Bő egy héttel elfogadása után végre napvilágot látott a csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen elfogadott memorandum.
A jelen levő polgármesterek, képviselők megelőlegezték a bizalmat, hisz mint kiderült, a rendezvényt szervező RMDSZ-nek és EMNT-nek nem sikerült megegyeznie a dokumentum szövegében. Tőkésék túl kevésnek tartották az RMDSZ által javasolt változatot, Markóék pedig túl soknak az EMNT elképzeléseit. Péntek délelőtt, a nagygyűlést megelőzően éles vita zajlott a kérdésről, végül szétosztották a Tőkésék módosító javaslatait is, úgy tűnt, sikerül érvényesíteni akaratukat. Tőkés László szombaton azt nyilatkozta, hétfőn délelőtt még egyetlen utolsó pontban kell megállapodniuk. A helyzet azonban ennél bonyolultabb volt, hisz a végleges szöveg csak szeptember 13-án jelent meg az RMDSZ honlapján. Az összehasonlításból kiderül, az EMNT javaslatai többnyire helyet kaptak a végső dokumentumban, a preambulumba bekerült a 2007-es autonómia-népszavazás is, ám nem szerepel, hogy ezt a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte.
Az EMNT nem csak az RMDSZ lágyságát, de önfényezését is sokallta, így egy-két helyen, az eredmények sorjázásánál kimaradt a szövetség neve, csak a ,,hathatós parlamenti és kormányzati munka" szerepel.
A memorandum — melyet a következő napokban küldenek el aláírásra a több mint 1800 székelyföldi magyar önkormányzati képviselőnek, polgármesternek, alpolgármesternek — bevezetőjében ismertetik a térséget és az elmúlt húsz évben megtett lépéseket, ezek eredményeit, és felsorolják azokat a tényezőket, melyek veszélyeztetik Székelyföld fejlődését, lakóinak sajátos identitását. Szó esik benne a hivatalos anyanyelv-használati korlátokról, a decentralizáció késlekedéséről, az állam központi kirendeltségeinek aránytalan etnikai összetételéről, a gazdasági és költségvetési diszkriminációról, az infrastruktúra-fejlesztés tudatos lassításáról, arról, hogy az altalajkincsek kitermelése és értékesítése továbbra is az állam monopóliuma, a jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása késlekedik, nincs magyar nyelvű állami egyetem, és továbbra is él az etnikai arányok megváltoztatásának veszélye és gyakorlata. A memorandum szerint e gondokra egyetlen lehetséges jogi megoldás: Székelyföld területi autonómiája — a sajátos jogállású közigazgatási és önálló fejlesztési régió.
A kezdeményezők úgy vélik, ha a memorandumot minden székelyföldi magyar választott tisztségviselő aláírja, jelentős dokumentummá válik, amely ezáltal tükrözi az itt élő magyarság akaratát, és amelyre Bukarestben és Brüsszelben egyaránt lehet majd hivatkozni.
A jelen levő polgármesterek, képviselők megelőlegezték a bizalmat, hisz mint kiderült, a rendezvényt szervező RMDSZ-nek és EMNT-nek nem sikerült megegyeznie a dokumentum szövegében. Tőkésék túl kevésnek tartották az RMDSZ által javasolt változatot, Markóék pedig túl soknak az EMNT elképzeléseit. Péntek délelőtt, a nagygyűlést megelőzően éles vita zajlott a kérdésről, végül szétosztották a Tőkésék módosító javaslatait is, úgy tűnt, sikerül érvényesíteni akaratukat. Tőkés László szombaton azt nyilatkozta, hétfőn délelőtt még egyetlen utolsó pontban kell megállapodniuk. A helyzet azonban ennél bonyolultabb volt, hisz a végleges szöveg csak szeptember 13-án jelent meg az RMDSZ honlapján. Az összehasonlításból kiderül, az EMNT javaslatai többnyire helyet kaptak a végső dokumentumban, a preambulumba bekerült a 2007-es autonómia-népszavazás is, ám nem szerepel, hogy ezt a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte.
Az EMNT nem csak az RMDSZ lágyságát, de önfényezését is sokallta, így egy-két helyen, az eredmények sorjázásánál kimaradt a szövetség neve, csak a ,,hathatós parlamenti és kormányzati munka" szerepel.
A memorandum — melyet a következő napokban küldenek el aláírásra a több mint 1800 székelyföldi magyar önkormányzati képviselőnek, polgármesternek, alpolgármesternek — bevezetőjében ismertetik a térséget és az elmúlt húsz évben megtett lépéseket, ezek eredményeit, és felsorolják azokat a tényezőket, melyek veszélyeztetik Székelyföld fejlődését, lakóinak sajátos identitását. Szó esik benne a hivatalos anyanyelv-használati korlátokról, a decentralizáció késlekedéséről, az állam központi kirendeltségeinek aránytalan etnikai összetételéről, a gazdasági és költségvetési diszkriminációról, az infrastruktúra-fejlesztés tudatos lassításáról, arról, hogy az altalajkincsek kitermelése és értékesítése továbbra is az állam monopóliuma, a jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása késlekedik, nincs magyar nyelvű állami egyetem, és továbbra is él az etnikai arányok megváltoztatásának veszélye és gyakorlata. A memorandum szerint e gondokra egyetlen lehetséges jogi megoldás: Székelyföld területi autonómiája — a sajátos jogállású közigazgatási és önálló fejlesztési régió.
A kezdeményezők úgy vélik, ha a memorandumot minden székelyföldi magyar választott tisztségviselő aláírja, jelentős dokumentummá válik, amely ezáltal tükrözi az itt élő magyarság akaratát, és amelyre Bukarestben és Brüsszelben egyaránt lehet majd hivatkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése