A Bolyai Egyetem felszámolásának következményei, újjáalakításának esélyei, valamint a rendszerváltás utáni időszak elszalasztott lehetőségei volt a két fő előadás témája tegnap a gyergyói EMI-táborban.
Az önálló állami magyar egyetem visszaállításáért küzdők egyik legnagyobb hátráltatója az RMDSZ, mely mindig mindent felvállal és megígér, majd nem tesz semmit az ügy érdekében — fogalmazott Bodó Barna politológus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt elnöke azon a beszélgetésen, amelyen Asztalos Lajos helytörténésszel, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatóval a felsőoktatási intézmény újraalapításának esélyeit latolgatták. Az előadók a fél évszázada megszüntetett intézmény felszámolásának következményeiről is beszéltek.
A legnagyobb érdeklődéssel várt előadás keretében Raffay Ernő történész Borbély Zsolt Attila politológus segítségével elemezte az úgynevezett rendszerváltás következtében kialakult helyzetet. ’89-ben azt hittük, a változás lehetővé teszi, hogy betapossuk a kommunizmust a beton alá, és így vagy úgy, de megtámadjuk Trianont, de sajnos egyikből sem lett semmi — fogalmazott Raffay. Elszomorítóvá vált a helyzet az elmúlt húsz évben, de nincs mit tenni, újra kell kezdeni az építkezést, és ez remélhetőleg kezdetét is veszi egy Fideszből és Jobbikból álló kétharmados többség révén. Egy ilyen többség ugyanis még az alkotmánymódosításra is lehetőséget biztosít — mondta a történész.
Raffay Ernő újólag felsorolta a „rendszerváltás" óta eltelt időben kínálkozó, ám elszalasztott lehetőségeket, amelyek lehetővé tették volna a trianoni diktátum részleges jóvátételét. A történelem mindig teremt lehetőségeket, de Budapesten olyan kormánynak kell lennie, amelyik tudja, mit akar kezdeni Trianonnal — szögezte le Raffay.
Beteg a magyar társadalom, igen gyenge állapotban van a nemzettudat, kiesett ugyanis Trianon a nemzeti emlékezetből — szögezte le az előadásba bekapcsolódó Szidiropulosz Archimédesz. A görög származású történész úgy látja, Görögországban elképzelhetetlen, hogy saját nemzettársaik ellen szavazzanak az emberek, az pedig különösképpen, hogy erre a hivatalban lévő kormányfő buzdítson.
Nem feledhetjük Trianont, és nem hagyhatjuk, hogy megbélyegezzék azokat, akik ezzel foglalkoznak — hangzott el. Ehhez az első lépés a szellemi revízió (ehhez kíván segíteni a Trianoni Szemle című folyóirat, amelyet a szerkesztők mutattak be), és megfelelő államférfiakkal nem reménytelen a magyar jövő.
Az önálló állami magyar egyetem visszaállításáért küzdők egyik legnagyobb hátráltatója az RMDSZ, mely mindig mindent felvállal és megígér, majd nem tesz semmit az ügy érdekében — fogalmazott Bodó Barna politológus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt elnöke azon a beszélgetésen, amelyen Asztalos Lajos helytörténésszel, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatóval a felsőoktatási intézmény újraalapításának esélyeit latolgatták. Az előadók a fél évszázada megszüntetett intézmény felszámolásának következményeiről is beszéltek.
A legnagyobb érdeklődéssel várt előadás keretében Raffay Ernő történész Borbély Zsolt Attila politológus segítségével elemezte az úgynevezett rendszerváltás következtében kialakult helyzetet. ’89-ben azt hittük, a változás lehetővé teszi, hogy betapossuk a kommunizmust a beton alá, és így vagy úgy, de megtámadjuk Trianont, de sajnos egyikből sem lett semmi — fogalmazott Raffay. Elszomorítóvá vált a helyzet az elmúlt húsz évben, de nincs mit tenni, újra kell kezdeni az építkezést, és ez remélhetőleg kezdetét is veszi egy Fideszből és Jobbikból álló kétharmados többség révén. Egy ilyen többség ugyanis még az alkotmánymódosításra is lehetőséget biztosít — mondta a történész.
Raffay Ernő újólag felsorolta a „rendszerváltás" óta eltelt időben kínálkozó, ám elszalasztott lehetőségeket, amelyek lehetővé tették volna a trianoni diktátum részleges jóvátételét. A történelem mindig teremt lehetőségeket, de Budapesten olyan kormánynak kell lennie, amelyik tudja, mit akar kezdeni Trianonnal — szögezte le Raffay.
Beteg a magyar társadalom, igen gyenge állapotban van a nemzettudat, kiesett ugyanis Trianon a nemzeti emlékezetből — szögezte le az előadásba bekapcsolódó Szidiropulosz Archimédesz. A görög származású történész úgy látja, Görögországban elképzelhetetlen, hogy saját nemzettársaik ellen szavazzanak az emberek, az pedig különösképpen, hogy erre a hivatalban lévő kormányfő buzdítson.
Nem feledhetjük Trianont, és nem hagyhatjuk, hogy megbélyegezzék azokat, akik ezzel foglalkoznak — hangzott el. Ehhez az első lépés a szellemi revízió (ehhez kíván segíteni a Trianoni Szemle című folyóirat, amelyet a szerkesztők mutattak be), és megfelelő államférfiakkal nem reménytelen a magyar jövő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése