Régi fényében a Mátyás-szobor

Tizenhat hónapig tartó munka után, négy hónapos késéssel fejeződött be a Mátyás-szoborcsoport restaurálása Kolozsváron: Fadrusz János 1902-ben leleplezett, most felújított alkotásának műszaki átadására tegnap került sor. A járókelők már tegnap a déli órákban megcsodálhatták a szoborcsoportot és a Mátyás királyt ábrázoló lovas alakot, fején az aranyozott babérkoszorúval. A restaurált alkotás talapzatáról eltávolították a Gheorghe Funar korábbi polgármester utasítására elhelyezett táblát, a Mathias Rex felirat viszont a helyén maradt. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere közölte: az önkormányzat teljes mértékben elégedett a munkálatok minőségével, és gratulált a restaurálást végző nagyszebeni Concefa Rt. képviselőinek.

Úgy látszik, valaki fönt szereti a kivitelezőket, hogy ilyen szép hosszú őszt adott. Bízom abban, hogy néhány nap alatt az önkormányzat elkészül a térrendezéssel is” – mondta a munkálatok átvétele alkalmával az elöljáró. Hozzáfűzte: reméli, hogy a román és a magyar kormány mielőbb megállapodik a hivatalos átadás időpontjáról. Megtudtuk: eddig január 22. – a Magyar Kultúra Napja –, illetve február 23. – Mátyás király születésnapja – került szóba.

László Attila a Krónikának elmondta: a szoborcsoport restaurálása végül áfa nélkül 49 százalékkal került többe, mint amennyi a Concefa pályázati ajánlatában szerepelt. Mint ismeretes, a közbeszerzési eljáráson nyertes, főként az építőiparban jártas nagyszebeni cég az önkormányzattal megkötött szerződés szerint 1,6 millió lejért, azaz 380 ezer euróért (plusz áfa) vállalta a kivitelezést.

Az alpolgármester szolgáltatta adatok alapján kiszámoltuk: a restaurálás végösszege
2 956 160 lejre rúg. Az alpolgármester elmondta, az önkormányzat jelenleg ellenőrzi, hogy valóban indokoltak-e az egyes kiadási tételek. „Éppen hogy befértünk a törvényes keretekbe, a vonatkozó jogszabály szerint ugyanis műemlék-restaurálás esetén legfeljebb az eredeti ár másfélszeresét lehet a munkálatokra költeni” – ecsetelte.

László Attilától megtudtuk, hogy a többletköltségek részben a kivitelező céget terhelték, ugyanis ez volt a feltétele annak, hogy az önkormányzat elengedte a késedelmi büntetőkamatot a nagyszebeni vállalatnak. Mint ismeretes, a felújítást a román és a magyar kormány fele-fele részben, azaz 400-400 ezer euróval támogatta. A román kormány, mint kiderült, ebben a hónapban utalta át az önkormányzatnak a rá háruló összeget.

Benedek Zakariás, a Concefa Rt. műszaki igazgatója megerősítette, nem végleges a felújítás költségvetése, erről a napokban állapodnak meg az önkormányzattal. Közölte továbbá: többletköltség és a munkálatok négy hónapos csúszása azért következett be, mert az eredeti hatástanulmány és tervrajz szerint a talapzatból 38 követ kellett volna kicserélniük, ehhez képest teljes egészében le kellett bontaniuk és újra kellett építeniük a talapzatot.

Korábban a Krónikának több hazai és magyarországi restaurátor úgy nyilatkozott, lehetetlen annyi pénzért és olyan rövid idő alatt restaurálni a szoborcsoportot, mint amennyiért a Concefa végül elvállalta. Szabó Bálint építőmérnök, az Utilitas Kft. igazgatója, aki a Kolozsi Tibor szobrászművész vezette Part of Art Alapítvánnyal dolgozta ki a Fadrusz-alkotás restaurálási tervét, tavaly augusztusban kockázatosnak nevezte, hogy a Concefa féláron, hiányos szakmai felkészültséggel vállalta el a munkát. A felmérést elvégző Utilitas Kft. a munkálatok kezdete előtt úgy ítélte meg, a szoborcsoport restaurálása legalább 16 hónapot és 800 ezer eurót vesz igénybe, azaz pontosan annyit, amennyit a két ország kormánya elkülönített erre a célra.

Markó: a romániai magyarok veszteségként élik meg december elsejét

A romániai magyarok „veszteségként, a magyar államiság elvesztéseként” élik meg december elsejét, Románia nemzeti ünnepét - jelentette ki a bukaresti szenátus évfordulós rendezvényén Markó Béla RMDSZ-elnök.

Markó Béla beszédében kifejtette, hogy a Romániában Nagy Egyesülés néven ismert, nemzeti ünneppé nyilvánított december elseje mást jelent a románoknak, mást a magyaroknak. Mint mondta, a román nemzet számára fontos győzelmet jelent december elseje, a romániai magyarok viszont államiságuk elvesztéseként élték meg az akkori pillanatot.

Markó felidézte, hogy a gyulafehérvári román népgyűlésen elfogadott nyilatkozat Erdély népeinek széles körű jogokat ígért, hiszen kimondta, hogy mindegyiket saját nyelvén és a saját köréből választott emberek révén igazgathatják. Hozzátette, hogy ezeknek az ígéreteknek - amelyekhez nagy reményt fűztek a romániai magyarok - egy része teljesült, másik része viszont nem.

Az RMDSZ elnöke csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az oktatási törvénytervezet vitát váltott ki Romániában éppen azon rendelkezések miatt, amelyek az anyanyelvű oktatás bővítésére vonatkoznak.

Korszakzáró sajtófogadást” rendez Tőkés László a Kempinski Hotelben

Az anyaországi és a határon túl élő magyaroknak együtt, vállvetve kell előre haladniuk - olvasható abban a hétfőn közzétett meghívóban, amelyben Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „korszakzáró sajtófogadásra” várja a sajtó személyiségeit december elsejére.

A meghívó a szövege is, amelynek elején a „…lemossuk a gyalázatot…” idézet szerepel. Tőkés László sajtóirodája szerint nem csupán magára a történelmi eseményre utal az idézet, hanem arra a „gyalázatra” is, ahogyan bizonyos magyarországi és erdélyi magyar politikusok viszonyultak korábban ehhez az évfordulóhoz. Emlékeztettek Medgyessy Péter volt magyar és Adrian Nastase volt román miniszterelnök 2002. december elsején történt „koccintására” a budapesti Kempinski Hotelben, valamint arra, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Rácz Károly Kézdivásárhely pólgármestere 2009. december elsején jelen volt a román államfői hivatalban, a Cotroceni-palotában rendezett fogadáson.

Tőkés ennek szellemében szánja „korszakzárónak” a szerdán délelőtt 11-kor tartandó sajtófogadást.

„Trianon 90. évfordulóján, annak gyógyításaképpen valóban sorsfordító esztendőhöz érkeztünk 2010-ben. A Magyar Országgyűlés június 4-én elfogadott Tanúságtételével - nemzetpolitikai szempontból - lezárta a súlyos örökséggel terhes XX. századot, és megnyitotta az utat magyarságunk - igazi - XXI. századi történelme előtt” - olvasható a meghívóban. Tőkés szerint ezen az úton az anyaországi és a határon túl élő magyaroknak együtt, vállvetve kell előre haladniuk.

„Mi, az elszakított nemzetrészek képviselői a „Minden magyar felelős minden magyarért” Szabó Dezső-i alapelve szellemében gondolkozunk, és a - határmódosítás nélküli - nemzetegyesítés korszakos feladatának a megvalósításában készen állunk a cselekvésre” - írja Tőkés. Úgy fogalmaz: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - amely 2003-as megalakulása óta sikeresen visszahozta és képviselte az autonómia ügyét, akár a többségi politikai tájba besimult magyar érdekvédelmi szervezet ellenében is - a XXI. századi nemzeti újjáépítésben tevőlegesen vállal részt, összekapaszkodva mindazokkal, akik a nemzetért és nem saját önös politikai érdekeikért, a közösségért és nem kizárólag saját egyéni boldogulásukért cselekszenek. „A cél világos előttünk: magyar uniót az Európai Unióban!” - fűzi hozzá.

Buzek támogatásáról biztosította Tőkést

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EP alelnökét, akit korábban több román politikus hevesen támadott a székelyföldi autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt.

Tőkés az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében Buzek leveléből idéz. Az EP elnöke kifejti, bizonyos abban, hogy Tőkés mindig a legnagyobb tiszteletet tanúsítja a közös európai értékek, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság és az alapvető jogok iránt. Buzek teljes bizalmáról biztosítja Tőkést az EP alelnöki tisztségében.

Buzek az EP alelnökének levelére válaszolva fejtette ki álláspontját. Tőkés levelében tisztázza, hogy a nyáron Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében milyen kijelentéseket tett a székelyföldi autonómiáról, amiért heves támadások érték a román pártok és a román sajtó részéről.

A román sajtó és a pártok szerint ő arra biztatta az erdélyi magyar közösséget, hogy úgymond az erőszakos nacionalizmus jegyében vonuljon utcára, és tüntessen az autonómiáért, ahogy a koszovóiak is tették függetlenséget követelve.

Az EP alelnöke pénteki közleményében egyebek között rámutat arra, hogy Székelyföld nem a függetlenségért, hanem az autonómiáért küzd. Tőkés szerint sajnálatos, hogy több mint húsz évvel a romániai rendszerváltás után sem a hiteles tájékoztatást szolgálni hivatott média, sem a politikai elit nagy része nem volt képes meghaladni "a sajátos romániai nacionál-kommunizmusban gyökerező magyarellenes mentalitást".

Márton Áron-szobor Budapesten

Felavatták Márton Áron egykori erdélyi katolikus püspök szobrát csütörtökön Budapest XII. kerületében, a nevét viselő téren.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi köszöntőjében azt mondta, hogy a püspök az emberi jogok melletti, a végsőkig való kiállás és az egyház iránti hűség szimbóluma, a „magyarság őrállója”. Úgy fogalmazott: amikor a két ellentétes jelű, de egygyökerű diktatúra semmibe vette az emberi jogokat, akkor Márton Áron kiállt az üldözöttek mellett; ezt tette 1944-ben, és ezért volt erkölcsi alapja arra, hogy kiálljon az üldözöttek mellett 1945 után. Hozzátette: az egyház- és nemzetüldöző rendszer mára a „történelem szemétdombján” van, míg az az által üldözöttek ott vannak a magyar nemzet „panteonjában”, vagy az egyház boldogjai és szentjei között. Kitért arra, hogy Márton Áron boldoggá avatása folyamatban van.

Semjén kiemelte: Márton Áron életművének tanulsága, hogy a kereszténység és a nemzet nem egymással szemben álló, hanem egymást erősítő valóság. Ha Szent István nem a kereszténységet választja, akkor ugyanúgy eltűnünk a történelemből, mint a hunok, az avarok, a besenyők. Márton Áron ott, a keleti végeken is tudta, hogy akkor van magyar megmaradás, ha hűségesek vagyunk a Szent István-i örökséghez – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes.


Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere hangsúlyozta: fontos, hogy a hegyvidéki közterületek olyan személyiségek nevét viseljék, akik kiálltak a kirekesztés és a diktatúrák ellen, önfeláldozásukkal és kitartásukkal pedig például szolgálhatnak mindnyájunk számára. Ilyen volt Apor Vilmos, Kálló esperes, Nagy Jenő, Tartsay Vilmos és Mindszenty József is – mondta a fideszes politikus.

A csíkszentdomokosi születésű Márton Áront (1896–1980) 1938-ban szentelték püspökké, azt megelőzően a kolozsvári Szent Mihály-plébániát is vezette. A II. világháború idején a templom szószékéről állást foglalt a zsidók deportálása ellen. A kommunista rendszer éveiben a romániai magyarság jogaiért és az egyházat elnyomó politika ellen küzdött. Emiatt meghurcolták és börtönbe zárták, 1957 és 1967 között házi őrizetben volt egykori püspöki székhelyén, Gyulafehérváron. 1980. szeptember 29-én sok szenvedés után, életének 84. évében hunyt el. Temetési szertartását Lékai László bíboros, a magyar katolikus egyház akkori feje vezette. A csütörtökön felavatott szobor alkotója Kontur András kerületi szobrászművész, aki 2002-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

Nem biztosítja a teljes anyanyelvű oktatást a tanügyi törvény tervezete

Az oktatási törvény szövegének a szenátus oktatási bizottsága által elfogadott verziójáról szavaz hétfőn a szenátus – döntötte el kedden a házbizottság azt követően, hogy reggel a hétvégi üléshez hasonlóan ismét csak csonkán, a kormánypárti tagok nélkül fogadta el jelentését, amely nem támogatja a történelem és a földrajz anyanyelven való tanulását. A jelentést annak ellenére találta vitára alkalmasnak a házbizottság, hogy ugyanolyan körülmények között született, mint az első, így ugyanúgy szabálytalannak minősül.

A hétvégén szintén csupán a testület hat ellenzéki tagja vitatta meg a jogszabálytervezetet, a házbizottság azonban arra hivatkozva, hogy az ülést jogszerűtlenül hívták össze – erre ugyanis csupán a bizottság elnökének van joga –, visszadobta a jelentést, és felszólította a testületet, hogy újra vitassa meg a dokumentumot, és fogadjon el új jelentést. A keddi jelentést ugyanakkor annak ellenére vitatják meg, hogy ugyanolyan körülmények között született, mint az első, így ugyanúgy szabálytalannak minősül.

A házbizottság keddi ülésén úgy döntöttek, hogy a hétfőn délután három órakor kezdődő ülésen politikai nyilatkozatok nem lesznek, hanem egyenesen rátérnek a vitára. Mihail Hărdău, a bizottság demokrata-liberális párti (PDL) elnöke még hétfőn közölte: mindaddig, amíg az alkotmánybíróság nem tesz közzé újabb állásfoglalást azzal kapcsolatosan, hogy alkotmányos-e, ha a kormány felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével akarja elfogadtatni a törvényt, vagy le kell folytatni a szenátusi vitát, nem hívja össze a bizottsági ülést. Hărdău kedden úgy vélte, az ellenzék csupán azért siettette a bizottsági vitát, amelynek során nem vitatták meg cikkelyenként a törvényt, hogy ellensúlyt képezzen a kormány verziójával szemben, amelyért felelősséget kíván vállalni. Leszögezte: a jogszabályt cikkelyről cikkelyre, alaposan át kell tárgyalni.

Az ügy kapcsán kedden megszólalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke is. A politikus szerint az oktatási törvény ügyében folytatni kell a kormányzati felelősségvállalási folyamatot, mivel álláspontja szerint lehetséges ily módon elfogadtatni a jogszabályt. Markó úgy véli, ez lehetőséget biztosítana a parlamentnek, hogy „végszavazzon” a törvényről, hiszen a felelősségvállalás nyomán benyújtandó bizalmatlansági indítvány vitája erre lehetőséget biztosít.

Az RMDSZ-elnök álláspontja szerint ez kívánatosabb, mintha a parlament egyik háza – ez esetben a szenátus, amely döntéshozó kamara – döntene a jogszabály végső formájáról. Kijelentette: a jogszabályt a reform sürgőssége miatt mindenképpen felelősségvállalással kell elfogadtatni. Úgy vélte, elfogadhatatlan lenne, ha az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítaná a felelősségvállalást egy olyan törvényért, amely a parlament valamely háza előtt van, hiszen így egyszerűen azáltal is blokkolni lehetne a felelősségvállalási folyamatot, hogy benyújtanak egy hasonló tartalmú jogszabályt.

Az alkotmánybíróság várhatóan szerdán teszi közzé állásfoglalását az ügyben. Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül szabta a kisebbségek számára kedvező oktatási törvény elfogadását, ám a szenátusban jóval ingatagabb a kormánytöbbség, mint a képviselőházban, amely korábban már a kormány által beterjesztett, a kisebbségek számára kedvező verziót elfogadta.

Kedden egyébként Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata hevesen bírálta Markó Bélát annak hétfői kijelentése miatt, amelyben arra utalt: időszerűvé vált Geoană menesztése, mivel elnöki minőségében nem szabadott volna megengednie a törvénytelen bizottsági ülés összehívását. Geoană tegnap úgy vágott vissza: Markó koalíciós partnerét ugyan zsarolhatja, de a szenátus elnökét nem

Füzes Oszkár: nem a Nemzeti Színház a legalkalmasabb a december 1-jei ünneplésre

A budapesti Nemzeti Színház különleges jelentőségű a magyar nemzet számára, ezért nem a legmegfelelőbb helyszín annak megünneplésére, hogy Magyarország elveszítette Erdélyt – jelentette ki Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet kedden.

A Magyar Köztársaság romániai nagykövete szerint egymás után három tévedés történt a román nemzeti ünnepnek a budapesti Nemzeti Színházban való megünneplése kapcsán. Az első tévedés az volt, hogy a budapesti Román Kulturális Intézet ezt a helyszínt kérte december 1. megünneplésére. „A második tévedést mi követtük el, amikor erre igent mondtunk, a harmadik pedig az volt, hogy megváltoztattuk álláspontunkat és végül nemet mondtunk” – fogalmazott Füzes Oszkár kedden a bukaresti külügyminisztériumban, ahol a román-magyar kétoldalú diplomáciai kapcsolatok 90. évfordulója alkalmából tartottak hivatalos ceremóniát.

Mint ismeretes, Alföldi Róbert, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója szóban beleegyezett, hogy a Román Kulturális Intézet a teátrumban rendezze a december 1. alkalmából tervezett ünnepséget. A magyarországi jobboldali pártok felháborodása nyomán a színházigazgató visszavonta a bérleti megállapodást, amit a román külügyminisztérium sajnálattal vett tudomásul.

„Semmilyen kifogásunk nincs Románia nemzeti ünnepe kapcsán. Itt a magyar fél érzékenységéről van szó. A budapesti Nemzeti Színház különleges fontosságú számunkra a nemzet fejlődését illetően, és ebből a szempontból a Nemzeti Színház nem a legalkalmasabb helyszín annak megünneplésére, hogy Magyarország elveszítette Erdélyt” – mondta Füzes Oszkár.

„Megértjük, hogy Romániának ez a nemzeti ünnepe. Kívánom önöknek mindazt, ami Románia számára jó, nekünk, magyaroknak azonban ez az a nap, amikor elveszítettük Erdélyt. A román félnek is meg kell értenie Magyarország érzékenységét” – fűzte hozzá a nagykövet.

Füzes Oszkár a rendezvényen mondott beszédében kifejtette, Romániának és Magyarországnak sikerült a „hatalmas történelmi terheket” nagy mértékben meghaladnia, és a kilencven éves diplomáciai kapcsolatok mérlege büszkeségre ad okot. „Eljutottunk oda, hogy kijelenthetjük: Románia és Magyarország nem csak papíron és nem csak nemzetközi szinten szövetségesek, hanem jó szomszédok és barátok. Összekötnek az érdekek és az értékek” – fogalmazott a nagykövet.

Magyarország és Románia egymás ellen fordulva semmire nem jutnak, egymás nélkül keveset érnek, együtt azonban csodákra képesek – fejtette ki a magyar diplomata.

Füzes Oszkár szerint Magyarország számára a bizalom a legfontosabb a Romániával ápolt kapcsolatokban, ezt pedig – mint mondta – akkor is hangsúlyozta, amikor két évvel korábban átadta megbízólevelét Traian Băsescu államfőnek.

A nagykövet arról is beszélt, hogy mindkét ország számára alapvető jelentőségű a romániai magyar, illetve a magyarországi román közösség.

Székelyek az Országházban

Csütörtök reggel tizenkét autóbusszal és bizakodással telve indultak Székelyföld küldöttei Budapest felé. A könynyített és minden hatalmi packázást nélkülöző határátlépés ténye újabb lendületet adott a bennünk bujkáló és útközben rajtunk eluralkodó vidám hangulatnak, nótázásig fokozva azt. Elszállásolásunk körülményei és másnap a válogatás lehetőségét bőségesen felkínáló reggeli pedig még a legmegátalkodottabb kétkedőket is meggyőzte, hogy valóban haza érkeztünk. Hiszen bizonyosságot nyert, hogy Budapest nem csak Magyarország, hanem az összmagyarság fővárosa lett ismét.

Eljött a várva-várt pillanat, amikor mi, a hazát ezer évig védő katonák kései utódai elindultunk a Kossuth tér felé. Az Országház homlokzatára kitűzött székely lobogó látványától mindenikünk elérzékenyült. És hála a Jóistennek, ez az első, de nem egyedüli felemelő mozzanata volt az idei november 19-nek, mikor kilencvenkét év eltelte után ismét a Magyar Parlament épületében ülésezhetett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).

A főbejáraton egymás után belépő és székelyruhás lányok sorfala között felvonuló széki küldöttségek tagjai a Kupolateremhez vezető lépcsősoron elhelyezkedve várták Kövér László házelnököt, akinek érkezését tapsvihar fogadta. A szentegyházai Gyermekfilharmónia ének- és zenekara kíséretében közösen elénekelt magyar és székely himnusz után pedig a jelenlevők a Szent Korona előtt megismételték a 2003-ban tett esküjüket.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Kövér Lászlónak a sokunkban megfogalmazódott, de általa is feltett „miért most és ma” kérdésre adott válaszából megtudhattuk, hogy gróf Bethlen István ezen a napon, 1918. november 19-én kezdeményezte az erdélyi SZNT megalakítását, mely üléseit a felsőházi teremben tartotta. Véleménye szerint a jelenlegi tanács méltó utódja a hajdaninak, éppen ezért ezen a helyszínen megilleti az üléstartás joga.

Izsák Balázs SZNT-elnök a magyarországi választások után beállt nemzetpolitikai fordulat egyik bizonyítékaként értékelte a Felsőház üléstermének a székelyek rendelkezésére bocsátását, az ülés napirendjén szereplő határozatok fontosságát pedig a Budapest és Székelyföld közötti távolság általuk való átívelésében látta.

A Székely Nemzeti Tanács Országházban tartott rendkívüli ülése az erdélyi magyar történelmi egyházak jelenlévő képviselőinek imádságával, felszólalásával és áldásával vette kezdetét. Utána Gazda Zoltán színművész előadta Ferenczes István Felirat az égi táblánál szolgáló Gróf Széchenyi Istvánhoz című versét.

A napirend ismertetését követően felszólaló Izsák Balázs a tanács létrehozásának értelmét az autonóm Székelyföld megteremtésében határozta meg. Véleménye szerint az általuk kezdeményezett és lebonyolított népszavazás eredménye igazolta a székelyek autonómiaigényét, törvényjavaslatuk pedig megnyitotta az utat a megvalósítását szükségszerűen megelőző magyar-román párbeszéd előtt. Székelyföld autonómiáját, az erdélyi magyar önkormányzatok támogatása mellett csak Magyarország segítségével tartja megvalósíthatónak, hangsúlyozta.

„Isten hozta önöket a Magyar Országgyűlésben, amely a mai naptól kezdve – ünnepélyesen bejelenthetem – már nem csak az Ország Háza, hanem egyben a Nemzet Háza is – ezekkel a szavakkal üdvözölte Kövér László házelnök a székelyeket. – A magyar Parlament főbejárata fölött a székely zászló lobog. Ez ünnepélyesen jelzi: székely testvéreink megérkeztek! Összetartozunk, mindenek dacára együtt vagyunk és együtt maradunk – miként azt a Magyar Országgyűlés 2010. június 4-én a nemzeti öszszetartozásról szóló törvényével is megerősítette. Közel száz esztendő magyar nemzedékeinek álma, reménye, fohásza napjainkban teljesedik ki: a békés nemzetegyesítés folyamata megkezdődött.”

Az 1918-ban létrejött Székely Nemzeti Tanácsról megállapította, hogy az egészséges székely életösztön jegyében jött létre, és mindent megtett, amit abban a történelmi korban még tenni lehetett. „Az út, amely önök előtt áll, nem rövid, de ha lélekszámban és lélekben egyaránt kitartanak, akkor célba fognak érni. Mert a történelem sikerre ítéli azokat, akik kitartanak” – bátorította a küldötteket a házelnök.

A széki elnökök felszólalása után Izsák Balázs ismertette azt a hárompontos határozattervezetet, mely többek között az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi közösségek fokozott védelmét, valamint Európa kulturális sokszínűségének fenntartását követeli. A küldöttek ezt egyöntetűen elfogadták és megszavazták. Az ülést a Szózat közös eléneklése zárta. Ezt követően az országgyűlés elnöke állófogadást adott a jelenlévők tiszteletére.

Végezetül, a történtek résztvevőiként és átélőiként nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy olyan események tanúi voltunk, melyek nem csak megalapozzák, hanem meg is határozzák a székely és magyar jövőt.

***********
Határozatban kérte fel a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) pénteki budapesti ülésén a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy a Parlament a mai naptól kezdve (péntek – szerk. megj.) már nemcsak az ország háza, hanem a nemzet háza is; a házelnök azt hangoztatta, az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül. A Parlament felsőházi termében tartott ülésén a házelnök azt mondta, az épület főbejárata felett a székely zászló lobog, ami azt jelzi: „székely testvéreink, önök hazaérkeztek”. Kijelentette, az, hogy a Székely Nemzeti Tanács tagjai az Országházban vannak, azt bizonyítja, hogy „öszszetartozunk, mindennek dacára együtt vagyunk és együtt maradunk”. Kövér László közölte, megkezdődött a békés nemzetegyesítés folyamata.

Csaknem egy évszázada a magyarok és a románok között az volt a tét, hol húzódnak meg a haza és a szülőföld sorompókkal elválasztott határai. Ma viszont az a kérdés, élhető marad-e számukra a fizikai határoktól mentesülő szülőföld és annak megtartó ereje. Ma az európai közösségi térben a békés nemzetegyesítés útjára lépett magyarság képes a nemzeti integrációra, mutatott rá. A házelnök hangsúlyozta, hogy a békés nemzetegyesítés kerete az Európai Unió által megtestesített nemzetközi integráció, alapja és eszköze pedig a nemzeti integráció.

„Csak magyar ügy van”

A találkozó előtt tett sajtónyilatkozatában is azt hangsúlyozta Kövér László, hogy az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül. A magyar nemzeti integráció ügye európai ügy is, európai támogatást érdemel, jegyezte meg. Az ülésen azt mondta, a magyar nemzeti integráció egyik eszmei pillére, hogy „nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ, csak magyar ügy van”.

Hangsúlyozta, hogy a kulturális és területi önrendelkezést is magában foglaló területi autonómia Európa több országában létező valóság. Közlése szerint a Székely Nemzeti Tanács az erdélyi magyarság és a székelység számára sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint ami kisebbségekben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ezt a célt a nemzetközi jog keretei között, a közvetlen demokrácia és a közképviselet eszközeivel, mindig békés módon próbálták elérni. Ebben a törekvésben mindig számíthatnak a magyar Országgyűlés erkölcsi és politikai támogatására, mutatott rá beszédében Kövér László.

Multikulturalitás helyett autonómia

Izsák Balázs SZNT-elnök azt mondta, az általuk kétszer elfogadott és két alkalommal is a román parlament elé beterjesztett törvénytervezet világosan leírja azokat az intézményeket, amelyek a székelyek jelenkori szabadságának intézményei lennének: az önkormányzati tanács lehetne a regionális parlament, míg az önkormányzati bizottság a regionális kormány, jól körülhatárolt eszközökkel és pontosan körülírt működéssel. Kitért arra, hogy népszavazást is tartottak, amelyen a megkérdezett 210 ezer székelyföldi polgár kinyilvánította igényét az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozására.

Izsák Balázs a tanácskozás előtt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek, de nem találtak meghallgatásra. A mostani választások után azonban nemzetpolitikai fordulat következett be.
A 21. század magyarsága számára a székelyek értékőrzése hivatás, Európa számára bátorságuk küldetés – írta az SZNT ülésének résztvevőit köszöntő levelében Schmitt Pál köztársasági elnök.

„Minden szellemi-lelki kincset dédelgető közösségre szükség van, hogy Európának zavaros, értékvesztett világunkban arca legyen” – tette hozzá az államfő. Hangsúlyozta: a határok nélküli Európa a „divatos multikulturalitás talmi csillogása helyett” határtalan lehetőséget ad mindenkinek, aki elég erős, hogy nyitott, tenni akaró polgárok egységévé szervezze az egy helyen élőket.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a tanácskozáson a választójog és választhatóság kiterjesztése mellett érvelt. Az MPP-t az SZNT leghűségesebb szövetségesének nevezte, s úgy fogalmazott: „nemcsak múltunk, jövőnk is van”.

„Kiemelt figyelmet” kérnek

Az SZNT kihelyezett ülésén három határozatot fogadtak el. Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között. A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban.

Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra a Székelyfölddel. Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.

A hármas számú, egyhangúlag elfogadott határozatban a tanács fontosnak nevezte, hogy a magyar EU-elnökség idején és azt követően az Unió támogassa, hogy a Székelyföld „történelmi európai régióként” kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az Unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait.

Magyar állami kitüntetés Berszán Lajos atyának

A Magyar Köztársaság Érdem­rend lovagkeresztjével tüntették ki Berszán Lajost, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium alapítóját. A tizenhat évvel ezelőtt még csak 30 diákkal induló intézmény ma már óvodától érettségiig áll három régió magyar gyerekeinek szolgálatában.

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban pénteken dr. Schmitt Pál magyar köztársasági elnök nevében Füzes Oszkár bukaresti nagykövet a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Berszán Lajost, az iskola alapítóját.

− A Gyimes völgye Erdély legkeletibb pontja, ahol 15 000 magyar él, és ahol annyi a gyermek, hogy érdemes volt iskolát létrehozni. Ezért is örvend a kitüntetésnek, és főként annak, hogy erre a vidékre odafigyelnek Budapesten is – jelentette ki Berszán Lajos.

A gimnáziumban 1994-ben, indulásakor 30 gyermek kezdett el tanulni. Azóta folyamatos a gyarapodás, hiszen az intézmény önálló iskolaként csak úgy működhet, ha a diáklétszám nő. Ma már óvodától érettségiig szolgálja ki három régió magyarságát: a Gyimes völgyét, Székelyföldet és a moldvai csángókat.

Berszán Lajos büszke arra, hogy két papot adtak az egyháznak, az egyik Sespiszentgyörgyön szolgál, a másik Rómában tanul. De tanulnak volt diákjaik az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, van végzett színésznőjük, és kollégájuk, aki tanárként visszatért abba az iskolába, ahol tanult. Bár szeretnék, ha az új oktatási törvény alapján felekezeti iskolaként működhetnének, nem zárják ki a más felekezetű diákokat sem: szeretettel várnak bárkit, aki a keresztény értékrend szellemében akar tanulni.

− Magyarország köszönetét, tiszteletét és elismerését jelenti a kitüntetés Berszán Lajosnak, aki húsz éven át volt Gyimesfelsőlok plébánosa, és aki 1994-ben megalapította az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot − mondta Füzes Oszkár nagykövet, amikor átadta Berszán Lajosnak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. A díjátadási ünnepséget pénteken, az iskola névadójának ünnepén tartották Gyimesfelsőlokon.

Laudációjában Balog László azt hangsúlyozta: Berszán Lajos ott és akkor teremtett iskolát, ahol és amikor a legszükségesebb volt. Az életút áttekintése után a laudátor méltónak mondta a magas jutalomra, hiszen élete példát jelent az építők számára.

A Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét átvevő Berszán Lajos hangsúlyozta: 1943-ban magyar állampolgárnak született, és most a legnagyobb tisztelettel visszakéri magyar állampolgárságát, hiszen lelkében mindig is magyarnak érezte magát. Amikor papként a Gyimesekbe került, átérezte, hogy a végváron tartani kell a nemzettudatot, ragaszkodni kell a keresztény hithez.

Balogh György csíkszeredai konzul köszöntőszavaiban hangsúlyozta: a végeken maga Berszán Lajos épített szellemi végvárat.

Tamás Sándor: Rácz mondjon le !!!!!!!

Lemondásra szólította fel Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármestert Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, miután a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő városvezető a hétfői tanácsülésen az egyik napirendre tűzött határozattervezet ismertetésekor nem tájékoztatta megfelelőképpen az önkormányzati képviselő-testületet, így a tanácsosok szavazata révén az önkormányzat társult egy olyan céggel, melynek tulajdonosa Rácz Enikő, az elöljáró felesége.

Tamás Sándor rámutatott: a törvény szigorúan tiltja, hogy az önkormányzat üzleti viszonyban legyen a polgármesterrel, az önkormányzati képviselőkkel, valamint azok családtagjaival, és felszólítja Rácz Károlyt, hogy egy rendkívüli tanácsülés keretében a testület vonja vissza a határozatot. Az elöljáró lemondását követeli Bokor Tibor szenátor, az RMDSZ kézdiszéki szervezetének elnöke is.

Az említett határozattervezet szerint a TCG Bioenergy Kft. nevű cég hulladékkal működtetett erőművet építene Kézdivásárhelyen, viszont ennek egyik feltétele, hogy a cég területtel rendelkezzék Kézdivásárhelyen. A tanácsosok egy ellenszavazattal el is fogadták a polgármester előterjesztését, miszerint a háromszéki város egy több mint 400 ezer lejt érő, háromhektáros területtel lenne partner a kezdeményezésben, s ennek fejében évi tízszázalékos részesedést kapna a 100 millió dolláros beruházással épülő erőmű profitjából.

Kiderült azonban, a szeptember 6-án megjelent Hivatalos Közlöny szerint a cég a Rácz Enikő által birtokolt Prestel Kft.-ből alakult át a TCG Bioenergy Kft.-vé, s egyben kinevezték ügyvezetőnek a miskolci lakhelyű Szunyog Gyulát. Mi több, a cég a polgármester lakhelyén van bejegyezve. Rácz Károly polgármester elmondta: egy ideig valóban a feleségéé volt a cég, de az utóbbi időben nem volt semmiféle tevékenysége, mindössze az utolsó pénzügyi mutatók indokolták, hogy a vállalkozást bevonják, mivel így könnyebben lehetett pályázni. Rácz kifejtette, egy héttel ezelőtt a cég Szunyog Gyula tulajdonába került, így a határozat törvényes.

********

„Rácz nem mond igazat!” !!!!!!!!!!!!!!

Az antikorrupciós ügyészséget is értesíthetik

Tegnap délelőtt ismét sajtótájékoztatót tartott István Zoltán kézdivásárhelyi RMDSZ-elnök és Bokor Tibor szenátor. Az újságírókkal azért kívántak találkozni, mivel olyan dokumentum jutott birtokukba, ami Rácz Károly polgármester nyilatkozatainak ellentmond: a cégbíróságról kikért, a sajtónak is bemutatott, november 17-én keltezett dokumentum szerint a Bioenergy Kft. tulajdonosa változatlanul Rácz Enikő, a polgármester felesége.

Mint ismeretes, hétfő délután a kézdivásárhelyi tanács elfogadta az önkormányzat társulását a Bioenergy Kft.-vel egy biogázzal működő hőerőmű építésére és működtetésére, amihez a város indulásból egy háromhektáros területtel járul hozzá. Kedden kiderült, hogy a Bioenergy Kft. Rácz Károly polgármester feleségének, Rácz Enikőnek a tulajdonát képezi, legalábbis a Hivatalos Közlöny egyik szeptemberi száma szerint. A polgármester tagadta, hogy a cég a feleségéé lenne, elmondása szerint november 5-én (a tanácsülés meghívóját éppen ezen a dátumon keltezték!) névértéken, azaz 4200 lejért eladta Szunyog Gyula magyarországi vállalkozónak, aki úgymond a hőerőmű ötletgazdája.

A tegnapi sajtótájékoztatón mind István Zoltán, mind Bokor Tibor hangsúlyozta: a cégbíróság szerint a cég tulajdonosa továbbra is Rácz Enikő, Szunyog mindössze ügyvezetőként van feltűntetve a vállalkozásnál, tehát megfogalmazásukban „Rácz Károly polgármester nem mondott igazat”.

István Zoltán üzletemberként is furcsállja, hogy a magyarországi üzletember nem új vállalkozást indított, hanem a sokkal bonyolultabb cégátírást választotta (ráadásul egy olyan céget vásárolt meg, amelynek 2008-as pénzügyi mérlege szerint 275 353 új lejes tartozása volt – a szerk.). Szunyogot a cégbírósági bejegyzés szerint augusztus 18-án nevezték ki ügyvezetőnek, így érthetetlen, hogy miért nem akkor vásárolta meg a kft-t, és miért várt vele a polgármester által említett dátumig, azaz november 5-ig!

Bokor Tibor szenátor elmondta, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumban is utánanézett a biogázzal működtetett hőerőművek kérdésének, s ennek tükrében nem tudja, hogy honnan származhat a polgármester által említett 100 millió dolláros (!) összeg, amit állítólag Kézdivásárhelyen beruháznának. A tárcánál közölték: augusztus végén lezárták a pályázati lehetőséget, de amúgy is csak magáncégek pályázhattak, tehát partnerség esetén nem adtak volna pénzt, ami legtöbb 30 millió lej (kb. 9,3 millió dollár) lett volna.

Bokor reméli, hogy a tanács kedden, rendkívüli ülés keretében visszavonja a határozatot, ugyanakkor azt is előrebocsátotta, hogy fontolgatják: az esetre az Antikorrupciós Ügyészség figyelmét is felhívják.

Csak érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a Világgazdaság internetes portál (www.vg.hu) szerint a Somogy megyei Várdán egy biogáz-erőmű kb. 9,2 millió eurós beruházás révén valósult meg. A Zöldtech portál szerint Európa egyik legnagyobb biogáz-üzemét Horvátországban tervezik megépíteni, ez 30 millió euróba fog kerülni.

A Bioenergy Kft.-nek átadandó háromhektáros területtel még van egy másik gubanc is: kiderült, hogy annak egy része adminisztratív szempontból Szentkatolnához tartozik! Rácz Károly nem tagadta ennek tényét, ám állítása szerint ennek módosítását már megbeszélte Tusa Levente szentkatolnai polgármesterrel, ami „csak egy aláíráson múlik a sepsiszentgyörgyi kataszteri hivatalnál”. A lemhényi polgármester-találkozón megkérdeztük Tusa Leventét, aki nem tudott arról, hogy e tekintetben bármit is egyezett volna a kézdivásárhelyi polgármesterrel.

Az MPP is megrótta a polgármestert

Lukács László, a kézdivásárhelyi MPP frakcióvezetője érdeklődésünkre kifejtette, hogy elmarasztalták a polgármestert, amiért elmulasztotta felvilágosítani őket arról, hogy a Bioenergy Kft. a felesége tulajdonában szerepel a cégnyilvántartásban, „de tulajdonképpen jogilag nem tévedett, hiszen már nincs a Rácz Enikő nevén”. Szerinte „az esetből kampánycéllal kavart ügyet az RMDSZ ahelyett, hogy a város előmeneteléért kampányolnának, mert csak összefogva lehet eredményeket elérni”. Jövő héten rendkívüli tanácsülést tartanak, és az ügyet újratárgyalják. Ha bebizonyosodik, hogy az RMDSZ-nek van igaza, akkor visszavonják a határozatot.

Mégsem lesz december 1-jei ünneplés a budapesti Nemzeti Színházban

Visszavonta a Nemzeti Színház bérlésére vonatkozó szóbeli megállapodást Alföldi Róbert, a teátrum főigazgatója, ennek megfelelően a budapesti román nagykövetség nem itt ünnepli meg Erdély Romániához csatolását. Miközben Alföldi elismerte, hogy „félreérthető” döntésével sok magyar ember érzését megsértette, gesztusát pedig a Fidesz is határozottan bírálta, a román külügyminisztérium sajnálattal vette tudomásul a visszakozást, és a tárca szerint a két államnak túl kell lépnie a múlton.

Meglett az anyaországi felháborodás eredménye, és az eredeti tervektől eltérően mégsem a Nemzeti Színházban tart fogadást Románia budapesti nagykövetsége a román nemzeti ünnep alkalmából. Alföldi Róbert, a budapesti teátrum főigazgatója szerdán késő este kibocsátott közleményében bejelentette: visszavonja a Nemzeti Színház bérlésére vonatkozó, a Budapesti Román Kulturális Intézettel kötött szóbeli megállapodást.

A megegyezés értelmében Alföldi engedélyezte, hogy a román nemzeti ünnep előestéjén, november 30-án, a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében ünnepi megemlékezést tartsanak a Nemzeti Színházban, és bérbe vegyék a nagytermet. „Tettem ezt azon mély meggyőződésem alapján, hogy a két nemzet viharos történelme után, a román és a magyar nép a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz. Sajnos rosszul mértem fel azt, hogy ezen döntésem félreérthető, és ezzel sok magyar ember érzését megsértem.

Miközben továbbra is hiszek abban, hogy a múlt fájdalmait európai módon és felelősen kell feldolgozni, az egyik legfontosabb kulturális közintézmény vezetőjeként nem hagyhatom figyelmen kívül a kialakult helyzetet” – fogalmazott közleményében a főigazgató. A magyarországi jobboldali pártok korábban erélyes hangon elutasították, hogy a Nemzeti Színház adjon otthont az Erdély Romániával való egyesülését kimondó 1918. december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés előtt tisztelgő megemlékezésnek.

„Ha azt feltételezzük, hogy Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház igazgatóját a legjobb szándék vezette abban, hogy a két ország, Magyarország és Románia, a viharos történelmi események ellenére a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz, azt akkor sem tudjuk elfogadni, hogy az igazgató nem érzi az ügy és a körülötte kialakult botrány súlyát” – állapította meg a Fidesz képviselőcsoportja. A frakció szerint egy kiemelt nemzeti intézmény vezetőjének tisztában kell lennie azzal, hogy „a magyar nemzet többsége számára Erdély egykori elvesztése máig ható mély traumát jelent”. „Miközben tudomásul vesszük, hogy a magyarság számára tragikus történelmi esemény a románok számára nemzeti ünnep, mégis elvárjuk, hogy azt ne a nemzeti kultúránk egyik szimbolikus terében rendezzék meg” – szögezték le a nagyobbik kormánypárt képviselői, hozzátéve: a két nép közeledése és kulturális kapcsolatai számukra is fontosak, ám a meglévő érzékenységekre és a fájó sebekre mind a politikai, mind pedig a kulturális vezetőknek tekintettel kell lenniük.

A budapesti botrány híre értelemszerűen Bukarestig is eljutott, és a román külügyminisztérium csütörtökön közleményben reagált a történtekre. A Teodor Baconschi vezette tárca „sajnálattal” vette tudomásul, hogy a „Jobbik által kilátásba helyezett politikai tüntetés nyomására” a Nemzeti Színház főigazgatója visszavonta azt a bérleti megállapodást, amelynek alapján az épületben a román nagykövetség rendezvényt tartott volna Románia nemzeti ünnepe alkalmából. (Mint ismeretes, a Jobbik bejelentette: tüntetést szervez december 1-jén a Nemzeti előtt).

A román külügy közleménye szerint az igazgató ugyanakkor mélységes szomorúságát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, és aláhúzta, hogy az ilyen eseteket csak úgy lehet majd elkerülni, ha folytatják az együttműködést, főleg a művészet és a kultúra terén. „A román külügyminisztérium a kiváló kétoldalú kapcsolatok és a két ország között létező stratégiai partnerség tükrében elszigetelt kivételnek és sajnálatosnak tartja a kialakult helyzetet, ami megerősíti, hogy a két országnak a jövőbe mutató és a múlt meghaladására irányuló erőfeszítései helyesek” – áll a közleményben, amely emlékeztet arra, hogy idén a román-magyar kapcsolatok erőteljesen fejlődtek, így számos magas rangú magyar vezető látogatott Romániába, többek között Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor miniszterelnök.

A bukaresti külügy megjegyzi azt is: Románia nemzeti ünnepe alkalmával minden évben tekintélyes budapesti kulturális intézményekben tartottak kulturális rendezvényeket (2005-ben az Uránia Filmszínházban, 2006-ban a Művészetek Palotájában, 2007-ben az Iparművészeti Múzeumban, 2008-ban a Thália Színházban, 2009-ben pedig a Belvárosi Színházban). „Ezeknek az ünnepségeknek a célja az volt, hogy minél szélesebb körben megismertesse a román kultúrát, és nagyon sok magyar állampolgár és hivatalosság vett részt ezeken” – áll a közleményben.

**************
Óriási felháborodást váltott ki a magyarországi pártok körében, hogy a budapesti Nemzeti Színházban rendez előadással és állófogadással egybekötött ünnepséget Románia budapesti nagykövetsége a román nemzeti ünnep, december 1. előestéjén. Miközben a Fidesszel együtt kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt azonnali vizsgálatot kért Alföldi Róbert főigazgató ellen Erdély Romániához csatolásának tervezett megünneplése miatt, a színidirektor leszögezte: nem állt szándékában senki érzéseit megsérteni.

Budapesten ismét kísért a „Kempinski-koccintásként” elhíresült, nyolc évvel ezelőtt történt rendezvény szelleme, amikor is az akkori magyar és román miniszterelnök – többek között RMDSZ-es politikusok társaságában – együtt ünnepelte december elsején a román nemzeti ünnepet. Tegnapi számában a Magyar Hírlap megírta, hogy a budapesti Nemzeti Színházban rendez november 30-án előadással és állófogadással egybekötött ünnepséget Románia budapesti nagykövetsége a román nemzeti ünnep, december 1. tiszteletére.

Mint ismeretes, 1918. december 1-jén tartották Gyulafehérváron a románok nagygyűlését, amelyen elfogadták a már megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal. Zenovia Popa, a román diplomáciai kirendeltség sajtóattaséja a lapnak elmondta: azért döntöttek a Nemzeti Színház mellett, „hogy ezzel az államközi viszonyokat helyezzük előtérbe”, mivel tekintettel voltak Románia és Magyarország jó viszonyára, valamint arra, hogy szomszédos államokról van szó. Zenovia Popa szerint minden évben igyekeznek „gondosan kiválasztott, előkelő és rangos helyszíneken” megszervezni a román nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadásokat.

Raffay Ernő történész a Magyar Hírlapnak nyilatkozva a nagykövetség részéről provokációnak, a színház részéről pedig egyenesen szamárságnak nevezte a helyszínválasztást, amit Szakály Sándor történész visszatetszőnek titulált, ugyanakkor elítélték a Nemzeti Színház hasonló célokra történő átengedését neves színművészek is.

Annál is inkább, mivel hasonló megemlékezésre volt már precedens a magyar fővárosban. Magyarországon és Erdélyben egyaránt felháborodást váltott ki, hogy 2002-ben Medgyessy Péter akkori szocialista kormányfő román kollégájával, Adrian Năstaséval együtt ünnepelte december 1-jét a budapesti Kempinski Szállodában. Az eseményen részt vett különben Kelemen Atilla és Verestóy Attila RMDSZ-politikusok is, miközben a szálloda előtt több százan tiltakoztak, a demonstrálókat pedig a rendőrség feloszlatta. Tavaly ugyanakkor felhördülést váltott ki az is, hogy egy Szász Jenő vezette polgári párti küldöttség részt vett a Traian Băsescu államfő által a Cotroceni-palotában rendezett december elsejei fogadáson.

Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója (képünkön) tegnap közleményt bocsátott ki az ügyben, amelyben megállapítja: a megjelent sajtóhírekkel ellentétben nem állt szándékában senki érzéseit megsérteni. „A Budapesti Román Kulturális Intézet megkeresésekor – miszerint a román nemzeti ünnep alkalmából szeretné bérbe venni a Nemzeti Színház nagytermét – úgy ítéltem meg, hogy a rendezvény elősegítheti azt, hogy a két ország, Magyarország és Románia a viharos történelmi események ellenére a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz” – olvasható a dokumentumban. A Jobbik szerint „kimeríti a hazaárulás fogalmát”, hogy a román nagykövetség kérésének eleget tesz egy olyan szimbolikus magyar közintézmény, mint a Nemzeti Színház, s helyszínt biztosít december elsejére „egy provokációnak”.

A ellenzéki párt bejelentette: december elsejére tüntetést szervez a Nemzeti Színház épülete elé. Azonnali vizsgálatot kér Alföldi Róbert ügyében a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), amely szerint a Nemzeti Színház igazgatója nem rendeltetésszerű célokra adta át „a magyar színjátszás templomát”. Pálffy István, a kisebbik kormánypárt frakciószóvivője közölte, kérik, hogy a színház igazgatójával kötött szerződést a kultúráért felelős államtitkár azonnal vizsgálja át, és ha megállapítható, hogy az igazgató megsértette az intézmény vagy a közönség érdekeit, és intézkedésével erkölcsi kárt okozott, haladéktalanul menessze tisztségéből. „A köz javára létesített kulturális közintézmények nem lehetnek helyszínei olyan rendezvénynek, amely egy másik közösség nemzeti identitása szempontjából fontos ugyan, de a magyar közönség körében vitákat gerjeszt és politikai hullámokat kavar. Nem vonjuk kétségbe a román nemzet identitását, de az Alföldi Róbert igazgató által befogadott rendezvény olyan, mintha a bukaresti nemzeti színházban emlékeznénk meg a trianoni döntésről” – állapította meg a KDNP-s politikus, aki szerint Alföldi Róbert ezzel a lépéssel végképp alkalmatlannak bizonyult a Nemzeti Színház vezetésére.

Csíkszeredában nagyobb az érdeklődés, mint az egész világon együttvéve

Jelentős személyi, technikai és épületbővítés lesz Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, jelentette be Füzes Oszkár nagykövet, aki útban a Gyimesek és a moldvai csángók felé Csíkszeredában találkozott a sajtó képviselőivel.

A gyorsított állampolgársági eljárás iránt a Csíkszeredai Főkonzulátuson tapasztalt érdeklődés nagyobb, mint az egész világon együttvéve – mondta csütörtökön Füzes Oszkár, aki az állampolgársági kérdések tekintetében ezért a legfontosabb helyként jelölte meg Csíkszeredát. A jelentkezések nagy számával kapcsolatban Balogh György konzullal egyetértésben türelmet kért az igénylőktől, hiszen – amint mondotta – nem konjunkturális alkalomról van szó, az állampolgársági kérést folyamatosan be lehet adni, erre nincs határidő, nem lehet lekésni róla. Az elkövetkező két, két és fél évben azonban akkora érdeklődésre számítanak, hogy a főkonzulátus komoly bővítésére határozta el magát a külügyminisztérium. Az új épületre, a húszas-harmincas nagyságrendű személyi bővítésre azért is szükség van, mert a magyar állampolgárok számának növekedésével megnő az itt intézendő hivatalos ügyek száma is, pl. számolniuk kell az útlevélkérésekkel is.

Füzes Oszkár elmondta, a székelyföldi településeken, kistérségi központokban kihelyezett konzuli napokat fognak tartani, amikor átveszik az állampolgársági kéréseket, így nem kell majd a Csíkszeredától távolabb eső településekről ezért a főkonzulátusra utazniuk a kérelmezőknek.

Moldvai útjával kapcsolatban a magyar nagykövet kifejtette, célja felmérni a moldvai csángóknak a gyorsított honosítási eljárással kapcsolatos tájékozatlanságának okát, mibenlétét, továbbá konkrét igényeiket.

A kinevezendő új csíkszeredai főkonzul nevét nem árulta el a nagykövet, személyéről annyit mondott, hogy olyan ember számára kérik a román hatóságok hozzájárulását, aki személyesen kötődik Székelyföldhöz.

*********

Árpád-házi Szent Erzsébet napján, azaz pénteken Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét adja át Berszán Lajosnak, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium megalapítójának, akit munkásságáért, életművéért ér a megtiszteltetés. A kitüntetést diákjai körében veszi át Lajos atya.

Felavatták a Nemzeti Székelykaput Kenderesen

November 14-én, vasárnap délben, római katolikus szentmise és református istentisztelet után verőfényes napsütésben avatták fel Kenderesen a Nemzet Székelykapuját.

Az udvarhelyszéki motívumokkal díszített, festett székelykapu felavatásán jelen voltak annak székely harisnyába öltözött faragói, akiknek felmenői 70 évvel ezelőtt 7 nap 7 éjszaka alatt készítették el a most felállított kapu eredetijét. Jelen volt az a négy szervezet – Történelmi Vitézi Rend, Horthy Miklós Társaság, Magyar Tengerészek Egyesülete, Kenderes Város Önkormányzata -, amelyek a Nemzet székelykapujának felállítását egy évvel korábban kezdeményezték. Jelen volt továbbá a Magyarok Világszövetségének küldöttsége és annak elnöke, mely szervezet a már veszettnek hitt ügyet két hónappal ezelőtt felkarolva, eredményes gyűjtést szervezett. Az avató szalagot vitéz Horthy Miklós kormányzó menye, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona vágta el. Cseh Judit református lelkipásztor megáldotta az avatandó kaput, majd Gulyás Zsolt római katolikus plébános felszentelte azt.

A rendezvény felejthetetlen pillanatait szolgáltatta Petrás Mária, moldvai csángó származású ének- és szobrászművész, aki csengő hangon énekelte a Himnuszt, a Székely Himnuszt és az ősi Székely Himnuszt. Vitéz Döbrentei Kornél költő a Történelmi Vitézi Rend nevében szólva méltatta Horthy Miklós kormányzót, vitéz Kocsis László az erdélyi vitézek nevében beszélt. Kosaras Péter Ákos a Horthy Miklós Társaság nevében mondott frappáns beszédet, vitéz Bogdán Péter, Kenderes volt polgármestere a kapu történetét ismertette, megköszönve a kezdeményező szervezetek fáradozását.

IndAgra-kiállítás: népszerű a Székelyföld-stand Bukarestben

Már a rendezvény nyitónapján több százan látogatták meg a bukaresti IndAgra nemzetközi vásáron felállított Székelyföld-standot, amelyen ezúttal is közösen mutatkozik be Hargita, Kovászna és Maros megye.


A standon a székelyföldi termelők hagyományos székely élelmiszertermékeket mutatnak be, amelyeket meg is kóstolhatnak mindazok, akik ellátogattak Románia legrangosabb agrárvásárára.

A megnyitó napján a standot meglátogatta Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter – aki a vásár leglátványosabb kiállító-felületének nevezte a székely standot –, Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár és Markó Béla kormányfő-helyettes is.

Markó Béla elmondta, azért látogatott ki a rendezvényre, mert úgy gondolja, minden eszközzel fel kell hívni a figyelmet a székely termékekre. „Székelyföld gazdasági felemelkedésére minden lehetőséget meg kell ragadni, hiszen ha Székelyföldnek van erőssége, akkor többek között az, amit itt láthatunk: mezőgazdaságból és állattenyésztésből származó jóféle enni- és innivaló” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

A rendezvényen jelen levő Borboly Csaba elmondta, hogy a Romexpón már négyszer szerepeltek közös standdal a székelyföldi megyék, remélhetőleg ezután az agrárkiállításnak is rendszeres résztvevői lesznek. „Őszintén hiszem, hogy agrártermékeinkkel, ha mennyiség szempontjából nem is, minőségileg mindenképpen versenyképesek vagyunk” – nyilatkozta a Hargita megyei tanács elnöke.

Elmondta továbbá: a jövőben szeretnének jóval nagyobb kiállító felületet bérelni, és több kiállítót felvonultatni, ugyanakkor a kiállított termékeket több országos és nemzetközi vásáron is bemutatnák.
„Nem mindegy, mi kerül az asztalra: a székelyföldi pityókának például ma is hírneve van, és ez a hírnév a székely gazdának még hosszú ideig megélhetést jelent, ennek érdekében több intézkedést is hoztunk – hangsúlyozta Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.

Fontos az is, hogy a kevésbé hagyományos termékeknek is legyen piacuk, hiszen a székelyföldi termék minőséget is jelent. A székelyföldi termékek hagyománnyal rendelkeznek: a mézeskalácsok története a céhekhez kötődik és hagyománya van az ökörsütésnek is. Arra törekszünk, hogy saját termékeink minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak, mert a régió számára a termelők, vállalkozók jelentik a jövőt.” Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár elmondta, idén a hagyományos termékek számára az IndAgrán 60 négyzetméteres felületet biztosított a mezőgazdasági minisztérium.

„A megyei önkormányzatok mellénk álltak, segítségük nélkül nem tudtuk volna a székelyföldi gazdákat elhozni. Úgy gondolom, sikeres vásárnak nézünk elébe, nagy népszerűségnek örvend a székely módra történő ökörsütés. Jó lehetőség ez a rendezvény a termelőknek arra, hogy Bukarestben is bemutatkozzanak” – nyilatkozta Tánczos.

Az IndAgra teljes időtartama alatt hagyományos élelmiszer- és borászati termékeket mutatnak be és kóstoltatnak meg a vásár látogatóival az ország minden részéből érkező termelők. Az erre az alkalomra felszerelt fabódék a Romexpo épületcsoport fő sétányán kaptak helyet a B szektorban. Itt mutatkozik be első alkalommal Székelyföld is, Tánczos Barna államtitkár meghívására.

Hargita megyéből hat termelő hagyományos termékeit kóstolhatják meg az érdeklődők, így húst és húskészítményt, sajtféleséget, méhészeti terméket, lekvárt, szörpöt és házi kenyeret. Kovászna megyéből burgonyát, mustárt, tésztafélét, kürtőskalácsot és mézeskalácsot, míg Maros megyéből tejterméket állítanak ki a termelők. A csemegék nagy részén már szerepel a Székely termék védjegy is.

Székely dajka ringatta Ceauşescuék gyermekeit

Kevesen tudják, hogy székely asszony pesztrálta az egykori kommunista diktátor, Nicolae Ceauşescu gyermekeit, ugyanakkor az öttagú család tagjai, szintén székelyföldi szakácsnőik révén, sokáig magyar konyhán éltek.

Mindez már csak azért sem meglepő, mivel Bukarest már a 19. században vonzó célpontnak bizonyult székelyföldi vendégmunkások ezrei számára.

Sokak számára megdöbbentőnek hathat, mégis igaz, hogy a többek között sovinizmusáról és magyargyűlöletéről elhíresült Ceauşescu diktátor házaspár szívesen vette körül magát magyar alkalmazottakkal. A román kondukátor és felesége eddig egyáltalán nem ismert „magyarbarátságát” nemrég a Sepsiszentgyörgyön szerkesztett Háromszék című napilap tárta fel, bemutatva olvasóinak a 79 éves Ilus nénit, aki a múlt század közepén szolgált Ceauşescuéknál.

A jelenleg a Kovászna megyei Esztelneken élő Cserei Gáborné Bokor Ilona 1947-ben, a Székelyföldet akkoriban sújtó szárazság nyomán kialakult éhínség miatt adta fejét bukaresti vendégmunkára. A frissen hatalomra került román munkáspárt oszlopos tagjaként Nicolae Ceauşescu akkor már miniszterhelyettesi posztot töltött be a mezőgazdasági tárcánál, és mivel felesége, Elena – akivel 1945-ben házasodtak össze – várandós volt első gyermekükkel, a háztartás egy dajkát is megkövetelt. A feladattal az akkor 16 éves, románul szinte egyáltalán nem beszélő Ilus nénit bízták meg, akit a Ceauşescuéknál szakácsnőként dolgozó egyik falubelije ajánlott be.

A székely asszony kizárólag szép emlékeket tartogat a suszterinasból kommunista diktátorrá felkapaszkodott politikusról, valamint félanalfabéta létére önmagát „világhírű kutatóként” és a „tudományok doktoraként” beállító feleségéről, akiket hatvan év távlatából családszerető, kedves emberekként ír le, olyannyira, hogy 1989 karácsonyán történt kivégzésükkor meg is siratott. Elmondása szerint bukaresti munkaadói sohasem tettek megjegyzést nemzetiségére, sőt kifejezetten kedvelték a székely munkásokat.

„Nekem jó dolgom volt náluk, soha nem sértettek meg, barátságosan viselkedtek velem, és soha nem éreztették, hogy nem szeretik a magyarokat, hiszen ha nem szerették volna a székelyeket, szolgának románokat alkalmaztak volna. Ragaszkodtak a magyarokhoz, hiszen a szakácsnők mindig magyarok voltak” – nyilatkozta a Háromszéknek a két idősebbik Ceauşescu csemetét, Valentint és Zoét pesztráló, takarítást-mosást elvégző Ilus néni, feltárva, hogy a kommunista vezető néhányszor fel is kereste otthonát a mindössze 800 lelkes székelyföldi faluban. A diktátor házaspár eddig ismeretlen oldala már csak azért is nehezen megmagyarázható, mivel az államfői posztot 1974-ben megszerző Nicolae Ceauşescu két és fél évtizedes véres uralma alatt szisztematikusan üldözte a romániai nemzeti kisebbségeket, különösen a magyarokat.

A jelenség ellenben a tekintetben nem számít rendkívülinek, hogy a Székelyföld lakossága számára már a 19. században ideális célpont volt a jelentős gazdasági vonzerővel bíró Bukarest. A székely elvándorlás igazi nagy hulláma a század második felében vette célba a Kárpátokon túli vidékeket és az egyesült román fejedelemségek fővárosává 1862-ben vált ipari és pénzügyi központot, amelynek okai a korszak kutatói szerint gazdasági szempontokkal magyarázhatóak. Egyházi kimutatások szerint 1856-ban mintegy nyolcezer református és katolikus magyar élt Bukarestben, az 1899-es népszámlálás során a 282 ezer lelkes város hét százaléka vallotta magát magyarnak, ez a szám pedig az 1900-as években 25 ezerre emelkedett, ugyanakkor más források szerint a századfordulón meghaladta a százezret a magyarok száma a román királyságban.

Az erdélyi, székelyföldi mesteremberek, iparosok, cselédek, napszámosok megbecsülését bizonyítja egy századvégi feljegyzés, miszerint tekintélyes romániai gazdák nyilatkozata szerint „egy magyar férfi munkája ér annyit, mint két bolgáré, vagy 2 és fél románé, és egy magyar női személy munkája bőven felér egy román férfiéval.” Noha a bukaresti magyarok száma jelenleg hivatalosan 5800, a parlamenti képviselettel rendelkező és kormányon is lévő RMDSZ által a román fővárosba vonzott magyar politikusok, tisztviselők folytán a valós számuk ennél sokkal magasabb. Ennek ellenére mindig is kevés valóságalapja volt annak a sokszor hangoztatott állításnak, miszerint „Bukarest a legnagyobb magyar város Budapest után”.

*********
Felfedezett Ceaușescu-örökös

Mindeddig ismeretlen Ceauşescu-örökös kilétére derített fényt a bukaresti sajtó. Kiderült, hogy a diktátor házaspár idősebbik fiának, Valentinnek – a három Ceaușescu gyerek közül ma már csak ő él – van egy második házasságából származó tizennégy éves lánya, akit apai nagyanyja után Alexandra névre kereszteltek.

Beszámolók szerint Valentin azért titkolta a nyilvánosság előtt gyermeke létét,hogy a közvélemény ne társítsa a nevét a kommunista diktatúra fájdalmas korszakával. Miközben Valentin öccsének, Nicunak és húgának, Zoénak nem voltak gyerekei, az idősebbik Ceauşescu csemete évtizedes pereskedést folytatott a család 1989-es forradalom idején elkobzott vagyonának visszaszolgáltatásáért, és néhány értékes festményt, műtárgyat sikerült is visszaszereznie.

George Pataki lesz Obama kihívója?

George Pataki, New York állam magyar származású volt kormányzója is egyike azoknak a republikánus politikusoknak, akik fontolóra vették, hogy harcba szálljanak az elnökjelöltségért az Egyesült Államokban 2012-ben rendezendő választáson – jelentette tegnapi számában a The New York Times.

A tekintélyes lap szerint Pataki egy korábbi interjújában kijelentette: látni szeretné, hogy ki más szándékozik még jelöltetni magát. Az exkormányzó ugyanakkor nem zárja ki, hogy végül egy másik politikust támogasson.

„Nem tűztem ki határidőt. Figyelem a többieket, akik érdeklődésüket fejezték ki, illetve akik az aktivizálódás mellett dönthetnek. Azt gyanítom, beszélek majd velük, hogy megismerjem az elképzeléseiket” – jelentette ki Pataki. Különben az amerikai republikánusoknak nincs még egyértelmű elnökjelöltje, párton belüli források szerint Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó áll a legközelebb ahhoz, hogy hivatalosan is bejelentse indulását.

A The New York Times azt állítja a Fehér Házért 2008-ban is harcba szállt Romney-ról, hogy a legbefolyásosabb lehetséges szponzorokkal tárgyal, és készenlétben tartja a stábját. A lap szerint feltehetően Tim Pawlenty, Minnesota távozó kormányzója is beszáll a versenybe, mert olyan emberekkel vette magát körül, akik részt vettek George W. Bush 2000-ben győzelemmel zárult kampányában.

Egyébként a konzervatív párt támogatóinak körében nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint a legnagyobb, 21 százalékos támogatást ma Mike Huckabee kapná, aki 2008-ban is indult az elnökjelöltségért vívott harcban, a második helyen a két évvel ezelőtti riválisa, Mitt Romney áll 20 százalékkal. A republikánus politikusok közül ugyanakkor Sarah Palin volt alaszkai kormányzó, a radikális ellenzéki Tea Party vezéregyénisége az egyetlen, aki már jelezte, hogy minden valószínűség szerint indulni kíván a következő elnökválasztáson. 2006-ban ilyenkor már világosan körvonalazódtak a republikánus politikusok elnöki ambíciói, John McCain arizonai szenátor december elején már hivatalosan bemutatta csapatát.

A lap szerint a mostani republikánus elnökaspiránsok színvallására többek esetében tavaszig kell várni. A The New York Times a feltehetően elnöki ambíciókkal rendelkező politikusok között említette még Haley Babour mississippi kormányzót, John Thune dél-dakotai szenátort, Newt Gingrich volt georgiai kormányzót, a szövetségi alsóház egykori elnökét, Mike Huckabee volt arkansasi kormányzót, Mitch Daniels indianai kormányzót, Mike Pence indianai képviselőt és Rick Santorum volt pennsylvaniai szenátort. Más források szerint talán Jeb Bush volt floridai kormányzó, George W. Bush volt elnök öccse sem lenne esélytelen, ha beszállna az elnökjelöltségért folytatott küzdelembe.

A 2008-as elnökválasztáson Amerika első színes bőrű elnökének megválasztott Barack Obama rendkívül magas népszerűsége az elmúlt két év során meredeken zuhant, idén októberben például az előző havi 47 százalékról 43 százalékra esett vissza.

Többek között ezzel magyarázható, hogy a demokrata párt súlyos vereséget szenvedett a november 2-án rendezett kongreszszusi választáson. Ennek ellenére a megmérettetés után közvetlenül készült felmérés szerint a demokrata szavazók 73 százaléka támogatná, hogy a párt 2012-ben is Obamát indítsa el az elnökségért folytatott küzdelemben.

********
Aranyosapátiból New Yorkba

A New York állambeli Peekskillben született, magyar–olasz–ír származású 65 éves politikus (teljes nevén George Elmer Pataki) New York állam 53. kormányzója volt: 1995. január 1. és 2006. december 31. között egymás után három terminusban szolgált e tisztségében.

George Pataki apai nagyapja, Pataki János (1883–1971) 1908-ban vándorolt ki a magyarországi Aranyosapátiból az Egyesült Államokba, és egy kalapgyárban dolgozott, későbbi felesége, Erzsébet (1887–1975) pedig 1904-ben telepedett ki, ugyanakkor 1912-ben született fiuk, Louis Pataki – George édesapja – postásként dolgozott, aki meg egy olasz–ír bevándorlócsalád lányát vette feleségül.

George Pataki a mai napig beszél egy kicsit magyarul, a republikánus párt tagja, 2000-ben és 2008-ban pedig ugyancsak úgy tűnt, hogy indul az amerikai elnökválasztáson. A magyarországi iszapkatasztrófa nyomán nemzetközi adománygyűjtő akciót szervezett a károsultak megsegítésére.

SCHENGEN

Nagyapáink az amerikaiakat várták, de csak az oroszok jöttek. Azóta is mindig várunk valakit, valakire vagy valamire. Most éppen arra várunk, hogy Románia is a schengeni övezet tagja legyen. Azaz ne legyen határ, határőrség és ellenőrzés a határátkeléskor.

No nem azért, mintha valami tiltott holmival szeretnénk átmenni, hanem mert szeretnénk végre megszabadulni a román meg a magyar határőrök és vámosok veséző tekintetétől, attól az érzéstől, hogy eleve gazembernek, csempésznek, tiltott szeszes italt és dohányárut meg hazát áruló jöttmentnek, idegen betolakodónak nézzenek bennünket. Azt hiszem, ettől az érzéstől nem szabadul meg egyhamar az, aki már állt félnapokat határátkelésre várva, aki elszenvedte ügybuzgó vámosok ok nélküli packázásait. Ma már korántsem ilyen drasztikus a helyzet, a határátkelés többnyire formális – és tegyük hozzá nyugodtan: felesleges, értelmetlen pénzköltés két uniós tagország között.

A hivatalosságok azonban nem így látják, s a játékszabályokat is ők szabják meg. Románia vállalta, hogy a megszabott játékszabályok szerint játszik, hiszen egy már megkezdett játékba kapcsolódott be. Azt ígérték neki, hogy amennyiben eleget tesz a követelményeknek, 2011 márciusától a schengeni övezet tagja lehet, azé az európai övezeté, amelyben eltűnnek a határok, a határőrizeti szervek, amelyben teljesen szabad az uniós állampolgárok mozgása, s amelyben a más államok polgárai is szabadon mozoghatnak, amennyiben egyszer már átlépték az Unió külső határát.

Tehát várunk, arra várunk, hogy tagja legyen Románia is ennek a schengeni övezetnek, s megszűnjön egy gyomorszorító tortúra, a határátkelés. A várakozás azt jelenti, hogy él még bennünk a remény, de munkál bennünk a kétely is. Kételkedünk, mert nagyapáink is hiába várták az amerikaiakat, az oroszokkal kellett beérjék.

Mert hát mit mond a francia testvér? A francia külügyminiszter szóvivője révén közölte: Nem adottak azok a feltételek, amelyek a schengeni övezet biztonságát és integritását garantálják Románia és Bulgária csatlakozása esetén, ezért Franciaország inkább várna 2011 nyaráig. Leonard Orban elnöki tanácsadó, volt európai biztos azonban azon a véleményen van, hogy ha Románia elszalasztja a márciusi csatlakozási időpontot, évekkel tolódhat felvétele a schengeni övezetbe, főként a tagállamokban a következő időszakban esedékes választások miatt.

A 2007-es EU-csatlakozás óta Romániát és Bulgáriát ellenőrzésnek vetik alá, számon kérve igazságszolgáltatási rendszerük hatékonyságát a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. Idei jelentésében az Európai Bizottság a francia külügyér szerint „elismerte a jelentős erőfeszítéseket, de hangsúlyozta, hogy még sokat kell fejlődni”.

Nagyapáink vártak, nem olyan idők jártak, hogy elejébe menjenek az amerikaiaknak. Csak ha végleg átkeltek az óceánon. Most az erdélyi magyarok elejébe mennek a dolgoknak: magyar útlevélért állnak sorba. S bár elsősorban érzelmi okokból teszik ezt, vállalva a sorbaállást is, egy kis biztonságot akarnak a szívet melengető érzés mellé: a mi kis, saját bejáratú schengeni övezetünk bizonyosságát. Még akkor is, ha az egyelőre csak a mi szívünkben, agyunkban létezik. Csak azért, hogy ne várjunk hiába, mint nagyapáink...

Gálameccsel ünnepelték meg a NAC 100. születésnapját Nagyváradon

Buzánszky Jenő, Albert Flórián, Bölöni László, Jenei Imre és számtalan más legendás labdarúgó lépett pályára szombaton Nagyváradon. A város egykori futballklubja, a Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) épp száz éve alakult, s a jubileumra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Partiumi Keresztény Egyetem focicsapata nagyszabású gálát szervezett. A partiumi városban szombaton megrendezett, több ezer nézőt vonzó gálameccs legjobb „öregfiúja” Bölöni László volt, aki esetleges közéleti szerepvállalásáról is beszélt lapunknak.

Még egy igen jól sikerült világverseny utáni hazatéréskor sem várta soha háromezer ember a vonatállomáson – lelkendezett Czene Attila olimpiai bajnok magyar úszó a focigálán. A sportoló a magyar sportállamtitkárság vezetőjeként érkezett Nagyváradra azzal a nosztalgiavonattal, amely a Magyarországi Öregfiúk csapatát, a hivatalosságokat és az anyaországi szurkolókat szállította a gálameccsre. Az állomáson zsúfolásig megtöltötték a peronokat a váradi sportbarátok, akik kedvenceikkel szerettek volna találkozni. A vonat érkezését még katonazenekar is köszöntötte. Az állomásról menettáncosok vezetésével indult el a többezresre gyarapodott tömeg a közeli futballstadionba, amely a NAC egykori legendás játékosának, Bodola Gyulának a nevét viseli.

A stadion füvén felállított mikrofonoknál sokan megszólaltak, miközben a Magyarországi Öregfiúk és ellenfelük, az Erdélyi Öregfiúk odébb már melegítettek. A város polgármestere, Ilie Bolojan is felszólalt, megköszönve a szervezőknek, hogy lehetővé tették a közös ünneplést. Tőkés László, az EMNT elnöke ezt később igen fontos gesztusként értékelte.

Azt mondta, voltak arra irányuló törekvések kívülről, hogy a futballklub jubileumát magyar ügyként kezeljék, és így mintegy skatulyába zárják, de a román nemzetiségű polgármester jelenléte világossá tette, hogy nem nemzetiségi, hanem a város egész közösségét érintő ünnepről van szó. Ilie Bolojan a népek közötti legjobb nagykövetnek nevezte a sportot. Czene Attila arra emlékeztetett, hogy a NAC volt a magyar mezőny első nem budapesti bajnoka – 1944-ben nyerte el ezt a címet, majd újfent focitörténelmet írt azzal, hogy Erdély elcsatolása után, 1949-ben a román bajnokságban is első helyen végzett. Tőkés László a románok és a magyarok közötti összetartás eszközeként beszélt mindkét ország legnépszerűbb sportágáról, a labdarúgásról.

Meghatódott sztárok, lelkes rajongók

A gálamérkőzés első felében az öregfiúk léptek pályára. A kezdőrúgást Albert Flórián, az egyetlen aranylabdás magyar futballjátékos végezte el. A pályára lépők korához képest jó tempójú meccsen először az erdélyi csapatban játszó Kulcsár talált az ellenfél kapujába, majd a „vendégek” Wukovics és Váczi Zoltán góljaival fordítottak. Ezután Bölöni László, a meccs legjobbja kiegyenlített, majd Cigant hozta kihagyhatatlan helyzetbe (3-2).

A magyarországiak azonban nem adták fel: Kiss kiegyenlített, majd Váczi még kétszer betalált, így 5-3 lett a végeredmény az anyaországiak javára. „Visszatérni a pályára hosszú kihagyás után mindig nagyon nehéz, főleg az első néhány percben, mikor a labda ide-oda pattogása és az ellenfél jelenléte zavar – mondta lapunknak a meccs után Bölöni László. – Tíz perc után aztán minden helyreáll, és a magunk ritmusában, a magunk megkopott csapágyaival még össze tudunk hozni kellemes dolgokat.” Mivel a meccset a Duna Televízió élőben közvetítette, a stadionban szurkoló futballkedvelők is a helyszínen felszerelt kommentátorállás két szakemberét, Novotny Zoltánt és ifj. Knézy Jenőt hallgatták.

Segített a két kommentátornak a magyar sportújságírás élő legendája, Szepesi György is – a csaknem 90 éves Szepesi azt mondta, megkönnyezte a szívélyes fogadtatást, amelyet Váradra érkezésekor kapott. Őt és az összes legendás labdarúgót is tisztelőik hada vette körül a pályaszélen. A 85 éves Buzánszky Jenő, az Aranycsapat hátvédje, aki a magyarországi veterán csapat edzőjeként jött el Váradra, társaihoz hasonlóan szívesen látta el autogramjával a belépőjegyeket, mezeket, újságokat, és készségesen fényképezkedett a fiatalabb és idősebb rajongókkal is. A lelátóról nézte végig a meccset Puhl Sándor egykori játékvezető, illetve a Magyar Labdarúgó-szövetség alelnöke, Berzi Sándor is.

6-3 lett a vége

A mérkőzés második félidejét a Tőkés Máté által vezetett Partium FC fiataljai játszották a Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia növendékei ellen. A „vendégek” itt is felülkerekedtek, 1-0-ra győzték le a partiumiakat – a Duna Tv kommentátorai meg is jegyezték, hogy így összesítésben épp 6-3-as eredmény született. A gála végén Tőkés Máté a teljes bevételt igazoló, jelképes csekket nyújtott át Czene Attilának – a pénzt a kolontári vörösiszap-katasztrófa károsultjainak ajánlották fel a szervezők. A jó hangulatú rendezvény végén a szurkolók és a meghívottak közösen énekelték el a székely himnuszt.

**********

Bölöni: az összefogás az egyetlen út

Elképzelhetőnek tartja Bölöni László, hogy szerepet vállaljon az erdélyi magyar közéletben, de csakis akkor, ha személye megoldást jelenthetne, nem pedig problémát. „Akkor szeretnék közéleti funkcióért harcolni, ha az erdélyi összmagyarság számára megoldást jelenthetnék.

Azt szeretném, hogy ne szakító erő legyek, hanem összetartó. Továbbmegyek: nem tudom elképzelni az előrelépést másképp, mint megoldást találva a román–magyar különbségekből fakadó problémákra is – fejtette ki a Krónikának a dicsőszentmártoni születésű, jelenleg csapat nélküli futballedző. – Amikor a futballpályán voltam, teljesen mindegy volt nekem, hogy románul vagy magyarul kiáltották be, hogy bravó.

Azt akarom, hogy ezután is teljesen mindegy legyen, akkor, amikor a Bölöni név szóba kerül. A jobb minőségű élet felé való előrelépés összefogás révén könynyebb, nem széthúzás vagy hadakozás révén. Én a válogatott edzője akarok lenni aki összefogó erőként a legjobbakat választja ki.”

A franciák halasztanák Románia schengeni csatlakozását

Alaposan felborzolta bukaresti kormánykörökben a kedélyeket a francia európai uniós ügyekért felelős államtitkár egy nyilatkozata, amelyben arról beszél: országa nem feltétlenül támogatja, hogy Románia már jövő márciusban a schengeni övezet tagja legyen.

„Párizs tenni fog azért, hogy ne legyen automatikus Románia és Bulgária bekerülése a schengeni övezetbe, és a döntést ne hozzák meg jövő nyár előtt – jelentette ki szerdán este Perre Lellouche. Cecilia Malmström, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint mellőzni kell a politikai töltetű nyilatkozatokat, mivel technikai feltételek teljesítéséről van szó.

„Nagyon óvatosaknak kell lennünk a bővítéssel kapcsolatban, amelyet Románia és Bulgária már tavaszra vár. Ez nem lehet automatikus, és minként Hollandia, inkább mi is el szeretnénk halasztani a döntést 2011 nyaráig, amikor az Európai Bizottság beterjeszti jelentését az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról” – mondta Lellouche a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában.

Az államtitkár akadályozó tényezőként a hatékony határellenőrzés hiányát és a korrupciót említette a két ország esetében. Véleménye szerint „aggasztóak” ezekben a kérdéskörökben a rendszeres megjelenő jelentések. Példaként hozta fel a Törökországon át a bolgár és a román határ felé érkező illegális bevándorlók számának növekedését.

A román-moldovai határon Lellouche szerint több okból sem kielégítő az ellenőrzés: egyrészt a határon túliaknak járó román útlevelek miatt, másrészt amiatt a „fekete lyuk” miatt, amit a szakadár Dnyeszteren túli terület jelent, valamint a szomszédos Ukrajnában a korrupció magas szintje is gondot okoz a határellenőrzésnél. Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez az Európai Tanácsnak egyöntetű politikai döntést kell hoznia.

Súlyos bírálatok

Lellouche azzal is bírálta a román kormányt, hogy képtelen hatékony intézkedéseket tenni a romák integrálására. Az elmúlt hónapokban diplomáciai bonyodalmakat keltett Párizs és Bukarest között a Franciaországban rendezetlen körülmények között élő romániai cigányok tömeges hazaküldése, amelyet a nemzetközi közvélemény bírálatai ellenére Nicolas Sarkozy elnök a nyár folyamán felgyorsított.

Lellouche nyilatkozata nagy port vert fel Bukarestben, az ügyben Traian Băsescu államfő is megszólalt. Az elnök emlékeztetett: az uniós tagállamok képviselőinek szerdai ülésén Franciaország, Hollandia, Németország és a többi tagállam is egyetértett azzal, hogy továbbítsák az Európai Parlamentnek a két ország schengeni csatlakozásáról szóló határozatot. Băsescu rámutatott: bár fölmerült, hogy esetleg megvárják a decemberben elkészülő országjelentést, végül úgy döntöttek, hogy elkezdik a schengeni csatlakozási procedúrát.

Traian Igaş belügyminiszter szintén csütörtökön kijelentette: az általa irányított tárca teljesítette feladatát a schengeni csatlakozásra való felkészülést illetően, ezért álláspontja szerint Romániának jobban kell lobbiznia az uniós fórumokon. A belügyminiszter emlékeztetett, Franciaország még nem nyilvánított hivatalos álláspontot a témában.

Mint kifejtette, hétfőn és kedden több hivatalos európai tisztségviselővel is tárgyalt az ügyről, és pozitív jelzéseket kapott tőlük. „Mi a belügyminisztériumban elvégeztük a dolgunkat, betartottuk a határidőket” – hangoztatta. Arra is emlékeztetett ugyanakkor, hogy a csatlakozás politikai döntés lesz, ezért a végső döntést kimondó államokkal további egyeztetés szükséges.

Biztat az illetékes EU-biztos

Cecilia Malmström, az Európai Bizottság belügyi biztosa diplomatikusan reagált a schengeni csatlakozás kapcsán elhangzott nyilatkozatokra. Leszögezte: Romániának és Bulgáriának folytatnia kell az erőfeszítéseket a schengeni csatlakozás feltételeinek teljesítésére, hogy ennek nyomán azok, akik ellenzik a két ország csatlakozását, minél kevesebb ellenérvük legyen. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a két ország schengeni csatlakozása kapcsán mellőzni kell a politikai töltetű nyilatkozatokat, mivel technikai feltételek teljesítéséről van szó.

„A folyamat szigorú, saját szabályai és kritériumai vannak, átlátható, és mindenki számára egyforma elbánást biztosít, pontosan mérhető szabályrendszer szerint működik” – hangsúlyozta az EU-biztos. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem tud biztosat mondani a két ország csatlakozásának időpontjáról, mivel a döntés előtt az összes uniós tagállam véleményét kikérik.

Az uniós ellenőrei legközelebb decemberben érkeznek Romániába, hogy felmérjék az ország felkészültségi fokát. Ha pedig most nem találják érettnek őket a csatlakozásra, később is csatlakozhatnak, nem zárulnak be végleg a kapuk – biztatott Malmström.

Az országot eddig hét tekintetben ellenőrizték: a rendőri együttműködés, a személyes adatok védelme, a vízumpolitika, a tengeri határok védelme, a légikikötők ellenőrzése és a szárazföldi határok védelme témakörében. Az uniós tagállamok képviselői megállapították, hogy Románia előrehaladott fázisban van a schengeni csatlakozás követelményeinek teljesítésében, és nagyrészt felkészült a csatlakozásra.

A hetedik, decemberi ellenőrzés során a Schengeni Informatikai Rendszer (SIS/SIRENE) kiépítettségét mérik majd fel. Az ország a tervek szerint 2011 március 27-én válhat a schengeni övezet tagjává. A schengeni övezetnek, amelyen belül nem ellenőrzik a tagállamok közötti belső határokat, jelenleg 25 tagja van.

Bölöni László ismét pályára lép

A Nyugati pályaudvarról induló Nosztalgiavonat érkezésével kezdődik szombaton Nagyváradon a 100 éve alakult Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) tiszteletére rendezett Nagy idők focija eseménysorozat.

Tőkés Máté, a rendezvény főszervezője, a Partium FC futballcsapatának játékosa és elnöke a csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón elmondta, a magyarországi játékosok és díszvendégek mazsorettek és rezesbanda díszkíséretében vonulnak át a mérkőzésnek otthont adó nagyváradi Bodola Gyula Stadionhoz. A lelátókon ülők kivetítőkön követhetik figyelemmel a magyar küldöttség érkezését.

Az ünnepi labdarúgó-mérkőzés fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök, házigazdája pedig Tőkés László, az Európai Parlament egyik alelnöke lesz. A rendezésben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) futballcsapata mellett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is szerepet vállal.

A gálamérkőzés első félidejében az erdélyi és a magyarországi öregfiúk csapata játszik egymás ellen, a második játékrészben pedig a romániai Bihar megyei bajnokságban szereplő Partium FC és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia válogatottja lép pályára. A mérkőzést követően pedig a NAC történetét bemutató fotókiállítás nyílik.

A magyarországi öregfiúk csapatának tiszteletbeli trénere Buzánszky Jenő, az Aranycsapat hátvédje lesz, míg az erdélyi öregfiúk edzője a Nagyváradon élő Jenei Imre, aki korábban magyar és román válogatott szövetségi kapitánya is volt. Az együttesekben egyik oldalon többek között korábbi román válogatottak, Bölöni László, Flavius Domide, Szatmári Sándor, vagy Váczi II. György lépnek pályára, míg a magyarországi öregfiúknál Esterházy Márton, Urbán Flórián és Zámbó Sándor is jelezte részvételét.

Tőkés Máté szerint a magyar államfő kabinetfőnöke jelezte, hogy Schmitt Pál a helyszínen kívánja megtekinteni a találkozót, és jelen lesz Czene Attila sportért felelős államtitkár, illetve román kollégája, a szintén olimpiai bajnok Doina Melinte is.

A belépőjegyekből befolyt összeget a szervezők a magyarországi iszapkatasztrófa károsultjai számára ajánlják fel.
"A szervezéshez a legnagyobb segítséget a magyar kormánytól kaptuk, ezért is gondoltuk úgy, hogy jótékonysági akcióval viszonozzuk mindezt" – közölte a sajtótájékoztatón Tőkés Máté.

A 14 órakor kezdődő gálamérkőzést élőben közvetíti a Duna Televízió, a kommentátorok Szepesi György, Novotny Zoltán és Knézy Jenő lesznek.

Az 1910-ben alakult NAC 1944-ben sporttörténelmet írt azzal, hogy első vidéki csapatként megnyerte a magyar bajnokságot, illetve azzal, hogy 1949-ben, immár ICO néven, a román bajnokságban is az első helyen végzett. Az 1963-ban megszűnt NAC-ban olyan játékosok fordultak meg, mint Lóránt Gyula, az Aranycsapat tagja, vagy a román és a magyar válogatottban is szerepelt Bodola Gyula és Pecsovszky József. Érdekesség még, hogy a NAC ellen játszotta első élvonalbeli mérkőzését Puskás Ferenc is.