Július 28-án, kedden Ujgur-napot tart a Duna Televízió. Emberáldozatok, függetlenségi törekvések. Egy rokon nép küzdelme a fennmaradásáért, nyelvének, kultúrájának, múltjának és jövőjének megmentéséért. Beszélgetések, háttérműsorok, valamint dokumentumfilmek segítségével mutatjuk be nézőinknek az ujgurok múltját, s jelenlegi helyzetét, sőt a magyar-ujgur nyelvrokonság bizonytékairól is szó lesz. Műsorainkban természetesen Kína álláspontjára is rávilágítanunk.
A múlt
Kínában ma mintegy 10 milliónyi ujgur él. Az ujgurok ősei a magyarokhoz hasonlóan íjas-lovas nép voltak, akiknek kultúrájukban, szokásaikban is sok hasonló volt a miénkkel. Később a magyarok nyugatra vándoroltak, az ujgurok pedig ősi hazájuk közelében maradtak és a muzulmán hitet vették fel. Eredetileg Mongólia északi részén élhettek, a törzsük része lehetett később a hun népek által ismertté vált törzsszövetségnek. A Kr.e. 2. században vándoroltak az ujgurok a mai szálláshelyükre és alapították meg Ürümcsit. Az ujgurok sokkal inkább számom tartják a magyar-ujgur rokonságot, mint mi, magyarok. Egy küldöttségük Csíksomlyón is járt 2006-ban.
A jelen
Napjainkban a Kína területén élő ujgurok élet-halál harcot vívnak fennmaradásuk érdekében. Internetes honlapjukon (http://www.uygur.org/english.htm) a kínai hatóságok által végrehajtott kegyetlen vallatások, kínzások képeit teszik közzé. 2009. július elején zavargások törtek ki Ürümcsiben: kisebbségben lévő ujgurok támadták meg a többségben lévő kínaiakat, mert szerintük a kínai állam nem biztosítja alapvető jogaik érvényesülését. Néhány nappal később kínaiak mentek az utcákra, hogy bosszút álljanak. Hivatalos források szerint közel kétszázra tehető az áldozatok száma; a száműzetésben élő ujgurok viszont azt állítják: több ezer halottja van a zavargásoknak.
Exkluzív interjút adott a Duna Televíziónak az Ujgurok Világszövetségének főtitkára
Az Ujgurok Világszövetségének főtitkára, Ümit Hamit a Duna Televíziónak elmondta: „Ebben a nehéz időszakban azt tapasztaljuk, hogy az egész ujgur kultúra, népünk puszta léte forog veszélyben, a teljes megsemmisülés határára értünk. Nem csupán nyelvünk használatát korlátozzák a kínai hatóságok, hanem még a gondolatainkat is ketrecbe akarják zárni. Ennek egyik módja, hogy a hivatalokban kötelezővé tették a kínai nyelvet, csakúgy, mint iskoláinkban, ahol az ujgur anyanyelvű tanárok kizárólag kínaiul szólhatnak az ugyancsak ujgur anyanyelvű gyerekekhez.” Ümit Hamit szerint Magyarország, az EU tagjaként sokat segíthet nekik, de az ujgur nép léte, kultúrája, annak megmaradása vagy esetleg eltűnése, a világ számára sem lehet közömbös. „Szeretnénk ezt a kincset megőrizni a jövő számára. A magyar kormányt arra kérjük – hiszen, ha a rokonságunk távoli is, de mégiscsak azonos gyökereink vannak -, hogy az Európai Unió illetékes fórumain vesse fel ezt a kérdést, s az amerikai kormánnyal karöltve fejezze ki szolidaritását az ujgur nép iránt, felszólítva Kínát, hogy vessen véget az erőszak alkalmazásának”- fogalmazott Ümit Hamit.
Műsoraink
A nemrégiben Ürümcsiben kitört zavargások kapcsán döntött úgy a Duna Televízió, hogy egy teljes napot szentel az ujguroknak. Műsorainkban természetesen Kína álláspontjára is rávilágítanunk.
Ma a Kívánságkosár vendége volt Dr. Cey-Bert Róbert Gyula őstörténész, akivel az ujgur nép eredetéről, kultúrájáról, szokásairól beszélgettünk; valamint Dr. Horkovics-Kováts János, a Magyarok Világszövetségének németországi elnöke, a világszövetség rokon népek felé való kapcsolattartásának felelőse, aki az ujgur-magyar rokonság kérdéskörbe is bevezette nézőinket.
20:00-tól a Közbeszéd című műsorunk különkiadásban foglalkozik a témával. Vendégünk lesz Hoppál Mihály néprajzkutató, aki beavatja nézőinket az ujgur nép ősi szokásaiba, hagyományaiba. Választ keresünk arra is: létezik-e rokonság az ujgur és a magyar nép között. Jordán Gyula Kína-szakértő segítségével elhelyezzük az Ujgur Autonóm Tartomány helyét a robbanásszerűen fejlődő Kínában. Vendégünk lesz Wonke Rezső rendező-operatőr is.Terveink szerint bemutatjuk műsorunkban azokat is, akik szívükön viselik a magyarok és az ujgurok barátságát, és kiderítjük azt is, miért vesznek részt ujgurok is a csíksomlyói búcsúban. Ez utóbbiról Tőkés László EP-képviselőt kérdezzük a Közbeszédben.
Duna TV
A múlt
Kínában ma mintegy 10 milliónyi ujgur él. Az ujgurok ősei a magyarokhoz hasonlóan íjas-lovas nép voltak, akiknek kultúrájukban, szokásaikban is sok hasonló volt a miénkkel. Később a magyarok nyugatra vándoroltak, az ujgurok pedig ősi hazájuk közelében maradtak és a muzulmán hitet vették fel. Eredetileg Mongólia északi részén élhettek, a törzsük része lehetett később a hun népek által ismertté vált törzsszövetségnek. A Kr.e. 2. században vándoroltak az ujgurok a mai szálláshelyükre és alapították meg Ürümcsit. Az ujgurok sokkal inkább számom tartják a magyar-ujgur rokonságot, mint mi, magyarok. Egy küldöttségük Csíksomlyón is járt 2006-ban.
A jelen
Napjainkban a Kína területén élő ujgurok élet-halál harcot vívnak fennmaradásuk érdekében. Internetes honlapjukon (http://www.uygur.org/english.htm) a kínai hatóságok által végrehajtott kegyetlen vallatások, kínzások képeit teszik közzé. 2009. július elején zavargások törtek ki Ürümcsiben: kisebbségben lévő ujgurok támadták meg a többségben lévő kínaiakat, mert szerintük a kínai állam nem biztosítja alapvető jogaik érvényesülését. Néhány nappal később kínaiak mentek az utcákra, hogy bosszút álljanak. Hivatalos források szerint közel kétszázra tehető az áldozatok száma; a száműzetésben élő ujgurok viszont azt állítják: több ezer halottja van a zavargásoknak.
Exkluzív interjút adott a Duna Televíziónak az Ujgurok Világszövetségének főtitkára
Az Ujgurok Világszövetségének főtitkára, Ümit Hamit a Duna Televíziónak elmondta: „Ebben a nehéz időszakban azt tapasztaljuk, hogy az egész ujgur kultúra, népünk puszta léte forog veszélyben, a teljes megsemmisülés határára értünk. Nem csupán nyelvünk használatát korlátozzák a kínai hatóságok, hanem még a gondolatainkat is ketrecbe akarják zárni. Ennek egyik módja, hogy a hivatalokban kötelezővé tették a kínai nyelvet, csakúgy, mint iskoláinkban, ahol az ujgur anyanyelvű tanárok kizárólag kínaiul szólhatnak az ugyancsak ujgur anyanyelvű gyerekekhez.” Ümit Hamit szerint Magyarország, az EU tagjaként sokat segíthet nekik, de az ujgur nép léte, kultúrája, annak megmaradása vagy esetleg eltűnése, a világ számára sem lehet közömbös. „Szeretnénk ezt a kincset megőrizni a jövő számára. A magyar kormányt arra kérjük – hiszen, ha a rokonságunk távoli is, de mégiscsak azonos gyökereink vannak -, hogy az Európai Unió illetékes fórumain vesse fel ezt a kérdést, s az amerikai kormánnyal karöltve fejezze ki szolidaritását az ujgur nép iránt, felszólítva Kínát, hogy vessen véget az erőszak alkalmazásának”- fogalmazott Ümit Hamit.
Műsoraink
A nemrégiben Ürümcsiben kitört zavargások kapcsán döntött úgy a Duna Televízió, hogy egy teljes napot szentel az ujguroknak. Műsorainkban természetesen Kína álláspontjára is rávilágítanunk.
Ma a Kívánságkosár vendége volt Dr. Cey-Bert Róbert Gyula őstörténész, akivel az ujgur nép eredetéről, kultúrájáról, szokásairól beszélgettünk; valamint Dr. Horkovics-Kováts János, a Magyarok Világszövetségének németországi elnöke, a világszövetség rokon népek felé való kapcsolattartásának felelőse, aki az ujgur-magyar rokonság kérdéskörbe is bevezette nézőinket.
20:00-tól a Közbeszéd című műsorunk különkiadásban foglalkozik a témával. Vendégünk lesz Hoppál Mihály néprajzkutató, aki beavatja nézőinket az ujgur nép ősi szokásaiba, hagyományaiba. Választ keresünk arra is: létezik-e rokonság az ujgur és a magyar nép között. Jordán Gyula Kína-szakértő segítségével elhelyezzük az Ujgur Autonóm Tartomány helyét a robbanásszerűen fejlődő Kínában. Vendégünk lesz Wonke Rezső rendező-operatőr is.Terveink szerint bemutatjuk műsorunkban azokat is, akik szívükön viselik a magyarok és az ujgurok barátságát, és kiderítjük azt is, miért vesznek részt ujgurok is a csíksomlyói búcsúban. Ez utóbbiról Tőkés László EP-képviselőt kérdezzük a Közbeszédben.
Duna TV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése