A marosvásárhelyi fekete március huszadik évfordulójáról is külön emlékeznek meg az erdélyi magyar pártok és szervezetek. Noha az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) legutóbbi ülésén felmerült a közös rendezvényszervezés gondolata, a feleknek nem sikerült egységes álláspontra helyezkedniük. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Pro Európa Liga (LPE) és az egykori Nemzeti Megmentési Front (FSN) alelnöke, Kincses Előd kétnapos rendezvénysorozattal emlékezik meg az 1990-ben történt véres etnikumközi konfliktusról A szervezők március 19-én, 19 órától Az igazság és tolerancia menetére hívják a marosvásárhelyieket.
A tervek szerint a menethez csatlakozók gyertyával a kezükben azt az útvonalat járnák be az egykori városházától a Kendeffy-palotáig, amelyet a húsz évvel ezelőtt, capinákkal (fakitermelésben használatos emelő, fafeszítő csákányokkal) felfegyverkezett Maros- és Görgény-völgyi román parasztok megtettek. A résztvevők a kegyelet gyertyáit helyeznék el a Bolyai-téren, az RMDSZ húsz évvel ezelőtti székháza előtt. Ez az a hely, ahol a tudatlan tömeg előbb a „Bolyai-testvéreket” kereste, hogy leszámolhasson velük, mert magyar iskolát akarnak, majd a pártszékház padlására menekült Sütő Andrást és Juhász Ilonát bántalmazta, félig megfosztva szemük világától.
Másnap, március 20-án, amikor húsz évvel ezelőtt már a magyarok is utcára vonultak, békésen tüntetve az egyenjogúságért és Kincses Előd visszahelyezéséért a megyei szintű vezetőségi tisztségébe, a szervezők kerekasztal-beszélgetéseket és ökumenikus istentiszteletet foglaltak műsorba. Az előbbire a Deus Providebit Házban, az utóbbira a Vártemplomban kerül sor. Mindkét eseményre román értelmiségiek illetve egyházi méltóságokat is meghívtak.
A szervezők egyelőre nem kívánták nyilvánosságra hozni a névsort, csak annyi szivárgott ki, hogy Marosvásárhelyre érkezik és előadást tart Gabriel Andreescu, Marius Oprea és Schmidt Mária. Kérdésünkre, miszerint a húsz évvel ezelőtti ellentábor képviselőit is szóhoz engedik-e, Kincses nemmel válaszolt. „Mi olyan tisztességes román nemzetiségű értelmiségiekben gondolkodtunk, akiknek pozitív szerepük volt és van a román-magyar kapcsolatok fejlesztésében” – érvelt a társszervező.
A fekete március hatásait boncolgatva Kincses Előd továbbá kifejtette, hogy a véres események azóta is meghatározzák a város életét. „Azóta egymás mellett, párhuzamosan két közösség él Vásárhelyen, melyek között az átjárás is jócskán megnehezült. Valós megbékélésről és toleranciáról akkor beszélhetünk majd, ha az igazság is kiderül” – vélekedett az az egykori vezető, akinek az eseményeket követően hosszú évekig Magyarországra kellett menekülnie.
Az RMDSZ elhatárolódik a rendezvényektől
A tervek szerint a menethez csatlakozók gyertyával a kezükben azt az útvonalat járnák be az egykori városházától a Kendeffy-palotáig, amelyet a húsz évvel ezelőtt, capinákkal (fakitermelésben használatos emelő, fafeszítő csákányokkal) felfegyverkezett Maros- és Görgény-völgyi román parasztok megtettek. A résztvevők a kegyelet gyertyáit helyeznék el a Bolyai-téren, az RMDSZ húsz évvel ezelőtti székháza előtt. Ez az a hely, ahol a tudatlan tömeg előbb a „Bolyai-testvéreket” kereste, hogy leszámolhasson velük, mert magyar iskolát akarnak, majd a pártszékház padlására menekült Sütő Andrást és Juhász Ilonát bántalmazta, félig megfosztva szemük világától.
Másnap, március 20-án, amikor húsz évvel ezelőtt már a magyarok is utcára vonultak, békésen tüntetve az egyenjogúságért és Kincses Előd visszahelyezéséért a megyei szintű vezetőségi tisztségébe, a szervezők kerekasztal-beszélgetéseket és ökumenikus istentiszteletet foglaltak műsorba. Az előbbire a Deus Providebit Házban, az utóbbira a Vártemplomban kerül sor. Mindkét eseményre román értelmiségiek illetve egyházi méltóságokat is meghívtak.
A szervezők egyelőre nem kívánták nyilvánosságra hozni a névsort, csak annyi szivárgott ki, hogy Marosvásárhelyre érkezik és előadást tart Gabriel Andreescu, Marius Oprea és Schmidt Mária. Kérdésünkre, miszerint a húsz évvel ezelőtti ellentábor képviselőit is szóhoz engedik-e, Kincses nemmel válaszolt. „Mi olyan tisztességes román nemzetiségű értelmiségiekben gondolkodtunk, akiknek pozitív szerepük volt és van a román-magyar kapcsolatok fejlesztésében” – érvelt a társszervező.
A fekete március hatásait boncolgatva Kincses Előd továbbá kifejtette, hogy a véres események azóta is meghatározzák a város életét. „Azóta egymás mellett, párhuzamosan két közösség él Vásárhelyen, melyek között az átjárás is jócskán megnehezült. Valós megbékélésről és toleranciáról akkor beszélhetünk majd, ha az igazság is kiderül” – vélekedett az az egykori vezető, akinek az eseményeket követően hosszú évekig Magyarországra kellett menekülnie.
Az RMDSZ elhatárolódik a rendezvényektől
A Magyar Polgári Párt nem szervez saját megemlékezést és, amint Kiss István marosvásárhelyi elnök nyilatkozta, valószínűleg csatlakozik az EMNT rendezvényéhez. Ezzel szemben az RMDSZ elhatárolódik Tőkés László, Smaranda Enache és Kincses Előd akciósorozatától. „Mi még az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon megpróbáltuk bevonni az RMDSZ-t is a szervezésbe, de amolyan felemás választ kaptunk. Miután Markó Béla utólag kijelentette, hogy ő semmiféle fáklyás menetnek nem híve, világossá vált, hogy számukra nem kívánatos egy efféle megemlékezésen részt venni” – vonta le a következtetést az EMNT Maros megyei elnöke, Kali István.
Amint Kelemen Atillától, az RMDSZ megyei elnökétől megtudtuk, a szövetség Miholcsa Gyula több mint 11 órás dokumentumfilmje köré szervezi a megemlékezést. Az ismert marosvásárhelyi operatőr-rendező alkotását három részben, a Színművészeti Egyetem stúdiótermében vetítik le. A románul is feliratozott film bemutatását beszélgetések követik. Miholcsa Gyula, a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének munkatársa lapunknak elmondta, a Bernády Alapítvány felkérésére már évekkel ezelőtt elkezdte gyűjteni a film elkészítéséhez szükséges anyagot. „Akinek valami köze volt 1990 márciusához, mindenki megszólal a filmben, legyen az magyar vagy román ember. Alkotásommal nem üzenni vagy bizonyítani akarok, hanem egyszerűen az idő tengelyére felfűzni az eseményeket. A néző látja, s majd mérlegel és dönt” – fejtette ki Miholcsa. A film első része, ahogy szerzője fogalmazott „az őskorszaktól” 1990. március 15-ig foglalja össze a magyar és románok viszonyát. A második részben Miholcsa azzal a bizonyos öt forró nappal, a március 16. és 20. közötti időszakkal foglalkozik. Az utolsó fejezet az elemzéseké és az elméletgyártásoké, melyek március 21.-től a májusi választásokig tart.
Szintén háromrészes, de rövidebb alkotással rukkolt elő a román televízió bukaresti rendezője, Cornel Mihalache és az adó marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Berecki Edit. A Vă doare capul? - Fáj a feje? címet viselő kétnyelvű alkotást a közszolgálati televízió vásárhelyi területi stúdiója március 13-án, 20-án és 27-én mutatja be, a TVR 1 esténként 23 órától 15-én, 22-én és 29-én közvetíti. A szerzők a tragikus események verőlegényeit és megvertjeit, rendezőit és színészeit egyaránt felkeresték.
Megemlékezés a budapesti Terror Házában is
Budapesten a Terror Háza Múzeum és a Polgári Kultúráért Alapítvány szervezésében már csütörtök délelőtt 10 órakor elkezdődnek a megemlékezések. A Terror Házában megemlékező beszédet mond Tőkés László és Kincses Előd. Balog Zoltán, a Magyar Országgyűlés Emberjogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke a Petőfi Emléklap a Helytállásért elismerést ad át a görgényvölgyi románok tömeges betörését megfékező marosszentgyörgyi magyarcigányoknak. Kitüntetésben részesül: Lőrinczi József, Puczi Béla (posztumusz), Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter Kis Péter (posztumusz, valamint Tóth Árpád (posztumusz). A rendezvény házigazdája Schmidt Mária főigazgató, történész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése