Ellopott történelem

A Brán-kastélyban majdnem mindenki járt, a váracska alatti piacról majdnem mindenki vásárolt, egyébként Drakuláról mindenki, de mindenki hallott. Becsületére váljék a magyarnak, mert tudja, valahonnan felszedte, hogy Brán az Törcsvár tulajdonképpen, de végeredményben nem mindegy?

Pár hónap óta a romániai figyelem fókuszában áll Törcsvár, 2006. május 26-án ugyanis nevezett Habsburg Domokos (vagy Dominic, mindegy) dicsöségesen visszakapta Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megörzö várát. És azóta fokozódik az aggodalom: mi lesz, váj doámnyé, mi lesz, hiszen a váracskát az egyebek mellett „érzelmi" okokból visszaigénylö Habsburg-fióka azonnal piacra is dobta. Annak, aki többet kínál.

Törcsvárnak eszmei értéke szinte nulla, ám Brán világhírnévre vergödött Drakulának köszönhetoen, a külföldi bunkó (azaz a többség) ugyanis esküt tenne rá: Drakula ebben a kastélyban élt és alkotott, söt, rámenösebb turisztikai irodák szerint napjainkban is összefuthatunk a Sötétség Fejedelmével, ha befizetünk egy bráni utazásra. A derék vérszívóban pedig nagyon sokan megváltót látnak: pár éve a román állam kívánta Drakulára alapozni turizmusát, most pedig a büszke Habsburg sajtolna ki pénzt a mítoszra alapozva.

Büszke Habsburg? A család, mely a magyar nemzet vámpírjaként felülmúlta minden Drakula teljesítöképességét, a kifosztott és elrabolt Erdélybol is hasznot akar és tud húzni. A Habsburgok köze Törcsvárhoz rendkívül csekély, a Drakula-mítoszt „visszaigénylo" úriember édesanyja Ilona hercegnö, a szexuálisan túlfutött román királyi család egyik tagja. Hogyan jutottak Törcsvárhoz? A tetszetös építményt 1916-ban még Zita magyar királynénak ajándékozta Brassó város tanácsa, ám Trianon után a derék szászok fordítottak köpönyegükön, s Mária királynénak ajánlották fel immáron nem Törcsvárát, hanem... Bránt.

Amiröl viszont nem sokat beszél a román történelem, a sajtó és amiröl mélyen hallgat Habsburg-Drakula is: Törcsvárnak semmi köze vámpírokhoz, Vlad Tepeshez és egyéb „hösökhöz", annál több viszont a magyar, különösképpen a székely történelemhez. A várat legújabb kutatások szerint nem német lovagok építették, hanem a brassói szászok Nagy Lajos magyar király „megrendelésére". A vár nevét az alatta fekvo székely faluról, Törcsröl kapta (1913-ban még magyar volt a helység lakosságának szinte fele, mára elfújta öket a román szél), a magyar király Törcsvár fenntartására és örséggel való ellátására több székely falut idecsatolt. A székely ispán alá tartozó várnak több kapitányát név szerint ismerjük: Bizerei Miklós, Fejéregyházi Bálint, Kazimiri Mázsa Mihály, Fahidi János, Lózsi Demeter - mit mondjunk még? Drakula neve kimaradt és a dákóromán hösök sem értek rá... A székely virtus meg is mutatkozott többször, 1530-ban például Törcsvár helyörsége visszaverte a Brassó felé törö havasalföldi sereg ostromát, megakadályozva ezzel egy törökpárti rablóhadjáratot.

Ez nem mítosz, ez történelem. Magyar történelem, székely történelem, szász történelem. Főszereplöi között nincsenek Drakulák és Habsburgok, de vannak Báthoryak, Bethlenek, Thököly Imre, ott van Weiss Mihály brassói bíró neve, és sorolhatnánk még hosszan. Ez a mi történelmünk, amit ellopnak, elkótyavetyélnek. Nem az egyetlen eset, újabban rengeteg reklám él vissza Erdély hagyományaival, müemlékeivel és televíziófüggö világunkban ezek a látványos hazugságok jobban hatnak, mint ezer hamis történelemkönyv. Jó, de mit teszünk mi, mit tesznek azok a szervezetek, melyek az erdélyi magyarság képviseloiként tetszelegnek? Jelen esetben az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség, a Székely s Magyar Nemzeti Tanács már rég felszólíthatta volna a Törcsvárával handlézó, azt még Gigi Becalinak is felajánló Dominic urat: ajándékozza a váracskát az erdélyi magyar közösségnek. Ártott Erdélynek, a magyarságnak eleget díszes családja mindkét ága, itt lenne az ideje, hogy egy kicsit használjanak is.