Minekutána Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én Szécsényben abban állapodott meg, hogy a szlovák államnyelvtörvény módosítása ügyében kialakult vitát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának ajánlásait figyelembe véve rendezik, Knut Vollebaek tegnap Magyarországra látogatott, ma Szlovákiában tárgyal. A főbiztos Budapesten részt vett a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferencián, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén, tárgyalt Bajnai Gordon kormányfővel és Balázs Péter külügyminiszterrel.
Ismerni egymás nyelvét
A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen — hangsúlyozta Knut Vollebaek az említett konferencián. — A területi elv célja ezen a téren, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés nyújtotta előnyöket. Ezzel szemben az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek azzal, hogy a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek. Gyanút kelthetnek továbbá az együttműködés kialakításának valódi motivációját illetően, azt a benyomást kelthetik, hogy az irredentizmus kártyáját akarják kihasználni — mondta a főbiztos. — A határon átnyúló együttműködés sikeréhez az is szükséges, hogy az érintett lakosság egésze részt vegyen benne, és azt ne kizárólag kisebbségi ügyként kezeljék. Különösen érvényes ez a nyelvtanulásra: a határ menti közösségeknek két- vagy többnyelvűnek kell lenniük, meg kell tanulniuk egymás nyelvét — hangsúlyozta.
A kisebbségeknek is vannak alapvető jogaik
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Vollebaek kifejtette, mindenkinek egyet kell értenie abban, hogy minden állampolgárnak vannak alapvető jogai, és ez igaz a kisebbségekre is. Ha a jelen helyzetet tekintjük, akkor fontos, hogy együttműködjenek a szlovák kormánnyal, és a szlovák kormánynak is joga van ehhez annak érdekében, hogy kialakítsák azokat az irányelveket, amelyek alapján gyakorlatba ültethető a módosított államnyelvtörvény úgy, hogy közben a szlovák kormány megfelelő módon figyelembe vesz minden nemzetközi szabványt és a kisebbségek jogait — fejtette ki. A főbiztos üdvözölte, hogy találkozott a magyar és a szlovák kormányfő, és hogy a szlovák kormány elfogadta hivatala véleményeit és ajánlásait. Szerinte ez ígéretes minden szlovákiai etnikai csoport és a szlovák—magyar kétoldalú kapcsolatok jövője szempontjából. Knut Vollebaek biztosította a magyar parlamenti képviselőket arról, hogy ő maga és hivatala is tovább dolgozik az ügyön, valamint a szlovák hatóságokkal azon, hogy megtalálják a törvény gyakorlati végrehajtásának módját úgy, hogy közben figyelembe veszik a kisebbségek érdekeit, és hogy feloldják azt a feszültséget, amely Szlovákia és Magyarország között keletkezhet.
Nem biztos, hogy ellentétes
A módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal; ebben a tekintetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között — jelentette ki Knut Vollebaek budapesti sajtótájékoztatóján. — Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne — mondta Vollebaek. — Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos cikkelyei homályosak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének — tette hozzá. A főbiztos kiemelte, hogy minden kormány felelőssége saját állampolgárainak, beleértve a nemzeti kisebbségek jólétének, jogaik védelmének biztosítása. Magyarországnak valóban legitim érdeke fűződik a Szlovákiában, illetve bárhol máshol élő magyarok jólétéhez a nyelvhasználat, a kultúra, az identitás terén — mondta. Hozzátette, hogy ugyanakkor nagyon nagy kárt okozna a kisebbségeknek Európa-szerte, ha nem tartanák tiszteletben, vagy megpróbálnák aláásni a kormányok saját állampolgáraikért viselt felelősségét. A nyelvtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott bírálatok közül néhány jogos és építő jellegű, néhány azonban túlzó és félrevezető — mondta a főbiztos, kifejtve, hogy hivatalából adódóan az ő feladata biztosítani, hogy a törvény ne érintse hátrányosan a nemzeti kisebbségeket. A törvény alapvetően az államnyelv erősítését szolgálja, és nem a kisebbségi nyelvekről szól. A feladat az, hogy megtalálják a kényes egyensúlyt a kisebbségek jogainak védelme és az államérdek érvényesítése között — fogalmazott. Vollebaek hangsúlyozta, hogy saját magát nem közvetítőnek tekinti a felek között, hiszen Magyarországnak és Szlovákiának nincs szüksége közvetítésre, erre számos kapcsolattartási lehetőségük van, amelyet ki is használnak. A kisebbségi főbiztost a megoldás elősegítésére, szakértői tanácsadásra és támogatásra kérték fel. Vollebaek elmondta, hogy hivatala mindaddig foglalkozik az üggyel, amíg szükséges.
A főbiztos nagyon reménykeltőnek értékelte a felekkel az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalásait, illetve a nap folyamán Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott találkozóját, és bízik benne, hogy a feleknek sikerül megoldást találniuk. Hangsúlyozta, hogy mind a szlovák, mind a magyar fél együttműködésére számít. Nagyon nagy baj lenne a világban, ha Magyarország és Szlovákia — az Európai Unió és a NATO tagjaiként — nem lenne képes egymással együttműködve megoldani a fennálló vitáikat, hiszen akkor felmerülhet a kérdés, hogy az EBESZ mit tehet egyáltalán a kaukázusi és közép-ázsiai konfliktusok megoldása érdekében — mondta a kisebbségi főbiztos.
A kisebbségek védelmére
Bajnai Gordon szerint Knut Vollebaek EBESZ-főbiztosnak a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatos ajánlásai európai szintre hozhatják a Szlovákiában élő összes, így a magyar kisebbség védelmét és képviseletét is. A kormányfő Knut Vollebaek ajánlásairól szólva kifejtette: ezek alapján lehetőség van arra, hogy felülvizsgálják a szlovákiai nyelvtörvény módosítását, és a végrehajtási utasításokat úgy készítsék el, hogy annak alapján senkit ne lehessen indokolatlanul megbüntetni kisebbségi nyelvhasználatáért. A főbiztos ajánlásai között szerepel az is, hogy Szlovákiában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt fel kell hozni az államnyelvtörvény szintjére, illetve szükség lesz arra is, hogy megalkossák a kisebbségek védelméről szóló törvényt úgy, ahogyan például ez már Magyarországon régóta működik — ismertette. Bajnai hangsúlyozta, ezeknek végrehajtását Magyarország is szeretné majd nyomon követni a vegyes bizottságban, amely Szlovákia és Magyarország között működik, összehívását pedig szeptember végére tervezik.
Szlovákia gúnyt űz Magyarországból
A külügyi bizottság fideszes elnöke szerint Szlovákia gúnyt űz Magyarországból. Németh Zsolt szerint Szlovákiának nem a feszültség enyhítése és a helyzet a stabilizálása célja, hanem a helyzet elmérgesítése, és a következő hónapokban is arra kell készülni, hogy Szlovákia nem fogja az együttműködés útját járni a nyelvtörvény ügyében. Németh Zsolt úgy fogalmazott, Szlovákia nem jóhiszeműen viszonyul a szécsényi magyar—szlovák miniszterelnöki találkozóhoz: Robert Fico szlovák kormányfő ugyanis arról beszél, hogy győzelmet aratott a magyar miniszterelnök felett, győzelme okául pedig azt jelöli meg, hogy a kisebbségi főbiztos is elismerte, nem kell semmit módosítani a szlovák nyelvtörvényen. Hozzátette: üdvözöljük a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatban megindult konzultációt Magyarország, Szlovákia, az EBESZ és a felvidéki magyarok között. Németh Zsolt szerint a szlovák politika meghátrálását jelenti, hogy nem lépett szeptember 1-jén hatályba a törvény végrehajtása. Meggyőződése szerint a helyzet megnyugtató megoldása kizárólag az államnyelvtörvény módosítása lehet. Ez tizenhárommillió magyar véleménye — fűzte hozzá.
