Évtizedek óta emlékeznek július utolsó vasárnapján a fehéregyházi csatatér helyszínén emelt Ispán-kútnál nemzeti költőnk, Petőfi Sándor elestének vagy eltűnésének évfordulójára. Idén a 160.-ról a hazai magyar politikum megfeledkezni látszott, Markó Béla távolléte miatt a hírügynökségek sem tudósítottak a megemlékezésről (sajtóinformációk szerint az elnök pihenőszabadságát tölti), ráadásul az RMDSZ vezére még csak pótszónokot sem ,,delegált" maga helyett.
Annál nagyobb számban jöttek el Fehéregyházára a magyarországi szülő- és bölcsőhelyek és diákkori helyszínek településeinek képviselői, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Aszód, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Sárszentlőrinc, Erdőd, Sárospatak, Kecskemét, és ki tudná mindet felsorolni, akik mind szükségesnek tartják a tisztelgést, csakúgy, mint az erdélyiek, a brassóiak, barcaságiak, marosiak, segesváriak, fehéregyháziak — reggel az Ispán-kúti mementónál (alkotója, Hunyadi László szobrászművész is tiszteletét tette), később a turulmadaras emléknél Fehéregyházán, méltó keretet biztosítva a megrendítően felemelő emlékezésnek.
Annál nagyobb számban jöttek el Fehéregyházára a magyarországi szülő- és bölcsőhelyek és diákkori helyszínek településeinek képviselői, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Aszód, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Sárszentlőrinc, Erdőd, Sárospatak, Kecskemét, és ki tudná mindet felsorolni, akik mind szükségesnek tartják a tisztelgést, csakúgy, mint az erdélyiek, a brassóiak, barcaságiak, marosiak, segesváriak, fehéregyháziak — reggel az Ispán-kúti mementónál (alkotója, Hunyadi László szobrászművész is tiszteletét tette), később a turulmadaras emléknél Fehéregyházán, méltó keretet biztosítva a megrendítően felemelő emlékezésnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése