulójában.A második forduló eredményeinek függvényében a párt megszerezheti a kétharmados többséget az or¬szággyűlésben. A területi listákra leadott szavazatok 99,47 százalékos feldolgozottságánál négy párt – a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP – lépi át az ötszázalékos ország¬gyűlési küszöböt. Az MDF nem jutott be a törvényhozásba.
A területi listákra leadott szavazatok 52,76 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP. Az Orbán Viktor vezette pártot az MSZP 19,31, a Jobbik 16,69, az LMP 7,43, az MDF 2,66, a CM 0,90, a Munkáspárt 0,11, a MSZDP 0,08, az ÖP 0,05, a MIÉP 0,03 százalékkal követi – az adatok 99,47 százalékos feldolgozottsága alapján.

Az Országos Választási Iroda vezetőjének tájékoztatása szerint a szavazás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, érvényes és eredménytelen pedig 57 helyen, ez utóbbi helyszíneken második fordulót tartanak.

A Fidesz-KDNP 55 egyéni kerületben végzett az első helyen, az MSZP két budapesti körzetet nyert meg. Az MSZP 38, a Jobbik 16, a Fidesz-KDNP 2 választókerületben lett második, míg Edelényben Molnár Oszkár független jelölt, volt fideszes politikus szerezte meg a második legtöbb szavazatot. Ez az egyetlen körzet, ahol a szocialista jelölt nem került be az első háromba. A Jobbik 27, az MSZP 16, a Lehet Más a Politika 13 választókerületben lett harmadik. A második fordulóba jutott Bethlen Farkas független jelölt Vácott a harmadik helyen.

Sólyom: ilyen támogatást párt még nem kapott

Sólyom László köztársasági elnök szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan egyértelmű és széles a győztes párt támogatása, mint most, ám – mint mondta – ez a bizalom óriási felelősséget ruház a győztesre. Az államfő úgy véli, az eredmények alapvető változást jelentenek a magyarországi politikában. „Egy ilyen egyértelmű döntés, széles felhatalmazás, amit most tapasztalunk a számokból, ez a bizalom a győztesre óriási felelősséget ruház, mint ahogy óriásiak azok a feladatok is, amiket meg kell oldani a most majd felálló parlamentnek” – jelentette ki.

Orbán: életem legnagyobb feladata előtt állok

Felhőtlen az öröm, óriási a siker, de minden idegszálamon érzem, szívem mélyén pontosan tudom, hogy életem legnagyobb feladata előtt állok – mondta Orbán Viktor tegnap éjjel. A Fidesz elnöke szerint a feladat megoldható, de ehhez szüksége lesz mindenkire, kivétel nélkül minden magyar emberre.

Úgy vélekedett: nagyszerű este volt, amelyen első szava a köszöneté. Hozzátette, soha ennyien nem dolgoztak, szorítottak, imádkoztak a változásért Magyarországon, mint ebben a választási kampányban. Leszögezte: az eredmény történelmi, elsöprő akaratnyilvánítást jelent, de a győzelem nem a Fideszé, hanem Magyarországé.

– Magyarország polgárai magukra, saját életükre, jövőjükre, Magyarország jövőjére adtak le szavazatot, és győztek, „legyőzték a reménytelenséget”; megmutatták, hogy Magyarország egységes, van benne erő, nagy dolgokra képes, munkát, rendet és biztonságot akar, Magyarország polgárai megmutatták a világnak, hogy ismét jó magyarnak lenni – állapította meg.

Az MSZP vizsgálatot követel

Lendvai Ildikó szerint az MSZP elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen. Az MSZP elnöke tegnap este elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása, ezért meg kell vizsgálni, véletlen-e, hogy éppen az urnazárásokhoz közeli időpontban jelentek meg ilyen nagy számban a szavazókörökben.

Úgy fogalmazott: felmerülhet a gyanú, hogy „a választás utolsó óráiban Kubatov-szavazók jelentek meg a szavazófülkéknél, máshonnan bejelentkezett szavazók”. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy történt-e a törvénymódosítással való visszaélés. Hangsúlyozta: az MSZP igényli az átgondolást és követeli a vizsgálatot.

Vona: a nemzeti áttörés napja

A „nemzeti áttörés napjaként” vonul be a magyar történelembe április 11-e Vona Gábor szerint. A Jobbik elnöke a „totális ellenszél” dacára elért egyértelmű sikerként értékelte pártja első fordulós választási eredményét. Vona szerint az MSZP-t is sikerülhetett volna legyőzni, de a pártra zúduló rágalomhadjárat sokakat eltántorított attól, hogy a Jobbikra szavazzanak. Pedig „a magyarok kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla” – fogalmazott. Az MDF-et és az SZDSZ-t, az utóbbi húsz év „két szörnyszülöttjét végérvényesen eltakarítottuk a magyar közéletből” – tette hozzá. Megjegyezte: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak.

Dávid Ibolya lemond

Lemond az MDF elnöki tisztségéről Dávid Ibolya. A politikus ezt a választások első fordulója eredményének ismeretében jelentette be a nyilvánosságnak tegnap késő este. Dávid Ibolya „súlyos vereségként” értékelte az MDF által elért eredményt, és ezt a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonította. Arról is beszélt, hogy csalódottak; nemcsak az objektív körülményeknek tulajdonítható ez az eredményt, hanem ők is hibát követtek el. „Én magam a saját felelősségemet is elismerem” – mondta, majd bejelentette lemondását.
*
„A kampánycsend megsértődött”

Miközben a magyar Országos Választási Bizottság (OVB) arról folytatott szűnni nem akaró vitát, az urnazárás időpontjának meghosszabbítása miatt szükséges-e a kampánycsendet is megtartani, a sajtó pedig az OVB-döntés késése miatt nem tudott adatokat közölni, az internetezők vették át a hírközlői szerepet, és blogokon, közösségi oldalakon vagy fórumokon számoltak be folyamatosan a részleges eredményekről. Az érdeklődés olyannyira nagynak mutatkozott, hogy több magyarországi internetes újság oldala nem bírta a terhelést és vált átmenetileg elérhetetlenné. Sőt, a váratlan fordulatra felkészületlen és hivatalos adatokra hiába váró tévéadók műsorvezetői is a Facebook-, Twitter- vagy egyéb blogbejegyzésekre hivatkoztak, amelyek egyébként nem kímélték az OVB-tagokat és a kialakult helyzetet. Így olyan bejegyzések kerültek fel az üzenőfalra, mint „az utolsó ember, aki szavazott, kapcsolja le a villanyt”, „a Vörösmarty téren Tőkés László református püspök sörözik baráti társaságban, és hosszú bőrbekecsében megjelent Pataky Attila”, „a 2014-es szavazás 2013-ban kezdődik”, vagy „ha egy külföldi így a választások éjszakáján bekapcsolná az állami tévét, és koncertet látna, biztosan puccsra gondolna”. Az MTV ugyanis az OVB-vita szünetében Boban Markovic-koncertet közvetített, a kereskedelmi tévék ismeretterjesztő filmmel töltötték ki a holtidőt, ezalatt pedig a Facebookon rajongói csoportok alakultak, többek között az „Előbb lesz ennek a csoportnak 1000 tagja, mint választási eredmény”. Utóbbihoz alig másfél óra alatt 13 ezer rajongó csatlakozott.

Az internetes hírforgalom miatt – amely nem vette figyelembe az OVB kampánycsend-rendeletét – a kereskedelmi tévék meghívottjai is panaszkodtak, azt róva fel a bejegyzőknek, hogy átveszik a választási műsorok szerepét. Az m1 OVB-hez kiküldött tudósítója pedig így fogalmazott: az internetezők miatt „a kampánycsend megsértődött”.
*
Csendőrület

Az OVB elnökhelyettese szerint a törvényhozó hibája miatt kellett a kampánycsendet meghosszabbítani tegnap este; politológusok úgy vélik, a választás lebonyolítóinak számolniuk kellett volna a rendkívüli helyzettel.

A választás első fordulója előtt több mint 66 ezer ember kérte, hogy igazolással a lakóhelyétől távol szavazhasson. Tegnap este országszerte számos szavazókörben még több százan várakoztak, hogy leadhassák voksaikat, holott a szavazóköröknek 19 órakor be kellett volna zárniuk. A várakozás összefügg azzal, hogy 2007-ben megváltozott az igazolással szavazás szabályozása. Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese a testület ülésén kijelentette: jó döntés volt a kampánycsend meghosszabbítása, de az OVB „kicsit későn döntött”. Szerinte az OVB helyesen határozott, amikor délután leszögezte, biztosítani kell a szavazást a 19 órakor sorban állóknak is, és akkor hoztak volna rossz döntést, ha azt mondták volna, hogy 19 órakor, a törvényt szó szerint értelmezve, be kell zárni a szavazóköröket akkor is, „ha az utcán százak maradtak volna”.

Szollár Domokos kormányszóvivő az MTI-nek elmondta: a kormány az Alkotmánybíróság kérésére készítette el a választási törvény módosítását 2006-ban, annak érdekében, hogy egyértelműbbé váljanak az igazolással, nem a lakóhe–lyükön szavazókra vonatkozó szabályok. A kormány 2007-ben nyújtotta be a törvénymódosítást, a parlament pedig egyhangú döntéssel fogadta el azt.

Szigeti Péter, az OVB elnöke úgy nyilatkozott, az igazolással szavazás körül kialakult helyzet újabb anomália, amit a jogalkotónak nem sikerült rendeznie.

Lövétei István alkotmányjogász szerint hibázott az OVB, amikor több órával meghosszabbította a kampánycsendet, mert a testület ezzel egy kis problémából nagyot csinált. Azt is hozzátette, elképzelhetetlen, hogy akár közvélemény-kutatási adatok vagy pártvezetői nyilatkozatok, akár előzetes eredmények miatt a szavazókörök előtt sorban állók eredeti szándékukat megváltoztatva másik pártra szavaztak volna, mint tervezték.

Elemzők szerint politikai és szakmai következménye kell legyen annak, hogy az OVB csak 19.15-kor jelentette be, meghosszabbítják a kampánycsendet, akkor, amikor már minden médium közölte az előzetes közvélemény-kutatási eredményeket.

A Fidesz megnyerte a magyarországi választásokat

Kormányalakításhoz elegendő mandátumot szerzett a Fidesz—KDNP a tegnapi magyarországi országgyűlési választásokon. Az első forduló eredményei alapján 265 parlamenti mandátumot osztanak ki a következő arányban: a Fidesz—KDNP 206 (52,76 százalék), az MSZP 28 (19,31 százalék), a Jobbik 26 (16,69 százalék), az LMP 5 (7,43 százalék) helyet szerzett meg.

A fennmaradó 121 mandátumról a második fordulóban döntenek. ,,A választás történelmi jelentőségű volt, nem fogunk visszarettenni csak azért, mert a kihívás óriási, mi tudjuk, hogy hazánk nem egy reménytelen ország, mi mindig is tudtuk, hogy Magyarország meg fogja mutatni az igazi arcát" — mondotta a választási eredmények közzététele után Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. ,,A választási győzelmet ki kell érdemelni, a kiérdemelt bizalmat meg kell tartani, ezért a következő évek során számunkra a legfontosabb a szerénység és az alázat kell hogy maradjon" — tette hozzá. Sólyom László köztársasági elnök alapvető változásként értékelte a választások eredményét. ,,A magyarországi politikában soha nem volt ilyen egyértelmű támogatás, ez a bizalom a győztesre óriási felelősséget ruház" — jegyezte meg.
Orbán Viktor a Vörösmarty téren tartott rendezvényen mondott köszö­netet a voksokért, a kormányfőjelölt üdvözölte a határon túli magyarokat is. ,,A magyarok a mai napon felemelték fejüket, és ítéletet mondtak egy kudarcot vallott korszak felett, és az egységet, a rendet, a biztonságot választották. A mai napon Magyarország polgárai legyőzték a reménytelenséget, megmutatták, hogy Magyarország nagy dolgokra képes, megmutatták a világnak, ismét jó magyarnak lenni, Magyarország felelmelt fejjel tért vissza a történelem főutcájára. Életem legnagyobb feladata előtt állok, de azt is tudom, ez a feladat megoldható, de ehhez szükségünk lesz minden magyar emberre. A következő magyar kormány megalakításához szükséges parlamenti többség már rendelkezésünkre áll, Magyarország polgárai gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak" — jegyezte meg Orbán.
Az MSZP azt javasolja, hogy a parlament vizsgálja újra a választási törvénynek azt a módosítását, amelyet az alkotmánybíróság írt elő, és amelynek során a kétharmados többség Salamon László (KDNP) javaslatát magáévá tette — jelentette be Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke tegnap este. Lendvai Ildikó azt firtatta: felmerülhet-e a gyanú, hogy ,,a választás utolsó óráiban Kubatov-szavazók jelentek meg a szavazófülkéknél, máshonnan megjelent szavazók". Szerinte meg kell vizsgálni, hogy történt-e a törvénymódosítással való visszaélés. Hangsúlyozta: az MSZP igényli az átgondolást, és követeli a vizsgálatot. Az MDF nem jutott be a parlamentbe, Dávid Ibolya pártelnök tegnap este bejelentette lemondását.
Meghosszabbította a kampánycsendet az Országos Vá­lasztási Bizottság (OVB), mert több szavazókör előtt még hosszú sorok álltak tegnap este magyar idő szerint 19 óra után; azon helyek egy részéről volt szó, ahol az igazolással szavazók adhatták le voksukat. Az OVB elnökhelyettese szerint a törvényhozó hibája miatt kellett a kampánycsendet meghosszabbítani, politológusok szerint a választás lebonyolítóinak számolniuk kellett volna a rendkívüli helyzettel. Ugyanakkor több közvélemény-kutató intézet előzetes adata nyilvánosságra került.

Több százan várakoztak

Egy-másfél órával kitolódik a kampánycsend — jelentette be Szigeti Péter, az OVB elnöke az Országos Választási Központban vasárnap este negyed 8-kor kezdődött rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az OVB elnöke elmondta: több szavazókörben — ahol az igazolással szavazók adhatják le voksukat — az igazolással szavazók nagy száma miatt elhúzódik a szavazás. Felidézte: az OVB délutáni állásfoglalása értelmében a sorban álló jogosultaknak is biztosítani kell, hogy élhessenek a szavazati jogukkal. Ennek következményeként a kampánycsend intézménye kitolódik. Az Országos Választási Iroda (OVI) nem kezdte el 19 órakor az adatok közlését, azzal meg kell várni, amíg az érintett szavazókörökben befejeződik a szavazás — mondta. Szigeti Péter hozzátette: az átjelentkezések kérése nagyságrendekkel nem volt nagyobb, mint négy évvel ezelőtt. A választás első fordulója előtt több mint 66 000 ember kérte, hogy igazolással a lakóhelyétől távol szavazhasson. Arra a felvetésre, hogy több televízió és internetes portál hét órakor elkezdte közölni az előzetes adatokat, Szigeti Péter azt válaszolta: ,,azért tartották hét óra tizenöt perckor, azaz 15 perc késéssel ezt a sajtótájékoztatót, bejelentést, hogy ezt ne tegyék".

Hibás döntés

Kéri László politológus azt mondta, hogy a kampánycsend meghosszabbítása ellentétes a törvény szellemével. Mint mondta, az országban több televízió választási műsoraiból milliók várják a választási híreket, és ők nem tudnak információhoz jutni amiatt, hogy néhány száz szavazó még hét óra után is sorban állt a szavazóhelyiségek előtt. Vagyis ,,néhány száz ember joga áll szemben ötmillióéval" — mondta Kéri László. A Szabadság Kör alkotmányjogásza szerint az OVB-nek nem lett volna jogköre meghosszabbítani a kampánycsendet. Gulyás Gergely — aki Fidesz—KDNP-s képviselőjelölt is egyben — elmondta, a kampánycsend intézményét a választási eljárásról szóló törvény szabályozza, és kimondja, hogy a kampánycsend a szavazást megelőző nap nulla órától a voksolás befejezéséig tart. A befejezés időpontját is rögzíti a jogszabály: eszerint 19 óráig tart a szavazás. Lövétei István alkotmányjogász szerint hibázott az OVB, amikor több órával meghosszabbította a hét órakor lejáró kampánycsendet, mert a testület ezzel egy kis problémából nagyot csinált. Szerinte elképzelhetetlen, hogy akár közvélemény-kutatási adatok, akár pártvezetői nyilatkozatok, akár előzetes eredmények miatt a szavazókörök előtt sorban állók eredeti szándékukat megváltoztatva másik pártra szavaztak volna, mint tervezték. Török Gábor politológus szerint, ami a kampánycsend meghosszabbítása ügyében történik, a politikai rendszer lejáratására alkalmas. Szerinte politikai és szakmai következménye kell legyen annak, hogy az OVB csak 19.15-kor jelentette be, meghosszabbítják a kampánycsendet, akkor, amikor már minden médium közölte az előzetes közvélemény-kutatási eredményeket. Az OVB-nek már reggel hétkor tudnia kellett, hogy egyes választókörzetekben másfél óráig állnak sorban a voksuk leadására váró választópolgárok, tehát tizenkét órája volt arra, hogy mérlegelje ezt a helyzetet. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke lemondásra szólította fel az OVI és az OVB vezetőit.

Polak, Węgier, dwa bratanki / Lengyel, magyar két jó barát

God bless you polish brothers!

Polish - Hungarian Brotherhood = Eternal Brotherhood

Long Live Poland And Hungary

We sympathize with you in this tragedy.
Respect from Hungary

Please receive my deepest condolences; hard to believe what happened...I'm very very sorry for your loss.

Megújul a nagykárolyi kastélypark

Felújítják a nagykárolyi Károlyi-kastély parkját, a magyarországi és németországi szakértők bevonásával végzett kertészeti munka több évig is eltarthat.


Megszépül. A Károlyi-kastély felújítása mellett az ingatlant körülvevő angolpark is visszanyeri régi fényét
Fotó: A szerző felvételeKülföldi szakemberek bevonásával újítják fel a nagykárolyi Károlyi-kastély parkját. A kisváros lakossága felhördült, amikor meglátta, hogy láncfűrészes munkások vágják ki a kastélypark több száz éves fáját. „Mi is azt szerettük volna, ha minél kevesebb fát döntenek ki, de egyesek már életveszélyesek a járókelőkre” – közölte a Krónikával Adorján Csaba, a város egykori főkertésze, a közterület-fenntartó vállalat vezetője. Mint mondta, olyan fák is vannak, amelyek egy dendrológiai parkban jól mutatnának, ám nem illenek bele a köztéri park koncepciójába.

„Az évszázados platánok mellé a kőrisek és juharok elhullatták a magvaikat, és irányítatlanul nőttek. Valóságos erdő alakult ki a kastély jól megtervezett és kiválóan karbantartott angolparkja helyén” – vázolta a favágás másik okát a szakember.

Örsi Károly magyarországi táj- és kertépítész, valamint a Németországba elszármazott Karácsonyi Károly botanikus is tagja volt annak a bizottságnak, mely eldöntötte, melyek a kivágásra ítélt fák. „Az erdészeti hivatal engedélyével vágjuk ki azokat a fákat, amelyek nem illenek a parkrendezés koncepciójába. Első körben tucatnyi fát termelünk ki” – részletezte Adorján. Hozzátette, a véletlenszerűen nőtt, 150–200 facsemete nem vész kárba, ezeket a város más pontjain található közterületek díszítéséhez használják majd. A közeljövőben 200 darab nemes fát fognak elültetni a kastélykertben, közöttük többfajta magnóliát, juhart és kőrist is.

A parkrendezési tervet szakemberek készítették el, amelynek megvalósítási ideje az önkormányzat pénzügyi helyzetétől függ. „Egyelőre csak részleteiben tudjuk felfrissíteni a növénykészletet, mivel a kastély épületére nyert pályázat nem teszi lehetővé a környező park rendbetételét. A tízhektáros terület rehabilitációját a városkasszából kell finanszíroznunk. Előbb-utóbb pályázni fogunk, mert a teljes felület rendbetételét nem tudjuk saját forrásokból fedezni” – részletezte Adorján. Mint mondta, a 25–30 méteres fák mellé tuják, borókák, különböző díszcserjék kerülnek majd. A tervek szerint a kétéves kertépítési folyamat során a több mint 250 éves platánfát is megmentik, és a felújított kastély körül régi pompában tündököl majd az egykori angolkert.