Kormányozni, de nem minden áron. Markó Béla szerint a költségvetési forrásokhoz való hozzáférés nem elegendő érv a kormányra lépéshez. A szombati SZKT a szlovákiai magyar kisebbség védelmében fogalmazott meg nyilatkozatot.
Az RMDSZ számára adódhat olyan helyzet, hogy ismét kormányra kerül, de nem minden áron ragaszkodik ehhez – fejtette ki szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla, a szövetség elnöke. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén a szónok két fontos belpolitikai eseményről beszélt részletesebben. Az egyik a két héttel korábban Csíkszeredában rendezett – az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett – székely önkormányzati nagygyűlés volt, amelyen a romániai magyar megyei és helyi önkormányzati vezetők, önkormányzati képviselők kiáltványban és memorandumban tettek hitet az autonómia ügye és a romániai magyar közösség összefogása mellett – emlékeztetett Markó Béla.
A másik fontos esemény szerinte az volt, hogy Emil Boc demokrata-liberálisokból és szociáldemokratákból álló kabinetje parlamenti vita lehetősége nélkül, bizalmi kérdésnek nyilvánítva terjesztett be három törvénytervezetet, mégpedig a bérezési rendszerről, az oktatási reformról és a kormányzati ügynökségek átszervezéséről. Az RMDSZ a liberálisokkal együtt bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a közalkalmazotti szféra új bérezési rendszerét bevezető törvénytervezet ellen. Markó szerint a kormány valószínűleg nem fog megbukni, de a bizalmatlansági indítvány révén az RMDSZ meg tudja jeleníteni álláspontját. Az RMDSZ-nek az oktatási törvény előkészítési szakaszában sikerült a kormánypártokkal egyeztetve olyan változatot elfogadtatni, amely ugyan még mindig nem elégíti ki a magyar közösség igényeit, de az anyanyelvű oktatás több vonatkozásában kedvezőbb helyzetet teremt a korábbi, 1999-ben elfogadott oktatási törvényhez képest.
Markó Béla szerint az említett két esemény tükrében jól nyomon követhető az RMDSZ politikájának két vetülete. A székely nagygyűlés üzenet volt a román politikának, hogy a romániai magyarság egységesen és határozottan lép fel az autonómia megteremtése érdekében. Az oktatási törvény és a bizalmatlansági indítvány témájában pedig a szövetség azt bizonyította, hogy ellenzékben is képes hatékonyan küzdeni politikai céljaiért. A szónok érintette azt a kérdést is, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e adott esetben ismét kormányzati szerepet vállalni. Ismételten kifejtette álláspontját, amely szerint a november 22-én esedékes államfő-választásig a két, egymással veszekedő kormánypárt egyikének sem érdeke a szakítás, de az elnökválasztás után szinte bizonyos, hogy változik a kormányzati képlet. Markó utalt korábbi megnyilatkozására, amely szerint az RMDSZ e pillanatban úgy látja: elvben képes lenne kormányzati szövetséget alkotni mind a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), mind a Szociáldemokrata Párttal (PSD), mind pedig a Nemzeti Liberális Párttal (PNL).
Határozottan leszögezte azonban, hogy erre nem lenne hajlandó bármely áron. Önmagáért a hatalomért, csupán a költségvetési források megkaparintása érdekében nem érdemes kormányra kerülni – mondta. Szerinte nem mindegy, hogy a jövendő szövetségessel milyen irányba lehet majd kormányozni az országot. Legfőbb szempont azonban az – szögezte le –, hogy sikerül-e szavatolni egy ilyen koalíció révén az előrelépést a kisebbségi jogok, a magyar közösség helyzetének javításában. Nem a tárcák, hanem az elvek számítanak – hangsúlyozta Markó Béla.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum döntése alapján az SZKT határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozásáról. A 112 tagú testület tagjainak 75 százalékát (84 tagot) az RMDSZ, 25% százalékát (28 tagot) az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevesíti. A KAT munkájában a 112 rendes tag mellett megfigyelői és tanácskozási joggal meghívást kapnak a magyar történelmi egyházak képviselői is.
Ugyanakkor az SZKT jóváhagyta, hogy Kovászna megyében az eddigi két területi szervezet – a Felsőháromszéki és a Háromszéki területi szervezet – „Háromszéki Szervezet” néven megyei szervezetté alakuljon.
*
Az SZKT egyhangúlag elfogadott dokumentumában az Európai Unió szellemiségével és az európai kisebbségi jogokkal ellentétesnek minősíti a szlovák államnyelvtörvény június 30-án elfogadott módosításait. Leszögezi: a szabályozás ellentétes az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájával, nemzeteinek kisebbségi jogokra vonatkozó keretegyezményével, miniszteri bizottságának vonatkozó ajánlásaival. „Súlyosan diszkriminatívnak tartjuk azt is, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra” – olvasható az állásfoglalásban. Ahelyett, hogy a törvény a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli, szankciókkal fenyegeti – állapítják meg.
