Hagyományőrző huszárok Bálványosfürdőn

Először került sor Háromszéken, pontosabban Bálványosfürdőn a Huszárakadémiára, miután az előző négyet Hargita megyében tartották. Szombaton és vasárnap százhúsz huszár, gyalogos és huszárjelölt, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége vett részt a nemzetközi rendezvényen.

Annak, hogy a rendezvény átkerült Háromszékre, három oka is van: a múlt évtől Altorján szolgál Hatos Mihály plébános, a huszárakadémia tábori lelkésze, a főszervezője Miholcsa József hagyományőrző őrnagy, aki pár évig Torján élt, és több köztéri szobra is van a község és a megye területén, Daragus Attila, Torja polgármestere, magánvállalkozó felajánlotta, ingyen szállásolja el a résztvevőket. Szombaton szakmai előadások hangzottak el Bem apó erdélyi hadjáratáról, a huszárok hétköznapjairól, a Székely Hadosztályról és a székely betyárokról. Este a talpalávalót Ábri Béla és zenekara biztosította, közreműködött Kátay István színművész. Miholcsa József főszervező tegnap délelőtt elmondta: az ötödik Hu­szárakadémián Háromszéket a gidófalvi huszárok, valamint a 15. székely határőrezred gelencei és kézdivásárhelyi ütege képviselte, Hargita és Maros megyéből több huszárcsapat is jelen volt, Magyarországról Debre­cenből, Somogyból és Szegedről érkeztek előadók, illetve huszárok. Tegnap reggel, a három újabb szakmai előadást követően a huszárok Altorjára mentek, ahol felvonulás után a zsúfolásig telt templomban a Hatos Mihály plébános által celebrált ünnepi szentmisén vettek részt.
Daragus Attila polgármester bejelentette, hogy március 15-re elkészül nyolc huszárruha, amit torjai hagyományőrző huszárok lóháton Kézdivásárhely főterén mutatnak majd be első alkalommal. Ezt követően Daragus emléklapot és emléktárgyat nyújtott át Tamás Sándor megyeitanács-elnöknek és Olosz Gergely parlamenti képviselőnek. Tamás Sándor címeres megyezászlót (az 52.-et - szerk. megj.) adott át Hatos Mihály plébánosnak. Himnuszaink közös eléneklése után a templomkertben a huszárok együtt énekelték el a Gábor Áron rézágyúja című negyvennyolcas dalt, majd visszamentek Bálványosra, ahol Kádár Gyula történész bemutatta a Székelyföld határán és Székely hazát akarunk című könyvét, majd Székely Tibor hagyományőrző dandártábornok a vezérkari gyűlést követően bezárta az ötödik Huszárakadémiát.

Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatásának ügyét tárgyalja az Európai Bíróság

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán tárgyalja azt a magyar-szlovák peres ügyet, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-ére tervezett szlovákiai látogatásának szlovák részről történt meghiúsítása miatt keletkezett.

A kérdéses napon Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromba kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest „érzéketlenül” választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak.

A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnök belépését a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a Szlovákiába történő beutazást.

A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása Szlovákiába. A 2004/38/EK irányelv értelmében ugyanis az EU tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az uniós polgárok beutazhassanak a területükre, és csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére.

Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól - az EU legfőbb végrehajtó intézményétől, az EU-szerződések betartásán őrködő testülettől -, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia – habár maga is tévesen hivatkozott az irányelvre – nem sértette meg az EU jogának az uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseit.

Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó uniós irányelv igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása.

Az Európai Bizottság Szlovákia oldalán, úgynevezett „beavatkozóként” vesz részt az eljárásban.

Az európai integráció történetében rendkívül ritka, hogy egy tagállam közvetlenül perel be egy másik tagállamot az Európai Bíróság előtt. Eddig mindössze öt ilyen ügy volt, amelyek közül három zárult ítélettel - egy francia-brit, egy belga-spanyol és egy spanyol-brit jogvita.

Mindnyájan magyar hazafiak vagyunk!

A magyarországi helyzet továbbra is lázban tart mindenkit, aki számít Párizsban: a nagy lelkeket, a szellem embereit, a methodista lelkipásztorokat és az emberbarát bankárokat. Tegnap este a Le Monde megint teljes egészében Orbán úr "antidemokratikus elhajlásainak", "gyalázatos" alkotmányának és "szégyenletes" törvényeinek szentelte vezércikkének első részét.
Magától értetődik, hogy szóba került Európa, a római szerződés szelleme, Monnet, Schumann és Brüsszel többi nagy élő lelkiismerete. És – most első alkalommal – még szankciókat is követeltek! Bizony: szankciókat, igaziakat, komolyakat, szigorúakat. El kell ismerni, hogy egy demokratikus választások után alakult kormány ellen szankciókat alkalmazni nem is olyan egyszerű dolog. De mit számít az. Végül is, qui bene amat, bene castigat – aki jól szeret, jól is büntet!
A vezércikk második felét olvasva értjük csak meg igazán, hogy mitől lett ennyire dühös a mi mondén krónikásunk: a magyar kormány gazdaságpolitikájától! "Egy furcsa nacionalista hitvallást követve, úgy tűnik, hogy Orbán úr elhatározta, hogy országa egyedül is ki tud lábalni a súlyos válságból. Visszautasítja, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyektől az EU és az IMF függővé teszi az országnak nyújtandó segélyt."
Á, vagy úgy!, nem hajlandó eltűrni ezeknek a frankfurti és New York-i uraknak diktátumait? Ugyanazokét, akik éppen most véreztették el Görögországot, és most arra készülnek, hogy padlóra küldjék Olaszországot, Spanyolor­szágot és Portugáliát? Értjük már! Az, hogy Orbán úr módszerei kicsit önkényesek, hogy kissé túl sokat foglalkozik a lobogó, a közrend és a vallás kérdéseivel, hogy csak mértékkel kedveli a Köztársaság szót, aminek egyébként éppen most tette ki a szűrét az alkotmányából, mindez csak hagyján! De az, hogy nem hajlandó hajbókolni Draghi úr és Lagarde asszony előtt, nem engedi, hogy ezek az eurokraták az orránál fogva vezessék, az már bűnös vakság jele. Kell-e még más bizonyíték arra, hogy Orbán úr egy protofasiszta? Nem hisz sem a központi bankok függetlenségében, sem a szabad versenyben, sem Van Rompuy úr intelligenciájában, sem Juncker úr becsületességében!
Egy olyan országról van szó, amelyik nagy többséggel megválasztja a nemzeti felemelkedés kormányát annak reményében, hogy talán kikerülhet abból a válságból, amibe Európa süllyesztette. Amelyik ugyancsak nagy többséggel támogat egy új alkotmányt, ahol a haza, becsület és történelem szavak visszanyerik jelentésüket, amelyik, csak úgy mellékesen, egy nagyszerű ötlettől vezérelve megszabadul a Köztársaság szótól és a "demokráciának" a sztálini korszakból örökölt színes üveggolyóitól, amely megvédi a nemzetközi pénzintézetekkel és Brüsszel gnómjával szemben a jogait, állampolgárainak munkahelyeit, és gazdaságát. Mi is ez az ország a Le Monde, a Libération és a mi kiváló polgári sajtónk véleménye szerint? Egy kvázi-diktatúra!
S eközben Olaszországra és Görögországra mindenfajta választások nélkül, egyszerű kinevezéssel kényszerítenek rá új vezetőket, Goldman-Sachs alkalmazottait, közismert gazembereket, férges lelkű bankárokat, akik közül egyesek saját országuk tönkretételében működtek közre, és akiket most a piacok és ragadozóik helyeztek oda smasszernek. Ezt minek tartja a Le Monde, a Libération és a velük hasonszőrű sajtó? Szabad és demokratikus országoknak! Olyannyira, hogy azt szeretnék, legyen ugyanígy Franciaországban is. Lionel Stoleru úr vajon nem jelentette-e ki jámborul a múlt héten a Le Monde hasábjain, hogy a "demokrácia képtelen olyan politikai vezetőket kitermelni és támogatni, akiknek elég bátorságuk lenne a népszerűtlen, de feltétlenül szükséges intézkedéseket meghozni". És hogy a hatalmat olyan "bátor emberek" kezébe kellene adni, mint Camdessus, Trichet, Pascal Lamy vagy Claude Bébéar urak. Miért ne adnánk közvetlenül Parisot asszony kezébe a hatalmat? (A Francia Vállalkozók Szövetségének elnöke)
Magyarország ma az ellenálló Európa szimbóluma. A népek önrendelkezési jogának nevében teszi ezt, akárcsak alig több mint fél évszázada, a szabad és büszke élethez való jog nevében. A magyar ellenzék tüntetései, amelyeket médiáink oly bőkezűen közvetítenek újra és újra, valójában csak keveseket mozgósítanak. A budapesti utca emberének véleménye szerint főleg időseket, funkcionáriusokat és mindenekelőtt a régi kommunista rezsim híveit. Annak a rezsimnek a híveit, amely csalással, hazugsággal, bűntettekkel ragadta magához a hatalmat, amely betiltotta az alkotmányt és mindenfajta demokratikus megnyilvánulást, korlátozta a szakszervezetek működését; rendőrök, hóhérok és gyilkosok rezsimje, amely majdnem egy fél évszázadon keresztül egy véreskezű Köztársaságot kényszerített rá Magyarországra. E gyalázatos múlt emlékének ördögét akarják kiűzni magyar barátaink azáltal, hogy jóváhagynak egy alkotmányt, ami újra előtérbe helyezi identitásuk, nyelvük, területük, szabadságuk szimbólumait. Talán egy még távolabbi, de nem kevésbé kegyetlen múlt emlékét is le szeretnék rázni: az 1920-as trianoni szerződését, amelyben a szövetséges hatalmak, és mindenekelőtt a laicista és republikánus Franciaország, igyekezett megbüntetni és megalázni a katolikus és habsburgista Magyarországot, megfosztván azt területének és népességének kétharmadától.
Az Európai Unió, tudatlan politikusainak és a telhetetlen bankárokat kiszolgáló funkcionáriusainak csapatával úgy gondolja, hogy útját állhatja a nemzeti emlékezés és újjászületés eme folyamatának. Diktátumokról, büntetésekről és szankciókról álmodoznak. Jobb lenne, ha vigyáznának! Magyarország nem azért lett független a Szov­jetuniótól, hogy egy másfajta, jobban álcázott, de nem kevésbé zsarnoki birodalom része legyen. Ellen fog állani, és ellenállása másokat is követésre sarkall majd. 1956-ban a francia nép, az akkori vezetőivel dacolva, spontánul támogatta a budapesti felkelőket. 1956 novemberének estéin a Párizsban összegyűltek emlékeztették a dunai mészárosok francia bűntársait, hogy jó lesz vigyázniuk. Mert Párizsban nem nagyon szeretik azokat, akik a szabad népeket bántalmazzák.
Ma este mindnyájan magyar hazafiak vagyunk!

Hubert de Marans,
La Revue Critique

Százezer fővel gyarapodott hazánk az elmúlt évben

A nemzetpolitikai struktúra felépítéséről és a honosítás pontos számairól tájékoztatott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Wetzel Tamás miniszteri biztos csütörtökön, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón, ahol Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is beszélt az eddig elért eredményekről.

Semjén Zsolt négy pontban foglalta össze, hogy mely - előzetesen kitűzött - célt sikerült megvalósítani az elmúlt évben. Az egyik legfontosabb - emelte ki - a honosítás kérdése volt. Emlékeztetett, hogy nemzetközi szakértők maximum 300 ezer ember honosítását tartották reálisnak a jelenlegi parlamenti ciklus ideje alatt. A kormány vállalása - hangsúlyozta - a félmilliós szám volt, melynek jelenlegi üteme meghaladja a várakozásokat, hiszen eddig kétszázezren adták be állampolgársági kérelmüket, melyből több mint százezren már le is tették az állampolgársági esküt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a magyar közigazgatás felülmúlta önmagát, tekintve, hogy a törvényben meghatározott három hónapos határidőt - ha egyéb tényező, vagy hiánypótlás nem merült fel - minden esetben tudták tartani az érintettek. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy minden honosítást megelőz egy közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorelhárítási ellenőrzés is. A másik kiemelt cél a határon túli magyar gyermekek oktatás-nevelési támogatása: mind a kétszázötvenezer magyar iskolába és óvodába járó gyermek megkapta ezt a pénzt, mely - a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem egy alapítványhoz, hanem közvetlenül a szülőhöz érkezik – mondta Semjén Zsolt. Másik újdonság - folytatta -, hogy egy az OTP-vel kötött szerződésnek köszönhetően már bankkártyára érkezik a pénz, melynek semmilyen további költsége nincs. A gyermekek nyilvántartása - tette hozzá - pedagógus szervezetek segítségével történt, annak érdekében, hogy a megfelelő helyekre és emberekhez jusson el a pénz. A harmadik terület, ahol jelentős eredményeket mutathatunk fel a konszenzus tekintetében, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újbóli összehívása, az állásfoglalások elfogadása és a nemzetstratégiai könyv elfogadása volt - fogalmazott Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az előző kormány idején nem hívták össze az értekezletet. Ezzel szemben - emelte ki - jelenleg a MÁÉRT magában foglalja az összes magyarországi pártot és az összes jelentős, határon túli, magyar pártot és szervezetet. A politikus beszélt arról is, hogy a MÁÉRT legnagyobb eredménye, hogy tevékenysége nyomán elkészült a magyar nemzetpolitikai stratégia, melyet a tagok egyöntetűen elfogadtak. Mint mondta: ilyen nemzetpolitikai konszenzusra még nem volt példa. Kitért arra, hogy a határon túli magyarság számára jogvédő keretet hoztak létre, mely 50 millió forintot tartalmaz. Régi adósságnak nevezte a miniszterelnök-helyettes a negyedik helyen említett, mára megvalósult Magyar Diaszpóra Tanács létrejöttét, mely az összes magyarok által létrehozott, nyugati szervezet összefogását jelenti. Kiemelte, hogy a tanács életre hívására ezért volt szükség, mert a nyugati magyarság problémái alapvetően különbözhetnek a Kárpát-medencei magyarok gondjaitól. Semjén Zsolt a négy fő célkitűzés mellett beszámolt egy nem várt sikerről is. Elmondta, hogy a Szerbiában elfogadott kárpótlási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt - a magyar kormány nyomására - immár a magyarság számára megfelelő szövegezéssel fogadták el. Ezzel - folytatta - a magyarság kollektív jogvesztése megszűnt, és újra lehetőség van a délvidéki magyarok kárpótlására.

Hatékony rendszer az egyszerűsített honosításért

Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos a honosítási kérelmeket érintő pontos számokról szólva elmondta: hatalmas fejlesztések valósultak meg mind személyügyi, mind pedig informatikai szempontból. Tájékoztatása szerint honosítási kérelmet eddig 77 külképviseleten, 1325 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és a Kormányablakoknál nyújtottak be, de - folytatta - átvették a kérelmeket az anyakönyvvezetők és a Kormányhivatalok is. Természetesen - folytatta - történnek elutasítások is, amennyiben a kérelmező nem felel meg a törvényi feltételeknek, vagy közbiztonsági-nemzetbiztonsági kizáró ok áll fenn. Hozzátette, hogy az ügyintézési határidő 3 hónap, de ebbe nem tartozik bele a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés, a hiánypótlási határidő, illetve az eljárás felfüggesztésének időtartama. Ennek megfelelően körülbelül 4-5 hónap az ügyintézés időtartama, amely az esetek döntő részében tartható, határidőn túli kérelem a január 1-jei statisztikák szerint nincsen - közölte. Hangsúlyozta, hogy semmilyen adatot nem adnak ki harmadik félnek, illetve eloszlatta azokat a félelmeket is, miszerint tömeges átvándorlás indul meg az elfogadott kérelmek miatt. Leszögezte, hogy a szociális ellátórendszerre nem ró komolyabb terheket az egyszerűsített honosítás.

2011 a cselekvés éve volt

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: 2011 a cselekvés éve volt a nemzetpolitikában. Mint mondta, az első és legfontosabb feladat a támogatáspolitika megújítása volt. Létrejött a Bethlen Gábor Alap, valamint az oktatás-nevelési támogatásokat is rendbe tették - sorolta. Fontos volt a Határtalanul! Program elindítása is, mely arra kíván lehetőséget biztosítani, hogy a magyarországi iskolások - tanulmányaik során legalább egyszer - osztálykirándulás keretében eljussanak a határon túlra is - tájékoztatott a politikus. Szintén új kezdeményezés - ismertette - a Magyarság Háza, mely egy komplex kulturális, tudományos bemutatótér lesz. Kiállításokon, rendezvényeken, programokon keresztül szeretnék ezen a helyen bemutatni a magyarországi és határon túli magyarság értékeit, kultúráját, mindennapjait. Itt jött létre - folytatta - a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, mely a programok szervezéséhez szükséges hátteret fogja biztosítani. A megújuló kapcsolattartás, a Diaszpóra Tanács és a határon túli szervezetekkel való új kapcsolat jegyében elfogadták a nemzetpolitikai stratégia kereteit, mely dokumentum konszenzust élvez a résztvevők körében. Erre az alapdokumentumra fogják felépíteni a konkrét cselekvési terveket - jelentette ki Répás Zsuzsanna, hozzátéve: a támogatáspolitika végső feladataként elfogadták a nemzeti jelentőségű intézmények megújítását is.

Békemenet Magyarországért - Százezrek tüntettek a magyar kormány mellett Budapesten

A magyar belügyminisztérium szerint 400 ezren, a szervezők szerint egymillió személy vett részt a budapesti kormány támogatására szombaton rendezett demonstráción. „Nem leszünk gyarmat” és „Ez a kormány nincs egyedül” - ez a volt az üzenete a Békemenet Magyarországért elnevezésű megmozdulásnak, amelyen erdélyi magyarok is részt vettek. A Magyar Polgári Párt (MPP) több erdélyi városban is szimpátiatüntetést szervezett szombaton, hogy viszonozza az Orbán-kormány határon túli magyarokra irányuló figyelmét.

A budapesti Békemenet során a Hősök teréről elindult tömeg élén a megmozdulás szervezői, mások mellett Bayer Zsolt közíró, Bencsik András főszerkesztő és Széles Gábor nagyvállalkozó haladt egy kifeszített molinót tartva, amelyre magyarul és angolul az volt írva: „Nem leszünk gyarmat”.

Amikor a menet elérte a Parlament főbejárata előtti teret, a már ott korábban összegyűltek tapssal köszöntötték az érkezőket.

Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap főszerkesztője a Parlament előtti Kossuth Lajos téren egy emelvényről szólva a tömeghez azt mondta: egymillióan vesznek részt a megmozduláson.

Bayer Zsolt közíró, a Fidesz alapító tagja a Kossuth téren arról beszélt, hogy tüntetésük azt üzeni: „ez a kormány nincs egyedül”.Azt mondta: Magyarország negyven évet várt Európára, de – megismételve az általuk vitt molinó feliratát –, hangsúlyozta: „nem leszünk gyarmat”.

Bayer Zsolt az MTI-nek a Kossuth téren azt mondta: minden várakozását felülmúlta a rendezvény. Nem tervezik, hogy minden héten kivonulnak, de jelezte, „ha ok van rá, akkor újra összegyűlnek” – tette hozzá.

Széles Gábor nagyvállalkozó, az Echo Tv és a Magyar Hírlap tulajdonosa a televíziójának nyilatkozva azt mondta: ez az évtized legnagyobb megmozdulása, és lehet, hogy 1956 óta nem volt ekkora tüntetés Magyarországon.

A Belügyminisztérium esti közleménye szerint „a békés, jó hangulatú eseményen közel négyszázezren vettek részt”, rendőri intézkedés nem történt.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében közel 200 erdélyi magyar vett részt a budapesti Békemeneten. Az erdélyi rokonszenvezők helységnévtáblákkal és mécsesekkel vonultak a Hősök terétől az Andrássy úton át a Kossuth térre.

A küldöttséget az érkezés pillanatától kezdve magyarországi felvonuló-csoportok több alkalommal is hangosan, tapssal üdvözölték. A Kossuth téren a szervezők az EMNT zászlói alatt vonuló erdélyi magyarokra a hangosbemondóban külön is felhívták a figyelmet.

Az EMNT által szervezett autóbuszok Zaboláról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Barótról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről, Nagybányáról, Szatmárnémetiből, Kolozsvárról, Bethlenből, Zilahról és Nagyváradról is szállítottak résztvevőket. A Békemenet után, szombat este az erdélyi felvonulók hazaindultak.

Magyarország örökké szabad - Hungaria semper libera. Una et eadem libertas

Az alapvető szabadság- és önrendelkezési jogok Magyarországon több száz éve az alkotmány tagadhatatlan részei. Ezeknek a jogoknak a megsértése a történelem folyamán újra és újra felkelésekhez és forradalmakhoz vezetett, amelyek hosszú távon mindig impulzust adtak egész Európának.

Utoljára 1956-ban a kommunista diktatúrának és a Pax Sovieticának rántottuk le az álarcát, és ezzel megindítottuk ennek összeomlását. 1989-ben szétvágtuk és kinyitottuk a vasfüggönyt egy akkor számunkra sokat ígérő szabadság felé.

Nagyot csalódtunk. A megígért „új európai ház”-ban eddig csak a pincében kaptunk helyet, szabadság helyett diktatórikus kényszert, biztonság helyett aggasztó kétséget, jog helyett hazugságokon alapuló igazságtalanságot. Európai értékek ürügyén megaláznak, megsértenek, kirekesztenek bennünket, és megkérdőjelezik a demokratikus jogainkat. Ismét védekeznünk kell. Le kell rántani az új, láthatatlan diktatúrának és a Pax Americanának az álarcát, ameddig még nem késő. Tudjuk, hogy ez a harc sokkal nehezebb, mint a páncélosok elleni volt. A fegyverünk csak a szó, a jog és az európai értékek. Ami azért nehéz, mert nem mi, hanem az Európai Unió szenved demokráciadeficitben. Ki vagyunk téve minden önkénynek, mert az Európai Unió a mai napig nem tett eleget a kötelezettségének, és még mindig nem csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, hogy ne lehessen felelősségre vonni az uniós szervezeteket az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Nem mi távolodtunk el az európai értékektől, hanem a brüsszeli hatalomcentrum. Nem mi tagadjuk meg a demokráciát, hanem az európai uniós szervezetnek hiányzik a demokratikus legitimációja. Európa gazdasági, politikai válságban és erkölcsi romlásban van. Nem így képzeltük el az új Európát!

Egy új Európát kell felépítenünk. Egy olyan Európát, amely nem centralisztikusan, hanem policentrikusan van felépítve. Egy olyan Európát, amely visszatér a keresztény gyökereihez és értékeihez, egy olyan Európát, amelyben a szuverén nem a pénzoligarchia, hanem a nép és a nemzet. Egy olyan Európát, amelyben tiszteletben tartják a népek demokratikus akaratát. Egy olyan Európát, amelyben minden nép az alapvető szabadságjogokkal, elsősorban az önrendelkezési joggal élhet, amelyet a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Egyezségokmánya az 1. cikkben így definiál: „A népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”

Csak az önrendelkezés és állami szuverenitás alapján lehet Európát szabadságban és igazi békében megalapozni. Nem szabad engedni a zsarolásnak és kényszernek! Nem szabad félni, vállalni kell a kihívást! Soha nem szabad feladni az önrendelkezést, önelhatárolódást és önbecsülést! Tudjuk, hogy az európai polgárok többsége ugyanazt akarja, tudjuk, hogy az európai közvélemény nem azonos a média által kinyilvánított hamis véleménnyel.

Felszólítunk minden magyart és európait, utasítsa vissza a bennünket ért hazugságokat és félrevezetéseket, bátran vállalja az igazság kimondását és követelését és segítse egy új, szabadabb, békésebb, boldogabb Európa felépítését, a népek önrendelkezése és az államok szuverenitása alapján.

Isten, áldd meg a magyart!

Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász

Magyargyalázó,trágár feliratot mázoltak a kolozsvári Mátyás-szoborra

„Muie UDMR” – ez a felirat jelent meg kedd este a Kolozsváron lezajlott kormányellenes tüntetés végén a Mátyás-szobor talapzatán. A rendőrök azonosítottak és őrizetbe vettek három fiatal férfit és egy lányt, akiket egyenként 100 és 500 lej közötti összeggel bírságoltak meg a trágár feliratért illetve trágár szavak skandálásáért. Az RMDSZ az EMNP is határozottan elítéli történteket.

Kelemen Hunor közleményben ítélte el a történteket. Mint írja: a tiltakozásnak, a tüntetésnek helye van egy demokratikus országban, akárcsak a politikusok és a politikai pártok ellen irányuló kritikának is. „Nincs helye viszont annak, hogy felelőtlen emberek köztéri szobron, féltve őrzött műemléken töltsék ki bosszújúkat. Nincs helye annak, hogy egyesek békés tiltakozást használjanak fel arra, hogy megalázzanak egy egész nemzeti közösséget” – áll az RMDSZ közleményében. A szervezet határozottan elítéli „az ilyen és ehhez hasonló, aljas tetteket”.

Kelemen Hunor elmondta: „beszéltem a belügyminiszterrel, arra kértem, hogy határozottan lépjenek fel a huligánok ellen, és büntessék meg őket. Ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a békés, civilizált tüntetéseknek helyet kell adni, de nem engedhetjük meg, hogy ezek a tiltakozások magyarellenes uszításokba torkolljanak” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.

Az esetet az EMNP is elítéli, a szervezet ugyanakkor a szoborgyalázást diverziókeltő provokációnak minősíti, melynek célja a figyelem elterelése az utóbbi napokban kirobbant országos feszültségekről. Úgy vélik: megalapozott a gyanú, hogy a szoborgyalázás csakis a rendőrség és csendőrség hallgatólagos hozzájárulásával történhetett meg, mivel a rendfenntartó erők „rég nem látott jelenléttel biztosították a tüntetést”.

Az EMNP úgy véli: „elfogadhatatlan, hogy a kormányzattal szemben felgyülemlett elégedetlenségnek, valamint a kormány és ellenzéke között zajló állóháborúnak az erdélyi magyar közösség legyen a bűnbakja, egyetemes értékű műemlékeink pedig csatamezővé váljanak!”

A New York Polgári kör támogatja a tüntetést Magyarországért

Közérdekű közlemény!

Mikor nyár végén az erős Forint idején a kormányzat elkezdte
törleszteni az államadósságot világossá vált mindenki számára, hogy
esélye van Magyarország adósrabszolgaságból való szabadulásának.
Felrémlett egy gazdaságilag független ország "rémképe" Európa
szívében, ami például szolgálhat más országoknak is a nemzetközi tőke
szorításából való kijutásra, ami valljuk be beláthatatlan
következményekkel járna. Bár a neoliberális gazdaságpolitika mára
egyértelműen bizonyította pilóta játék mivoltát és sodorja világháború
felé Földünket, alternatív útra hazánkon kívül senki sem merészkedik
és úgy tűnik minket sem hagynak. Ha ők szépen fokozatosan romlásba
dőlnek, másnak sem jusson esély a szabadulásra! Giordano Bruno-t
máglyára küldték nagy egyetértésben mert nem igazodott a kor
elvárásaihoz, hiába ismerte az igazabb utat. Mi magyarok sem
számíthatunk jobb sorsra, ha hagyjuk magunkat.

A gépezet beindult: A helyi kiszolgáló eszközök (posztkommunisták,
neoliberálisok) jelenleg meglehetősen gyengék ugyan, de évtizedes
kapcsolatrendszerük működik, szállítják lejárató hazaáruló
hazugságaikat az éhes Nyugatnak remélve, hogy megszokott jutalékukat
az államrablásból újra megkapják.

Nyugat-Európa dühös, hiszen többek közt a sógorok ERSTE bank zsíros
extraprofit szerződéseinek egy része nem működik többé, Franciaország
a kiközvetített Cafeteria rendszer sápját nem szedheti és még
sorolhatnánk.

Legyünk korrektek: magunk is nehezen viselnénk, ha jól bejáratott
üzleteinkből egyszer csak nem folyna tovább a bevétel. Ma az EU
alaphelyzetből úgy gondolja, hogy hazánk lakói becsüljék meg a
lehetőséget, hogy fejőstehenek lehetnek, gazdasági gyarmat mosollyal
az arcon. Demokratikusan!

A gépezet működik: Kézzelfogható tényeket nélkülöző, de rágalmakban
bővelkedő lejáratás egyszerre mindenhonnan. Persze minden
Magyarországért, a magyar demokráciáért - mint Irakban, Afganisztánban
és még sorolhatnánk. Csak két részletet kiragadva a szélrózsa minden
irányából érkező támadásokból: kicsit sem gyanús, hogy az USA
külügyminisztere a Klub-rádió ügyében írogat a Magyar Kormánynak?
Biztos, hogy a Klub-rádió független és nem a külföldi tőkét támogatja
a magyar érdekek helyett? Biztos, hogy most kellett bejelenteni a
MALÉV horribilis visszafizetési kötelezettségét? és még sorolhatnánk...

Mindez természetesen Magyarországért, az egyenlő EU-s tagállam
megmentéséért folyik.

A jó hír az, hogy a Nyugat-Európai emberek nem rosszak, csak
egyszerűen félretájékoztatottak. Ha mind az igaz volna, amit
terjesztenek rólunk az édesvíz kincsünkre és termőföldünkre ácsingózó
pénzemberek, akkor valóban szükségét éreznénk a segítségnek. 1956-ban
szükségünk lett volna a segítségre.

Ma viszont 2012-t írunk és védekezésre kényszerülünk. Meg kell
mutatnunk a világ manipulált lakosságának és kormányaiknak, hogy
magunk választotta vezetőit támogatjuk (nem mintha hibátlanok
volnának, de most nincs jobb) és tudtukra adjuk a sajtó
rágalmazásának, hazudozásának tényét. Rengetegen kell hogy legyünk,
ez az egy esélyünk van jelenleg!

Január 21-én ott kell hogy legyünk ahányan csak vagyunk a Hősök terén
délután 4-kor és békességben, minden provokációt elutasítva
demonstráljunk Magyarországért!

Nagyváradon járt George Pataki

Második alkalommal látogatott vasárnap Nagyváradra George Pataki, New York állam volt republikánus kormányzója. A magyar származású amerikai politikust mindkét alkalommal Tőkés László volt királyhágómelléki református püspök, az Európai Parlament alelnöke hívta meg. Első alkalommal 2006-ban járt Váradon az amerikai politikus, amikor részt vett egy olyan tiltakozó megmozduláson, amivel a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elorzott sportpálya ügyében léptek fel a váradiak. Mostani látogatásának fő célja, hogy felmérje az erdélyi magyarság aktuális problémáit, így a romániai magyar nyelvű felsőoktatásban tapasztalat etnikai diszkriminációkat. A kormányzót elkísérte útjára lánya, Allison Pataki Levy.

A vasárnapi látogatás a váradolaszi református templomban megtartott istentisztelettel kezdődött, az igét Tőkés László hirdette. A történelmi magyar egyházak és civil szervezetek képviselőin kívül több román politikust is láttunk a templomi padokban, így például Radu Ţîrlét, a Bihar Megyei Tanács elnökét is. Tegnap kezdődött el az egyetemes ökumenikus imahét, ennek egyik nyitó rendezvénye volt a váradolaszi istentisztelet. Az igehirdető Máté evangéliumának 20. részét idézte, abból is a 28. verset: „Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.” Pprédikációjában rámutatott arra, hogy „Európában egységet a sokféleségben!” jelmondatot leginkább az egyházak közti párbeszéd, együttműködés megteremtésével lehet érvényesíteni. A mai zűrzavaros politikai csatározások idején a jézusi tanok azok, amelyek segítségével az emberek rádöbbenhetnek arra, valódi, megélhető demokrácia és szabadság csak akkor jöhet létre, ha a vezető politikusok belátják, hogy aki a népet akarja szolgálni, az nem viselkedhet uralkodóként, ugyanis a szavazótábor nem alattvalókból, hanem öntudatos polgárokból kell álljon. Istent szolgáljuk, ne a diktátorokat, és akkor a bibliai útmutatás nyomán életformánkká válhat a szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartása egész Európában.

Tőkés az igehirdetést követően régi kedves barátjaként köszöntötte George Patakit, megköszönve neki, hogy ismét Váradra jött és erkölcsi, illetve politikai támogatásáról biztosította az erdélyi magyarságot, többek között a magyar egyetemek háza táján észlelt jogtalanságok kapcsán. Felszólalt a kormányzó is, aki magyarul köszöntötte a jelenlevőket, elmondva, nagyon örül annak, hogy a lánya is megismeri a váradiakat, s hozzáfűzte, hogy figyelemmel kívánja kísérni a Marosvásárhelyi Orvos és Gyógyszerészeti Egyetem magyar szakain, illetve a Sapientián történt magyarellenes intézkedéseket. Tőkés László mai napig a bátorság és a szabadság jelképes személyisége az Egyesült Államokban, jelentette ki Pataki, ezért ő mint magyar származású amerikai kötelességének érzi, hogy segítse az 1989-es romániai forradalom szikrájaként ismert lelkész-politikust abban, hogy az erdélyi magyaroknak legyen megfelelő anyanyelvi oktatásuk, autonómiájuk. Az istentiszteletet követően a kormányzó szóba elegyedett a váradi polgárokkal, majd a templom melletti Lorántffy-központban az erdélyi magyar akadémiai szféra vezetőivel folytatott zártkörű tárgyalást az erdélyi felsőoktatás helyzetéről.

Ezt követően Tőkés és Pataki közös sajtótájékoztatót tartott. Pataki elmondta tájékoztatni fogja az amerikai és a nemzetközi közvéleményt a romániai magyar felsőfokú oktatásban tapasztaltakról s azon lesz, hogy világszerte minél többen megértsék, az erdélyi magyaroknak valóban joguk van az anyanyelvi oktatáshoz és az autonómiához is.

Horogkeresztre asszociál a magyar címerről egy PSD-politikus

Magyarországot, a magyar címert és magyarságot gyalázta hétfői nyilatkozatában Bogdan Diaconu szociáldemokrata politikus annak kapcsán, hogy a felújítást követően ismét látható a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak otthont adó ingatlanon a magyar címer. A politikus szerint magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó iskolára.Megszólalt az ügyben Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki leszögezte: nincs értelme kommentálni a Diaconu nyilatkozatát, ha neki a horogkereszt jut eszébe a magyar címerről.

Magyarországot, a magyar címert és a magyarságot gyalázta hétfőisajtónyilatkozatában Bogdan Diaconu szociáldemokrata párti (PSD) politikus annak kapcsán, hogy a román sajtó a napokban felkapta a hírt, miszerint a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumnak otthont adó ingatlan homlokzatán a restaurálás nyomán ismét láthatóvá vált a korábban eltakart magyar címer.

„Aki így közelít egy történelmi tényhez, annak nagyon sürgősen pszichiátriára kellene mennie” – szögezte le a Krónikának Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter Bogdan Diaconu nyilatkozatára reagálva, miszerint a magyar címer kihelyezése romániai középiskolákra olyan, mintha náci horogkeresztek kerülnének zsidó iskolákra.
A korábban a PSD-ben, majd a Konzervatív Pártban (PC), tavaly decembertől ismét a PSD-ben tevékenykedő Bogdan Diaconu megszólalásában – amely a politikus blogján is olvasható – bírálta Kelemen Hunort, aki a napokban a címer láthatóvá tétele mellett foglalt állást. Diaconu megszólalásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen történelmet védelmez a kulturális miniszter, amikor a román állami költségvetésből fenntartott oktatási intézményen látható magyar címerről van szó.

„A fasiszta Horthy és a szélsőséges magyarok történelmét védi, akik erdélyi románokat gyilkoltak meg a második világháború idején, vagy a jelenlegi Magyarországot, ahol Orbán Viktor miniszterelnök ajtót nyit az újfasizmusnak, tönkretéve a sajtószabadságot, minden hatalmat egy kézbe tömörítve és munkatáborokat létesítve. Magyarország címere szégyenfolt, és ennek az államnak a történelme a környező népek leigázásról szól – fogalmazott a politikus. – Most Magyarország abba az irányba halad, amelyet egész Európa és az Egyesült Államok is elítél. Kelemen Hunor ezt a történelmet védelmezi, amely a demokrácia provokációja és Európa szégyene.”

Kelemen Hunor: meg kell érteni a történelmet

Kelemen Hunor kifejtette, „száz évvel ezelőtt, amikor a gimnázium épült, akkor Horthy-rendszerről és ilyen butaságokról beszélni sem lehetett”.

„Az ilyen butaságokat, amilyeneket egyesek nyilatkoznak ezzel kapcsolatban, elutasítom, és arra kérem mindazokat, akiket zavar a történelem, hogy mivel ennek a térségnek a történelme bonyolult, ebben a bonyolultságában próbálja megérteni. Nem a kizárólagosságot kell keresni, mert abból soha nem született semmi jó. Közép-Európának, Erdélynek a történelmét a maga bonyolultságában kell megértenie, elfogadnia minden embernek. A többi pszichiátriai eset, azt nem tudom kommentálni” – szögezte le az RMDSZ-elnök.

Kelemen ugyanakkor kiemelte: amikor egy műemléképületet felújítanak, restaurálnak – nem csak Romániában, hanem más országokban is –, általában megkísérelik a régi elemeket megtartani, helyreállítani, így ha száz évvel ezelőtt az épületen volt egy címer, akkor azt a történelmi hűség kedvéért figyelembe kell venni. Emellett, szakmai szempontból is kötelessége egy műemlék felújításán dolgozó embernek, cégnek az eredeti állapotok helyreállítása, tette hozzá a miniszter.

Magyar nagykövet :Diaconu kinyitná a múlt kapuját

Az ügyben hétfőn délután megszólalt Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is. „Egyszerű magyar állampolgárként, magánemberként úgy vélem, hogy ha Diaconu úrnak a magyar címer ugyanazt jelenti, mint a náci horogkereszt, akkor nincs is értelme kommentárt fűznöm nyilatkozatához. Orbán Viktor természetesen nem nyit ajtót az újfasizmusnak, és nem teszi tönkre a sajtószabadságot. Az az érzésem, hogy Diaconu úr az, aki ki próbálja nyitni a múlt kapuját. Hiába. Ez már nem megy” – fogalmazott Füzes Oszkár.

Tánczos Barna vidékfejlesztési és mezőgazdasági államtitkár is utalt a gimnázium homlokzatán újra látható magyar címer kapcsán kirobbant botrányra a madéfalvi veszedelem 248. évfordulója alkalmából tartott szombati megemlékezésen.

„Azt üzenem román testvéreinknek is, hogy tanítsanak úgy történelmet a gyerekeknek, hogy senki se csodálkozzon azon Romániában, hogy ha egy több mint száz éves épületről a külső vakolat lehullik, vagy azt lebontjuk és előkerülnek azok a magyar nemzeti szimbólumok, amelyeket feltettek akkor, amikor az épületet építették, mert azt magyar világban, magyar emberek építették. Legnagyobb bűn talán az, ha elhazudjuk a történelmet, ha próbáljuk eltakarni, süllyesztőbe helyezni azokat a valóságokat, amelyek előbb-utóbb, amint a gimnáziumnál is láthatjuk, felszínre kerülnek. És ha felszínre kerülnek, csak akkor nem okoznak meglepetést, hogy ha korrektül, becsülettel, tisztességgel tanítottunk történelmet a gyerekeinknek” – fogalmazott az államtitkár.

Csíkszereda alpolgármestere: a Mercedes nem Dacia

Antal Attila, Csíkszereda kultúráért felelős alpolgármestere a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, a magyar címer nem most került vissza az épület homlokzatára, csupán most, a renoválás során távolították el azt, ami a jelképet „álcázta”, eltakarta.

A jelenleg is látható, 1911. június 5-én, a gimnázium avatóján kihelyezett magyar címer először a szocializmus jelképével volt elfedve, később, 1989 után, a román címerrel takarták el az eredetit, az épület felújítása során pedig, sok más eredeti elem mellett ez is láthatóvá vált.

Az épület belsejében többek között újra kialakították a néhai kápolnatermet, ami sokáig díszteremként működött, illetve az épület homlokzatán ismét látható a száz évvel ezelőtti, eredeti „Róm. Kath. Főgimnázium” felirat is.

„Döbbenetes, hogy húsz évvel a rendszerváltás után a szimbólumok használata még mindig téma, még mindig ezen vagyunk fennakadva” – mondta az elöljáró.

Antal ugyanakkor kifejtette, a Római Katolikus Főgimnázium épületét – amely jelenleg a Márton Áron Gimnázium mellett az egyház által működtetett Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumnak is otthont ad – ezelőtt száz évvel a magyar állam építtette, saját költségén, ekkor került fel a homlokzatra Magyarország címere.

„Ez olyan, mintha egy 50 éves Mercedesre feltennénk egy Dacia jelvényt, és azzal villognánk, hogy milyen nagyszerű technikai vívmányra vagyunk képesek” – mutatott rá az alpolgármester.
Antal hozzáfűzte, a szocializmus idején épült betonrengeteg előtt már volt Csíkszeredának épített öröksége, olyan építészeti remekművek, amelyek történelmünk részét képezik. Ezt az örökséget tartja tiszteletben a város a címer felfedése révén.

„Bármilyen más épített vagy kulturális örökséget tiszteletben tartunk, amennyiben létezik. Aggasztó, hogy egyesek ebben zavaró tényezőt látnak, ugyanis mi nem vagyunk híve a hangulatkeltésnek, nem kívánjuk zavarni a román nemzet önérzetét, és kikérjük magunknak, hogy ebben provokációt vagy hasonlót találjanak. Tudomásul kell venni a történelmi tényeket” – szögezte le Antal Attila.

A Márton Áron Gimnázium igazgatója, Varga László nem kívánt nyilatkozni a kérdésben arra hivatkozva, hogy vidéken tölti szabadságát, és nem óhajt felületes információ birtokában véleményt formálni.

Darvas Kozma József esperes: jogtiprás a demokrácia nevében

Darvas Kozma József római katolikus címzetes esperes az ingatlan tulajdonosának képviselőjeként megkeresésünkre szintén azt emelte ki, hogy a főgimnázium 1909 és 1911 között épült, akkor, amikor Erdély Magyarország része volt, továbbá az épület műemlék kategóriába tartozik, így a teljes felújítás során nagyon fontos szempont volt az épület eredeti jegyeinek megőrzése.

„Amikor támadnak egy címer miatt, akkor jusson eszükbe a támadóknak, vádaskodóknak, hogy több mint 900 éven át a magyarság is vérét hullatta ezért a földért, és az 1918-as decemberi gyulafehérvári nemzetgyűlést a magyar állam engedélyével, a magyar csendőrség asszisztálásával és a vonatok ingyenes rendelkezésre bocsátásával tartották meg” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gyulafehérvári határozatokban az itt élő nemzetiségek teljes jogait garantálták az autonómia biztosítása mellett.

„Azt kellene a kifogásolóknak napirendre tűzni, hogy amit a román nagy egyesülési nemzetgyűlés Gyulafehérváron határozatban elfogadott, azt a 21. századi Románia, amely tagja az Európai Uniónak, miért nem akarja alkalmazni” – mondta Darvas, aki szerint „igaz, hogy a román állam az iskola fenntartója, azonban mindannyian adófizető polgárok vagyunk, és az állammal szemben minden kötelességünket éppúgy teljesítjük, mint bárki más”.

„Ahogy egy indiai nőnek a homlokán lévő jelt nem lehet eltörölni, ahogy egy ortodox, katolikus vagy protestáns keresztényt nem lehet kényszeríteni, hogy más felekezet tagja legyen, ugyanígy a magyar identitású embereket sem lehet arra kényszeríteni, hogy most román színekben próbáljanak tetszelegni. Az ilyen nem becsületes, az ilyen megalkuvó. Én tisztelem a románt, ha fölvállalja románságát, becsületes és jogvédő, de kevésbé tudom elfogadni azokat, akik a demokrácia nevében most is jogokat akarnak tiporni” – szögezte le Darvas Kozma József.

Korábban hasonló reakciókat váltott ki agyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumra visszahelyezett magyar címer is, akkor az Új Jobboldal szélsőséges szervezet tagjai felvonulást is szerveztek a székelyföldi városban.

Fenyegetik a csíki hokist, plakátolgat az Új Jobboldal

Állandó fenyegetéseknek van kitéve Péter Levente, a HSC Csíkszereda jégkorongozója, amióta a bukaresti bulvársajtó felfedezte, hogy a román válogatottat erősítő székely hokis – több társával együtt – a magyar nemzeti csapat elleni, december közepén megrendezett csíkszeredai mérkőzésen nem a román, hanem a magyar himnuszt énekelte. A 25 éves sportoló a botrány kirobbantása után büszkén vállalta tettét, emiatt pedig a román nacionalisták célpontjává vált.

Péter Levente a Cívishír.hu honlapnak december végén adott interjújában elárulta, egy közösségi portálon folyamatosan érkeztek a fenyegetések, ezért korlátoznia kellett üzenőfala elérhetőségét. Ráadásul azt is kiderítették, ki a barátnője, és már őt is fenyegetik. A hokis hozzátette, hiába kérnek tőle interjút a román lapok és tévék, visszautasítja őket, mert „hozzátesznek vagy átírják az egészet, amit mond”.

A 2009-ben Mol Liga-győztes, a román felnőttválogatottban 2010-ben bemutatkozott center kilátásba helyezte, hogy ha nem marad abba a bukaresti sajtó uszítása, lemond román válogatottságáról. A HSC-ben jégkorongozó, ugyanakkor a Debreceni Egyetem közgazdasági karán tanuló Péter Levente elmondta, szívesen játszana a magyar válogatottban, ám ez nem megy könnyen. „Magyar állampolgár vagyok, tehát elméletileg játszhatnék, de csak két év múlva, mert annyit kell kihagyni két különböző ország válogatottsága között. Gyakorlatilag azonban nem hiszem, hogy lenne esélyem bekerülni. A magyar válogatott nagyon erős, minden poszton óriási a konkurencia” – nyilatkozta a Cívishír.hu-nak a hokis, aki azt is elárulta, hogy nem is ismeri a román himnuszt.

A román sajtó tegnap tálalta a maga módján a Péter Levente által elmondottakat: a botrányt kirobbantó Libertatea bulvárlap, illetve a Gsp.ro honlap szerint a hokis azt nyilatkozta a magyarországi sajtónak, hogy halálosan megfenyegették, ezért törölnie kellett adatlapját a közösségi portálon, miközben a „tiszta román” barátnője is nagyon megijedt. Az ügyben nem hallgathatott az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) sem: a magyarellenes megnyilvánulásairól hírhedtté vált, szélsőséges szervezet tagjai az év végén több erdélyi városban „Állítsátok meg a román hoki elmagyarosítását!” feliratú plakátokat ragasztgattak ki. Csíkszeredában az RMDSZ területi szervezetének, illetve Korodi Attila parlamenti képviselő irodájának ajtajára is jutott belőlük.

Utóbbi közleményben reagált a történésekre, leszögezve, hogy ezzel a lépéssel az Új Jobboldal gyakorlatilag az RMDSZ és a képviselők munkáját dicséri. „Talán nem hiba, ha a kérdéses szervezet úgy gondolja, hogy az RMDSZ és a parlamenti képviselők is fontos szerepet töltenek be a román hoki sikereinek elérésében” – áll a közleményben, amely szerint az, hogy Csíkszereda a romániai jégkorong fővárosa, és az, hogy rengeteg magyar nemzetiségű sportoló sokat elért ebben a sportágban, annak a helyi hagyománynak tudható be, hogy itt már gyerekkortól sportolnak.

Korodi Attila szerint a plakátragasztás is egyfajta sportnak tekinthető, de „sokkal jobb lenne, ha ehelyett hokiznának, síelnének, korcsolyáznának vagy kocognának az emberek”. „Mindannyian tudjuk, hogy ép testben ép lélek, egy egészséges test egészséges észt, ez pedig egészséges közösséget jelent. Talán, ha egyre többen sportolnánk a szélsőséges gondolatok megfogalmazása helyett, akkor teret nyerne az egészséges gondolkodás. Sok sikert, Románia, sportra fel!” – zárul a közlemény.