Székely Vágta: szombaton rajthoz állnak a versenyzők

Holnap összesen 27 székelyföldi település lovasa áll rajthoz. Este a Honfoglalás című rockopera erdélyi ősbemutatója lesz a fő produkció, a Kálnoky-lovarda lovasaival és a Háromszék Néptáncegyüttes tagjaival kiegészülve, „akik nem statiszták, hanem szerves részei ennek az előadásnak, hiszen a látványt ők biztosítják” – mondta el sajtótájékoztatón Pintér Tibor, a rockopera rendezője.

Tavaly a Nemzeti Vágtán merült fel először a Székely Vágta megszervezésének gondolata, amikor a ferencvárosi önkormányzat jóvoltából egy magyarországi lovas Sepsiszentgyörgyöt képviselhette a futamon” – idézte fel a maksai Óriáspince-tetőn szombaton sorra kerülő lovas rendezvény előzményeit Antal Árpád polgármester. A budapesti Nemzeti Vágta előfutamának számító Székely Vágta szervezői csütörtökön a rendezvény helyszínén tartottak sajtótájékoztatót.

Az Óriáspince-tetőn a szerda esti viharkárokat próbálták orvosolni, hiszen a heves eső és szél megrongálta az épülő színpadot és a hangtechnikát, részben elmosta a versenypályát is. Ennek ellenére néhány lovas már kipróbálta a pályát, és észrevételeiket is megfogalmazták a jobbítás szándékával. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, örülnek annak, hogy Hargita és Maros megye is lelkesedéssel fogadta a kezdeményezést, Csíkszeredában még előfutamot is tartottak, hogy a legjobb versenyzőjüket küldhessék a vágtára. Holnap összesen 27 székelyföldi település lovasa áll rajthoz. Az elöljáró kiemelte, a kísérő rendezvény is fontos, ahol a térség szellemi és tárgyi értékeit, sajátosságait tudják megmutatni. A galoppversenyen és a kísérő rendezvényeken kívül érdekes színfoltja lesz a vágtának a Szent György-legenda, amelyet a Kálnoky-lovarda lovastáborában gondoltak újra: Bordás Attila rendező-koreográfus, Kálnoky Anna grófnő és a részt vevő gyerekek „meglovasították” a történetet.

Szombat este a Honfoglalás című rockopera erdélyi ősbemutatója lesz a fő produkció, a Kálnoky-lovarda lovasaival és a Háromszék Néptáncegyüttes tagjaival kiegészülve, „akik nem statiszták, hanem szerves részei ennek az előadásnak, hiszen a látványt ők biztosítják” – mondta el a sajtótájékoztatón Pintér Tibor, a rockopera rendezője. A Székely Vágta költségvetése 300 ezer lej, amelyből 100-100 ezer lejt Kovászna Megye Tanácsa és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat különített el, 100 ezer lej pedig a helyi támogatóktól gyűlt össze. A maksai Óriáspince-tetőre Sepsiszentgyörgyről minden órában autóbusz indul, a rendezvény teljes programja a www.sepsi.ro honlapon olvasható.

A Duna Televízió közvetíti a Székely Vágtát

Több mint két és fél órás műsorfolyamban ad hírt a Székely Vágta rendezvénysorozat legizgalmasabb eseményeiről a Duna Televízió július 30-án. A verseny győztesei egyébként Budapesten, a szeptemberi Nemzeti Vágtán szállhatnak versenybe.

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója után Kovászna megye egy újabb nagyszabású rendezvényre, a Székely Vágtára készül. A lovassport hagyományteremtő versenye ezúttal túlmutat a megye határain, mivel az egész Székelyföldről érkeznek résztvevők. Az első alkalommal megrendezendő seregszemle egyben a budapesti Nemzeti Vágta hivatalos előfutama, így tétje a magyar fővárosban való bemutatkozás is. A Székely Vágta versenyzői a Maksa község határában lévő Óriáspince-tetőn szombaton mérik össze tudásukat. A galoppverseny mellett díjlovaglás, díjugratás, fogathajtás, huszár- és lovasíjász-bemutató színesíti az eseményt. A kísérő rendezvények közé tartozik a székelyföldi székek bemutatója, amelyen az adott régió jellegzetességeit ismerhetik meg az érdeklődők. Az esti kulturális program fénypontja a komáromi Magyar Lovas Színház Honfoglalás című rockoperája, a helyi lovasok és hagyományőrzők a lovas jelenetekben, a néptáncosok a látványos koreográfiában segítenek a magyarországi társulatnak.

A Székely Vágtára eddig 17 település (Kovászna megyéből 10, Hargita megyéből 5, Maros megyéből 2) nevezett be, valamint további 10 település jelezte részvételi szándékát. A Székely Vágta közel 50 fős szervezőcsapattal dolgozik együtt. „A székely lovas virtus legnemesebb tradíciói elevenednek fel szombaton – értékeli az esemény jelentőségét Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester, a rendezvény főszervezője. – Az egészséges versenyszellem felbuzdítása mellett a bemutató igazi célját a közösség öszszetartó erejének erősítésében látom.”

A Duna Televízió július 30-án, 10 és 18.00 óra között összesen öt alkalommal, több mint két és fél órás adásidőben kapcsolódik be a gazdag programsorozatba. A nézők megismerkedhetnek a jeles nap előkészületeivel, az ünnepélyes megnyitóval, a versenyekkel, s általános képet kaphatnak Székelyföld lovaséletéről. A székelyföldi székek gazdag hagyományainak részletes bemutatása sem hiányzik a helyszíni közvetítésből. A hagyományteremtő verseny a közmédiában is kiemelt szerepet kap. A július 25-ei Ma Reggel (7.20, m1, m2), és Kívánságkosár (12.00, Duna Televízió), a július 26-ai Kárpát Expressz (5.29, m1, m2) és a július 27-ei Határok Nélkül (18.30, MR1-Kossuth Rádió) vendége Sztakics Éva lesz. A Kárpát Expressz augusztus 2-án eleveníti fel a verseny legérdekesebb részeit (12.30, m1, m2). A Duna Tv szombati közvetítésének műsorvezetője Száva Enikő és Borsa Miklós lesz.

Új sportág a Nemzeti Vágtán

A szeptember 14–18. között megrendezendő Nemzeti Vágta egy történelmi hangulatú lovasverseny, amelyre az indulók heteken, hónapokon át készülnek lovukkal, lovasukkal és azokkal a helyi jellegzetes tárgyakkal, étkekkel, hagyományokkal, amelyeket a budapesti Andrássy úton, a Vágta Korzón mutatnak be országnak-világnak. A Hősök terén 2011-ben egyben új sportág születik: speciálisan a Hősök terén felállított pályájára fejlesztették ki azokat a kettesfogatokat, amelyek versenyét a világon először láthatják a nézők. Az 56-osok terén, a Széchenyi pályán további lovasbemutatókat rendeznek. Az Országkonyhán a vidék jellegzetes magyar ételeit kóstolhatják meg az érdeklődők. A különleges homokpályán az ország számos településéről érkező versenyzők vágtáznak egy vándordíjért, az 1840-es évekből való huszárszablyáért és a 21,5 millió forintos összdíjazású versenydíjakért. A versenyre tizenkét hétvégén keresztül, 14 magyarországi és egy erdélyi elővágtán készülnek a versenyzők. Az elővágták dobogós versenyzői a Hősök terén megrendezésre kerülő Nemzeti Vágtán is rajthoz állhatnak, hogy a mindent eldöntő viadalban településüknek dicsőséget szerezhessenek.

800 éves Miklósvár

Szombaton délelőtt a baróti Csala kürtje fúvószenekar toborzójával kezdődött a Kálnoky kastély udvarán a falu első írásos említésének 800. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat.

A szervezők nevében a vendégeket Csíki Matild-Mónika köszöntötte, majd Nagy István, Barót polgármestere, Gyenge József falufelelős, a Pro Miklósvár Egyesület elnöke és gróf Kálnoky Tibor lépett a mikrofon elé.

Nagy István arról szólt, hogy a miklósváriak büszkék lehetnek 800 éves településükre és elődeikre, majd a kisemberek szerepvállalásáról beszélt, amely olykor sokszor fontosabb lehet, mint a királyoké vagy a generálisoké, annak ellenére, hogy közéleti szerepükről sokkal kevesebbet hallunk. A polgármester sajnálatát fejezte ki az át nem adott kultúrotthon miatt is, egyben megígérte, hogy az eseményre azért hamarosan sor kerül, a hajlék pedig úgymond a „köznépet” fogja szolgálni.

Gyenge József a kerek évfordulóval járó jótéteményeket említette, amelyek hozzájárulhatnak a falu fellendüléséhez és egyben figyelmeztetett: az, hogy Miklósvár Székelyföld első írásban említett települése, kötelességeket is ró a lakóira. Első lépésként a magyarországi Kakucs községgel törekednek testvértelepülési kapcsolat kialakítására.

Gróf Kálnoky Tibor a rendezvény társszervezőjeként és házigazdájaként a helyi identitástudat fontosságát emelte ki, amelynek kovácsolásában több régi miklósvári családdal egyetemben részt vállaltak a több mint hét évszázados történelmi múlttal rendelkező Kálnokyak is.

– E kis falu történelme egyben Székelyföldé és a magyarságé is, az idelátogatókat pedig egyfajta titkos erő hatja át. Átélik a csodát, amely annyira jellemző Miklósvárra, az itt lakó egyszerű, kedves emberek által. A falunak ezt a varázsát kell megőriznünk az elkövetkezőkben is – mondta Kálnoky Tibor.

A beszédek után a kastély épületében a nagyváradi Sotto Voce együttes adott rövid koncertet, majd Hlavathy Károly és Demeter Zoltán fotókiállítást nyitott meg: a faluban április 15- 19. között lezajlott fotóművészeti alkotótáborban készült fényképekből láthatott nagyszerű válogatást a közönség. A kiállított 57 fotó mellett további csaknem ezer művészfotót digitális formátumban bocsátottak a falu rendelkezésére az alkotók: Hlavathy Károly, Antal Levente, Balázs Ödön, Kelemen Lajos, Kovács László Attila, Sebestyén Béla és Vinczefi László.

