Újraválasztotta tegnap Strasbourgban az Európai Parlament (EP) José Manuel Barrosót az Európai Bizottság elnökévé.
A 736 EP-képviselő közül 382-en szavaztak rá, 219-en ellene voksoltak, 117-en tartózkodtak, 18-an pedig nem vettek részt a szavazásban. Az 53 éves portugál jobbközép politikus, aki 2004 óta irányítja az EU legfőbb végrehajtó testületét, ezzel újabb ötéves megbízást kapott. Barrosót a tagállamok kormányai júliusban egyhangúlag jelölték a posztra, vagyis a baloldali színezetű kormányok is mögé álltak. Ám az Európai Parlamentben ez a széles körű támogatás nem mutatkozott meg.
A szavazás titkos volt, de azt előre lehetett tudni, hogy szilárdan Barroso mögött áll jelölője, a kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt frakciója, szintén támogatta őt a konzervatív-reformer frakció, valamint a liberális frakció. A szocialisták előre megmondták, hogy a nem gombot nyomják meg, vagy tartózkodnak. Nem nyerte el Barroso a zöld frakció támogatását sem. A kisebb frakcióknak Barroso vagy túlságosan jobboldalinak, vagy túlságosan uniópártinak számít.
A baloldaliak jórészt azért bírálták Barrosót, mert szerintük túl keveset tett a gazdasági válság szociális következményeinek enyhítése, a munkahelyek tömeges elvesztésének feltartóztatása érdekében. A liberálisok az egységesebb és átláthatóbb piac megteremtését célzó határozott lépéseket várnának tőle, az euroszkeptikusok viszont a túlzott hatalmú brüsszeli apparátus vezetőjét és erősítőjét látják személyében. Emellett számos tagországtól kapott bírálatot amiatt, hogy a legnagyobb, legerősebb tagállamok akaratának rendeli alá az uniós döntéshozatalt.
A szocialisták és a liberálisok azonban nem találtak vele szemben alkalmas ellenjelöltet, és a júniusi EP-választás is a jobbközép megerősödését eredményezte. Barroso megválasztása mellett szólt az az érv, hogy a gazdasági válság idején az unió nem nélkülözheti a cselekvőképes, az ügyekkel tisztában levő vezetőt az Európai Bizottság élén.
Az EP magyar néppárti képviselői támogatták Barroso újraválasztását, az MSZP delegációja egységesen tartózkodott, a Jobbik EP-képviselői nemmel szavaztak, Bokros Lajos, az MDF képviselője igennel szavazott
Barroso köszönetet mondott a bizalomért, és mintegy, pártoktól független hozzáállást ígért. A bizottság elnökeként az én pártom Európa — fogalmazott. Az európai integráció izgalmas utazására hívta a képviselőket, ráirányítva a figyelmüket a konszenzuskeresés szükségességére. Megválasztása után Barroso azt mondta: egyelőre nem időszerű az Európai Bizottság tagjainak kiválasztása, azzal csak az ír népszavazás után kíván foglalkozni.
A 736 EP-képviselő közül 382-en szavaztak rá, 219-en ellene voksoltak, 117-en tartózkodtak, 18-an pedig nem vettek részt a szavazásban. Az 53 éves portugál jobbközép politikus, aki 2004 óta irányítja az EU legfőbb végrehajtó testületét, ezzel újabb ötéves megbízást kapott. Barrosót a tagállamok kormányai júliusban egyhangúlag jelölték a posztra, vagyis a baloldali színezetű kormányok is mögé álltak. Ám az Európai Parlamentben ez a széles körű támogatás nem mutatkozott meg.
A szavazás titkos volt, de azt előre lehetett tudni, hogy szilárdan Barroso mögött áll jelölője, a kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt frakciója, szintén támogatta őt a konzervatív-reformer frakció, valamint a liberális frakció. A szocialisták előre megmondták, hogy a nem gombot nyomják meg, vagy tartózkodnak. Nem nyerte el Barroso a zöld frakció támogatását sem. A kisebb frakcióknak Barroso vagy túlságosan jobboldalinak, vagy túlságosan uniópártinak számít.
A baloldaliak jórészt azért bírálták Barrosót, mert szerintük túl keveset tett a gazdasági válság szociális következményeinek enyhítése, a munkahelyek tömeges elvesztésének feltartóztatása érdekében. A liberálisok az egységesebb és átláthatóbb piac megteremtését célzó határozott lépéseket várnának tőle, az euroszkeptikusok viszont a túlzott hatalmú brüsszeli apparátus vezetőjét és erősítőjét látják személyében. Emellett számos tagországtól kapott bírálatot amiatt, hogy a legnagyobb, legerősebb tagállamok akaratának rendeli alá az uniós döntéshozatalt.
A szocialisták és a liberálisok azonban nem találtak vele szemben alkalmas ellenjelöltet, és a júniusi EP-választás is a jobbközép megerősödését eredményezte. Barroso megválasztása mellett szólt az az érv, hogy a gazdasági válság idején az unió nem nélkülözheti a cselekvőképes, az ügyekkel tisztában levő vezetőt az Európai Bizottság élén.
Az EP magyar néppárti képviselői támogatták Barroso újraválasztását, az MSZP delegációja egységesen tartózkodott, a Jobbik EP-képviselői nemmel szavaztak, Bokros Lajos, az MDF képviselője igennel szavazott
Barroso köszönetet mondott a bizalomért, és mintegy, pártoktól független hozzáállást ígért. A bizottság elnökeként az én pártom Európa — fogalmazott. Az európai integráció izgalmas utazására hívta a képviselőket, ráirányítva a figyelmüket a konszenzuskeresés szükségességére. Megválasztása után Barroso azt mondta: egyelőre nem időszerű az Európai Bizottság tagjainak kiválasztása, azzal csak az ír népszavazás után kíván foglalkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése