80 éves az Ezer Székely Leány Napja

Július 2-án szervezi meg a 80 éves Ezer Székely Leány Napját, a székely viselet, a tánc, a dal és az imádság ünnepét Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint Hargita és Kovászna Megye Tanácsa Csíksomlyón.

A Csíkszeredai Városháza gyűléstermében június 29-én sajtótájékoztatón ismertették a 80 éves Ezer Székely Leány Napja szervezői a rendezvény előkészületeit, programját, és bemutatták azt a két esketési széket, amelyet annak a településnek ajánlanak fel, ahonnan a legnagyobb számban érkeznek székely ruhás résztvevők az eseményre.

A sajtótájékoztatón a szervezők részéről jelen volt Ráduly Róbert Kálmán és Antal Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint alpolgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, András Mihály és Füleki Zoltán a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, illetve aligazgatója.

A tavalyi Ezer Székely Leány Napjának díjazottja Csíkszentlélek község volt, innen érkezett ugyanis a legnagyobb számú székely ruhába öltözött résztvevő, akik elnyerték az adománylevél kíséretében átadott esketési székpárt. A község idén az esemény tiszteletbeli házigazdájának szerepét tölti be. Csíkszentlélek képviseletében a sajtótájékoztatón jelen volt Pál Péter polgármester, valamint Szabó László és Szabó Júlia, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai, akik 2010-ben a mindszenti hagyományőrző csoportot vezették, és a díjként elnyert esketési székpáron fogadtak egymásnak örök hűséget ez év májusában. A Csíki Anyák Egyesülete is szervezőként vesz részt a szombati eseményen, az egyesületet a sajtótájákoztatón Tiboldi Bea elnök képviselte.

Antal Attila alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, 80 év távlatából érdemes az Ezer Székely Leány Napja szervezésének azokkal a vonatkozásaival is foglalkozni, amely az esemény kiindulópontját jelentették, amelyek életre hívták azt.

– Nem lehet gépiesen ismételni minden évben ugyanúgy az eseményt, ki kell találni mindig mire van aktuálisan szükség, igény – mondta az alpolgármester. Ennek tükrében gazdagodott az esemény az elmúlt években a legnépesebb résztvevővel érkezett település díjazásával, és előtérbe helyezték a viselet történetét és sajtátosságait is. Mint elhangzott, az utóbbi időben jelentős előrelépés történt a népzene kutatásában, sokkal többen és szakavatottabban folgalkoztak népzenével, mint a viselettel. Ezért fektetnek idén nagyobb hangsúlyt a viseletre: tavalyhoz hasonlóan megszervezik az autentikus viseletek vetélkedőjét, és díjazzák a legértékesebbeket, legszebbeket. Az idei rendezvény meghívottja Kallós Zoltán néprajzkutató, a népviselet szakértője, akit felkértek arra, hogy zsűrizze a népviseleti versenyre benevezett székely ruhákat. András Mihály felkérte az esemény résztvevőit, hogy keressék elő, viseljék és mutassák be szombaton legszebb viseletüket. Mint elmondta, ezzel is a népviselet romlásnak indulását szeretnék visszafogni. – Értékes darabokat szeretnénk látni, és a későbbiekben ezeket újra elkészíteni – mondta Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója.

Hargita Megye Tanácsa is bekapcsolódott az Ezer Székely Leány Napjának szervezésébe és anyagi támogatásába.

– A lentről jövő kezdeményezésekkel lehet élő, működőképes közösségeket létrehozni. Ilyen jó kezdeményezése volt Csíkszereda önkormányzatának, hogy felkérte az önkormányzatokat, így Hargita és Kovászna megye tanácsát is, legyenek partnerek az esemény szervezésében. Nemcsak stratégiákra, beruházásokra és fejlesztésekre van szükség Székelyföldön, hanem közös ünneplésre, a közös értékek felvállalására is – mondta a sajtótájékoztatón Borboly Csaba tanácselnök.

Pál Péter csíkszentléleki polgármester nagy megtiszteltetésnek nevezte azt, hogy a 80 éves Ezer Székely Leány Napja házigazdái lehetnek, ugyanakkor, mint elmondta, nagy felelősséget is jelent számukra, mivel példát szeretnének mutatni a többi székely településnek, hogy nemcsak a település mérete számít, hanem az ottélők lelkesedése és hagyományőrzése is. Idei céljuk, hogy minden nyolcadik, tehát összesen 250 személy vegyen részt Csíkszentlélekről a csíksomlyói ünnepségen. Idén ők állítják az aranykaput, valamint bográcsolással is készülnek.

Füleki Zoltán szervező azoknak a résztvevőknek a számát ismertette, akik szervezetten jelentkeztek be a rendezvényre. Mint elmondta, idén 48 településről jelentkeztek be résztvevők, 34 fellépő csoport lesz 1 220 fellépővel. Velük együtt összesen 1 724 szervezetten bejelentkezett résztvevőt tartanak számon, de ennél sokkal több tényleges résztvevőre számítanak. Kovászna megyéből 200 résztvevő jelentkezett, Marosvásárhelyről a Napsugár együttes, Mezősámsondról a citerazenekar vesz részt, de érkeznek kibédi és nyárádszeredai résztvevők is. Különleges résztvevői lesznek az idei rendezvénynek a Szeben megyei oltszakadátiak, akik minden hétvégén viselik gyönyörű, hétféle viselettípusukat, amelyeket érdemjeik szerint kapnak meg a település lakói.

Füleki megköszönte az önkormányzatoknak a szervezéshez való pozitív hozzáállásukat, akik sok esetben a csoportok beszállítását is felvállalják. A szervező arra kérte a városban gépkocsikkal közlekedőket, legyenek türelemmel az ünnep napján, kerüljék el a Szék útját és a felvonulási pontokat (Szentlélek utca, Brassói út, Nagyrét utca). Az aligazgató elmondta, az eseményt, az időjárási viszonyoktól függetlenül, mindenképpen megtartják.

A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Boros Károly felcsíki főesperes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke celebrálja. Az esemény meghívottja Berecz András ének- és mesemondó, akitől a jó hangulat biztosítását remélik a szervezők.

A Csíki Anyák Egyesületének képviseletében Tiboldi Bea elnök elmondta, a pünkösdi búcsú mintájára az Ezer Székely Leány Napján is szolgálatot vállalnak a Nyeregben felállított CsAkEgy sátorban, ahol a kicsinyeiket szoptatni, pelenkázni vágyó anyukákat, szülőket, nagyszülőket várják, de szívesen fogadják a megpihenni, eső elől félrehúzódni vágyó személyeket is.

A sajtótájékoztatót megelőző napon, június 28-án, kedd este mutatták be a Régi idők ezer leánya – Ezer Székely Leány Napja 1931–1940 között címmel készített dokumentumfilmet a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében. A Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának megbízásából és Hargita Megye Tanácsának támogatásával a Mementó Stúdió által készített dokumentumfilm az Ezer Székely Leány Napja kezdeti időszakát eleveníti fel.

A rendezvény programja:

8.30 – 9.00 óra – gyülekező a város bejáratainál (Szentlélek utca, Brassói út, Taploca utca)

9.00 óra – Ünnepélyes felvonulás a Szabadság térre

9.30 – 10.00 óra – Közös tánc a Szabadság téren, majd ünnepélyes felvonulás Csíksomlyóra

10.00 – 18.00 óra – Kézműves kiállítás és vásár a csíksomlyói Nyeregben

11.00 óra – Szentmise a csíksomlyói kegytemplomban, ünnepélyes felvonulás a rendezvány helyszínére, a Nyeregbe

13.00 óra – Ünnepi beszédek, résztvevők üdvözlése – Hármashalom-oltár

13.30 óra – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – I. rész

15.15 óra – Közös játék, tánc és táncház

16.00 óra – Az ezer székely leány viselete: a székely ruhás lányok megörökítése

16.15 óra – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – II. Rész

18.30 óra – Gálaműsor

20.00 óra – Táncház

Smaranda Enache indul a polgármesteri tisztségért Marosvásárhelyen

Semmiként nem tesz le Smaranda Enache arról, hogy 2012-ben függetlenként versenybe szálljon Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért. „Legyen tiszta: nem lépek vissza egyetlen magyar jelölt vagy az őt támogató politikai alakulat kedvéért sem. Még akkor sem, ha a hetek óta folyó érzelmi zsarolás fokozódik. Bizonyos személyek ugyanis azt próbálják elhitetni velem és a választókkal, hogy én megosztanám a magyar közösséget. Ez egyszerűen politikai infantilizmusra vall” – utasította vissza a vádakat a Krónika megkeresésére az ismert emberjogi harcos, aki már néhány hónappal ezelőtt bejelentette indulási szándékát.

Annak ellenére, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt már több nevet felemlegetett, Jakab István EMNT-elnök pedig egyenesen kizártnak nevezte, hogy leendő pártja egy román nemzetiségű jelöltet támogasson, a város magyarsága nem feledkezett meg arról a személyről, aki 1990-től errefelé, számos magyar politikust megszégyenítő módon, kiállt a kisebbségek jogaiért. „Nagyon sokan Smaranda Enachéban látjuk azt a személyt, aki képes legyőzni a jelenlegi polgármestert és az általa képviselt és felkarolt klikkrendszert” – jelentette ki a Krónikának Kincses Előd. Az ügyvéd-politikussal azonos véleményt képvisel jó néhány magyar értelmiségi, olyanok, akik az elmúlt hetekben különböző, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, majd az EMNT által szervezett nyilvános fórumon hallatták hangjukat.

„Azt szeretném, ha a magyar politikai pártok összefognának és támogatnának. Azt is el tudnám képzelni, hogy a jelenlegi városvezetés leváltásában érdekelt Nemzeti Liberális Párt is mögém sorakozzon fel” – adott hangot reményeinek a Pro Europa Liga társelnöke. Románia egykori finnországi nagykövete belátta, hogy normális körülmények között teljesen természetesnek tűnik, hogy minden párt ragaszkodjon a saját jelöltjéhez. „A demokráciában tökéletesen megérteném a politikusok makacsságát, azt, hogy mindenik ragaszkodik a saját jelöltjéhez. De lehetetlen nem észrevenni, hogy Marosvásárhely esete teljesen rendhagyó” – szögezte le. Kérdésünkre, hogy a kisebbségi jogokért folytatott húszéves küzdelme után nem érte-e hideg zuhanyként a magyar szervezetek és főként az EMNT ellenállása, Smaranda Enache nemmel válaszolt. Szerinte a jövő évi helyhatósági választásokig mindhárom párt kinövi „a mostani politikai infantilizmusát”, és belátja, hogy az ő személye jelenti a legnagyobb garanciát a polgármesteri szék visszaszerzésére.

„Évekkel ezelőtt a kolozsvári RMDSZ-ben is volt annyi bölcsesség, hogy amikor Gheorghe Funar megbuktatása volt a tét, nem indított saját jelöltet. Én nem mondom, hogy Dorin Florea egy Funar lenne, de mind gazdasági, mind művelődési vagy társadalmi szinten pontosan úgy lezüllesztette ezt a várost, akár Kolozsvár volt polgármestere” – vélekedett a nemrég Európai Polgár díjjal kitüntetett PEL-elnök.

Felvetésünkre, hogy ellendrukkerei leginkább azzal támadják, hogy semmiféle közigazgatási tapasztalattal nem rendelkezik, Smaranda Enache azzal érvelt, hogy a városházán több száz szakember dolgozik, akinek pontosan az a feladata, hogy igazgassa a települést. „Tapasztalatom nincs, de egy tiszta, a mostani maffiózó típusú városvezetéstől teljesen eltérő vízióm van. Olyan polgármester szeretnék lenni, mint egy évszázaddal korábban volt Bernády György. A város nagyköveteként járni a világot, pénzt szerezni, és öregbíteni Marosvásárhely hírnevét. Nem akarok tizenvalahány órákat a hivatalban tölteni, és politikai intrikákat szőni” – fejtette ki lapunknak Smaranda Enache. Példaként a szintén civilként pályára lépő Klaus Johannist hozta fel, akit matematikatanárként választottak meg, és aki Európa kulturális fővárosává futtatta fel a ma is rendkívül dinamikusan fejlődő Nagyszebent.
Amint arról korábban beszámoltam, az EMNT az RMDSZ-es Vass Leventét indítaná a polgármesteri tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben, az egészségügyi minisztériumi tanácsost az MPP is hajlandó lenne támogatni. Az RMDSZ még nem nevezett meg egyetlen potenciális jelöltet sem, mint nyilatkozták, a választmány fog ebben a kérdésben döntést hozni.

Vádemelés a gyulafehérvári rektor bántalmazói ellen

Többek között diszkriminációra való felbujtás miatt emelt vádat tegnap a Fehér megyei törvényszéki ügyészség Oláh Zoltán, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorának bántalmazói ellen. Ezzel a nyomozó hatóság gyakorlatilag elismerte, amit a másfél héttel ezelőtt történt incidens kapcsán bukaresti politikusok mindvégig cáfolni próbáltak, mégpedig hogy a teológia rektorát nemzetisége miatt verték meg.

A négy román férfi ellen közrendháborítás és erőszakos bűncselekmény miatt is vádat emeltek.
A nyomozati anyagból kiderül: a négy, erős alkoholbefolyásoltság alatt álló férfi egy „spontán botrány” nyomán inzultálta a Béke utca lakóit, miközben magyarellenes, „Ki a magyarokkal az országból!” jelszavakat skandáltak. Adela Corodeanu ügyészségi szóvivő az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a hátrányos megkülönböztetésre való felbujtáson kívül – amelyért a vádlottak hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot kaphatnak – a négy elkövető ellen rongálás, a közerkölcs és a közrend megsértése és csendháborítás miatt is vádat emeltek. Közülük három vádlott ellen ugyanakkor a vád jogi besorolását kiterjesztették az erőszakos bűncselekményre is.

Kiderült egyébként, hogy az elkövetők egyike hivatásos katona, a román hadsereg szerződéses viszonyban álló alkalmazottja. Különben a vádlottakat nem helyezték előzetes letartóztatásba, az ügyészség mindössze megtiltotta számukra, hogy a következő 30 napban elhagyják az országot. Mint arról beszámoltunk, június 19-ére virradóra a román fiatalok baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók az intézet egyik alkalmazottjának a férjét is leütötték, aki a rektor segítségére akart sietni. A bántalmazottak 11-12, illetve 7-8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek a bántalmazás során. Emlékezetes, a magyar külügyminisztérium megdöbbenését fejezte ki a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. A román külügy ugyanakkor az incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezetét „nem megfelelőnek” tartotta. Traian Băsescu államfő ugyanakkor úgy vélekedett: nem lehet magyarellenességről beszélni az ügyben, szerinte a támadóknak fogalmuk nem volt, hogy az áldozatok magyarok

Băsescu: az RMDSZ zsarolással érte el a regionális átszervezés elhalasztását

Az RMDSZ a politikai instabilitás veszélyével zsarolva utasította el az ország regionális átszervezését – jelentette ki Traian Băsescu államfő szerdán este.

Nem tartom korrektnek, hogy egy kisebbséget képviselő partner etnikai érdekektől vezérelve megakadályozza a többség számára kedvező folyamatokat. Ez politikai erkölcs kérdése. A magyar kisebbség is része ennek az országnak” – fejtette ki az államfő a 10TV televízióban, szerda este.

„A zsarolásnak is van határa” – szögezte le Băsescu, aki szerint az RMDSZ amiatt tanúsított ellenállást az átszervezés ügyében, mivel meg kívánja tartani a megyei tanácsokban meglévő erőfölényét, helyi tisztségekhez és klientúrákhoz ragaszkodik. Hozzátette: nem igaz, hogy elhamarkodott volt a közigazgatási átszervezési törekvés, hiszen arról régóta egyeztet a kormányfővel.

Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője „igazságtalannak” nevezte Băsescu vádjait. „Nem értem az államelnök urat. Amikor szükség volt a többségre a népszerűtlen intézkedésekhez, az RMDSZ jelen volt és tartotta magát az egyezséghez. (...) Az is zsarolás volt-e, amikor az RMDSZ Románia, uniós és NATO-csatlakozása mellett állt ki?” – fogalmazott Máté a NewsIn hírügynökségnek.

Mint ismeretes, az RMDSZ úgy döntött a hétvégén, hogy a regionális átszervezés elhalasztását kéri a kormánykoalícióban.

Tőkés László: nem belügy az etnikai jog

Túl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén – hangsúlyozta Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselő és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi Ügynökség részvételével hétfőn Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.

Az erdélyi képviselő felszólalásában rámutatott: az emberi – és kisebbségi – jogok Unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettől fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely „az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának” (7. alapelv), másfelől pedig „a belügyekbe való be nem avatkozásnak” (6. alapelv) a követelményei között áll fenn.

Vagyis, jelentette ki Tőkés László, azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az Uniónak nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja. Megítélése szerint a Liszszaboni szerződés jó kiindulópontként szolgál arra, hogy hosszabb távon egy kötelező jogi erővel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását képes lesz feltartóztatni, és az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben a sajátos értékek és identitások megőrzésének és integrációjának az alternatíváját fogja érvényre juttatni.

Ehhez viszont az Unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a „be nem avatkozás” dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésről és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az Unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettős mércét – szorgalmazta Tőkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges – tette hozzá.

A Liszszaboni szerződés utáni időszak nemzeti és nyelvi kisebbségeinek védelmét témaként körüljáró konferenciára a nemzetközi és az európai jog rangos szakértői kaptak meghívót. Kiemelt előadói között Martonyi János magyar külügyminiszter, Morten Kjaerum, az Alapjogi Ügynökség igazgatója, Stefan Oeter, az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvi Chartája szakértői bizottságának elnöke, Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselő, Bauer Edit felvidéki EP-képviselő és Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt.

Semjén Zsolt: nem mondunk le egyetlen magyarról sem

A Kormány támogatja a világban élő magyarokat – mondta el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán, a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülése után a Parlamentben.
A sajtótájékoztatón részt vett Répás Zsuzsa nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is, aki a hamarosan működésbe lépő, határon túli magyarok támogatását nyilvántartó rendszer működéséről közölt részleteket.

A mai ülésen számos kérdést tekintettünk át a nemzeti regisztertől kezdve az Európai Uniós elnökség ügyein keresztül a Betheln Gábor Alap támogatási rendszeréig – tájékoztatta a sajtó képviselőit Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes elmondta: a nemzeti regiszter szeptemberben indul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium koordinálásával. 2500 magyar szervezet címét ismerjük, melyeken keresztül el fogjuk tudni érni az egész világ magyarságát, és az emigrációban élők nem csupán magyarul, hanem angolul, majd később spanyolul is megkapják az üzenetet. A magyar nemzet történelmi okokból kifolyólag világnemzet lett - folytatta -, mely nem csak Magyarországon és a Kárpát-medencében él, hanem szétszórva az egész világban. Nem mondunk le egyetlen magyarról sem, azokról sem, akik az emigráció harmadik-negyedik nemzedékében már nem tudnak magyarul - húzta alá a politikus.

Semjén Zsolt felkérte a tárcákat, hogy belátható időn belül készítsék el azt a jogszabályi kört, melyek a határon túl élő, de immáron magyar állampolgárságú emberekre vonatkozhatnak. A jogszabályok áttekintése után pedig szeretnék, hogy ezekből a támogatási formákból a határon túlról is részesülhessenek. Hozzátette: a nemzeti regiszter tekintetében a tárcák elkészítik a nyár folyamán azokat az üzeneteket, amelyeket saját területükről az egyetemes magyarság felé szeretnének eljuttatni.

Semjén Zsolt megragadta az alkalmat arra is, hogy kifejezze szolidaritását és együttérzését a gyulafehérvári katolikus teológia rektorával, akit brutálisan bántalmaztak magyarsága és egyházhoz tartozása miatt. Ezért is fontos, hogy ezen szolidaritási gesztussal minden magyar érezhesse, hogy egy egyetemes magyarság áll mögöttük – hangoztatta. Répás Zsuzsa kitért az Ulicsák Szilárd miniszteri biztos által bemutatott, a Bethlen Gábor Alap keretében működő nyilvántartási rendszerre is. Ennek lényege - mondta el az államtitkár -, hogy minden olyan támogatás, ami a határon túlra megy, megtalálható lesz benne. Arra hívtuk fel a tárcák figyelmét, hogy a náluk lévő határon túli támogatásukat tegyék elérhetővé a nyilvántartási rendszerben, ahol egy hozzáférésen kersztül látni fogják az egész támogatási rendszert, a többszörös támogatás elkerülése érdekében – közölte.

Répás Zsuzsa megjegyezte, hogy a szerver és a program indulásra készen áll, hogy a korábban már létező, ám kihasználatlan nyilvántartási rendszer elkezdhesse működését.

Az európai elnökség eredményeiről a bizottság ülésén Ódor Bálint helyettes államtitkár számolt be - ismertette a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: elsősorban a kulturális sokszínűség témájában értünk el eredményeket, valamint a nemzeti kisebbségek védelme is hangsúlyosabban szerepel az Alapjogi Chartában és a jogi elvek között is.

Újságírói kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elmondta, hogy Magyarország új alkotmányából következően természetes, hogy a határon túli magyarságnak lesz választójoga, egyszerűen azért, mert a magyar állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A legtöbb szakértő mindenhol az egységes pártlistát preferálja, amire országtól függetlenül, bárhol lehet majd szavazni. Ennek előnye, hogy az egyetemes magyarság jobban megélhető, a választás lebonyolítása pedig egyszerűbb - szögezte le. Egy másik kérdésre válaszolva a miniszterelnök helyettes közölte: Magyarország mélységesen elkötelezett Románia és Bulgária schengeni csatlakozása iránt, és prioritásként kezeli azt.

Az RMDSZ területi vezetői nem támogatják Băsescu elképzelését sem

Nem értenek egyet a Traian Băsescu államfő által a parlamenti pártokkal való keddi konzultáción felvetett régióátszervezési lehetőséggel az erdélyi és partiumi RMDSZ-szervezetek vezetői. Mint ismeretes a kormánykoalíció pártjainak vezetőivel folytatott kedd délutáni, zárt ajtós megbeszélésen az államelnök valamelyest engedett a nyolc nagymegyés elképzelésből, és kilátásba helyezte, hogy ezek mellett Hargita és Kovászna megye a közigazgatási átszervezés után is önálló megyeként működjön.Abba azonban már forrásaink szerint Băsescu sem menne bele, hogy a két székely megye egy régiót vagy megyét alkosson.


Az Erdélyi Magyar Televíziónak Markó Béla miniszterelnök-helyettes is megerősítette. Közölte, bár a nagyobbik kormánypárt változatlanul ragaszkodik az „óriásmegyék” gondolatához, e pillanatban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást a Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné státusát. Markó érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség. „Ennek a megoldásnak amennyi előnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy elemeznünk kell” – mondta az ETV-nek a volt szövetségi elnök. Mint azt megírtuk, a két székely megye megmaradásával az ottaniaknak nem kellene más, román többségű megyékkel viaskodniuk egy nagyrégióban, viszont a szintén jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium és Maros megye „elveszne”.

Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki szintén részt vett a cotroceni-i tanácskozáson – ugyanakkor azt mondja, nem tekinthető konkrét javaslatnak az államfő által megfogalmazott gondolat. A Krónika kérdésére arra is kitért, hogy Băsescu nem jött konkrét térképpel, szövegtervezettel, ezért az általa meglebegtetett verzió szerinte nem tekinthető hivatalos álláspontnak. Ugyanakkor Máté megerősítette, az RMDSZ számára a szövetség által javasolt 16 régiós felosztás tekinthető elfogadhatónak, de a közigazgatási átszervezés témájában a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dönt majd szombaton Marosvásárhelyen. Ezt megelőzően a konzultáció résztvevői tegnap tájékoztatták az RMDSZ parlamenti frakcióit, pénteken pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) is összeül. Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a demokrata-liberálisok nem engednek, s kitartanak a 8 régió mellett, Máté András leszögezte: ez a forgatókönyv a koalíció végét jelenti.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap a frakciólülést követően leszögezte: nem kirakósjátékról, hanem elvi kérdésekről van szó, és bár a szövetség a koalíciós stabilitás megtartásában érdekelt, nem fogadhat el olyan megoldásokat, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek érdekeit. Arra a kérdésre, hogy abban az esetben, ha az RMDSZ szempontjait a PDL nem veszi figyelembe, kilépnének-e a kormányból, azt felelte: „bármi lehetséges.”

Magyarellenes hangulatkeltés?

Valamennyi területi vezető ellenzi a nyolcrégiós felosztást, és a băsescui kompromisszumtól is egyértelműen elzárkóznak. A székely megyék esetleges megmaradása esetén is „beolvasztásra” ítélt partiumi régió magyar elöljárói egyöntetűen elvetik az államelnöki „középutat”. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Băsescu elnök javaslata csak blöff. A politikus érthetetlennek tartja az államfő elképzelését, amely szerinte Románia alkotmányával sincs szinkronban. „Az alkotmány szerint Romániában községek, városok, ezen belül megyei jogú városok, illetve megyék vannak. Ha megalakul a nyolc tervezett nagymegye, Hargita és Kovászna mi lesz? Hacsak nem csinálnak belőlük várost, egyébre nincs lehetőség” – tette fel a kérdést az ügyvezető. Kifejtette: szerinte ez a mostani javaslat, éppúgy, mint a régiósítás terve egészében, csak arról szól, hogy társadalmi konfliktust gerjesszen. „Valójában itt magyarellenes hangulatkeltésről van szó” – jelentette ki Szabó Ödön, aki szerint az átszervezés csak megosztási kísérlet, mégpedig nem is az első. „Remélem, hogy az RMDSZ karakteresen ki fog állni saját elképzelése mellett, mint ahogy eddig is tette” – szögezte le Szabó.

Seres Dénes ellenzi a megyehatár-módosítást

A jelenlegi megyehatárok mindenféle módosítását ellenzi Seres Dénes parlamenti képviselő, a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet elnöke is. „Ha létrejönnének a nagymegyék, Szilágy elveszítené az identitását, és az ottani magyarság egy olyan közegbe olvadna be, amely semmilyen szempontból nem válna előnyére” – véli a honatya. A partiumi politikus szerint lehetséges, hogy a két székely megye számára örömteli a mostani javaslat, de Erdély és a Partium többi részének semmiképp nem elfogadható, és remélhetőleg az RMDSZ nem is megy majd bele ebbe a kompromisszumba.

Csehi Árpád: ne a politikum döntsön

Elfogadhatatlannak tartja Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácselnök is a régiók átszervezésének băsescui tervezetét. „Együttesen kell fellépnie ez ügyben a székelyföldi, a partiumi és a szórványmagyarságnak, hiszen csak együtt lehetünk erősek” – szögezte le az elnök, aki szerint a legjobb az lenne, ha megmaradna a jelenlegi megyefelosztás, és újragondolnák a fejlesztési régiók hatásköreit. Mint részletezte, igen szűk kompetenciákkal rendelkeznek a fejlesztési régiók, például érdemben nem szólhatnak bele környezetvédelmi, illetve vízgazdálkodási kérdésekbe. Utóbbi kapcsán azonban jó lenne, ha nagyobb hatáskörökkel rendelkeznének a fejlesztési régiók vezetői, hisz például az alföldi fekvésű Szatmár megyében gyakran okoz komoly gondokat a Túr, a Mázsa-patak, illetve a Kraszna áradása, azonban a helyi vezetőknek lényegében nincs beleszólásuk a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekbe.

Hozzátette: ha kolozsvári központtal egyetlen megyévé alakítanák a jelenlegi Északnyugati fejlesztési régiót, annak az lenne a következménye, hogy még inkább lassulna a fejlődése a gazdaságilag elmaradottabb részeknek, például Szatmárnak és Szilágynak. Csehi szerint ugyanakkor az esetleges régió-újjászervezésekkel kapcsolatban nem politikusoknak kellene dönteniük, hanem egy komoly, egyetemi tanárokból és szakértőkből álló gárdának, ugyanis nem garantált, hogy a választott vezetők döntései társadalmi és gazdasági szempontból jót hoznak az egyes térségek számára.

Borboly Csaba teljes egyetértést sürget

„Elfogadhatatlan a magyar megyék határainak átrajzolása, ezt még Ceauşescu sem merte megtenni” – szögezte le kérdésünkre Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének vezetője, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. Szerinte az egész erdélyi magyarságra gondolni kell egy közigazgatási átszervezéskor. „A román politikum gyakran összemossa a közigazgatási és a fejlesztési régiókat, holott ezt a két kérdést külön kell kezelni – magyarázta. – Az RMDSZ régióátalakítási terve nem a jelenlegi megyék megszüntetésére, hanem a jelenlegi fejlesztési régiók átalakítására vonatkozik. Nem ugyanaz a megyék közti fejlesztéspolitika és a megyék egyesítése.” Borboly szerint a közigazgatási átszervezés során megengedhetetlen az etnikai arányok megváltoztatása, és ezt Románia a nemzetközi egyezményekben is vállalta. A tanácselnök ugyanakkor hangsúlyozta, a régióátszervezéshez politikai konszenzusra van szükség a román pártok között is.

„A közigazgatási átszervezést egyetértésben kell végrehajtani, nem felelősségvállalással, hogy ne történhessen meg, hogy később újra módosítják. A tanügyi törvény a példa rá, hogy néhány héttel az elfogadása után egy független képviselő javaslatára változtattak rajta” – vallja Borboly, aki szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az RMDSZ-nek mindössze 7 százalékos jelenléte van a parlamentben, így az ellenzéki pártok „cinkosságával” a nagyobbik kormányzó párt a szövetség ellenében is végrehajthatja akaratát. „A romániai magyarság helyzete olyan, mint a vadkárok elleni védelem: a terményt mindennap őrizni kell a vadaktól, a magyarok érdekeiért is mindennap meg kell harcolni” – összegzett Borboly Csaba.

Tischler: ha nincs Székelyföld, csak rosszabb lehet

„Ha nem jön létre a Székelyföld fejlesztési régió, akkor bármilyen közigazgatási átszervezés csak rosszabb lehet a jelenleginél” – szögezte le érdeklődésünkre Tischler Ferenc, a háromszéki RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szerinte ha a három székely megye nem tud önálló entitásként együttműködni, akkor jobb, ha marad a jelenlegi régiós felosztás, mert az szerinte kiegyensúlyozott.

Marosban várják az SZKT-t

Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke nem kívánta kommentálni az államfő által felvetett kompromisszumos megoldást. Mint mondta, egy ilyen horderejű kérdésre nem lehet sajtóhír alapján reagálni. „Várjuk meg a hét végét, akkor majd a Szövetségi Képviselők Tanácsán mindenki kifejti a véleményét, és az RMDSZ csak azok után dönt” – nyilatkozta a politikus, aki egyben a megyei önkormányzat alelnöke is. Szerinte egyértelmű, hogy Hargita és Kovászna egységes képet alkot, viszont azon mindenképpen el kell gondolkodni, hogy Maros megyének a maga 39 százalékos magyarságával hol lenne a helye.

Tőkés: a magyarság nem hagyja magát

„Az erdélyi magyarság nem fogja hagyni, hogy mesterséges határokkal megváltoztassák a területi-etnikai arányokat” – jelentette ki Tőkés László, az EMNT elnöke az Academia Caţavencu hetilapnak adott interjúban, amelyet az EP-alelnök sajtóirodája juttatott el szerkesztőségünkbe. Tőkés úgy véli, a romániai magyarság legutóbb 1968-ban, az akkori megyésítéskor élt át hasonlót. „Akkor ugyanis az organikus regionális fejlesztés elvével ellentétesen mesterségesen alkottak meg olyan megyéket, mint Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros” – mondta Tőkés. Szerinte a Traian Băsescu államfő és a PDL által javasolt nyolc óriásmegye több a soknál, még Nicolae Ceauşescu volt román kommunista diktátornak sem volt mersze szétverni Székelyföldet, vagyis Hargita és Kovászna megyét. „Ha én moldvai, bánsági, erdélyi román vagy oltyán volnék, komolyan megsértődnék azon, hogy a területi-adminisztratív újjászervezés kapcsán egyfolytában csak a magyarokról szól a fáma, mintha Romániában csak a magyaroknak lenne regionális identitásuk” – szögezte le Tőkés a szatirikus kiadványnak.

Szász Jenő 12 régiót akar

Tizenkét régióban gondolkodik eközben Szász Jenő MPP-elnök, aki tegnap úgy nyilatkozott, nem attól oly szegény a Székelyföld, mert az itteni emberek nem dolgoznának, hanem azért, mert Bukarest túlságosan kevés pénzt oszt vissza. „Négy évvel ezelőtt egy statisztikát készítettem Székelyudvarhelyen, és arra a következtetésre jutottam, hogy három nagyvállalkozó több adót fizetett, mint amennyit Bukarest visszaosztott Hargita megyének. Ez sok mindent elárul” – tette hozzá Udvarhely volt polgármestere. Szerinte az ország és a román többség érdeke azt kívánná, hogy az erdélyi magyarok jól és főleg otthonosan érezzék magukat Romániában „Egy igazán demokratikus országban minket nem is neveznének kisebbségnek, hanem nemzeti közösségnek” – vallja Szász Jenő. Az MPP egyébként magyar összefogást sürget a közigazgatási átszervezés ügyében. Az alakulat Hargita és Kovászna megyei képviselőcsoportjai szerint a létfontosságú kérdésben meg kell kezdeni az egyeztetést a magyar pártok között. Szerintük együttes ülésen kellene elfogadniuk egy elvi állásfoglalást az ország közigazgatási átszervezéséről, és határozatot kellene hozniuk a helyi népszavazás kiírásáról. A referendumon azt kérdeznék, hogy akarják-e, hogy a közigazgatási átszervezés során létrejöjjön a Székelyföld mint önálló közigazgatási egység az SZNT törvénytervezetében leírt határokkal, illetve hatáskörökkel.

Enache: vissza a történelmi régiókkal

„Ne kezdjünk új régiókat kitalálni, hanem állítsuk vissza azokat, amelyek több évszázad alatt, természetes módon alakultak ki” – fejtette ki Smaranda Enache, aki szerint a történelmi hagyományok mellett az etnikai és a nyelvi szempontokat is figyelembe kellene venni. A Pro Europa Liga elnöke arra is kitért, hogy miközben a hatalom a regionalizálásról beszél, egy szó sem ejt arról, hogy ezeknek a régióknak saját parlamentre lenne szükségük, ehhez pedig számos törvényt meg kellene változtatni. A regionalizáció decentralizációt is jelent, hívta fel a figyelmet Enache, mondván, hogy a civilizált Európában ez azt jelenti, hogy egy-egy régió a maga döntése alapján szervezheti meg a gazdasági és társadalmi létét. Megítélése szerint hat régióra kellene osztani Romániát: Erdély, Bánság, Olténia, Moldova, Munténia és Dobrudzsa. Ezeken belül kisebb, úgynevezett alrégiókat vagy kisrégiókat lehetne létrehozni, amelyek között a Székelyföld is helyet kapna.

Băsescu kompromisszumot sürget

Traian Băsescu államfő tegnap a közszolgálati rádiónak nyilatkozva ismét a kompromisszum szükségességét hangoztatta, leszögezve: óriási lehetőséget szalasztana el a PDL, ha nem fogadna el egy kompromisszumos megoldást a régiók átszervezésére vonatkozóan. Kijelentette: a kompromisszumra szükség van, hogy felszámolják a megyékben burjánzó korrupciót és bürokráciát. Kijelentette: az RMDSZ „aberráns” megoldásokat is felvázolt, de olyanokat is, amelyekről lehet tárgyalni. Cáfolta egyúttal, hogy az általa felvázolt terv a magyarlakta régiók etnikai arányainak megváltoztatását célozná. „Államfőként tiszteletben kell tartanom a nemzetközi jogot. Románia az általa aláírt egyezményekben vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, így azt is, amely tiltja a közösségeik felszámolását” – hangoztatta az elnök. Leszögezte: meg kell találni az eszközöket, amelyek révén a régiók határainak átrajzolásáról szóló törvény átmehet a parlamenten. Közben az ellenzék is szeretné elnyerni az államfői tervet ellenző RMDSZ és a kisebbségi frakció jóindulatát: az USL pártszövetség társelnöke, Victor Ponta PSD- és Crin Antonescu PNL-elnök levélben fordult a szövetséghez és a kisebbségekhez, amelyben tárgyalásra hívja őket a régióátszervezés és a választási törvény témájában.

A Gernyeszegi Teleki-kastély

Hamarosan kiürül a fél évszázada tbc-preventóriumként használt gernyeszegi Teleki-kastély. Az egészségügyi tárcától a Maros megyei kórház fennhatósága alá került hetvenágyas intézmény Marosvásárhely meggyesfalvi negyedébe, a volt szakmai betegségek kórházába költözik át. Közben folynak a találgatások arról, mi lesz a 18. században épült, lelakott impozáns épülettel és a körülötte elterülő hatalmas parkkal.

A leszármazottaknak egyelőre nincs konkrét elképzelésük a kastély jövőjét illetően, a megyeszékhelytől 17 kilométerre fekvő község elöljárói pedig éppen emiatt nyugtalankodnak. Noha az évtizedek során avatatlan kezek már jócskán megkopasztották a barokk építészeti kincset, a júliustól őrizetlenül maradó ingatlan ismét a fosztogatók aranybányájává válhat.

Drakuláé lehetett?

Az 1462 és ’65 közötti várkastély alapjaira a 18. század második felében épült kastély már most úgy néz ki, mint egy fantomépület. Noha állapotát sok más, összedőlésre ítélt erdélyi ingatlan tulajdonosa megirigyelhetné, a Teleki család örököseinek sem lesz könnyű az épületet és a körülötte lévő többhektáros parkot rendbe tenni. A málladozó vakolat, betört ablakok, megkopott lépcsők, megcsonkított szobrok és a mindent elborító bozót csupán felszíni gondok. Az első ízben 1944 őszén feldúlt kastély jelenleg is az ’50-es évek lehangoló képét mutatja. Ódon falai között fél évszázada tbc-fertőzésnek kitett gyermekek preventóriuma működik – még pár napig. Csupán a gyermekzsivaj és egy tévékészülék kihallatszó hangja jelzi, hogy a harmadik évezredet írjuk. Amúgy az épületben mintha megállt volna az idő, néhány nyugati segélyből kapott használt tárgyon kívül nyoma sincs a ’89-es változásnak. A beutalt gyerekek számára működtetett iskola faliújságai is megkoptak, híreik rég aktualitásukat vesztették. A Tricolorii noştri címszó alatt néhány megsárgult újságcikk próbál emléket állítani Románia valamikori élsportolóinak. A Mari scriitori români (Híres román írók) és a Şcoala mea (Az én iskolám) című pannók is a tanintézet padjaiból rég kikerült diákok munkáját jelzik. Az épület folyosóin barangolva, egyetlen, a kastély vagy annak ősi tulajdonosaira utaló mondatot sem találni. Egy magyarul beszélő, tíz év körüli fiúcskát arról kérdezünk, tudja-e, milyen kastélyban lakik? Mosolyog, majd szégyenlősen megvonja a vállát. Román kollégája már jóval bátrabb, határozottan válaszol: „Vagy a Drakuláé, vagy a Ştefan cel Maréé” – mondja, mindent elárulva arról a nevelésről, amelyet a Nelu Luca doktor menedzselése alatt álló intézmény fiataljai kapnak.

A testileg-szellemileg ép, de ideológiailag „beoltott” gyermekek mit sem tudnak a Telekiekről és az Erdély történelmében játszott szerepükről, a legszebb barokk kastélynak tartott épület történetéről, a francia rendszerű, geometrikus elrendezésű kert angolparkká alakításáról, a sétányok mentén felállított, mára megcsonkított antik istenszobrokról, a nemesi család Gyulai Pál által rendezett és katalogizált könyvgyűjteményéről.

Másodjára „kimentett” gyermekek

Konrád Judittal, a Maros megyei kórház igazgatójával nem nehéz megegyezni abban, hogy a Vásárhelyre kerülő gyerekeknek csak jót tehet a költözés. A meggyesfalvi lakónegyedben rendbe tett és korszerűen felszerelt épület várja őket. „Egy kastély meg a hozzá tartozó arborétum nagyon szép lehet a maga nemében, de semmiképp nem preventóriumnak való. A gyerekek biztos hamar megszokják a várost, és megtetszik majd nekik” – bizakodik a doktornő. Mint mondja, annak ellenére, hogy az intézmény eddig saját oktatási rendszerrel rendelkezett, a gyerekek akár „kerítésen túli” óvodába és iskolába is járhatnak. „Senkinek nem kell a Gernyeszegről behozott gyerekektől féltenie csemetéjét. Ők nem betegek, hanem olyanok, akiket sikerült kiragadni az egészségtelen környezetből” – igyekszik megnyugtatni mindenkit Konrád doktornő. A meggyesfalvi negyedben ugyanis egyre több szülő a faluról bejövő „fertőzött gyerekekről” beszél. „Legyen világos mindenki számára: a preventóriumban lévő gyerekek közül egyik sem tbc-s. Lehet, hogy valamikor az volt, de kigyógyult. A többséget viszont olyanok képezik, akiknek valamelyik családtagja tüdőbajos. Őket sikerült kiragadni abból a környezetből, hogy egészséges körülmények között nőjjenek fel” – magyarázza a kórházigazgató.

Most a cigányoktól félnek

A község elöljárói felszusszanhatnak. Míg egy hónappal korábban még azért aggódtak, mi lesz az üresen maradó kastéllyal, most már tudják, a Belgiumban élő Teleki Kálmán kész hazatelepedni és átvenni az ősi birtokot. Mindenki egyetért azzal, hogy a Telekieknek már rég vissza kellett volna kapniuk jogos tulajdonukat, ám attól tartottak, hogy amit a kommunizmus alatt úgy-ahogy, de mégiscsak sikerült megőrizni, most hetek-hónapok alatt széthordják, akárcsak az egykori disznóhizlaldát. „A törvény értelmében a községháza nem őriztetheti más tulajdonát. Ha nem lesz ki vigyázzon a kastélyra, a cigányok legtöbb egy fél év alatt széthordják, akár a disznóhizlaldát” – mondja Kolcsár Károly körzeti RMDSZ-elnök. A megyei önkormányzat tagja, Balogh József, aki szintén a pusztulástól féltette a kastélyt, úgy véli, nem a cigányoktól, hanem a minden hájjal megkent emberektől kell óvni az ingatlant.

„Gondoljuk csak meg: az elmúlt évtizedekben nem a cigányok lopták el a kastély értékes tárgyait, hanem az eddigi igazgatók hordták szét” – állítja. A vállalkozó-politikus korábban azt is felajánlotta, hogy alkalmazottjaival ingyen és bérmentve őriztetné az épületet. Ehhez viszont az őröknek be kellett volna költözniük a kastélyba. Az önkormányzat is szívesen felcserélné jelenlegi székházát a gödöllői, péceli és nagytétényi, U alakú kastélyok mintájára épült ingatlanra. „Gernyeszeg fejlődik, új intézmények jönnek létre, ipari park létesítéséről beszélünk, kellene a hely, de az önkormányzatnak nincs annyi pénze, hogy kastélyt vásároljon székhelynek” – mondja Kolcsár Gyula polgármester, amikor a marosszentgyörgyi példát említjük. A kérdést a Brüsszelből hazaköltözni készülő Teleki Kálmán készül megoldani. „A család úgy döntött: mindenképp megtartja az épületet. Vannak elképzeléseink is, kulturális, illetve turisztikai célokra szeretnénk hasznosítani. Ehhez viszont nagyon sok pénzre lenne szükség, annyira, amennyivel mi nem rendelkezünk. De nem adjuk fel, megpróbáljuk megtalálni azokat a forrásokat, amelyek segítségével újra régi pompájában fénylik majd az ősi örökség” – fejtette ki lapunknak a 63 éves gróf, a kastély utolsó lakójának, Teleki Mihálynak a fia.

Nagybaczoni Nagy Vilmos

Nagybaczoni Nagy Vilmos

(Parajd, 1884. május 30. – Piliscsaba, 1976. június 21.) vezérezredes, honvédelmi miniszter, katonai szakíró.

Élete

• A Ludovika Akadémia elvégzése után 1905-ben hadnagy lett.
• 1909–12-ben a bécsi Hadiiskolát (Kriegsschule) végezte.
• 1914-ben vezérkari százados.
• Az I. világháború idején különböző vezérkari beosztásokat töltött be csapatoknál és a Honvédelmi Minisztériumban.
• 1919-ben vezérkari őrnagy, 1927–31-ben az I. vegyesdandár vezérkari főnöke, 1931–33-ban a honvédség főparancsnokának szárnysegéde.
• 1934-ben tábornoká léptették elő.
• 1935–36-ban a Honvédelmi Minisztérium Katonai Közigazgatási Csoport főnöke, 1937-tól altábornagy.
• 1938–39-ben az I. hadtest parancsnoka, 1939–40-ben gyalogsági szemlélő, 1940-től 1941-ig, nyugdíjazásáig az 1. magyar hadsereg parancsnoka volt.
• 1942. szept. 24-től 1943. jún. 12-ig a Kállay-kormány honvédelmi minisztere.
• Szálasi hatalomra jutása után letartóztatták. 1945. április végén szabadult. Kiszabadulása után hazatért, és haláláig Piliscsabán (Klotildligeten) élt.
• 1965-ben a Jad Vasem Intézet – a magyarok közül az elsők között – a „Világ Igazának” ismerte el.

Székely köznemesi családban született, ősei nemeslevelüket 1676-ban Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől kapták. A nagybaczoni előnév a családi fészekre utal. Édesapja, a korán elhunyt Nagy Zsigmond vagyontalan bányamérnök, így özvegységre jutott édesanyjának nem volt pénze gyermekei taníttatására. Más lehetőség nem lévén, Béla testvérével együtt a katonai pályát választotta.
A szászvárosi Kun Kollégium főgimnáziumában, 1902-ben jeles eredménnyel érettségizett, ezért a Ludovika Akadémiát „teljesen díjmentesen” végezte 1902 és 1905 között, végig évfolyamelsőként. Avatásától kezdve nem a császári és királyi ezrednél, hanem a Magyar királyi Honvédségnél szolgált annak ellenére, hogy ez utóbbi kevesebb lehetőséget nyújtott a katonai pályán. Gyorsan kitűnt pályatársai közül: négy évvel tisztté avatása után 1909–1912 között elvégezhette a bécsi Hadiiskolát.
Harmincéves korában századosként került át a vezérkari testületbe. Fiatal tisztként harcolt az I. világháborúban, részt vett a Szerbia elleni hadműveletekben, a Kárpátokban zajló téli csatákban, részese volt a gorlicei áttörésnek és a Volhíniában lezajlott küzdelmeknek. 1919-ben, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari őrnagya, mivel katonai tudását igénybe vették az ország területének védelmében.
Nagybaczoni Nagy Vilmos bevonul Marosvásárhelyre 1940. szeptember 10-én.

Vezénylő főtiszt

Az összeomlás után újjászervezett magyar királyi honvédségben pályafutása töretlenül folytatódott. 1927–1931 között az I. vegyes dandár vezérkari főnöke, 1931–1933-ban főparancsnoki szárnysegéd. 1934. május 1-én vezérőrnaggyá léptették elő, majd a HM Katonai Közigazgatási Csoport főnöke. Altábornagyi rendfokozatát 1937. május 1-jén kapta, s a következő évtől az I. hadtest parancsnoka. Az első bécsi döntést követően a Kassára bevonuló hadtestet is ő vezette. Ezután rövid ideig a hadsereg főparancsnokának gyalogsági szemlélője, majd egy év múlva, 1940. március 1-én kinevezték az újonnan felállított 1. magyar hadsereg parancsnokává, két hónap múlva vezérezredessé léptették elő. A második bécsi döntés nyomán a hadsereg élén vonult be Marosvásárhelyre 1940. szeptember 10-én.
Az 1. hadsereg parancsnokaként szervezte a határok biztosítását, az ideiglenes katonai közigazgatást és a lakosság élelmiszer-ellátását. Meglepő módon az 57 éves tábornokot 1941. március 31-i hatállyal nyugállományba helyezték. Úgy látszott, ezzel Nagybaczoni Nagy Vilmos katonai karrierje a végéhez érkezett.
A miniszter
Horthy Miklós kormányzó 1942. szeptember 21-én felkérte a honvédelmi miniszteri tárca vezetésére. Meggyőződéséhez híven mindent megtett, hogy a honvédséget távol tartsa a politikától. Törekedett az itthon maradt csapatok modernizálására és megőrzésére, hogy az 1918 végéhez hasonlatos összeomlás még egyszer ne következhessen be. Még minisztersége előtt küldték a keleti frontra azt a 2. magyar hadsereget, amely azután Voronyezsnél tragikus módon megsemmisült. A harcban álló csapatokat ugyan nem volt módja hazahozni, de nem feledkezett meg a katonákról és munkaszolgálatosokról. Több intézkedést hozott a munkaszolgálatosok helyzetének, a velük való bánásmódnak javítására. Ezek az intézkedések azonban a minisztérium tisztikarának, és a politikusok egy részében nagy ellenszenvet váltottak ki. Politikai megítélése egyre romlott, hiszen akadályozta a hadseregen belüli antiszemitizmus és a munkaszolgálatosokkal való embertelen bánásmód érvényesülését. Élesen tiltakozott az ellen, hogy a németek kérésére 10 000 magyar zsidó munkaszolgálatost küldjenek a szerbiai Bor rézbányáiba küldjenek. 1943 februárjában határozottan ellenezte, hogy eleget téve a németek követelésének, magyar csapatokat küldjenek a Balkánra. Személye egyenesen veszélyessé vált ellenfelei számára. Zsidóbérencnek titulálták, „tengelyellenességgel” vádolták, interpelláltak ellene, a szélsőjobbosok folyamatosan támadták.
Látva, hogy sem a kormányzó, sem pedig Kállay miniszterelnök nem képes, vagy nem akarja őt megvédeni, 1943. június 8-án benyújtotta lemondását. Utódjává csataji Csatay Lajos vezérezredest nevezték ki. A napilapok méltatták a távozó miniszter személyét, a szociáldemokrata Népszava június 16-i számában szokatlan elismeréssel írt róla. Bajcsy-Zsilinszky Endre június 10-i, a kormányzóhoz intézett emlékirata szintén figyelemre méltó módon értékeli a volt minisztert. Marosvásárhely díszpolgárává választotta, de a németek 1944. március 19-i bevonulása az oklevél átadását már nem tette lehetővé.

Nehéz évek

Nagy Vilmos a háttérből továbbra is támogatta a különbékéért munkálkodókat. A szélsőjobb azonban nem elégedett meg eltávolításával; a nyilas hatalomátvételt követően 1944. november 16-án csendőrök jelentek meg klotildligeti lakásán és letartóztatták. Két napot a svábhegyi Lomnic szállodában lévő nyilas fogházban töltött, majd korábban letartóztatott bátyjával, Bélával és más foglyokkal együtt a sopronkőhidai állami fegyintézetbe szállították. Onnan az oroszok közeledtének hírére Barcsay Árpád csendőr alezredes vezényletével, keserves körülmények között először a bajorországi Passauba, onnan Pfarrkirchenbe került. Innen gyalogmenetben Gschaidre terelték. A Honvédelmi Minisztérium azonban közbelépett, és az időközben Simbachba került foglyokat teherautókon Tannba, a minisztérium állomáshelyére vitték. Ismét szabad emberek lettek. Tannból 1945. április 28-án, vasárnap bátyjával együtt Zimmernbe mentek, ahol egy bajor gazda tanyáján kaptak szállást. Itt érték őket az amerikai csapatok 1945. május 1-jén.
Hazájába 1946-ban tudott hazatérni. A koalíciós időkben rövid ideig a tábornoki nyugdíj bizottság tagja volt. A fordulat éve (1948) után sok más társához hasonlóan őt is méltatlan támadások érték, lakását elvették, nyugdíját megvonták. Kétkezi munkásként a Pilisi Parkerdőgazdaságban ültette-gondozta a csemetéket, majd szegkovácsként helyezkedett el. Az ötvenes évek elején aligha várt esemény következett be Nagy Vilmos életében. Történt ugyanis, hogy az ötvenéves érettségi találkozót dr. Petru Groza, az akkori román államelnök szervezte, akivel annak idején együtt érettségizett. Természetesen Nagy Vilmos is kapott meghívót. Válaszlevelében közölte, hogy sem pénze, sem útlevele nincs, így a találkozón nem vehet részt. A román államelnök szavának azonban súlya volt az akkori magyar politikai élet szereplői előtt, így Rákosi Mátyás kényszeredett segítségével ugyan, de mégis eljutott az ünnepségre. Groza elnök közbenjárására visszakapta nyugdíját is.
Talán némi vigaszt nyújtott a keserűségben, hogy a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet ebben az évben a „Világ Igazának” ismerte el. A megöregedett tábornok szellemi frissességben élt haláláig, sokat kertészkedett, írt, olvasott. 1964-ben dolgozta át még 1947-ben megjelentetett „Végzetes esztendők” című művét. A hosszú életű katona röviddel kilencvenkettedik születésnapja után, 1976. június 21-én távozott az élők sorából Piliscsabán.

Munkái

Nagybaczoni Nagy Vilmos nem csak gyakorló katona, de katonai-elméleti szakíró is volt. Számos, saját harctéri és vezérkari tapasztalatai alapján írt műve nélkülözhetetlen eszköz korának megismeréséhez.
• Szerbia meghódítása, Budapest, 1929.
• A Románia elleni hadjárat, Budapest, 1923.
• A támadás, Budapest, 1926.
• Végzetes esztendők, 1938–1945. (emlékirat, Budapest, 1947).
Kezdeményezésére – és tervei alapján – épült fel 1939-ben Klotildliget református temploma.

Emlékezete

A méltatlan körülmények között élt és elfeledett tábornok méltatására csak az 1990-es évek végén bekövetkezett politikai változások adtak lehetőséget.
• A ezredforduló évében, 2000. szeptember 9-én tartották a „Piliscsabaiak Első Világtalálkozója” ünnepséget, ahol nagybaczoni Nagy Vilmos „Piliscsaba Díszpolgára” (posztumusz) kitüntetést kapott. A régi piliscsabaiaknak - akik még személyesen ismerték és tisztelték őt - régi vágya teljesült azzal, hogy Pilicsaba Önkormányzata a díszpolgárok sorába emelte. A kitüntetést a tábornok unokái, Fáy Andrásné és Nagy Károlyné vették át.
• 2003. június 18-án a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – azonosulva a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete javaslatával – emléktáblát állított a volt honvédelmi miniszter emlékének megörökítésére. A már említett szervezetek és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködése eredményeként az emléktábla ünnepélyes felavatására és megkoszorúzására a múzeum díszudvarán került sor.
• 2004-ben születésének 120. évfordulója alkalmából szülőhelyén, a háromszéki Nagybaconban emléktáblát avattak tiszteletére.
• 2006. szeptember 9-én a piliscsabai temetőben katonai tiszteletadás mellett nyughelyét a Nemzeti Sírkerthez tartozó temetkezési hellyé nyilvánították.

„Ő képviseli a mélyen magyar és az egyes-egyedül csak a nemzet és az ország érdekét szolgáló politikát a legtisztábban és legvilágosabban.”
(Bajcsy-Zsilinszky Endre, 1943. június 10.)

Baseball-ütővel verték meg a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát

Román huligánok szombaton este baseball-ütővel megverték Oláh Zoltánt, a a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát – írta a Keresztalja című római katolikus hetilap.

A Keresztalja szerint a rektor megpróbált lefényképezni három román fiatalt, amint éppen kővel dobálják be az épület ablakait. Az ittas állapotban levő fiatalok ekkor nekiestek a rektornak, szidalmazni kezdték magyarsága miatt, és a náluk levő baseball-ütővel két csapást mértek rá, egyet a hátára, egyet pedig a fejére.

A lap információi szerint Oláh Zoltán elvesztette eszméletét, sebeit a gyulafehérvári kórház sürgősségi osztályán varrták össze. A rektor feljelentést tett a rendőrségen, a három támadóból kettőt elfogtak, ők szabadlábon védekezhetnek. Tettükért három hónaptól 20 évig terjedő szabadságvesztés róható ki.

A hetilap szerint Gyulafehérváron nem ritkák a magyarok elleni atrocitások, megfélemlítési kísérletek.

Még egy bizonyiték a ,, román nép hires toleránciájáról.., valamint a kulturált europaiságáról...."

Bocsánatot kért az EP elnökétől a Sógornak odaszóló román képviselő

Levélben kért bocsánatot Jerzy Buzektől, az Európai Parlament elnökétől a szociáldemokrata (PSD) Ioan Enciu, aki a múlt héten, az EP egyik szakbizottsági ülésén azt mondta Sógor Csaba EP-képviselőnek: „Hé, beszélj románul!”.

Teljes mértékben támogatom a magyar nyelv használatát az EP-ben folyó munka során, nagyra értékelem a magyar nyelvet és a magyar népet. Örömmel mondhatom, hogy EP-beli legjobb barátaim közül néhányan magyar nemzetiségűek, Sógor úr pedig egyike ezeknek. Az úgynevezett incidens tisztán baráti jellegű volt” – írja Ioan Enciu a Jerzy Buzekhez intézett levelében, amelyben bocsánatot kér a történtekért.

Enciu hangsúlyozza: nem soviniszta, ellenkezőleg: támogatja a sokszínűséget és a kisebbségek jogait, szerinte ezt bizonyítja egész EP-beli tevékenysége.

Mint arról tájékoztattunk, Ioan Enciu szerdán, az EP állampolgári jogok, bel-és igazságügy szakbizottságának ülésén román nyelven rákiáltott a magyarul felszólaló Sógor Csabára: „Hé, beszélj románul!”.

Sógor Csaba az incidens miatt panaszt tett Jerzy Buzek EP-elnöknél. Sógor emlékezteti Buzeket, hogy az EU hivatalos nyelvének számító magyar nyelv használatának joga nem először sérül az EP-ben, holott az európai törvényhozás elvileg a legmeszszebbmenő nyelvi szabadságjogokat biztosítja valamennyi uniós intézmény közül.

Megtartotta első erdélyi koncertjét László Attila

Hatalmas koncert színhelye volt a búcsújáró helyérol híres háromszéki Kézdiszentlélek: a Szent István-kápolna alatti nyeregben köszönőkoncertet adott László Attila. Becslések szerint 9–10 ezer ember gyűlt össze, hogy élőben láthassa a Csillag születik nyertesének előadását.

László Attila fellépése elott több helyi háromszéki előadó szórakoztatta a nagyérdeműt, a kiscsillag pedig szemmel láthatóan izgatottan várta a fellépést, hiszen első alkalommal lépett színpadra ekkora közönség előtt. A fellépés előtt a rajongók valósággal szétszedték a 14 éves énekest: autogramot osztogatott, fényképezőgépek előtt pózolt. A fellépés fél 11 körül kezdődött, a koncerten az RTL Klub műsorában is elhangzott dalok csendültek fel, így többek között Máthé Péter örökzöld dalai. A kiscsillag perkői bemutatkozása után a világsztár, Kesha előtt fog fellépni egy magyarországi megakoncerten.

Székely vágtát szerveznek a maksai Óriáspince-tetőn

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója után Kovászna Megye Tanácsa, partnerségben Sepsiszentgyörgy Önkormányzatával, valamint Hargita és Maros Megye Tanácsainak támogatásával újabb nagy horderejű rendezvénnyel készül, amely ezúttal nem csak Háromszékre, hanem egész Székelyföldre összpontosít. A budapesti Nemzeti Vágta hivatalos előfutamaként, első alkalommal szervezik meg a Székely Vágtát, amelynek tétje a budapesti versenyen való részvétel, természetesen a három megye hozzájárulásával.

Az első Székely Vágtát július 30-ára tervezik a szervezők, ha az időjárás mégsem kedvezne, július 31-én lesznek a futamok a Maksához tartozó Óriáspince-tetőn. A rendezvényre több ezer érdeklődőt várnak, hiszen a futamok mellett számos más lovas programmal is kedveskednek a szervezők, valamint sor kerül Székelyföld összes székének a bemutatójára is, ahol az adott régió jellegzetességeit ismerhetik meg a résztvevők. Este kulturális programokkal zárul az esemény, ahol Orbán Ferenc Evilági című lemezének bemutatóját, valamint a Komáromi Lovas Színház Honfoglalás című rockoperáját is megtekintheti a nagyérdemű.

„Első körben az a legfontosabb, hogy minél több települést tudjuk arra buzdítani, hogy nevezzen be lovast a futamokra, valóban nagy a tét, hiszen az első három helyezett település fogja képviselni Székelyföldet a budapesti Nemzeti Vágtán” – mondta Sztakics Éva alpolgármester, a Székely Vágta szervezőbizottságának nevében.

A Vágtának egyébként komoly versenyszabályzata van, és számos kritériuma, amelynek meg kell felelni. Ezek értelmében bármely Kovászna, Hargita vagy Maros megyei településnek jogában áll benevezni egy csapatot. Minden csapat egy lóból és három személyből áll: lovas, kísérő és csapatkapitány. A Székely Vágta nevezési díja 1000 RON, amely a települést és nem a lovast terheli. Ezt az összeget szponzor segítségével is ki lehet fizetni. A Székely Vágtán egy ló-lovas páros egy települést nevezhet meg. A versenyen induló lovas 18. életévét betöltött személy lehet. Nem indulhatnak azok a lovasok, akik pályafutásuk során, hivatalos lóversenyen (galopp versenyen) profi vagy amatőr licensszel belföldön vagy külföldön tíz vagy annál több futam győzelmet értek el.

“Elég sok kritikát kaptunk a benevezési összeget illetően, azonban ez még mindig a minimális összeg ahhoz képest, hogy mennyibe fog kerülni ezeket a lovakat és lovasokat olyan ellátásban részesíteni, amit a Nemzeti Vágta alapszabályzata is előír. De mindamellett, hogy az első három helyezett lovast a mi költségünkön küldjük ki a szeptemberi budapesti futamra, egy hatalmas lehetőséget kínálunk fel a benevező településnek a bemutatkozásra” – egészítette ki Sztakics Éva.

A Székely Vágtára egészen július 14-ig lehet bejelentkezni, bővebb információkat Sepsiszentgyörgyön a Városimázs Irodában kaphatnak az érdeklődők, vagy a 0267 312 000-ás telefonszámon Fábián Edinát keresve.

A verseny szabályzata és egyéb információk megtalálhatóak a www.sepsi.ro honlapon, ahová hamarosan felkerül a Székely Vágta teljes programja is.

Nem adnák vissza a magyar nemesek erdőit Maros megyében

Annak ellenére, hogy a 2005-ben, uniós nyomásra született 247-es földtörvény alapján az egykori nagybirtokosok is jogosultak erdőterületeik visszaigénylésére, Maros megye prefektusai – 2004 és 2008 között a liberális Ciprian Dobre és az őt követő demokrata-liberális Marius Paşcan – mindent elkövetnek, hogy a magyar nemesek leszármazottjai ne kaphassák vissza jogos tulajdonukat.

Marius Paşcan, aki köztudottan évek óta akadályozza a Felső-Maros menti erdők visszaszolgáltatását, újabban nemcsak a néhai grófokat és bárókat rágalmazza, de a napokban támadást zúdított a nemesi családok leszármazottjai által megfogadott ügyvédekre és erdészekre is. A becsmérlő nyilatkozatokon túl Paşcan bűnügyi feljelentést tett a Bánffy családot képviselő Mihai Bejenaru kolozsvári ügyvéd és Felician Cotiso Străuţ erdész ellen, akiket nemzetárulással, csalással vádol. Ugyanakkor felkért két marosvásárhelyi, magyarellenességükről ismert ügyvédet, Ioan Sabău Popot és Vasile Gheret, hogy a Maros menti erdők megmentése érdekében ingyen és bérmentve képviseljék az állami szerveket. „Nem hagyhatjuk, hogy 130 ezer hektár erdő kicsússzon a román állam markából csak azért, mert egy nem létező Bánffy gróf állítólagos leszármazottai hamis, szándékosan tévesen fordított okiratokkal állnak elő” – fejtette ki Marius Paşcan. Szerinte Bejenaru és Cotiso Străuţ csalók, akik bizonyos manőverek révén az örökösök közé kerültek, tevékenységükkel nemzeti érdekeket sértenek. Ugyanakkor azt állította, hogy az örökös Bánffy Éva apja, Bánffy Dániel Magyarország hadügyminisztereként 1940 és ’45 között nemcsak, hogy a román állam ellensége volt, de az erdőterületeket tisztségéből kifolyólag íratta a saját nevére.

Az irott médiához eljuttatott levelében Mihai Bejenaru leszögezi: Paşcannak vagy halvány fogalma sincs az ügyről, vagy szándékosan hazudik.

Ami az ügyvéd és az erdészmérnök állítólagos örökségét illeti, a kolozsvári jogász pontosít: Bánffy Éva egyikükre sem testált semmit, a visszaszerzendő erdőkből hivatalosan átadott tíz-tíz százalékot. Az ügyvéd ugyanakkor rámutatott, a tavalyelőtt elhunyt Bánffy Éva apja nem egy virtuális, hanem valós gróf volt, akit nem Dánielnek, hanem Lászlónak hívtak, és a prefektus által emlegetett 130 ezer hektárból mindössze 5 százalék volt a tulajdonában.

Azt sem magyar hadügyminiszterként íratta a nevére, hanem román állampolgárként vásárolta 1936 és ’38 között. Bánffy Lászlót egyébként 1927-ben a román hadseregben tiszti rangra emelték. „Senki nem akarja ellopni a román földet, csupán arról van szó, hogy egy román állampolgár élni mer a törvény adta lehetőségekkel, és visszaköveteli azt, amit román állampolgárságú felmenőitől vettek el. Azt a tulajdont, amit a román királyság tiszteletben tartott, de később, a kommunisták elkoboztak. A bíróság tisztje dönteni arról, hogy az örököst megilleti vagy sem ősei tulajdona” – írja levelében Mihai Bejenaru. Az ügyvéd szerint Marius Paşcan logikája szerint személyén kívül azok a román nemzetiségű bírák és az alkotmánybíróság tagjai is nemzetárulók, akik az eddigi perek során nekik adtak igazat.

Még egy bizonyiték a kettős mérce alkalmazására Romániában.

A sucevai ortodox püspökségnek 240000 hektár erdöt adtak vissza csak mert románok........ No coment.......!!!!!!!!!

ROMÁN NYELVI AGRESSZIÓ AZ EP-BEN

Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogok, bel-és igazságügy (LIBE) szerdai szakbizottsági ülésén, június 16-án, az Európai Unió (EU) soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei, Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter beszámoltak a magyar uniós elnökség tevékenységéről, és válaszoltak az EP képviselők kérdéseire.

A magyar miniszterek elmondása szerint a főbb elnökségi célkitűzéseket sikerült teljesíteni, és több igazságügyi dosszié előrehaladásában fontos eredményt elérni. Igazságügyi területen elsődleges szempont volt az emberi tényező: az unió polgárait állította a központba a magyar elnökség. Navrasics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült uniós szinten adatvédelmi ütemtervet összeállítani, és a spanyol-belga-magyar trió együttműködésének köszönhetően fontos lépéseket tenni a gyerekek szexuális kihasználása ellen, a kisebbségek védelmében, a szegénységben élők felkarolásában, illetve kiemelten a romák ügyében is.

Pintér Sándor belügyminiszter beszámolójában számszerűsítette a soros uniós elnökségi eredményeket: 25 Tanácsi következtetés, 12 határozat, 1 rendelet és 1 irányelv elfogadtatására került sor a magyar elnökség alatt, és utolsó fázisba került a migráció egységes kezelésének kérdése.

Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a LIBE szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora. E minőségében az erdélyi magyar képviselő társai közül elsőként kapott szót. Megköszönte a magyar elnökség határozott ügyvezetését, és elismerően nyilatkozott a média-törvény, illetve az Alaptörvény kapcsán ért támadásokra adott válaszokról. A Schengen-dosszié kapcsán Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának időzítése érdekelte. Pintér Sándor szeptemberre jelölt meg céldátumot, és ismételten hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott félelmekkel ellentétben, a hatékony ügyvezetésnek köszönhetően, semmi nem hátráltatta vagy veszélyeztette az állampolgárok biztonságát és szabad közlekedését, hiszen a migránsokat azonnal fogadta az Unió, a MISS működtetését is azonnal elrendelte a magyar elnökség, sőt a dublini rendelet alkalmazását is felfüggesztették a tagállamok, szolidaritásból.

Sógor Csaba felszólalását sajnálatos, a ház szabályainak szellemével ellentétben álló incidens zavarta meg. Ioan ENCIU, román szocialista képviselőtársa mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: "Băi, vorbeste româneşte!" Az ülésvezető elnök, Juan Fernando LOPEZ AGUILAR, spanyol szocialista, elnézést kért Sógor Csabától, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Ebből ügyet csakis magyar-román vonatkozásban látott - fűzte hozzá.

Az erdélyi magyar képviselő a replika jogán, immár mikrofonnal tisztázta a hallgatóság számára az ügyet, de írásos panasszal fog fordulni a házelnök Jerzy BUZEK-hez.
- Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenő nyelvi szabadságot biztosító európai intézmény keretén belül, súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselőtársának elhallgattatását - nyilatkozta Sógor Csaba.

Európai Polgár Díjat kapott Smaranda Enache

Jerzy Buzek EP-elnök döntése következtében Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke is megkapja az Európai Polgár Díjat (CIVI Europaeo Praemium). A díjat az Európa Parlament elnöke által vezetett bizottság ítéli oda minden évben olyan magán- vagy jogi személyeknek, akik az európai gondolat terjesztésének terén kiemelt munkásságot fejtenek ki.

Smaranda Enache emberjogi harcost, aki immár több mint két évtizede dolgozik az emberi jogok, a nemzetek közötti tolerancia, a kisebbségek védelme és az európai értékek jegyében, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke javasolta a díjra.

„Enache asszony az elmúlt húsz esztendőben az európai gondolat elkötelezett híveként munkálkodott Romániában. Ebben az etnikumok közötti konfliktusoktól sem mentes időszakban a nemzetek közötti megbékélés, tolerancia és szolidaritás terjesztése és megerősítése volt a fő célkitűzése” – méltatta felterjesztésében Tőkés a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga társelnökének munkásságát:

Smaranda Enache 1989-ben alapító tagja volt és azóta is társelnöke Románia első pro-európai mozgalmának, a Pro Europa Ligának, amelynek fő célkitűzése a feszültség- és konfliktuskeltő elemek csökkentése a multikulturális vidékeken, az etnikai és felekezeti sztereotípiák lebontása, az önkormányzatiság és regionalizmus elveinek ismertetése és erősítése.

1998 és 2001 között Románia finnországi és észtországi nagykövete volt, tagja a romániai Helsinki Bizottságnak, elnökségi tagja több romániai civil szervezetnek (Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány, Állami Politikák Intézete, Nyílt Társadalomért Alapítvány), valamint számos nemzetközi alapítványnak (Civitas International Strasbourg, European Centre for Minority Issues--Flensburg, Németország, Liberal International Human Rights Commission). Szakértőként több konfliktus-megelőző küldetésen vett részt, többek között Moldovában, Bosznia és Hercegovinában. Tevékenysége során számos olyan európai programot dolgozott ki, ültetett gyakorlatba és fejlesztett tovább, amelyeknek célja a demokratikus politikai kultúra megerősítése, és amelyek által kulcsszerepet vállalt a románok, magyarok, romák és más nemzeti közösségek társadalmi integrációjának, illetve történelmi megbékélésének folyamatában.

A kitüntetés átadására a közeljövőben kerül sor. Idén többek között Böjte Csaba ferencesrendi szerzetes is Európai Polgár Díjat kapott.

Semjén Zsolt: a magyarság számára elfogadhatatlan a tervezett új romániai régióbeosztás

Semjén Zsolt szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában az elképzeléseket a magyarság számára elfogadhatatlannak nevezte.

A székely és az erdélyi magyar megmaradás nagyon súlyos veszélyeztetését jelentené az új beosztás, s azt semmilyen formában nem tudják elfogadni – szögezte le.

Ugyanakkor hozzátette: ez az egyik legsúlyosabb és legfontosabb kérdés a mostani időszakban, de hasonló ötletek már többször előfordultak. Nehéz megmondani, hogy a nagyon viharos román belpolitikai életben ez mennyire „átpozicionálási kérdés”, és mennyire gondolják komolyan.

„A magyarság számára élet-halál kérdés, hogy a történelmileg kialakult Székelyföld, a magyarlakta megyék egyben maradjanak” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki emlékeztetett arra is: Románia nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy az etnikai arányokat erőszakosan nem lehet megváltoztatni.

Semjén Zsolt szerint egy ilyen román többségű nagy megyének létrehozása az etnikai arányok tudatos megváltoztatására irányulna. Ez azokat a rossz emlékű időket idézi, amikor megszüntették a Maros autonóm területet, s a Ceauşescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes kijelentette: nagyon határozottan le kell szögezni, hogy ez elfogadhatatlan a magyarság számára, és „minden eszközzel (...) kötelezettek vagyunk arra”, hogy ebből ne legyen semmi, mert ez a magyarság önfeladását jelentené. Szavai szerint olyan román tömb jönne létre, amin belül a magyarság feloldódna. Székelyföld történelmileg, kulturálisan kialakult egység – jegyezte meg.

A mi álláspontunk, hogy vagy ne legyen átalakítás, vagy ha lesz, akkor vegyék figyelembe a Székelyföld „realitását” – mondta Semjén Zsolt.

A román kormány fő erejét alkotó PDL a keddi koalíciós tárgyalásokon ismertette elképzeléseit az RMDSZ-szel a közigazgatás átfogó reformját előíró törvénytervezetéről. A PD-L a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót megyékké alakítaná át. Ezt az RMDSZ elsősorban azért ellenzi, mert az újonnan létrehozott közigazgatási egységekben jelentős mértékben csökkenne a magyar lakosság számaránya. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a keddi koalíciós tárgyalásokat követően is jelezte: ha a PDL nem áll el attól a szándékától, hogy nyolcra csökkenti a megyék számát, akkor felbomolhat a kormánykoalíció.

A PDL elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentős magyar lakossággal rendelkező jelenlegi három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyékkel, így az újonnan létrehozandó „óriásmegyében” a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el (legalábbis a 2002-es népszámlálási adatok szerint). A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem éri el.

********
A román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, miután Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes azt mondta: az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás.

Teodor Baconschi román külügyminiszter bekérette Füzes Oszkárt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét, és kérte, hogy Magyarország „térjen vissza a normális hangnemhez” és hagyjon fel a „nem helyénvaló” nyilatkozatokkal.

Semjén Zsolt, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában a magyarság számára elfogadhatatlannak nevezte a tervezett új romániai régióbeosztást, amely szerinte az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené.

A román külügyminisztérium közleménye szerint a nagykövettel való találkozón „a román fél szokatlannak és nem helyénvalónak értékeltea magyar fél megnyilvánulását, mivel Románia területi átszervezése szigorú értelemben vett belügy”.

„Az utóbbi időszakban sajnos megsokasodtak a Budapest felől érkező provokatív nyilatkozatok, amelyek egy másik állam belügyeibe való beavatkozás bosszantó hangulatát árasztják” – nyilatkozta a Füzes Oszkárral való találkozót megelőzően az RFI rádiónak a román külügyminiszter.

„A kétoldalú megbékélés folytatásának híve vagyok, és meggyőződésem, hogy a magyar nagykövet újbóli bekéretése közvetíteni fogja a román fél értetlenségét és megütközését az ilyen, nem helyénvaló nyilatkozatok megszaporodása miatt, ugyanakkor segítségére lesz budapesti partnereinken abban, hogy visszatérjenek a normális hangnemhez” – mondta Teodor Baconschi.

Füzes Oszkár magyar nagykövetet idén már harmadszor kéretik be a román külügyminisztériumba. Legutóbb két héttel korábban, akkor a nagykövettől arra kértek magyarázatot, hogy miért a brüsszeli Magyar Régiók Házában kapott helyet a Székelyföld képviseleti irodája.

Ezt megelőzően március 15. után szólította fel Teodor Baconschi Füzes Oszkárt arra, hogy határolódjon az Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenete után elhangzott, a tévesen a kormányfőnek tulajdonított mondatoktól.

„Mária által Jézushoz!” – százezrek a csíksomlyói búcsún

Zarándokok százezrei vonultak az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregbe, ahol a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét tartották ma.

A hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a csíksomlyói búcsú résztvevőit a székesfehérvári püspök a pünkösdszombati szentmise prédikációjában.

A szónok úgy fogalmazott: felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és ő sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket. „Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentől rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat" – mondta a püspök.

Már péntek este megérkeztek az elsők

Az MTI bukaresti irodáját résztvevők arról tájékoztatták, hogy az első zarándokcsoportok már a péntek esti órákban megérkeztek Csíksomlyóra, de az emberek zöme szombat reggel jött a Csíkszeredához tartozó búcsúhelyre.

A zarándokok zöme végigvonult a csíksomlyói ferences templomhoz vezető Szék útján, amelynek szélén az idén is lacikonyhák várják a megéhező zarándokokat, de különböző kézműves termékeket is árusítanak. Az idén az erdélyi „keresztaljákhoz", azaz búcsús közösségekhez csatlakozott egy-egy magyarországicsoport is,akik együtt mentek fel a két hegy közötti nyeregbe. Az oda vezető úton végig összefüggő embertömeg látható. Az idei csíksomlyói búcsún a szentmise szónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök. A minden évben pünkösd szombatján megtartott búcsú hagyománya már a XV. században kialakult.

A búcsú mottója az idén: „Mária által Jézushoz!”

A búcsú története 1444-re nyúlik vissza

Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe, Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul – a kor szokása szerint – búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy „a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyűlni, Máriát tisztelni".

Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére. 1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére.

A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára,szembeszállni a hitújítók hadával. Ez alatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról.

A győzelemre emlékeznek azóta minden évben

A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.

Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő múlásával sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.

A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. Amikor a papság ezen jelvénnyel az élén felér a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária" éneket és azután folytatódik tovább a körmenet.

Csíksomlyó 2011 - zarándokok százezreit várják

„Mária által Jézushoz!” mottóval várja a zarándokokat szombaton Csíksomlyó, ahol mintegy félmillió résztvevőre számítanak. A szombati ünnepi szentmise főszónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök.

Bár immár több mint húsz éve zarándokok százezrei érkeznek pünkösdkor Csíkszeredába, Antal Attila alpolgármester szerint a megyeszékhelynek különösebb anyagi haszna nem származik a csíksomlyói búcsúból. Az elöljárót arról faggattuk, hogy a pünkösdi hétvégék során mennyiben nő meg a város üzleti forgalma, meglátszik-e ez a néhány nap a helyi költségvetésben. Antal azonban azt mondja, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a búcsúra elsősorban zarándokok érkeznek, akik nem a fogyasztást helyezik előtérbe ittlétük során. „Az ide érkezők általában családoknál szállnak meg, így persze megnőhet az üzletek forgalma, de semmiképp nem mérhetően” – mutatott rá az alpolgármester. Azonban hozzátette, tulajdonképpen nincsenek konkrét adataik arról, hogy a csíksomlyói búcsú mekkora bevételt jelent az önkormányzat számára.

Hatékony bóvliszűrés

Ugyanakkor az utcai árusok sem az önkormányzatnak fizetik már néhány éve a helypénzt, a csíksomlyói lakosokkal korábbi években folytatott konzultációk során ugyanis megegyeztek, hogy a búcsús vásárosok kizárólag magánterületen, a különböző házak portáin foglalhatnak helyet. „Ez abból a szempontból nagyon hatékony, hogy a nem kívánt árusokat így lehet a legegyszerűbben kiszúrni, a csíksomlyóiak felelősségtudata jól működik, bóvliárusokat nem engednek be udvarukra” – hangsúlyozta az alpolgármester. Az eddigi évek átlaga szerint pünkösdkor mintegy 400–600 árus kínálja portékáját a Szék útján, azonban mivel magánterületen árusítanak, nem kell bért fizetniük a városházán.

Százszázalékos foglaltság

A vendéglátósoknak azonban minden bizonnyal jól jön a búcsú, hiszen a pünkösdi hétvégén Csíkszeredában és Csíksomlyón egyaránt százszázalékosan telítettek a szálláshelyek. A Fenyő Hungest Hotel erre az alkalomra 3, illetve 4 napos csomagokkal várta vendégeit, akik főként évek óta visszajáró csoportok. A 173 euró/fő/3 nap ajánlatba beletartozik a szállás, a félpanzió, illetve a wellnessrészleg használata is. A Csíksomlyó fele vezető Szék útján található Park Hotel szintén teljes mértékben megtelt pünkösdre. Amint kiderült, szintén többnyire visszajáró vendégeket fogadnak. A csíksomlyói Hotel Salvator új és régi vendégeket egyaránt fogad az idei csíksomlyói búcsú idején. Már év elején minden szoba elkelt 45 euró/fő pünkösdi áron.

A pünkösdi búcsú programja

Június 10-én, pénteken a 19 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a „Mária által Jézushoz!” mottóval meghirdetett 2011-es csíksomlyói pünkösdi búcsút, amelyet a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás követ. Június 11-én, szombaton fél 6-tól folyamatos gyóntatás és áldoztatás lesz a kolostor négyszögletű udvarában. A szentmisék reggel 7-kor, 8-kor és este 7 órakor lesznek a kegytemplomban. Az ünnepi szentmise – amelyet a Duna Televízió élőben közvetít – 12.30-kor kezdődik a Kissomlyó- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben található Hármashalom-oltárnál. A szentmise szónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök. A kordon a papsággal 10.30-kor indul a csíksomlyói Ferences kolostor elől. Éjszaka a kegytemplomban reggelig tart a virrasztás. Június 12-én, vasárnap pünkösd ünnepe. A szentmisék reggel 7-kor, 8-kor, 10.30-kor és 19 órakor lesznek. Június 13-án, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék szintén reggel 7-kor, 8-kor, 10.30-kor és 19 órakor lesznek.

Útlezárások városszerte

Az idei pünkösdi búcsú megszervezése és sikeres lebonyolítása érdekében Csíkszereda polgármesteri hivatala a csíksomlyói ferences rendházzal közösen, valamint az érintett hatóságok és intézmények bevonásával kidolgozta a búcsú idejére érvényes, a közlekedéssel és kereskedelemmel kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó polgármesteri rendeletet. Ez alapján június 10-én, pénteken reggel 6 órától tilos a megállás és a várakozás (parkolás) a Szék útján, a Kájoni János és a Nagymező utcában. Június 10-én, pénteken 18 óra és június 11-én, szombaton 6 óra között részleges útlezárásra kell számítani a Szék útján, a Kájoni János és a Nagymező utcában. Ezekbe az utcákba csak a polgármesteri hivatal által kibocsátott engedéllyel rendelkező kereskedők, illetve az Apor Péter, Csobotfalvi, Ferencesek, Kájoni János, Malom, Lovarda, Nyírfa, Bánya, Somlyó pataka, Köves, Barátság, Somlyó, Szentkirály, Sarkadi Elek, Szék, Szék II, Székely Mózes, Fodorkert, Kas, Tas, Huba, Töhötöm utcákban állandó lakhellyel rendelkező lakosok hajthatnak be. Június 11-én, szombaton 6 és 24 óra között tilos a közlekedés a Nagyrét utcában, a Taploca utcában, a Márton Áron utcában, a Szék úton, a Kájoni János utcában, a Pálfalva felé vezető úton, valamint a Nagymező utcán.

Június 11-én, szombaton 6 óra és június 12-én, vasárnap 16 óráig a Nagymező utcába csak a rendőrség, a csendőrség, az Oltul Sürgősségi Felügyelőség, a Hargita Megyei Mentőszolgálat, a Vöröskereszt, a Hargita Megyei Salvamont Hegyimentő Közszolgálat, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete, valamint az AVE Huron Kft. és a polgármesteri hivatal engedélyével rendelkező járművek hajthatnak be. A Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének autói június 11-én, szombaton szabad behajtást kapnak a lezárt utcákba, kivételt csak a Szék útja képez. A Szék útja június 12-én, vasárnap 16 óráig lesz lezárva. A behajtási engedélyeket a polgármesteri hivatal bocsátja ki, ezek tartalmazni fogják az autók rendszámát. Az engedéllyel rendelkező autók is csak a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Caritas, valamint a Fodor-ház udvaráig hajthatnak be.

„Politikai hisztéria és hecckampány folyik”

Politikai hisztéria és hecckampány folyik - így reagált Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet vádjával jelentették fel őt és két EP-képviselőtársát, méghozzá Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt. Mint mondta, állampolgárságától és alelnöki posztjától is megfosztanák, számos uniós vezetőnél is feljelentették őt ugyanezen ok miatt.

Feljelentősdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségről is le akarnak váltani - nyilatkozta Tőkés László az ellene és képviselőtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Mint mondta: „nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi".

A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, vagy ő maga milyen lépéseket tervez, Tőkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel, ami történt, az „egy anakronizmus" az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínűsége alapvető érték.

„Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy Székelyföld márpedig nem létezik, és románellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövő a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy Partiumban, itt, Európában" - hangoztatta érveit Tőkés László EP-alelnök.

A politikus hozzátette: „nem fogy ki" a feljelentésekből az utóbbi időben, mivel tavaly a szervezett bűnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel őt egy „posztkommunista politikus", amiatt is folyik a vizsgálat. Később a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdőn Traian Basescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. „A sort folytathatnám, mindenféle színű politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daulnál, a néppárti frakcióvezetőnél a székelyföldi képviseleti iroda miatt" - mondta.