Az RMDSZ számára adódhat olyan helyzet, hogy ismét kormányra kerül, de nem minden áron ragaszkodik ehhez – fejtette ki szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla, a szövetség elnöke. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén a szónok két fontos belpolitikai eseményről beszélt részletesebben. Az egyik a két héttel korábban Csíkszeredában rendezett – az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett – székely önkormányzati nagygyűlés volt, amelyen a romániai magyar megyei és helyi önkormányzati vezetők, önkormányzati képviselők kiáltványban és memorandumban tettek hitet az autonómia ügye és a romániai magyar közösség összefogása mellett – emlékeztetett Markó Béla.
A másik fontos esemény szerinte az volt, hogy Emil Boc demokrata-liberálisokból és szociáldemokratákból álló kabinetje parlamenti vita lehetősége nélkül, bizalmi kérdésnek nyilvánítva terjesztett be három törvénytervezetet, mégpedig a bérezési rendszerről, az oktatási reformról és a kormányzati ügynökségek átszervezéséről. Az RMDSZ a liberálisokkal együtt bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a közalkalmazotti szféra új bérezési rendszerét bevezető törvénytervezet ellen. Markó szerint a kormány valószínűleg nem fog megbukni, de a bizalmatlansági indítvány révén az RMDSZ meg tudja jeleníteni álláspontját. Az RMDSZ-nek az oktatási törvény előkészítési szakaszában sikerült a kormánypártokkal egyeztetve olyan változatot elfogadtatni, amely ugyan még mindig nem elégíti ki a magyar közösség igényeit, de az anyanyelvű oktatás több vonatkozásában kedvezőbb helyzetet teremt a korábbi, 1999-ben elfogadott oktatási törvényhez képest.
Markó Béla szerint az említett két esemény tükrében jól nyomon követhető az RMDSZ politikájának két vetülete. A székely nagygyűlés üzenet volt a román politikának, hogy a romániai magyarság egységesen és határozottan lép fel az autonómia megteremtése érdekében. Az oktatási törvény és a bizalmatlansági indítvány témájában pedig a szövetség azt bizonyította, hogy ellenzékben is képes hatékonyan küzdeni politikai céljaiért. A szónok érintette azt a kérdést is, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e adott esetben ismét kormányzati szerepet vállalni. Ismételten kifejtette álláspontját, amely szerint a november 22-én esedékes államfő-választásig a két, egymással veszekedő kormánypárt egyikének sem érdeke a szakítás, de az elnökválasztás után szinte bizonyos, hogy változik a kormányzati képlet. Markó utalt korábbi megnyilatkozására, amely szerint az RMDSZ e pillanatban úgy látja: elvben képes lenne kormányzati szövetséget alkotni mind a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), mind a Szociáldemokrata Párttal (PSD), mind pedig a Nemzeti Liberális Párttal (PNL).
Határozottan leszögezte azonban, hogy erre nem lenne hajlandó bármely áron. Önmagáért a hatalomért, csupán a költségvetési források megkaparintása érdekében nem érdemes kormányra kerülni – mondta. Szerinte nem mindegy, hogy a jövendő szövetségessel milyen irányba lehet majd kormányozni az országot. Legfőbb szempont azonban az – szögezte le –, hogy sikerül-e szavatolni egy ilyen koalíció révén az előrelépést a kisebbségi jogok, a magyar közösség helyzetének javításában. Nem a tárcák, hanem az elvek számítanak – hangsúlyozta Markó Béla.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum döntése alapján az SZKT határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozásáról. A 112 tagú testület tagjainak 75 százalékát (84 tagot) az RMDSZ, 25% százalékát (28 tagot) az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevesíti. A KAT munkájában a 112 rendes tag mellett megfigyelői és tanácskozási joggal meghívást kapnak a magyar történelmi egyházak képviselői is.
Ugyanakkor az SZKT jóváhagyta, hogy Kovászna megyében az eddigi két területi szervezet – a Felsőháromszéki és a Háromszéki területi szervezet – „Háromszéki Szervezet” néven megyei szervezetté alakuljon.
*
Az SZKT egyhangúlag elfogadott dokumentumában az Európai Unió szellemiségével és az európai kisebbségi jogokkal ellentétesnek minősíti a szlovák államnyelvtörvény június 30-án elfogadott módosításait. Leszögezi: a szabályozás ellentétes az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájával, nemzeteinek kisebbségi jogokra vonatkozó keretegyezményével, miniszteri bizottságának vonatkozó ajánlásaival. „Súlyosan diszkriminatívnak tartjuk azt is, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra” – olvasható az állásfoglalásban. Ahelyett, hogy a törvény a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli, szankciókkal fenyegeti – állapítják meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése