Alacsonyabb küszöböt akar az önkormányzati választásokra az RMDSZ

A kisebbségi törvény és a fejlesztési régiók átszervezés jelenti a prioritást az RMDSZ számára a 2011-es és a 2012-es évben – jelentette be szombaton Besztercén a megyei RMDSZ gyűlésén Kelemen Hunor művelődési miniszter. Az RMDSZ elnöki tisztségének elnyerésére legesélyesebbnek tekintett jelölt az önkormányzati választások esetén a bejutási küszöb 5-ről 3 százalékra való csökkentését is szorgalmazta.

Kelemen emlékeztetett: mindkét törvénytervezet a képviselőházban vár tárgyalásra. A politikus meggyőződését fejezte ki, hogy 2012-ig sikerül majd mindkét törvényjavaslatot elfogadtatni. „Az a feladatunk, hogy végig vigyük ezeket a jogszabályokat, és meggyőződésem, hogy sikerülni fog” – hangoztatta.


Kelemen Hunor azt is kifejtette, lehet az autonómia bármely fajtájáról beszélni, de ha elmarad a gazdasági fejlődés, nem lehet gyakorlatba ültetni. „Az RMDSZ számára fontos a magyar közösségnek a nemzeti önazonosság megtartására vonatkozó igénye, ugyanakkor a közösség gazdasági fejlődése és jóléte is lényeges. Bármilyen fajta autonómiáról beszélhetünk, de jólét nélkül nem valósítható meg. Ezért úgy gondolom, az RMDSZ-nek hangsúlyosan kell foglalkoznia a gazdasági kérdésekkel” – szögezte le Kelemen.

A politikus azt is bejelentette, hogy az RMDSZ a választási küszöb 5 százalékról 3 százalékra való csökkentését kéri az önkormányzati választásokon, hogy így hatékonyabban megvalósuljon a magyarság helyi szintű képviselete. Mint kifejtette, nem történik tragédia akkor, ha helyi szinten a mandátumok megoszlása is tükrözi a leadott szavazatokat, az RMDSZ ugyanis „nem ijed meg” attól, ha kisebb pártok is bejutnak a helyi képviselőtestületekbe.

Különleges figyelmet kell szentelnünk azon településeknek, ahol a magyarság számaránya alacsony. A bejutási küszöb csökkentésével biztosítható a magyar közösség részvétele a helyi önkormányzatokban minden olyan településen, ahol magyarok élnek” – mutatott rá Kelemen. Példaként Hunyad megyét hozta fel, ahol az RMDSZ rendszerint 4,8–4,9 százalékot kapott a megyei önkormányzati választásokon, így sem 2004-ben, sem 2008-ban nem jutott be jelöltje a testületbe. „A bejutási küszöb csökkentése viszont kiegyensúlyozottabb politikai képviseletet eredményezne, a polgárok pedig nem éreznék úgy, hogy szavazatuk nem tükröződik a helyi önkormányzatok összetételében” – jelentette ki a miniszter. Elmondta ugyanakkor, hogy ezt még nem vetették fel a koalíciós partnereknek, az egyetlen elem, amiről a választási törvény módosítása kapcsán megállapodtak, az hogy a jövőben egyfordulós lesz a polgármester-választás.

Az RMDSZ elnöki tisztségének egyik jelöltjeként kifejtette, a szövetség számára a legnagyobb kihívás az, hogy 2012-ben mind a helyi önkormányzatokban, mind a parlamentben ott legyen. „Ahogy 2009-ben sikerült megállapodnunk Tőkés Lászlóval az európai parlamenti választások előtt, meggyőződésem, hogy 2012-ben is képesek leszünk megegyezni, mivel célunk az, hogy bekerüljünk a parlamentbe” – hangsúlyozta Kelemen.
Az országos politikai történések kapcsán kifejtette: a Nemzeti Liberális Pártnak a jelenlegi, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt körül kialakult koalícióhoz kellett volna csatlakoznia, az ugyanis, hogy a Szociáldemokrata Párttal készül szövetséget kötni, azt a veszélyt hordozza magában, hogy elveszti ideológiai arculatát.
******
Kelement támogatja Beszterce, Arad és Szeben

Kelemen Hunort támogatja a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ a február 26-án, Nagyváradon megtartandó elnökválasztó kongresszuson. A megyei RMDSZ erről szombati küldöttgyűlésén döntött. A leadott 45 szavazatból 36 Kelement, 8 Eckstein-Kovács Pétert, egy pedig Olosz Gergelyt támogatta. Décsei Attila megyei RMDSZ-elnök elmondta, a döntést azt követően hozták meg, hogy az elmúlt két hétben megtartott közvélemény-kutatáson a megyei RMDSZ-tagok zöme Kelemen támogatása mellett szállt síkra. A megyét 11 küldött képviseli majd a kongresszuson. Kelement támogatja az Arad megyei RMDSZ is: péntek esti küldöttgyűlésén a megyei szervezet nagy többséggel a favoritnak tartott művelődési miniszter mellett voksolt. Király András megyei elnök szerint a leadott 50 voksból 32-t kapott Kelemen, hetet Olosz Gergely, hármat Eckstein-Kovács Péter, hetet pedig érvényteleníteni kellett. Szeben megyében szintén Kelemen tarolt: itt a megyei RMDSZ 52 küldöttje szavazott rá, míg Eckstein Kovács Péter 16 szavazatot kapott, Olosz Gergely pedig egyet sem.
*******
Cristian Preda: 3 százalékos parlamenti küszöböt!

A parlamenti bejutási küszöb 5-ről három százalékra való csökkentését javasolta Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője. A politikus javaslata Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter szombati felvetése kapcsán született, amely szerint az önkormányzati választásokon 5-ől 3 százalékra kellene csökkenteni a bejutási küszöböt. Preda szerint ennek nyomán – az arányosság elvét tiszteletben tartva – a parlamenti küszöböt is ugyanúgy csökkenteni kellene, mivel a jelenlegi „pártokrácia” rendszere akadályozza az új politikai alakulatok szerephez jutását.

Civitas Fortissima Múzeum nyílt Balassagyarmaton

A csehek kiverésének 92. évfordulóján Civitas Fortissima Múzeumot nyitottak pénteken a Nógrád megyei Balassagyarmaton, a legbátrabb városban.

Balassagyarmaton diákok, polgárok, vasutasok, tisztviselők városvédő harcot folytattak 1919. január 29-én, és kiűzték a megszálló csehszlovák katonaságot. A harcokban tíz ember életét vesztette. Hősiességükkel elérték, hogy a határmenti város felszabadult és Magyarország része maradt. Az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a megnyitón azt mondta: 1919. január végén Balassagyarmat példát mutatott az országnak; egy olyan város védte meg magát, amely rendet tudott tenni az általános káoszban, összeomlásban.

A bolsevizmus felé sodródó országnak ekkor tehetetlen kormánya volt, a hadsereg összeomlóban, határai elmosódóban voltak. A város példája jól mutatja, hogy még egy reménytelen helyzetben is reménységet adhat, ha van egy büszke közösség, annak jó vezetői vannak, és ha az a közösség bátor tud lenni a kritikus pillanatokban – mondta.

Balassagyarmat nem akart részt venni az általános összeomlásban, válasza az volt, hogy Magyarország nem veszhet el, ezért a legbátrabb város. Szembeszállni az általános összeomlással, szembeszállni az általános káosszal olyan hitet sugároz és olyan bátorságot jelent, ami kiemeli Balassagyarmatot a magyar városok sorában – mondta a miniszter.

Medvácz Lajos polgármester felidézte, hogy a városháza falán 1922. október 29-én helyezték el a hősi vállalkozást idéző emléktáblát. A Horthy Miklós kormányzó által felavatott emléktáblát, bár megfordították, de a kommunizmusban sem merték levenni – mondta.

A Madách Moziban megnyílt Civitas Fortissima Múzeumot a balassagyarmati születésű Matúz Gábor, a Közép-európai Média Intézet igazgatója hozta létre. A gyűjteményben a kort és az eseményeket felidéző könyvek, dokumentumok, katonaruhák, filmek láthatók. Matúz azt tervezi, hogy a gyűjtemény legkésőbb 2019. január 29-én önálló épületben nyitja meg kapuit.

1919. január 29 - Civitas Fortissima

Civitas fortissima (A legbátrabb város) - 1919. január 29-én Balassagyarmat polgárai, vasutasai a honvédekkel közösen verték ki városukból a megszálló cseh csapatokat.

Ezen cselekedetükkel bizonyították, hogy abban a vészes korszakban is lehetett hazafiként cselekedni és tenni a Hazáért! Annak ellenére is, hogy az egész ország nem akart katonát és fegyvert látni, illetve hogy rengeteg helyen már éktelenkedett a vörös posztó.
A telhetetlen cseh megszállók január 15-én lépték át az Ipolyt és foglalták el Balassagyarmatot, illetve több települést is a folyó bal partján, többek közt Drégelypalánkot, Szécsényt.

A csehek uralni akarták a teljes Balassagyarmat-Losonc vasútvonalat, valamint utólag magyar kézbe kerültek olyan cseh térképek is, melyeken egészen az Aszód-Miskolc vasútvonalig szlovákul voltak feltüntetve a településnevek. Még Gyöngyös is szlovákul volt feljegyezve.
A városban már az első napoktól kezdve feszültség volt érzékelhető, és egyre kevésbé tudtak a polgárok, vasutasok, tisztviselők, diákok beletörődni az idegen igába.

A legelső lépést a „magyaros ellenállásra" a vasutasok tették meg, akik felvették a kapcsolatot a városból kivonult honvédekkel akiknek Magyarnándorig, illetve Aszódig kellett visszavonulniuk. Így tudták összehangolni támadásukat annak érdekében, hogy felszabadítsák Palócország fővárosát.
A végső cseppet a pohárba a vármegyeházán megtartott köztisztviselői gyűlés adta, ahol a köztisztviselők megtagadták az új hatalom számára az eskütételt.
Ezek után január 29-én hajnalban támadott a katonaság és a közel 30-40 fős vasutas „alakulat". A hajnali és reggeli harcokban elérték, hogy a város három helyőrségéből egy helyre (laktanyába) visszaszorítsák a cseheket. Ezekben a heves reggeli harcokban nagyobb veszteségeket szenvedtek a hazafiak, mint azzal számoltak, ezért a katonaság ismét visszavonult Magyarnándorig, hogy erőt gyűjtsön. Eközben egész nap a polgárság a pénzügyőrség, valamint számos diák tartotta tűz alatt a laktanyát, hogy a megszállók azt érezzék: folyamatos a katonai jelenlét.
A délután a visszatérő 16-os és 38-as honvédek végleg leszerelték a megszállókat ,és 78 foglyot ejtettek.
Ezen a napon a Balassagyarmati felhívásnak eleget téve a környező települések is fegyvert ragadtak, így az Ipoly bal partja teljesen felszabadult. Ezen hős cselekedetnek köszönhetően az ország része maradt e terület, valamint a balassagyarmati és a környékbeli hősök nem hagyták, hogy tovább csonkítsák a hazát.
Január 31-én már tömve volt Balassagyarmat katonasággal, a 16-os és 38-as honvédek mellett a városban állomásoztak székely honvédek is, akiket ha ráeresztettek volna a csehekre ,talán ma szabad lenne az egész Felvidék, mivel Losoncon a cseh katonaság már fűtött vagonokban várta a visszavonulást.
1998-ban városi ünneppé nyilvánította a képviselőtestület január 29-ét. Majd 2005-ben törvényi szinten is megkapta Balassagyarmat a Legbátrabb Város elnevezést.

Emlékül a hősökre pedig az egyik hős halott szavait idézem fel:

„Tessék tudatni szüleimmel, hogy őket nagyon szerettem, de az édes magyar hazámat még jobban szeretem.”

Kettős állampolgárok, oszolj!

Ha a Szlovákiában jobbára csak a politikai thrillerekből ismert amerikai NSA-t (National Security Agency) a Szlovák Információs Szolgálattal, vagy a Nemzetbiztonsági Hivatallal említenénk egy lapon, az amerikai nagykövetség sajtószemlét készítő attaséja valószínűleg heveny röhögőgörcsöt is kapna reggeli kávéja mellé.

A számos különbség közül az egyik, hogy a Keith B. Alexander vezette amerikai nemzetbiztonsági csúcsszervnek egyedi elbírálás után kettős állampolgárok is a tagjai lehetnek, míg a Karol Mitrík-félének nem.

Az évtizedes terrorfenyegetettségben élő Egyesült Államokban elfér egy-egy kettős állampolgár a hírszerzési struktúrákban, a kis Szlovákia viszont attól retteg, hogy egy magyar állampolgárságú katonatiszt vagy ügynök, ha netán egy szlovák csodafegyverről szerezne tudomást, a fogai közt tartott rohamkéssel azonnal Budapestig úszna a jeges Dunán, hogy ott jelentse azt. A kormány tegnap támogatta a kereszténydemokraták javaslatát, melynek értelmében a rendőrség, a Szlovák Információs Szolgálat, a büntetés-végrehajtás, a vasúti rendőrség, a hadsereg, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a vámőrség és az ügyészség kötelékében nem tevékenykedhetnek kettős állampolgárok. A törvénymódosító javaslatról februári ülésén tárgyal a parlament. S persze, mire az akta a parlament és a kormányhivatal közti 1,7 kilométeres távolságot megteszi, sok minden történhet, ugyanis a módosítást kiötlő KDH és a Híd további kétoldalú tárgyalásokat fog folytatni a témában. A kereszténydemokraták látszólag hajlanak az enyhítésre, legalábbis Pavol Hrušovský a napokban ebben a szellemben nyilatkozott, de annyira azért nem voltak rugalmasak, hogy a kormányülés programjáról a KDH-s kormánytagok annak visszavonását kezdeményezzék, szokásuk szerint arra építve, hátha valahogy „átcsúszik”, ott is, a parlamentben is...

Most komolyan, egy a nagymihályi gépesített lövészeknél szolgáló kettős állampolgárságú törzsőrmester, egy ipolysági finánc, netán egy komáromi rendőrzászlós, esetleg a Nemzetbiztonsági Hivatalban elektronikus aláírásokat készítő alkalmazott ugyan mit tudna ártani e hazának? A probléma a törvényalkotók sunyi alapfeltevése – és ebben a szemforgató kereszténydemokraták kezet foghatnak az izgága Igor Matovičcsal –, hogy a kisebbségi magyarok, ha magyar identitásukat egy olyan hangsúlyozottan szimbolikus elemmel is növelik, mint az állampolgárság felvétele – lojalitásról szóló felmérések ide vagy oda –, nem lehetnek jó szlovák állampolgárok, legalábbis annyira nem, hogy az ország törvényeit, rendjét, biztonságát védjék. Mintha a koronás igazolvány munkaszerződést jelentene az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz. Holott az ilyen szervezetek, akit akarnak, azt állampolgárság nélkül is megtalálják, a kisebbségi magyar pedig nem válik automatikusan hazaárulóvá, ha – még egyszer hangsúlyozzuk – szimbolikusan visszaveszi azt, amiről nagy- vagy dédszüleinek kényszerűen kellett lemondani. De a nemzeti ködön át ez mint ha nem (így) látszana...

Csendőrök kísérték be a Székely Gárda-egyesület alelnökét

Csendőrök vezették el Csibi Barnát, a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alelnökét a csíkszeredai Mihai Eminescu utcanév Attilára való változtatására irányuló akció egyik kezdeményezőjét, aki tegnap délután csendes tiltakozási akcióba kezdett a városközpontban.

Csibi két táblát tartott a kezében, az egyiken a román költő pirossal áthúzott képmása szerepelt, alatta pedig a következő felirat: „Nem a hungyalázásra!” A másik táblával pedig a névváltoztatást ellenző Mircea Duşának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei elnökének üzente, hogy „Nem a megfélemlítésre!”

Bár a tüntetés egyetlen résztvevőjeként Csibi csak álldogált a Petőfi utcában, három csendőr felszólította, hagyja abba a tiltakozást és tartson velük. A román nyelven elhangzott kérésre Csibi csak annyit hajtogatott, hogy „nem értem, mit tetszett mondani”, majd kifejtette, mivel Csíkszereda lakosságának több mint 20 százaléka magyar, joga van ahhoz, hogy magyarul beszéljenek vele. Végül akadt egy magyar ajkú rendfenntartó, így anyanyelvén közölték Csibivel, hogy mivel nincs a tiltakozó akcióra kiváltott engedélye, kísérje el őket.

Az újságírók jelenlétében kulturáltan viselkedő csendőrök a Krónika információi szerint kevésbé voltak óvatosak akkor, amikor már csak maguk maradtak a tiltakozóval, s egyes források szerint az is elhangzott, hogy „Romániában élünk, meg kell tanulni románul”.

Amint arról lapunkban beszámoltunk, az Eminescu utca Attilára történő átkeresztelését már 2010 nyarán kezdeményezte a Székely Gárda-egyesület, amikor aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy a helyi tanács napirendre tűzze a kérdést. Bár a kellő számú aláírást sikeresen összegyűjtötték, az önkormányzat máig nem döntött. Eközben a Hargita megyei névadó bizottság január elején három nem szavazat és két tartózkodás mellett elutasította a kezdeményezést.

A Székely Gárda-egyesület tagjai azonban úgy nyilatkoztak, mivel a névadó bizottság állásfoglalása csak konzultatív jellegű, bíznak abban, hogy mihamarabb a helyi közgyűlés napirendjére kerül a névmódosításra irányuló kérelmük. A Székely Gárda tagjai ugyanis Mihai Eminescu születésnapjára tervezték a keresztelőt, ezzel szerették volna meglepni „a magyargyűlölő költőt”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere azonban úgy vélekedett, előbb-utóbb sor kerül a kérelmükre is, most azonban egyelőre a 2011-es költségvetést kell prioritásként kezelniük.

Az ügy kapcsán megszólalt a szociáldemokraták Hargita megyei elnöke, Mircea Duşa is, aki közölte, pártja olyan törvényt kezdeményez, amely korlátozná kulturális személyiségekről elnevezett utcák nevének megváltoztatását. „Azt látom, hogy az utóbbi napokban azzal szórakoznak Hargita és Kovászna megyében, hogy módosítják az utcák nevét. Éppen most, amikor mi a Román Kultúra Napját és Mihai Eminescu születésnapját ünnepeljük, a csíkszeredai városi tanácsban létezik egy határozattervezet, amely az Eminescu utca nevének megváltoztatásáról szól. Folyamatosan kis lépések történnek a helyi autonómia irányába, amíg el nem tűnik a román elem” – fogalmazott január elején Duşa.

Együttműködne az RMDSZ-szel az Erdélyi Magyar Néppárt

Választási pártot vagy akár pártszövetséget is alapítana az RMDSZ-szel közösen az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentették be tegnap Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei vezetői. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének szükségességét hangsúlyozták tegnapi sajtótájékoztatójukon a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei vezetői is.

Választási pártot vagy akár pártszövetséget is létrehozna az RMDSZ-szel közösen az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentették be tegnap Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei vezetői. Biharban tegnap kezdték el az új párt bejegyzését támogató aláírások gyűjtését.

Az EMNT eredetileg nem azzal a céllal alakult, hogy később párt létrehozását kezdeményezze, de az azóta eltelt idő alatt rá kellett ébredniük: sem az RMDSZ, sem a politikai élet más szereplője nem ül velük tárgyalóasztalhoz, amíg nem lépnek fel pártként – magyarázták tegnapi sajtótájékoztatójukon az EMNT megyei vezetői, Török Sándor megyei elnök, Zatykó Gyula alelnök, illetve Orbán Mihály partiumi régióelnök. Hangsúlyozták: az új párt bejegyzésével nem az erdélyi magyarság további megosztását, hanem egységét kívánják szolgálni, meggyőződésük ugyanis, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt olyanokat is visszacsábít majd a szavazófülkékbe, akik egy ideje nem vettek részt választáson, vagy csalódtak az RMDSZ-ben. Ahhoz azonban, hogy helyhatósági pozíciókat vagy parlamenti jelenlétet szerezzenek, együttműködésre van szükség.

Orbán Mihály kijelentette: ha valóban egyfordulóssá válnak az önkormányzati választások, sok helyütt reális esély nyílik arra, hogy magyar legyen a polgármester – például a legutóbbitól eltekintve az első fordulót Nagyváradon is mindig a magyar jelölt nyerte.

Török Sándor azt is elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum gyűlésein mind az EMNT, mind az RMDSZ küldöttei is sokszor értetlenkednek annak láttán, hogy Bihar megyében semmiképpen és semmilyen témában nem sikerül megegyezésre jutnia a két oldalnak, holott máshol bizonyos ügyeket közösen is képesek képviselni. Kijelentette: a készülő új párt már csak azért sem a széthúzást szolgálja majd, mert elsődleges célkitűzéseként épp azt jelöli meg, amit megalakulásakor az RMDSZ: az autonómiát.

Mindhárman leszögezték: azzal, hogy valaki aláírja a párt létrehozását támogató ívet az EMNT önkénteseinél vagy a demokrácia-központokban, nem lesz a párt tagja, sőt aláírásával akkor is támogathatja a bejegyzést, ha más politikai alakulatban tevékenykedik. A néppárt létrehozásához 25 ezer aláírásra van szükség 18 megyéből, illetve Bukarestből.

Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének szükségességét hangsúlyozták tegnapi sajtótájékoztatójukon a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei vezetői is. „Tőkés Lászlónak erkölcsi és nemzeti felelőssége, hogy megalakítsa az Erdélyi Magyar Néppártot” – jelentette ki Nagy András megyei ügyvezető elnök. A politikus szerint ugyanis Tőkés személye lehet a garancia arra, hogy megvalósul az autonómia, ő képes rá, hogy az erdélyi erőket üsszefogja, megfogalmazta és megtartotta azt a nemzeti minimumot, amiből nem engedhet az erdélyi magyarság. Tőkés a kiállásból mutatott példát, amikor megvédte az Európai Parlamentben az Orbán-kormányt, jelentette ki Nagy András, aki hasonló magatartásra biztatja párttársait és a magyar elöljárókat.

„Tőkés László, tetszik, nem tetszik, az erdélyi magyarság ikonja, és ezen sem Markó Béla, sem Szász Jenő nem tud változtatni, mert Tőkés magasra tette a mércét, és mindent megtesz, hogy ott is tartsa” – szögezte le az MPP-s politikus. Hangsúlyozta, Tőkést segíteni kell abban, hogy a magyar szervezetek a nemzeti minimum mentén összefogjanak, hiszen szerinte ő a garancia arra, hogy létrejöjjön egy koalíció az erdélyi magyar szervezetek között, és megvalósuljon az autonómia. Hozzátette, az MPP megyei ügyvezető elnökeként hajlandó segíteni, hogy öszszegyűljenek az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges aláírások.

Kulcsár Terza József, az MPP megyei elnöke hozzátette, az erdélyi magyar jobboldalnak össze kell fognia. Mint mondta, ez okból keresték meg az EMNT háromszéki vezetőit, ugyanis szerintük a koalíciókat még a pártbejegyzés előtt meg kell kötni.

Băsescu: ismét nem az autonómiára

Románia nem ért egyet az etnikai alapú autonómiával – ismételte meg korábbról is ismert álláspontját Traian Băsescu államfő az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének csütörtöki ülésén Strasbourgban.

Az államfő álláspontja szerint nem csupán a nemzetiségeknek van szükségük autonómiára, és föltette a kérdést: miért kellene a román közösségüknek kisebb mértékű önrendelkezéssel bírniuk a közösség sorsának rendezésében? „Az etnikai autonómia helyett Romániában a helyi autonómia általános szintű növelését kezdtük el” – állította az államfő. A felvetés a közgyűlésen részt vevő egyik magyar képviselőtől érkezett, reakciójában Băsescu – érvelését alátámasztandó – arról beszélt, hogy a közösségek helyi rendőrséggel rendelkeznek, a kórházakat is az önkormányzatok hatáskörébe utalják, és a színházakat és egyéb művelődési intézményeket is a helyhatóságok működtetik.

„Az új oktatási törvény arra kötelez, hogy a helyi önkormányzatok hatáskörébe utaljuk az iskolákat is. Emellett a helyi önkormányzatok saját hatáskörben helyi adókat is kivethetnek, tehát anyagi forrásokkal is rendelkeznek, amelyekhez jelentős, a központi adóalapból visszautalt összegek is társulnak. Azt mondanám, ez az az autonómiafajta, amelyet mi Romániában alkalmazhatónak tartunk, egyszerű okból: nem csupán a nemzetiségeknek van szükségük önrendelkezésre. A román közösségek miért rendelkeznének kevesebb autonómiával? Ez tehát ellenőrzött folyamat, amely lépésről lépésre halad, és amely, úgy vélem, messzebb ért, mint sok más uniós tagállamban. És a folyamat folytatódni fog” – jelentette ki Băsescu.

Székelyudvarhelyen menesztették Szász Jenőt az alpolgármesteri tisztségből

Menesztette alpolgármesteri tisztségéből Szász Jenőt a székelyudvarhelyi városi tanács. A testület csütörtökön szavazta meg Bunta Levente polgármester ezirányú javaslatát. A Magyar Polgári Párt (MPP) tanácsosai nem vettek részt a voksoláson. A titkos szavazáson tíz érvényes voksot adtak le, mindegyik Szász menesztését támogatta.

Bunta Levente azért javasolta helyettese leváltását, mivel Szász az elmúlt időszakban havonta 12–16 órát tartózkodott a munkahelyén. „Ahhoz, hogy valaki dolgozzon, szükséges a jelenlét. Aki nem dolgozik, az érdemtelenül ne vegye fel a fizetését” – mondta korábban lapunknak az elöljáró. Szerinte amikor más közalkalmazottak fizetését csökkenteni kellett és családok küzdenek a megélhetésért, ezt nem tolerálhatják Székelyudvarhelyen.

Az uh.ro tudósítása szerint ugyanakkor Bunta Levente azt állította: az alpolgármester munkaidőben leszólította a polgármester kiskorú lányát iwiwen, valamint tanúk vannak rá, hogy facebookon chatel tizenkettedikes diákokkal. Szász hazugságnak nevezte Bunta állításait.

Népszámlálás: vállalni a magyar identitást

Átfogó kampányt indít útjára az RMDSZ az idén októberben rendezendő romániai népszámlálást megelőző időszakban annak érdekében, hogy a romániai magyarok félelem nélkül vállalják identitásukat. A témában tegnap rendezett kolozsvári tanácskozáson társadalomkutatók és politikusok egybehangzóan állították: az erdélyi magyarság népesedési helyzete nem megnyugtató ugyan, viszont alaptalan „nemzethalált vizionálni”, mivel jelentősen mérséklődött a magyar kisebbségnek a többséggel szembeni arányvesztése – például azáltal, hogy lelassult az anyaország irányába tartó elvándorlás, a magyar nők gyermekvállalási kedve pedig magasabb a románokénál.

Nem kizárt, hogy az idei romániai népszámlálás során a számottevő magyar közösséggel rendelkező településeken kétnyelvű – magyar és román – formanyomtatványt használhatnak a kérdezőbiztosok, és cél az is, hogy a biztosok között minél nagyobb számban vegyenek részt magyar nemzetiségű személyek – hangzott el az október 22. és 31. között rendezendő romániai népszámlálás tárgyában tartott kolozsvári szakmai értekezleten.

Az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában rendezett megbeszélésen Kelemen Hunor kulturális miniszter elmondta, a szövetség aktív, „jó hangulatú” kampányba fog a népesség-összeírás kezdetéig, amelynek során arra bátorítja a romániai magyarokat, hogy vállalják identitásukat, büszkén vallják magukat magyar nemzetiségűnek. „Népesedési helyzetünk nem megnyugtató, de hamis és káros az a felfogás, amely a demográfiai folyamatokat a nemzethalál víziójával köti össze.

Az utóbbi két népszámlálás között a magyarok száma közel 200 ezer fővel csökkent, arányuk pedig Erdélyen belül 20,8-ról 19,6 százalékra csökkent. A 2011-es népszámlálás adatai viszont kimutathatják, hogy a magyarok arányvesztése mérséklődött, ehhez azonban a magyar identitás vállalása szükséges” – jelentette ki az RMDSZ-es politikus. Kelemennek az erdélyi magyarság népesedési kilátásaival kapcsolatos optimizmusát a jelen lévő társadalomkutatók támasztották alá.

Kapitány Balázs, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal, valamint Kiss Tamás, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet (KKI) tudományos titkára előadásában egyaránt rámutatott: az ezredforduló óta a termékenység, a gyerekvállalási kedv a magyaroknál meghaladja a románokét, miközben a többségi lakosság elvándorlása jóval nagyobb méreteket ölt a magyarokéhoz képest. Migrációs téren a leghangsúlyosabb a különbség.

A gazdasági válság előtt a románok körében óriási, békeidőkre egyáltalán nem jellemző kivándorlási hullám volt tetten érhető (a külföldön élő románok száma ma meghaladja a 2,5 milliót, a lakosság tíz százalékát), ehhez képest az erdélyi magyarok körében tapasztalt „menekülthullám” (1987–1991 között 85–100 ezer, 1992–2002 között több mint 100 ezer magyar hagyta el Romániát) az ezredforduló után lelassult. Kapitány előrevetítette, számolni kell azzal a potenciális negatív forgatókönyvvel, hogy Magyarországról idén májustól beindul egy kivándorlás Németországba és Ausztriába (a két állam ekkor megnyitja munkaerőpiacát), ennek következtében szerinte naivság lenne azt hinni, hogy a magyar állami akarat és a „piac logikája” nem a határon túli magyarokkal próbálja majd betölteni a keletkező munkaerőhiányt. „A védekezésnek egy útja van: az erdélyi magyarok érdeke a magyar–román nettó bérarány gyors, akár Románia versenyképességét nem támogató javítása” – jelentette ki a pesti szakértő.

Kiss Tamás a románok esetében hangsúlyosabb kivándorlási kedven túlmenően többek között a magyarok pozitív gyerekvállalási tendenciájával illusztrálta, hogy miközben a 2011-es összeíráson várhatóan 1,265–1,3 millió között alakul majd az erdélyi magyarok létszáma (2002-ben ez 1,42 millió volt), a közösség számaránya Erdélyben a tíz évvel ezelőtt mért 19,6 százalék körül marad. Míg 1964–2007 között magasabb volt a román nők termékenysége, mára ez a tendencia megfordult, sőt felmérések szerint a magasabban képzett magyar fiatalok több gyereket szeretnének, mint a román értelmiség, amelynél az egykézés a domináns modell. Ez a trendváltás kiegyenlíti a vegyes házasságok asszimilációs veszteségét, ami nem elhanyagolható: a magyarok közel 19 százaléka választ magának román házastársat, és az eme házasságokból születő gyerekek kétharmada román, egyharmada pedig magyar lesz.

Horváth István, a KKI igazgatója azt emelte ki, hogy 1992-höz képest idén teljesen más közhangulatban zajlik a népszámlálás, például teljesen nyitott lesz az etnikai hovatartozás kérdése, ami a posztkommunista rendszerben újdonság. A kincses városi intézet már lefordította magyarra a típusnyomtatványokat, amelyek alkalmazásáról, valamint a magyar nemzetiségű kérdezőbiztosok esetén az anyanyelven történő kommunikáció engedélyezéséről hamarosan döntés születik Bukarestben.

Székely István, az RMDSZ népszámlálási bizottságának vezetője alapvető kérdésnek nevezte, hogy az összeírás során vegyék figyelembe az etnikai-nyelvi sajátosságokat, e téren például interetnikus környezetben toborozzanak az összeírás lebonyolításával megbízott önkormányzatok magyar biztosokat is. Fontosnak tartotta kiemelni az erdélyi magyar felekezetekkel való együttműködést, hiszen az egyházak olyan népességi csoportokhoz – például az etnikai-nyelvi peremvidékeken élőkhöz – is eljutnak, ahová a politikai-közéleti szervezetek vagy a magyar nyelvű sajtó nem. „Azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy jó dolog, érték a magyar identitás vállalása, és abban bízunk, hogy a népszámlálás eredménye vissza fogja igazolni: megállt a magyaroknak a románokkal szembeni térvesztése” – szögezte le Székely István, aki szerint össztársadalmi projektté kellene kiszélesíteni a kommunikációs kampányt, amelynek gyakorlati lépéseit össze kell hangolni más politikai-közéleti szervezetek elképzeléseivel.

A tanácskozáson Szász Péter, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének alelnöke egyetértett az RMDSZ szakértőjével, hiszen az EMNT ugyancsak nemzetstratégiai ügynek tekinti a népszámlálást, amelynek sikeressége érdekében Magyarnak lenni jó! mottóval széles körű összefogást szorgalmazott.

A kolozsvári eszmecserén részt vevő neves szakemberek – többek között Péntek János nyelvész, Pozsony Ferenc néprajzkutató és Vetési László szórványügyi előadó – a „rejtőzködő magyarok”, az erdélyi magyar cigányok, a csángók vagy a partiumi svábok megszólításának fontosságát hangsúlyozták. Péntek János szerint arra kell biztatni mindenkit, hogy ha a magyar identitását nem is, legalább az anyanyelvét vállalja, Romániában ugyanis a magyar az egyetlen kisebbség, amelynek több az anyanyelvi beszélője, mint ahányan magyarnak vallják magukat.

Március 15-én tehetnek esküt az egyszerűsített honosítás első kérelmezői

Várhatóan március 15-e körül letehetik az állampolgársági esküt az egyszerűsített honosítási eljárás első kérelmezői - nyilatkozta Semjén Zsolt. A magyar kormányfő helyettese azt mondta, hogy a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé, ez azonban személyes véleménye szerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, hogy fizet-e valaki adót vagy sem.

Az MTI-nek adott interjújában Semjén elmondta: az idén mindent „überel” az állampolgárság kiadása. Az egyszerűsített honosítást a kormányfő helyettese sikertörténetként értékelte. Mint mondta, átlépték a tízezres kérelmező számot, s naponta legalább nyolcszáz kérelmet adnak be elektronikusan. A szavazati jog kérdése a választójogi törvény módosításakor, az év második felében kerülhet a kormány, illetve a parlament elé - tette hozzá.

A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese ismét leszögezte: nincs kétféle állampolgárság. Az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. Az a véleményem, hogy legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni - jelentette ki, hozzátéve: az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot és emellé szavazati jogot is biztosított valamilyen formában. Példaként említette Romániát, Portugáliát, Olaszországot, Szlovákiát, vagy a tagjelölt Horvátországot.

„A magyar választójogi rendszerben semmi olyan nem lesz, ami ne lenne az uniós országok gyakorlatában” - jelezte Semjén Zsolt. Elmondta, hogy Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésén feltette szavazásra a kérdést, s a résztvevők körül csupán az LMP és az MSZP tartózkodott, a szervezetek egyhangúlag támogatták a szavazati jog megadását az állampolgárságot szerző határon túli magyaroknak.

Az LMP azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem itt fizet adót, az ne szóljon bele az itthoni döntésekbe, azt mondta: az LMP-t súlyának megfelelően kell kezelni. Azt nem gondolják ugye komolyan, ha valaki például Bajorországban dolgozik, ott fizet adót, el kellene venni a szavazati jogát - tette fel a kérdést.

Ha pedig azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami pedig nyilvánvalóan abszurditás - közölte. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással - mondta, hozzátéve: az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössék a szavazati jog minden formáját. Megjegyezte: értelemszerűen ha valaki nem lakik egy választókörzetben, ott a helyi jelöltre ne szavazzon, de ettől még a pártok listáira miért ne szavazhatna.

A kormányfő helyettese kitért arra is, hogy megkezdődött az összmagyar regiszter előkészítése, amely az év második felében indulhat el. Az internet világában mindez nagyon olcsón és hatékonyan megvalósítható - jegyezte meg Semjén Zsolt.

Emlékeztetett arra, hogy szándékuk szerint a regiszteren keresztül Magyarországról szóló üzeneteket, irodalmi műveket juttatnának el azokhoz, akik megadják email-címüket. Első lépésként a magyar szervezetekhez fordulnak majd, azt kérve tőlük, ismertessék meg tagjaikkal a magyar regiszter lehetőségét. A csatlakozók üzeneteit, javaslatait is szívesen fogadják majd, oda-vissza működne a regiszter. Olyan nemzetek esetében van hasonlóra példa, amelynek tagjai közül sokan élnek szétszórtan a világban. Az emigráció magyarságát a magyar nyelvű üzeneteken kívül pedig az adott ország nyelvén is érdemes megkeresni, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában vagy Dél-Amerikában a harmadik, negyedik, ötödik nemzedék nem beszéli olyan szinten a nyelvet, hogy az üzeneteket nehézség nélkül megértsék. Számukra angol spanyol, egyéb más nyelven is eljuttatnák az üzeneteket - mondta.

Hozzátette: nyitottak arra is, hogy ha valakiben csak pislákol a magyar identitás, vagy csak szimpatizál a magyar üggyel, akkor ők is megkaphassák az üzenetet. Kitért arra is, hogy ha a magyar nemzet valamely részét sérelem éri, mint a szlovák nyelvtörvénynél történt, akkor a regiszter segítségével a világ magyarságát tudják tájékoztatni, és segítséget tudnak kérni. A regiszterrel kapcsolatban megfontolandónak tartott egy olyan testületet felkérni, amelynek tagjai a magyar nemzet meghatározó szereplői, s akik „szellemi védnökséget vállalnának” a kezdeményezés fölött.

Fáklyásmenet a Székely Mikó Kollégiumért Sepsiszentgyörgyön

Gyertyás, fáklyás felvonulással tiltakozott vasárnap este több mint 1500 sepsiszentgyörgyi lakos a Székely Mikó Kollégium ingatlana visszaszolgáltatásának hatósági kifogásolása ellen. Az RMDSZ országos vezetősége ugyanakkor közölte: szolidaritást vállal az épületet a református egyháznak visszaszolgáltató bizottság tagjaival, akik ellen decemberben emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).

Gyertyás felvonulással tiltakoztak vasárnap a sepsiszentgyörgyiek a Székely Mikó Kollégium ingatlanának visszaállamosítása ellen, a néma tüntetésen ugyanakkor szolidarizáltak a restitúciós bizottság tagjaival, akik ellen decemberben emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Amint arról beszámoltunk, a bizottság három tagját, Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület korábbi jogtanácsosát és Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium korábbi jogtanácsosát közérdek ellen elkövetett, súlyos következményekkel járó hivatali visszaéléssel vádolták és indítottak bűnvádi eljárást ellenük. Az ügyészség szerint 2002-ben az iskolaépületet jogtalanul adták vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek, és ezzel 1,3 millió eurós kárt okoztak az államnak. Az eljárást két sepsiszentgyörgyi magánszemély, Benedek Levente és Fejér Zoltán feljelentése alapján kezdeményezte az ügyészség.

Húsz év után újabb tiltakozás

A gyertyás felvonulást a történelmi magyar egyházak sepsiszentgyörgyi lelkészei, a város önkormányzata és Antal Árpád polgármester kezdeményezte. „A nemzettársaink meghurcolásán túlmutató cél kettős: egyfelől semmissé tenni az iskolaépület viszszaszolgáltatását, és azt ismét a román állam tulajdonába adni. Másfelől leállítani az amúgy is döcögősen haladó visszaszolgáltatási és kárpótlási folyamatot, és így továbbra is kiszolgáltatott helyzetben tartani az erdélyi magyarságot” – hívták fel a figyelmet felhívásukban a tiltakozás szervezői. Antal Árpád pénteken sajtótájékoztatón kijelentette, 1990-ben mikós diákként több száz társával együtt könyvvel és gyertyával vonult fel a magyar iskolákért, a Bolyai-egyetemért, és az államosított javak viszszaszolgáltatásáért. „Sajnálatos, hogy húsz év után újra ezt a tiltakozási formát kell választani, hogy a magyarság megvédje javait. Az ortodox egyház közben olyan ingatlanokat kap meg a Székelyföldön is, melyek soha nem voltak a tulajdonában” – mondta az elöljáró. Antal Árpád szerint a közösség hangja el kell hogy jusson Bukarestbe, Budapestre és Brüsszelbe, és az, hogy Magyarország vezeti az Európai Uniót, felerősítheti ezt a hangot.

Markó Attila: nem vagyok bűnös

Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője Sepsiszentgyörgyön elmondta, alaptalanul került köztörvényes bűnözők kategóriájába, hiszen a restitúciós bizottság az 1999/83-as sürgősségi kormányrendelet előírásait ültette gyakorlatba, a jogszabály több mint harminc egyházi ingatlan, köztük a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáról rendelkezett. Ha bármilyen kétely merül fel, a kormányhatározatot kellett volna a közigazgatási bíróságon megtámadni, nem annak az alkalmazói ellen indítani bűnvádi eljárást, mondta. A sajtótájékoztatón részt vettek a történelmi magyar egyházak sepsiszentgyörgyi lelkészei. Incze Sándor nyugalmazott református esperes elmondta, 150 évig senki nem vonta kétségbe, hogy az iskola az egyházé, ugyanakkor hangsúlyozta, egész Háromszék kiáll az igazság és a megvádoltak mellett. Kovács István unitárius lelkész szerint a történelmi magyar egyházak szolidárisak ebben az ügyben, meg kell húzni a határvonalat: eddig és nem tovább. Az unitárius lelkész szerint a Mikó-ügy ahhoz hasonlítható, mintha a Siratófal csak akkor lehetne a zsidóké, ha a tulajdonjogot kétezer éves telekkönyvvel igazolják.

RMDSZ: boszorkányüldözés Mikó-ügyben

Az RMDSZ országos vezetősége pénteki közleményében leszögezte: szolidaritást vállalnak Markó Attilával, elítélik az ellene folyó bűnvádi eljárást, amely „nem egyéb, mint boszorkányüldözés, rossz szándékú meghurcolás, amely nyilvánvalóan a magyar érdekképviselet és a történelmi magyar egyházak ellen is irányul.” Az RMDSZ-közlemény szerint megengedhetetlen, hogy tisztességtelen módon kompromittáljanak egy felelős politikust, aki a romániai magyar közösség és a szövetség érdekeit tartva szem előtt végezte feladatait. „A Markó Attila ellen indított eljárás nem elszigetelt eset, hanem szervesen kapcsolódik abba az RMDSZ és a magyarság ellen indított támadássorozatba, amely a szervezetünk hitelvesztését, politikai súlyának gyengítését célozza” – áll a közleményben.

KRE: ne háborgasson a DNA

Megbotránkozással értesült a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium „visszaállamosításának” híréről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége is – áll a KRE szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében. A szombaton megfogalmazott állásfoglalásból kiderül, a kerület püspöke, Csűry István, illetve dr. Varga Attila főgondnok elfogadhatatlannak tartja, „hogy Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén nyújtott elégtelennek minősíthető teljesítmény mellett ilyen döbbenetes eseményre kerüljön sor.” A közlemény felidézi, hogy az egyházi tulajdonú épületek restitúciója hatalmas hiányosságnak számított Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásakor. „Jól emlékezünk a román politikusok ígéreteire, amelyek szégyenteljes módon csak részben és állami intézmények hatalmas ellenállása közepette valósultak meg. Nem fogjuk szó nélkül hagyni, hogy mindaz, ami jelenleg a Romániában élő magyarság ellen történik, a jogállamiság eszméje ellen való támadás, egyben az Európai Unióban élő polgárok ellen való vétség is, mivel az erdélyi magyarok az Unió teljes jogú polgárai” – fogalmaznak az aláírók. Az állásfoglalás így folytatódik: „Felszólítjuk Románia elnökét és a kormányt, hogy sürgősen szüntettesse be a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának törvénytelen processzusát. Követeljük, hogy a perbe fogott restitúciós bizottság tagjait ne háborgassák, és azonnal szüntessenek be minden ellenük irányuló nyomozást.” A püspök és a főgondnok egyúttal felszólítja a romániai keresztyén egyházakat, különösen az ortodox egyházat, hogy közösen lépjen fel a jogállamiság győzelméért, a teljes restitúcióért, illetve a visszaállamosításra irányuló törekvések meggátolásáért.

Zűrös visszaszolgáltatás

A korrupcióellenes ügyészségen a két sepsiszentgyörgyi család öt évvel ezelőtt tett bűnvádi feljelentést, szerintük az egyház hamis dokumentumok alapján igényelte és kapta vissza a Székely Mikó Kollégium épületét. A feljelentés azt követően született, hogy a kolozsvári székhelyű püspökség pert indított az egykori tanári lakásokért, melyeket időközben a bennük lakó családok vásároltak meg. Benedek Levente közgazdász családja 1982 óta lakik a Konsza Samu utcai ingatlanban, ezt az 1997-ben a lakásgazdálkodási vállalattól vásárolta meg. Mint mondta: saját lakásának védelmében kezdett kutatni a levéltári anyagokban, 658 iratot vizsgált át, és ott bukkant rá olyan dokumentumokra, amelyek szerint az iskola soha nem volt az egyház tulajdona. Benedek Levente szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot az állam és a város pénzéből, valamint közadakozásból építették. Mint mondta, az 1800-as évek közepén egy császári és királyi tanügyminiszteri rendelettel az egyház fennhatósága alá helyezték, de nem került a tulajdonába. Az iskola tulajdonjogi értelemben független volt az egyháztól, az államosításig az önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményé volt. Ahogy a Székely Mikó Kollégium visszakapta a földjeit, az épületét is az intézménynek, és nem az egyháznak kellett volna visszaszolgáltassák, véli Benedek Levente.

A HSC Csíkszereda nyerte a MOL Ligát

Másodszor nyerte meg csíkszeredai csapat a jégkorong MOL Ligát: a sorozat három éves fennállása óta a HC Csíkszereda és a Vasas Budapest után a HSC Csíkszereda neve is felkerül a trófeára. A 2010/11-es sorozatban a HSC nyújtotta a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt, a kék-fehérek az alapszakaszt is az élen zárták. A döntőt összesítésben 4–1-re nyerte meg a HSC.

Véget ért a MOL Liga harmadik idénye, a csúcsra a HSC Csíkszereda hokisai jutottak fel. A döntő során a csíkiak hazai környezetben és idegenben is két-két mérkőzést nyertek, a Dab.Docler egyetlen győztes mérkőzését Csíkszeredában érte el. Az egyik fél negyedik sikeréig tartott párharcot 4–1-es összesítéssel nyerte a HSC Csíkszereda, az öt mérkőzésből csak egyet nem tudtak eldönteni a felek a rendes játékidőben. A csíkiak kiegyensúlyozott teljesítményüknek is köszönhetik a MOL Ligában elért sikert, utólag azonban többen is elmondták, a Vasas elleni elődöntő szorosabbra sikeredett a vártnál.

Jöttek, láttak, mentek

Szombat reggel érkeztek, a meccs után pedig távoztak is Csíkszeredából a Dab.Docler hokisai. A dunaújvárosi hokisoknak a meccs napjának délelőttjén még egy edzésre is volt erejük, talán ez is megmagyarázhassa azt a tényt, hogy a találkozón nem voltak a piros-fehérek a legjobb formában. Érdekesség, hogy a dunaújvárosi szurkolók pénteken este már a Vákár Lajos Műjégpálya szomszédságában lévő „szurkolói kocsmában” melegítettek sörrel és áfonyapálinkával, miközben csapatuk rótta a kilométereket az országutakon.

Jonathan Patrick MacCallum, a Dab.Docler edzője a szombati edzést követően még hitte, hogy a döntő állását a dunaújvárosiak megfordíthatják, elmondása szerint győzni érkeztek Csíkszeredába. És nem egy meccset akartak nyerni.

Szép játék, szoros eredmény

A döntő hazai mérkőzésein kitettek magukért a csíkszeredai szurkolók. Szombaton a meccs előtt fél órával már alig volt üres hely a Vákár Lajos Műjégpálya lelátóin, a belépőjegyek kétharmada már délután elfogyott. Nem csupán a megyeszékhelyről, hanem Gyergyóból és Udvarhelyről, valamint a fel- és alcsíki falvakból is többen érkeztek a döntő ötödik mérkőzésére, a szurkolók véleménye szerint az idei MOL Liga utolsó találkozóját illik a helyszínen végig szurkolni. A szokásostól eltérően nem csak a Székely-, hanem a Magyar Himnuszt is elénekelték a drukkerek a mérkőzés előtt.

A meccs szünettel indult, rögtön az első percben egy plexiüveg törött ki, a műjégpálya alkalmazottai pedig öt percnyi munka után helyettesítették az üveget, a szilánkokat pedig eltakarították a jégfelületről. A folytatás remekül indult a HSC Csíkszereda számára. A 3. percben Sikorcin szlalomozott végig a Dab.Docler védelmén, majd elfektette Lindströmöt és fonákkal az üres kapuba juttatta a korongot. Az esethez hozzá tartozik, hogy a csatár mozdulatai nem voltak túl gyorsak, ám a vendégek így sem tudták szerelni a magyar válogatott csatárát.

A gól után felpörgött a játék, igaz, ezúttal is a csíkiak játszottak igazán jól, a sok ziccer mellett Hurtaj kapuvasat is lőtt, a harmad második felében pedig újra gólöröm volt a jégen. A 11. percben Sikorcin lövésébe piszkált bele Hruby a kapu előtt, a korongot ugyan Lindström még kiütötte, de a csíkiak szlovák hátvédje fonákkal a kapus mellett a ketrecbe juttatta a játékszert. A harmad végére kettős emberhátrányba került a kék-fehér gárda, a Dab.Docler hokisai a dupla fórt azonban nem tudták kihasználni, csíki részről Kozuch többször is bravúrosan védett, a védőknek is sikerült néhányszor felszabadítani.

A második harmad nagy része is a dunaújvárosiak kapuja előtt zajlott, Lindström azonban lehúzta a rolót. A finn kapus többször is bravúrosan védett, annak ellenére, hogy a csíkiak ahonnan tudták, lőtték a vendégek kapuját. Némileg a játék képével ellentétben zárkózott fel a dunaújvárosi csapat, emberelőnyből Pozsgai talált be Kozuch ketrecébe a 35. percben. A gól kissé feldobta a Dab.Docler játékát, a második szünetig már bátrabban támadtak a vendégek, ám még ziccerig sem jutottak el igazából.

Az utolsó harmad szoros és izgalmas játékot hozott, mindkét fél előtt többször akadt gólszerzési lehetőség. A csíkiak jobban összpontosítottak a védekezésre, a vendégek pedig olykor félve támadtak, hiszen tudták, egy ellentámadással a hazaiak lezárhatják a meccset. Az utolsó öt percben olyannyira defenzívvé vált a HSC játéka, hogy Azari kétperces kiállítása kapott emberelőnyben sem erőltették a támadást. Az utolsó perc elején MacCallum mester időt kért, Lindströmöt mezőnyhokissal helyettesítete, így próbálkozva meg az egyenlítéssel. A kanadai tréner húzása – a csütörtöki meccs után most sem – jött be, a csíki kapu előtti bulit ugyanis Hurtaj elhozta, remekül passzolt a védők mögül ellépő Novakhoz, a cseh csatár pedig a fél pályáról az üresen tátongó újvárosi ketrecbe lőtte a korongot, eldöntve ezzel a mérkőzés és a MOL Liga győztesének kilétét.

A mérkőzést követően jöhetett az önfeledt ünneplés, a szurkolók azonban nem feledkeztek meg a döntő veszteséről sem, hiszen „Újváros! Újváros!” és „ria, ria, Hungária!” rigmusokkal és tapssal köszönték meg a Dab.Docler játékát.

Statisztika

A döntőben 29 gól született, a legtöbbet ebből Sikorcin ért el (5). A csíkiak 18 gólt lőttek, ezt tíz játékos érte el. Sikorcin mellett Novak, Hruby, Petres és Virág ké-két, Hurtaj, Góga, Molnár Zsolt, Papp és Moldován egy-egy találatot ért el. A finálé legponterősebb hokisa Hurtaj lett 9 ponttal (1 gól, 8 assziszt), őt Sikorcin hét (5+2) és Novak hat (2+4) ponttal követte.

A MOL Liga legjobb kapusának Rajna Miklóst, a Vasas HC hálóőrét választották, a legjobb hátvéd díján a miskolci Derton Andrew és Jozef Hruby osztozott, míg a legjobb csatárnak kijáró díjat, egyben az MVP (Most Valuable Player), azaz a legértékesebb játékos díját Lubomir Hurtaj kapta.

Magyar Kultúra Napja a Csíki Székely Múzeumban

A Csíki Székely Múzeum a Magyar Kultúra Napja alkalmából kötetlen beszélgetésre invitálja a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőit, név szerint Fekete Vincét, György Attilát, Lövétei Lázár Lászlót és Molnár Vilmost. Zenével közreműködnek a Nagy István Művészeti Líceum tanárai és diákjai. A rendezvényre szombat este 7 órai kezdettel kerül sor a Múzeumi Kávéházban.
Ugyanakkor mindenkit szeretettel várnak a három állandó és két időszakos kiállítás megtekintésére, a belépés egész nap ingyenes.

Folytatódik a Fekete leves – a kávéfőzés története című kiállításhoz kapcsolódó hétvégi programsorozat is. Pénteken 19 órától a Chocolat (Lasse Hallström, 2000, 121’) című filmet tekinthetik meg az érdeklődők. Vasárnap 17 és 18 óra között pedig tárlavezető kíséri végig a látogatókat a kávétörténeti kiállításon.

A pénteki és a szombati program helyszínéül a Múzeumi Kávéház szolgál, melynek előnye a füstmentes környezet. A múzeum együttműködő partnere a Palermo Kávézó.

XV. Csángó Bál Budapesten

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület 2011. február 5-én (szombaton) tizenötödik alkalommal rendezi meg a Csángó Bált a budapesti Petőfi Csarnokban. Az idei műsor Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyartanár, történész, néprajzkutató munkásságára alapszik, bemutatva a csángó hagyományokat, valamint a csángómagyar kultúra és a vallásos irodalom évszázados kapcsolatait.

Tervezett program

A „Csángó Bál” egészestés – tizenkét óra hosszát tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat.

Az idei műsor keretében – a korábbi évekhez hasonlóan – gyimesi, és moldvai csángó magyar hagyományőrző, valamint magyarországi hivatásos és amatőr együttesek lépnek színpadra. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes révén bepillantást nyerhetünk a csángó zene- és tánckultúrába. Délután gyerek táncházzal kezdődik a bál programja.

Rendezvényünkön 19 órától színpadra lépnek hagyományőrzők Csíkfaluból, Klézséből, Külsőrekecsinből, Magyarfaluból, Pusztinából, Somoskáról, Trunkból, Setétpatakáról, Hidegségből, Balahányospatakáról, Gyimesfelsőlokról, Pürkerecből és Egyházaskozárról. Vendégeink lesznek: Berecz András, Legedi László István, Hodorog András, László Erzsébet, Nyisztor Ilona, Mandache Aurel, Paun Ionel, Bruma Ion Milea, Timár Viktor, Tímár János, Antal Tibor, Karácson Lázár, Kicsi Kóta Károly, Petrás Mária, a Bácsi Gyurka Zenekar, a Credo Együttes, a Dresch Quartet, a Fanfara Complexa, a Juhász Családi Zenekar, a Kőketánc Gyerektáncház, a Somos, a Szigony és a Zurgó Együttes.

A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik.

Kiállításunkon Petrás Mária keramikus alkotásait, hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből készített összeállításunkat, valamint Figuli Judit fotókiállítását láthatja a közönség az elmúlt évek csángó bálainak felvételeiből.


A színpadi műsort megelőzően tartjuk a Kőketánc Gyermektáncházat 16.30-18.15 között, amelynek az előző években hatalmas sikere volt a kisgyermekes családok körében: gyermekeknek 12 éves korig ingyenes, felnőtt kísérőknek: 300 Ft (abban az esetben, ha kizárólag a gyermek táncházban vesznek részt, egyébként a belépőjegy ide is érvényes).

A műsort követő, hajnalig tartó táncházban pedig a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat e kultúrának. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos bemutatók mellett, a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást nyújtsunk a csángó kultúrába. A Csángó Bálon ezért fényképészek, textil- és kerámiaművészek mutatják be a csángó kultúrkörből merített munkáikat

A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára. Bálunkkal szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat színpadi produkció keretében.

Jegyek elővételben kaphatók a helyszínen január 25-től. Ülőjegy: 2000 Ft, Állójegy: 1500 Ft, Támogatói jegy: 7000 Ft

Kőketánc Gyermektáncház, 16.30-18.15: gyermekeknek ingyenes, felnőtt kísérőknek: 200 Ft (abban az esetben, ha kizárólag a gyemektáncházban vesznek részt, egyébként a belépőjegy ide is érvényes).

A csángókról és az elmúlt évek történéseiről

A moldvai csángó magyarokat történeti forrásaink a XIII. századtól említik. A ma általánosan elfogadott nézet szerint a Kárpát-medencéből érkeztek mai szálláshelyükre a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzésére és védelmére. A XV. században a moldvai csángó magyarok számát a Dél-Magyarországról idemenekült, az inkvizíció által üldözött huszita eretnekek is gyarapították. A XVI-XVII. századi háborúk és járványok hatására a moldvai csángó magyarok lélekszáma erősen csökkent, s csak a XVIII. század második felétől (az 1764-es madéfalvi veszedelmet követő) egyre erősödő székely kivándorlás nyomán kezdett ismét gyarapodni. Ezidőtájt népesül be a Keleti-Kárpátok addig lakatlan szorosa, Gyimes. A gyimesi és különösképp a moldvai csángó magyarok olyan közösségeket alkotnak, melyek az anyaországtól elszakadva, évszázadok óta kisebbségi sorban élnek. Kultúrájuk a nyelvileg és vallásilag idegen környezetben elszigetelődött s ezáltal – valamint a Moldvai Fejedelemséget 1861-ig sújtó török hódoltságnak is köszönhetően – konzerválódott. Ezért sok szempontból a hagyományos, úgynevezett preindusztriális társadalmak vonásait hordozzák.

A mára mintegy 250.000 főre duzzadt moldvai csángó magyarságnak csak töredéke, mintegy 60.000 fő beszéli a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásában, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatnak. Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus és a Kelet-Európát sújtó gazdasági recesszió kihívásaival szemben.

Az új évezred küszöbén – Magyarország külpolitikai erőfeszítéseinek köszönhetően – már a nemzetközi közvélemény is megkülönböztetett figyelmet szentel a moldvai csángó magyarok kulturális értékeinek és jelenlegi nehézségeinek:

2001. május 23-án az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondja, hogy a moldvai csángók „a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára”. 2001. június 6-án pedig a testület ismét aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt.

Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr 2001. október 9-ei vatikáni tárgyalásai során megköszönte az Apostoli Szentszéknek azt a szerepet, melyet abban játszott, hogy az ET a közelmúltban, határozatban magyar nyelvként ismerte el a csángók nyelvét. Vatikáni részről tájékoztatták az Államfőt: „Ezzel összefüggésben lépéseket tettek arra, hogy sor kerüljön a konzekvenciák levonására, a magyar nyelvű hitélet lehetővé tétele érdekében.”

2002 szeptemberében pedig – közel fél évszázados várakozás után – két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől 16 faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a „Legyen Ön is keresztapa, keresztanya!” programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását.

Az MCSMSZ és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15.-én került sor az első moldvai magyar iskolaközpont alapkőletételére, mely Rekecsin községben lesz.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2005. október 3-án találkozott az Európa Tanács információs irodájában az Európai Kisebbségi Keretegyezmény Konzultatív Tanácsának tagjaival. A találkozás fő célja a Konzultatív Tanács információszerzése volt, érdeklődtek a szövetség által képviselt csángómagyar közösség ügyeinek előrehaladása felől jogalkalmazási, oktatási és kulturális téren.

Sólyom László köztársasági elnököt 2006. november 6-án tett vatikáni látogatása során magánkihallgatáson fogadta XVI. Benedek pápa, melynek során beszélgetést folytattak többek között a határon túli magyarokról. Ezt követően a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésen a köztársasági elnök úr jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángó magyarok magyar nyelven misézhessenek.

2007 szeptemberében Gajdáron az iskola igazgatója és a polgármester személyesen, otthonukban felkereste azokat a szülőket, akik korábban írásban kérték gyermekük számára az iskolai magyarórák bevezetését, és ezzel ellentétes nyilatkozatot írattak alá velük. Az összezavart és megfélemlített szülők szinte kivétel nélkül megírták, hogy nem akarnak iskolai magyarórákat. Az igazgatónő azt mondta a szülőknek, hogy a faluban járt az Oktatási Minisztérium államtitkára, aki szerint a magyarórák bevezetése nem törvényes. Ugyanakkor megfenyegette a szülőket, hogy nem kaphatják meg a gyerekeknek járó állami segélyt, és elveszíthetik a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési támogatást is, mert az csak annak jár, aki csak iskolán kívül tanul magyarul. Elhangzott még az is, hogy a Polgármesteri Hivatal elűzte a magyartanárokat a faluból, azok többé már nem fognak visszatérni. Minden szülőnek azt állították, hogy ő az egyetlen, aki még nem vonta vissza kérvényét, a többi szülő ezt már megtette. A hétfői tanévnyitóra Farkas-Ferencz Gabriella magyartanárnőt az MCSMSZ oktatási felelőse is elkísérte az iskolába. Itt hiába mutatták a Bákó megyei főtanfelügyelő által aláírt kinevezést, a falu polgármestere rendőrök kíséretében jelent meg, és elmondta: Gajdáron nem lesznek magyarórák. Ezt ők mint a nép megválasztott képviselői nem engedhetik. Az ünnepség során felszólították az embereket, hogy ezzel kapcsolatban semmit alá ne írjanak többé. A 42 gajdári kérvényből 39-et visszavontak, így csak iskolán kívül kezdhette meg a szövetség 2007-ben az anyanyelvi oktatást Gajdáron.

2009 októberében történelmi esemény volt Csángóföldön. Együtt misézett Petru Gherghel moldvai római katolikus püspök és Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök a Bákó melletti Lábnyikon. A példa nélküli szertartás a csángó konferencia záróakkordja volt. A moldvai csángómagyarok 1990 óta kérik a Jászvásári Püspökséget, hogy engedélyezze magyar mise tartását. A pusztinaiak egy csoportja a Vatikánig is eljutott a kéréssel, de eddig csak ígéretet kaptak. A magyar, román és latin nyelvű szertartáson Petru Gherghel jászvásári püspök arra bíztatta a híveket, hogy anyanyelvükön dicsérjék az Urat.

A Csángó Bál

Rendezvényünk elismerésre és népszerűségre tett szert az elmúlt évek folyamán, a meghívók, valamint az eladott jegyek száma alapján végzett becsléseink szerint alkalmanként mintegy 3.000 vendég vett részt az elmúlt évi bálok programján. Korábbi rendezvényeinket a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számos jeles képviselője, valamint több magas rangú állami tisztviselő is megtisztelte. Több napilap, rádió és TV műsor is hírt adott az eseményről. 2002-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök úr a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat csángó magyaroknak, és ezt követően 2005-ig minden évben vállalta a bál fővédnökségét. 2006-tól Sólyom László köztársasági elnök úr a rendezvény fővédnöke, aki 2008-ban nyitóbeszédet mondott a rendezvényen.

A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.

Autonómiát kérnek a székelyek

Szükséges a belügyi tárca módosítójavaslatainak újragondolása a helyi autonómia kapcsán – hangzott el a Csíki Önkormányzati Tanács (CSÖT) csütörtöki csíkszeredai ülésén.
A Csík környéki települések független és RMDSZ-es polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai egyeztettek a 2001/215-ös, a belügyminisztérium helyi közigazgatási törvényre vonatkozó módosítójavaslatairól, valamint bemutatták a 2010-es esztendő megvalósításait és a 2011-es évre vonatkozó elképzeléseket.

A jelenlevők rámutattak, a helyi autonómia alapelve alapján indokolt, hogy egyes döntések szükségességének megítélése a helyi önkormányzat kizárólagos illetékessége legyen. Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke azt is elmondta, hogy hétfőn az RMDSZ és a PDL koalíciós tanácsában tárgyaltak a belügyminisztérium javaslatairól, amelyek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek révén hátrányos helyzetbe kerülne a szórványmagyarság: 25 százalékkal csökkentenék a helyi és megyei tanácsosok számát, és a tanácselnök, illetve a polgármester nevezhetné ki az alelnököket vagy az alpolgármestereket.

A megyei önkormányzat dokumentuma azt javasolja, hogy a polgármesterek és megyei tanácselnökök hasonló jogosítványokat kapjanak, következésképpen a polgármesterek is vezethessék a tanácsülést, szavazati joggal, eltörölve a rotációs alapú ülésvezetést.

Szükséges továbbá az egybegyűltek szerint, konkrét rendelkezések megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzatoknak jogukban áll a saját forrásaikkal szabadon gazdálkodni, a helyi igényekkel összhangban. Emellett azt javasolták, hogy módosítani kell a közösségi fejlesztési társulásokra vonatkozó rendelkezéseket, és változtatni kellene a prefektusra vonatkozó előírásokon a polgármester és a megyei tanács elnöke által kiadott rendelkezések törvényességének ellenőrzését illetően.

Ezenkívül a megyei tanácsok alelnökei és az alpolgármesterek számára saját kabinet létrehozását ajánlják, a hatáskörök figyelembevételével. Továbbá, hogy az alkalmazottak által a közintézménynek okozott károkért való kártérítés mértékét korlátozzák az adott köztisztviselő meghatározott számú havi átlagjövedelmének, vagy meghatározott számú országos átlagjövedelem összegére.

Borboly a települések elöljáróinak beszámolóját megelőzően hangsúlyozta, az évnek nem csak abból az egyetlen napból kell állnia, amelyen a visszaosztott pénzek gazdára találnak. „Sok pályázatot megnyertünk, sokat kell még megnyerni, sok beruházást kell elindítani” – fejtette ki a közgyűlés elnöke. Hozzátette, azért van szükség kormányzati szerepvállalásra, hogy közös erőfeszítéssel minél több pénzt hívhasson le Bukarestből Hargita megye.

A csíkcsicsói polgármester hosszan ecsetelte beszámolójában azokat a beruházásokat, amelyeket a megyei tanács pénzügyi hozzájárulása révén valósíthattak meg. Hozzátette: a 2011-es terveik között szerepel a közvilágítás korszerűsítése energiatakarékos égők felszerelése révén, valamint a helyi iskola bővítése pályázati finanszírozásból.

Szentes Antal, Madéfalva polgármestere az elmúlt év kulturális programjait emelte ki, majd elmondta, idén a madéfalvi veszedelem emlékművét szeretnék restaurálni. „Tavaly értettem meg, hogy egy aranybányán lakunk, hiszen anynyira értékes felszíni vizeink vannak” – mondta Biró László, Csíkmadaras polgármestere, utalva a Madaras-patakra tervezett vízerőműre, amelynek a kivitelezési munkálatait idén kezdenék el. Csíkszentdomokoson az utak állapotának feljavítását tűzte ki célul az önkormányzat 2008-ban.

Ferencz Alajos polgármester elmondta, sikerült is tenni ennek érdekében, emellett újjáépítették az egyeskői menedékházat valamint 2010-ben megnyitották a Márton Áron Múzeumot is. Míg Gyímesfelsőlokon rövidhullámú helyi rádiót szeretnének beüzemelni jövő hónapban, addig Ajnádon még mindig gondot okoz a mobiltelefon hálózatok lefedettsége – tudtuk meg a beszámolókból.

A megyeközpont 2010-es megvalósításai között szerepel a csatornarendszer felújítása, egyes oktatási intézmények felújítása, különböző sportbázisok kialakítása, valamint az utak javítása. 2011-ben kezdheti el az önkormányzat az Integrált Városfejlesztési Stratégia kivitelezését, valamint elhangzott, hogy megkötötték a szerződést a Mikó-vár felújítására is. Renoválásra vár ugyanakkor a város két moziépülete és a Csíki Játékszín, az az a városi művelődési ház is – szögezte le Antal Attila alpolgármester.

Házsongárd – Román síroknak csinálnak helyet a magyar sírok rombolásával?

A kolozsvári Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság sérelmezi, hogy a Házsongárdi temetőben ismeretlenek sírokat és síroszlopokat romboltak szét, hogy a helyükre új nyughelyeket létesítsenek.

A két szervezet közös közleménye szerint a Házsongárd Alapítványhoz nemrég érkezett lakossági bejelentés alapján tett helyszíni szemle során kiderült, hogy két márvány és egy homokkő síroszlopot valakik darabjaikra törtek, a hozzájuk tartozó sírhelyeket pedig megszüntették. A sírkőtörmelékeken kiolvashatók a zabolai Mikes, a balázsfalvi Brencsán és a csíkszentmártoni Szabó Lajos családok nevei, a 19. századi elhalálozási dátumok, valamint a főkormányszéki tanácsosi cím.

A Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szerint „valakik (az adatokat titkosították) így készítenek jó előre nyughelyet valakik számára”, „egy műemlék temetőben, a műemlékvédelmi törvényt semmibe véve”. A két társaság emlékeztet, hogy az utóbbi évben egyre több ehhez hasonló pusztítás történt a számos erdélyi történelmi családnak és személyiségnek nyughelyet biztosító Házsongárdi temetőben, az érdeklődésükre a kolozsvári polgármesteri hivatal által küldött hivatali válasz pedig – mint közleményükben írják – nem megnyugtató. A két szervezet tavaly októberben hívta fel a városháza figyelmét a Házsongárdi temetőben folyó rombolásra, erre a polgármesteri hivatal azt válaszolta: „az Önök kijelentései megalapozatlanok és ellentmondásban állnak a temetőben végzett munkálatokkal, melyek a temető jó irányú változásához vezettek mind a kinézet, mind a működés szempontjából.”

A polgármesteri hivatal azt is közölte válaszában: „Nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, mely szerint műemlék sírok/sírépítmények, helyére mások kerülnek, valamint teljesen alaptalan az az állítás is, hogy ezek darabjait nyersanyagként felhasználják” új síremlékek alapozásánál.

A Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság korábban többször is felemelte a szavát a sírrombolások ellen, erről tájékoztatták Füzes Oszkárt, Magyarország Bukaresti nagykövetét, és Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is szóvá tette az ügyet Sorin Apostu kolozsvári polgármesternél.

Füzes Oszkár tavaly októberi kolozsvári látogatása alkalmával elmondta: gyakran tesznek diplomáciai lépéseket a sírrongálások megakadályozása végett a román kormánynál és a kolozsvári önkormányzatnál is, ennek ellenére a helyzet egyre rosszabb.

A Házsongárd Alapítvány több száz történelmi síremlék műemlékké nyilvánítását is kezdeményezte. Jelenleg mintegy kétszáz síremlék vár arra, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világörökség részeként védetté nyilvánítsa, a procedúra azonban még évekig elhúzódhat.

Semjén: zökkenőmentesen halad az egyszerűsített honosítási eljárás

Zökkenő- és problémamentesen halad az egyszerűsített honosítási eljárás, az első héten mintegy ötezer kérelem érkezett - számolt be Semjén Zsolt a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi fővárosi ülésén.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a legtöbb kérelmet Csíkszeredáról, Kolozsvárról, Szabadkáról és Beregszászról nyújtottak be. Panaszt sehonnan nem jelentettek, mindenhol pozitívak a tapasztalatok - emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki értékelése szerint az államigazgatás és a kommunikáció egyaránt ötösre vizsgázott.

Kitért arra is, hogy a határon túli magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból "óriási nyomás alatt van."

Mint mondta, a közelgő népszámlálásoknál minden segítséget megadnak majd a magyar identitás megerősítésére, de ennek ellenére feltehetőleg kedvezőtlen számok lesznek a magyarságot illetően. Ha megakarjuk tartani a határon túli magyarságot magyarságában - ami pedig a magyar állam alapvető küldetése -, akkor ehhez nagyon erős impulzust adni, s ez nem merülhet ki kizárólag különböző támogatási formákban - hangsúlyozta. Ez az erős impulzus az állampolgárság - fogalmazott a kormányfő helyettese, megerősítve azt a korábbi álláspontját, hogy egy magyar állampolgárság van.

Semjén Zsolt az ülésen üdvözölte, hogy Traian Basescu román államfő kihirdette a tanügyi törvényt, amely - mint mondta - nagyon fontos előrelépés a magyar iskolarendszer, a magyar iskolaügy szempontjából. Jelezte, Magyarország támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását.

A miniszterelnök helyettes kitért a Bethlen Gábor Alap létrehozására is, amely a határon túli magyar támogatásokat fogja össze. Kiemelte az egyértelmű működési rendet, a pontos és szigorú elszámolást. Hozzátette: az alap által megnyílik a lehetőség az uniós források hatékony felhasználására is.

A támogatáspolitika irányvonalát a Magyar Állandó Értekezlet szabja meg, az egyes szakterületek prioritásait szakbizottságok rögzítik majd. Ezután az alap megfogalmazza a költségvetési javaslatát, amelyről háromtagú bizottság dönt; a testület tagjai: Semjén Zsolt, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára, és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az oktatási és kulturális szakbizottság elnöke Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lett, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság élére Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár, a külügyi és jogi szakbizottság elnöke Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára, míg a szórvány szakbizottság élére Répás Zsuzsanna került.

A jövőben áttekintendő és megvitatandó témák között említette autonómiatörekvéseket, az egyszerűsített honosítási eljárást, az uniós lehetőségeket, az egységes kárpát-medencei magyar oktatási stratégiát. Feladatként jelölte meg az egységes szórványstratégia megalkotását, a moldvai csángók helyzetének áttekintését, a kárpát-medencei gazdasági térség, és a magyar gazdaságpolitikai összefüggéseket a Széchenyi-terv tükrében.

Szólt arról is, hogy a tavasz folyamán valamennyi vegyes bizottság ülést tart. Megjegyezte: különösen a szlovák-magyar és az ukrán-magyar vegyes bizottságra koncentrálnak.

Azzal kapcsolatban, hogy "egyes balliberális médiumok" az egyszerűsített honosítási eljárás gördülékeny megvalósítását célzó dél-amerikai útjának közpénzügyi vonzatát firtatták, kijelentette: az út egyetlen fillér közpénzbe és napidíjba nem került, az ottani barátai meghívására utazott Paraguyba.

Schöpflin György volt az Európai estek meghívottja

A média működése révén egyfajta külön hatalmi ágat képvisel az államon belül, a budapesti kormánynak pedig kötelessége ezt a hatalomgyakorlást a köz javának érdekében szabályozni – jelentette ki Schöpflin György európai parlamenti képviselő Kolozsváron a nemrég megszavazott és a nyugati sajtóban nagy visszhangot keltő magyar médiatörvény kapcsán.

A magyarországi politikus Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő meghívására a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyben tartott előadást csütörtök este Magyar országimázs: alkotmányozás, médiatörvény, határon túli magyarok címmel. Schöpflin arról tájékoztatta a közönséget, hogy Magyarország alkotmánya szerkezetileg nem változott a kommunista rendszer kezdete óta.

Véleménye szerint a magyarországi rendszerváltás nem hozott érdemi változást e téren, ezért a jelenlegi alkotmányozási folyamat gyakorlatilag a rendszerváltás beteljesülésének tekinthető. A képviselő elmondása szerint a vitát szító jogszabály az érvényben levő európai médiatörvényekből merítkezik, az ellene beindult sajtólavinát pedig az európai baloldal útkeresésének eszközeként látja, amely számára a médiatörvény kiváló ürügy volt, hogy politikai ellenfeleire csapást mérjen.

A határon túli magyarok helyzetével kapcsolatosan Schöpflin úgy vélekedett: a mindenkori magyar kormány feladata, hogy a határon kívül, a magyar kisebbségi sorsban élőkkel éreztesse törődését. „Szeretném, ha elindulna egy folyamat, amelynek eredményeként a határon túli magyarok egyenlő félként jöhetnek Magyarországra. Ennek a folyamatnak egy rendkívül fontos állomása a könnyített honosítási eljárás” – nyilatkozta a képviselő. Ugyanakkor megemlítette a franciák „frankofón” ötletét, amelynek vázára egy magyar változatot lehetne felépíteni: létre lehetne hozni egy „hungarofóniát”, amely lehetővé tenné a nagy magyar beszélgetést, függetlenül attól, hogy ki milyen szinten beszéli a magyar nyelvet, létrejöhetne egy határokon átívelő magyar tudat.

Az előadást követő beszélgetés során a két képviselő, a hallgatóság kérdéseire válaszolva elutasította azt a véleményt, mely szerint az Európai Unió magyar elnöksége nem tartja szem előtt a kisebbségi kérdést. Sógor Csaba szerint az EU-elnökség idején Magyarország legfontosabb feladata, hogy a lehető leghatékonyabban együtt dolgozzék a többi tagállammal és összehangolja azok minisztereinek, kormányainak a munkáját. Az elnökség idején Magyarországnak olyan környezetben kell dolgoznia, ahol a többség nem kellően érzékeny a kisebbségvédelmi témákra, ezért a kisebbségi ügyet csomagolva érdemes tálalni – hangsúlyozta az erdélyi magyar képviselő, aki szerint ebben a fél évben Magyarországnak lehetősége van olyan tőkét felhalmozni, amely segítheti a jövőbeni kisebbségvédelmi munka előrehaladását.

Sógor Csaba hangsúlyozta: a kisebbségvédelmi témákat a magyar–román kapcsolatok miatt is óvatosan kell érinteni. – Hosszú idők után jelenleg jó úton halad Románia és Magyarország együttműködése, de vannak olyan kényes témák, mint a közös történelmi múltunk megítélése, vagy akár a területi és kulturális autonómiák, amelyek a két ország kapcsolatában könnyen törést hozhatnak. Akkor tudunk kisebbségvédelmi témákban is sikeresek lenni, ha meg tudjuk őrizni a párbeszédet.

Tőkés László „a balliberális tábort és lakájmédiáját” bírálja

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre. Tegnapi közleményében az erdélyi politikus emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor 2005 júliusában Tusnádfürdőn azt mondta: „számos példáját láttuk a 20. században, amikor a magyar baloldal rárontott saját nemzetére.”

Tőkés szerint Orbánból „a próféta beszélt”. „Ugyanis most, amikor az új nemzeti kormány végre teljes erővel újból hozzáláthatott a trianoni-kommunista múlt romjainak az eltakarításához és ama fájdalmas emlékű, (2004) decemberi népszavazás jóvátételéhez – a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők, az új magyar médiatörvény ürügyén, ismét rárontottak saját országukra és nemzetükre.”

Az EP-alelnök szerint a Magyarországon „teljességgel hitelét vesztett balliberális tábor és lakájmédiája – jobb híján – most az országhatárokon kívül kísérel meg teret nyerni, látványos módon a törvény ellen hangolva a nemzetközi közvéleményt és össztüzet zúdítva az európai elnökséget alighogy átvett Magyarországra, Orbán Viktor néppárti miniszterelnökre és az általa vezetett nemzeti kormányra”. Ebből a támadókampányból kiveszi a részét „az RMDSZ bukaresti pártsajtója és annak tudósítói holdudvara is”.

„Az Új Magyar Szó, valamint a Népszabadság és a Népszava tudósítói, továbbá az Országos Audiovizuális Tanács RMDSZ által kijelölt tagja »szakmányban mocskolják« az Orbán-kormányt, maguk is tápot adva az Európai Unió szintjére emelkedett, nemtelen propaganda-hadjáratnak” – olvasható a közleményben. Kitért arra, hogy kedden az EP liberális frakciója rendkívüli közmeghallgatást tartott Brüsszelben a magyarországi sajtószabadságról.

„A sürgősséggel összehívott rendezvényhez olyan politikai közszereplők adták a nevüket, mint Guy Verhofstadt, a liberális parlamenti csoport elnöke és Neelie Kroes európai adatvédelmi biztos” – fogalmazott Tőkés László. Szerinte a médiabeli monopóliumát elveszítő balliberális hatalmi elit elkeseredett ellentámadásáról van szó a kétharmados Orbán-kormányzat ellenében, mely törvényes úton kíván rendet teremteni és egészséges egyensúlyt kialakítani a közszolgálati médiumok területén.”

*******
Elutasítja a néppárti EP-frakció a vádakat

Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója elutasítja a magyar kormánnyal szemben a médiatörvény miatt elhangzó, „politikailag motivált" vádakat – hangsúlyozta tegnap Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú frakció francia vezetője.

A politikus utalt arra, hogy az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja azt, hogy a törvény összhangban van-e az uniós joggal. A néppárti képviselőcsoport bízik abban, hogy ha a médiatörvény egyes elemeit meg kell változtatni, azt Magyarország meg fogja tenni, miként azt Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette.

Mázolás és ami mögötte van

Graffitiket mázoltak a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének kerítésére. A hírt minden román hírügynökség közölte – igaz, eléggé szűkszavúan. Talán érdektelen is lenne – azaz nem bírna hírértékkel – az esemény, ha nem a bukaresti magyar nagykövetségről lenne szó, ha nem éppen a schengeni térséghez való csatlakozás valószínűsített elmaradása uralná a közbeszédet, s nem éppen a bűnbakkeresés folyna a kívülrekedés miatt. Számomra azonban nem a történés, annak tálalása a figyelemfelkeltő, hanem a hírhez kapcsolódó kommentek tartalma.

Az egyik magán hírügynökség honlapján olvasni: „Ez az első jó hír mára”, no meg az, hogy „Halál a magyarokra, ezt kívánom, míg ki nem szállnak a kormányból, halált a magyarokra”. Míg az első beszólás akár szórakoztatónak is mondható, a második aggasztó. Aggasztó egyrészt azért, mert még mindig vannak olyan románok, akik hajlamosak minden bajukért a magyarokat okolni. Másrészt azért aggasztó, hogy a véleményüknek nyíltan hangot adhatnak, teret biztosítanak számukra. A sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága mögé takarozva nem kellene, nem szabadna gyűlöletet szítani, népcsoportok kiirtását követelni. Az egyik népszerű hírtelevízió honlapján is számos gyűlölködő hozzászólás olvasható. Többek között az, hogy a románoknak semmi közük a mázoláshoz, hiszen a magyarok semmitől sem riadnak vissza azért, hogy áldozatnak tüntessék fel magukat. S előjöttek a korábban elfeledettnek hitt érvek is, miszerint a restitúciós törvények alkalmazása révén a magyarok Erdélyt akarják ellopni a románoktól, hogy a hunok utódai a székelyek, akik tulajdonképpen románok. Más azon a véleményen van, hogy a szóban forgó graffiti igazi műalkotás.

S nem marad el az ellenreakció sem: egy magyar nevű bejegyző – kevés kivétellel – tolvaj és buta nemzet tagjainak nevezve a korábbi bejegyzések szerzőit, megjegyezve, hogy nem lenne semmi keresnivalójuk az Európai Unióban.

A történés, no meg az ahhoz fűzött kommentárok, megjegyzések azt jelzik, hogy nincs minden rendben a román–magyar viszonyban, a románok és a magyarok között. Érthetetlen, hogy a húszmilliós románság miért retteg a másfél milliós erdélyi magyarságtól, állandó ellenséget látva benne, minden baj forrását fedezve fel a magyarokban.

A tapasztalatok szerint az egymásra mutogatás, az ellenségkép-keresés a nehéz gazdasági és szociális viszonyok között erősödik, s a magyarság megítélésének az sem kedvez, hogy az ország leggyatrább megítélésű kormányának tagja az RMDSZ.

A kommentekből az is kiderül, hogy a véleményt nyilvánító románok többségének baja van a kisebbségekkel, nem tudja elfogadni a nyelvi, kulturális másságot – legalábbis ha az magyar. De a román politikumnak is meggyűlt a baja a kisebbségekkel: a francia vétó a schengeni övezethez való csatlakozás kérdésében éppen a Franciaországot (is) elárasztó romániai romák helyzetének rendezetlenségének köszönhető. De nem tartom kizártnak, hogy a francia elnök magyar és görög-zsidó gyökereit is felróják előbb-utóbb...

Aki nagycsaládban nőtt fel, az tudja: mindig a nagyot szidják, de aztán a kicsi viszi el a balhét. Most mi vagyunk a kicsik.

Együtt emlékeztek a székelyföldi megyék elöljárói Madéfalván

Először emlékezett a három székelyföldi megye, Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának elnöke közösen az 1764-es madéfalvi veszedelemről.

A fagyos idő ellenére számos politikus, helybéli és Csángóföldre elszármazott csíki látogatott el a madéfalvi emlékműhöz, ahol arra emlékeztek, hogy 247 éve történt a madéfalvi veszedelemként emlegetett tömeggyilkosság, amelyet az osztrákok követtek el a csíki falucskában, ahol akkor összegyűltek a székely vezetők. Az ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert, köztük ártatlan gyermekeket és aszszonyokat mészároltak le. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött el a székelyek kivándorlása Moldvába. A vérengzés emléke még ma is él nemcsak a madéfalviak, de a Csángóföldre került magyarok körében is.

Pénteken több mint százan gyűltek össze az emlékműnél, hogy leróják tiszteletüket a tömeggyilkosságban elhunytak előtt. Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter beszédében elmondta, bár az emberiség különböző népcsoportjai gyakran törtek egymásra azért, hogy földet, erőforrásokat szerezzenek, hogy megszüntessék egy nemzet önazonosságát vagy elvegyék szabadságát, a madéfalvi veszedelemhez fogható mészárlásra ritkán volt példa. „Voltak olyan harcok, amelyeket nem lehetett háborúnak nevezni, így 1764 sem nevezhető egyenlő felek küzdelmének, hiszen védtelen, alvó székely családokra törtek rá” – fogalmazott a tárcavezető. Kelemen szerint múltunkból le kell szűrni a tanulságot: nem szabad kompromisszumot kötnünk, ha szabadságunkról, értékeinkről, önazonosságunkról van szó, illetve soha nem fordulhatunk egymás ellen.

„Az, aki a határon áll, mindig jobban ki van téve a támadásoknak. A székely ember mindig a határon állt, még most is, amikor nem fegyverekkel harcolunk” – mondta a politikus. A megemlékezésen felszólalt Balogh György csíkszeredai konzul is, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy több évszázada azért harcoltak a magyarok, mert elvették tőlük a szabadságukat. Fontos ezért, hogy a jövőben egy nemzetként küzdjön a nép, hangsúlyozta a diplomata. Gyerkó László szenátor a jelen döntéseinek fontosságáról beszélt. „Történelmünket mi alakítjuk, döntéseink befolyásolják jövőnket, és erre a legaktuálisabb példa az oktatási törvény” – jelentette ki a honatya.

Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök kifejtette, bármi is történt közel 250 éve, nem vehették el a magyaroktól nyelvüket, kultúrájukat, és ez a kitartás feljogosítja a székelyeket a magyar állampolgárságra. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök arra buzdította a jelenlévőket, vigyék előre együtt a Székelyföld ügyét. „Székelyföld ne azoké legyen, akik kigúnyolják, hanem azoké, akik szeretik ezt a tájat, az itt lakó embereket. Ne azoké legyen, akik fékezik a szántóföldek, a legelők és az erdők visszaadását, hanem azoké, akik megművelik azokat, akiknek nem szégyen a kétkezi munka. Székelyföld ne azoké legyen, akik Bukarestbe viszik az adónkat, hanem azoké, akik itt termelik meg az anyagi javakat. Ne azoké legyen, akik a sót, a borvizet, az erdőt elveszik előlünk, hanem azoké, akik kitermelik az altalajkincseket és újraültetik a letarolt hegyoldalakat.

Székelyföld ne a nyakunkra ültetett ellenőrző szerveké legyen, hanem azoké, akik akkor is szeretik, amikor nem könnyű szeretni. Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne” – hangoztatta az elöljáró. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelem ismétli önmagát, hiszen úgy, ahogy közel 250 éve saját vezetőket akartak a székelyek, ma is ragaszkodnak hozzá, hogy saját soraikból válasszák tisztviselőiket. „Számunkra Madéfalva az együvé tartozás, a jó- és balsors közös vállalásának, a székely múlt ismeretének, szimbólumaink és emlékhelyeink tiszteletének, az elveink mellett a végletekig való kitartásnak, jogaink érvényesítésének, a személyes és közösségi áldozatvállalásnak, az állhatatosságnak a jelképe” – öszszegzett az elöljáró.

Az idei megemlékezés a madéfalvi római katolikus templomban kezdődött, ahol a Zöld Péter Általános Iskola tanulói mutattak be ünnepi műsort. A műsorral egybekötött szentmisén a madéfalviak és meghívottaik mellett csángók és hagyományőrző huszárok voltak jelen. A Siculicidium emlékművénél tartott ünnepi beszédek között szavalat és csángó asszonyok kórusának éneke hangzott el. Ezt követően került sor a koszorúzásra, amely a székely himnusszal kezdődött és a magyar himnusszal zárult. Az emlékműtől az ünnepség résztvevői a helyi iskolába vonultak, ahol a Forradalom és szabadságharc 1848–1849 című vándorkiállítást tekinthették meg.