A falu egykori életét bemutató kiállítás is megnyílt: a régi fotókat Csíki Matild válogatta össze a falu lakóitól, kinagyíttatásuk Szabó Attila, Budapesten élő miklósvári informatikus érdeme. Egy másik teremben ugyanakkor Nagy Botond sepsiszentgyörgyi levéltáros régi dokumentumok fotókópiái alapján rekonstruálta Miklósvár történelmének egy-egy szeletét.

Mindezek után a 800 éves falu éle - tének egykori eseményeit dr. Egyed Ákos és Cserey Zoltán történészek elevenítették fel, Fehér János művészettörténész pedig a település építészeti nevezetességeiről tartott előadást. A délutáni órákban kulturális és szórakoztató programok, a kastély udvarán felállított sátrak alatt pedig finomságok várták az idelátogató közönséget.

Vasárnap délelőtt a katolikus templomban ünnepi szentmisét tartottak, majd felavatták az iskola bejárata előtti emlékművet, amelyet a faluközösség állított „az előttük járók emlékére és a kései utódoknak tanúságul”. Az avatón beszédet mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, Tamás József segédpüspök pedig megáldotta és megszentelte az emlékjelet.

Orbán Viktor : sikeres állam csak erős nemzettel képzelhető el

Az erős állam és a mögötte álló erős nemzet közötti összefüggésről beszélt szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, Tusnádfürdőn. A legnagyobb érdeklődéssel várt előadást kellemes, napos időben hallgatták végig az összegyűltek. Az elmúlt két esztendővel ellentétben az idén a szervezők nem hívták meg Traian Băsescu román államfőt, így az előadók asztalánál Orbán Viktoron kívül Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke, valamint Németh Zsolt, a budapesti külügyminisztérium parlamenti államtitkára foglaltak helyet.

Orbán Viktor előadásában kifejtette: az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. Ez a korszakváltás szerinte az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. A most véget érő korszakban sokan azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható, a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé, de a vagyonok és az erőforrások nem nőttek ezzel arányosan.

A magyar kormányfő szerint az újonnan felépülő új korszakban az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, amelyet az államnak kell újjászervezni, megteremtve a munkaalapú társadalmi rendszert a pazarló, fedezet nélküli fogyasztást gerjesztő jóléti állam helyett. Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte.

A miniszterelnök szerint a magyarok megértették, hogy a korábbi magyar világ is csődbe jutott. Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra - szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett az utóbbi időszak főbb döntéseire, például a kettős állampolgárság megadására, az új alkotmány kidolgozására, az új közteherviselési rendszerre, a bankadó és a válságadó bevezetésére, a nyugdíjvédelmi programra, az adósság csökkentésére és a demográfiai hanyatlás megállítását célzó erőfeszítésre.

Idézte az idei tábor mottóját, amely szerint „összenő, ami összetartozik”. Úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet összenövése. Hangsúlyozta: ha nincs erős anyaország, nincs erős Kárpát-medencei magyar nemzet sem. Jó hírnek nevezte, hogy egy évvel ezelőtt még a zátonyok között sodródók között említették Magyarországot, ma azonban már a zátonyoktól távolodó országok között tartják számon.

A kivándorlással kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor megállapította: olyan politikát kell folytatni, amely bátorítja a fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, próbáljanak boldogulni, de meg kell teremteni számukra a visszatérés feltételeit is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek közül melyikkel van jóban a magyar kormány, Orbán Viktor kifejezte azt a meggyőződését, hogy az összes határon túli területen egységesen kell fellépni. Hozzátette azonban, hogy az egység felé az elkülönülés utáni együttműködés rendszere is elvezethet. Egy másik kérdésre reagálva úgy vélekedett: Magyarország nemzetközi tekintélyének növelésével tehet a legtöbbet határon túli magyarokért. A tekintélyért viszont harcolni kell – tette hozzá.

Tőkés László bevezetésképpen a kilencven évvel ezelőtt írott Kiáltó szó szellemiségét
idézte meg, mondván, hogy a röpirat erdélyi magyarságunkra vonatkozó tartalma ma is
érvényes. A sebtépés, önsajnálat ideje lejárt, a továbbhaladás útját pedig a szabadság, az
egyesülés és a gyógyulás kulcsszavak mutatják. Ezek közül az első a magyar állampolgárság
kiterjesztését, a második „Trianon gyógyítását", a harmadik pedig a húsvéti alkotmányt jelenti – hangzott el.

Az egykori temesvári református lelkipásztor a mai romániai helyzetre kitérve rávilágított arra, hogy két évtized alatt keveset sikerült megvalósítania az erdélyi magyarságnak. 1920 óta nem volt becsületes népszámlálás, felemelkedés helyett elburjánzott a korrupció. Az európai és a világméretű válságot tetézi az erkölcsi válság. „Nem volt időnk szembenézni a kommunista múlttal. Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincsen. Kikínlódtunk egy magánegyetemi rendszert, épp az első Orbán-kormány jóvoltából” – hangoztatta.

Hozzáfűzte: még mindig a posztkommunizmus terhével viaskodunk, és ehhez hozzájárul még a szórványosodás, a népességfogyás, vagy a román magyarellenesség problémája is. Harminc év alatt egy millióval apadt a magyarság száma és ez felér a két világháború vérveszteségével. „Nem csak az országunk, hanem a társadalmi képünk is csonka” – vonta le a következtetést. A területi átszervezésre vonatkozóan, egyben utalva Traian Băsescu távolmaradására Tőkés László kijelentette: nincs helye alkunak az átrendezés kérdésében. Továbbá hozzátette, hogy Temesvár ostromának folytatásaként tekinthető az, hogy a román hatalom megkérdőjelezi Székelyföld létét.

A ciántechnológiás alapú bányászat ügyében az EP-alelnök fontosnak tartotta megemlíteni, hogy hiába van készülőben az Európai Unióban a ciánbányászatot tiltó jogszabály, ha ehhez Románia nem igazodik. Sorra hárulnak el az akadályok a verespataki aranybánya-beruházás elől, ezért Tőkés László Kápát-medencei összefogást sürget.

Felszólalásának végéhez közeledve az EMNT-elnök kitért az alakuló új romániai magyar párt helyzetére is. A Jurnalul Naţional című bukaresti napilap pénteken közölte a Bukaresti Törvényszék indoklását, amellyel a testület elutasítja az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Eszerint az EMNP politikai programjából kiderül, hogy az alakulat az alapvető emberi és közösségi jogokért küzd, ez pedig ellentétes a 2003/14-es párttörvénnyel. Ez lényegében azt jelenti, hogy törvényellenes az emberi és közösségi jogok képviselete Romániában, magyarázta Tőkés László. Az indoklásban az is szerepel, hogy azért nem jegyzik be a pártot, mert nem a nemzeti érdekek, hanem csak egy közösség szolgálatát tűzte ki célul. „Ez súlyosan diszkriminatív, antidemokratikus, és abszurd argumentáció. Az a hibánk, hogy magyarok vagyunk? Adjuk fel az identitásunkat ahhoz, hogy pártot alapítsunk? Azt kérjük a román féltől, hogy üljünk le egy tárgyalóasztalhoz és nem mint többség a kisebbséggel, hanem mint nemzet a nemzettel vitassuk meg ezt a kérdést. Mi semmi mást nem kérünk, mint az elvesztett területekért járó jogokat” – zárta mondandóját Tőkés László.

Németh Zsolt: autonómia lesz, előbb vagy utóbb

Erdély az egész kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés: az erdélyi magyarság nagy szolgálatot tesz az egész magyar közösségnek, ha itt sikerül az autonómia terén áttörést elérni – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Tusványosként közismert Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján. Az Autonómia változó feltételei című nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésen több kárpát-medencei magyar kisebbségi párt vezetője mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett.

Németh Zsolt leszögezte: arról nincs vita a magyarságon belül, hogy autonómia kell, és optimizmusának adott hangot atekintetben, hogy sikerüljön az autonómiatörekvések terén szót érteni a román politikum képviselőivel. „Racionális politikai osztállyal van dolgunk. A román politikum tudatában van annak, hogy a romániai magyar közösség milyen mértékben tudja befolyásolni az ország stabilitását. Székelyföld Autonóm Tartomány erősíti Románia szuverenitását” – szögezte le a politikus, aki arról is beszélt: a határon túli magyar szervezeteknek „két ligában”, hazájukban és az összmagyar politikai porondon is politizálniuk kell érdekeik érvényesítéséért. Rámutatott: fontos, hogy a differenciált helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek mindenhol előrelépést tudjanak elérni az önrendelkezés kivívása terén. „Szlovákiában abnormális módon hiszterizált az autonómia fogalma, ezért segíteni kell a felvidéki magyarokat abban, hogy a szlovák-magyar viszonyt olyan mederbe tereljék, amelyben nem tekintik ördögtől valónak az autonómiát” – fejtette ki.

Kelemen: az autonómia nem cél, hanem eszköz

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az önrendelkezés kapcsán kifejtette: az autonómiát nem célként, hanem eszközként kell tekinteni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok megmaradhassanak biztonságban, szabadon, magyarként. Kelemen szerint az autonómiacélok kitűzésekor azt kell figyelembe venni, hogy mit akarnak az erdélyi magyarok: Erdélyben, magyarként megmaradni. A politikus emlékeztetett: az elmúlt húsz évben két megoldási lehetőséget vázoltak fel az autonómia elérésére. Az egyik szerint „kijelentjük és megteremtjük”, a másik szerint viszont arra van szükség, hogy lépésről lépésre építsük, keressük a megegyezés lehetőségét a többséggel.

Rámutatott: Erdélyen belül, a Székelyföldön, a Partiumban illetve Közép-Erdélyben különböző autonómiaformákat kell megteremteni, mert más körülmények között élnek az emberek. Sikerként könyvelte el a nyelvi jogok és a nemzeti szimbólumok használatának kivívását, és kijelentette, ezeket a mozaikkockákat összerakva, napi aprómunkával, építkezéssel érhető el az autonómia. Emlékeztetett: a külső körülmények is folyamatosan változnak, így ezek figyelembe vételével kell az eszközöket megteremtenünk a területi, a kulturális vagy a személyi elvű autonómia létrehozásához. „A transzszilván értékekre, a nyitottságra és a párbeszédre kell építeni, és partnereket kell keresni Romániában, a parlamentben. Nekünk ugyanis ahhoz, hogy elérjük céljainkat, a magunk hét százaléka mellé még meg kell szereznünk további 43 százaléknyi támogatást” – ecsetelte Kelemen.

Leszögezte: a célok eléréséhez szükséges Budapest támogatása, az, hogy Budapestnek tekintélye, szava legyen a régióban és az Európai Unióban, ugyanakkor Budapest nélkülünk nem tudja ezt a kérdést megoldani. Szerinte Brüsszzel sem kerülhető meg az autonómiaküzdelmek tekintetében, és emlékeztetett, hogy az Unión belüli magyar jelenlét kezdetétől számítva jelent meg a napirenden a kérdés. „Az EU-nak és tagállamainak is kötelességük lesz olyan kereteket megteremteni, amelyek segítik a nemzeti közösségek megmaradását, megerősödését” – vélte. „Napról napra történő építkezés szükséges a Budapest-Bukarest-Brüsszel tengely mentén” – szögezte le.

A romániai közigazgatási átszervezés kapcsán kijelentette: a mai gazdasági régiókat kell koherens gazdasági fejlesztési régiókká átalakítani, és ezekhez a régiókhoz kell majd közigazgatási hatásköröket rendelni. Az eredeti tervekkel ellentétben a nyári parlamenti ülésszakban el nem fogadott kisebbségi törvény kapcsán megjegyezte: az abban foglalt kulturális autonómia intézményes feltételei megteremtésének csak akkor van értelme, ha a kulturális autonómiatanácsok megkapják a szükséges hatásköröket.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, az autonómia kereteinek, eszközeinek megteremtéséről nincs vita a romániai magyarságon belül, és arra buzdított, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú idei népszámlálás előtt a teljes politikai és civil szféra fogjon össze annak érdekében, hogy minél többen vallják magyarnak magukat. A jövő szempontjából szintén rendkívüli jelentőségűnek nevezte azt, hogy a jövő évi parlamenti választásokat követően is erős parlamenti képviselettel rendelkezzen a romániai magyarság.

Toró: konszenzus és stabilitási paktum kell

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke – némiképp vitába szállva Kelemennel – leszögezte: előbb a Nagyvárad- Kolozsvár-Marosvásárhely-Székelyudvarhely-Csíkszereda tengely mentén kell az együttműködést kialakítani, azaz meg kell teremteni a konszenzust a romániai magyar politikai alakulatok között. „Nagyon fontos a nemzeti konszenzus kialakítása: ezt egy erdélyi stabilitási egyezmény keretében kívánjuk rögzíteni” – hangoztatta. Szükségesnek nevezte, hogy az autonómia ügyét megtisztítsák a pártpolitikai sallangoktól, és emlékeztetett: ott, ahol sikerült konszenzust elérni, történt előrelépés, ahol nem, ott ezt a többség kihasználta ellenünk. Leszögezte: konszenzus nélkül nincs siker. „A politikai konszenzusteremtés alapja Neptun feloldása lehetne” – utalt az RMDSZ akkori vezetői és a román kormánypártok közötti, a 90-es évek elején a Fekete-tenger partján lévő üdülővárosban megkötött paktumra.

Toró szerint az RMDSZ-en belül nem születtek olyan döntések, olyan önrendelkezésről szóló javaslatok, amelyek az összes, belső és külső csoport konszenzusát bírták volna, és a két út közül – az egyik a közösségi autonómiát állítja a politika homlokterébe, a másik nem határoz meg koherens keretet, ehelyett beépül a bukaresti politikai elitbe, és ott alkud ki bizonyos engedményeket – az utóbbit választotta. Úgy vélte, ennek nyomán az erdélyi magyar eliten belül is vannak ellenérdekeltek az autonómiában, mivel őket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. „Ezt az ellentmondást föl kell oldani” – állapította meg. „Meg kell próbálni közösen fellépni a régióátszervezés ügyében, a kamarillapolitika révén ugyanis nem lehet stratégiai eredményeket elérni. A nemzeti minimumot tartalmazó erdélyi stabilitási egyezmény kidolgozásába és megvalósításába a civil szférát, és a felsőoktatás képviselőit is be kell vonni” – mondta. „Budapest csak akkor tud támogatni, ha sikerült kialakítani a konszenzust” - vonta le a következtetést Toró. Hozzátette: a kisebbségi törvény RMDSZ által kidolgozott tervezete 2012-ben látványosan elbukik majd a parlamentben, mivel választási év van. A bukás egyik okát ugyanakkor abban látja, hogy kidolgozásakor nem volt meg a nemzeti konszenzus.

Autonómiától a nacionalista hisztériáig

A Kárpát-medence különböző régióiból érkezett magyar pártelnökök is felvázolták a beszélgetés során, milyen problémákkal küszködnek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogyan próbál a délvidéki magyarság a Belgrád által biztosított, korlátozott autonómialehetőségekkel élni. Elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, presztízsét javítja az új magyar kormány hiteles politikája, az, hogy nemzetpolitikai szempontból beváltotta korábbi ígéreteit, és az is, hogy támogatja Szerbia EU-csatlakozását. Leszögezte ugyanakkor: azt, hogy mit akarnak elérni, a határon túli magyar közösségeknek kell megfogalmazniuk. „Fontos, hogy Budapest támogasson az autonómia kivívásában, de ezt a feladatot helyettünk nem tudja ellátni” – szögezte le. Mint elmondta, a nemzeti tanács kétéves stratégiai tervet dolgoz ki az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés terén, megkeresik a kisgyerekes családokat, hogy meggyőzzék őket: írassák gyermeküket magyar iskolába, az egyetemre bejutott hallgatók közül pedig mindenki ösztöndíjat kap, hogy ezáltal újratermeljék a magyar értelmiséget. Emellett megkezdődött az oktatási és művelődési intézmények alapítói jogainak átvétele is.

Berényi József, a pozsonyi parlamentből a tavalyi választásokon kiesett Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt mandátumszerzése ellenére hosszú távon a vegyespártok sikere nem biztosított, mert a magyar kérdésekben már a párton belül kompromisszumkényszer van, így, miután még a szlovák pártokkal is meg kell állapodni, csak „a kompromisszum kompromisszumának a kompromisszuma” alakul ki, ami végül nem elégséges megoldásokhoz vezet. Ilyennek nevezte az új nyelvtörvényt is, ami néhány kedvező cikkelye ellenére számos téren visszalépést is jelent. Leszögezte: az autonómia ügyéről csak úgy lehet érdemben tárgyalni, ha valamilyen módon sikerül rábírni a szlovák politikusokat, hogy árukapcsolás formájában, valamilyen ellenszolgáltatásért cserében támogassák a magyar törekvéseket.

A kárpátaljaiak helyzetéről Kovács Miklós, a Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Brenzovics László alelnök beszélt. Mint elmondták, náluk mostanra megfordult a kedvező trend: míg a 90-es évek elején sikerült kedvezményeket kivívni, mára megerősödött az ukrán nacionalizmus és a magyarellenesség, ami néha hisztérikus sajtótámadásokban és a kettős állampolgárok hatósági zaklatásában nyilvánul meg. Ennek ellenére a jövő évi választásokon ismét esély mutatkozik a parlamentbe való bejutásra, és ott is igyekeznek rábírni a magyar szülőket, hogy gyerekeiket küldjék magyar iskolába.

A beszélgetés záró következtetését Németh Zsolt vonta le, kijelentve: az autonómia nem követelés, hanem prognózis. „Autonómia lesz, előbb vagy utóbb” – szögezte le.

22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor : összmagyar összefogást sürgetett Semjén Zsolt

Ha az RMDSZ és a többi erdélyi magyar politikai alakulat nem tud a saját pártpolitikai szempontjaiból engedni, nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százaléka a romániai magyarságnak. Ezért összmagyar összefogás kell – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerdán a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor – az úgynevezett Tusványos – megnyitó előadásán Tusnádfürdőn. Az egyházi áldással kezdődött hivatalos megnyitón a politikus a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseit ecsetelve leszögezte: a kabinet alapfilozófiája, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen, ezért az emberiség szegényebb lenne, ha a nemzetek eltűnnének.

Semjén kijelentette: mindkét olyan szélsőséget - a nemzetek helyett az egyént előtérbe helyező kozmopolitizmust és a más nemzetek léthez való jogát tagadó sovinizmust is – elfogadhatatlannak tartja, amely kétségbe vonja a nemzetek létjogosultságát. „Egy felelős kormánynak az a feladata, hogy nemzeti létet megőrizze” – szögezte le Semjén, aki szerint a nemzettől kapjuk nyelvünket és kultúránkat.

Meg kell őrizni az egyetemes magyarságot

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kormánynak az egész magyar nemzettel szemben kötelezettsége van, mivel az egyetemes magyarságot egyben kell megőrizni. „Az egy éve hivatalba lépett kormány ennek tudatában van, ezért hoztuk meg a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és ezért szerepel az új alaptörvény preambulumában, hogy a kormány felelősséget visel a határon túli magyarokért” – fejtette ki.

Semjén megállapította: felgyorsult a határon túli nemzetrészek asszimilációja, ezért az eddigi támogatási formák már nem elégségesek. „Ezért volt szükség egy olyan erős impulzusra, mint a magyar állampolgárság megadása” – indokolta a könnyített honosítás bevezetését a politikus.

Mint kifejtette, Trianon után különösen fontos, hogy az elszakított magyarok közjogi értelemben is a nemzet részei lehessenek. Ennek kapcsán leszögezte: ahogy a magyar kormány nem érzi veszélyesnek az államra nézve, ha a magyarországi románok vagy szlovákok felveszik anyországuk állampolgárságát, ugyanígy a szomszédos országoktól is elvárja, hogy ne akadályozzák az ott élő magyarokat, ha élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Azt is elmondta, hogy az idén beindul honosítási folyamat során már 120 ezer honosítási kérelmet iktattak, már mintegy húszezren tették le az állampolgársági esküt, és közel 9tvenezren kértek névváltoztatást. A könnyített honosítás kapcsán Szlovákiával fennálló vita kapcsán leszögezte: emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más országok belpolitikai hullámverésének.

Semjén Zsolt azt is kijelentette, hogy a szavazati jog és az állampolgárság egymástól elválaszthatatlan, a szavazati jog nem függhet az adófizetéstől. A Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, volt RMDSZ-elnök által megfogalmazott kifogásokkal szemben, miszerint a könnyített honosításhoz nem szabadna szavazati jogot is adni, mivel ez azt eredményezheti, hogy az erdélyi magyarok azt hiszik: azzal, hogy a magyarországi választásokon leszavaztak, letudták állampolgári kötelezettségeiket, így a romániai voksoláson már nem vesznek részt, Semjén úgy vélte, nem a politikusoknak kell megmondaniuk, hogy szavazhassanak-e az erdélyi magyarok vagy sem. „Megadjuk a szavazati jogot, aztán ők majd eldöntik, hogy akarnak-e élni vele” – mutatott rá.

Markó kifogását értelmezhetetlennek nevezte, hiszen – mint rámutatott – abból, hogy valaki részt vett egy választáson, nem következik, hogy egy másikon nem fog. Azon – zömmel a jelenlegi magyarországi ellenzék részéről elhangzó – kifogás kapcsán, miszerint a határon túliak többsége a Fideszre szavazna, Semjén kifejtette: senki sem akadályozza meg az MSZP-t, hogy olyan gesztusokat tegyen a határon túliak felé, amelyek arra ösztönzik őket, hogy rá szavazzanak.

„Nem kellett volna 2004-ben nemzetárulást elkövetni” – utalt a december 5-i állampolgársági szavazás kapcsán arra, hogy a szocialista párt a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt.
Semjén azt is elmondta, a romániai magyar politikai alakulatoknak össze kell fogniuk, ha ugyanis nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék a választásokon, akkor a politizáló magyar értelmiség ideológiai alapon beolvad a román pártokba.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a határon túli magyarok autonómiája mellett, mivel – mint mondta – Románia csak akkor lehet sikeres ország, ha a romániai magyarság boldogulni tud Erdélyben. „Elkötelezettek vagyunk a román-magyar együttműködésben, és úgy véljük, botrányos, amit egyes uniós tagállamok a román schengeni csatlakozás ügyében tesznek, az, hogy belpolitikai okok miatt új és új feltételeket támasztanak Romániával szemben” – szögezte le, hozzátéve: Románia schengeni csatlakozása mindezek ellenére sínen van. A magyar kormány feladatai kapcsán zárásként leszögezte: „megcselekedtük a nemzet egyesítését, megharcolunk minden magyarért.”

Németh Zsolt: ne engedjünk a 22-ből

Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a 22. Tusványos és 1989 december 22-e között vont párhuzamot, kifejtve, hogy a romániaiak számára ugyanaz december 22-e, mint a számunkra 1848 március 15-e. Emlékeztetett: 1989 decembere a totális szolidaritás pillanatairól és a szabadságon alapuló demokráciába vetett reményről szólt. „A nemzeti többség és a nemzeti kisebbség szabadsága feltételezi egymást” – szögezte le ennek kapcsán. „Ne engedjünk a 22-ből” – vonta le az általa elmondottak tanulságait. A kettős állampolgárság kapcsán úgy vélte: az nem az elvándorlást, hanem a szülőföldön való megmaradást erősíti, és ő is a székely autonómia fontosságát hangsúlyozta, mondván: az Románia szuverenitását is erősítené.

Toró T. Tibor: halad előre az EMNP bejegyzése

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke Tusványos jelentőségéről beszélt, kifejtve: az minden alkalommal a számvetés és a további teendők megvitatásának fóruma. Annak kapcsán, hogy múlt héten a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, kijelentette: „nem szomorkodunk, a bejegyzési folyamat, akárcsak a tusványosi folyamat, halad előre a maga útján.”

Smaranda Enache: fontos az erdélyi identitás

A megnyitón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke is felszólalt, aki az erdélyi identitás, a transzszilvanizmus jelentőségét hangsúlyozta. Mint kifejtette, a nemzeti identitás és az összetartozás tudata mellett az emberi jogok eszméjét is át kell menteni a 21. századba, a fasizmusét, a kommunizmusét és a sovinizmusét azonban nem szabad. „Fontos, hogy közösen építsük Közép-Európát” – mutatott rá. Leszögezte, az erdélyiek számára egyaránt fontos, hogy Bukarest és Budapest milyen politikát folytat, ezért mindkét ország politikusainak figyelniük kell Erdély nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűségére. A kettős állampolgárság kapcsán ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy az a magyar fiatalok elvándorlását vonja majd maga után. Mindemellett az erdélyi autonómia mellett tette tette le a garast, mondván: a spanyol minta alapján létre kell hozni a régiókat, amelyben az erdélyi régiónak kolozsvár a fővárosa, és önálló regionális törvényhozással rendelkezik.

80 éve repülte át Endresz György az Atlanti-óceánt

A“Justice for Hungary”, fedélzetén Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral, 1931. július 15–16-án rekordidő alatt repülte át az Atlanti-óceánt. Július 15-én, a bicskei emlékműnél tartandó megemlékezésen a Magyar Posta alkalmi borítékkal és bélyegzéssel köszöntötte a nyolcvanéves jubileumot.

A nagy vállalkozás kezdeményezője Magyar Sándor volt, a szervezésben pedig az Egyesült Államokban élő magyarság közadakozással vállalt kiemelt szerepet. A kezdeményezéshez 1930 februárjában lord Rothermere, az angol Daily Mail újságkonszern elnöke 10 000 dollár felajánlásával csatlakozott, és kérésére a repülőgép az első világháborút lezáró igazságtalan békediktátumra utaló “Justice for Hungary”, nevet kapta.

A kiválasztott Lockheed Sirius korának egyik legsikeresebb repülőgépe volt, nevéhez több rekord is kapcsolódik. A különleges feladat jelentős átalakításokat tett szükségessé a gépen, e munkákat a Magyarországról kiutazó Bánhidi Antal tervezte és irányította. Az Egyesült Államokban letelepedett magyar iparos, Szalay Emil 2500 dollárt áldozott az ügy érdekében, így végre minden adott volt a vállalkozás elindításához.

A “Justice for Hungary” 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőteréről Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral a fedélzetén. A gép és a profi páros már a táv első felén rekordot döntve 13 óra 50 perc alatt érte el az ír partokat. Az út további szakasza azonban a rossz időjárás miatt már nem alakult ilyen szerencsésen. Kényszerű manőverek után az óceánrepülők a motor üzemanyag-ellátásával is küszködtek. Miután a benzinvezeték végleg eldugult és a hajtómű leállt, 1931. július 16-án, délután Bicske határában, egy kukoricásban leszállni kényszerültek. Mindez nem befolyásolta azonban, hogy a két magyar óceánrepülő 25 óra és 20 perc repülés alatt óránként 250 kilométeres átlagsebességgel tette meg az 5770 km-es utat. Gyorsabban, mint addig bárki.

Endresz Györgyről a háború előtt Budapest négy városrészében is utcákat neveztek el, de 1945 után ezek nevét megváltoztatták. A Kerepesi temetőben álló síremlékét 1979-ben néhány lelkes repülőbarát állította. A jeles esemény jelenleg egyetlen emlékhelye Bicske határában áll.

Az évfordulóra emlékező alkalmi borítékot Baticz Barnabás grafikusművész, egy korabeli (1931) képeslap grafikája alapján tervezte. A kompozíció részeként az eseményt megörökítő felirat olvasható. A borítékra a 2006-ban – az óceánrepülés 75. évfordulója kapcsán – kibocsátott Magyar Repüléstörténet III. – Lockheed Sirius 8A alkalmi bélyeg került, melyet Endresz György és Magyar Sándor stilizált portréját ábrázoló alkalmi bélyegző lenyomat díszít.

Eltemették Bécsben Habsburg Ottót

Ünnepélyes keretek között végső nyugalomra helyezték szombaton Bécsben Habsburg Ottót. A július 4-én, Németországban elhunyt politikust, egykori trónörököst a belvárosi Kapucinusok templomának kriptájában temették el. Előzőleg a Szent István székesegyházban (Stephansdom) mondtak gyászmisét az elhunytért mintegy ezer gyászoló, köztük európai uralkodóházak tagjai jelenlétében. Részt vettek a gyászmisén osztrák és külföldi politikusok is, köztük Jadranka Kosor horvát miniszterelnök, Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Karl Schwarzenberg cseh külügyminiszter és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.

A gyászmise végén megszólalt a Stephansdom legnagyobb harangja, a 21 tonnás híres Pummerin, amelynek hangját csak kivételes alkalmakkor és nagy egyházi ünnepeken hallhatják a bécsiek.

A család fekete-sárga sávos, címeres zászlójával letakart koporsót ezután ünnepélyes menetben vitték Bécs történelmi belvárosán át a dómtól a Kapucinus templomig. Az élen az osztrák katonaság díszegysége haladt. Mögöttük a gyászmise résztvevői és a menethez a dóm előtt csatlakozó gyászolók következtek. Több száz díszruhás, illetve történelmi egyenruhát viselő taggal képviseltették magukat lovagrendek és az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről érkezett különböző katonai hagyományőrző egyesületek.

A menet több ezer ember sorfala előtt indult a dóm előtti térről a Grabenen, majd a Kohlmarkton a Hofburg felé. A két és fél kilométer hosszú útvonal az egykori császári palota udvarán át a forgalom elől ideiglenesen lezárt belvárosi körúton, a Ringstrassén folytatódott, majd az Operaház mögött kanyarodott vissza a Kapucinusok templomához.

Ahogy 1989-ben Habsburg Ottó anyja, Zita királyné temetésekor, ezúttal is a gyászszertartások része volt az úgynevezett „kopogtatási ceremónia”. Először az elhunyt egykori trónörökösi címeit, majd politikai tisztségeit sorolták fel, s a szerzetesek mindkétszer azt felelték belülről: „nem ismerjük őt”. Csak a harmadik kopogtatás után nyitották ki a kaput, amikor a „Ki kér bebocsátást?” kérdésre azt a választ kapták: „Ottó, egy halandó, bűnös ember”.

Habsburg Ottó koporsójával együtt Ausztriába szállították és szintén a kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra tavaly elhunyt felesége, Regina földi maradványait is.

A kripta a XVII. század óta a Habsburgok fő temetkezési helye. Itt található Habsburg Ottó anyja, az 1989-ben Svájcban elhunyt Zita királyné sírja is. Ottó apját, az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt (I. Károly osztrák császárt) Madeira szigetén temették el 1922-ben.

Az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károly osztrák császár) legidősebb fia 98 évesen hunyt el a németországi Pöckingben. A gyászszertartások Bajorországban kezdődtek, és e héten Mariazellben folytatódtak. Habsburg Ottó szívét kívánsága szerint külön urnában, a Pannonhalmai Bencés Főapátságban helyezik végső nyugalomra. A szertartás előtt a budapesti Szent István Bazilikában mondanak gyászmisét vasárnap Habsburg Ottóért.

Habsburg Ottó (1912-2011) gyászünnepe

2011. július 4-én elhunyt egy nagy européer: Lotaringiai-Habsburg Ottót, az utolsó osztrák császári pár, Károly és Zita fiát, a bajorországi Pöckingben található házában érte a halál. 98 évet élt. Lotaringiai-Habsburg Ottót 2010 februárjában elhunyt hitvesével, Reginával együtt 2011. július 16-án a bécsi császári kriptában helyezik örök nyugalomra.Július 17-én vasárnap Budapesten a Szent István-bazilikában szintén gyászmisét tartanak, mielőtt a szívet tartalmazó urnát elhelyezik a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. Habsburg Ottó kérése volt, hogy szívurnája Pannonhalmán legyen, ahol bencés diákként tanult és érettségizett magyar nyelven.

Lotaringiai-Habsburg Ottót és hitvesét, Reginát (született szász-meiningeni hercegnőt) az egykori császári ház utolsó tagjaiként helyezik örök nyugalomra a családi sírboltban Ottó anyja, Zita császárnő mellé. Csütörtökön és pénteken (2011. július 14-én és 15-én) a két elhunytat a kapucinus templomban ravatalozzák fel. Habsburg Ottóért 2011. július 16-án, szombaton 15 órakor a Szent István székesegyházban celebrálnak gyászmisét. Ezt követően a gyászmenet a Grabenen és a Kohlmarkton át, a Hofburg és a Ringstraße vonalán vonul a császári kriptáig (kapucinus sírbolt), amely a Neue Markton található.

Habsburg Ottó 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenau an der Rax mellett található Wartholz villában. Svájcba, Madeirára és Spanyolországba történő emigrálását, majd az Egyesült Államok-beli és franciaországi kitérőt követően Lotaringiai-Habsburg Ottó 1954 óta Bajorországban élt. Az 1930-as években kiállt az ellen, hogy a hitleri Németországhoz csatolják Ausztriát. 1957-től 1972-ig a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökhelyettese, majd ezt követően 2004-ig elnöke volt. Ez a szövetség a politikailag és gazdaságilag egyesült, demokratikus Európa mellett szállt síkra. 1979-től 1999-ig a bajorországi CSU tagjaként az Európai Parlament képviselője volt. Tiszteletet érdemlő elsősorban Habsburg-Lotaringiai Ottó következetes harca a nemzetiszocializmus és a kommunizmus ellen.

Habsburg-Lotaringiai Ottó viszonya a Második Köztársasághoz nem volt konfliktusmentes. Hosszú tárgyalásokat követően csak 1966-ban térhetett vissza ismét Ausztriába, miután lemondott a Habsburg-Lotaringiai házhoz tartozásáról és az ezzel járó trónkövetelői igényeiről. 1972-ben végül történelmi kézfogásra került sor Habsburg-Lotaringiai Ottó és az akkori szövetségi kancellár, Bruno Kreisky között, amely végérvényesen feszültségmentessé tette az Osztrák Köztársaság és a Habsburg-Lotaringiai család viszonyát.

A 2011. július 16-i temetésre az osztrák főnemesség számos képviselőjét, magas egyházi személyiségeket, valamint az osztrák, európai és nemzetközi politikai élet számos vezető képviselőjét várják. Lotaringiai-Habsburg Ottó hét gyermeket hagy hátra. A család vezetője az 1961-ben született fiú, Károly, aki a művészetpártoló Francesca Habsburg hitvese.

Felravatalozás a Kapuzinerkirche-ben: 2011.07.14 - 15. Gyászmise a Szent István székesegyházban, és temetés a császári kriptában: 2011. 7. 16-án (15 órától)

Székely lovasok Ópusztaszeren

Hagyományteremtő céllal a hétvégén első alkalommal rendezik meg a Nyeregszemle Kárpát-medencei lovastalálkozót; a kifejezetten a lovashagyományokra épülő rendezvény az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban várja az érdeklődőket. A háromnapos rendezvény meghirdetett célja „bemutatni a ló és az ember harmonikus kapcsolatát”.

A programsorozat gerincét egy egyedülálló mozzanat alkotja: a Nyeregszemlére a lovasok sokasága lóháton vagy fogaton érkezik a Kárpát-medence különböző tájairól, a szervezők számítása szerint mintegy háromszázan. A székely lovasok például Csíkcsicsóból június 25-én indultak el, hogy mintegy hétszáz kilométert megtéve Ópusztaszerre érkezzenek – mondta el Pintér Nóra sajtószóvivő az MTI-nek. Tegnap délután mindössze 15 kilométernyire voltak a lovasok Ópusztaszertől, amikor a Krónika megkeresésére elmondták, mindanynyian jól vannak, a jószágok és maguk a lovasok is.

„Éppen most készülünk átkelni a Tiszán komppal, a lovak nagyjából jól vannak, kezdtek elfáradni, de most már odaérünk. Nagyon jól fogadtak bennünket Magyarországon mindenhol, a lovardáknál is sok-sok barátra leltünk” – mesélte Lucz Levente, a lovas zarándokcsapat vezetője. Közel háromhetes zarándokút után, vasárnap délután Gyulánál lépték át a magyar határt a csíkcsicsóiak. Tokovics Tamás, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója, Solymosi Bertold, a Nyeregszemle főszervezője is várta őket. „Mindenkinek nagyon melege van. Míg Erdély hegyei között mentünk, nem volt nap, hogy ne esett volna. Akkor eső helyett napsütésért imádkoztunk, s most pedig napsütés helyett esőért” – mondta a 15 éves Nagy Vanda, a hatfős lovascsapat egyetlen női tagja. A Nyeregszemle keretében a legnevesebb magyarországi előadók tartanak ismeretterjesztő előadásokat a magyarság és a ló kapcsolatáról, a patkolásról, és elhangzanak majd történetek „a lovaslét öröméről” is. Emellett többször is szó lesz az új nemzeti lovasprogramról.

A rendezvényhez egyedi lovasereklyéket kölcsönöz a Móra Ferenc Múzeum is. A Népek, lovak, évezredek című kiállításon a Kárpát-medence elmúlt évszázadainak lovastörténelmével, lovasszokásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Különböző lószerszámokat, lovasdíszeket is bemutatnak a múzeum gyűjteményéből; a rendezvényre több mint száz darab használati tárgyat és kiegészítőt kölcsönöz az intézmény. A hétvégén mindezek mellett koncertekkel, táncházzal és sok más izgalmas lovas programmal várják az érdeklődőket. A rendezvény hivatalos megnyitója szombaton délelőtt lesz, amikor a reggeli lovas felvonulást megemlékezés és ökumenikus, lovas istentisztelet követi majd.

A jövő héten döntés születhet az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséről

A Bukaresti Törvényszék várhatóan jövő hét elején dönt első fokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséről. Toró T. Tibortól, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökétől a Krónika megtudta: a csütörtöki tárgyaláson a testület újabb három óvást tárgyalt.

Ezúttal az 1989-es Forradalom Veteránjainak Nemzetközi Akciócsoportja elnevezésű szervezet, Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd és egy magánszemély fellebbezett. Míg a szervezet a bejegyzés előtt álló párt elnevezését, a másik két fellebbező a regisztrációhoz szükséges aláírások, illetve a pártprogram jogszerűsét kifogásolta a törvényszék azonban mindhárom óvást megalapozatlannak találta. A néppárt ideiglenes elnökségét képviselő Toró T. Tibor elmondta továbbá, hogy a csütörtöki, harmadik tárgyalást egy másik bíró vezette, annak ellenére, hogy a testület korábban megalapozatlannak találta a Román Demokrata Párt (PDR) kérelmét a bejegyzést tárgyaló bíró visszahívását illetően.

„Pozitív eredmény, hogy a törvényszék elutasított minden olyan óvást, amely megkérdőjelezte a párt jogi bejegyzésének a törvényességét, ezzel az igazságszolgáltatás elismerte, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési procedúrája törvényesen zajlott” – mondta Toró.

Arra a kérdésünkre, hogy a pártbejegyzést kezdeményező EMNT nem tartja-e kudarcnak, hogy a szervezet által kitűzött határidőig – azaz július közepéig – nem sikerült bejegyeztetni a szervezetet, az ügyvezető elnök úgy nyilatkozott: ez a román igazságszolgáltatás sebességén és a regisztrálás megakadályozására törekvő személyek elvetemültségén múlott, jövő héten azonban reális esély van arra, hogy a törvényszék rábólintson az EMNP bejegyzésére.

Toró T. Tibor ugyanakkor közölte: az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöksége kártérítés kér mindazoktól, akik megnehezítik és késleltetik a párt bejegyzését, és visszaélnek a bejegyzést támogató 30 ezer ember türelmével.

Mint ismeretes, a törvényszék egy héttel korábban elutasította a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt, a Nép Pártja és Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd által benyújtott óvásokat, később pedig egy negyediket is tárgyalt. Ezt a Román Demokrata Párt (PDR) nyújtotta be amely Adrian Drăghicihez hasonlóan kifogásolta a párt nevében szereplő Erdély szót, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt programjában szereplő szubszidiaritás és társadalmi szolidaritás elvét, amely megítélésük szerint föderalizmust jelent, és veszélyezteti Románia területi épségét, valamint a nemzetbiztonságot.

A Bukaresti Törvényszék bírája ezt a két óvást, valamint az Egy Jobb Társadalomért Pártja óvását megalapozatlannak találta. Az Adrian Drăghici által korábban benyújtott fellebbezésben az is szerepel, hogy a néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók, ezt azonban nem tudta bizonyítani.

Az EMNT időközben kiderítette, az ügyvéd felhatalmazást adott Budai Richárdnak, az RMDSZ bukaresti elnökének és Novák Leventének, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsadójának, hogy a bejegyzési iratcsomót, valamint az aláírási íveket tanulmányozzák és lefénymásolják. Toró T. Tibor akkor úgy nyilatkozott, az EMNT számára egyértelmű, hogy az RMDSZ próbálja megakadályozni az új magyar párt létrehozását.

A diszkriminációellenes tanács előtt a Tőkés meggyilkolására buzdító újságcikk

Kedden tárgyalja az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Tőkés László meggyilkolására buzdító újságcikk nyomán regisztrált panaszt. Tőkést Kincses Előd ügyvéd képviseli a tárgyaláson.

A Ştefan cel Mare című hetilap május 1-én megjelent számában ír az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökéről, idézve Tőkésnek egy korábbi nyilatkozatát, miszerint „a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették hazájukat/országukat”. A cikk szerzője, Florin Bucovianul ezt az ország „meggyalázásának” nevezi, felszólítva a „bozgor” Tőkést, hogy költözzön Magyarországra, ha nem tetszik neki valami. „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki vélhetően nem más, mint a lap igazgató-főszerkesztője, Mihai-Florin Nahorniac.

A hetilapot a romániai vasútvonalakon terjesztették, a Román Országos Vasúttársaság (CFR) azonban elhatárolódott annak tartalmától. Szerkesztőségünkkel közölték: a hazai vonatjáratokon kizárólag olyan újságok, folyóiratok, kiadványok forgalmazhatóak törvényesen, amelyek kiadóival vagy a lapterjesztő cégekkel a vasúti társaság szerződéses viszonyban áll, és ennek megfelelően terjesztési díjat fizetnek a CFR-nek. A társaság szerint a kiadványnak semmi köze hozzájuk, annak kiadójával vagy főszerkesztőjével, Mihai-Florin Nahorniackal nem kötöttek együttműködési megállapodást, így minden bizonnyal törvénytelenül terjesztik.

Tőkés ez ügyben panaszával első rendben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult.

Habsburg Ottó halála – A pápa részvétnyilvánítása

Részvétét és „mély fájdalmát" fejezte ki Habsburg Ottó családjának a pápa – adta hírül szombaton honlapján a La Croix című francia katolikus napilap.

XVI. Benedek Habsburg Ottó legidősebb fiához, Károlyhoz intézett táviratában „a béke iránt elkötelezett nagy európainak" nevezte az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát, aki 98 éves korában hétfőn hunyt el. „Hosszú és gazdag életében Ottó főherceg Európa mozgalmas történelmének tanúja lett" – fogalmazott levelében a pápa. XVI. Benedek egyben „apostoli áldását" adta a Habsburg családra.

Habsburg Ottó földi maradványait július 16-án a bécsi Kapucinus templom kriptájában, a család hagyományos temetkezési helyén helyezik végső nyugalomra. A búcsúztatáson a pápát Christoph Schönborn bécsi érsek képviseli, aki a Szent István-székesegyházban
(Stephansdom) celebrál gyászmisét, amelyet a Kapucinus templomig tartó gyászmenet követ. A szívurnát másnap a Pannonhalmi Bencés Főapátságban helyezik el.

Tőkés László – Habsburg Ottó halálára

Habsburg Ottó emlékére

Azt mondhatjuk, hogy Habsburg Ottónak, az utolsó osztrák császár és magyar király legidősebb fiának személye révén, évszázadokra visszanyúló történelmi szembenállást követően, a szónak a legmélyebb – evangéliumi – értelmében: végre megvalósult a magyar nemzet megbékélése a Habsburg-házzal. Bizonysága ennek az „utolsó trónörökös” magyarságunkért vállalt nemzetközi szolgálata, másfelől pedig a népünk körében való rendkívüli népszerűsége. Habsburg Ottó magyarnak vallotta magát. A Páneurópai Unió elnökeként ebben a minőségben vallotta, hogy: „Az egyesült Európa magyar nemzetünk nagy reménysége”.

Évszázadnyira terjedő életútja a totalitárius nemzeti-szocialista és kommunista rezsimek próbatételein át vezetett az egyesült és demokratikus Európa képviselőtesületének soraiba. Császári rangját az isteni gondviselés európai méltóságra változtatta – Ő pedig tudatos hívő keresztényként ekképpen áldozta egész életét és minden energiáját a páneurópai eszme népszerűsítésére, az európai nemzetek egyesítésére, elvesztett kelet-közép-európai királysága népeinek a szolgálatára. A Habsburg-császárok uralmához fűződő „Divide et impera” megosztó politikáját ekképpen cserélte a népek megbékéltetésének és egységesítésének korszakos missziójára.

Ceauşescu egykori alattvalójaként és Temesvár korábbi kálvinista lelkipásztoraként Isten iránti hálaadással gondolok vissza az 1989 augusztusi páneurópai piknikre, melynek Pozsgai Imrével együtt Habsburg Ottó egyik fővédnöke volt. A „hallgatás falát” áttörve – a sopronpusztai polgári összejövetelen elhangzott „határnyitogató” üzenetem révén – lélekben magam is ott voltam, ahol a part szakadt, és ahol a magyar–osztrák határ áttörésével a magyar demokraták, valamint a kelet-német menekültek a kelet-európai „szolganépek” előtt megnyitották a szabad és egységes Európába vezető utat.

A szovjet birodalom bukását követően, magyar politikai és közéletünk állandó szereplőjeként, Habsburg Ottó továbbra is élen járt – immár – a „virtuális Vasfüggöny” lebontásában, Nyugat és Kelet egyesítésében, nem utolsósorban pedig a határon túlra szakított magyarság ügyének támogatásában. Ez utóbbi célt szolgálta – egyebek mellett – az a strasbourgi közmeghallgatás és páneurópai találkozó, melynek alkalmával, 1996-ban, erdélyi magyarságunk jogainak és közösségi önrendelkezésének ügyét első ízben képviselhettem az Unió elzászi fővárosában.

Habsburg Ottó politikai pályafutása legszebb élményének a kommunizmus – mindenekelőtt magyarországi – összeomlását nevezte. A „magyar szabadság” újjászületésének és a demokratikus rendszerváltozásnak eme korszakváltó eseményére visszagondolva, és az Ő ebben játszott szerepét méltatva – az európai béke megteremtésének szellemében idézzük Krisztus Urunknak a Hegyi beszédben elhangzott ígéretes szavát: „Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak” (Mt. 5,9).

Strasbourg, 2011.július 7.

Tőkés László

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament alelnöke, az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja

Kohn-Bendit, a bandita

Az egykori franciaországi diáklázadások és egyéb gazemberségek szellemi vezérének, a hirtelenvörös hajú banditának, bizonyos Kohn Banditnek a dolgairól lenne szó. Ez az állat – a „zöldek” képviseletében – már évek óta Magyarország ellen apellál, és üvöltözik Brüsszelben. Ha visszagondolunk az egykori párizsi és franciaországi diáklázadásokra – ezek kormányt és köztársasági elnököt döntöttek meg –, ennek a baromnak az okozott károk mián hatvankét halálos ítéletet és ötvenezer év fegyházat kellett volna ítélni. Nem kapott semmit a rablóvezér, aki az egész gyalázatos akciót szervezte, hogy égett fél Párizs, sőt az ultravörösből zölddé vált gnóm nagy európai „parlamenter” lett.

Ő Kohn, a bandita, ez a vörös hajú szélhámos, ki újabban Magyarország specialistájává nőtte ki magát a tisztes társaságban, s anyaországunkat ott pocskondiázza, ahol csak lehet. Nem merem leírni a „nacionáléját”, mert engem akkor Jeruzsálemben és Lipótvárosban halállistára tesznek, tudván, hogy nem értek egyet Joáv Blumek és egyéb nemzetközi szélhámosok pannóniai terjeszkedéseivel. Egy dolgot viszont nyugodtan és lelkiismeretem békéjével kimondhatok: ezek a semmirekellők az elrabolt magyar milliárdokból kapják a „tiszteletdíjat”, s ilyen ocsmány embereknek nincs keresnivalójuk az Európai Parlamentben!

Sem vörösként, sem zöldként, sem liberálisként, semmiképpen. Menjenek oda, ahol a gát szakad, s meccseljenek a „filiszteusokkal”. Az az ő dolguk, hiszen van országuk. Hagyják békén Európát, Amerikát, Ázsiát, védjék a sajátjukat, amelyre annyira áhítoztak.

Visszatérek a dolgok gyökeréhez: ezek a senkik Magyarországról szerzik be a puskaport, magyarországi gazemberek pénzén üvöltöznek, szövegelnek, s amíg a magyar állam nem számol le saját országárulóival, komcsi és idegen érdekeket szolgáló bitangjaival, addig a dolog nem is fog változni.

Az Európai Tanács, az Európai Parlament, mindenféle kontinentális sóhivatal kiválónak minősítette a félesztendős magyar elnökséget, de nem így az országáruló szocialisták (komcsik), a liberálisok, a semmipolitikusok (LMP), s összefogva európai cimboráikkal, megpróbálják megakadályozni Magyarország keserves felemelkedését. Nem fog menni, Kohn banditáéknak!

Orbán Viktor: Európa erősebb, mint fél éve, de a polgárok ezt nem így érzékelik

Európa most erősebb, mint fél éve, a magyar EU-elnökség kezdetén, de a választópolgárok ezt egyelőre nem így érzékelik az euróövezet helyzete és a görög válság hírei miatt – állapította meg Orbán Viktor tegnap Strasbourgban.

A miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszé­dében összegezte a június 30-án zárult magyar elnökség eredményeit. Hang­súlyozta, hogy amíg a görög válságra nem sikerül megoldást találni – csak néhány hetes vagy néhány hónapos időnyerésre futja –, addig az unió nem lesz képes erős közösség benyomását kelteni. Az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint jó eredménnyel zárt a magyar EU-elnökség. A szocialisták viszont bírálatot fogalmaztak meg a vitában, elsősorban a magyar médiatörvény és alkotmány miatt.
Orbán Viktor megállapította, hogy a magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Em­lékeztetett arra, hogy az unió gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is. Ezek közt az euróövezeti válság mellett említette a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejleményeket. Kiemelte egyebek közt, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel. Ezen belül csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag. A romák társadalmi befogadását célzó uniós keretstratégiáról szólva a kormányfő felhívta a figyelmet arra: a roma közösség nem csak kihívást, hanem erőtartalékot is jelent, hiszen rajta keresztül sok millió európai polgárt lehet behozni a munkaerőpiacra. Azzal kapcsolatban, hogy Horvátországgal sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, Orbán közölte: memorandumot adott át Jerzy Bu­zeknek, az EP elnökének, amelyben kifejti, hogy az EU-nak a Nyugat-Balkánon folytatnia kell a bővítést, és további erőfeszítéseket kell tennie a térségbeli országok uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében.
José Manuel Barroso az eredmények között említette az első európai szemeszter beindítását – vagyis a tagállamok gazdaságstratégiai terveinek, költségvetési elképzeléseinek idén először alkalmazott uniós szintű összevetését – a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az "arab tavasz" demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását.
Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az EP egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni. Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés, és nem születhetnek új munkahelyek – figyelmeztetett Joseph Daul. Az összetett politikai és gazdasági környezet, valamint bizonyos belpolitikai kérdésekkel szembeni igazságtalan kritikák ellenére a magyar elnökség hibátlanul teljesített – összegezte véleményét Joseph Daul.
A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását és a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alkotmányt. Szerinte a mindenkori elnökségnek a témadossziék kezelésén túl példát is kell mutatnia, és e tekintetben bírálta a magyar kormányzatot. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényt módosítani kellett, az új alkotmánnyal kapcsolatban pedig az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság is kritikát fogalmazott meg. Swoboda hangsúlyozta: demokratikus európai közegben a kétharmados kormánytöbbség mellett is számít az, hogy mit mond az ellenzék, fontos a pluralizmus és a véleményszabadság.
Alexander Graf Lambsdorff liberális vezérszónok sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a médiatörvény nagy árnyékot vetett a magyar elnökségre. Meg­jegyezte, hogy a liberálisok más változtatásokat is szerettek volna látni, mint amit végrehajtottak a törvényen.
Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke felidézte Orbán azon március 15-i kijelentését, hogy Magyarország Brüsszeltől sem fogad el diktátumot. Ezt szembeállította a magyar elnökség által hangoztatott célkitűzéssel, az erős Euró­pa megteremtésével. Szerinte ez kettős beszéd, Orbán árt Európának, és miközben az elnökség alatt a magyar kormány tisztviselői nagyon szép munkát végeztek, Magyarországon lerombolnak mindent, amit Strasbourgban és Brüsszelben építenek.
Orbán Viktor leszögezte: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek, és mit nem tehetnek a magyarok. Cohn-Benditnek azt válaszolta: Magyarországon ő akkor tudja növelni Európa támogatottságát, ha világossá teszi, hogy az EP zöldpárti frakcióvezetője sem mondhatja meg Magyarországnak, mit szabad tennie. Orbán megjegyezte: benne és Cohn-Benditben egyaránt van lázadó hajlam: Cohn-Bendit a polgári demokrácia ellen lázadt, ő maga viszont a diktatúra ellen.
Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a magyar elnökség szakmailag eredményes, politikailag viszont kudarcos volt, a szakmai eredményeket beárnyékolta a magyar kormány belpolitikája. Úgy vélekedett, hogy Magyarország sok tekintetben elszigetelődött e fél év alatt. Tabajdi a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, a Duna-stratégiát és a romastratégiát, valamint az európai szemeszter beindítását nevezte a legnagyobb sikernek. A Magyarországra tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó elmaradását egyértelmű kudarcnak mondta.
Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő azzal érvelve bírálta a magyar EU-elnökséget, hogy az a centralizáció, az "Európai Egyesült Államok" mellé állt a nemzetek Európájával szemben. Szerinte Magyarországnak EU-elnökként fel kellett volna vetnie a szlovák nyelvtörvény, a Beneš-dekrétumok, a határon túli magyarság önrendelkezése ügyét. Helyesnek mondta, hogy lett romastratégia, de azt mondta, hogy eközben "a magyarstratégia elmaradt".
A néppárti Carlo Casini szerint nem helyes bírálni az új magyar alkotmányt azért, mert az kiemeli a családi értékeket, hiszen azok európai értékek. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a vitát összegző megszólalásában hangsúlyozta: az alkotmányban megfogalmazott értékeket – az élet, a család, a nemzet és az emberi méltóság értékét – sokan tartják fontosnak Európában.
Orbán Viktor a magyar elnökséggel való együttműködésért köszönetet mondott az egész Európai Parlamentnek és Jerzy Buzek parlamenti elnöknek. Külön köszönetet mondott az EP néppárti frakciójának, mert – mint mondta – az ő támogatásuk nélkül nem lehetett volna sikeres "a nemzetközi baloldal támadásainak középpontjában állt" magyar elnökség.

Traian Băsescu : Keljetek át a Pruton!...

Băsescu államfő lelki alkatáról mostanság egyre több szó esik. Összeférhetetlenségét is sokan emlegetik, az országban már nincs társadalmi csoport, amelyiket ne bírált volna, sok esetben alaptalanul, szarkasztikusan és élesen.

Ráadásul az ellenzékkel is úgy bánik, bizarr, de ide illő túlzással, mint a kutyájával – legutóbb a két ellenzéki pártvezért, Crin Antonescut és Victor Pontát oktatta ki, eléggé érdes hangnemben –, majd az Európában példátlanul elfogult bírói kar korrupciós elfogultságait emlegette: semmi nem ártott ennyit az elmúlt 21 évben Romániának, mint a bíróságok minősíthetetlenül elfogult ténykedése.
Majd az RMDSZ következett, mivel nem ugrottak azonnal Băsescu ötletére, s nem szavazták meg lelkesen az ország területi újrafelosztását. Előzőleg belekötött Mihály királyba is, akit az oroszok lakájának nevezett, s árulással vádolt. Antonescu marsall ténykedéseiről nem ejtett szót – hajaj, az éber, mindenre figyelő zsidó világszervezetek –, a román hadsereg transznisztriai és odesszai cselekedeteiről, amelyek kimerítik a népirtás fogalmát, mélyen hallgatott. Annyit azonban nemes őszinteséggel – amely időnként populista és demagóg szónoklatai közepette óhatatlanul is elfogja az elnököt – mégiscsak megjegyzett, hogy a háborús bűnösként kivégzett nemzetvezető helyett ő is kiadta volna a román történelemben elhíresült parancsot: Keljetek át a Pruton!...
Miközben itthon a politikusok és a történészek Mihály király elleni kirohanását vitatták, azzal vádolva, hogy felesleges volt, és a király politikájának újraértékelése nem is felel meg a valóságnak, addig Oroszországban a Prutra való célzás és Antonescu marsall idézése verte ki a biztosítékot. Az orosz külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott, azzal vádolva a román elnököt, hogy újra Moldova visszaszerzése foglalkoztatja. Egy bizonyos: ez a felesleges és nyegle kirohanás nem tett kifejezetten jót a teljesen elhidegült, lefagyott román–orosz kapcsolatoknak. (Nézzük majd meg a legközelebbi tárgyalásokon a Romániának eladott orosz gáz árának emelkedését, s láthatjuk, az első célt Traian Băsescu máris elérte, noha legkevésbé ezt akarta volna...) S bárki bármit is mond, nem tett jót ez a szabadon és boldogan elharsogott Antonescu-idézet a moldovai–román kapcsolatoknak sem...
Az egyik politikai elemző elkeseredetten jelentette ki, nem elég, hogy Romániának nincs külpolitikája, az elnök állandó fecsegései is folyton felesleges zavarokat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban, gondoljunk Berlusconival, majd Sarkozyvel való elhíresült jeleneteire. S valamit tenni kell, mivelhogy lenni kell! A megoldás már látszik, csakhogy a választásokig még sok víz lefolyik a Pruton, amely folyón román katona az elkövetkezőkben aligha kelhet át..............

Meghalt Habsburg Ottó

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. Habsburg Ottót németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál, hétfőn hajnalban, családja körében. "Békésen elszenderült" - közölte az elhunyt egy munkatársa a német hírügynökséggel. Habsburg Ottót hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg.

Habsburg Ottó magyar trónörökös, politikus és író 1912-ben született az ausztriai Reichenau an der Rax-ban az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly és felesége, Zita császárné legidősebb fiaként. Ferenc József császár keresztfiaként Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen néven anyakönyvezték.

A nyilvánosság előtt 1916-ban, Ferenc József császár temetésén tűnt fel először, egy hónappal később pedig részt vett apja magyar királlyá koronázásán is. IV. károly két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot is köztársasággá kiáltották ki. IV. Károly kétszer is megpróbált visszatérni a magyar királyi trónra, de Magyarországon 1921-ben törvényesen is megfosztották trónjától.

A Monarchia felbomlása után a család a portugál Madeira szigetére menekült. Károly 1922-es halála után Ottó lett a jövendő trónörökös, 18 éves korától pedig a Habsburg-dinasztia feje.

Egyetemi tanulmányait a Leuveni Egyetemen végezte Belgiumban, ahol 1935-ben megszerezte a politika és társadalomtudományok doktora címet. 1936-tól a Páneurópai Unió tagja volt, 1957-től alelnöke, 1973-tól pedig elnöke.

Hitler 1933-as hatalomra jutása után Ottó sokáig azon fáradozott, hogy megszervezze az ellenállást. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Később felajánlotta, hogy Bécsbe utazik és átveszi az utolsó kancellár, Kurt von Schuschnigg hivatalát. Ajánlatát elutasították, így családjával együtt az USA-ba menekült.

A második világháború idején Washingtonban tartózkodott Roosevelt elnök környezetében. Ottani tevékenysége máig nem tisztázott. Habsburg Ottó egészen 1961-ig fenntartotta trónigényét, de a Habsburg-törvény alapján ekkor aláírta a trónigényről való lemondását. Egy jogvita miatt végül csak 1966. október 31-én térhetett vissza hazájába, Ausztriába.

Ottó főherceg 1951. május 10-én házasodott meg, felesége Regina szász–meiningeni hercegnő, akitől hét gyermeke született. Legkisebb fia, György 1964. december 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Starnbergben, jelenleg a Magyar Vöröskereszt elnöke. Feleségével, Eilika oldenburgi hercegnővel és három gyermekükkel (Zsófia, Ildikó, Károly), 2000 óta a Budapest melletti Sóskúton és a bajorországi Pöckingben élnek.

A volt trónörökös 1978-ban német állampolgárságot kapott. A keresztény értékeken nyugvó európai egységet zászlajára tűző mozgalomnak, a Nemzetközi Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt.

1979-től húsz éven át a kereszténydemokrata CSU frakció tagja volt az Európai Parlamentben, két ízben is a frakció korelnökeként. Nagy szimpátiával kísérte az 1988–1989 évi kelet-közép-európai változásokat, és sokat tett az Európai Unió bővítéséért is.

1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának volt az elnöke. 1989-ben fővédnöke és egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett "páneurópai pikniknek", amelynek során 700 keletnémet jutott át Ausztriába. A páneurópai piknik fontos mérföldkő azokban a folyamatokban, amelyek a német újraegyesítéshez vezettek.

A rendszerváltás idején Habsburg Ottó közismert és népszerű személyiség volt Magyarországon. 1989-ben az FKGP felvetette köztársasági elnökké választását. Habsburg Ottó akkor szóvivője útján azt közölte: nem tartja megvalósíthatónak jelöltetését, de nem zárta ki, hogy később esetleg elfogadna ilyet. Egyrészt elsietettnek látta a köztársasági elnökválasztást, másrészt úgy vélte, hogy az Európai Közösségben lényegesen többet tehet Magyarországért, mint a magyar belpolitikában. 1990. május 2-án, a demokratikusan választott többpártrendszerű országgyűlés első ülésén Habsburg Ottó díszvendég volt.

Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.

95 éves születésnapja alkalmából egy interjúban azt mondta: „Olyan családból származom, amely már 600 éve van a politikában. Már a génjeink is olyannyira átalakultak, hogy az embernek egyszerűen politikussá kell válnia. Számomra a politika mindenekelőtt felelősséget jelentett".

Bár Habsburg Ottó 1961. május 31-én egyértelműen lemondott minden osztrák uralkodói igényéről, a legitimisták szemében a trónörökös Habsburg Ottó 1961-ben született fia, Károly, aki jelenleg Ausztriában él.

Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra

Habsburg Györgynek, az elhunyt fiának titkársága hétfőn közölte: a volt családfőt a Pannonhalmi Apátságban helyezik örök nyugalomra, szűk családi körben, lelki üdvéért pedig a budapesti Szent István-bazilikában celebrálnak szentmisét július 17-én.

Valentin Stan Székelyföldről és a székelyekről

Az első román miniszterelnök aláírta az 1919-es keretszerződést, amelyben Románia egyetért azzal, hogy megadja az erdélyi szász és székely közösségeknek a helyi autonómiát.

Valentin Stan egyetemi tanár az Antena 3 Conexiun című műsorának politikai elemzője napjaink román politikusaira egyáltalán nem jellemző szájtartással pakolt ki az ostoba kurzus ellen, mi szerint nincs Székelyföld, nincsenek székelyek, nem kell nékik autonómia, a nemzeti állam egységének és szuverenitásának védelmében fel kell trancsírozni a jelenlegi székely többségű megyéket is. (A román vezető politikusok állításait ironizáló pamfletben a „magyar” kifejezés egyszer sem fordul elő, amire, különösen a népszámlálás idején nagyon oda kell figyelni.)

A Caragiale szelleméhez közel álló stílust és szemléletet újrahonosító tévészereplést a sepsiszentgyörgyi Nemes Előd fordította le magyar nyelvre, s ennek szerkesztett változatát az Erdélyi Magyar Ifjak honlapján tette közzé, amely több levelezőlistára is felkerült.

-Azért haragudtunk meg a székelyekre –fejtegeti Valentin Stan -, mert ezek autonómiát akarnak minden áron...Én mind ezt hallom...vagy azt, hogy nincsenek is székelyek...de hát jóemberek, nekik joguk van kérni, nekünk meg jogunk van nem megadni. De hadd engedjék meg, mutassam be. Hogy miért is kérik ők ezt?

A bukaresti tévérovat állandó szereplője a továbbiakban kifejti, hogy mi – mármint a románok – azt kérjük, hogy a magyarok respektálják Trianont. „De mi nem igazán tartjuk be. A 47. cikkely így írja: Románia elismeri és vállalja kapcsolatát Magyarországgal...Te, itt azt írja, hogy Románia és nem azt, hogy Pápua-Új Guinea. Te, ezek itt mi vagyunk... mi van itt ember, ez egy másik diktátum?

...ez az úr, akit itt látnak, ez Vaida-Voevod...mivel nem akarok egyedül áruló lenni, gondoltam, komoly társakat keresek magamnak... Ez az első román miniszterelnök, aki aláírta az 1919-es, a kisebbségek védelméről szóló keretszerződést, amelyben, – micsoda átok! – , a 11-es cikkelyben, figyeld meg miket ír: Románia egyetért azzal, hogy megadja az erdélyi szász és székely közösségeknek a helyi autonómiát. .. Micsoda, nem jön, hogy higgyem, hát nem arról volt szó, hogy székelyek nem is léteznek? S hogy Vaida-Voevod ilyesmit aláírt?

Hát igen. Ezzel a feltétellel kaptuk meg Erdélyt. Hogy helyi autonómiát adunk a székely közösségeknek oktatási és vallási vonatkozásban.

Egyelőre erről a tévéműsorról ennyit. És még annyit, hogy Gheorghe Scripcaru, Brassó megye tanácsának elnöke is úgy véli, nem dől össze a világ, ha Székelyföldet annak nevezik, ami, és ha korlátozott mértékben a mega-megyéken belől önállóságot nyernek. Ezekkel a megszorításokkal s a nyolc óriásmegyével mi, természetesen, nem értünk egyet. De azzal a megállapítással, hogy van Székelyföld és vannak székelyek mindenképp azonosulni tudunk, mert nem vagyunk hülyék, mint azok akik ennek az ellenkezőjét állítják.

Valentin Stan tévés szereplésében a továbbiakban köszönetet mond a székelyek históriai helytállásáért, amit szülőföldjük megvédéséért tettek, azokkal szemben, akik törökkel, tatárral, mindenkivel lepaktáltak. Szarkasztikusan gúnyos hangvételét azoknak szánja, akik Románia történelmét eltorzítva Székelyföld és a székelység létét tagadják.

Valentin Stan: a székelyek nem térdeltek le soha

- A székelyek is akarnak valamit, amire feljogosította őket a történelem. És én meg szeretném köszönni ez alkalommal a székelyeknek, hogy... nem térdeltek le soha. Sem a magyar királyok előtt. Sem Ausztria császárai előtt. Sem az orosz cárok előtt, sem a török szultán előtt. És hogy itt maradtak ezen a földön, melyet önfeláldozással védtek meg... A székelyek itt voltak és itt lesznek. És nagyobb biztonságban érzem magam mellettük, mint sok román nemzettársam mellett, akiknek olyan megnyilvánulásaik vannak, amelyeket Európa megvetéssel kezel, hátat fordít neki és kinevet.

És hogy lássátok, kik voltak a székelyek, mikor Románia alakult, hogy lássátok, hol voltunk mi, románok és hol voltak ők, a székelyek egy bizonyos történelmi időszakban...

Kezdjük Mihály vitézzel és a sellemberki csatával. 1599-ben, mimkor Mihály vitéz megalkotta Romániát... azt a kicsit, ami akkor volt... (filmrészlet)

Mihály vitéz hangja a csata előtt. „Az első vonal úgy marad, ahogyan beszéltük, Baba Novákkal a balszárnyon, Lecca aga a jobbszárnyon. A székelyek mellettem maradnak.”

Valentin Stan: „A székelyek mellettem maradnak?! Mihály mellett?! Hogy jobban bízott a székelyekben, mint a vlachokban?! A székelyek ott voltak Mihály mellett! És Mihály elismerte minden jogukat. Mindazokat a jogokat, amelyeket ma is kérnek az autonómiáért, megadta nekik Mihály? „Mert harcoltak a közösség javáért.”. Ezt mondta Mihály vajda.

Kedves románok, akik nem akarjátok engedni, hogy a székelyeknek képviseletük legyen Brüsszelben, merthogy nehogy ellopják Erdélyt. Fegyverrel a kezükben álltak Mihály mellett.

És most megmutatom, mit csináltak ezek a székelyek Stefan cel Mare-val. Mihály is megőrizhette volna a fejét, ha a székelyek egy év múlva is mellette állnak. De általában csak vlachok voltak mellette...

Tudják hol voltak a székelyek 1475-ben? Azt hiszem, nem tudják, elmondom. Egy helyzetben voltak...Egy helyzetük volt a székelyeknek Moldvában, Vasluinál, ahol Stefan cel Mare serege védte a kereszténységet, kedves románjaim. Összecsaptak a félholddal (a törökökkel). És jöttek azok több tízezren. De néhány ezer székely, profi harcosok, nagy szívvel Stefan mellett harcoltak. És megállították a török sokaságot, legyőzték őket félholdastól, mindenesatől. De tudják, hogy még kit győztek le akkor a székelyek? Az oláhokat (vlachokat) is legyőzték. Mert azok 17000-en a török szultán seregében voltak. Mert Havasalföld uralkodója abban az időben, mikor a székelyek karddal a kezükben a kereszténységet védték, Havasalföld uralkodója abban az időben a török szultán seggét csókolta. És mi 17000-en a szultán seregében voltunk és Moldva uralkodóját, Stefant támadtuk Vasluinál. És tudják a török szultán követe mit mondott Stefannak? Nem fogják elhinni. Kapcsolják be a 61-es filmet, kérem, hogy lássák a románok, hogy állunk. (filmrészlet.)

A szultán követe:„...Stefan, Moldva uralkodója, hozzad két évnyi adódat nekem, ahogyan azt Havasalföld uralkodója is hozza...”

Valentin Stan:„Köszönöm, elég lesz, Szóval, Moldva uralkodója, Stefan, gyere az adóddal, gyere, ahogyan Havasalföld uralkodója is jön és hozza...álljunk meg, kedveseim...van egy nagyon rossz hírem...vagy egy nagyon jó...attól függ, kinek... Te, én székelyekről a török szultán seregében még nem hallottam, de oláhokról (vlachokról) igen, és még moldvaiakról is. Sorry.!

Mi, magyarok, illetve székely-magyarok, természetesen az újabb csapdahelyzetet az első sortól az utolsóig érzékeljük: a székelyek finom, óvatos leválasztása a magyar nemzettestről, anélkül, hogy erről egy szó is esnék.

De én Valentin Stan egyetemi tanárra rábíznék néhány fejezetet Románia történetéből, s ahol elhallgat valamit, azt a mi képzett történelem szakos tanáraink helyreigazítanák.