A Gyimes -völgyi csoda

Az Ezeréves határ

A csíksomlyói búcsút követő napon csoda történt a Gyimes völgyében: Gyimesbükkön akkora közúti dugó keletkezett, hogy órákra leállt az országúti forgalom, hosszú kilométereken át hatalmas emberfolyam lepte el az utakat, utcákat, tereket. Nem valami közúti tragédia, nem baleset okozta mindezt.Az igazi világi csoda akkor következett be, amikor az osztrák—magyar monarchiabeli méretűre szabott gyimesbükki pályaudvar impozáns épülete elé a sokaság hosszas és türelmes várakozása után begördült a Magyar Államvasutak ipartörténeti értékű, 017-es magyar királyi koronás mozdonya.A nosztalgiavonat ablakaiból integető, zászlócskákat lengető, meghatódott arcú, a csíksomlyói búcsúra is ezzel a különvonattal érkező emberek, a Pfaff Ferenc, a MÁV egykori főépítésze által tervezett hatalmas épület előtt — ez a Keleti-Kárpátok legnagyobb vasúti épülete — százak meg százak várakoztak az érkezőkre. A várakozó boly központi magvát a gyimesi csángó viseletbe szépült lány- és asszonycsoport meg a fehér-fekete öltözetű férfiak serege képezte. A csángó zenekar vonós és ütőhangszerei, a csángó népzene külön színt jelentett a peront, a vasúti sínek közötti járdákat ellepő, koronás, Árpád-sávos, turulmadaras lobogókat lengető, zászlócskákkal integető tömegben. A kép nem lenne teljes a süteményt kínáló lányok, asszonyok, a vendégeknek pálinkát felszolgáló csángó férfiak nélkül.Mi is történt a Gyimes völgyében tulajdonképpen? Miért kerekedtek fel a csíksomlyói búcsúra messziről és közelről érkező zarándokok, s gépkocsisoraikkal, autóbuszaikkal miért is torlaszolták el a három Gyimes-völgyi nagyközséget, Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot és Gyimesbükköt átszelő országutat több kilométeres szakaszon, miért álltak meg a búcsúról útban hazafelé a moldvai katolikusok százai, miért alakult ki szinte spontán, de fegyelmezett tumultus ?A Gyimes völgyében, amint ez lehetségessé vált — de rejtőzködve, titokban azelőtt is —, évenként ezrek és ezrek fordultak meg, hogy a történelmi Magyarország határát, az itteni Rákóczi-vár romos maradványait és a Gyimes völgyének fantasztikus szépségű tájait megtekintsék. Az emberek ezreit vonzza a históriai környezet is, amelyet a Rákóczi-vár szimbolizál, de két világháború megszámlálhatatlan hősi halottja, a vasúti, országúti műtárgyak és épületek, az egykori határállomás határszolgálati épületei és a csodálatos csángó folklór, a népviselet is idecsábítja a nemzeti hovatartozásukra még mindig sokat adó embereket.
A Csíkszereda—Gyimesbükk—Gyimespalánka—Kománfalva vasútvonal 1896—1897-ben, a magyar millennium évében készült el, ennek a pályaszakasznak a magyar—román határnál lévő pályafelügyeleti őrhelye volt. A vasúti pálya egy korábbi magyar—román szerződéses megállapodás alapján készült el, elsősorban Románia, majd innen hajóúton a Fekete-tenger felé nyitott, de Észak-Moldva, Oroszország felé is. Történelmünknek voltak ehhez hasonló közös pillanatai és csomópontjai is, mint ez a vasútépítés, amikor a józan ész együttes cselekvésre ösztönözte és késztette a két nép felelős vezetőit. 1920 után az őrházat a román állam használta, 1940-től ismét a MÁV tulajdonába és a Magyar Honvédség felügyelete alá került. Aztán következett az újabb Trianon, a párizsi béke.
Deáky András, az építő ember, a gyimesi és moldvai csángók világi apostola, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nem nézhette tétlenül, hogy a vasúti őrház a Rákóczi-vár lábánál véglegesen romba dől. Ajtóit, ablakait ellopták, tetőzetét bontani kezdték. A román vasutak takarékossági szempontok érvényesítése miatt lemondott róla — ugye, Magyarországon ismerős ez a példa? —, és eladta egy olyan valakinek, aki a bontásból származó anyagot használta volna fel. Deáky András az épületet megvásárolta, tetőzetét kijavította, s amikor látta, hogy saját erejéből képtelen helyreállítani és megőrizni az őrházat, a helyi, azaz a gyimesbükki tanácsnak adományozta.
Ugyanakkor segítségért fordult a Gyimes völgyét gyakran látogató barátokhoz és ismerősökhöz, köztük az egyik budakeszi baráti társasághoz, mely a múlt években, de azelőtt is éppen a pünkösdi búcsú idején kereste fel a Gyimesekben. (Deáky András panziót is működtet.)Deáky segítséget kért a felújításhoz és az épület vasúttörténeti múzeummá alakításához. A budakesziek — egyébként ebben a városban áll Majzik Mária alkotása, a Himnusz-szobor, és erős erdélyi-székelyföldi kötődésű csoportok tevékenykednek —, nos, a Budai-hegyek nyugati lábánál lévő kedves kisváros emberei nagy dolgot cselekedtek: országos gyűjtőmozgalmat indítottak a vasúti őrház megmentésére.Közben a gyimesbükki önkormányzat Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly budakeszi támogatók kezdeményezésére szerződést kötöttek, a budakeszi Kultúra Alapítvány is bekapcsolódott az őrházmentésbe, a Lánchíd Rádió, a Duna TV, a Magyar Nemzet, a Budakeszi Iránytű is gyűjtésbe kezdett, a gyimesbükkiek pedig beszerezték a Román Vasutaktól a szükséges engedélyeket, jelentős támogatást kaptak Tánczos Barna és Korodi Attila akkori államtitkároktól.Bilibók Ágoston helytörténész és amatőr hadtörténész mondta: az építő, a csíkszeredai Harbau Kft. esőben, hóban gyors és szakszerű munkát végzett, hogy az épület kívül-belül történelmi gyöngyszeme legyen a hely- és magyarságtörténetnek, de ezen túlmutatva históriai példaként is szolgáljon a határokon átnyúló együttműködésnek.Egyébként az ünnepi szónokok leggyakrabban ismétlődő szókapcsolata ez volt: a határokon átnyúló együttműködés, a határok nélküli Európa, egy olyan térség, amelyben szabadon áramolhatnak és léphetnek kölcsönhatásba a kulturális értékek.Budakeszi arra is remek példa, hogy erre az alkalomra javított kiadásban megjelentették Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyvét, amelyben a Gyimesi-szoros 1944-es hősies védelmét és a zászlóalj bravúros kimentését örökíti meg. A könyv példányai százszámra leltek gazdára, s ekképpen Gyimes emberi és katonatörténetének híre térben és időben gyűrűzik tovább nagy térségekben.Nem véletlenül jegyzem meg azt is, hogy a román rendőrség milyen mértékben volt segítő partner a pünkösdvasárnapi Gyimes-völgyi járműinvázió és a hatalmas tömeg irányításában. Itt nem volt korlát, kordon, a különféle zászlókat, a magyar nemzeti szimbólumokat szabadon lengethette-lobogtathatta a szél, szabadon hangozhatott el minden himnusz és himnikus ének.Azok a százezrek, akik a csíksomlyói búcsún részt vettek, és azok az ezrek, akik ezen a vasárnapon a Gyimes-völgyi falvakat ellepték, hírül vihették és vihetik a Kárpát-medence egészébe és a világ minden sarkába, hogy hősök nem csak háborúban születhetnek.Tanulságul szolgál ez a méreteiben minden elképzelést felülmúló, tulajdonképpen csak kiindulópontjaiban megszervezett-megszerkesztett rendezvény, amelyre, mondhatni, spontán, szájról szájra terjedő hír alapján kapcsolódott és épült rá ez a hatalmas, ünneplő díszbe öltözött, lelki együvé tartozásra hangolt tömeg. A helyi önkormányzatokon kívül nem volt hivatalos képviselet, nem volt előzetes sajtóbeharangozás, nem volt választási kampányban kampány, képletesen szólva: ,,a víz az úr" alapon az együtt lélegzésre képes és alkalmas nép, a közemberek sokasága volt jelen.Bilibók Ágoston mondta: Az őrház felújítása mind vasúttörténeti, mind idegenforgalmi szempontból nagyon indokolt, ide — idézőjelben mondom — ,,végre" nyaranta több ezren látogatnak Erdélyből, Magyarországról, és bizony távoli kontinensekre szakadt nemzetünk fiai is. Hidas Mátyás, a budakeszi Kultúra Alapítvány elnöke, aki népes baráti körrel ugyancsak a csíksomlyói búcsúról érkezett a Gyimesekbe, meghatódva idézte Széchenyi Istvánt: Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen.

Trianon- fórum Nagyváradon

A magyar nemzet egységéről és a trianoni szétszakíttatás témaköréről szervez közéleti fórumot hétfőn, 2009. június 1-én, 16 órai kezdettel a Rákóczi Szövetség nagyváradi szervezete Tőkés László EP-képviselő irodájával közösen Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központ múzeumtermében (Ezredévi emléktér/ str. Libertatii 38. szám).

A fórum díszvendégei: Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, Gál Kinga, a FIDESZ nagyváradi származású EP-képviselője, Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, a Magyar Összefogás jelölt-listájának negyedik helyezettje, és Tőkés László püspök, EP-képviselő.

Az előadások között nagyváradi diákok szavalnak és fellép a szalacsi asszonykórus is.

A fórum befejeztével az egybegyültek testületileg átvonulnak a Szent László templomban sorra kerülő emlékünnepségre és emléktábla-avatásra. Arra emlékezünk, hogy 1964-ben a nagyváradi magyarok és a hozzájuk csatlakozó más polgárok megakadályozták a főtéri Szent László templom lerombolását.

Minden magyar testvérünket szeretettel várjuk!

Károly herceg Miklósváron

Két éjszakát töltött gróf Kálnoky Tibor miklósvári vendégházában a brit trónörökös a hét végén. Károly herceg gyalog és szekérrel járta be a falu környékét, majd megtekintette a vízimalmot Kisbaconban.
Vendéglátója szerint a 2006 óta harmadszorra Miklósvárra látogató walesi herceg jól érezte magát, örömét fejezte ki, hogy itt lehetett, jobban megismerhette a helyi jellegzetességeket, és találkozhatott az emberekkel. Nagy István, Barót polgármestere is hivatalos volt a péntek este a Kálnoky-kastélyban tartott állófogadásra. Mint nyilatkozta, Károly herceg érdeklődést mutatott a közösségfejlesztés, a falusi turizmus, a biogazdálkodás iránt. Nagy István a magas rangú vendéget a millenniumra készült, Háromszék vármegye című monográfia reprint kiadásával ajándékozta meg.

Az erdélyi látogatáson tartózkodó Károly herceg,gróf Kálnoky Tibor meghívására, péntek este érkezett Kovászna megyébe, a miklósvári udvarházba. A XVI. században reneszánsz stílusban épült miklósvári kúriát a Kálnoky család leszármazottai újították fel. Károly herceg két évvel ezelőtt már járt az udvarházban, amikor rövid, titokban tartott magánlátogatásra érkezett Romániába. Akkor szintén gróf Kálnoky Tibor hívta meg Miklósvárra. Első látogatása alkalmával a herceg szóba állt a helyi lakosokkal és a hatóságokkal, és a székely hagyományok iránt érdeklődött. Az utóbbi években több XII. századi szász falu felújítási programjában vállalt részt, amelyek közül több az UNESCO épített örökségének része.
Károly herceg a brit királyi család sarjaként magyar felmenőkkel is rendelkezik: Rhédey Klaudia (Erdőszentgyörgy, 1812. szeptember 20. körül - Pettau, 1841. október 1.) magyar grófnő Sándor württembergi uralkodó herceghez ment feleségül. Sándor herceg unokatestvérétől, Vilmos württembergi királytól az ősi Teck hercegi címet kapták. Két fiuk és egy lányuk született. Klaudia 1841 szeptemberében a férje után utazott Grazba, ahol Sándor herceg akkor már vezérőrnagyként a helyi hadosztály parancsnoka volt. Graz alatt azonban kocsija az útszéli árokba borult, s a várandós Klaudia olyan sérüléseket szenvedett, hogy nyolc nap múlva, 1841. október 1-én Pettau városában elhunyt. Holttestét utolsó kívánságaként hazaszállították Erdőszentgyörgyre, ahol október 21-én temették el abban a templomban, ahol közel 30 évvel korábban megkeresztelték.
Unokája, Teck Mary Victoria hercegnő 1893-ban ment feleségül a később V. Györgyként brit uralkodóvá koronázott György herceghez. 1905 májusában - akkor már V. György brit király feleségeként - márvány síremléket emeltetett nagyanyja, Rhédey Klaudia grófnő erdőszentgyörgyi sírja fölé.

Tüntetés Csikszeredában

Valós helyi autonómiát! Elegünk van az etnikai diszkriminációból! Most vagy soha! Mi, székelyek itt születtünk, Székelyföldet nem ajándékba kaptuk, legyen vége az etnikai tisztogatásnak! - ilyen és hasonló táblákkal, székely és magyar zászlókkal tüntettek - a szervezők becslése szerint legalább 15 000-17 000-en - a székelyföldi székek képviselői tegnap délután Csíkszeredában

Az intézményvezetők leváltása miatt összehívott tiltakozó nagygyűlés autonómia melletti kiállássá változott, a szónokok mindenike amellett érvelt: csak az önrendelkezés biztosíthatja a székelyföldi magyarság megmaradását, ez az egyetlen út, hogy magunk dönthessünk saját dolgainkról.

Nem jó irányba mennek a dolgok, nincs rendben, hogy olyanok kerülnek az intézmények élére, akik nem tudnak magyarul, hogy évről évre fogynak a magyar osztályok - sorolta Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Összefogásra van szükség, és van kiút: ez az autonómia - hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy történelmünk során sokszor akartak idegen helytartókat ideküldeni, sokszor akartak mások dönteni helyettünk, de soha nem jártak sikerrel. 90 éve nem sikerült mindez a román politikának, rá kellett volna jönniük, a székely nép szabadságszeretete ezt nem hagyja.

,,Mi elfogadjuk, hogy mások is otthon legyenek, de hagyják a székely népet, az erdélyi magyarságot, hogy élje a maga életét, beszélje a maga nyelvét, döntsön a maga sorsáról. Ez az autonómia!" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Tőkés László üzenete elsősorban a távolmaradó magyaroknak, de még inkább a románságnak, Európának szólt - meg kell nyerni őket az autonómia számára - mondotta. A Magyar Összefogás Listájának négy vezető politikusa levélben tiltakozott a magyar intézményvezetők leváltása miatt, és ezt elküldték Leonard Orban uniós biztosnak. ,,Kérjük román testvéreinket, ne tévesszék össze az európai integrációt az asszimilációval, a homogenizációval." Szükség van az összefogásra, szükség van az EP-képviseletre azért, hogy, védelmét kérhessük, hogy elérjük, a magyar ügy európai üggyé váljék - mondotta. ,,Az ellenállás békés, jogi és politikai úton kivívható szelleme vezéreljen bennünket, hasson át minket. És ne engedjünk a 48-ból, ne engedjünk a 89-ből. A székelység szabadságharca az autonómia szabadságharca. Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" - zárta szónoklatát Tőkés László. Hatalmas sikert aratott a Romániai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége székelyföldi alelnöke, Pál Ferenc nyers szókimondása. A szakmai analfabétákból, karrieristákból álló kormány másodrendű állampolgárrá akar lefokozni bennünket - mondotta. ,,Komoly garanciát kell kérnünk, hogy népünk megmaradjon, ez az autonómia" - hangsúlyozta.

A bő másfél órás rendezvényen versek, dalok hangzottak el, lelkészek, politikusok szóltak az egybegyűlt tömeghez, amely tapssal, fújjogással, bekiabálásokkal fejezte ki véleményét. A nagygyűlés végén felolvasták és közfelkiáltással elfogadták a kiáltványt, amelyben követelték az autonómiát, a magyar nyelv hivatalossá tételét, korlátozások nélküli magyar oktatást, az intézményvezetők eltávolítását lehetővé tevő 37-es kormányrendelet eltörlését, a leváltott vezetők visszahelyezését, az etnikai arányok biztosítását a központi és helyi intézményekben. Leszö­gezik, Bukarestben és Brüszszelben egyaránt követelni fogják a kisebbségi jogok érvényesítését. ,,Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket" - zárul a kiáltvány. A csíkszeredai tüntetés imával és a himnuszok eléneklésével ért véget.

„Felszállási engedély” a brassói reptérnek

Az alsóház elfogadta a vidombáki repülőtér építését lehetővé tevő kormányrendeletet. A reptérnek majdan helyet adó 200 hektáros terület állami tulajdonból Brassó Megyei Tanácsának tulajdonába kerül át.
Bár a brassói légikikötő megépítéséről szóló kormányrendeletet már a Tăriceanu-kabinet idejében elfogadták, a vidombáki reptér sorsa mostanáig bizonytalan volt. A demokrata-liberális (PD-L) politkusok ugyanis ingatlanspekulációt gyanítottak a projekt hátterében. Radu Berceanu közlekedési miniszter szintén ellenezte a tervet, szerinte a Bukarestet Brassóval összekötő majdani autósztráda miatt csak alacsony forgalommal működhetne egy repülőtér a Cenk alatti városban.

A képviselők keddi, támogató jellegű szavazása után viszont Valeriu Tabără, a mezőgazdasági bizottság elnöke elmondta: három kiegészítő javaslattal sikerült úgy módosítani a rendeletet, hogy az garantálja, a brassói légikikötőnek szánt terület nem kerülhet illetéktelen kezekbe. A módosító javaslatok egyike azt írja elő, hogy a vidombáki repülőteret öt éven belül fel kell építeni és üzembe kell helyezni, ellenkező esetben a 200 hektáros terület visszakerül az állam tulajdonába. A képviselők túlnyomó többséggel fogadták el a rendeletet. A tervek szerint a vidombáki repülőtér évente több mint egymillió utas és 5-6 000 tonna áru szállítására lesz alkalmas. A székelyföldi megyék számára a terv jelentős gazdasági és infrastrukturális előnyöket jelent.

Tőkés Székelyudvarhelyen kampányolt

Azonnali beavatkozásra van szükség az intézményvezetők leváltásának ügyében, jelentette ki Tőkés László Székelyudvarhelyen. Az EP-képviselő bírálta azokat, akik az EMNT és az RMDSZ választási sikerét szeretnék meghiúsítani.
- Nem lehet a magyar ügyet konjunkturális, kormányzati, politikai körülményeknek alávetni - jelentette ki Tőkés László Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján. - Világos számunkra, hogy szükséges az autonómia, hogy törvény által, intézményes keretek közt szabályozzuk a magyarság életét, jogait, és soha semmilyen kormány által ne érjen bennünket meglepetés. Alanyi jogon járjanak közösségi jogaink, amelyek az ilyen ügyekben mértékadóak.

Udvarhelyszéki kampánykörútjának második napján Tőkés László EP-képviselő, a magyar összefogás listájának első helyezettje az EMNT másik két képviselőjelöltje, Szilágyi Zsolt és László János székelyudvarhelyi vállakozó társaságában találkozott a média képviselőivel. Szilágyi bemutatta Tőkés sajtóirodájának kiadványát. A dEPutáció - Temesvártól Brüsszelig - Másfél év az Európai Parlamentben című könyv "szűk keresztmetszete a képviselő úr másfél éves európai parlamenti tevékenységének, a munka ennél jóval több", mutatott rá Szilágyi. László János képviselőjelölt több mint két évtizedes sikeres vállalkozói tapasztalatainak fényében a magyar vállalkozók európai gazdasági életben való jelenlétének fontosságát emelte ki.

Tőkés László három pontban foglalta össze mondanivalóját. Elsőként a kampánykörúján szerzett pozitív és negatív tapasztalatait foglalta össze.
- Az összefogás szélesedik, erősödik, és hiszem azt, hogy a kortesidőszak egy hónapja alatt, június 7-ig egészen átfogóvá válik.

A képviselő bírálta azokat a "kisebb-nagyobb ellenérdekeltségű köröket, amelyek az összefogás kudarcára utaznak". Második pontként a Székely Önkormányzati Nagygyűlés elmaradásának okairól és a várhatóan július 27-ére kijelölt új időpontról beszélt. Az országban folyó "etnikai tisztogatás" kérdéséről szólva kiemelte: tűzoltó jellegű, azonnali beavatkozásra van szükség, mint amilyen a pénteki csíkszeredai tiltakozás, emellett pedig igen fontos, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége konkrét névlistát javasoljon a leváltott intézményvezetők helyére, és követelje annak betartását. A kampánykörút folytatásaként szerda este a képviselőjelölt és csapata Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgy főterén Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével találkozott.

Orbán és Tőkés a leváltások ellen

A romániai intézmények magyar tisztségviselőinek tömeges elbocsátása ellen emelte fel szavát Kolozsváron Orbán Viktor és Tőkés László.

A Fidesz elnöke az elmúlt napokban Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Illyefalvára, Kolozsvárra és Szatmárnémetibe kísérte el az európai parlamenti választások kampánykörútján Tőkést. Kolozsvári sajtóértekezleten Orbán Viktor elismeréssel beszélt arról, hogy sikerült megalkotni az RMDSZ és az EMNT közös jelöltjeinek választási listáját. Orbán hangsúlyozta, hogy erdélyi útja alkalmával indulatos ellenállást tapasztalt román részről az autonómiával szemben, és külön szólt az állami irányítás alatt álló intézmények magyar nemzetiségű tisztségviselőinek tömeges elbocsátásáról. Megállapította: azt hitte, ez a fajta politikai és etnikai tisztogatás a XXI. században kiment már divatból. „Ezek az ügyek olyan benyomást keltenek, mintha nem is az Európai Unió területén lennénk" - jegyezte meg a FIDESZ elnöke.

Tőkés László a közelgő EP-választások kapcsán úgy fogalmazott, hogy a romániai magyarok nemcsak a brüsszeli képviseletre, hanem a román kisebbségpolitika, a balkáni intolerancia és a többségi nacionalizmus ellen is voksolnak.
Tőkés szerint jelenleg politikai tisztogatással kombinált etnikai tisztogatás folyik Romániában, amely kiszolgáltatottá teszi a magyarságot Erdély területén, ezért van szükség autonómiára.

Orbán Viktor és Tőkés László közös kampányülésen

A magyaroknak együtt kell megmutatniuk, hogy a magyar nemzet, Magyarország ismét erős lesz, Európának számolnia kell velünk - ezekkel a szavakkal buzdította szavazásra a Sepsiszentgyörgyön összegyűlteket Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán este Tőkés László kampányülésén.

Az egykori és remélhetően eljövendő magyar miniszterelnököt, a kíséretében lévő Németh Zsoltot és Szijjártó Pétert, valamint a Magyar Összefogás EMNT-s, illetve RMDSZ-es jelöltjeit hatalmas taps köszöntötte a színház előtti téren.

Lezárult a megosztottság és viszály korszaka, a magyarság feladata újra megtanulni együtt élni, együttműködni, közösen tudjuk megakadályozni a magyar intézményvezetők leváltását, az asszimilációt, a magyar városok militarizálását - emelte ki üdvözlőbeszédében a házigazda Antal Árpád polgármester. Büszke arra, hogy az összefogás Sepsiszentgyörgyről indult el, és semmilyen baj nem érhet bennünket, amíg együtt vagyunk - mondotta.

Szilágyi Zsolt, aki a Magyar Összefogás lista negyedik helyén, az EMNT jelöltjeként szerepel, amellett érvelt, hogy a mostani közös választási szereplés új kezdetet jelenthet az erdélyi magyar politizálásban, egy olyan időszakot, amelyben helye van a versenynek és összefogásnak egyaránt. Az érzéketlen Európát is érzékennyé tehetjük, ha össze tudunk fogni, és kellő számú szavazatot gyűjtünk. Az erdélyi magyarság gondjaira a székelyföldi területi autonómia, a különböző autonómiaformák jelentenek megoldást, sokkal keményebben, következetesebben kell fellépnünk ezek megvalósításáért - mondotta.

Tőkés László, az EMNT elnöke, EP-képviselő beszédében az elmúlt évszázad erdélyi magyar összefogáskísérleteit idézte fel. ,,Most újból összefogásra hívjuk az erdélyi magyarokat, ez lehet a rendszerváltás megjelenítője" - mondotta. A Kárpát-medencei magyarságnak az 1989-es temesvárihoz hasonló összefogásra van szüksége, akkor a kommunizmusellenesség egyesítette a különböző nemzetiségeket, a más-más vallási felekezetekhez tartozókat, most a közös magyar érdeknek kell összetartó erővé válnia. Ahhoz, hogy a magyar ügy európai üggyé váljék, erős Magyarországra, erős határon túli magyarságra van szükség, ,,egy a nemzet, minden magyar felelős minden magyarért" - hangsúlyozta Tőkés László. Az összefogásban jelentős szerepe van Székelyföldnek, amely belső anyaországként a mozdony szerepét tölti be, és mindennek az autonómiáért kell történnie. ,,Az autonómia melletti kiállás többszereplős küzdelem. Számítani kell az EMNT-re, SZNT-re, RMDSZ-re és MPP-re egyaránt. Nem gyengíteni kell egymás erejét, hanem kiegészíteni, össze kell hangolni a harcot, hogy ne keresztezzük egymást" - fejtette ki Tőkés László. Romániában Traian Băsescu államelnök kezdeményezésére elkezdődött a közigazgatási reform előkészítése, be kell kapcsolódnunk ebbe a munkába, hogy a magyarság számára kedvező fejlesztési régiókat alakítsanak ki - figyelmeztetett, de arra is rámutatott, Székelyföld nem feledkezhet meg a más régiókban élő magyarokról. Megoldást kell találni a háromszintű autonómia elfogadtatására, és ha már elszalasztottuk a NATO- és EU-csatlakozás kedvező feltételeit, most az EU-ban összefogással kell érvényesíteni a tizenötmilliós Kárpát-medencei magyar nemzet érdekeit. Szükség van egy laza, de erőteljes önrendelkezési struktúra kiépítésére, amely egy erős Magyarországgal egyesíti a nemzetet, véghezviszi a magyar-magyar integrációt - hangsúlyozta a Magyar Összefogás listavezetője.

Orbán Viktor felszólalása elején ,,egy tartozását" törlesztette: megköszönte a sepsiszentgyörgyieknek, hogy 2007-ben hallgattak tanácsára, és sikerre vitték, ami lehetetlennek látszott, mandátumhoz juttatták a függetlenként induló Tőkés Lászlót, akinek méltatta EP-képviselői munkáját. A gazdasági válság hatalmas változásokat hoz a világban, mély, jelentős átalakulások várhatóak, megerősödik az államok nemzeti karaktere és a gazdaság feletti állami ellenőrzés, nagy kérdés, hogy a Kárpát-medencei magyarság megérti-e ezt - fejtette ki a szónok. Június 7-én, a trianoni országvesztés évfordulója után három nappal olyasmi történik, amire 89 éve nem volt példa: ugyanazon a napon szavaz a felvidéki, az erdélyi és a magyarországi magyar arról, kit küldjön képviselőnek ugyanabba a parlamentbe. Minél több magyart sikerül bejuttatni az EP-be, annál nagyobb lesz a súlya, befolyása a magyarságnak - hangsúlyozta. Két évvel ezelőtt a verseny mellett érvelt, most az összefogásért, ,,mindennek megvan az ideje" - mondotta. Most összefogásra van szükség, közösen kell képviselni a magyar ügyet az EP-ben. Orbán Viktor szót emelt az autonómiáért: nincs súlyosabb érv emellett, mint az, ami most az intézményvezetők leváltásával történik Székelyföldön. Kijelentette: nem az a fontos, hogy mindig kormányon legyen a magyarság képviselete, az autonómia az egyetlen garancia, hogy magunk intézhessük saját dolgainkat, tehát elsősorban erre a fontos magyar ügyre kell koncentrálni, az autonómia megvalósítását kell a következő esztendők fő célkitűzéseként állítani. Mindehhez azonban erős Magyarországra van szükség, ez a változás célja, és minden Kárpát-medencei magyarnak érdeke, hogy az anyaország sikeres, befolyásos, nemzetközileg elismert országgá váljék. ,,A magyaroknak együtt, közösen kell megmutatniuk Európának, hogy ismét erősek tudnak lenni, a világon egy-egy közösség súlyát aszerint mérik, milyen arányban megy el választani" - érvelt Orbán Viktor.

A kampánytalálkozó gyertyagyújtással, a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult. Tőkés László és Orbán Viktor tegnap reggel Illyefalván az egyházak képviselőivel találkozott, majd továbbutaztak Kolozsvárra és Szatmárnémetibe.

Ismét jön a nosztalgiavonat

Idén is eljön a magyarországi nosztalgiavonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. A szerelvény Budapestről indul, Nagyvárad, Kolozsvár, Dés, Déda, Gyergyószentmiklós érintésével érkezik Csíkba .

Pünkösd előtt egy nappal, május 29-én indul Budapestről a vonat, a Nagyvárad–Kolozsvár–Gyergyószentmiklós vonalon érkezik Felcsíkra. A zarándokokat Csíkszentdomokoson, Csíkkarcfalván, Csíkdánfalván, Csíkrákoson és Madéfalván szállásolják el, innen jönnek, szintén a nosztalgiavonattal, pünkösd szombatjának reggelén a Csíkszeredai állomásra, majd vonulnak gyalogosan Csiksomlyóra a magyarok szent zarándokhelyére,búcsúba. A vonat idén Pünkösdvasárnap is Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz megy, ahol utasai részt vesznek a kontumáci kápolnánál bemutatott szentmisén.

Az egy évvel ezelőtt érkező nosztalgiavonatnak óriási sikere volt. Az 1961-ban gyártott NOHAB mozdony volt az első magyar felségjelű mozdony, amely a második világháború óta áthaladt a Székelyföldön, és az egykoron a legkeletibb magyar állomásig, a gyimesbükki indóházig utazott. Azóta a Duna Tv többször leadta a vonat útjáról készült dokumentumfilmet, a nézők végigkövethették az útvonalat, a megérkezés és fogadtatás élményét az egyes állomásokon.

Szabadságérem kitüntetést kap Tőkés László.

Az amerikai Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány idén Tőkés Lászlót tünteti ki a Truman-Reagan Szabadságéremmel - értesítette a püspököt levélben Lee Edwards, az alapítvány elnöke.

A Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány nonprofit szervezet, amelyet az amerikai törvényhozás 1993-ban hozott létre, hogy Washingtonban emlékhelyet létesítsen a kommunista diktatúrák több mint százmillió áldozatának. Az erről szóló törvényt Bill Clinton elnök írta alá. Az alapítvány létrehozta a Truman-Reagan Szabadságérmet, amelyet évente olyan személynek vagy szervezetnek ítélnek oda, aki vagy amely tanúbizonyságát adta egy életre szóló elkötelezettségének a szabadság és a demokrácia előmozdítása, valamint a kommunizmus és a zsarnokság minden formájával szembeni ellenállás mellett.

Tőkés László „rendületlenül támogatja a szabadságot és a demokráciát szerte a világon, és kulcsszerepe volt abban, hogy Romániában 1989-ben véget ért a kommunizmus" - áll abban a levélben, amelyben meghívták az erdélyi magyarok európai képviselőjét a Washingtonban, 2009. június 16-án sorra kerülő díjátadásra.

Tőkés László köszönőlevelében úgy ítéli, hogy a neki juttatott kitüntetés „elismerés és bátorítás mindazok számára, akik - Temesvár szellemében - soha nem adták fel a harcot a valódi demokráciáért és szabadságért szülőföldemen. Ugyanakkor felidézi annak a sok száz mártírnak az áldott emlékét, akiket az 1989. decemberi felkelés és forradalom idején mészároltak le Romániában." Az európai képviselő ezzel együtt jelzi: „A kommunizmus átruházta hatalmát kiválasztott egyénekre, és tovább él vérükké vált hagyatékában - az igazságot, a valódi változást és a társadalom megújhodását gátló becstelen ferdítésekben. Ezért maradt el az 1989-es eseményeket követő »erkölcsi katarzis« Kelet- és Közép-Európa-szerte. Az 1989 óta elért összes fontos eredmény ellenére a legnagyobb hiányosság az, hogy semmiféle »erkölcsi elszámolás« nem történt. Biztos vagyok abban, hogy az 1989-es romániai forradalomnak ajánlott 2009-es Truman-Reagan Szabadságérem sokak szívét eltölti majd a lelki megtisztulás érzésével" - fogalmaz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Az érem másik két, 2009-es kitüntetettje Steny Hoyer, az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza demokrata frakciójának vezetője, valamint Jack Kemp, egykori kongresszusi képviselő, a Republikánus Párt 1996-os alelnökjelöltje.

Ez idáig többek között Václav Havel, Lech Walesa, Elena Bonner, II. János Pál pápa, Joseph Lieberman, Jesse Helms, Henry M. Jackson, Lane Kirkland és Michael Novak részesültek a magas kitüntetésben. 2008-ban posztumusz Tom Lantost, az azelőtt nem sokkal elhunyt amerikai magyar kongresszusi képviselőt tüntették ki. Magyar részről legutóbb 2007-ben Horváth János, a Fidesz országgyűlési képviselője, azelőtt pedig 2002-ben Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nyerte el a díjat.

Szombaton EMNT-majális
[ 2009. május 14., 13:41 ]
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2009. május 16-án az első EMNT-majálisra hívja Kolozs megye polgárait a körösfői Művelődési Házba és az előtte lévő térre. Az egésznapos rendezvény sokrétű programkínálatából kiemelnénk a következőket: 11.00 órától zajlik a szabadtéri bográcsfőző-verseny, emellett zenés gyermekprogramok és a Palatkai zenekar népzenéje várják a nagyérdeműt. 16.00 órától az Ördögverő jóbarátok c. bábelőadására kerül sor a kolozsvári Bábszínház előadásában. 17.30-kor megnyitják a „Másfél év az Európai Parlamentben" című plakátkiállítást, amely átfogó módon bemutatja Tőkés László európai parlamenti tevékenységét.

18 órától EMNT-fórumra invitálják a résztvevőket a Művelődési Ház nagytermébe. Köszöntőt mondanak: Antal János polgármester, EMNT-küldött, Péntek László körösfői RMDSZ-elnök, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság főkonzulja, Máté András Levente parlamenti képviselő, Jakab István parlamenti képviselő, a Magyar Gazdakörök Szövetségének elnöke, Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság volt elnöke. A fórumon a Magyar Összefogás Listájának jelöltjei is felszólalnak, név szerint: Boros János EP-képviselőjelölt, RMDSZ, Sándor Krisztina EP-képviselőjelölt, EMNT, Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölt, EMNT. Zárszót mond Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője.

Az estet 20 órától a dési és körösfői néptáncegyüttesek és Péntek Zsuzsa népdalénekes fellépése zárja, 21 ótától pedig egy fergeteges Paprika-bulira kerül sor.

Kolozsvár, 2009. május 13.

Tőkés László
EP-képviselő sajtóirodája

 Minél több magyar EP-képviselőt

Minél többen fogják képviselni az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, annál nagyobb az esély arra, hogy meg lehessen valósítani az erdélyi magyar közösség által fontosnak tartott célkitűzéseket; ezek között is kiemelkedő jelentőségű az autonómia - mondta tegnap Bukarestben újságíróknak Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságnak elnöke. A fideszes politikus a külügyi bizottság delegációját vezeti, amely hivatalos látogatáson tartózkodik Bukarestben. Tegnap a delegáció az RMDSZ székhelyén megbeszélést folytatott Markó Bélával, a szövetség elnökével, Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel és Borbély Lászlóval, a képviselőház külügyi bizottságának elnökével.

Ellopott történelem

A Brán-kastélyban majdnem mindenki járt, a váracska alatti piacról majdnem mindenki vásárolt, egyébként Drakuláról mindenki, de mindenki hallott. Becsületére váljék a magyarnak, mert tudja, valahonnan felszedte, hogy Brán az Törcsvár tulajdonképpen, de végeredményben nem mindegy?

Pár hónap óta a romániai figyelem fókuszában áll Törcsvár, 2006. május 26-án ugyanis nevezett Habsburg Domokos (vagy Dominic, mindegy) dicsöségesen visszakapta Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megörzö várát. És azóta fokozódik az aggodalom: mi lesz, váj doámnyé, mi lesz, hiszen a váracskát az egyebek mellett „érzelmi" okokból visszaigénylö Habsburg-fióka azonnal piacra is dobta. Annak, aki többet kínál.

Törcsvárnak eszmei értéke szinte nulla, ám Brán világhírnévre vergödött Drakulának köszönhetoen, a külföldi bunkó (azaz a többség) ugyanis esküt tenne rá: Drakula ebben a kastélyban élt és alkotott, söt, rámenösebb turisztikai irodák szerint napjainkban is összefuthatunk a Sötétség Fejedelmével, ha befizetünk egy bráni utazásra. A derék vérszívóban pedig nagyon sokan megváltót látnak: pár éve a román állam kívánta Drakulára alapozni turizmusát, most pedig a büszke Habsburg sajtolna ki pénzt a mítoszra alapozva.

Büszke Habsburg? A család, mely a magyar nemzet vámpírjaként felülmúlta minden Drakula teljesítöképességét, a kifosztott és elrabolt Erdélybol is hasznot akar és tud húzni. A Habsburgok köze Törcsvárhoz rendkívül csekély, a Drakula-mítoszt „visszaigénylo" úriember édesanyja Ilona hercegnö, a szexuálisan túlfutött román királyi család egyik tagja. Hogyan jutottak Törcsvárhoz? A tetszetös építményt 1916-ban még Zita magyar királynénak ajándékozta Brassó város tanácsa, ám Trianon után a derék szászok fordítottak köpönyegükön, s Mária királynénak ajánlották fel immáron nem Törcsvárát, hanem... Bránt.

Amiröl viszont nem sokat beszél a román történelem, a sajtó és amiröl mélyen hallgat Habsburg-Drakula is: Törcsvárnak semmi köze vámpírokhoz, Vlad Tepeshez és egyéb „hösökhöz", annál több viszont a magyar, különösképpen a székely történelemhez. A várat legújabb kutatások szerint nem német lovagok építették, hanem a brassói szászok Nagy Lajos magyar király „megrendelésére". A vár nevét az alatta fekvo székely faluról, Törcsröl kapta (1913-ban még magyar volt a helység lakosságának szinte fele, mára elfújta öket a román szél), a magyar király Törcsvár fenntartására és örséggel való ellátására több székely falut idecsatolt. A székely ispán alá tartozó várnak több kapitányát név szerint ismerjük: Bizerei Miklós, Fejéregyházi Bálint, Kazimiri Mázsa Mihály, Fahidi János, Lózsi Demeter - mit mondjunk még? Drakula neve kimaradt és a dákóromán hösök sem értek rá... A székely virtus meg is mutatkozott többször, 1530-ban például Törcsvár helyörsége visszaverte a Brassó felé törö havasalföldi sereg ostromát, megakadályozva ezzel egy törökpárti rablóhadjáratot.

Ez nem mítosz, ez történelem. Magyar történelem, székely történelem, szász történelem. Főszereplöi között nincsenek Drakulák és Habsburgok, de vannak Báthoryak, Bethlenek, Thököly Imre, ott van Weiss Mihály brassói bíró neve, és sorolhatnánk még hosszan. Ez a mi történelmünk, amit ellopnak, elkótyavetyélnek. Nem az egyetlen eset, újabban rengeteg reklám él vissza Erdély hagyományaival, müemlékeivel és televíziófüggö világunkban ezek a látványos hazugságok jobban hatnak, mint ezer hamis történelemkönyv. Jó, de mit teszünk mi, mit tesznek azok a szervezetek, melyek az erdélyi magyarság képviseloiként tetszelegnek? Jelen esetben az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség, a Székely s Magyar Nemzeti Tanács már rég felszólíthatta volna a Törcsvárával handlézó, azt még Gigi Becalinak is felajánló Dominic urat: ajándékozza a váracskát az erdélyi magyar közösségnek. Ártott Erdélynek, a magyarságnak eleget díszes családja mindkét ága, itt lenne az ideje, hogy egy kicsit használjanak is.

A székelyek, a kereszténység védelmezői

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban „A székelyek, a kereszténység védelmezői" címmel új, a székelység középkori hagyatékát bemutató alapkiállítás nyílt meg.

A kiállítás külön kiemeli a székelység katonai szerepét, használati tárgyaik mellett korabeli fegyvereiket és csatajeleneteket ábrázoló középkori falképek másolatait mutatja be. A középkori kardok, láncos buzogányok, tarajos sarkantyúk, lovagalakos kályhacsempék mellett térképek segítségével jelenítik meg Délkelet-Erdély világi és egyházi közigazgatását, az itt található középkori várakat és erődített templomokat.

„A mai európai ember számára furán hangzik, de valaha a kereszténység határa a tizenkettedik-tizenharmadik-tizennegyedik században pontosan a Kárpátok vonalán volt. Ettől keletre már csak a nomád népek, a pogány népek éltek. A székelyek ezt a határt őrizték. Történelmüket szó szerint vérrel írták. Az első feljegyzés róluk, csatáról szól, és a magyar királyság szinte minden csatájában ott voltak" - mondta a megnyitón Bordi Zsigmond Lóránd régész, a kiállítás kurátora.

Az új alapkiállítás a kutatások eredményeit felhasználva előítélet-mentes, átfogó képet nyújt a székelységről. Az itt látható középkori emlékek a Székely Nemzeti Múzeum és a székelykeresztúri Molnár István Múzeum történelmi gyűjteményét képezik.

Hol van a székely haza ?

Amikor egy székelynek felteszik a kérdést, hogy számára hol van a haza, akkor rendszerint zavarba jön. Ahány embert megkérdezünk, annyi választ kapunk. Legtöbbje Erdélyt, Székelyföldet, Magyarországot tartja hazájának. Olyan is kerül, aki az országot, Romániát gondolja annak. Ez utóbbiak elsősorban azok közül kerülnek ki, akik nem ismerik a magyar történelmet és kultúrát, nem volt hivatástudattal felvértezett történelem szakos tanáruk

Van, akinek szívében él a haza, másnak a lelkében, mert az 1300 éves Kárpát-medencei magyar történelmet — a 677-es, első honfoglalástól számítva — nem lehet könnyen kitörölni az érzésvilágból. Egy gerinces magyar ember nem vált nációt csak azért, mert 1920-ban megkérdezése nélkül idegen országnak ajándékozták azt a területet, amelyet apái, nagyapái és azok elődei a betörő hordákkal szemben évszázadokon keresztül védelmeztek.

Miért fájdalmas a székelynek meghatározni a haza fogalmát? Mert ő Székelyföldön él, egy olyan területen, amely az önrendelkezés elve alapján önálló államiságra lenne jogos, de erről a román alkotmányok és a nemzetközi szerződések sora nem hajlandó tudomást venni. A székelynek gyakran hallania kell a bicskarángató lebozgorozást, hazátlanozást, a csonka országban élők részéről pedig a lerománozást, leoláhozást. Ezt akkor, amikor neki van háza, hazája, ,,élete", szülőföldje. Sehol a világon nincs még egy olyan népcsoport, amely telkét, udvarát, házát életnek, életének nevezné. A székely, ha vendéget fogad, akkor ma is azt mondja: lépjen be nyugodtan az életembe! Ez magyar nyelvre fordítva azt jelenti, hogy a vendéget szívesen fogadja a telkén, az udvarában, a házában.

Nos, hol a székely haza? A székelymagyar hazája a Székelyföld, lelke az egész Kárpát-medence történelme és kultúrája, anyanyelve a magyar. Számára minden neheztelés ellenére még mindig idegen nyelv a román, mert erőszakos módon, kisebbségként akarják kezelni azon a földön, ahol ő a többség. Egy olyan élettérben éli életét, amelynek történelme hozzá kötődik, ahol otthon érzi magát. Ezért fáj neki, ha senkiházi jövevények akarják megszabni az ő életét! Azért sem érezheti hazájának Romániát, mert ebben az országban még a Székelyföld megnevezést (is) tűzzel-vassal irtják. Hasonlóképp nem lehet haza az a megcsonkolt ország sem, melynek népe nemmel szavazott az egységes magyar nemzetben való gondolkodásra.

A székelynek nem maradt más hazája, csak a szülőföldje, a Székelyföld, melynek megtartásáért napról napra meg kell küzdenie, mert ez az ő sorsa, másképp nem cselekedhet. Anyagi jóléte, kultúrája, nyelvének szabad szárnyalása csak a saját ,,életében", házában-hazájában lehet, olyanban, ahol ő maga az úr. Belső önrendelkezését, autonómiáját Románia keretében is el tudja képzelni, csak hagyják, élje a saját életét!

Székelyföld volt és lesz!

Egy szép őszi napon, 2007 szeptemberében az egyik vadonatúj román püspöki székhelyen, Csíkszeredában nagy találkozóra került sor. Az összegyűlt székelyföldi román civil szervezetek és papság krémje úgy döntött, komoly, felelősségteljes emberek gyülekezeteként, hogy követelni fogják a kormánytól a román nyelv régi módszerekkel való oktatását. Az idegen nyelvként való tanítást még akkor sem tartják elfogadhatónak, ha azt maga az államelnök szorgalmazza.

A Csíkszeredában ülésezők úgy gondolták, ha a román nyelvről kijelentik, hogy az nem idegen nyelv a székelyeknek, akkor azok lelkesebben fognak tanulni románul. De elképzelésük ugyanúgy járhat, mint a harang, amelyet az 1930-as években küldtek Ó-Romániából Székelyföldre, Gheorghe Doja falujában élő székelymagyaroknak. Az ,,elnemzettelenített románok" számára küldött kis harang egy kétágú fán ücsörgött évtizedeken keresztül, mint az árva madár, amely nem tudja, hogy a sors miért vetette oda. Tény, hogy Dálnokon e harang által senki nem vált románná! Leleményes székelyeink azonban hasznát vették a kéretlen küldeménynek, igaz, lefokozták, csak iskolacsengő feladatkört kapott az ezeréves magyar államiság tiszteletére emelt iskola udvarán.

Úgy tűnik, a csíkszeredai nyelvvédők még mindig hisznek a szómágiában, ugyanúgy, mint azok, akik a harangra könnyes szemmel felíratták, hogy szeretettel küldik az elnemzettelenített román testvéreknek, arra gondolván, hogy elolvasva a szöveget, lelkiismeretük megrezdül, és hanyatt-homlok sietnek vallást és nációt cserélni. A fajelmélet fasiszta emlőin nevelkedettek utódai, a harangküldők mai zászlóvivői titokban szintén abban reménykednek, hogy a román második anyanyelvként való tanításának szorgalmazása révén fokozható a székelyek elrománosítása. De tévednek, akárcsak a harangküldők, mert a székely magyarabb a magyarnál, hosszabb távon még az autonómia jogát sem lehet megtagadni tőlük. Hisszük, hogy eljön az idő, amikor Székelyföldön a román nyelvet a magyar hivatalos nyelvvel egyenrangúként fogják oktatni.

Ne feledje se az őslakos székely, se a betelepedett román, hogy a székely harangok 1848—1849-ben ágyúként dörögtek, és ma is azt kongják: Székelyföld volt és lesz, csak akarnunk kell! E kérdésben nem szabad habozni, nem szabad félmegoldásokban gondolkodni! Régiókban, három megyében… Csak a történelmi Székelyföld lehet garancia arra, hogy bármikor meg lehet akadályozni a jogsértéseket, a már kivívott jogok korlátozását.

Nem mi veszélyeztetjük a román államiságot

Ki az áldozat, ki a bárány? Van-e szükség Székelyföld autonómiájára, önkormányzatára? Székelyföld-szerte ilyen és hasonló viták zajlanak. A székelyföldi románság jogfosztottságának emlegetése hasonlít a farkas és a bárány meséjéhez. 1923-tól nyíltan hirdeti meg a homogén román nemzetállam létrehozásának vágyát. Propagandájuk szerint — az Osztrák—Magyar Birodalomban, a bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdélyben, de a független Romániában is — a magyarság mindig a románság sírásója volt.

Állítólag most épp a székelyföldi románokat juttatták a kétségbeesés határára.

Az áldozat szerepében megbúvó, vicsorgó román elit egy nacionalista része napjainkban is kész félrevezetni a román tömegeket, arról áradozik, hogy a székelyföldi románság bárány módra ki van szolgáltatva az erőszakos magyarosításnak. Teszik ezt akkor, amikor farkas módra állnak ugrásra készen, hogy keresztbe tegyenek, ha a székely és a magyar nemzeti közösség jogairól van szó. Hazug propagandájuk mákonya hat, mert a románság zöme ma is úgy gondolja, a magyarság túlzó követeléseit meg kell akadályozni. Nem azért keltenek hangulatot, mert féltik a néhány tízezer székelyföldi román jogait, hanem attól tartanak, hogy Székelyföld magyar népének beolvasztása nem valósul meg, ha nem szorgalmazzák a román nyelv erőszakos terjesztését, hisz ezzel a módszerrel és betelepítéssel sikerült rövid idő alatt románná változtatniuk Dobrudzsát és Erdély hatalmas térségeit. Idegesíti őket az is, hogy a székelyek élni kívánnak az önrendelkezés jogával, amely lehetetlenné tenné a beolvasztásukat és az e területen élő húszszázaléknyi románság vezető elitjének kiváltságos helyzetét.

Nemrég, az elmúlt év őszén Dan Voiculescu az erőszakos magyarosítás elleni harc bajnokaként szervezett tiltakozást a székelyföldi román iskolák felszámolása, a magyarosítás ellen. Nyugodtan teremthettek magyarellenes hangulatot, mert az bizonyos körökben hazafias tettnek számít. Kit érdekel a valóság, kit érdekel az, hogy Székelyföldön a románságnak nagyszámú közép- és általános iskolája van, és arról is keveset tud a közvélemény, hogy színmagyar településeken egy-két tanulóval román tagozatok működnek. Háromszé­ken például tizennyolc olyan román tagozat működik, amelyeket külön miniszteri engedéllyel tartanak fenn a helyi magyar közösségek adójából, miközben a román diákok összlétszáma alig négy és fél magyar osztálynyira rúg. Mindezt akkor, amikor a szórványmagyarság, a romániai magyar tanulók egyharmada — az 1990-es évek adatai szerint százezernél több — román iskolákban tanul, amikor a moldvai magyarság nem rendelkezhet egyetlen magyar tannyelvű állami iskolával sem.

Ki kell nyíltan mondani, hogy Erdély területének tíz százalékán, Románia területének 3,5 százalékán, a magyar határtól 300—450 km távolságra kialakítandó székely haza, a mindössze két és fél megyét magában foglaló autonómia, a saját önkormányzat, amelyben a magyar mellett továbbra is hivatalos nyelv marad a román, nem veszélyezteti a román államiságot. Ha e térségben a székelymagyar otthon érzi magát román társaival együtt, akkor szívesebben tesz meg mindent szülőföldjéért, a saját ,,életéért". Nem szabad elfelejteni: Székelyföld gazdasági felvirágoztatása minden itt élő közös érdeke!

   

 

                             

Csiksomlyó

2009 május 10

Ahol a nemzet szíve dobban

Félmillió ember egy páros hegy nyergében, a Kissomlyó és a Nagysomlyó között, szemben a Hargitával, Csíksomlyó mítoszokkal, legendákkal, hittel megszentelt térsége fölött.

Sok tinta elfolyt már, sok szó elhangzott azt vitatván, mi is a csíksomlyói Mária-búcsú igazi eredete, mely eseménytől, minek az emlékezetére, az Úrnak hányadik esztendejétől datálhatjuk igazán. A vitának egyre kevesebb a jelentősége, de egyre több és nagyobb annak, hogy mára az összmagyarság egyetlen tiszta, politikai felhangoktól mentes örömünnepe példa nélkül való gyülekezési alkalmává és színterévé vált. Mert lehet az, hogy a középkor alkonyán csak a csíki és gyergyói katolikusok fogadalmi és hálaadó ünnepe volt, később az összes székely katolikusé és csángómagyar testvéreinké, még később az Erdély-részi magyar katolikusságé, de mára immár ökumenikus összmagyar ünnep, és minden magyaré, anyaországiaké, felvidékieké, délvidékieké, kárpátaljaiaké, Nyugatra, messze Keletre szakadtaké, katolikusé és reformátusé, unitáriusé és evangélikusé egyaránt. És őszöreg megélemedetteké, erejük teljében leledzőké és fiataloké, gyermekeké. Mert itt jönnek össze legnagyobb számban a szétszórt és széttépett magyarság képviselői minden pünkösdkor Mária tiszteletére, Mária oltalmát, segítségét kérve és élvezve. Itt, a Nyeregben, a Salvator-kápolna közelében, a fölbuzgó somlyói borvizek felett, szemközt a székelyek szent Hargitájával, a kéttornyú Kegytemplomra látva, ahol a a napba öltözött Nagyasszonyunk szobra áll.

Hatalmas népünnep ez, megmaradásunk ünnepe, politikai sallangoktól mentes nagy nemzeti gyülekezés, a lélek kitárásának, felszabadításának, megtisztításának ünnepe, a fohász alkalma, a múlt, a régmúlt tiszteletének megélése és a jövendő igenlésének belülről fakadó kényszere.

Többet, sokkal többet kellene tanulnunk és megjegyeznünk ezen esztendőnként megadott, megadatott kegyelmi alkalomból, többet annál, hogy személyes jelenlétünkkel, áldozásunkkal letudjuk kötelezettségeinket nemzetünk iránt, s elhiggyük, hogy részvételünk feloldoz az esztendő miesnapjainak felelősségei alól. Csíksomlyó üzenetét és szellemét mindenüvé és minden napokra magunkkal kell vinnünk, s ennek az üzenetnek a nemzet életigenlését, az egységre és az összetartozásra való törekvését kell jelentenie. A jövő vállalását, a megújulást, a felemelkedést, a gyarapodást. Akik ebben nem hisznek, azoknak nincs érzésük, de nincs is keresnivalójuk a csíksomlyói hatalmas zarándoklaton, ők sem a századok megpróbáltatásainak golgotáját, sem a reménység újra és újra való föltámadását meg nem érthetik és meg nem élhetik. Ők maradjanak csak az álságosan megszerzett hatalom kő- és vasfalai mögött, mert egyszer — és mindenkorra! — csak távozniuk kell onnan.

Pünkösd szentsége, mítosza és rejtélye abban is áll, hogy a Szentlélek Gyermeket küldött a megváltásra. Népünk, hitünk szolgálatára.                                A nemzet szíve Csíksomlyón dobban.

                 

  

  

  

 

 

 

 

Isten hozott minden látogatót !