Ismerni egymás nyelvét
A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen — hangsúlyozta Knut Vollebaek az említett konferencián. — A területi elv célja ezen a téren, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés nyújtotta előnyöket. Ezzel szemben az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek azzal, hogy a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek. Gyanút kelthetnek továbbá az együttműködés kialakításának valódi motivációját illetően, azt a benyomást kelthetik, hogy az irredentizmus kártyáját akarják kihasználni — mondta a főbiztos. — A határon átnyúló együttműködés sikeréhez az is szükséges, hogy az érintett lakosság egésze részt vegyen benne, és azt ne kizárólag kisebbségi ügyként kezeljék. Különösen érvényes ez a nyelvtanulásra: a határ menti közösségeknek két- vagy többnyelvűnek kell lenniük, meg kell tanulniuk egymás nyelvét — hangsúlyozta.
A kisebbségeknek is vannak alapvető jogaik
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Vollebaek kifejtette, mindenkinek egyet kell értenie abban, hogy minden állampolgárnak vannak alapvető jogai, és ez igaz a kisebbségekre is. Ha a jelen helyzetet tekintjük, akkor fontos, hogy együttműködjenek a szlovák kormánnyal, és a szlovák kormánynak is joga van ehhez annak érdekében, hogy kialakítsák azokat az irányelveket, amelyek alapján gyakorlatba ültethető a módosított államnyelvtörvény úgy, hogy közben a szlovák kormány megfelelő módon figyelembe vesz minden nemzetközi szabványt és a kisebbségek jogait — fejtette ki. A főbiztos üdvözölte, hogy találkozott a magyar és a szlovák kormányfő, és hogy a szlovák kormány elfogadta hivatala véleményeit és ajánlásait. Szerinte ez ígéretes minden szlovákiai etnikai csoport és a szlovák—magyar kétoldalú kapcsolatok jövője szempontjából. Knut Vollebaek biztosította a magyar parlamenti képviselőket arról, hogy ő maga és hivatala is tovább dolgozik az ügyön, valamint a szlovák hatóságokkal azon, hogy megtalálják a törvény gyakorlati végrehajtásának módját úgy, hogy közben figyelembe veszik a kisebbségek érdekeit, és hogy feloldják azt a feszültséget, amely Szlovákia és Magyarország között keletkezhet.
Nem biztos, hogy ellentétes
A módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal; ebben a tekintetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között — jelentette ki Knut Vollebaek budapesti sajtótájékoztatóján. — Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne — mondta Vollebaek. — Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos cikkelyei homályosak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének — tette hozzá. A főbiztos kiemelte, hogy minden kormány felelőssége saját állampolgárainak, beleértve a nemzeti kisebbségek jólétének, jogaik védelmének biztosítása. Magyarországnak valóban legitim érdeke fűződik a Szlovákiában, illetve bárhol máshol élő magyarok jólétéhez a nyelvhasználat, a kultúra, az identitás terén — mondta. Hozzátette, hogy ugyanakkor nagyon nagy kárt okozna a kisebbségeknek Európa-szerte, ha nem tartanák tiszteletben, vagy megpróbálnák aláásni a kormányok saját állampolgáraikért viselt felelősségét. A nyelvtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott bírálatok közül néhány jogos és építő jellegű, néhány azonban túlzó és félrevezető — mondta a főbiztos, kifejtve, hogy hivatalából adódóan az ő feladata biztosítani, hogy a törvény ne érintse hátrányosan a nemzeti kisebbségeket. A törvény alapvetően az államnyelv erősítését szolgálja, és nem a kisebbségi nyelvekről szól. A feladat az, hogy megtalálják a kényes egyensúlyt a kisebbségek jogainak védelme és az államérdek érvényesítése között — fogalmazott. Vollebaek hangsúlyozta, hogy saját magát nem közvetítőnek tekinti a felek között, hiszen Magyarországnak és Szlovákiának nincs szüksége közvetítésre, erre számos kapcsolattartási lehetőségük van, amelyet ki is használnak. A kisebbségi főbiztost a megoldás elősegítésére, szakértői tanácsadásra és támogatásra kérték fel. Vollebaek elmondta, hogy hivatala mindaddig foglalkozik az üggyel, amíg szükséges.
A főbiztos nagyon reménykeltőnek értékelte a felekkel az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalásait, illetve a nap folyamán Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott találkozóját, és bízik benne, hogy a feleknek sikerül megoldást találniuk. Hangsúlyozta, hogy mind a szlovák, mind a magyar fél együttműködésére számít. Nagyon nagy baj lenne a világban, ha Magyarország és Szlovákia — az Európai Unió és a NATO tagjaiként — nem lenne képes egymással együttműködve megoldani a fennálló vitáikat, hiszen akkor felmerülhet a kérdés, hogy az EBESZ mit tehet egyáltalán a kaukázusi és közép-ázsiai konfliktusok megoldása érdekében — mondta a kisebbségi főbiztos.
A kisebbségek védelmére
Bajnai Gordon szerint Knut Vollebaek EBESZ-főbiztosnak a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatos ajánlásai európai szintre hozhatják a Szlovákiában élő összes, így a magyar kisebbség védelmét és képviseletét is. A kormányfő Knut Vollebaek ajánlásairól szólva kifejtette: ezek alapján lehetőség van arra, hogy felülvizsgálják a szlovákiai nyelvtörvény módosítását, és a végrehajtási utasításokat úgy készítsék el, hogy annak alapján senkit ne lehessen indokolatlanul megbüntetni kisebbségi nyelvhasználatáért. A főbiztos ajánlásai között szerepel az is, hogy Szlovákiában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt fel kell hozni az államnyelvtörvény szintjére, illetve szükség lesz arra is, hogy megalkossák a kisebbségek védelméről szóló törvényt úgy, ahogyan például ez már Magyarországon régóta működik — ismertette. Bajnai hangsúlyozta, ezeknek végrehajtását Magyarország is szeretné majd nyomon követni a vegyes bizottságban, amely Szlovákia és Magyarország között működik, összehívását pedig szeptember végére tervezik.
Szlovákia gúnyt űz Magyarországból
A külügyi bizottság fideszes elnöke szerint Szlovákia gúnyt űz Magyarországból. Németh Zsolt szerint Szlovákiának nem a feszültség enyhítése és a helyzet a stabilizálása célja, hanem a helyzet elmérgesítése, és a következő hónapokban is arra kell készülni, hogy Szlovákia nem fogja az együttműködés útját járni a nyelvtörvény ügyében. Németh Zsolt úgy fogalmazott, Szlovákia nem jóhiszeműen viszonyul a szécsényi magyar—szlovák miniszterelnöki találkozóhoz: Robert Fico szlovák kormányfő ugyanis arról beszél, hogy győzelmet aratott a magyar miniszterelnök felett, győzelme okául pedig azt jelöli meg, hogy a kisebbségi főbiztos is elismerte, nem kell semmit módosítani a szlovák nyelvtörvényen. Hozzátette: üdvözöljük a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatban megindult konzultációt Magyarország, Szlovákia, az EBESZ és a felvidéki magyarok között. Németh Zsolt szerint a szlovák politika meghátrálását jelenti, hogy nem lépett szeptember 1-jén hatályba a törvény végrehajtása. Meggyőződése szerint a helyzet megnyugtató megoldása kizárólag az államnyelvtörvény módosítása lehet. Ez tizenhárommillió magyar véleménye — fűzte hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése