Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa s a Csíki Kamarazenekar Egyesület szervezi a Csíkszeredai Városnapok Nyitóhangversenyét.
Közreműködnek: Csíki Kamarazenekar, Nagy István Művészeti Líceum Vegyeskara, Harmónia Kamarakórus
Karmester: Ménesi Gergely – Budapest
Szólista: Orbán Katalin – Cselló – Németország
Műsoron:
J. Haydn: D – dúr csellóverseny, Hob. VIIb.2
W. A. Mozart: C – dúr Mise, KV. 167
Helyszín: Szent Ágoston templom – Csíkszereda.
Időpont: 2009 Július 30. csütörtök 19.30 óra.
„Joseph Haydn (1732. III. 31. Rohrau – 1809. V. 31. Bécs) Hob. VIIb.2 jegyzékszámú D-dúr gordonkaversenye csendül fel 2009. július 30-án.
A D-dúr gordonkaverseny 1783-ban keletkezett, ekkor Haydn 51 esztendős. Valószínűleg a neves gordonkajátékos, Anton Kraft lehetett a mű első szólistája, aki az Eszterházy zenekar tagja volt. Sokáig neki is tulajdonították a szerzőséget, hiszen a mű kézirata a XX. században került csak elő. (Egy másik gordonkaversenyről 1961-ig nem is tudtunk! Feltehetőleg 1761-ben íródott, hangneme C-dúr. Érdekesség, hogy Haydn 1765-ös Entwurf-Katalog-jában /saját maga által összeállított terv-katalógusában/ két C-dúr gordonkaversenyt isemlít!) Vajon mi minden kerülhet még elő…
A D-dúr versenymű gordonka szólama egyaránt igényli a muzikalitást és a virtuozitást. Az első tételt nagyszabású zenekari rész vezeti be, bemutatva a témákat. A főtéma, barokk hagyományt követve, ritornell jellegű, mottószerűen vissza-visszatér. Haydn zenei gondolkodására jellemző módon, e főtéma egyik jellegzetes fordulatából építkezik a lassú tétel is (nevezetesen az első ütem harmadik negyedén lévő pontozott ritmusú dallammal /szó-mi-szó/ indul a második tétel). Mindkét esetben a tonikai első fok kvintjéről indul ez a kis motívum. A finálé táncos-népies rondó 6/8-os lüktetéssel.
Salzburgban Mozart termékeny és gyakorlott egyházi zeneszerzőnek bizonyult. Tizenöt vagy tizenhat salzburgi miséje közül kilenc az itáliai utazásokat követő négy év során íródott (1773-1777). A legtöbbjük missa brevis típusú, hangvételük nagyjából megfelel az akkoriban uralkodó és elvárt stílusnak. Szintén Salzburgban komponálta C-dúr „Szentháromság-miséjét" (K. 167, 1773. június – Mozart ekkor 17 esztendős). Ez nem „rövid” mise, hiszen az eddig megszokott 300-400 ütem helyett a teljes mű 863 ütem! Különleges alkalomra készült, hiszen 6 fúvós szólamra, üstdobokra, vonósokra és szóló nélküli vegyeskarra íródott. Ez Mozart egyetlen ajánlással ellátott miséje /”In honorem sanctissimae Trinitatis”/ és egyetlen énekes szóló nélküli mise megfogalmazása. 1773-1780-ig Mozart Salzburgban legtöbb egyházi művének partitúráiba nem ír brácsa szólamot. Ennek az az oka, hogy feltevéseink szerint akkoriban a brácsák egyszerűen a basszus szólamát játszották egy oktávval feljebb. A mi előadásunk is ezt a hagyományt követi.
A mise tételei: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus (egyetlen C-dúrtól eltérő hangnemű tétel, jelesül F-dúrban komponálta Mozart) és Agnus Dei.
A Credo tétel a legsúlyosabb, hiszen több részre tagolódik (Jézus megtestesülését illetve feltámadását imádkozva Mozart még a tempókat is megváltoztatja ezeken a szöveghelyeken!). Az „Et in Siritum santcum Dominum et vivificantem” /Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben/ szövegrésznél Mozart a Szentháromság (Atya-Fiú-Szentlélek) előtt tisztelegve-térdelve az alaplüktetésen is módosít: az eddigi páros ütemből ¾-es ütemeket formál így is utalva a Szentháromságra!
„A Csíki Kamarazenekart mindig nagy örömmel vezénylem, mert eddig a legnagyobb mértékben ővelük valósult meg több ízben is az elképzelésem. Őszinte lelkesedésük, természetes zeneiségük és lélegző játékmódjuk nagy élményt fog jelenteni a hangversenyre ellátogató közönségünknek, melyen zenei magyarázatra és részletek bemutatására is sor kerül.
Magamról a legfontosabb, hogy zenei tevékenységeim mellett (vezénylés, zenekar építés Budapesten és Győrött, tanítás) feleségemmel, Patak Zitával idén szeptemberre várjuk harmadik gyermekünket".
Ménesi Gergely
Közreműködnek: Csíki Kamarazenekar, Nagy István Művészeti Líceum Vegyeskara, Harmónia Kamarakórus
Karmester: Ménesi Gergely – Budapest
Szólista: Orbán Katalin – Cselló – Németország
Műsoron:
J. Haydn: D – dúr csellóverseny, Hob. VIIb.2
W. A. Mozart: C – dúr Mise, KV. 167
Helyszín: Szent Ágoston templom – Csíkszereda.
Időpont: 2009 Július 30. csütörtök 19.30 óra.
„Joseph Haydn (1732. III. 31. Rohrau – 1809. V. 31. Bécs) Hob. VIIb.2 jegyzékszámú D-dúr gordonkaversenye csendül fel 2009. július 30-án.
A D-dúr gordonkaverseny 1783-ban keletkezett, ekkor Haydn 51 esztendős. Valószínűleg a neves gordonkajátékos, Anton Kraft lehetett a mű első szólistája, aki az Eszterházy zenekar tagja volt. Sokáig neki is tulajdonították a szerzőséget, hiszen a mű kézirata a XX. században került csak elő. (Egy másik gordonkaversenyről 1961-ig nem is tudtunk! Feltehetőleg 1761-ben íródott, hangneme C-dúr. Érdekesség, hogy Haydn 1765-ös Entwurf-Katalog-jában /saját maga által összeállított terv-katalógusában/ két C-dúr gordonkaversenyt isemlít!) Vajon mi minden kerülhet még elő…
A D-dúr versenymű gordonka szólama egyaránt igényli a muzikalitást és a virtuozitást. Az első tételt nagyszabású zenekari rész vezeti be, bemutatva a témákat. A főtéma, barokk hagyományt követve, ritornell jellegű, mottószerűen vissza-visszatér. Haydn zenei gondolkodására jellemző módon, e főtéma egyik jellegzetes fordulatából építkezik a lassú tétel is (nevezetesen az első ütem harmadik negyedén lévő pontozott ritmusú dallammal /szó-mi-szó/ indul a második tétel). Mindkét esetben a tonikai első fok kvintjéről indul ez a kis motívum. A finálé táncos-népies rondó 6/8-os lüktetéssel.
Salzburgban Mozart termékeny és gyakorlott egyházi zeneszerzőnek bizonyult. Tizenöt vagy tizenhat salzburgi miséje közül kilenc az itáliai utazásokat követő négy év során íródott (1773-1777). A legtöbbjük missa brevis típusú, hangvételük nagyjából megfelel az akkoriban uralkodó és elvárt stílusnak. Szintén Salzburgban komponálta C-dúr „Szentháromság-miséjét" (K. 167, 1773. június – Mozart ekkor 17 esztendős). Ez nem „rövid” mise, hiszen az eddig megszokott 300-400 ütem helyett a teljes mű 863 ütem! Különleges alkalomra készült, hiszen 6 fúvós szólamra, üstdobokra, vonósokra és szóló nélküli vegyeskarra íródott. Ez Mozart egyetlen ajánlással ellátott miséje /”In honorem sanctissimae Trinitatis”/ és egyetlen énekes szóló nélküli mise megfogalmazása. 1773-1780-ig Mozart Salzburgban legtöbb egyházi művének partitúráiba nem ír brácsa szólamot. Ennek az az oka, hogy feltevéseink szerint akkoriban a brácsák egyszerűen a basszus szólamát játszották egy oktávval feljebb. A mi előadásunk is ezt a hagyományt követi.
A mise tételei: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus (egyetlen C-dúrtól eltérő hangnemű tétel, jelesül F-dúrban komponálta Mozart) és Agnus Dei.
A Credo tétel a legsúlyosabb, hiszen több részre tagolódik (Jézus megtestesülését illetve feltámadását imádkozva Mozart még a tempókat is megváltoztatja ezeken a szöveghelyeken!). Az „Et in Siritum santcum Dominum et vivificantem” /Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben/ szövegrésznél Mozart a Szentháromság (Atya-Fiú-Szentlélek) előtt tisztelegve-térdelve az alaplüktetésen is módosít: az eddigi páros ütemből ¾-es ütemeket formál így is utalva a Szentháromságra!
„A Csíki Kamarazenekart mindig nagy örömmel vezénylem, mert eddig a legnagyobb mértékben ővelük valósult meg több ízben is az elképzelésem. Őszinte lelkesedésük, természetes zeneiségük és lélegző játékmódjuk nagy élményt fog jelenteni a hangversenyre ellátogató közönségünknek, melyen zenei magyarázatra és részletek bemutatására is sor kerül.
Magamról a legfontosabb, hogy zenei tevékenységeim mellett (vezénylés, zenekar építés Budapesten és Győrött, tanítás) feleségemmel, Patak Zitával idén szeptemberre várjuk harmadik gyermekünket".
Ménesi Gergely
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése