Nyilt levél Victor Ponta úrnak, Románia miniszterelnökének

Excellenciás Miniszterelnök Úr!

Mint magyar állampolgár, szeretném Önnek kifejezni nagyrabecsülésemet és hálámat az utóbbi napok eseményeinek okán, néhány alapvetően – a magyar nemzet épülésére hozott - jó döntését illetően.

1./ Ha Önök az elmúlt napokban, hetekben nem teszik meg azokat a lépéseket a világ összmagyarsága ellen, amelyeknek tanúi vagyunk, továbbra is abban a hitben élnénk, hogy az Ön országa – szakítva rövid történelmének hagyományaival – Európai országgá vált. Az Önök – Székelyudvarhely polgármestere kezdeményezésére – megkímélték a világot ettől a tévhittől, s bebizonyították, hogy hűek ahhoz a képhez, amely Önökről Moldva és Havaselve egyesítése óta kialakult Európában és a nagyvilágon. Hiszen Önök nem hívei a félrevezetésnek…
2./ Ha Ön és kormánya nem köt bele Nyirő József végakarata szerinti temetésébe, akkor milliónyi magyar állampolgárnak továbbra sem lenne fogalma arról, ki is volt az Önök magyar elvbarátai által csaknem fél évszázadon keresztül indexen tartott – egyik legnagyobb – székely-magyar író. Így Önnek és kormányának mindazok hálával tartoznak, akik ismerik, tudják és tisztelik Nyirő irodalmi munkásságát, s mindazok, akik az Önök jelen magatartása okán kíváncsian elolvassák Nyirő József írásait.
3./ Ha Ön és kormánya nem teszi meg azt a szívességet a magyarságnak, hogy Nyirő Józsefet – a székelyudvarhelyi polgármester kezdeményezésére – fasisztának nevezik, soha nem derült volna ki a magyar közvélemény előtt, hogy Nyirő nem volt fasiszta, csupán képviselői esküjéhez hű politikus, aki látva a kialakult európai helyzetet, nem volt hajlandó a szovjet megszállás alá került Magyarországot, illetve annak – Önök által jól ismert okból – töredékét elviekben sem magára hagyni.
4./ Ha Ön és kormánya nem kovácsolja össze a magyarságot a magyarellenesség Bukarestben kevert mérgével, akkor a magyarság lelki, kulturális, gazdasági és hitbéli nyomorában egyre mélyebbre süllyedt volna, s ennek komoly következményei e nemzet romlásához vezetnének. Ön azonban, mint méltó elődje, Nicolae Ceauseşcu a falurombolással, összefogta nemzetünket, és ezt a régen tapasztalt egységet Önnek köszönhetjük.
5./ Ha Ön és kormánya nem vegzálja – titkosszolgálati eszközök által „felderítve” – a magyar autósokat, és állami megbízottunkat, abban a tévhitben maradtunk volna, hogy Romániában megszűnt a Securitate meglehetősen európaiatalan módszere. Így azonban bizonyosak lehetünk abba, hogy ez nem így van, s figyelnünk kell arra, hogy ezeket a Ceauseşcu-korban mindennaposként alkalmazott kommunista módszereket lehetőség szerint kijátsszuk, de legalábbis tisztában legyünk az Önök baloldali „játékszabályaival”.

Ön és kormánya tehát, a magyar nemzet kultúrájáért, összetartásáért, és az egységbe vetett hitéért igen sokat tett néhány nap leforgása alatt, mert a magyar nemzet akkor tart össze, ha veszély fenyegeti, ha múltját és önbecsülését semmibe veszik. Ön mindent megtett azért, hogy lelkileg, hitében és nemzettudatában magához térjen a magyarországi nemzetrész, amit az is igazol, hogy soha annyian nem voltunk Csíksomlyóban, mint idén, köszönhetően annak, hogy Ön jól irányzott támadást intézett nemzetünk, múltunk és önbecsülésünk ellen. Munkájához kívánok Önnek és kormányának további hasonló bölcsességet, magyar és székely nemzetünk felemelkedésének és összetartásának érdekében. A közúton magyar autósoktól lefoglalt üres urnákat pedig, használja fel Ön és kormánya.

Üdvözlettel:
Stoffán György

Kiválasztott nép vagyunk – hangsúlyozták a csíksomlyói búcsún

„Pünkösd azt üzeni, a mi népünk is kiválasztott nép, van helyünk a nap alatt” - hangsúlyozta csíksomlyói prédikációjában Tempfli Imre, a szentmise szónoka. A szertartás előtt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tiltakozását fejezte ki minden olyan kísérlet ellen, amelyekkel szerinte politikai célokra akarják kihasználni a vallásos búcsújárást, vagy azt megpróbálják összekötni bármilyen más nem vallásos céllal. A legnagyobb magyar zarándoklaton idén is több százezer zarándok vett részt Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról.

„A szűzanya hazavárja gyermekeit, mi mindannyian hazajöttünk” - mondta a szertartás kezdetén a misét celebráló Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Az érsek a több százezer zarándok jelenlétében elmondta, tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely politikai célokra akarná kihasználni a zarándoklatot, vagy nem vallásos céllal akarná azt összekötni. Az érsek hozzátette, a zarándoklatnak egyetlen célja, hogy a zarándokok keresztény katolikus hitükben megerősödjenek.

Tempfli Imre stuttgarti római katolikus plébános, Oscar Wildot idézve azt mondta, az embertől elvehetik, amit birtokol, de az igazi kincseket, amelyek benne honolnak, soha nem vehetik el. Lelked kincseivel lehetsz boldog, azokat nem veheti el senki” - hangsúlyozta Tempfli Imre.

Az ünnepi szónok hozzátette, Isten nemcsak a személyek, hanem a nemzetek, a közösségek útjait is kijelölte. „Pünkösd azt üzeni, a mi népünk is kiválasztott nép, van helyünk a nap alatt. A népnek azonban Isten csak addig ad jövőt, ameddig az féli őt” - hangsúlyozta a szónok.

Tempfli Imre úgy vélte, sokan nem veszik észre a válság jeleit, mások úgy gondolják, hogy csak a gazdaság jutott válságba, és kölcsönökkel, gazdasági intézkedésekkel próbálnak úrrá lenni rajta. „Nem a gazdaság, hanem a hit, az emberi értékek vannak válságban” - állapította meg a szónok.

Dosztojevszkijt idézve mondta, a népeket nem a számuk, hanem a közös eszme, a szent gondolat teszi naggyá. „Egy közös, mindent egyesítő szép gondolat ragadhat ki a válságból” - jelentette ki, majd hozzátette, csak a családban, a közösségben gondolkodva lehet legyőzni a válságot.

Az összefogás erejét egy az első világháború történeteiből vett példázattal igyekezett bizonyítani. Felidézte, hogy 1918 júniusában az olaszországi Piave folyón az olaszok felrobbantottak egy gátat. A víz az osztrák katonákat elsodorta, de a magyarok megmenekültek, mert parancsnokuk azt a parancsot adta: katonái fogják meg egymás kezét. „Hitünk parancsa, hogy a templomon kívül az életben is testvérek maradjunk” - jelentette ki Tempfli Imre. Hozzátette, ha egy ember álmodik, az csak álom, ha sok ember álmodik, az álom valósággá válik. „Kapaszkodjunk össze, hogy a lelkes testvériség valósággá váljon” - fogalmazott.

Tempfli Imre megállapította: Csíksomlyó lassan nemzeti kegyhellyé válik. Hozzátette, a különböző Mária-zarándokhelyeken Máriának más-más üzenete van. Csíksomlyó üzenete: „újuljatok meg hitetekben, és váljatok egymás testvéreivé”. Úgy vélte, magasra kell emelni Csíksomlyó zászlaját, hogy az jelezze: „a szentlelkű embereket nem lehet legyőzni, mert összeköti őket a testvériség eszméje”.

A prédikációt több százezer zarándok hallgatta végig a csíksomlyói nyeregben. A zarándokok között volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.

A legnagyobb magyar zarándoklaton idén is több százezer zarándok vett részt Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról. A székelyföldi zarándokok egy része a hagyományoknak megfelelően gyalogosan érkezett Csíksomlyóra. A környék országútjain már pénteken egyházi és nemzeti zászlókkal felvonuló gyalogosok menetoszlopaival találkozhattak az autósok.

A zarándokok egy része a csíksomlyói nyeregben, a szabad ég alatt töltötte az éjszakát, hogy a szakrális helyen várja a napfelkeltét.

Az összegyűltek tapssal köszöntötték annak a bejelentését, hogy olyanok is vannak a zarándokok között, akik kilencszáz kilométer gyalogos zarándoklat végén érkeztek Csíksomlyóra. Az oltár előtt egy olyan ikon képre is ráirányították a figyelmet, amit a lengyelországi Czestohowai zarándokhelyről küldtek Csíksomlyóra.

Buzánszky Jenő vezeti a Csíksomlyó expresszt

Az Aranycsapat legendás futballistája, a Dorogon élő, nyolcvanhét éves Buzánszky Jenő vezeti az idén az ezerötszáz fős csapatot Csíksomlyóra. A legendás labdarúgók arcmásával díszített, vadonatúj MÁV Taurus mozdony viszi a zarándokokat a pünkösdi búcsúra.

– Köszönöm a Jóistennek, hogy abban a korban voltam fiatal és abban az együttesben játszhattam – kezdi Jenő bácsi. – Mi nemcsak fizikailag voltunk jobbak az akkori ellenfeleinknél, de hitben is. A legtöbben, így én is vallásosan nevelkedtünk. Erősen hittük a magyarságunkban, mi ezzel szolgáltuk a hazánkat. A pályán elfelejtettük a háborút, a sérelmeket, a kommunizmust, a honfitársainknak akartunk erőt adni, mert nehéz idők voltak azok…

A csíksomlyói búcsú a világ magyarjainak legnagyobb találkozója, a zarándokok száma tavaly is meghaladta a négyszázezret. Több száz keresztalja érkezik, a legnagyobbat, az ezerötszáz főst a Csíksomlyó expressz és a Székely gyors utasai adják. A búcsút Orbán Balázs leírása szerint már az 1800-as években is harminc ezren látogatták, Ceaucescu bukása után pedig az erdélyi és az anyaországi magyarok százezreinek ökunemikus istentiszteletévé vált. A búcsút először IV. Jenő pápa engedélyezte 1444-ben. A legendák szerint a gyergyóalfalusi István pap vezetésével 1567. Pünkösd szombatján itt verték meg János Zsigmond erőszakkal unitárius hitre térítő seregeit a csíki katolikus székelyek.

Buzánszky Jenő dombóvári vasutas családból származik, a második világháború után két évig vasúti tisztként is szolgált. Erdély a legnagyobb hívószó számára: édesapjával, aki vasutasként dolgozott, 1940 őszén, a visszatérés után együtt vonatoztak át a kincses Kolozsvárra és az ezeréves határhoz.

– Azt a reménykedést sohasem felejtem el. Ezt adja nekünk a Csíksomlyó expressz és a Székely gyors, a két zarándokvonat – felelt arra, hogy miért vállalta a keresztalja vezetését. – Tavaly Liszt, előtte Széchenyi képével díszítve robogott a szerelvény a pünkösdi búcsúra, most minket választottak. Engem Pécsi L. Dániel, a neves jelképkészítő, jó barátom kért föl erre a tisztségre. Szívesen vállaltam, hiszen hithű katolikus vagyok. Voltam már többször a pünkösdi búcsúban, én is sírva daloltam a Magyarországról, édes hazánkról-t, aztán a Székely himnuszt és a Mária-énekeket is. A vonatnak „Egyek vagyunk” a jelszava, ezt jobban ki nem találhatta volna senki, én is ebben hiszek.

Mező Tibor főszervező, a Kárpáteurópa utazási iroda ügyvezetője, elmondta: újdonság, hogy az idén az egyik zarándokvonat Szombathelyről indul, majd Sopronban, Csornán, Kapuvárott, Győrött, Komáromban, Tatabányán megállva, a fél Dunántúlon áthaladva érkezik meg Budapestre. Innen a kultikus NOHAB mozdony vontatotta Székely gyorssal együtt – Szolnokon, Békéscsabán, Püspökladányban utasokat felvéve – mennek tovább Erdély felé. A két vonaton – amelyről minden tudnivaló megtalálható az utazási iroda honlapján – lesz táncház, címerkiállítás, könyvbemutató, s Csíkszentsimonban Buzánszky Jenővel ankét is. Másnap, azaz a búcsú vasárnapján a vonat a töerténelmi határra, Gyimesbükkbe megy, az utasok – így Buzánszky Jenő bácsi is, aki iránt máris óriási az érdeklődés Erdélyben – jó szokás szerint székely családoknál Alcsíkban, Tusnádfürdőn, Újtusnádon, Csíkszentsimonon, Csíkszentimrén és Csíkszentkirályon színmagyar falvakban laknak majd. A két vonatot a Keleti pályaudvaron az induláskor Tőkés László református és Kiss-Rigó László katolikus püspök áldotta meg és indította el a búcsúra.

Útra keltek a zarándokok Csiksomlyóra

Több százezer zarándokot várnak a szombati csíksomlyói pünkösdi búcsúra, a magyarság legnagyobb egyházi és nemzeti ünnepére idén három különvonat is indult Magyarországról. A Székely gyors ötödször, míg a Csíksomlyó expressz harmadszor teszi meg a Budapest–Székelyföld-távot. Idén egy harmadik, a Boldogasszony-zarándokvonat is szállítja a magyarországi hívőket, a szerelvény – mely az eredeti tervek szerint Nyírő József hamvait hozta volna – csütörtökön, helyi idő szerint 6 órakor indult a budapesti Nyugati pályaudvarról, és Kürtösnél lépte át a román–magyar határt.

Mivel a román hatóságok megtiltották, hogy a vonat szállítsa a kegyeleti kocsit, a Máriaradnára, Gyergyószentmiklósra és Csíkszeredára tervezett rendezvények is elmaradnak.

A koronás címeres Nohab mozdony vontatta Székely gyors észak-erdélyi, Nagyvárad–Kolozsvár–Dés–Székelyföld-útvonalon közlekedik, és a madéfalvi állomásra érkezik, míg a Csíksomlyó expressz Kürtösnél lépi át a határt, és Gyulafehérvár, Segesvár és Brassó érintésével érkezik a Székelyföldre. Mindkét szerelvényt a MÁV-Start Zrt. állítja ki, mindkét mozdony az államvasút kötelékébe tartozik – az Aranycsapat Taurust a MÁV-Trakció Zrt. üzemelteti.

A Székely gyors menetrendje és útvonala idén is a hagyományos, a Csíksomlyó expressz azonban minden korábbinál hosszabb utat tesz meg: Szombathelyről indult, majd Budapestről folytatja útját Erdélybe, péntek este 22 órakor érkezve Madéfalvára. A Székely gyors 7.46-kor indult Budapestről, és biharkeresztesi kilépéssel ugyancsak 22 óra magasságában érkezik a célállomásra.

A zarándokvonatok a Székelyföldön személyvonatként közlekednek: a búcsú és a gyimesbükki ünnepség napján is elmennek a székelyföldi falvakban vendégeskedő utasaikért, hogy a nap végén ugyanoda viszsza is vigyék a zarándokokat.

„Máriával, Jézus anyjával”

„Csíksomlyó a zarándoklat, az Istennel való találkozás és az imádság szent helye, ahol a keresztények mindig az élő Isten kezdeményező szeretetét ismerik fel” – így jelelemezte a magyarság legfontosabb zarándokhelyét Urbán Erik csíksomlyói ferences megbízott házfőnök, templomigazgató. Az idei, 445. csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „Máriával, Jézus anyjával”.

A zarándoklat liturgikus programja pénteken 19 órakor szentmisével kezdődik, mely után a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás lesz. Szombaton reggel 7 és 8, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék. A papi kordon fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről a szentmise helyszínére, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti Nyeregbe.

Az ünnepi búcsús szentmise fél 1-kor kezdődik a Hármashalom-oltárnál. A szentmise szónoka Tempfli Imre, a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe katolikus nemzetközi segélyszervezet osztályvezetője, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség plébánosa. Az ünnepi ceremónián részt vesz dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József segédpüspök és Orbán Szabolcs, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója.

A Hármashalom-oltárnál tartott ceremóniát követően a kegytemplomban délután 5 órakor csángó mise lesz, és este 7 órakor kezdődik a pünkösdelőesti szentmise, melyet reggelig tartó virrasztás követ. Vasárnap, pünkösd ünnepén a szentmiséket reggel 7-kor, 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor tartják. Hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor kezdődnek.

Búcsú a templomépítésért

A csíksomlyói búcsújáró hely története évszázadokra nyúlik viszsza. A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, cserében búcsú megtartását engedélyezte. A gótikus stílusban épült templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont székely, leányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb műkincse.

Az alkotással kapcsolatban, amely Máriát „Napba öltözött asszonyként” ábrázolja, karjában Jézussal, számtalan népi hagyomány, szokás maradt fenn. Az idei búcsúra a szobrot megtisztították a felületére lerakódott szennyeződésektől, majd védőbevonattal látták el. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága, a koronát is beleszámítva, két méter huszonhét centiméter. A hársfából készült, gipsszel és festékkel bevont szobrot többször festették újra, de a múlt században megtiltották a szobor bármilyen módosítását.

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István pap vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett. Miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a győzelemért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.

A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ekkor kezdődött Csíksomlyó „virágkora”, a település a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává vált. A ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek itt. A mai nagy barokk templom építését a 19. század elején kezdték el, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.

Gyalog teszik meg az utat

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise. Régi hagyomány szerint közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat. A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először a hagyomány szerint mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. Ezután a felvonulás az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz.

Miután a menet a kegytemplom mellett elhaladt, kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét. A menet közepe táján, a körmenetet vezető főpapok előtt helyezik el a labarumot, mely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelemi jelképe volt. A 30 kilogramm súlyú jelképet a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli magasba. Az ünnepi szentmisét a Duna Televízió és a Mária Rádió élőben közvetíti, előbbi immár két évtizede, és az idei jubileumra összefoglalóval és kísérő műsorokkal is készül a csatorna.

Autókat kutatnak át a hatóságok a Székelyföldön Nyírő hamvait keresve

Nyírő József hamvait keresve több autót is megállítottak a román hatóságok Székelyföldön csütörtökön – közölte Lukács Csaba, az erdélyi író újratemetéséért felelős kommunikációs vezető. Lukács szerint Korond közelében megállították a Nyírő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottjának Fráter Olivérnek az autóját, és fél órán keresztül vizsgálták civil ruhás rendőrök, akik konkrétan rá is kérdeztek, hogy ő szállítja-e Nyírő József hamvait az újratemetésre. Hozzá hasonlóan Marosvásárhely előtt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének gépjárművét is átvizsgálták.

Az Országgyűlés hivatala főszervezőként az előkészítés során különös figyelmet fordít a román és a magyar törvények maradéktalan betartására – nyilatkozta Lukács Csaba.

A székelyudvarhelyi szervezők nevében Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke csütörtökön bejelentette: adottak Nyírő József újratemetésének kegyeleti feltételei és a pünkösd vasárnapra tervezett szertartásra sor fog kerülni.

„Olyan megoldás született, amely nem sérti sem román, sem a magyar jogrendet” – közölte Szász csütörtökön délben tartott sajtótájékoztatóján, de elhárította azokat a kérdéseket, amelyek azt firtatták, milyen módon szállítják Székelyudvarhelyre az emigrációban elhunyt erdélyi író földi maradványait. Mint kifejtette, a román féllel az Országgyűlés Hivatala tartja a kapcsolatot.

Mint ismeretes, a hét elején a román vasúti társaság közölte a szervezőkkel, hogy nem csatolhatják a csíksomlyói búcsúra érkező Boldogasszony-zarándokvonathoz azt a kegyeleti kocsit, amelyen az író hamvait akarták szállítani.

„Nyírő József földi maradványainak kegyeleti gondnokságát a magyar Országgyűlés Hivatala végzi, ennek megfelelően minden technikai kérdésre ők tudnak választ adni, amire legkésőbb vasárnap délelőtt sort is fognak keríteni. De az újratemetés kegyeleti feltételei adottak, és Kövér László házelnök védnökségével és jelenlétében vasárnap sor kerül az újratemetésre” – közölte Szász Jenő, hozzátéve, hogy a gyászszertartást a Duna Televízió élőben közvetíti.

A székelyudvarhelyi szervezőbizottság vezetője azt mondta: vasárnap 10 óra 30 perckor lesz a Papkertnél a kapunyitás, ahol 12 órakor kezdődik a szertartás.

„A fontos az, hogy minden fajta kétséget eloszlassunk, és mindenki, aki azzal számolt, hogy el szeretne jönni Székelyudvarhelyre, az legyen itt, mert Nyírő József újratemetésére sor kerül” – mondta Szász Jenő.

Kövér László: Szét kell választani Nyírő József politikai és írói munkásságát

Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Kövér László, az Országgyűlés elnöke célszerűnek tartotta Nyírő József politikai és írói munkásságának a szétválasztását.
Kövér László örvendetesnek és a normalitás jelének tartotta, hogy a román állam is tekintettel volt erre, hiszen – mint megemlítette – több iskola is viseli az író nevét. „Az én könyvespolcomon is ott vannak magyar fordításban Mircea Eliade román filozófus munkái. Én sem dobtam a szemétbe azokat, csak azért, mert a szerző valamikor a Vasgárda tagja volt” – jelentette ki Kövér László, utalván a két világháború közötti Románia antiszemita, náci mozgalmára.

Kövér László hangsúlyozta, a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnökeként érkezett Erdélybe, és akárcsak négy évvel ezelőtt, most is segíteni kívánja a hozzá hasonló értékrendet képviselő erdélyi magyar pártot a választási kampányban. Az európai normalitás jelének tartotta, hogy az azonos értékrendet valló politikusok támogassák egymást a választási kampányban.

Kövér azt is megjegyezte, két másik oka is van az erdélyi látogatásának. Pünkösd szombatján részt vesz a csíksomlyói búcsún, pünkösd vasárnapján pedig Székelyudvarhelyen Nyírő József hamvainak az újratemetésén. Hangsúlyozta, amikor a pünkösdi programot előkészítették, még nem lehetett tudni, hogy ebben az időszakban zajlik a romániai önkormányzati választások kampánya. Akkor az önkormányzati és a parlamenti választásokat is őszre tervezték. „Az lenne a helyes, ha nem is keveredne össze a politikai kampány és a kegyeleti esemény. Én ezt kívánom elősegíteni” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

Smaranda Enache: választási célzattal „kisajátították” Nyírő újratemetését

Nyírő József újratemetése egy privát, családi esemény, kampánycélzattal történő „kisajátítása” pedig nem öregbíti az író emlékét, annál is inkább, hogy olyan személyről van szó, akinek közéleti tevékenysége a náci korszak Magyarországának szélsőjobb értékeihez kötődik – jelentette ki csütörtöki közleményében Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, független marosvásárhelyi polgármesterjelölt. Ez a kisajátítás nemkívánatos diplomáciai feszültséget teremtett Románia és Magyarország között – tette hozzá.

Csíksomlyói búcsú 2012

A római katolikus székelyek és a csángók évszázadok óta elzarándokolnak pünkösdkor Csíksomlyóra. A zarándoklat mára túlnőtte múltját, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek ide magyarok, így napjainkra a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság ünnepévé vált.

Csíksomlyó Csíkszereda központjától mintegy három kilométerre észak-keleti irányban található. A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa az újjáépítendő templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A pünkösdi körmenetet 1567 óta tartják, azóta, hogy a katolikus vallású székelyek megverték az unitárius János Zsigmond erdélyi fejedelem hittérítés szándékával közeledő csapatait. A pünkösd szombatjára eső győzelmet a nép a templomban levő Mária-kegyszobor csodatevő erejének tulajdonította. Azóta egyre gyarapodó számban jönnek ide a zarándokok. A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor tartják a nagymisét annak a hágónak a térségében, amely a templom fölötti, Jézus-hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő Nagysomlyó hegye között van. Sokan már pénteken megérkeznek és virrasztva várják a szombatra felkelő napot, a közeli falvakból viszont reggel indul a körmenet. A búcsújárás célja a Boldogságos Szűz Mária tisztelete és az önként vállalt vezeklés, az imádságban és közös szentmiseáldozatban való részvételben pedig megtisztul a lélek.

*********
Ferences templom és kolostor Csíksomlyó

A csíksomlyói templom az egész magyarság számára nagy jelentőségű zarándokhely és kultúrtörténeti emlékhely.

Az első, 1442 után épült gótikus templom a XIX. század elejére már túl kicsinek bizonyult. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek. A következők: Szent Ferenc oltár, Szent Antal oltár, Szent Erzsébet oltár, Szent Anna oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János oltár, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára. Külön értéket képvisel a temploban a stallum a szentélyben és a szószék az templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben. A kórus legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában. A színes ablakok 1905-1911-ből valók, a csehországi Grottauban gyártották és helyezték el a templom ablaküregeiben. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben, Runggaldier József szobrász alkotásai, magasságuk 2,60 méter.A templom leghíresebb látnivalója, a zarándokok imáinak célpontja, a Mária kegy-szobor hársfából készült, 227 cm magas, ezzel a világon ismert fa kegyszobrok legnagyobbika. Válláról palást csüng le, fejét hármas korona díszíti, jobb kezében királyi jogart, baljában a koronás Kisjézust tartja. 1515 és 1520 között készülhetett reneszánsz stílusban. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

*******

KÜLÖNVONATOKKAL A PÜNKÖSDI BÚCSÚRA, CSÍKSOMLYÓRA - 2012

Hosszú idő után, négyéve indult újra hosszú útjára a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors. A Kárpáteurópa utazási iroda és az Indóház vasúti magazin 2008-ban egyedülálló vállalkozásba kezdett. Különvonatot indított a csíksomlyói búcsúra tartó zarándokok számára, a második bécsi döntést követően Budapestet Erdély távoli részével összekötő vonat nyomán, Székely gyors néven. A járat 1944-ben, Észak-Erdély elvesztését követően megszűnt és csak nemrég indult újra útnak. Nem véletlenül mondták a szerelvényt nemzeti lobogókkal váró székelyek az anyaországiaknak:

"Késtetek..., késtetek 64 évet."

A csíksomlyói búcsú a román diktátor Ceaucescu bukása után az erdélyi és anyaországi magyarok százezreinek ökunemikus istentiszteletévé, szent találkozójává vált. Ide vitt először három esztendeje nyolc kocsiban négyszáz zarándokot a kultikus Nohab dízel mozdony. A zarándokokat Erdő Péter bíboros prímás érsek áldása kísérte a csíksomlyói búcsúra.

Az ezeréves határra, a Gyimesekbe is eljutó vonat sikere miatt, a zarándokok tavaly májusban már tizenkét vasúti kocsival indultak útra. Csak azért nem többen, mert ennél hosszabb szerelvény nem fért el a kisebb székelyföldi vasútállomásokon, illetve ennél több kocsit segítséggel sem tudott elhúzni a szent koronás címerrel díszített magyar mozdony.

A Kárpáteurópa utazási iroda idén már 2 különvonatot indított és jövőre is két zarándok vonat fog indulni. Az egyik a már jól ismert Székely Gyors, a másik Csíksomlyó Expressz néven fog közlekedni 1600 utassal.
A Székely Gyorsot a csodálatosan felújított veterán Nohab, a Csíksomlyó Expresszt a Magyarország legkorszerűbb és legerősebb 10.000 lóerős villanymozdonya, a látványosan átfestett Taurus fogja húzni.

A zarándokok, mint korábban, most is falusi turizmus keretein belül, székely családoknál alszanak Alcsíkban, Tusnádfürdő, Újtusnád, Csíkszentsmon, Csíkszentimire, Csíkszentkirály színmagyar falvaiban. Az utasokat a szálláshelyekről a különvonat hozza, viszi a programok helyszínére, és természetesen idén is eljutnak az ezeréves határra, ahol eszükbe juthat a híres Széchenyi idézet:

" MAGYARNAK LENNI NEHÉZ, DE NEM LEHETETLEN. "

„Antiszemita magatartása” miatt nem ért egyet Nyírő újratemetésével Bukarest

A bukaresti külügyminisztérium azért nem ért egyet Nyírő József újratemetésével, mivel az író tevékenysége „antiszemita magatartást” jelez.

A külügyminisztérium már közölte a magyar féllel a román vezetés álláspontját, vagyis azt, hogy nem ért egyet Nyírő József romániai újratemetésével. A román fél rámutatott, hogy Nyírő József 1941 és 1945 közötti politikai tevékenysége szélsőjobboldali, antiszemita magatartásra, és egy fasiszta rendszerrel való együttműködésre utal” – áll a külügyminisztérium válaszában, amelyet az Agerpres hírügynökség megkeresésére küldött.

A külügyi közlemény szerint „a két világháború között Nyírő József újságíróként dolgozott több erdélyi kiadványnál és novellákat is közölt. 1941 után, miután Magyarország elcsatolta Észak-Erdélyt, a budapesti parlamentbe hívták erdélyi képviselőként, és a magyar fővárosba költözött. Két szélsőjobb lap – a Magyar Erő és a Magyar Ünnep – főszerkesztője volt. Az 1944 október 15-i államcsíny után folytatta tevékenységét a magyar parlamentben (a soproni parlamentben), amely antiszemita törvényeket fogadott el. Ebben a minőségében Nyírő József támogatta Szálasi Ferenc fasiszta kormányát. 1940-ben megkapta a Horthy Miklós által létrehozott Corvin Korona kitüntetést”.

****************
CFR-döntés: nem hozhatja a zarándokvonat Nyírő József hamvait

A román vasúti igazgatóság bukaresti központja arról tájékoztatta Nyírő József újratemetésének szervezőit: nem kapták meg a miniszteri engedélyt arra, hogy az író hamvait a Boldogasszony-zarándokvonat szállíthassa Székelyudvarhelyre – közölték a szervezők keddi sajtótájékoztatójukon. Fráter Olivér, a temetés szervezője bejelentette: az újratemetés azon rendezvényei, amelyek a román államvasutak részvételéhez kötöttek, például a gyergyószentmiklósi, máriaradnai, csíkszeredai ceremóniák, elmaradnak. Elmondta: változatlanul várják a román kormányzattól „szokásos diplomáciai csatornákon történő közlést”, hogy a földi maradványokat miként lehet beutaztatni Romániába.

Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője kijelentette: a temetés többi programja változatlan. Ugyanakkor elindultak a román államvasutakkal az egyeztetések is, csütörtök délutánra ígért legközelebbre tájékoztatást a szállítás ügyében.

Hangsúlyozta: a zarándokvonat személyszállító vonatként ennek ellenére elindul a csíksomlyói búcsúra, csupán a kegyeleti kocsit nem viheti magával.

Elmondta: szerda reggel 10 órától a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben ravatalozzák fel Nyírő József (1889-1953) földi maradványait, ahol bárki leróhatja a kegyeletét. Délután három órakor a Magyar Írószövetségben konferenciát rendeznek az író munkásságáról.

„Úgy gondoljuk, hogy Nyírő Józsefnek is kijár az a tisztelet, amit egy korszakalkotó, jelentős író megérdemel” – fogalmazott a kommunikációs vezető, majd hangsúlyozta, hogy külön kellene értékelni Nyírő politikai és irodalmi tevékenységét. „Nem értjük azt a magyar és román sajtópolémiát, amely az elmúlt napokban az ő politikai tevékenysége kapcsán felmerült” – vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy várható-e a temetés megzavarása, megakadályozása, nemmel felelt. Mint fogalmazott, minden engedélyt beszereztek, minden intézkedést meghoztak annak érdekében, hogy a ceremónia zavartalan legyen.

„Magánterületen történik a temetés minden állomása. Ezek nem engedélykötelesek” – mutatott rá Lukács, hozzátéve, bíznak abban, hogy a román hatóságok nem fogják akadályozni a temetés megtartását. Kijelentette: továbbra is várják a tájékoztatást a román kormányzattól arról, mit értenek azon, hogy „nem támogatják” a temetés megtartását.

Lukács Csaba kitért arra is, hogy másfél éve folynak az egyeztetések a román hatóságokkal. „A román fél egyetlen egyszer sem jelezte aggályait” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a legutóbbi román kormányváltást követően az ellenzék került hatalomra, így „180 fokban” megváltozott a román fél álláspontja.

Nyílt levél Nyirő Józsefhez

"Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten..." – mondta Ön egykor, sok évtizede. Ha megengedi Kegyelmed, én kiegészíteném eme igazságát: Nem csak székellyé, de igaz magyarrá is csak Isten tehet.

Ezzel szemben persze sokan vallják magukat magyarnak manapság is, ám ez a „magyarnak vallás” sokaknál erőst hibádzik. Mert a politika belepiszkít a legnemesebb emberi érzésekbe, a hitbe, a magyarságtudatba, és mindenbe, ami érték, és ami az emberi faj, a magyarság, székelység, a kereszténység féltett kincse. Ilyen kincsnek számít kegyelmed is mindazoknak, akik magyarok. Mert „magyar az, akinek fáj Trianon” – mondta Illyés Gyula. Aki átérzi a magyarok, a székelyek fájdalmát, amelyet az elnyomás, az idegen hatalom, a megszálló harácsolók szánnak osztályrészül mindazoknak, akik hűek maradtak a szülőföldhöz…
Szülőföld… vajon hányan érzik ma e szó csodálatos terhét, súlyát és felelősségét, édességét és megnyugtató voltát? Nem sokan Nyirőuram, - nem sokan. Mert e fogalomba, annak gyönyörűségébe is belepiszkított a politika, az ilyen-olyan eszme és pártelkötelezettség. S még valami: az a kommunista diktatúra, amelyet Kegyelmed nem ért meg itt, de hallhatott róla 1953-ig. A népet elbutította a proli ideológia, a gyűlölködés, az értékek szisztematikus rombolása, az elnemzetietlenítés sötét korszaka. Ezért hőbörög Kegyelmed porhüvelyének szülőföldjén való eltemetése ellen a sok, magát magyarnak – mi több! – magyartanárnak nevező oktalan egyed. Én szerencsés vagyok e kérdést illetően, mert sokat emlegetett magyartanárom, Kegyelmed kollégája, Benedek Elek unokája abban a kommunista esztelenségben is volt olyan bátor, és nyolcadik osztályban beszélt Uz Bencéről, s az ő „keresztapjáról”… és olvastuk a Szépmíves kiadásában azokat a részleteket is Kegyelmed könyvéből az órán, amely részleteket magam is elolvastattam fiaimmal.
Nos, most itt állunk s pezseg a köz, mert van, aki Kegyelmedtől sajnálja a szülőföld édes súlyát, mások foggal-körömmel harcolnak azért, hogy Udvarhely temetője legyen Kegyelmed végső otthona. Mert e kérdésbe is belepiszkított a politika. Szégyenteljes tiltakozások, lángoló szózatok pro és kontra. És látom magam előtt, hogy kegyelmed ott ül a Mennyei kávéház teraszán, s együtt mosolyog ezeken a földi ostobákon Wass Alberttel, Benedek Elekkel, Tamási Áronnal és sokakkal, akiktől távol állna e vita és e politikai elmebaj. Kegyelmedék ott fenn talán csudálkoznak is mindezen, mert az Önök korában bizony nem voltak efféle félbolond, nemzetellenes és aljas viták. Ha voltak, voltak olyanok is, akik leállították az eszementeket…
Politika. Igen, ez az, amely miatt és által háborúzik ma magyar a magyarral. Politika, amelynek áldozata sok értékes ember, ami miatt Kegyelmed csodálatos írásait sem olvashatta és ismerhette meg több generáció. Mondják, Ön nyilas érzelmű volt. Kit érdekel… Ön írt. Ön egy olyan korban lett kényszerből politikus, amely kor bármelyik oldalát nézzük is, ártott, mert az emberség és az emberiesség háttérbe szorult. Háború volt, s egy megcsonkított, sárba taposott ország érdekeiért az ördöggel is érdemes volt szövetkezni. Ön megtette… De csak így magunk között kérdem Kegyelmedet Nyirőuram: - mennyivel jobbak azok a gazemberek, akik az ország értékeit önszántukból és jobbára saját boldogulásuk érdekében eladták, a „nagy szövetéség” parlamentjében Magyarország ellen acsarkodnak, s „moslékzabálónak” titulálják a nemzetet… és használati utasítást írnak „hogy bánj a magyaroddal”… címmel. Milyen magyarok és milyen írók, milyen eszmét szolgáló senkik azok, akik ma Kegyelmed végső nyugalma ellen hadakozva ártanak a magyarságnak, hazudozásaikkal köpködik a nemzetet, az országot, s Erdélyt? Bolondéria ez az egész Nagyuram! Az Ön nyilassága és ennek a söpredéknek a hazaárulása között olyan a különbség, hogy azt meghatározni sem lehet. Ég és Föld…
Ha ott van épp a mennyei kávéházban Márton Áron, Boros Fortunát vagy Teleki Pál Gróf, akiről máig hazudják, hogy öngyilkos lett, beszéljék meg Kegyelmetek milyenné lett Magyarország, s milyenné lett Székely udvarhely polgármestere. S ha tudnak odafentről, hát segítsenek nekünk, mert Kegyelmeddel együtt lassan-lassan az egész nemzetet kitiltják a Kárpátok gyűrűjéből, s lesznek olyan „magyarok”, akik ennek örvendezni fognak, mert hát a magyar „fasiszta, antiszemita, nacionalista és gyűlölködő” és még a sírhantja is zavarja a szabadosság és a beteges hajlamok elvbarátait. Tény persze, hogy a nem kommunista és liberális söpredéken kívül van egy másik söpredékünk is e csonkává vált hazában… s ez a söpredék is az Ön nevével harcol amolyan igazi gyűlölködő és nyilas hangvételben, zsidózva, de éppen olyan keresztényellenesen, mint az előbbi kettő. Ők azok, akik Önt, Horthy Miklóst, Zadravecz Istvánt vagy Márton püspököt is lejáratják, hiszen írásaikban és beszédeikben a saját pallérozatlan és primitív stílusban emlegetik Kegyelmeteket, s nyitott kapukat döngetve, mint a részeg prolik ordítozzák, skandálják azokat a jelszavakat, amelyek már a maguk idejében is szalonképtelenek voltak. Ezek nem látják, nem akarják látni, hogy ők a haza és a nemzet legnagyobb ellenségei, mert nincs diplomáciai felkészültségük, s erre igényük sincsen. Nekik a gyűlölet és az erre épített politikai előmenetel számít. Ők a legjobb partnerei a kommunista és liberális hazaárulóknak.
A normális ember viszont nem pártoskodik, nem ideologizál, mert a normális magyar, keresztény embernek egyetlen ideológiája van: a Máriának felajánlott ország és az abban élők békessége, egymás iránti szeretete. A normális keresztény-magyar ember nem keresi a múltban gyökerező és régen semmivé vált ellentéteket, nem acsarkodik, hanem az érték múltbéli mezsgyéjén igyekszik új és új értéket teremteni a nemzet és a haza javára.
Művész, író, költő ne legyen politikus! Mert a politika - mint ma Kegyelmeddel kapcsolatban is -, ok lehet a hazugok, a hazaárulók és a megszálló ideiglenes főhatalom kezében. (Mindaddig ideiglenes, amíg van, akinek fáj Trianon!)
Megszálló főhatalom… igen, Nyirő Nagyuram… még mindig ott vannak, s egyre jobban hígítják a még megmaradt székelységet, s felvásárolják a gyenge, magyarnak alkalmatlan árnyékszékelyeket is, akik aztán, mint a féreg rágják a múltat, a jelent és a jövőt. Ma Bukarest is hisztériázik, mert az Ön hamvainak szülőföldbe helyezése számukra politikai rendezvény. Ezt sugallták oda a magyarországi árulók, s Udvarhely gyalázatos szellemiségű és nemzetét rugdosó, kollaboráns polgármestere. Kegyelmed nyilas volt és antiszemita – hazudják immár ott is, miközben Isten tudja hány műhelyükben faragják állami megrendelésre Julius Maniu új szobrait. Ők tudják… mi nem foglalkozunk velük, mert lelkünkben nem vesszük tudomásul az 1920-as döntést. Erdélybe hazajárunk mai is, és hazajárnak majd unokáink is. Azonban jó érzés, hogy félnek Kegyelmedtől. Egy halott géniusztól, akinek szelleme éppen úgy él Erdélyben és az egész Kárpát-medencei magyar hazában, mint amennyire bizonyos, hogy Ön odafentről mosolyog ezeken a balga és erkölcsileg minősíthetetlen emberi korcsokon. Kegyelmed mosolyog… mert mindent leírt, minden megmondott előre. Ön tudja, hogy csak egy kávét kell kérnie ama csillogó mennyei kávéházban, s mire Tamásival való vitája közben kiissza, addigra Magyarország és a magyar nemzet ismét bokrétává lesz Isten kalapján. Mert amit 1945. óta kapunk a Fennvalótól, az bíz’a jogos büntetés… de a büntetés egyszer lejár. S azt, hogy lejár már érzik az Ön ellen balgán acsarkodók, érzi az ideiglenes bukaresti főhatalom, s megérzi a kollaboráns, tanulatlan hűbéres is, az udvarhelyi polgármester… aki legelőször érzi majd meg, mi jár a nemzetárulónak.
Most egy időre búcsúzom kegyelmedtől, s kérem, hogy toborozzon odafönn, s adjon jelet Kegyelmed, ha megvan az égi sereg, amely nekünk idele’ erőt és tisztánlátást küld. S ha Kegyelmed rávenné a fentieket, hogy imádkozzanak is e megmaradt, és ezer oldalról szorongatott, megalázott nemzetért… hát bíz’ az sem ártana…

Stoffán György főszerkesztő helyettes – Európai Idő - Sepsiszentgyörgy

Folytatódnak Nyírő József újratemetésének előkészületei

Folytatódnak Székelyudvarhelyen Nyírő József erdélyi magyar író pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetésének előkészületei, a szervezők továbbra is a román álláspont tisztázását várják – jelentették be pénteken a szervezők.

Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke Fráter Olivérrel, a magyar Országgyűlés Hivatalának képviselőjével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: jelenleg az újratemetés utolsó szervezési részleteinek tisztázása zajlik. A román csendőrség és rendőrség képviselőivel is egyeztettek, ez Szász szerint a „több mint együttműködés szellemében zajlott”.

Az alapítvány elnöke úgy véli, hogy a szervezési részletekkel jól állnak, és bízik benne, hogy az újratemetés megtörténhet az eredeti terveknek megfelelően, hiszen ez „fontos ünnepe az összmagyarságnak”.

Fráter Olivér megismételte, hogy az Országgyűlés Hivatala sürgeti a román felet: tegye egyértelművé, mit jelent egyet nem értése az újratemetéssel kapcsolatban. A hivatal tudni szeretné, hogy az egyet nem értés tűrést vagy tiltást jelent. Hozzátette: a magyar hatóságok azt várják a román féltől, közölje egyértelműen: megtiltják-e Nyírő földi maradványainak Romániába való behozatalát, vagy nem.

Rámutatott: amennyiben az egyet nem értés Nyírő József újratemetésének tiltását jelenti, akkor olyan megoldást találnak, amely nem csorbítja sem a román jogrendet, sem Nyírő József tisztelőinek lelki várakozásait.

Fráter Olivér bírálta Bunta Leventét, Székelyudvarhely polgármesterét, aki szerinte „nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a magyar álláspontot erősítse” a Nyírő-ügyben. A RMDSZ-es polgármester Fráter szerint „alattomos, sértő” állításokat fogalmazott meg, ezek után a román hatóságok azt feltételezték, hogy az újratemetés egy jobboldali ceremónia lesz, ami alaptalan feltételezés.

Fráter alaptalannak nevezte az RMDSZ-hez közel álló magyar médiaorgánumok, továbbá a román sajtó azon vádját is, miszerint az író háborús bűnös lett volna.

A magyar Külügyminisztérium szerdán tudatta, hogy a román külügyi tárca bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata és Nyírő József tervezett újratemetése ügyében.

Másfél órára visszahelyezték a vörös csillagot a csíki szovjet emlékműre

Csíkszeredában visszakerült másfél órára a vörös csillag a szovjet hősök emlékművére. A kommunista jelképet kedden 13.20-kor helyezték ki és 14.50-kor már el is távolították a tűzoltók.

A vörös csillag felhelyezése – a Székelyhon portál értesülése szerint – Gheorghe Ioan Vătămanu-Coanta dandártábornok, a 61-es számú hegyivadász-alakulat vezetője parancsára történt, levétele pedig Ráduly Róbert polgármester felkérésére.

„Mivel az emlékmű ebben a formájában nem teljes, ezért döntöttem úgy, hogy visszaállíttatom eredeti formáját, azaz a vörös csillagot feltetetem annak tetejére. Az új csillag mostanra készült el, a tűzoltóságnak parancsot adtam, hogy speciális autójukkal tegyék fel a csillagot, ami meg is történt” – idézi a cikk a dandártábornokot.

Az akcióra állítólag senki nem kért engedélyt a városházától, noha 1947 óta a város tulajdonában van a szovjet hősök tiszteletére emelt obeliszk. „Ez egy aljas provokáció, azokat az embereket pedig azonnal le kellene mondatni, akik ebben az ügyben benne voltak. Az új prefektust a sajtón keresztül felkérem, tudassa az érintett intézmények vezetőivel, hogy 1989-ben véget ért a szocializmus” – jelentette ki Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere.

A Székelyhon felidézi, hogy a vörös csillagot Csedő Csaba, Csíkszereda egykori polgármestere távolíttatta el az emlékműről a 90-es években. „Második mandátumom idején elrendeltem a csillag eltávolítását, amit megőrzésre a taplocai gazdaságba vittünk. Az emlékművet persze továbbra is óvtuk, vigyáztunk rá. Azt még el kell mondanom, hogy az orosz nagykövet ittjártakor megjegyezte, ennyire gondozott emlékművet még nem látott ebben az országban” – emlékezett vissza Csedő.

A hegyivadász-alakulat parancsnoka állítólag nem tett le arról, hogy az önkényuralmi jelképet visszahelyezze az obeliszkre. „Nem vettem figyelembe, hogy választási kampány alatt, egy eléggé érzékeny időszakban tetettem ki a csillagot. A helyhatósági választások után viszont azt vissza fogom helyeztetni” – idézi a cikk a dandártábornokot.

Romániában a törvények nem szabályozzák a kommunista jelképek használatának kérdését. A román kormány 2002-ben rendeletben tiltotta meg a fajgyűlölő, fasiszta szimbólumok megjelenítését és az emberiség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek kultuszát. Az azóta törvénybe foglalt tilalom megszegői hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók Romániában.

Fözes Oszkár magyar nagykövet: az autonómia az egyetlen logikus kompromisszum

Az autonómia az egyetlen logikus és természetes kompromisszum a nemzetállami többség területi szuverenitása és a kisebbségek létezéshez való joga között - mondta Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet egy hírtelevíziónak adott interjúban.

Füzes Oszkár a Digi24 televíziónak adott interjújában - a televízió honlapján kedden olvasható román nyelvű leirat szerint - kifejtette: bizonyos román politikusok és a közvélemény egy része is tévesen értelmezi ezt a fogalmat. Az autonómia nem azonos a szeparatizmussal, sőt, annak éppen az ellentéte - mondta.

Véleménye szerint aki ugyanis autonómiára vágyik, az nem akar távozni, ott akar maradni, ahol van. Minél szélesebb körű autonómiát biztosítanak egy nemzeti kisebbségnek, tagjai annál jobban érzik magukat, annál inkább szeretnének lakhelyükön maradni - mondta a nagykövet.

Kifejezte meggyőződését, hogy az autonómia a közeljövőben megvalósítható lesz Romániában. Úgy fogalmazott, a románok meg fogják érteni, hogy ez nem jelent veszélyt számukra, hanem éppen ellenkezőleg, ha egy nagy számarányú kisebbség - amely több mint ezer éve ebben az országban él - megkapja az autonómiát, az egy biztonságosabb, nyugodtabb és gazdagabb Romániát jelent majd.

Arra a kérdésre, hogy egy esetleges autonómiát élvező magyar területen elégedettek lennének-e a románok, Füzes Oszkár megállapította: Hargita, Kovászna és Maros megyében a románok kisebbségbe kerülhetnek ugyan egy adott helységben, de nem kerülnek kisebbségbe országos szinten. Az említett megyékben a magyaroknak alapvető érdekük, hogy a lehető legmegfelelőbb körülményeket biztosítsák az ott kisebbségben élő románoknak - hangsúlyozta az interjúalany.

Egy másik kérdésre válaszolva leszögezte: Magyarországon nem létezik semmiféle nyílt, leplezett vagy egyéb formájú területi irredentizmus. „Beláttuk, hogy nem lehet visszaállítani az egykori Nagy-Magyarországot, mi a nemzetet akarjuk egyesíteni, nem az országot, a területet, hanem a népet” - hangsúlyozta a nagykövet.

SZNT: a kormány fel akarja „robbantani” a Székelyföldet

A kormány régióátszervezési tervének „alapja nem a társadalmi kohézió, a régió lakóinak szolidaritása, nyelvi, kulturális, társadalmi, és földrajzi egysége, hanem az állampolitikai rangra emelt nacionalizmus” – szögezi le a Victor Ponta kormányfőhöz intézett nyílt levelében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki szerint „a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük”.

Izsák Balázs arra figyelmezteti nyílt levelében a miniszterelnököt, hogy a kormány régióátszervezési terve – akárcsak a korábban hatalmon levő Demokrata-Liberális Párté (PDL) – sérti Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a közigazgatási térkép pedig nem rajzolható át a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának figyelmen kívül hagyásával.
Régióhatárokat nem lehet kijelölni anélkül, hogy az ország vezetése előzetesen ne konzultált volna népszavazás útján az érintett közösségekkel – írja az SZNT elnöke a kormányzó pártok régióátszervezési tervéről, amely a Székelyföldet alkotó megyéket három különböző régióba tagolná. Ilyen tervet a székelyek nem fognak megszavazni – hangsúlyozza Izsák.

A kormány tervezete fel akarja „robbantani” a történelmileg, kulturálisan, nyelvileg egységes Székelyföldet, „alapja nem a társadalmi kohézió, a régió lakóinak szolidaritása, nyelvi, kulturális, társadalmi, és földrajzi egysége, hanem az állampolitikai rangra emelt nacionalizmus” – írja Izsák Balázs, aki szerint a székelyek akár a polgári engedetlenség eszközével is élni fognak, hogy a Székelyföld egységét megőrizzék.

„Mi készek vagyunk a párbeszédre, az együttműködésre, de csakis akkor, ha az Önök politikája a helyi közösségek szabad akaratára, az állampolgárok közti szolidaritásra és konstruktív együttműködésre épül” – írja Izsák.

********************

Nyílt levél Victor Ponta úrnak, Románia miniszterelnökének


Miniszterelnök Úr!


Ön a napokban közzétette Románia régiósításának új tervét, amely Székelyföldet három különböző régióba tagolná. Ez a terve rávilágít arra, hogy meg akarja előzni politikai ellenfeleit, akik „csak” egy nagyobb megyébe akarták beolvasztani Székelyföldet. Ők, is, Önök is megfeledkeznek arról, hogy mindkét tervezet sérti Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a közigazgatási térkép pedig nem rajzolható át a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának figyelmen kívül hagyásával.

Emlékeztetünk arra, hogy a megyéknél nagyobb közigazgatási egységeket létrehozó reformnak tekintettel kell lennie a helyi közösségek akaratára, és nem lehet régióhatárokat kijelölni az érintett közösségek népszavazás útján történő konzultálása nélkül. Mi székelyek, Székelyföld többségi lakói nem fogunk megszavazni egyetlen olyan tervezetet sem, amely Székelyföldet szétdarabolná, vagy egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolná.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy új régiók létrehozása érinti a statisztikai régiók (fejlesztési régióként emlegetik nálunk) kijelölését is, amelyeket az Európai Unió azért hozatott létre a tagállamokkal, hogy azok eszközei legyenek kohéziós politikájának, amely nem használható fegyverként a tagállamok területén élő, a többségtől eltérő nyelvű és kultúrájú népek ellen.

Mi több, az Unió 1059/2003 számú, a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló rendelet leszögezi, hogy ezeket a régiókat úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék „a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális, földrajzi vagy környezeti körülményeket.”

Ennek az előírásnak a figyelembe vételével lett önálló NUTS 2 régió Dél-Tirol, Valle d’Aosta, Friuli-Venezia Giulia, Korzika, Szardínia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, Frízföld, Bretagne. Románia az egyetlen ország Európában, amely a történelmi, kulturális, földrajzi követelményeket figyelmen kívül hagyta, és Székelyföldet beleerőltette egy olyan régióba, ahol az egy tömbben élő, Székelyföldön 75%-os többséget alkotó székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van. Az ön által bemutatott tervezet a jelenlegi helyzetünket tovább akarja rontani, és fel akarja „robbantani” a történelmileg, kulturálisan, nyelvileg egységes Székelyföldet.

Az idézett uniós rendelet azt is kimondja, hogy a NUTS osztályozást nem szabad túl gyakran módosítani, annak hosszútávon stabilnak kell lennie. Az önök tervezetéről azt biztosan nem lehet elmondani, hogy hosszú távú stabilitást biztosítana, hiszen alapja nem a társadalmi kohézió, a régió lakóinak szolidaritása, nyelvi, kulturális, társadalmi, és földrajzi egysége, hanem az állampolitikai rangra emelt nacionalizmus.

Hadd emlékeztessünk arra, hogy Nicolae Ceausescu a falvakat azért akarta lerombolni, hogy eltűnjön Románia térképéről több ezer magyar falu minden műemléke, temploma, temetője, eltűnjön minden bizonyítéka a magyarság történelmi jelenlétének Erdélyben. Ceausescu sem vette észre, hogy nemcsak a magyarok, de egész Románia ellen, saját népe ellen is cselekszik. Hasonlóan az Önök terve is ellentmond a gazdasági racionalitásnak is, nem hogy előmozdítaná, hanem lehetetlenné teszi Romániában az Unió kohéziós politikáját, és mélyebb válságba taszítja az országot, amelynek jövőjéért Ön és kormánya felelős.

Végül biztosítom Önt, hogy mi székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzá nem értés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük.

Van viszont egy másik, Románia szempontjából előnyösebb út a közigazgatási reform felé. Ha az Ön kormánya tiszteletbe kívánja tartani Románia alkotmányát, és mindazokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeknek Románia részes állama, akkor a Ioan Stanomir professzor által vezetett szakértői bizottság jelentését tekintik Önök is a közigazgatási reform kiindulási pontjának, és ez a párbeszéd és együttműködés alapja lehet. Mi készek vagyunk a párbeszédre, az együttműködésre, de csakis akkor, ha az Önök politikája a helyi közösségek szabad akaratára, az állampolgárok közti szolidaritásra és konstruktív együttműködésre épül.

A választás felelőssége Öné miniszterelnök úr: a párbeszédet és a társadalmi békét választja, vagy a nemzetiségi feszültségek elmélyítését? Mi a béke, a párbeszéd és az együttműködés oldalán állunk.

Befejezésül felhívjuk a figyelmét arra, hogy a székely nép és hazája, Székelyföld eleven valóság lesz akkor is, amikor a beolvasztásunkat, szétszórásunkat célzó tervezetek rég feledésbe merültek.

Izsák Balázs

A Székely Nemzeti Tanács elnöke


Marosvásárhely, 2012. május 13.

Kolozsváron avattak Sissi-szobrot

A kolozsvári evangélikus püspökség udvarában felavatták Erzsébet királyné, a népszerű Sissi mellszobrát, amelynek eredeti változata egykor a város fellegvárának egyik sétányán állt.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szoboravatón az Alexander Dubcek egykori csehszlovákiai vezető által megteremtett „emberarcú szocializmus” fogalmának parafrázisaként arról beszélt, hogy Sissi az „asszonyarcú dualizmust” teremtette meg a magyarság számára. Úgy vélte, példázata azt üzeni a mának: ha a magyarság jogos igényeit kielégítik, együtt lehet vele élni, üzletet lehet vele kötni.

Emberarcú magyarságpolitika

Németh Zsolt szerint az „emberarcú magyarságpolitikának” aktualitása van ma Romániában, hiszen az elmúlt években kialakult kölcsönös tisztelet mintha pár napja nem lenne érzékelhető. „Készen állunk arra, hogy a gyümölcsöző magyar–román kapcsolat megmaradjon ezután is. Az emberarcú magyarságpolitika folytatható, bízunk benne, hogy ezt a román politika is felismeri” – mondta az államtitkár.

Adorjáni Dezső evangélikus püspök ünnepi beszédében arra világított rá, hogy Erzsébet királyné a Habsburgok bosszúja által jellemzett Bach-korszakban találta meg az utat a magyarok szíve felé. Értelmezése szerint a királyné a mai kornak azt üzeni: „akkor sem lehetetlen a megegyezés, amikor egymásnak feszülnek a kedélyek; a falakat le lehet bontani, meg lehet találni a közös utat, ki lehet békülni”.

Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, a szoborállítás ötletgazdája és szervezője reményét fejezte ki, hogy a szobrot pár éven belül az eredeti helyén, a kolozsvári fellegvár egyik sétányán is felállíthatják. A szoborállítás szerinte azt jelzi, a magyarok nem hálátlanok. Mint fogalmazott, megemlékeznek azokról, akik szeretettel, tisztelettel, nyitottsággal fordultak feléjük. A politikus azt mondta, ezt a bukaresti nagypolitika képviselői is megjegyezhetnék.

MNO

Budapest aggasztónak tartja a román kormány első intézkedéseit

Új helyzet van Magyarország keleti határainál magyarügyben – fogalmazott Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádióban az új román kormány első intézkedéseivel kapcsolatban. Németh Zsolt külügyi államtitkár aggasztónak tartja a Ponta-kabinet lépéseit.

„Felszólítom, hívom az ott (Romániában) működő magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy bár a politikában szükséges rivalizálni, de a mostani helyzetben a verseny felett ott van az együttműködés, az összetartás mindent felülíró eszméje.

Orbán Viktor szerint egész Európának figyelnie kell, „nehogy itt, a közép-európai térségben hirtelen nemzeti ellenségeskedések irányába forduljon az élet”.

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön aggasztónak nevezte az elmúlt napok romániai eseményeit; az MTI-nek adott csütörtöki kolozsvári nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, továbbá a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások aggodalomra adnak okot.

Németh Zsolt azt mondta, hogy az elmúlt időszakban afféle „mézes évekké” alakította a román-magyar kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek felismerése. Kifejtette, ez állt a hátterében annak, hogy a legkülönfélébb kérdésekben – így a mezőgazdasági és a kohéziós politikában, az energetikában, a határtérség fejlesztésében, valamint a Duna stratégiában – sikeres projekteket bonyolított le a két fél.

„A kölcsönös tiszteletnek fontos része volt az erdélyi magyarság alapvető emberi jogainak, szerzett jogainak a tiszteletben tartása is” – tette hozzá az államtitkár. „Az elmúlt napok megnyilvánulásai aggodalommal töltenek el bennünket. Ha a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) gondolunk, vagy a választójogi törvénnyel, a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos kormányzati megnyilvánulásokra, azok sajnos aggodalomra adnak okot” – fogalmazott Németh Zsolt.

Az államtitkár elmondta, „nincs Magyarország és Románia feltétlenül sikerre ítélve”. Utalt rá, hogy a kilencvenes években egyfajta „hidegbéke” jellemezte Magyarország és Románia kapcsolatait.

Azt mondta, Budapest elhibázottnak tartaná, „ha a biztatóan alakuló magyar-román kapcsolatrendszernek vége szakadna, ez nem csupán a két ország szempontjából, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne; ennek Közép-Európa stabilitása, a közép-európai fejlődés, a jólét is kárát látná”. Hozzátette, van lehetőség e veszély elkerülésére. „Ehhez politikai akarat kell, amely a magyar kormány részéről adott” – jelentette ki a külügyi államtitkár.

Mint ismeretes, a hétfőn beiktatott új bukaresti kormány első intézkedéseivel megakadályozta a MOGYE magyar karának a létrehozását. Az új hatalom képviselői kijelentették, szakítanak az arányos képviselet elvével, és tisztán egyéni választókerületes parlamenti választási rendszert alakítanak ki. Nyilvánvalóvá tették ugyanakkor, hogy a parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvényt a kulturális autonómia fejezete nélkül kívánják elfogadtatni.

A Ponta-kormány politikája miatt emeltek szót magyar képviselők az EP ülésén

A nemrégiben megalakult új román kormány első lépései és programja miatt emeltek szót magyar képviselők az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül felszólalva.

A fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen.

Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja.

Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, „akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt”, „most mit tesznek a valós jogsértések ellen”.

Ugyanezen kérdéskör kapcsán az erdélyi magyar Sógor Csaba (RMDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új román kormány alakításához egy bizalmatlansági indítvány megszavazása vezetett, és az indítvány fő témája az önálló magyar nyelvű orvosi egyetemi kar létrehozása volt.
Mint fogalmazott, a kormány a másfél milliós magyar közösség „létét sem hajlandó tudomásul venni”.

Ezt veszélyes tendenciának nevezte, és óva intette a most hatalomra került pártok vezetőit, hogy a válságos időszakban „a magyar kisebbség elleni támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet az ország problémáiról”.

Wetzel Tamás: sikertörténet az egyszerűsített honosítás

Sikertörténetnek tartja az egyszerűsített honosítást a lebonyolításért felelős miniszteri biztos. Wetzel Tamás a kormány megalakulásának közelgő kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban elmondta: az érdeklődés gyakorlatilag változatlan, és számításaik szerint már jövő év végére meglehet a félmillió állampolgársági kérelem. Mint közölte: érkezett igénylés Tanzániából is, a legidősebb honosított állampolgár 103 éves, aki az erdélyi Máramaroszigeten él.

A miniszteri biztos kifejtette: nagyon jól működik a rendszer, és az előzetesen végzett hatástanulmányoknak megfelelő infrastruktúrával és állománnyal bonyolítják a kérelmek fogadását, elbírálását. Emlékeztetett, míg 2010-ben csupán ötezer kérelmet kellett feldolgozni egy év alatt, most az igénylések száma a negyvenszeresére nőtt.

Wetzel Tamás azt mondta: a jogi környezet megfelelő, ősszel az állampolgársági törvénynél várhatók kisebb technikai módosítások, így például a formanyomtatványok egyszerűbbé válhatnak, és könnyebb lehet az állampolgársági eskütétel utáni magyarországi anyakönyvezés is.

A miniszteri biztos tájékoztatása szerint az első évben 830 millió forintot fordítottak a honosítás megszervezésére, és milliárdos összegekkel lehet számolni a következő évekre is.

Wetzel Tamás utalva arra, hogy az Országgyűlés 2010 májusában fogadta el a vonatkozó törvénymódosítást, és az igényléseket 2011 januárjától lehet beadni, elmondta: mostanra a kérelmeket 2200 anyakönyvi hivatalban, 92 külképviseleten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálati irodáján és valamennyi kormányhivatalban fogadják.

A tavalyi évhez képest változás, hogy míg 2011-ben a kérelmek 38 százalékát nyújtották be a külképviseleteken, ez az arány mostanra 57 százalékra nőtt.

Az anyakönyvi hivatalokban az igénylések 28 százalékát adták be az idei év első három hónapjában a tavalyi 40 százalékkal szemben, míg a kormányhivataloknál a kérelmek száma 21 százalék helyett 14 százalék. Az érdeklődés gyakorlatilag változatlan a honosítás iránt, és azzal számolnak, hogy év végére 350 ezer igénylés fut be, és jövő év végére meglehet a félmillió kérelem.

Eddig mintegy 250 ezer kérelmet és 110 ezer névmódosítási igénylést regisztráltak, és közel 157 ezren már letették az állampolgársági esküt. A kérelmek 70 százaléka Erdélyből érkezik, és 18-20 százalék a Délvidékről. Március végéig 177.984 kérelem esetében már a döntés is megszületett.

Igénylés több mint 60 országból érkezett, így adtak be igénylést már rögtön az első héten Abu-Dhabiból, majd Katarból, Tanzániából is, és nem kis meglepetéssel látták az ügyintézők a jekatyerinburgi címzést is.

Wetzel Tamás elmondta: a tisztán ügyintézésre számított három hónapos határidőt tudják tartani, ebbe azonban nem számít bele az idő, ami alatt az akták "utaznak". Hozzátette, hogy a Malév csődje is érzékenyen érintette a konzuli hálózatot és az ügyintézést. Nem számít bele a nemzetbiztonsági véleményezés sem, és amíg az akta aláírása megtörténik. Ezzel együtt 5-6 hónapot vesz igénybe az eljárás, határidőn túli ügyintézés azonban nem nagyon van. Ez így is jelentősen gyorsabb, mint korábban, amikor akár több mint két évet is kellett várni az állampolgárságra.

A biztos jelezte: folyamatosan ellenőrzik, hogy nincs-e valamelyik ügyintézőnél elmaradás.

Nemzetbiztonsági kockázat miatt a kérelmek körülbelül egy ezrelékét kell visszautasítani, indokként például említette a szervezett bűnözéshez való kapcsolódást.

A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

Felfüggesztette a Marosvásárhelyi Táblabíróság a MOGYE magyar-angol karát létrehozó kormányhatározatot

Felfüggesztette a Marosvásárhelyi Táblabíróság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti karát létrehozó kormányhatározatot. A döntés az egyetem vezetőinek a kormányhatározat hatályon kívül helyezésére irányuló keresete nyomán született, az ügyet mindössze decemberben tárgyalja érdemben a bíróság.

A táblabíróság pénteken hozott határozata végrehajtható, és öt napon belül fellebbezést lehet ellene benyújtani – közölte Anuta Dusa, a táblabíróság szóvivője. Hozzátette: a felfüggesztés arra az időszakra szól, míg érdemben tárgyalja a bíróság azt a keresetet, melyben az egyetem vezető testületei a kormányhatározat hatálytalanítását kérték.

Az ügy érdemi tárgyalására 2012. december 6-át jelölte ki a bíróság, a szóvivő a bíróság leterheltségével magyarázta a következő tárgyalás kései időpontját.

A táblabíróság ugyancsak pénteken tárgyalta az egyetem vezető testületeinek egy másik keresetét is. Ebben az egyetem vezetői a magyar nyelvű oktatás struktúráját el nem ismerő egyetemi charta érvényesítését kérték a táblabíróságtól. Az ügyet a bíróság érdemben tárgyalta, az ítélethirdetést azonban május 11-re halasztotta.

Ez utóbbi perben az egyetem vezetői annak a minisztériumi átiratnak az érvényességét kérdőjelezték meg, amelyben a tárca közölte, nem ismeri el az egyetem működését leíró chartát. Az egyetem álláspontja szerint a minisztérium a törvényben előírt 30 napos határidő után utasította el a chartát, és mivel időben nem jelezte a kifogásait, a chartát hallgatólagosan elfogadta.

A vitatott charta alapján tartották meg a MOGYE belső választásait, amelyeket a magyar tagozat oktatói bojkottáltak.

A táblabíróság által pénteken felfüggesztett kormányhatározat volt az Ungureanu-kormányt megbuktató bizalmatlansági indítvány egyik témája. Victor Ponta kijelölt miniszterelnök közölte, ha beiktatják kormányát, első dolga lesz a MOGYE magyar és angol nyelvű karát létrehozó kormányhatározat felfüggesztése. Ugyanezt mondta Crin Antonescu liberális pártelnök, az USL társelnöke is, aki szerint a MOGYE-határozat eltörlése „abszolút prioritás” a beiktatásra váró kabinet számára. Az Ungureanu-kormány március végén fogadta el azt a határozatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.

A MOGYE-határozatnak az új kormány általi kilátásba helyezett felfüggesztésével kapcsolatosan az RMDSZ jelezte: az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez fordul, ha a Ponta-kabinet visszavonja a magyar kar létrehozásáról rendelkező határozatot. Kelemen Hunor szövetségi elnök, de Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kampányszóvivője is úgy vélik: a polgári engedetlenség eszközével is élni kell, amennyiben az új kormány megakadályozza a magyar kar létrehozását.

Áder János Magyarország új köztársasági elnöke

Megválasztotta Áder Jánost Magyarország köztársasági elnökévé az Országgyűlés szerdán. A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Magyarország népe sikerre született – jelentette ki parlamenti beszédében Áder János. Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, „néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk”. József Attilát idézve úgy fogalmazott, „a múltat be kell vallani”. „Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból” – hangsúlyozta. Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: „hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával?” Áder János szavai szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, „de a mi hazánk Magyarország”.

Az új alaptörvényt méltatva úgy vélekedett: a dokumentum szilárd és legitim fundamentuma a közös értékeknek, az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományokra épül. „Új alaptörvényünk Európa legfiatalabb alkotmányaként azonban új korszakhatárt is jelez a magyar állam ezeresztendős alkotmányos fejlődésében” – jelezte, hozzátéve: az új alaptörvény minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a 21. század alapkérdéseire és kihívásaira.

Áder János azt ígérte, a magyar érdekek és a magyar értékek, a gazdasági, tudományos, kulturális érdekek és értékek szószólója lesz.

„A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat” – mondta, majd azzal folytatta: elégedett lenne, ha öt év múlva azt mondhatná, hogy sikerült közös nevezőre jutni legalább néhány aprónak tűnő, mégis alapvetően fontos kérdésben, így például a teljesítmény megbecsülésében, amellyel véleménye szerint régóta adósai vagyunk önmagunknak. „Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi, magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak” – fogalmazott az új köztársasági elnök, aki szerint a mindennapok teljesítményét kell megtenni „közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé”.

Áder Jánosnak államfővé választása után hatvan napja van arra, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget, és lemondjon európai parlamenti (EP) mandátumáról, mivel a törvényes előírások szerint európai parlamenti képviselő nem lehet köztársasági elnök.

Ádert a Fidesz-KNDP jelölte köztársasági elnöknek április végén, ő volt az egyetlen jelölt a tisztségre.

Magyarországon azért kellett új államfőt választani, mivel Schmitt Pál előző köztársasági elnök április elején lemondott a doktori disszertációjával kapcsolatban kirobbant plágiumbotrány miatt.

Áder János 1959 május 9-én született, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 1983-ban. 1989 áprilisától a Fidesz tagja, ugyanabban az évben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997 és 1998 között az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke. 2002-től 2006-ig a Fidesz országgyűlési frakciójának, 2002 és 2003 között a Fidesz ügyvezető alelnökeként a párt vezetője. 2009-től európai parlamenti képviselő.