Élesen bírálták magyar európai parlamenti képviselők a nyáron módosított szlovákiai államnyelvtörvényt az Európai Parlament plenáris ülésén tegnap Strasbourgban.
Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselő-testület alelnöke úgy fogalmazott, Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Egyetlen EU-intézmény sem hagyhatja szó nélkül, hogy az egyik tagállam nyíltan szembemenjen alapvető európai normákkal, és támadást indítson a kisebbségi jogok ellen — hangoztatta Schmitt Pál.
Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyos jogsértést követett el, márpedig az EU hitelességét kezdi ki, ha csak az unión kívüli jogsértések esetén emeli fel szavát. Rámutatott, hogy a törvénnyel többség és kisebbség között páratlan feszültség keletkezett, a jogszabály diszkriminálja az ottani magyarságot. A következő Európai Bizottság felelőssége lesz, hogy megteremtse azokat a fórumokat, ahol ezeket az eseteket kivizsgálják — tette hozzá Tabajdi.
Írásban beadott hozzászólásában Gyürk András (Fidesz) azt emelte ki: ha az alapvető értékekről van szó, az EU nem helyezkedhet semleges álláspontra. Kérte, hogy az uniós döntéshozók vegyenek példát az Európai Néppárt ifjúsági szervezetétől, amelynek tagjai egyöntetűen elítélték a nyelvtörvényt.
Ugyancsak írásban benyújtott felszólalásában Gál Kinga (Fidesz) arra mutatott rá, hogy Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i szlovákiai útjának megakadályozásával az Európai Unió történetében először történt meg, hogy az egyik tagállam közjogi méltósága számára megtagadták a beutazást egy másik tagállam területére. Ez szerinte ellentétes az európai szellemiséggel, és nem összeegyeztethető semmilyen közösségi és nemzeti jogszabállyal sem.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szintén a nyelvtörvény ellen emelt szót. Fontosnak nevezte, hogy az unióban legyen egy egységes, minden ország számára kötelező kisebbségvédelmi törvény.
A témában szlovák képviselők is felszólaltak, akik egyebek között úgy vélték, a törvény tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. Sergej Kozlík azzal vádolta a törvény magyar bírálóit: sokszor még a hazugságtól sem riadnak vissza, hogy manipulálják az európai közvéleményt. Úgy vélte, az európai intézményeknek inkább a magyarországi szélsőségekkel szemben kellene határozottabban fellépniük. A vezető kormánypártot képviselő Boris Zala szerint Magyarországon veszélyes politikát folytatnak, szélsőséges hangulatkeltés folyik. Ezzel a politikával le kellene állni — tette hozzá. Eduard Kukan a közös felelősségre hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, párbeszédre van szükség, amikor a megoldást keressük, ez az európai módszer.
Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselő-testület alelnöke úgy fogalmazott, Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Egyetlen EU-intézmény sem hagyhatja szó nélkül, hogy az egyik tagállam nyíltan szembemenjen alapvető európai normákkal, és támadást indítson a kisebbségi jogok ellen — hangoztatta Schmitt Pál.
Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyos jogsértést követett el, márpedig az EU hitelességét kezdi ki, ha csak az unión kívüli jogsértések esetén emeli fel szavát. Rámutatott, hogy a törvénnyel többség és kisebbség között páratlan feszültség keletkezett, a jogszabály diszkriminálja az ottani magyarságot. A következő Európai Bizottság felelőssége lesz, hogy megteremtse azokat a fórumokat, ahol ezeket az eseteket kivizsgálják — tette hozzá Tabajdi.
Írásban beadott hozzászólásában Gyürk András (Fidesz) azt emelte ki: ha az alapvető értékekről van szó, az EU nem helyezkedhet semleges álláspontra. Kérte, hogy az uniós döntéshozók vegyenek példát az Európai Néppárt ifjúsági szervezetétől, amelynek tagjai egyöntetűen elítélték a nyelvtörvényt.
Ugyancsak írásban benyújtott felszólalásában Gál Kinga (Fidesz) arra mutatott rá, hogy Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i szlovákiai útjának megakadályozásával az Európai Unió történetében először történt meg, hogy az egyik tagállam közjogi méltósága számára megtagadták a beutazást egy másik tagállam területére. Ez szerinte ellentétes az európai szellemiséggel, és nem összeegyeztethető semmilyen közösségi és nemzeti jogszabállyal sem.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szintén a nyelvtörvény ellen emelt szót. Fontosnak nevezte, hogy az unióban legyen egy egységes, minden ország számára kötelező kisebbségvédelmi törvény.
A témában szlovák képviselők is felszólaltak, akik egyebek között úgy vélték, a törvény tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. Sergej Kozlík azzal vádolta a törvény magyar bírálóit: sokszor még a hazugságtól sem riadnak vissza, hogy manipulálják az európai közvéleményt. Úgy vélte, az európai intézményeknek inkább a magyarországi szélsőségekkel szemben kellene határozottabban fellépniük. A vezető kormánypártot képviselő Boris Zala szerint Magyarországon veszélyes politikát folytatnak, szélsőséges hangulatkeltés folyik. Ezzel a politikával le kellene állni — tette hozzá. Eduard Kukan a közös felelősségre hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, párbeszédre van szükség, amikor a megoldást keressük, ez az európai módszer.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése